Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-08 / 185. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES XVI. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 8., KEDD Válságban a szőlőtermelés Csak állami támogatás segíthet — Tanácskoztak a szakemberek A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) kertészeti társaságának szőlőtermeszté­si, valamint Pest megyei szer­vezetének kertészeti szakosz­tálya és az egyesület nagykő­rösi csoportja, a művelődési központban a minap tanácsko­zást tartott, melyen az ország minden részéből hatvan szak­ember vett részt A tanácskozást Pancsovai Nándor, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának csoportvezetője, a MAE megyei szervezetének titkára nyitotta meg, majd Katona József, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatója tartott előadást a homoki szőlőterme­lés helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről. Kifejtette, hogy az ország szőlőterülete katasztrofálisan csökken: 1968-ban még 368 ezer hold volt, azóta 52 ezer hold szőlő kipusztult, követ­kezésképp 1 millió hektoliter­rel kevesebb a bortermés. Bács, Pest, Csongrád és Szolnok megyékben 193 j ezer hold a homoki bor­termő terület, s a veszte­séges szőlőtermelés foly­tán, további 50 ezer hold szőlő kivágásával lehet számolni. A veszteséget nem pótolja az 1975-ig tervezett 10 ezer hold nagyüzemi szőlőtelepítés. Az utóbbi években a hol- dankénti átlagtermés az álla­mi gazdaságokban 35—10, a termelőszövetkezetekben 16— 20 mázsa volt, sőt, itt-ott még ennél is alacsonyabb. Ilyen hozamokkal a termelés nem fedezi az önköltséget, melyet csak a legkevesebb 30—40 mázsa körüli termések bizto­sítanak. Azok elérése pedig korszerű magasművelés­sel és fokozott műtrágyá­zással, téli fagyokat elvi­selő, fürtrothadásnak el­lenálló fajtákat kell a ho­mokon termelni, amilyenek például a hársle­velű, az olasz rizling, a trami­ni és a kecskeméti Miklós te­lepen nemesített, szaporítani most kezdett új fajták. . A hozzászólók közül Vimo- Ta Károly, a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének titkára úgy vélekedett, hogy a szőlőter­melés korszerűsítéséhez, jöve­delmezővé tételéhez az állam­nak hitelt kellene nyújtania, amelyből részesednének a háztáji termelők is. Rohonczy Rajos, a borgaz­dasági vállalatok trösztjének vezérigazgató-helyettese sze­rint a szőlőtermelést válságos helyzetéből csak a termés­átlag növelésével lehet ki­mozdítani. Exportkötelezettségeinknek eleget kell tennünk, ezért a hazai fogyasztás biztosítására jelentős mennyiségű spanyol bort hozunk be. Spanyolor­szágban nemigen szükséges permetezni, kisebbek a terme­lési költségek, és a nagy vi­lágverseny következtében, az ott készült bor a szállítással együtt is olcsóbb a hazainál. A borgazdaságok a szőlőért nem tudnak többet fizetni, mert például egy liter palac­kozott kövidinka eladási ára 16 forint 50 fillér, ebből 3 fo­rint 30 fillér a kereskedelmi árrés, 2 forint 60 fillér az adó, 3 forint 80 fillér az üvegre, töltésre és egyébre fordítandó költség, tehát csak 6 forint 80 fillér a bor tényleges ára. A bortermelés korszerűsí­tését, jövedelmezővé téte­lét és a további telepíté­seket az államnak kell elősegítenie, hiszen évente 2 milliárd forint adóbevé­tele van a szőlőtermelés­ből és ezt a magas összegű bevételt veszélyezteti a szőlőtermelés válsága. Gödör János, a dányi Mag­vető Termelőszövetkezet el­nöke elmondotta, hogy 250 holdon termelnek bor- és cse­megeszőlőt. Magas műveléssel és erős műtrágyázással, a múlt évben izsáki fehér sző­lőjük holdja 108, piros szlan- kájuk 85, ezerjójuk 55—60 mázsát termett. Egy kilo­gramm szőlő termelésére 4 forint 15 fillért költöttek, s végül is 6 forint 30 fillér ár­bevételt értek el. Dr. Szegedi Sándor, a kato­natelepi Mathiász telep igaz­gatója azt ajánlotta, hogy a korszerűsítést a 60x240 tő- és sortávolságú, új szőlőkben minden máso­dik tő kivágásával kell el­kezdeni. A régebbi jó fajtákon kívül telepítésre ajánlotta a pero- noszpórának ellenálló, bőter­mő, új egri fajtákat is. További több értékes hoz­zászólás után, Pancsovai Nán­dor azzal zárta a tanácsko­zást, hogy az elhangzott ja­vaslatokkal, az alföldi szőlő- termelés válságának megszün­tetése érdekében, az illetéke­sekhez fordulnak. Kopa László Féligmeddig ünnepi hangu­lat fogadja a látogatót Nyárs­apáton. A község főutcáján lovas kocsik egész sora adja tud túl: állatvásár volt a ceg­lédi vásártéren. A gyeplőt fo­gó gazdák kezében vidáman pattan az ostor, a saroglyák- ban malacok motoszkálnak, némelyik kocsi végén nagytő- gyű tehén bandukol, remény­kedve, hogy hamarosan hűs istállóban fogadja új gazd­asszonya. Emelkedett a han­gulat az italboltban is, a jó vásár áldomást kíván... A bakon türelmetlen asszonyok pillognák sűrűn koccintgató embereik felé. Nemsokára húzzák a levesnótát, a gyerek már a kapuban ácsingái. De azért nem elveszett nap ez, szaporodik a jószág az ólban, megér egy-két kupicát, de nem többet. A nyársapáti ital­boltban sem nagyobb a bevé­tel, mint a járásbeli községek italmérőiben: takarékos em­berek laknak itt. Ezt bizo­nyítják az utcára lerakott téglakupacok is, amelyek a megbontott falak újjáépítésé­hez kellenek, vagy toldalék- épület, nyári konyha, új szoba készül belőlük. Kovács Dénesnének, a tör- teli takarékszövetkezet nyárs­apáti kirendeltsége pénztáro­sának, ezen a napon nem sok a dolga. Bezzeg a vásár előtti héten nem tétlenkedett: egy­más után jöttek összegyűjtött forintjaikért a betétkönyvek tulajdonosai. Novemberben lesz egy éve, hogy felkerült a szövetkezet táblája a kis ház falára. — Eleinte alig-alig szállin­góztak — mondja a pénztá­ros. — Az első napokban még csak messziről méregették az irodát az emberek. Bizony, el kellett járnunk házaikba, meggyőzni őket, hogy össze­gyűjtött pénzüket mi jobban megőrizzük, mint a sublót fi­ókja. Fáradságunk nem volt hiábavaló. Most, a vásár után is, csaknem 200 ezer forint a JÓLESIK A SZIVES SZÓ A nyársapáti ápolónő Tanya, tíz kilométerre A nyársapátiak már csodál­koznak, ha Szatmárhegyi Já­nosáét, a község körzeti ápo­lónőjét nem kerékpáron lát­ják. Az is szokatlan, ha ke­rékpárja kormányán nem himbálódzik a beteggyógyítás­hoz szükséges felszereléssel megtömött, jókora táska, amellyel több mint tíz éve járja a nyársapáti határt. Így, kerékpárosán, táskásán látják őt mindig, télen, nyáron, hét­köznap és ünnepnap, így ta­lálkozik vele a hajnalban kelő s így az is, aki későn fekszik. Erzsi néni mindig úton van. A minap virággal, ajándék­kal érkeztek vendégek Erzsi nénihez. A község vezetői kö­szöntötték ápolónőjüket, ab­ból az alkalomból, hogy 25 éve fárad a ceglédi kórház és 1957 óta a község egészség­ügyének szolgálatában. Szép, de nehéz a hivatása. Amikor arra kértem, valljon Építőtáborban A kilences lakói magáról, munkájáról, így szólt: — Azt mondják, az emlé­kek megszépítik a rosszat is. Ezt magam is tapasztalom. Nemsokára nyugdíjba me­gyek, s az a sok-sok kilomé­ter, ami a hátam mögött van, a jeges szél, amely arcomba csapott, szép emlékké vált. Mindenkit ismerek, s jólesik a szíves szó, amivel úton-út- félen köszöntenek. — Naponta átlagosan 40 kilométert taposom a kerék­pár pedálját, hogy eljussak minden beteghez. Égy évvel ezelőtt a Törtei alatt levő Szapori tanyáig is el kellett mennem, most ezt a részt már Törteihez csatolták, így a leg­messzebb levő tanya 10 kilo­méterre esik. 1957-től 1960-ig mint szülésznő dolgoztam, sok, ma már tízéves elmúlt nyárs­apáti gyerek születésénél bá­báskodtam. Az életkörülmé­nyek a nyársapáti tanyavilág­ban is változnak. Emlékszem, a hatvanas években olyan szülő nőhöz hívtak, akinek szobájában még petróleum- lámpa volt. Most tévéantenna büszkélkedik a háza tetején. Az utódomnak már könnyebb lesz, a tanácsnak van autója, s ha rossz az idő, rendelkezé­sére bocsátják. Szatmárhegyi Jánosné örök­re a község Erzsi nénije ma­rad. Ezentúl több ideje lesz a község ügyes-bajos dolgait intézni Nemcsak a betegek istápolójaként marad meg az emberek emlékezetében a mindig segíteni kész ápolónő, kis kertes háza kapuját a község ügyeiben járók ezen­túl is kinyithatják: 1958 óta tanácstagként is figyelemmel kíséri és alakítja a falu éle­tét. Csatári Ilona betétállomány. Sokat kivettek telekvásárlásra. A községben 39 telket parcelláztak, ebből 15 már elkelt. Szinte verseny- szerű tempóban építkeznek a nyársapátiak. Legtöbb hitelt építési célra adtunk ki ebben az évben, csaknem 150 ezer forintot. Áruhitel kiadására még nincs lehetőségünk, így a községbelieknek áruhitelért még a törteli szövetkezethez kell folyamodniuk. Az igé­nyek, kérések egyre szapo­rodnak, s ez arra késztet ben­nünket, hogy az áruhitelnyúj­tás lehetőségét sürgessük. A tervek szerint még ebben az évben élhetünk is vele. Cs. I. Milyen a jó pince? Az idei kánikula, amelyhez hasonlóra az utóbbi tizenöt év­ben nem emlékeznek Tokaj- hegyalján, arra indította a bo- rászokat, hogy a pincék hőál­lóságára vonatkozó vizsgálato­kat folytassanak. Az érdekes felmérés azt bizonyította, hogy a hőmérséklet a mésztufába vágott pincében a harminc fo­kon felüli kánikula idején is, egy-két fokos ingadozással, ál­landóan tizenkét fok körüli volt. A lősztalajba vágott pin­cék, amennyiben terméskővel, téglával kiboltozták, ugyan­csak nem változtatták hőmér­sékletüket. Ezekben a pincék­ben — s ezek vannak többség­ben a zárt borvidéken — nem mozdult meg, nem melegedett fel, nem virágosodott meg és nem kapott barnatörést az ott tárolt bor. A tapasztalatokat felhasznál­ják a borok tárolásánál, a pincék szellőztetésénél. Demizsonok- m'íí A kocséri Petőfi Tsz melléküzemé­ben műanyagból készülnek a tet­szetős, ötliteres demizsonok. Apáti-Tóth Sán­dor felvétele ÖKÖLVÍVÁS Tápai ezüstérmet szerzett A város ökölvívósportjában, az elmúlt évek eredményeihez képest, visszaesés mutatkozik. A birkózók gyenge félévet zártak, s ez már önmagában meglepetés. A szakosztályban két edző működik. Ceglédre került Csordás Gábor, így Dá­vid Ferenccel megosztva vég­zik a munkát. A versenyzők külön-külön, csoportra osztva edzenek. Joggal gondolhatta volna mindenki, hogy a szak­osztálynak jobb eredménye, több jó versenyzője lesz, mint a múltban, s nem lett. Négy barátságos csapatmérkőzést rendeztek: három győzelem és egy vereség a mérleg. A Dél-Kelet terület felnőtt III. osztályú bajnokságon Sza­bó, Semetka, Pánczél, Homoki és Rabi harcolta ki a tovább­jutást a szeptemberben sor­ra kerülő vidékbajnokságra. Az ifjúsági versenyzők közül a területi és a „Tiszántúl” baj­nokságról Kovács, Tápai, Ha­bók, Terék, Nádudvari, Kő­műves és Balta jutott be a vi­dék legjobbjai közé, ott Tápai érte el a legjobb eredményt, második lett. Ezt az országos döntőn megismételte. A junior magyar bajnokságon Szepesik harmadik lett. A serdülő se* regszemlén Szlovák szerepelt a legjobban, hamarosan egy­hónapos országos serdülő ed­zőtáborba megy. Az országos Vasutas bajnok­ságon, Miskolcon, a CVSE nem tudta megvédeni előző évi elsőségét, de az elért második hely is szép eredmény. A Tóth Pál emlékversenyen harmadik lett a csapat, egyé­nileg a serdülő Erős, Szlovák és a felnőtt Szabó végzett súlycsoportjában az első he­lyen. A szakosztálynak jelentős segítséget ad a patronáló Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz. Sokat tesz ezért a sportért a Húsipari Vállalat igazgatója, Kiskorényi János is. A tavaszi eredmények alap­ján, Tápai nyújtott a legtöb-. bet, Bállá, Szabó és Szlovák szintén jó eredményeket értek A serdülők nagyobb verse­nyeire még csak ezután kerül sor. A barátságos csapatmér­kőzéseken túl sok egyéni ver­senyen szeretnének indulni, s még néhány emlékverseny is hátravan. U. L. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Kazánfűtőket kizárólag olaj­és gáztüzelésű vizsgával rendelkezőket, könnyű gépkezelőket, köztisztasági rakodókat, köztisztasági munkásokat és segéd­munkásoka' felvesz a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat, Cegléd, Tanácsháza, II. emelet. Cegléden, a Csengeri- ben 450 n.-öl szőlő terméssel eladó. Ér­deklődni lehet: pén­tek, szombat, vasár­nap: Cegléd IV., Kini­zsi u. 42. Zolnai. Eladó sima és kúppa­la, ajtó, ablak, meg­maradt építési anya­gok, Lúd utca 3, 17 óra után. Eladó beköltözhető ház. Érdeklődni: Szarvas u. 6. sz. A Május 1. Ruhagyár bedolgozó részlege gyakorlott varrónőket vesz fel, egy műszak­ra. Jelentkezés: Okos István, Hollós u. 27. Két kislányom mellé jólelkű, megbízható nénit keresek. Cím: Ócsajnál, Cegléd Gu- bodi u. 14. Eladó beköltözhető ház. Várkonyi István u. 64. _________________ El adó 550 négyszögöl házhely, mely első­osztályú szőlő, ebből 375 négyszögöl ki­mért építési telek, 175 utca rész, villany helyben, ára 35 000 Ft. Rákóczi u- 66/A. Vennék jó minőségű boroshordókat, 60 hektósig. Ocsai, Ceg­léd, Gubodi u. 14. HIRDESSEN A CEGLÉDI HIMAPBAN! Őcsai, Cegléd, Gubodi u. 14. sz. alatt. Vásár után TAKARÉKOS EMBEREK Újabb szolgál’a'ás Szerintem az építőtábor szer­vezésében lényeges az önkén­tesség. Én vállaltam, el is jöt­tem. Munkánk fontos a nép­gazdaságnak. S mi igyekszünk mindent jól elvégezni. Gon­dolom, mindenki egyformán érti és érzi ezt. SÁGI MÁRIA: Még csak a kezdet kezdetén vagyunk. A programot előre ismertették. Reméljük, minden úgy sikerül, ahogy terveztük. Egyébként első táborozó vagyok. Pana­szom, hogy a limonádé, amit kapunk, nagyon savanyú. A kaja megfelelő, nem főzhet­nek mindenkinek a szájaíze szerint. KUKUCSKA MÁRIA: Már a negyedik levelet írom. Most végre van időm. Geológus sze­retnék lenni. Első táboros va­gyok, pedig már harmadikba járok. Nem baj, majd most pótolok minden eddigi mulasz­tást. KUN MÁRIA: Kimenőnk háromtól van, hatig. Hihetet­lenül kicsi a mozgásterüle­tünk: egy rövid bekötő út a műútig. Kárpótol bennünket a könyvtár, a tévé, a jól felsze­relt mosdó. Ez az első na­punk. Reméljük, egy hét múl­va már több jót mondhatunk. Lipák Tibor i szélt nekünk a városról, múlt­járól, jelenéről. SZANYISZLÖ ERZSÉBET: Én első táborozó vagyok. Ed­dig szinte el sem tudtam kép­zelni, milyen a táborélet, hát most itt vagyok. Igaz, nem­csak a saját akaratomból. Osz­tályfőnököm azt mondta, el kell jönnöm, Kohlmayer tanár úr és Vámosi Nándor igazga­tó úr ugyancsak egy vélemé­nyen voltak vele. Többünknek is lett volna más programja, azonban köteleztek bennünket. JOÖ ÁGNES KISZ-TIT- KáR: Most hallom először, hogy mi történt. Megdöbbent. Nem találok szavakat. Nem értem, hozzám miért nem for­dultak tanácsért, segítségért? Ügy ért ez a közlés, mint szá­raz égből a villámcsapás. Mi nem kényszerítettünk senkit, hogy eljöjjön. Egészen biztos, ha Erzsiék hozzám fordulnak, s tudok az esetről, másként alakul. Ígérem, hogy utána­HORVÁTH ZSUZSANNA: Belépek. Ágyak. Két világos ablak. Érdeklődő, kíváncsi lányszemek. Elmondom, mi járatban va­gyok. Beszélgetni kezdünk. Ki­derül, köztük a tábortanács el­nöke, Kun Mária is. A szoba lakói valamennyien a Ceglédi Április 4. Közgazdasági Tech­nikum tanulói. Illetve egy ki­vétellel: Horváth Zsuzsanna az abonyi Kinizsi Pál Gimná­ziumból jött. Vannak itt elő­ször táborozok és tapasztalt építősök is. KUN MÁRIA: Örülök a bi­zalomnak, hogy a tábortanács elnöke lehettem. Öröm, de gond is egyúttal. Háromszor voltam már „építőben”, ott­hon alapszervi titkár vagyok, tábortanácsunk feladata- kép­viselni az ifjúságot a vezető­légben. Javaslatainkat, észre­vételeinket közöljük a pa­rancsnoksággal, mely segíti munkánkat, támogat bennün­ket. A városi KlSZ-szervezet- tel is megvan a kapcsolatunk. Kint járt egy elvtárs, aki be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents