Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-02 / 207. szám
1972. SZEPTEMBER 2.. SZOMBAT “‘’k/ÚHop DCM Beruházás mint futurológia A DCM mészműjének beruházási programját 1959 óta többször módosították, az építés ára 158 millióról 197 millió forintra nőtt. Az 1969-es próbaüzem mégsem sikerült: a kemencék hol sok másodosztályú, hol kevés első osztályú meszet égettek. Ekkor rájöttek, hogy az olajégők alkalmatlanok feladatukra, több kudarc után, 1970 második felében, hozzáláttak a gázégők szereléséhez. A négy éve kész mű eddig még kevés meszet adott; 1972. március 16-án 13 óra 30 perckor fellobbant a gázláng a kemencékben, lehetett már égetni, termelni. A második vaspálya ünnepe Pest-Vác után, Pest-Cegléd-Szolnok Kapos Mihállyal, a beruházási osztály vezetőjével a műszaki ember alkotásáról beszélgettem. Mekkora a beruházó felelőssége, milyenek a lehetőségei, hogyan dolgozhat? Az alábbiakban igyekszem visszaadni az osztályvezető e témával kapcsolatos véleményét: Kell egy malom — Az embert utasítják, például: kell egy malom! Nem azt kérik, hogy nézzük meg: kell-e malom? Tételezzük fel, hogy nem értek egyet az utasítással, akkor is végrehajtom, életem egy darabját számomra haszontalan műre áldozom. Talán ki is fejtem ellenvéleményemet, de a döntést nem módosíthatom. A fegyelem szabályai szerint nem tehetek mást: dolgozom. Másokénak alárendelt az akaratom, nem lehet ellenállni, ez nagyon kockázatos. Tenni kell a dolgom, méghozzá gyorsan, hogy minél hamarabb túllegyek a munkán, hogy minél kevesebb életdarab vesszen el. Egy vigasztal: hátha én tévedek. Ez egyébként csak logikai levezetés, velem még nem fordult elő, hogy ne értettem volna egyet a döntéssel. Így tudom elképzelni ezt a szituációt. Igaz, most szereztem egy kellemetlen tapasztalatot: a gázégők szerelésébe kár volt ennyi energiát fektetnem. — A beruházás elhatározása, megszervezése bonyolult feladat, például: égető szükség volt klinker-szállítósza- lagra. A vezetők egy NSZK- berendezést néztek ki, sok helyen érdeklődtek a gépről, mindenütt jó híreket kaptak. Több külföldi cégtől kértek ajánlatot, aztán az eleve el- határozottat választották: az egyik javaslat papír volt, a másik valóság. Bár ez kitűnően bevált, nem lehet tudni, hogy nem volt-e még jobb? Tudom, ez csak gondolati játék, de szemlélteti a beruházás elhatározásának bonyolultságát. „...ti kívántátok" — Ha Magyarországon is elkészíthetjük a gépet, akkor a beruházó megrendeli a munkát a tervezőtől; mit, hogyan csináljon. Aztán a tervező különböző igényekkel áll elő — műszaki, építészeti stb. vágyakkal — ezek legtöbbször teljesíthetetlenek. Az elkészült tervet megnézetem azokkal a kollégákkal, akik majdan a géppel dolgoznak. Ök nézegetik, nézegetik a dokumentációt, s nem írnak rá semmiféle észrevételt, vagy olyan a hozzászólásuk amelyért később nem vonhatják felelősségre őket. Az esetleges véleményeket közlöm a tervezővel, aki általában megvédi saját nézetét. Ha ő enged, akkor csökken a felelőssége: „nem én akartam, ti kívántátok” — így védekezhet. Kisebb lesz a tervező felelőssége, azé, akit úgysem lehet kártérítésre kötelezni, mert nincs vagyona. És ha én mondjuk mégis ellentmondók, a későbbi kárért engem becsuknak megbüntetnek? Az elmosott felelősségi határok miatt kicsi a tudatos ellentmondás lehetősége. — Az ember véleményét igyekszik olyan stádiumban hirdetni, amikor még többen hozzászólhatnak, egyetért- hetnek. Vegyük azt, hogy én, Kapos Mihály, határozott vagyok, kijelentem: csak ilyen és ilyen módosításokkal vagyok. hajlandó elfogadni a tervet. És, ha aztán összedől az épület? Lehet, hogy nem is az én „ötletem” miatt. Szabad ezt nekem csinálni? Meddig szabad elmennem? Bizal- j mi állásban vagyok, az a fel- ' adatom, hogy jól menjen a beruházás. Ha egy tervezőnek nincs kockázati alapja, akkor mennyi a kockázata Kapos Mihálynak? — Ez a munka egy kicsit futurológia, prognózis. Ki merné előre megmondani: ilyen lesz, ez lesz! Ha lesz kő 1972. március 16-án, 13 óra 30 perckor fellobbant a gázláng a kemencékben, lehetett már égetni. Másfél hónap Nincs még jóformán egy hete sem annak, hogy a megyei állattenyésztési felügyelőség egyetlen napon tizenhat darab, 30 naposnál nem idősebb háztáji istállóban ellett üszőborjút vett át Tó- piógyörgyén. A szakosított tehenészeti telepek benépesítését elősegítő akcióban ez a szám, eddig megyei rekord. Igaz, hogy Tápiógyörgye mindig híres állattenyésztő falu volt, s az emberek kedve a lábasjószággal való bi- belődéstől nem ment el azokban az esztendőikben sem, amikor egyébként olyan sok udvarban üres lett az istálló. Hagyomány és kedvtelés — Ezerszáz szarvasmarha áll a háztáji istállókban, legalább kétharmada tehén — mondja Zahalka Károly községi tanácselnök, nem minden büszkeség nélkül. Valóban nagy dolog az, hogy a község, ahol 4200 főt számlál a lakosság, ilyen sok szarvasmarhát tart. A népesség számának egynegyedét kitevő marhaállomány talán az ország összes községei között egyedülálló. — Mintegy 700 házból áll a falu, tehát elméletileg nincs udvar, ahol legalább egy tehén ne lenne — folytatja a tanácselnök. — A valóságban azonban mégiscsak akad elég sok üres istálló, s az új házak mellé ma már nem is építenek mindig. Viszónt sok gazda 2—3 tehenet tart, egyesek még többet. A tsz tehenészete három, a háztáji állomány egy esztendeje gumókor- és bruoellózismentes. Nemcsak az állategészségügyi ellenőrzés, de maguk az állattartó gazdák maguk is szigorúan őrködnek, nehogy fertőzött szarvasmarha kerüljön a községbe. Sertés meg közel hatezer található a háztájiban. Hetenként egyszer, de sokszor kétszer is visz, minden alkalommal 130—150 hízót tőlünk az állatforgalmi. Györgyén az állattenyésztés nemcsak hagyomány — kedvtelés is. Nemcsak vesződség Szintén ezt mondja Fejős Sándor, a Zöldmező Tsz brigádvezetője. Ügy ötvenes évei felé hajló, jó erőben levő ember. Két fejős tehene, meg egy vemhes üszője van, de most csak az egyik tehén áll az istállóban. Az, amelyik, amíg a friss zöldtakarmány tart, naponta 28— 29 liter tejjel fizet a jó tartásért. A másik, a 15 literes, meg az üsző, estig odakint legel. — Aztán pénzben jól fizet-e a jószág? — kérdjük. — Nem mondom, hogy ráalatt elérték a berendezésekkel a kívánt paramétereket, kiállították a garancialevelet: jól sikerült a beruházás, ösz- szetoborozták a kemencék kezelőszemélyzetét, hatvan- hetven égetőt állítottak a kemencék mellé. Egy, majd két kemence adta a meszet, s így az első félévi feladatot megoldották: 10 350 tonna építőanyag hagyhatta el a műt, biztosítottnak látszott az év végi 50 ezer tonna is. A harmadik negyedévben korábbi aggodalmuk igazolódott: nincs piac az égetett mészre, az országban több helyen korlátozták a mészművek termelését. Bebizonyosodott az a prognózis is, hogy a bányában nem tudják előteremteni a szükséges mennyiségű és minőségű követ. 1972. augusztus 13-án leállt a mész- mű. Remélik, hogy az újrakezdés csak hetek kérdése, ha a kőbányai nagyrobbantás sikerül, újra fellobbánhat a láng a kemencékben. Fóti Péter fizetek. Mégsem sokat hoz. Számolja, ennyi lucernát, annyi szemes takarmányt eszik a jól tejelő tehene. A kosztja és egyéb kiadások 'kitesznek legalább 12 ezer forintot egy évben. Ad körülbelül 4500 liter tejet, ezért kap 16 ezer forintot. Kérdi: „Ugyebár nem sok négyezer forint évi tiszta haszon?” A másik, a kevésbé jól tejelő tartása kevesebbe kerül, de a haszna is kevesebb, hozzávetőleg csak 2500 forint. — A jószággal való munkájának értékét kiszámította? — Nem, pedig sok a vesződ- ség. Dehát szeretem a jószágot, nekem ez a munka tulajdonképpen élvezet. Azt mondja, sok a tehén a falunkban? Dehogy. Régen legalább kétszer ennyi volt. Sokan kiöregedtek, felhagytak vele, és a fiatalok elmennek. Kevés, aki itt marad és szívesen végzi a nehéz mezőgazdasági munkát. Az én fiam is az idén érettségizett Pesten az Egressy Gábor Szakközépiskolában, aztán most felvették a Kandó Kálmán Villamossági Főiskolára. Apai büszkeséggel mondja, de kevés szomorúság árnyékolja a hangját. Az egyetlen fiú elszakad a földtől, az állatoktól, ősei mesterségétől, a falutól is, ahol apái éltek. — Amíg mi idősebb és idősödő emberek élünk, addig mindig lesz tehéntartás Tápió- györgyén. De azután? Olcsó takarmány a tsz-től — Meglehet, jövőre megjön a fiatalok kedve, hiszen január elsejétől felemelik a tej, meg a hízott marha átvételi árát. — Azt mondom erre, jobb lett volna már hamarább. Majd elválik, meghozza-e ez az intézkedés a nagyobb kedvet a tehéntartáshoz, és hogy a fiatalok is nekilátnak-e? Tápiógyörgyén az állattartók takarmányszükségletük egy részét olcsón szerezhetik be a tsz-től, természetesen csupán a tagok. Am a község minden gazdája bent van a Zöldmezőben. Ez a szövetkezet a háztáji tehéntartást megalakulásától fogva elősegítette. Nézzünk be azonban még egy gazdához, Varga Istvánhoz. Jó erőben látszik, nem is öreg még, csak 58 éves. Mégis, februárban leszázalékolták, nyugdíjas azóta. Mellkasa bal oldalára bök, úgy mutatja, hogy a szíve miatt. — Az előbb is, hogy sűrűsödtek a felhők és jött a zápor, le kellett feküdnöm egy órára, olyan rosszul lettem. Tavaly még két tehenem Volt, most már csak egy és nem tudom, meddig tudjuk tartani a feleségemmel. Elhasználódtunk mind a ketten. — Sóhajt. — Hej, pedig mennyire kedvemEgy évvel a pest—váci vasútvonal megnyitása után, 1847. szeptember 1-én adták át a forgalomnak a Pest—Cegléd —Szolnok közötti vasútvonalat. Az első Pestről indult szerelvény ezer utasával három óra huszonkét perc alatt tette meg a száz kilométeres távolságot. A szolnoki indóház avatásán Kossuth Lajos mondott ünnepi beszédet. Jelen volt gróf Széchenyi István is. A korabeli újságok, hetilapok lelkes hangú cikkben számoltak be a nagy eseményről. Megírták, hogy az előző napokban „gyorsszekérrel két napig tartott az út”. Hazánk közlekedéstörténetének e fontos jubileumáról pénteken nagyszabású ünnepségen emlékeztek meg Szolnokon. Tóth János, a MÁV Budapesti Igazgatóságának vezetője kitüntette a szolnoki csomópont ötvenhat kiváló vasutas dolgozóját. Ezután a Tisza-parti galére volt mindig a tehén, mega disznó. Megmutatja a háza falához tapadó, lakóháznak beillő takaros istállóépületet. Egy részében a téli tüzelőt tartja — mondja —, azért elférne itt a meglevő mellett még másik két állat. — Mit szól ahhoz, hogy jövőre felemelkedik a tej meg a hízott marha átvételi árát? — Nagyon helyeslem. Azt gondolom, majd azoknak is visszajön a kedve az állattartáshoz, akik abbahagyták. Én is tartanék megint kettőt, ha egészséges lennék és fiatalabb. Szokoly Endre Budapest most valóban a borok fővárosa. Két nemzetközi rendezvény, a borvilágverseny és a nemzetközi szőlészeti és borászati kiállítás és vásár eseményei futottak párhuzamosan. A világverseny már befejeződött, s mint tegnapi számunkban megírtuk, a minőségi ranglistán Magyar- ország került az élre, 16 nagyarany érmével. A nyertesek most ott láthatók az Albertirsai úti kiállítás főpavilonjában. Még négy napig, szeptember 5-ig, kedd estig összehasonlítható, hogy melyik nemzet milyen borokkal szerepel a nemzetközi ranglistán. Persze, a kiállítás nemcsak ilyen búvárkodásra alkalmas. Aki akar, vásárolhat is; kóstolhat bort, ehet szőlőt, s részt vehet a gasztronómiai bemutatókon. Természetesen a vásárra nemcsak az önzetlenül érdekriában dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter megnyitotta a Szolnoki vasút 125 éve című kiállítást. A kiállításon a posta alkalmi postabélyegzőt használt. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága mellett működő oktatási igazgatóság tegnap - délután tartotta tanévi tanévnyitó értekezletét. Az évnyitó ünnepi beszédét Göndics Zoltán, az oktatási igazgatóság igazgatója mondotta. Megjelent és felszólalt dr. Földi Pál, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Az ünnepségen részt vettek mindazok a tanárok, s más munkatársak, akik az egyéves, öthónapos pártiskolán, a marxista—leninista esti egyetemen, a speciális kollégiumon, a szakosított tanfolyamokon oktatnak az 1972—1973-as tanévben. Az új tanévben négy tanszék kezdi meg munkáját: a filozófiai tanszék Maruzs József, a politikai gazdaságtan A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének falu- és szövetkezetpolitikai munkaközössége, valamint a pomázi népfrontbizottság Porpáczy Aladár kertbarátok klubja szeptember 25 és október 1 között szakmai és kulturális hetet rendez Po- I mázon. Ebből az alkalomból ! tegnap délelőtt a Hazafias | lődők, hanem a szakemberek is ellátogatnak. Érdekes megfigyelni néhány, a szőlőtermesztésben és borászaiban használt gépet, kisgépet vagy technológiai ismertetőt. S ez nemcsak a szakembereknek hasznos. Lapunk más helyén a kiskertmozgalom terjedéséről írunk; nyilvánvaló, hogy a borászati kiállításon bemutatott kisgépek jó része a kiskertben is felhasználható. Azt sem árt megnézni, hogy Csehszlovákiából, Ausztriából, Franciaországból, Hollandiából, a Német Szövetségi Köztársaságból, Svédországból milyen eszközöket hoztak erre a kiállításra. Jó összehasonlítási alap ez is. S ha a kiállítás és vásár területét járva a látogató pihenni vágyik, a 24-es pavilonban megnézheti a műsoros divatbemutatót, vagy — lám ismét visszatértünk ide — megkóstolhatja a kiállított tárgyakat .,. Gul Hassan Khan átadta megbízólevelét Losonczi Pálnak, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa elnökének pénteken délelőtt átadta megbízólevelét Gul Hassan Khan, Pakisztán Iszlám Köztársaság új magyarországi nagykövete. tanszék Kövesi Tibor kandidátus, a munkásmozgalmi tanszék Tóth Lajos vezetésével, A pártépítési tanszék vezetőjét ezután nevezik ki. Bányászok köszöntése A XXII. bányásznap alkalmából pénteken a Nehézipari Minisztériumban tartották a központi ünnepséget. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter köszöntötte a szén-, érc-, ásvány-, bauxit- és olajbányászat 140 ezer dolgozóját. Az ünnepségen részt vett Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke. Népfront Országos Tanácsának székházában tájékoztatták a sajtó képviselőit. Dr. Gyúró Ferenc, a Kertészeti Egyetem rektorhelyettese ismertetőjében a kiskertmozgalom társadalmi és gazdásági jelentőségét méltatta. Elmondotta, hogy az ország lakosságának mintegy negyven százaléka kertes házban él s további huszonöt százaléka telektulajdonos a különböző üdülőterületeken, így a Dunakanyarban is. Olyan milliókról van tehát szó, akik szabad idejük jelentős részét kertészkedéssel töltik, ami nemcsak gazdasági haszonnal jár, de az egészségük regenerálását is elősegíti. Kulin Imre, a Porpáczy Aladár kertbarátok klubjának vezetője adott tájékoztatót a sajtó képviselőinek az egyhetes programsorozatról. Elmondotta, hogy az ünnepélyes megnyitóra szeptember 25-én este hat órakor a pomázi művelődési házban kerül sor, amelynek előadója dr. Gyúró Ferenc professzor, a Kertészeti Egyetem rektorhelyettese lesz. Másnap, ugyancsak a művelődési házban rendezik meg a fiatal kutatók fórumát, amelyen a házikertekben hasznosítható kutatási eredményekről hangzanak el kiselőadások. A program keretében szeptember 29-én délelőtt tizenegy órakor a pomázi tanácsházán nyílik a Kiskertek mesterei egyéni országos versenykiállítás és ekkor kerül sor a kertbarátok barkács-, újító- és ötletbemutatójára is. Szeptember 30-án lesz a vietnami kertek napja, amely szerves része a klub által a közelmúltban meghirdetett egy négyszögöl Vietnamért akciónak. Ugyancsak ezen a napon A kert jövője címmel ankétot rendeznek az MSZMP községi székházában. Este hat órai kezdettel kerül sor a művelődési házban a kertbarát községek és városok kulturális találkozójára, amelyet nagyszabású bál követ. Október elsején a kiállítás díjainak átadásával fejeződik be az egyhetes pomázi rendezvénysorozat. P. P. Kormányhatározat után Ezer jószág a háztájiban Tanévnyitó értekezlet az oktatási igazgatóságon Szeptember 23—október 1 Kertbarátok hete Pomázon Tájékoztató a Hazafias Népfront székhazában