Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-02 / 207. szám

15)7» «•^’“’TEMBER 2., SZOMBAT PEST MEGYEI Miriap 5 NAPIRENDEN: az anya- és gyermekvédelem Ötször felkeresték — A védőnők helyzete a városi tanács vb-ülésén A város anya- és gyermek- védelmi helyzetéről tárgyalt a többi között a közelmúltban a Szentendrei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb megállapította, hogy a meg­felelően kialakított körzeti gyermekorvosi, védőnői és is­kolaorvosi hálózat feledataival megbirkózik. Eredményesen működik a gyermekegészség­ügyi intézmény, a bölcsőde, a szülőotthon, a terhes tanács­adás és a családi életre neve­lés tanácsadás is. Szentendrén a gyermek- születések száma évek óta azonos szinten mozog, s ez a szám nem éri el a két­százat. Tavaly 194 gyermek született, Az idegenforgalmi idény befejezéséhez közeledik, s ezért egyre inkább szóbeszéd tárgya Leányfalun is: ho­gyan elégítette ki a turis­ták, hétvégi kirándulók, kül­földiek igényeit ez a nagy múltú üdülő- és kiránduló- hely. . Sokat irtunk a leány­falui strandról, amely hosz- szú idő után, s elég sok pénz­ből felépült. De máris azt jegyezhetjük meg, hogy, amint a nyári tapasztalatok mutatták, a strand kinőtte önmagát, 1500—1600 ember fér be ide, mégis vasárna­ponként 3—4 ezer ember is szorongott medencéjében. A tanácsnál tervezik — mint ahogy eredetileg is tervezték —, hogy meg kellene nagyobbítani a strand területét. túlnyomó többségük a helyi szülőotthonban. A koraszülöt­tek száma mérsékelten csök­ken, a megszületett gyerme­kek 10,8 százaléka volt kora­szülött az elmúlt évben. Vi­szonylag alacsony a csecsemő- halálozás, tavaly 2,6 százalé­kos volt, ez azt jelenti, hogy öt csecsemő halt meg. Javulás mutatkozik a művi vetélések számában is. 1964- ben 152 élveszületéssel szem­ben 369 művi vetélés volt, ta­valy 194 élveszületés történt és 230 művi vetélés volt. Nem kell mondani: ez a 230 abor­tusz még mindig sok, a gye­rekeknek több mint a fele nem születik meg. A terhes anyáknak körül­Kagyló önkiszolgáló lett. Ta­lán emiatt száműzték innen a zenét. A tanácselnök véleménye az, hogy mindenképpen kellene valamelyik étte­rembe, lehetőleg a Kagy­lóba zenekart szerződ­tetni. Természetesen, a község nem teljesen „összkomfor­tos” még. A csatornázás ter­ve már elkészült, a beruhá­zási programját pedig elfo­gadták. Jelenleg a kivite­lezési terveken dolgoznak. A község csatornahálózata része lesz a Szentendre kör­nyéki hálózatnak, de ennek az építkezését, ha minden jól megy, talán csak 1974-ben kezdik meg. belül a háromnegyed ré­sze dolgozó nő, s terhessé­gük megtartása érdekében tokozott gondozást igé­nyelnek. A „modem” élet velejárói: a zaj, a közlekedés, a nem ki­elégítő lakáshelyzet, az emel­kedő gyógyszer- és alkoholfo­gyasztás, a művi vetélések ká­ros utókövetkezményei mind­mind olyan tényezők, amelyek ismét csak a terhes anyák fo­kozottabb gondozását követe­lik. Jelentős munka hárul hált a két gyermekorvosra és a négy védőnőre. Éppen ezért a Vb egy ötödik védőnői körzet kialakítását látja szükséges­nek. Tavaly a terhes szaktanács- adásokon 1403-szor jelenitek meg a kismamák, a terhesek 98,5 százalékát gondozták a védőnők. Egy-egy kismamát általában ötször kerestek fel a lakásán. Hasonlóan nagy gondos­sággal védik az egészség- ügyi szakemberek a cse­csemők egészségét is. A csecsemő- és gyermek-szak­tanácsadáson 1768-szor jelen­teit meg édesanyák gyerme­kükkel, az orvosok, védőnők egy-egy csecsemőt átlag 9-szer láttak. A védőnők 2500-szor kopogtattak a lakások ajtaján. A tanácskozáson szóba ke­rült, itt az ideje, hogy azok­nak az életkörülményeit is fi­gyelemmel kísérjék, akik az anyák, a gyermekek egészsége érdekében tevékenykednek, a védőnőkét. Egyikük például saját kör­zetén kívül Pilisszentlász- lót is rendszeresen járja, s általában, a városi védő­nők a járási védőnőknél túlterheltebbek. Az egyik fiatal védőnő jobb híján albérletben lakik, havi 400-ért. Véglegesen leteleped­ne Szentendrén, szívesen részt venne valamilyen lakásépítési akcióban is... D. G. Tíz napig semmiben nem fog­nak hiányt szenvedni. Kinn laknak a város szélén, a jó levegő, a napfény, a szabad­ság, nem fog ártani a gyere­keknek. A kérés meghallga­tásra talált. Letelt a tíz nap, és ezzel el­kezdődtek a bonyodalmak, amelyek végére még most sem került rá a pont. A szülők nem vitték vissza a két gye­reket az intézetbe. Hogy miért? Csak. Meggondolták magukat, ragaszkodnak hoz­zájuk. Igenám, csakhogy most már a gyámhatóság mondta ki: a gyerekek fejlődése a családi környezetben nem biztosított. Behívatták az anyát. — Tudomásul veszem a gyámhatóság figyelmeztetését, mindkét gyermekemet a hó­nap elején visszaszállítom. Azért csak akkor, mert fér­jem akkor kap fizetést. A megadott időpontban kér­vény érkezett a gyámhatóság­ra. A szülők kérik az állami gondozás megszüntetését. A kérést elutasították. A szülők fellebbeztek. A kérést másodfokon is elutasított!. . Az intézet kereste a gyereke­ket. A H. rezidenciára kiszállt a i karhatalom. — Sanyika és Ilonka? Va­lahol játszanak. Hogy hol? Nem is tudom. Gyertek már gyerekek! Lenne is alkalom, hiszen Visegrád felé, a Kagyló-étte­remig beépítetlen területek húzódnak, csupán egy-két épületet kellene szanálni. Ugyancsak Szentendre irá­nyában is három lakóház szanálásával nyerhetne újabb területet a strand. Ezen a megnagyobbított területen megépíthetnék az óhajtott, sportcélokra is alkalmas hi­deg vizű 50 méteres meden­cét, amely annál is inkább kellene, mivel a jelenlegi medencék hőmérséklete túl meleg. A terület megna- gyobbításához azonban pénz kell, több mint kétmillió forint. Amely főleg az épü­letek gazdáinak kártalaní­tásához szükséges. Szeretné­nek egy autóparkolót is épí­teni, hiszen szombat-vasár­naponként az autós strando­lok kocsijai forgalmi aka­dályként húzódnak a 11-es főútvonal mentén és a mel­lékutcákban. • Leányfalu kiemelkedően jelentős idegenforgalma miatt kereskedelmi há­lózatának fejlesztése is fontos. A főútvonalon levő 7. számú élelmiszerüzlet, amely hét­végeken is nyitva tart, szűk és kicsi a nagy forgalom le­bonyolítására. Sorban állnak előtte, főleg vasárnap. Kicsi az eladótér, kicsi a rak­tára. Kellene egy nagyobb élelmiszerüzlet a központ­ban. Ugyancsak az idegenfor­galom miatt kell megjegyezni, hogy nincs zenés szórakozó­hely Leányfalun. Azelőtt a Kagyló-étteremben, még előbb a Gyöngyszem-étteremben volt zenekar, most azonban a Azt mondja dr. Pál Albert, a Szentendrei Városi Tanács gyámügyi előadója: — Kétségtelen, hogy nem mindennapi ügy a H.-ügy, de sajnos, az is igaz, hogy többé- kevésbé hasonló aktacsomót tudnék még néhányat mutat­ni. A H-ügy 1968 szeptemberé­ben kezdődött. A H.-házaspár kérte két gyermekének állami gondozásba vételét. Belátták, képtelenek gondoskodni a I gyermekek megfelelő körül- I mények között való felnevelé­séről. Arra hivatkoztak, hogy csak az apa dolgozik, s szak- képz'ettség híján szerény a jövedelme, az anya nem tudja megfogni a kapanyelet, bete­ges. A gyámhatóság az akkor 4 éves Ilonkát és az 1 éves Sándort állami gondozásba vette. A gyerekeknek az intézet­ben jó dolguk volt, már amennyire egy intézetben jó dolguk lehet. Ä gyerekek nem intézeti nevelésre születnek. 1969 májusában megszüle­tett Jolán. A védőnő látoga­tást tett a H.-család reziden­ciáján, s olyan áldatlan álla­potokat tapasztalt, hogy Jolán egyenesen a szülőotthonból került állami gondozásba. Er­ről a kisgyermekről a történe­tünkben többet nem is esik szó. 1970 nyarán a szülők kérték a gyámhatóságot, hogy két na­gyobbik gyermeküket tíz nap­ra hazavihessék, látogatóba. 1974-ben kezdik Terv Leányfalu csatornázására Zsúfolt a komp Most, hogy ismét visszatért a napsütéses, melegebb idő, a Nagymaros—Visegrád közötti átkelő kompon szinte állandó a zsúfoltság. Urbán Tamás felvétele. Elköltözött a könyvtár Ha tetszett, megveheti Űj helyiségbe költözött a pomázi könyvtár, a Kossuth Lajos utca 21. szám alá, ahol az érdeklődők, a könyvtári tagok már birtokukba is ve­hetik az olvasmányokat. A szabadpolcos könyvtár­ban szakkatalógus is áll az olvasók rendelkezésére, amely a müveket tartalom szerint csoportosítja. A gyermekek is sokféle könyv között válogathatnak, a kisiskolásoknak való képes­könyvektől az ismeretterjesz­tő és ifjúsági regényekig. A gyerekek megtalálhatják a ta­nulásukhoz szükséges könyve­ket. Szeretnének részükre író­MOZI VISEGRADON A visegrádiak régi kívánsá­ga teljesül: rövidesen átad­ják az átalakított, újjávará­zsolt filmszínházat. Három évvel ezelőtt kezdték a régi, rossz épületben levő mozi fel­újítását. Az építkezés határidejét többször módosították. Az utolsó határidő tavaly október 31. lett. Most végre elkészült, 2 millió forintba került, 161 személyes, új széksorokat ka­pott és modem, szélesvásznú berendezést. A művelődési ház azelőtt üdülő volt, kényszermegoldás­ként lett a művelődés helyi otthona. Visegrád ma már reprezentatívabb, felka pot- tabb hely annál, nem is szól­va kulturális rendezvényeiről, hogy ne érdemelne meg egy új művelődési házat. Igaz, er­re nincs pénz, de amint a ta­nácsnál elmondták, szeretnék, hogy a közeljövőben jusson és kapjon művelődési házat a község. Víkendház-ellenőrzés Szentendrén De nemcsak a mozi volt rossz állapotban Visegrádon. Hanem — amint a tanács el­nöknője elmondta — kinőtték a művelődési házat is. A leg­nagyobb terem is csupán hat­van embert tud befogadni, ezért nagyobb rendezvé­nyeket nem is csinálnak. Visegrád pedig forgalmas, reprezentatív idegenfor­galmi központ. Néhány nappal ezelőtt az amatőr színjátszók fesztivál­ján is megmutatkozott, hogy nincs a községnek egy olyan helyisége, amelyben ilyen je­lentős — és idegenforgalmi szempontból, de kulturális szempontból is odafigyelésre érdemes — rendezvényeket tudjanak tető alá hozni. A Mátyás-palota pincéje kicsi ahhoz, hogy nagyobb közön­séget befogadjon, a színját­szók szinte a zsűrinek játszot­tak csak. Azok „természetesen” nem jöttek. Nyilvánvaló volt, hogy a szülők eldugták őket. A város sízélén, a meg­adott címen keressük a szü­lőket. Nem találjuk. A kör­nyéken ismerik őket. Oda fel­költöztek — mondják a szom­szédok —, oda fel, a hegyol­dalba. Miért, mi van velük, mit csináltak már megint? A gyerekek ügyében? Hát igen... Nem törődtek velük. Mezte­lenül, koszosán szoktak sza­ladgálni az udvaron, igaz, ami igaz. Az egyik egystzer átjött hozzánk és nekiesett a mosléknak... A járásbíróság ítéletet ho­zott. Az apát figyelmeztet­te, az anyát öthónapi — fel- függeszett — szabadságvesz­tésre ítélte. Az anya a bí­róságon hozzájárult ahhoz, hogy a kislány N. S.-néhez, a nagymama testvéréhez ke­rüljön. Ott valóban jó dol­ga lesz, szeretni fogják, ne­velik. A hatóságok egyetér­tettek ezzel. A kislány sorsa rendeződött. Sándor azonban továbbra is az anyánál maradt. Or­vosi kezelés alá került. „Gyakran bevizel, intézeti elhelyezése nehezen oldható meg.” Ez év július 19-én aztán bejelentés érkezett a gyám­hatósághoz. Egy, a környéken nyaraló vadidegen asszony írta, akinek tulajdonképpen semmi köze az ügyhöz. „Kér­jük, azonnal intézkedjenek egy különösen brutális ügy­ben ... Győződjenek meg a helyzetről személyesen .. Üjabb parcellázásokról szá­molhatunk be a szentendrei járásban. Szentendre és Leányfalu között, az úgyneve­zett Boldog tanya mellett, a Szentendrei Városi Tanács a helybeli Mathiás Termelőszö­vetkezettel közösen tervez parcellázást. Ez a terület a tsz földje, de kilenc hold a városé, még külterület. Két­száz telket szeretnének itt ki­alakítani ezen a 30 holdas te­rületen. Már most készítik a terveket, hogy amikor jövőre megkezdik a parcellázást, minden rendben legyen. A tervkészítéssel egyidejűleg ősszel felterjesztik, hogy ez a terület, amely most külterület, üdülőterület legyen. Másnap a gyámhatóság 'karhatalmi segédlettel a gyermeket Intézetbe szállí­totta, harmadnap pedig bün­tető feljelentést tett a szülők ellen, ifjúság elleni bűntett alapos gyanúja miatt. Azt természetesen, hogy a levél állításai mennyiben fe­lelnek meg a valóságnak, s hogy az ifjúság elleni bűn­tett gyanúja mennyiben iga­zolódik be, a bíróság hiva­tott megállapítani. Azt azon­ban a gyámhatóság is meg­állapította, hogy Sanyiké­nak intézetben van a helye. Ilonka Szentendrén van, a nagymama testvérénél. Lá­togatásunk váratlan, tapasz­talatunk megnyugtató. Ilonka rendezett körülmények kö­zött él. Szép arcú, halk sza­vú kislány. — Neveljük, szeretjük — mondja N. S.-né —, ami tő­lünk telik, mindent meg­adunk neki. Hogy önzetle­nül tesszük-e? Mit mondhat­nék erre, egy fillért nem kapunk senkitől ezért, hát miért tennénk akkor. Nem tiltjuk az édesanyjától sem, isten őrizzen attól. Még így is azt mondja, hogy mi vet­tük el tőle, holott a bíró­ság előtt maga adta ide a gyereket. Nem, itt még soha nem látogatta meg, de a kis­lány már felment hozzá­juk ... — Egyszer voltam otthon — mondja Ilonka. — Azt mondtam, hat órára visz- szajövök, de már háromra itt voltam. Itt jó. , Deregán Gábor olvasó találkozókat, mese­délutánokat, játékos fejtörő­ket rendezni. Figyelemre méltó szolgálta­tás, hogy nemcsak kölcsön­zés, hanem árusítás is van a könyvtárban. Egy-egy kötet, amely meg­nyerte az olvasó tetszé­sét, „besorakozhat” a há­zikönyvtárba. A felnőbtkönyvtárból olvasó­terem is nyílik, ahol a leg­fontosabb kézikönyveket, lexi­konokat helyezték el. A hétvégi házakkal kapcso­latban ismét ellenőrzéseket hajtanak végre. Sok, esztéti­kailag nem a Dunakanyarba való víkendház épült fel, sőt, néhány engedély nélkül is. Most hatósági, szigorú intéz­kedést foganatosítanak. UJ KLUB Szentendrén, a művelő­dési házban átalakítják az ifjúsági klub régi termeit. Régóta van a városban if­júsági klub, amelyről sokat írtunk már, munkáját azon­ban a művelődési ház veze­tői meg szeretnék változ­tatni. Azt mondják, hogy igazi ifjúsági klubot akar­nak, amelynek működésé­hez elengedhetetlen felté­tel a megfelelő helyiségek biztosítása. Már tavaly gon­dolkoztak azon, milyen is legyen az új klub. Nehe­zen találtak kivitelezőt, de most végre épül és talán még ebben az évben el is készül. Három helyisége lesz. Az alagsorban lesz az úgynevezett „barlanghelyi­ség”, amely 120 négyzet- méteres, s a nagyobb ren­dezvényekre, színházi elő­adásokra, irodalmi estre filmvetítésekre, TlT-elő- adásokra, zenés-táncos ren­dezvényekre is megfelel. A termet úgy alakítják ki, hogy minél jobban gazdál­kodhassanak a belső térrel, mert például itt szeretné­nek pingpongozni is ... Lesz egy játékterem is, ahol társasjátékozni, sakkozni, asztalifocizni lehet majd. Építenek eszpresszót is, amelyben szeszes italt nem fognak kiszolgálni a sör kivételével. Nem is lesz nyilvános, mint eddig, csak a klubtagok használhatják. A klubtagok sok társa­dalmi munkát ajánlottak fel, a KISZ-szervezet meg­szervezte a bontást, s más tatarozási munkákat. Kell is ez az öntevékenység, mi­vel kevés a pénz, mindösz- sze 120 ezer forint, amit a tanács adott. Ötvenezer fo­rintot tartalékolni kellett berendezésekre, bútorokra. Reméljük, hogy az új klubhelyiség új stílusú if­júsági klub munkájának ad majd helyet. B. Gy. „ITT JÓ"

Next

/
Thumbnails
Contents