Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-08 / 185. szám
4 1972. AUGUSZTUS 8., KEDD 'T^’íVííin T V-FIGYELŐ Bemutató Örkényben Szerény, géppel írt meghívó invitált szombaton Örkénybe, a művelődési házba, a Cigány folklór együttes bemutatkozó előadására. A program nemcsak érdekes kulturális, hanem jelentős társadalmi eseménynek is ígérkezett, hiszen ismert tény, hogy Örkény lakosságának több mint tizenöt százaléka cigány. A cigányság beilleszkedése egy közösség életébe legalább olyan gond, mint befogadásuk egy falu közösségébe. A két dolog egymástól el nem választható. Az, hogy a községben cigány népi együttes alakult, azt bizonyítja, hogy a beilleszkedés vágya egyre erőteljesebb. A művelődési ház fiatal, diplomás igazgatója, Gy. Molnár István — aki alig néhány hónapja dolgozik a községben —, gyorsan és jól ismerte fel ezt a törekvést, és a maga módján, a maga lehetőségeivel mindent megtett a beilleszkedés elősegítése érdekében. Két társadalmi munkatársával, Bujdosó Lászlóval és Sztancsik Józseffel, majdnem száz jelentkező közül válogatta ki a legrátermettebbeket, hogy aztán kemény, fáradságos munkával jussanak el a szombati bemutatkozásig. A műsor kitűnő volt, mentes minden műviségtől, ál- romantikától. Az énekesek és táncosok tudásuk legjavát nyújtva nem hivatásos művészekként léptek a színpadra, egyszerűen csak önmagukat adták, megénekelve vagy eltáncolva örömüket, bánatukat. S tették mindezt olyan természetességgel, mintha mindezt csak önmaguk között, önmaguk szórakoztatására adták volna elő. Az együttes életrehívása, szereplése egészében arról tett hitet, hogy a beilleszkedés vágyából valóság is lehet, ha ezt elősegíti a község befogadó szándéka. Ez az est azonban ez utóbbit még nem eléggé bizonyította. A község lakói közül — lehet, persze, hogy a nagy meleg miatt is — csak alig néhányon vettek részt az együttes bemutatkozó műsorán, s nem voltak ott a meghívott járási és községi vezetők sem. —> P —' Sokrétű kisfilmprogram ISMÉT BENÉPESÜLT A zebegmyi alkotóház Neves Komárom megyei képzőművészek — köztük Munkácsy- és SZOT-díjasok — népesítették be hétfőtől Szőnyi István zebegényi alkotóházát. A Pest megyei Tanács segítségével egy hetet töltenek az esztétikai, művészetpolitikai táborban, ahol a Képzőművészeti Főiskola tanárai, a Képzőművészeti Szövetség vezetői tartanak előadásokat részükre. Több filmvetítést is rendeznek és felkeresik Szentendrén a Pest megyei képzőművészeket. Nívódíjas motívumok Mezőkövesden kiadták a Kis Jankó Bori országos hímzőpályázatok eddigi 20 nívó- díjás alkotását bemutató színes és fekete-fehér fotókat. A szép kivitelű füzet borítólapját Katona László grafikus- művész tervezte, és azon Kis Jankó Bori 1914-ben rajzolt matyórózsás motívuma látható. A kiadványhoz magyar, francia és orosz nyelven Varga Marianna, a Népi Iparművészeti Tanács titkára írt bevezetőt. Szeged a hét végén a fiatalok városa volt. Hetedszer rendezték meg a fiatalok országos találkozóját, amelyre az ország különböző részeiből — így Pest megyéből is — mintegy nyolcezren sereglettek össze. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda külön- autóbuszai és különvonatad péntektől kezdve érkeztek folyamatosan, az utolsók hétfőn kora este hagyták el a várost. Az ifjúsági találkozóra mintegy másfél száz Pest megyei fiatal érkezett, autóbuszokon, különvonaton. Itt voltak a dunakeszi Mechanikai Labor túraszakosztályának tagjai, a váci DCM és a Pamutfonóipari Vállalat, a szentendrei kocsigyár, a leányfalui községi KlSZ-szer- vezet és a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat fiataljainak egy-egy csoportja. A négynapos program kiemelkedő rendezvénye a szombat délutáni ifjúsági politikai demonstráció és karnevál volt, amelyet Szeged város fiataljai: mintegy 40 üzem, intézmény és iskola KISZ- esei rendeztek. A Széchenyi téren, a Kárász utcán és a Dugonics téren több tízezren hallgatták meg Borbély Gábornak., a KISZ Központi Bi- , zottsága titkárának ünnepi beszédét, s tekintették meg a felvonulókat. Az agresszió elleni tiltakozás, az Európa biztonságáért folytatott küzdelem, a népek barátsága és megértése — így foglalható össze a demonstráció lényege és tartalma. Egymásután vonultak el a járművekre épített makettek, az élőképek, amelyek a többi között az eddig lezajlott VIT-ek városait, hangulatait idézték, Dózsa, Petőfi, Kossuth, Madách korát és eszméjét elevenítették fel, valamint napjaink anti- imperialista küzdelmét. A Pest megyei fiatalok egy csoportjával szombaton este a Dóm téren Erkel: Hunyadi László című operájának szünetében beszélgettünk. „A demonstráció felemelő, Szeged szép, a Hunyadi László előadása lenyűgöző” — mondották. A váci DCM fiataljai, közöttük Rakonczai Jánosné, Turóczy Erika és Vági Erzsébet elmondották: a DCM autóbuszán szombaton délelőtt érkeztek Szegedre, vasárnap B 21. A furcsán tömör címről a B 12 vitamin jut eszünkbe, nem alaptalanul: egy magyar gyógyszertalálmány megszerzésének és rosszra való felhasználásásnak megbukott terve a tárgya Radványi Dezső és Szemes Mariann kétrészes tévéfilmjének, önként kínálkozik az összehasonlítás a legutóbb látványos balsikert „aratott” hazai tévésorozattal, a Villa a Lidón-nal. Mondjuk meg mindjárt, az egybevetés minden tekintetben a B 21 javára üt ki. Ott a cselekmény áttekinthetetlen kuszasága lankasztotta figyelmünket; itt a dramaturg, Sipos Tamás még a versenylovak iránti szeretetét is beleálmodta a történetbe, de mindvégig ügyelt a kifejlet logikájára, érthetőségére. (Igaz, az alapötletben volt némi valószínűtlenség, de erről szívesen megfeledkeztünk.) Ott valóságos sztárparádé vonult fel a képernyőn, de mi csak Págert, Pécsit, Sinkovitsot, a jól ismert magánembert láttuk, néhány esetben egyéniségüktől távol álló szerepben; itt a vezető színészek is észrevétlenül simultak a feladathoz, a főszerepekben pedig ritkábban délután indulnak vissza. A gyárból 34-en jöttek, s a költségek felét, jutalomként, a DCM fedezte. A munkában és az ifjúsági mozgalomban legaktívabbak, legjobbak kerültek az ideutazó csoportokba. Városnézés, orgonahangverseny a Dómban, szabadtéri szoborkiállítás volt az eddigi programjuk, a Hunyadi László előadása után a Széchenyi téri utcabálra mentek. És vasárnap megtekintik az újszegedi szabadtéri színpadon az Express show ’72 könnyűzenei hangversenyt Utcabál, vasárnap városnézés, Tisza-strand, fotókiállítás, hangverseny, go-kart verseny — csak ízelítők a programból. Az Express show hatalmas sikert aratott, s erre magyarázatul néhány szereplő: a Corvina együttes, Hofi, Angyal János, a sándorfalvi ci- terazenekar... Tapsorkán zúgott ugyanez idő alatt a Széchenyi téren is, s itt — külön örömmel írjuk — Pest megyeiek arattak a szegedi nemzetközi gokart versenyek történetében alig látott sikert. Rangos mezőnyben magyar, csehszlovák, NDK-beli, lengyel és olasz résztvevők versenyében a Pestvidéki Gépgyár versenyzői: Szántó László, Kovács Sándor és Pekári Béla arattak pálmát, vitték el a győzteseknek járó serlegeket és aranykoszorút Különösen Szántó László aratott nagy sikert, egyéniben fél pályahosszal utasította maga mögé a másodiknak befutó német Glockenmeiert, elnyerve ezzel Szeged város díját. Pekári ötödik, Kovács hetedik lett. A Pestvidéki Gépgyár csapata nyerte a csapat- versenyt is, és ezzel a fesztiválkupát, az NDK csapata előtt. A Pest megyeiek a díjakon kívül impozáns, szép versenyzésükkel elnyerték a több ezres néző- közönség rokon szén vét is. Szántó László 1968 óta versenyez, s mint a díjkiosztás után elmondotta munkatársunknak Szegeden másodízben lépett pályára. Tavaly motorhiba miatt fel kellett látott arcok tűntek fel. Ott a sokat markolás „szétverte” a filmet; itt „a két Mihály”, Szemes Mihály rendező és Halász Mihály operatőr a legszínvonalasabb szakmai megoldásokat sem sajnálta a nézőtől. (Ami mellesleg szólva azt is bizonyítja: aki megbízható mestere szakmájának, a szórakoztatást is magasabb szinten műveli egynémely szakiparosnál.) A negatív figurákat Tánczos Gábor, Bozóky István, Kari Ebert Gass megbízhatóan alá- kította (legföljebb a két „hasonmás” feltűnően elütő hangszínére ügyelhettek volna — elvégre ez is gyanút kelthet). Szakács Eszter dekoratív megjelenése, Rajz János primitív ravaszsága, Simor Erzsi „romos” úriasszonya, Mensáros László, Sinkovits Imre, Horváth Sándor, Szabó Tünde, Koncz Gábor, Kern András és a többiek megbízható szerepformálása egyaránt a helyén volt. Mini-történetek, palotai Boris korábban is eredményesen kísérletezett a tévékarcolattal, mondhatni, egy nagyon hiányzó, tetszhalott újságműfajt — a tárcát — támasztgat adnia a versenyt, az idei viszont bőségesen kárpótolta. Deregán Gábor Napjaink emberének korszerű műveltségéhez mindinkább elengedhetetlenek a műszaki ismeretek, ezeken belül is az elektrotechnikai tájékozódás. Sajnos, korántsem mondhatjuk, hogy ez ma még olyan általánosan jelentkeznék, mint a humán ismeretek szinte társadalmilag kötelező érvényű befogadtatása, amelyek nélkül általában nem tekintik teljesnek az úgynevezett művelt ember fogalmát. Pedig napjaink valósága, műveltsége — anélkül, hogy a technokrata embertípust tekintenénk ideálHogyan gondolkodik az címet viseli, témájának népszerűségét mutatja, hogy már a második kiadásban jelenik meg, ezúttal is viszonylag szép példányszámban. A német szerzők: Rolf Lohberg és Theo Lutz — mint a bevezetőben mondják magukról: egy újságírói érdeklődésű matematikus és egy műszaki érdeklődésű újságíró — olyan közösség számára írták művüket, akik előismeretekkel nem rendelkeznek, s minél egyszerűbben, olvasmányosabban szeretnének megismerkedni az elektronikus számítógépekkel. Ez valóban kiválóan sikerült is a szerzőknek, olyannyira, mintha maguk is kissé megijedtek volna ettől a népszerű, egyébként kétségtelenül hasznos és köny- nyen felfogható előadási módtól. Kötetük utószavában ugyanis külön a szakemberekhez szólnak, mintegy „maguk mentségére”, tudván azt, hogy a szakemberek, technikusok, mérnökök, matematikusok egy része nagy szkepszissel fogadja a technikanépszerűsítő, vagy éppenséggel tudománynépszerűsítő, ismeretterjesztő kiadványokat. Pedig, hogy életre. Ezúttal azok 'a történetek sikerültek a legjobban, melyek megőrizték eredeti méretüket, mint a Protokollcsillár — az emberi hiúság kényszerű bevallása a gyermeki tekintet kijózanító fényében. Az Izgalmas profilt, az alaptalan féltékenység groteszkjét már rövidebbre kellett volna fogni, az ismétlődő motívumoka csattanó élét is tompították. A Baleset e sorok írójának kedves környezetében, a Lukács-uszodában játszódik. Ezért szigorúbb a pórul járt, kakaskodó öregfiú esetének megítélésében: sok volt az előkészítés, és Kovács úrnál, az uszoda megelevenített „intézményénél” az eredeti sokkal színesebb egyéniség. Bánki Iván rendezése, a színészi munka nem kifogásolható különösebben, de Palotai Boristól — annyi megérdemelt tévésiker után — feszesebb szerkesztést várunk, s főleg azt, hogy ne engedjen a dramati- zálás rosszra csábító alkalmainak. Miénk a szó... Üj sorozat indulását üdvözöljük: minden alkalommal két fiatal színész bizonyítja majd sokoldalúságát a képernyőn. A nyitópár: Jobba Gabi és Márton András esetében maradéktalanul sikerült a bizonyítás. Nem kívánjuk többször méltatott erényeiket elismételni, csupán megjegyezzük: Jobba Gabi kedvesen groteszk humorát is megcsillantotta. Márton András pedig a régebbi irodalom és a lírai hangok iránti érzékét is megmutatta. Marton László rendezése néhány jó ötlettel foglalta keretbe, tette gördülékennyé a műsort, Sebő Ferenc és Túrán László muzsikálása segített a hangulatot teljessé tenni. A folytatást érdeklődéssel várjuk. Lehotay-Horváth György nak — szükségszerűen megköveteli a műveltség fogalmának kiterjesztését a műszaki területre is. Ezért is köszönthetünk örömmel minden olyan törekvést, amely népszerű formában tárgyal a köznapi ember számára is hovatovább nélkülözhetetlen műszaki, technikai, eredményeket. A közelmúltban két jelentősebb ilyen jellegű munka látott napvilágot a Műszaki Könyvkiadó gondozásában. Az egyik kötet, amely a elektronikus számítógép mennyire nincs igazuk, azt éppen ez a munka is kitűnően bizonyítja. A mi, túlnyomóan technikai és tudományos korszakunkban ugyanis az ilyen művek segítenek hozzá ahhoz, hogy a kívülállók megismerkedhessenek a többnyire élet- fontosságú tényekkel, amelyeket a technika és a tudomány részükre feltár. Ezt pedig nem lehet felületesen, hanem csakis annyira mélyrehatóan, hogy mindenki megalkothassa a maga elképzeléseit és saját véleményét. E könyv ennek segédeszköze, s Magyari Béla szerkesztő jóvoltából a magyar fordítós olvasói „naprakész” tájékoztatást kapnak a számítógépek fejlődéséről, mert a magyar kiadást kiegészítették az időközben megjelent tökéletesebb számítógépek ismertetésével. A fordító. Szabó György okleveles gépészmérnök az eredeti mű könnyed stílusában közeledik a magyar olvasóhoz, akinek bőséges illusztrációs anyag is megkönnyíti a megértést. A mű értéke, hogy egyértelműen tisztáz alapvető fogalmakat, miszerint a „gondolA szokásosnál gazdagabb az idei nyár filmprogramja. Sok színes és tartalmas kis- film készül a filmstúdiókban. A közös éneklés öröméről készül Lestár Jánosnak, a katonai filmstúdióban „Nóták az életről” című lírai hangvételű filmje, amelynek zenei alapját modern katonadalok adják. Glósz Róbert az európai béke és biztonság kérdéseiről forgatja „Személyes érdekünk” című filmjét. Ugyancsak ő készíti elő a „Lányok a katonákról” című dokumentumfilmet. Jancsó Miklóst Petőfi Sándor élete ihlette alkotásra, filmjének címe: „Lant és kard”. György István az általános iskolák iránti igényekről, a pályaválasztást befolyásoló tényezőkről készíti új filmjét, Műszaki könyvnapok előtt Közérthetően — a köznapi embernek Két új könyv elektrotechnikai ismereteink bővítéséhez kodógép” vagy az „elektronikus agy” kifejezésben nagyon sok a túlzás, hiszen valójában gondolkodó gépek még az elektronikában sincsenek. Ugyanakkor azonban mégis végigvezeti olvasóit azon a bonyolult, magas színvonalú, de világosan áttekinthető folyamaton, amelyet az elektronikus számítógépek produkálnak. Ezenközben elvezet korunk egyik legújabb tudományágához, a kibernetikához is, amely különben már régi Elektrotechnika mindenkinek címmel Magyari Béla most megjelent munkája is az előbbi műhöz hasonlóan az elektrotechnikát hivatott népszerűsíteni, ismertetni közérthetően, mégis tudományos alapossággal. Neki sem volt könnyű a feladata, s a könyvét kezébe vevő olvasónak szellemesen idézi Eukleidész híres mondását, amelyet Ptolomaeus egyiptomi királyhoz intézett, miszerint „külön királyi út nem vezet a matematikához”. Ennek megfelelően külön királyi út vagy ha úgy tetszik, autósztráda nem vezet az elektronikához sem. Ezt az utat mindenkinek kitartó, szorgos munkával, lépegetve kell megtennie. Magyari Béla munkája sikerrel segít hozzá ehhez a törekvéshez, miközben nemcsak a legfontosabb elméleti ismereteket tárgyalja az elektrotechnika, híradástechnika köréből, hanem számos gyakorlati kérdéssel is foglalkozik, így egyebek között még a háztartási elektrotechnika területére is elvezeti olvasóit, sőt kiegészítésül balesetelhárítási tennivalókkal is megismertet beszédtéma, mégis mindenekelőtt napjaink valóságához tartozik. Külön érdeme a műnek, hogy mély humanizmus hatja át minden lapját: egy pillanatra sem téveszthetjük olvasása közben szem elől, hogy ezek az okos, „gondolkodó” gépek az emberi szellem alkotásai, s az emberi szív, érzelem, értelem együttesét soha semmilyen gép sem helyettesítheti. Nagyon találóan írják ezt maguk a szerzők is: Valószínűleg sohasem lesz a világon olyan gép, amely érzelmi fellángolásból szerelmes dalokat komponálna, vagy újabb receptet találna fel a szilvásgombóc elkészítéséhez. És bizonyára olyan elektronikus gép sem lesz sohasem, amely szívből tud majd nevetni. Mert a gépnek, bármilyen okos is, de sohasem lesz szíve!” az elektromos áram veszélyeinek kapcsán. E könyv, noha tudományost népszerűsítő jelleggel íródott, mégis elsősorban azok számára lesz igazán hasznos, akiknek már valamilyen alaptudásuk van, és azt szeretnék rendszerezni. Ám napjainkban jóformán mindenkinek ajánlható, hiszen az elektrotechnika egyike az emberi tudomány vívmányainak, amely arra ad lehetőséget, hogy az élet szebb, kellemesebb, tartalmasabb legyen. Az elektromos energia az, amely egyebek között tehermentesíti az embert a testi munkától az üzemben, és segít a háztartásban. Ehhez pedig az kell, hogy minél kevesebben le-venek azok, a'.'.k tanácstalanul állnak a mai élettől elválaszthatatlan elektromossággal szem-; ben. Ezt a célt szolgálják majd az augusztusi műszaki könyvnapok is, amelyeken — az ehhez kapcsolódó rendezvények sorában is — egyre többen jutnak közelebb a legjobb s.gítő- társ, a könyvek révén a korszerű műszaki, technikai ismeret-- anyag befogadásához. IFJÚSÁGI NAPOK, 1972 Másfél száz Pest megyei fiatal Szegeden Politikai demonstráció és karnevál — A Pestvidéki Gépgyár csapata a go-kart verseny győztese