Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

A vagontól a szárítóig Az új gépek közül legjobban a Weimari-emelőnek örültek a rönktériek, akiknek korábban kézi erővel kellett kiemelniük a hatalmas szálfákat a vagonokból. Az emelő műszakonként 12 vagont rak ki Túri Kálmán irányításával. A vizes deszkát, feldolgozás előtt, szárítani kell. A német gyártmányú szárítóberendezésben előre vezérelhető programo­zás szerint szárad a faanyag. Kiss András képriportja A szálfák útja a fűrészgépekhez visz. A lengyel gat tér deszkát darabol, naponta 18—20 köbmétert. Sallai Sándor, Vö­rös Ferenc, Mészáros Sándor és Hajagos József összehangolt munkáján múlik, milyen lesz a deszka minősége. Építőtáborban A kilences lakói Belépek. Ágyak. Két világos ablak. Érdeklődő, kíváncsi lányszemek. Elmondom, mi járatban va­gyok. Beszélgetni kezdünk. Ki­derül, köztük a tábortanács el­nöke, Kun Mária is. A szo­ba lakói valamennyien a Ceg­lédi Április 4. Közgazdasági Technikum tanulói. Illetve egy kivétellel: Horváth Zsuzsanna az abonyi. Kinizsi Pál Gimná­ziumból jött. Vannak itt elő­ször táborozok és tapasztalt építősök is. KUN MÁRIA: Örülök a bi­zalomnak, hogy a tábortanács elnöke lettem. Öröm, de gond is egyúttal. Háromszor voltam már „építőben”, otthon alap­szervi titkár vagyok. Tábor­tanácsunk feladata: képviselni az ifjúságot a vezetőségben. Javaslatainkat, észrevételein­ket közöljük a parancsnokság­gal, mely segíti munkánkat, támogat bennünket. A városi KISZ-szervezettel is megvan a kapcsolatunk. Kint járt egy elvtárs, aki beszélt nekünk a városról, múltjáról, jelenéről. SZANYISZLÓ ERZSÉBET: Én első táborozó vagyok. Ed­dig szinte el sem tudtam kép­zelni, milyen a táborélet, hát most itt vagyok. Igaz, nemcsak a saját akaratomból. Osztály- főnököm azt mondta, el kell jönnöm, Kohlmayer tanár úr és Vámosi Nándor igazgató úr ugyancsak egy véleményen voltak vele. Többünknek is lett volna más programja, azonban köteleztek bennünket. joó Agnes, kisz-tit­KÄR: Most hallom először, hogy mi történt. Megdöbbent. Nem találok szavakat. Nem értem, hozzám miért nem for­dultak tanácsért, segítségért? Ügy ért ez a közlés, mint szá­raz égből a villámcsapás. Mi nem kényszerítettünk senkit, hogy eljöjjön. Egészen biztos, ha Erzsiék hozzám fordulnak, s tudok az esetről, másként alakul. Ígérem, hogy utána­nézek. HORVÁTH ZSUZSANNA: Szerintem az építőtábor szer­vezésében lényeges az önkén­P C STa\ E GtYeT" Hí R LA P ~:/kŰLÖN KI A PÁ S/C XVI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 6., VASÁRNAP Válságban a szőlőtermelés Csak állami támogatás segíthet — Tanácskoztak a szakemberek A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) kertészeti társaságának szőlőtermesztési, valamint Pest megyei szerve­zetének kertészeti szakosztá­lya és az egyesület nagykőrö­si csoportja, a művelődési központban a minap tanács­kozást tartott, melyen az or­szág minden részéből hatvan szakember vett részt. A tanácskozást Pancsovai Nándor, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának csoportvezetője, a MAE megyei szervezetének titkára nyitotta meg, majd Katona József, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgatója tartott előadást a homoki szőlőter­melés helyzetéről és fejleszté­si lehetőségeiről. Kifejtette, hogy az ország szőlőterülete katasztrofálisan csökken: 1988-ban még 368 ezer hold volt, azóta 52 ezer hold szőlő kipusztult, követ­kezésképp 1 millió hektoliter­rel kevesebb a bortermés. Bács, Pest, Csongrád és Szolnok megyékben 193 ezer hold a homoki bor­termő terület, s a veszte­séges szőlőtermelés foly­tán, további 50 ezer hold szőlő kivágásával lehet számolni. A veszteséget nem pótolja az 1975-ig tervezett 10 ezer hold nagyüzemi szőlőtelepítés. Az utóbbi években a hol- dankénti átlagtermés az álla­mi gazdaságokban 35—40, a termelőszövetkezetekben 16— 20 mázsa volt, sőt, itt-ott még ennél is alacsonyabb. Ilyen hozamokkal a termelés nem fedezi az önköltséget, melyet csak a legkevesebb 30—40 mázsa körüli termések bizto­sítanak. Azok elérésére pe­dig korszerű magasműveléssel és fokozott műtrágyázás­sal, téli fagyokat elviselő, fürtrothadásnak ellenálló fajtákat kell a homokon termelni, amilyenek például a hársle­velű, az olaszrizling, a tramini és a kecskeméti Miklós tele­pen nemesített, szaporítani most kezdett, új fajták. A hozzászólók közül Vimola Károly, a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének titkára úgy vélekedett, hogy a szőlő- termelés korszerűsítéséhez, jövedelmezővé tételéhez az államnak hitelt kellene nyúj­tania, amelyből részesednének a háztáji termelők is. Rohonczy Lajos, a borgaz­dasági vállalatok trösztjének vezérigazgató-helyettese sze­rint a szőlőtermelést válságos helyzetéből csak a termés­átlag növelésével lehet kimozdítani. Exportkötelezettségeinknek eleget kell tennünk, ezért a hazai fogyasztás biztosítására jelentős mennyiségű spanyol bort hozunk be. Spanyolor­szágban nemigen szükséges permetezni, kisebbek a terme­lési költségek, és a nagy vi­lágverseny következtében az ott készült bor a szállítással együtt is olcsóbb a hazainál. A borgazdaságok a szőlőért nem tudnak többet fizetni, mert például egy liter palac­kozott kövidinka eladási ára 16 forint 50 fillér, ebből 3 fo­rint 30 fillér a kereskedelmi árrés, 2 forint 60 fillér az adó, 3 forint 80 fillér az üvegre, töltésre és egyébre fordítandó költség, tehát csak 6 forint 80 fillér a bor tényleges ára. A bortermelés korszerű­sítését, jövedelmezővé té­telét és a további telepí­téseket az államnak kell elősegítenie, hiszen évente 2 milliárd forint adóbevé­tele van a szőlőtermelés­ből és ezt a magas össze­gű bevételt veszélyezteti a szőlőtermelés válsága. Húszéves a Gépjavító és Faipori Ktsz Új üzemrészek, korszerű gépsorok Kubába is exportáltak Pénteken délután megtelt a nagykőrösi Arany János Mű­velődési Központ színházter­me. A Gépjavító és Faipari Ktsz megalakulásának 20. év­fordulóját tartotta. A nagykőrösi városi párt- bizottság és a városi tanács tesség. Én vállaltam, el is jöt­tem. Munkánk fontos a nép­gazdaságnak. ' S mi igyekszünk mindent jól elvégezni. Gondo­lom, mindenki egyformán érti és érzi ezt. SÁGI MÁRIA: Még csak a kezdet kezdetén vagyunk. A programot előre ismertették. Reméljük, minden úgy sike­rül, ahogy terveztük. Egyéb­ként első táborozó vagyok. Panaszom, hogy a limonádé, amit kapunk, nagyon savanyú. A kaja megfelelő, nem főz­hetnek mindenkinek a szája- íze szerint. KUKUCSKA MÁRIA: Már a negyedik levelet írom. Most végre van időm. Geológus sze­retnék lenni. Első táboros va­gyok, pedig már harmadikba járok. Nem baj, majd most pótolok minden eddigi mulasz­tást. KUN MÁRIA: Kimenőnk háromtól van hatig. Hihetetle­nül kicsi a mozgásterületünk: egy rövid bekötő út a műútig. Kárpótol bennünket a könyv­tár, a tévé, a jól felszerelt mosdó. Ez az első napunk. Reméljük, egy hét múlva már több jót mondhatunk. Lipák Tibor Gádor János, a dányi Mag­vető Termelőszövetkezet el­nöke elmondotta, hogy 250 holdon termelnek bor- és cse­megeszőlőt. Magas művelés­sel és erős műtrágyázással, a múlt évben izsáki fehér sző­lőjük holdja 108, piros szlan- kájuk 85, ezerjójuk 55—60 mázsát termett. Egy kilo­gramm szőlő termelésére 4 fo rint 15 fillért költöttek, s vé gül is 6 forint 30 fillér árbe­vételt értek el. Dr. Szegedi Sándor, a kato­natelepi Mathiász telep igaz­gatója azt ajánlotta, hogy a korszerűsítést a 60x240 tő- és sortávolságú, új szőlőkben minden máso­dik tő kivágásával kell el­kezdeni. A régebbi jó fajtákon kívül telepítésre ajánlotta a pero- noszpórának ellenálló, bőter­mő, új egri fajtákat is. További több értékes hoz­zászólás után, Pancsovai Nán­dor azzal zárta a tanácsko­zást, hogy az elhangzott ja­vaslatokkal, az alföldi szőlő termelés válságának megszün­tetése érdekében, az illetéke­sekhez fordulnak. Kopa László Üdülő-csere Az Elbán hajókáztak Huszonnégyen már visszaér­keztek Nagykőrösre a Német Demokratikus Köztársaságból: Lichtenhai Sebnitz festői kör­nyékéről. A konzervgyár min­den esztendőben legjobb mun­kásait az NDK-ba küldi üdül­ni, keletnémet konzervesek pedig a gyár balatoni üdülőjé­ben töltik szabadságukat. A síksághoz szokott alföldi embereknek a legnagyobb él­ményt a folyókkal gazdag hegyvidék adta. Jártak Meis- senben, a világhírű porcelán- gyárban, megtekintették a drezdai képtár messze földön híres anyagát, s az Elba folyón is hajókáztak. MOZIMŰSOR Lányszöktetés, apai áldással Szovjet, színes filmoperett. Kísérőműsor: Tallinn. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Matiné: A komp Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor: Csak rá kell nézni Zenés, színes olasz film. 16 éven felülieknek. Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Előadások kezdete: .4 és 6 órakor. Filmklub: Riporterek gyöngye Előadás kezdete: este 8 óra­kor. nevében Szűcs Zoltán, a vá­rosi tanács elnöke köszöntötte az ünneplőket. A szövetkezet 1952. augusz­tus 1-én alakult. Az első esz­tendőben egymillió forint ter­melési értéket produkált, az elmúlt esztendőben pedig 54 millió forintot. Az alakulás­kor a gépi berendezések, az épületek még százezer forin­tot sem értek, ma a vagyon 25 milliós értékű. Húsz év alatt új üzemré­szekkel, korszerű gépsorokkal gyarapodtak, fejlett technoló­gia alkalmazása segíti a ter­melést. Mérnökök, techniku­sok, szakemberek sora irá­nyítja a termelést. Irakban, Moszkvában, Prágában és Li­banonban is megtalálhatók a Gépjavító Ktsz egyedi gyárt­mányú konzervgyári gépsorai, a fügepréselők. Kubának üvegmosó berendezést szállí­tottak. A szövetkezet elsősorban konzervipari gépeket gyárt, de foglalkozik autójavítással, villamos és egyéb háztartási kisgépek javításával is. Szo­cialista brigádjai sokat tesz­nek városukért • utak, csa­tornák, óvodák építésében vesznek részt, társadalmi munkával. A jubileumi ünnepségen Szűcs Zoltán ez alapító 12 ktsz-tagnak átnyújtotta a vá­rosi tanács ajándékát. Id. Po- mází Kálmán elnök a város fejlesztéséért végzett munká­ja elismeréseként megkapta a Nagykőrös születésének 600. évfordulójára készített em­lékplakettet A z ember kapkodja a fejét az információ- áradatban, csak kapkodja, és csodálkozik. Az ámulat legtöbbször ezzel a kiáltás­sal tör ki belőle: — Hogy mik vannak! A bohóságoktól a bolond­ságokig, a jaj-de-vicces dolgoktól a dühítő ostoba­ságokig, mindenféle kü­löncségről hall, ha rádiót, tévét, szomszédasszonyokat hallgat. Az egyperces szenzációk, a tiszavirág életű csodák között hamar háttérbe szo­rulnak a helyi érdekű té­mák. Mert, ha valaki, vala­hol Európában, megdönti a túróscsuszaevés világre­kordját, azon elcsodálkoz­hat akárki. Meg azon is, ha valaki kézenállva teszi meg az utat Bécstől Pá­rizsig. Az ilyesmik nyilván tet­szenek az embereknek, be­szélnek róluk. De, ha pél­dául valaki az üzemből hordja ki a faanyagot, hogy otthon asztaloskodjék sza­bad idejében, ugyan, ki figyel oda ebben a nagy in­formációáradatban? így azután a fusianyag kimegy a kapun, és pénzzé válik. S nem csodálkozik el a sze­relő sem azon, ha főnöke a beteg gép alkatrészét felvé­teti a nevére, mondván: maid tedd el nekem. C nem lepődik meg az ^ az új házba költözött házaspár sem, akinek be­épített, falra függesztett konyhaszekrénye már a huszadik tányér súlyától recsegve-ropogva leszakad. Legfeljebb azon tűnődnek el némiképp, miért vitatko­zik a vállalat olyan kicsi­ségen, hogy ők rendeltetés­szerűen használták-e a konyhaszekrényt. — Hogy mik vannak! — halljuk a felkiáltást újra meg újra. De elhangzása­kor a tekintet mindig a,tá­volba kalandozik, ködös különcségeket bámul. Pe­dig hát vannak valóságosan tapintható, közvetlenül a bőrünkön érezhető csodák is. Olyanok, melyeknek a végére kellene járnunk. J~1sakhogy, mint mondani ^ srokták, kellő érdek­lődés hiányában, az utá­najárás igen gyakran el­marad. Ha teszem azt, a nagy színésznőt baleset éri, hej, mennyien megrendül­nek, mennyit beszélnek a körülményeikről, valamint arról, hogy milyen gyönyö­rűen játszott abban a filmben, ám ha XY gyári munkást éri baleset, sok­szor még a legszűkebb kör­nyezetében is leveszik ügyét a napirendről, és senki sem emlegeti, hogy húsz év alatt harmadszor lett kiváló dolgozó. Mi mást ajánlhatnánk re­ceptként, mint ezt: jobban figyeljünk oda a körülöt­tünk lejátszódó események­re, s ha úgy adódik, a furcsaságokra is. Hátha megéri a fáradságot. M. J. SÜSS FEL, NAP! Hányán strandoltak? Mostanában kevesen keresik fel a strandot, annál többen fi­gyelik az eget, mikor süt fel már a nap? Különösen a gye­rekek viselik el nehezen az e-ds időt, hiszen a legjobb szó­rakozástól, a strancolástól fosztja meg őket. A strandszezonban eddig 15 ezer diáknak, 8 ezer 500 fel­nőttnek adtak ki jegyet. A csoportos látogatók száma meghaladta az ezret, az üdülő gyerekek csoportja 3 ezer 500 jegyet váltott, továbbá 600 ka­binjegy kelt el. összesen tehát 27 ezer fizető vendége volt ed­dig a strandnak. Hozzájuk kell még számítani azt a 70Ó bérle­test is, akiknek 30 százaléka naponta felkeresi a medencé­ket. Vasárnapi sportműsor KÉZILABDA Kinizsi-sporttelep, 17 óra 30 perc: Nk. Kinizsi—Slávia Zbehy (Csehszlovákia), barát­ságos nemzetközi férfimérkő­zés. LABDARÚGÁS Táborfalva: Fürst SE—Nk. Kinizsi, Magyar Népköztár­sasági Kupa-mérkőzés. Gépek és emberek : gép segíti őket. A gyorsabb, korszerűbb munkavégzéshez : azonban még több gépre lenne j szükségük, ezért is fűznek | nagy reményeket a megígért | rekonstrukcióhoz. A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság nagykőrö­si üzemében, közismert nevén a ládagyárban, nincs könnyű munkájuk a dolgozóknak, bár az utóbbi években egyre több Hátba megéri!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents