Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

VÁC I HAPLfl A PEST MEGYEI HÍR IAP KOiÖNKIACÁS« XVI. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1972. AUGUSZTUS 6., VASÁRNAP Tizenöt évvel előbbre hozott beruházás NEM A TERVEZŐ MIATT KÉSIK MI A HELYZET A VÁCI VILLAMOSHÁLÓZAT ÁTÉPÍTÉSÉVEL ? Olyan hírek keltek szárnyra Vácon, hogy a Lenin úton fo­lyó hálózatbővítés és -átépítés azért állt meg, mert annak el­lenére, hogy az ostorlámpa­oszlopok és a karvastagságú kábelek már a földben vannak és az utcákat majdnem minde­nütt rendezték és virággal ül­tették be a kábelárkok sorait, újból fel kell bontani, mert a kelleténél vékonyabb, keve­sebb vezetéket rejtő kábeleket fektettek le az árkok mélyére. A munka látszólag valóban megfeneklettnek látszik, amennyiben egyes utcasarko­kon ja földből kiálló szurokfe- kefe kábelvégek, egész dob ká­belek várnak arra, hogy vala­mire felhasználják azokat. Az átadási határidő ez év július 20, amikor az ostorlám­páknak ki kellett volna gyul­ladni, messze eltolódott, és ha minden jól alakul, az utcai világítás körülbelül októberre készül el. Ezt követően kerül sor arra, hogy a lakosokat szakaszosan átkapcsolják az új áramhordo­zó földkábelekre. . A Pest megyei Villanyszere­lő Vállalat részéről, ámely a több milliós beruházás kivitele­zője, Budavári János így nyi­latkozott: a részükről még el­végzendő munka mintegy két hónapot venne igénybe, ha a tervező által végrehajtandó változások nem állítanák őket anyagproblémák elé. Ugyanis az AFIT építkezése és az El­hurcoltak terének toronyháza nehezíti a kivitelezést, hátrál­tatja az átadást. Mivel az egész világításátépítést és kapcsolt munkáit az UVATERV tervez­te, beszélgetésre kértem fel Rostetter Szilvesztert, a terve­zőmérnököt, hogy ebben a kér­désben adjon felvilágosítást. A szétteregetett eredeti ter­veket nézve, azokon semmi változás nincs és az elmagya­rázott elképzelések nem is lát­szanak túl bonyolultnak ahhoz, hogy a munkák a határidőben megjelölt időszakban befeje­zést nyerjenek. — Mi az oka rn'fjis, hogy ennyire elhúzódik az át­adás, mi van a késedelem hátterében? — A kivitelező Pest megyei Villanyszerelő Vállalatnak nincs igaza, amikor a terv mó­dosítását tartja akadálynak. A lényege a kérdésnek, hogy két egymástól pénzben és időben teljesen különböző szándék összehangolását kellett megte­remteni, amikor a Lenin út és Árpád utca folytatólagos kor­szerűsítését beindítottuk. A KPM a nagyon is szükséges útépítést elhatározta és annak kivitelezésével a Pest megyei Közúti építő Vállalatot bízta meg. Az út átépítésével felme­rült annak a szükségessé­ge, hogy a jelenleg faosz­lopos, Iégvezetéses villany- rendszert modern közvilá­gításra építsék át. Ám itt olyan tervek léptek be, melyek megvalósítása csak 1985-re lett volna aktuális, anyagi fedezet hiányában. Megindultak a magasszintű tárgyalások, melyek eredmé­nyeképpen az ÉDÁSZ, a KPM és Vác Város Tanácsa az elő­rehozott beruházás anyagi fel­tételeit megteremtette. — Az említett ok tehát a kooperáció gyengeségében rej­lik? — Nem. Egy ilyen nagy és hosszú időre szóló beruházás megvalósításánál sok minden­re kell gondolni és már előre figyelembe kell venni bizo­nyos változásokat. A munka két fázisból áll: a nagyfeszültségű hálózat és a kisfeszültség (az ún. háztartási áram) vonalá­nak kiépítéséből. Ebbe a kétféle feszültségvonal­ba lépett be a nagyfeszültség- igényes AFIT-építkezés és a kisfeszültségben az Elhurcol­A fiú igen ke­mény kiállású, be­levaló srác. Bozontos, felis- merhetetlen színű haját könnyű dróthuzal fogja át. Kezével komóto­san beigazítja föl­borzolt frizuráját, ujjaival gondosan megfésüli, majd széles mosollyal körülnéz a terem­ben. Ruházata igen egyszerű: fe­kete antilopbőr ze­ke, áttörve egy- egy acélszegecs- csel, az ujjrész és derékrész ollóval szabálytalanul be­vagdosva, köldö­kig érő, mélyen dekoltált szerken­tyű. Nyakában nyaklánc lóg; ré­misztő csontváz talizmánnal. Erős, acélos mellén egy vitorlás hajó ár- bóckosara látszik. Különben igen szelíd nézésű, szo­lid arca van. Társa sem kü­lönb. Bozonto­sabb a haja, sző­ke és vörös. No, és lány. Szünet van. A zenekar kényei­TÁNC mesen a színpad­ra vánszorog. A dobos huncutul rákacsint a bo­zontosra és har­sogva játszani kezd. A srác szájában cigaretta füstöl. Feláll, int a lánynak és unott arckifejezéssel táncra perdülnek. Mozgásuk egysze­rű, emlékeztet a történelem előtti idők démonikus táncaira. Delik­vensünk szájából füstkarikák száll- dosnak. Partnere elmerülten bámul­ja, fújja; játszik a füsttel. Az ifjú előre te­szi jobb lábát — jó állapotban le­vő tornacipő van rajta —, egy ki­csit megrázza, majd ugyanígy tesz bal lábával is. Időnként fordul egyet. Kileng, mint az inga. El­téved. Tekintete rémült, keresi partnerét. Megta­lálja. A lány ha­sonlóképpen mo­zog, csak a lábjá­tékot csipőmozga- tással és arcjáték­kal kombinálja. Ö is el-eltéved. Né­ha egyszerre té­vednek el. Ilyen­kor iszonyatosan megrémülnek, összekoccannak, egymáshoz simul­nak — szinte hal­lani csontjaik ro­pogását —, s a ci­garetta füstöl. Közben az asztal­hoz hajolnak és megnézik a pohár alját. A zenekar újabb dalba kezd. Fel­hangzik az „Oh, mami” jólismert dallama. A drótoshajú a pódiumhoz lép, s teljes hangerővel, ragyogó arccal a mikrofonba kiált: „Mami, mamám, Oh”. Megható je­lenet. Körülöttem különböznek a vé­lemények. „Klassz srác, s milyen anyás!” De van józanabb megjegyzés is: — „Ezeket be sem kellene en­gedni!” —nyári— tak terének toronyháza és csat­lakozó építményei. A Lenin úton és az Árpád utcában tehát csak október tá­ján tűnnek el a faoszlopok és gyúlnak ki az ostorlámpák. Ezt követően minden házban kü- lön-külön kell órára kapcsolni és így haladva, szakaszonként gyulladhat majd fel a fény a lakásokban. Ezzel befejeződik egy izgalmas, sokat támadott munka, melyet nem késve, de 15 évvel hamarabb ad át a vá­ros, szebbé és világosabbá té­ve ezt az országos főútvonallá előléptetett két útszakaszt. Ilarmos Jenő A szegedi ifjúsági napokat — a szabadtéri játékok idő­szakában — idén hatodik al­kalommal rendezik meg augusztus 4—7 között. A prog­ramban ifjúsági karnevál, ut­cabál s különféle szórakoz­tató és művészeti események szerepelnek. AZ ÚJ PARKBAN 1I«ÉÉ Űj gyermekparadicsom a Földvári téren Búzási felvétele Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve az alábbi orvosok tartanak ügyeletet a váci központi rendelőben (Vác, Köztársaság útja 32., telefon: 11—199). Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Pap Miklós, szer­dán: dr. Gulyás Zoltán, csü­törtökön: dr. Értékes Tibor, pénteken: dr. Szorg István, szombaton és vasárnap: dr. Szorg István. A beosztás hétközben meg­változhat. A művészi neveíőmunka eredményei SZÁMVETÉS ŐT ESZTENDŐRŐL Ötéves a Zebe\gényi Művé­szeti Szabadiskola, s most reprezentatív kiállítás kere­tében ad számot hallgatóinak munkásságáról. Hangsúlyo­zottan „személytelen” tárlat ez: nem kész művészek kí­vánnak itt a közönség elé lép­ni, hanem olyan tehetséges művészetkedvelők, akik — is­A Vörös Fészek története 1933-ban a V'AT nemzetkö­zi úszóversenyére a magyar MunkáiS Testedző Egyletből is utaztak versenyzők Becsbe. Hazafelé az olcsóbb hajóutat választották. Amikor a hajó elérte a gödi Duna-partot, az úszók a hajó korlátjához men­tek. Kisvártatva hatalmas, lángoló betűk tűntek fel a par­ton: MTE. A hajón néhány perc múlva igazoltatás kezdő­dött. A nyomozók tiltott pro­pagandaanyagot kerestek, de sikertelenül. A nyomtatványok a már korábban beevező csó­nakban, onnan pedig a partra, az MTE üdülőjébe, a Fészekbe kerültek. Ott aztán gyorsan, el­ásták a „tilost”, a hajnalra odaérő csendőrök már semmit sem találtak. Az előbbi kis epzódot Alföldi Vilmának, a váci Vak Bottyán Múzeum munkatársának nem­rég megjelent. „Sport, kultúra, munkásmozgalom a gödi Fé­szekben” című tanulmányából idéztük, abból az alkalomból, hogy a mostani hét végén is­mét felújítják a Fészek kul­turális, sport és munkásmoz­galmi hagyományait. Alföldi Vilma munkája nyomán ele­venítsük fel mi is a gödi Fé­szek történetét. Az 1900-as évek első évtize­deiben a szociáldemokrata párt és a baloldali szakszer­vezetek támogatásával egyre- másra alakultak meg a külön­böző öntevékeny, sporttal, tu­rizmussal, nyelvtanulással \fog- lalkozó munkásegyesületek. Ezek közül az egyik , legismer­tebb, legtöbb munkást meg­mozgató szervezet a Munkás Testedző Egylet, amely, mint neve. is mutatja, elsősorban af­féle tömegsportkor volt, de, mint a későbbiekben látjuk, jóval több is annál. Az 1896-ban megalakult MTE nagy számú tagsága, már az első világháború előtt is szívesen töltötte a vasárna­pokat a gödi Duna-parton. Nyugalmuk azonban többnyire nem volt zavartalan. „Csend­őrök, falusi kisistenek” zaklat­ták a kirándulókat, ezért az MTE tagsága 1924-ben nagy nehézségek árán megvásárolta az akkor még csak 5500 négy­szögöles területet, s ott társa­dalmi munkában mintegy 200 sátorból és épületekből álló nyári tábort épített. Nem ez volt az egyedüli ilyen találko­zóhely ezen a környéken. A dunakeszi műhelyteleptől egé­szen Felsőgödig terjedő terüle­tet ekkor közszájon már Vörös Duna-partnak nevezték, mert egymás után épültek e külön­böző munkásegyletek üdülői. A fasizmus ellen Az illegális KMP számára jó szervezkedési lehetőséget jelentettek ezek a munkásegy­letek, köztük az MTE is. El­sősorban az MTE-s kommunis­táknak köszönhető, hogy a munkásfiatalokat sikerült megvédeni a cserkészet és le­vente militarista, soviniszta — nemegyszer fasiszta hatásától. A Fészekbe elsősorban sza­badon sportolni vágyó fiatalok jártak, de tevékenységük nem­csak a sportban merült ki, ezt bizonyítja a közreműködésük­kel megjelenő, ellenzéki szel­lemű Munkássport, Proletár­sport, majd a Sportoló Munkás című kiadvány. A fiatal mun­kások ideológiai, művészeti ne­velésével a kor leghaladóbb szellemű művészei foglalkoz­tak. Az 1927-től megjelenő 100% című irodalmi és művé­szeti folyóirat szerkesztői, Ta­más Aladár, Sándor Pál, Ger­gely Sándor és mások is, rend­szeresen tartottak szemináriu­mot a gödi Duna-parton. Kö­zülük is kiemelkedik a forra­dalmár költő, József Attila ne­ve, aki szintén megfordult a Fészek munkásai között. Rend­szeresen szerepelt a Fészek kultúrműsorain a 100%-kórus, a Munkás-kórus, a Szalmás­kórus és az MTE saját kórusa, melyek a zene sajátos lehető­ségeivel buzdítottak az osztály­harcra. Tutó A Pesti Újság egyik 1939-es számában így ír a Fészekről: „ ... kéthetenként .. 2—3 órás műsor keretében szívhatja ma­gába az ifjúmunkás a mar­xista szellemet. Nemcsak a so­kat hangoztatott szociálde­mokrata marxista szellemét, hanem a bolsevista maxizmu- sét is. Természetesen a ható­ságoknak nem jelentik be eze­ket az összejöveteleket”. S a későbbiekben: A „kommunista rémuralom” 20. évfordulóján előadott műsorok kivétel nél­kül „kimerítik az állam és a társadalmi rend elleni izgatás tényét”. Az MTE-isták a kul­túrműsorok bevételének egy részét rendszeresen az illegális Vörös Segélynek juttatják. A kultúrműsorok szervezője, a Fészek „lelke” Balogh László, mozgalmi nevén Tutó volt. Vörös Sportnap Nevezetes fejezet a gödi Fé­szek történetében a Vörös Sportnap. A háborús előkészü­letek elleni nemzetközi tilta­kozás jegyében, 1934 júliusi­nak első vasárnapján yiintegy kétezres nézősereg előtt ren­dezték a sportversenyeket, méltatták a nemzetközi sport- internacionálét, buzdították az osztályharcra. Különösen nagy jelentőségű ez az esemény, ha tudjuk, hogy a verseny előké­születeiről sem a csendőrség, sem az MTE jobboldali veze­tői nem szereztek tudomást. A verseny végére mégis megér­keztek a csendőrök. Szét akar­ták kergetni a tömeget, elvin­ni a vezetőket. Akciójuk azonban nem járt sikerrel. Az ifjúmunkások szoros gyűrűje megvédte a szervezőket a csendőrterrortól. Nyilastámadás A harmincas években a jobboldali sajtó egyre uszítóbb cikkekkel támadt a Vörös Fé­szek ellen. 1939 augusztusában felfegyverzett nyilasok támad­tak a Fészekre. A nyilasok előkészületeire és az őket tá­mogató csendőrökre, a Fészek lakói már időben felfigyeltek. A támadó nyilasokat a környe­ző munkásüdülők lakóinak se­gítségével olyan gyorsan szét­verték. hogy az odaérkező csendőrök csak a fejvesztve menekülő nyilasokat láthatták. Erre a napra emlékeztet. a „Ki a nyilasokkal Gödről” fel­irat, amely ma is látható a du­nakeszi műhelytelep falán. A fasiszták támadása nem járt sikerrel, de egyre ered­ményesebben szóltak bele az ország ügyeibe. A Fészekre is egyre nagyobb nyomás ne­hezedett, egyre többször tar­tott razziát a csendőrség. A jól szervezett baloldal kivédte ezeket a támadásokat, a hábo­rú kitörésiét azonban nem tud­ta megakadályozni. A Fészek rendszeres látogatói elsőként kapták meg a frontra paran­csoló behívókat. Csulák András merkedve a modern művé­szeti irányzatokkal és a mű­vészi kifejezés eszközeivel — szinte észrevétlenül lesznek alkotókká. Még nem művé­szek, de tehetségesek, így művészek lehetnek ... Leg­alábbis egyikük-másikuk. A váci városi képtár négy helyiségében csak olajfest­ményekkel nem találkozhat a látogató: ezt a műfajt túl kon­zervatívnak, a festői hagyo­mányokhoz legjobban ragasz­kodónak ítélte a szabadiskola tanári kara. Mivel találkozha­tunk tehát a tárlaton? A modern képzőművészeti kifejezés sokféle változatával az absztrakttól az op-artig, a polgárpukkasztó modernke­déstől a valóban korszerű művészi felfogásig, temati­kailag pedig a könyvilluszt­rációs grafikától a mobil­szoborig, a díszítő mozaik­tól a plakátfestészetig min­dennel, ami a mában gyöke­rezik, s valahol a jövővel kí­ván érintkezni. Nem tagadjuk: a szobrászat­nak azt a fajtáját, amely a rozsdás gépalkatrészekből me­ríti ihletét, csak ritka esetben tekintjük mondanivalót is hordozó, kifejező műalkotás­nak; s ilyet ebben a műfaj­ban nem is igen találunk a tárlaton. Sokkal inkább figyelemre méltó a kiállítás grafikai anyaga. Itt jelentkezett a leg­több izmos tehetség, jóllehet még itt tapintható ki legin­kább egy-egy mester irányító keze. Ennek ellenére az il­lusztrációs grafika — névtelen — alkotóit szívesen látnák immár névvel fémjelezve is egy későbbi tárlaton. A plakáttervezök között nem egy igen jó invenciójú. jó szemű és ügyes kezű művész­növendék lehet. S bár itt is előfordult eredetieskedés (egy esetben bántó) és konvencio­nális megoldás, egészében ér­tékes anyaggal jelentkeztek. A kerámia művészetének hódolói viszont a jó közép­szintet képviselték. Egészében: nagyon jó kez­deményezés, hogy a szabad­iskola növendékei a közön­ség elé lépnek. Reméljük, hogy hagyományossá válik: a hall­gatókat nagyobb fegyelmű ön­kontrollhoz szoktatja, a vá­rost pedig megismerteti a szomszédjában folyó inten­zív és áldozatos művészi nevelőmunka eredményeivel. Végi: Ferenc Országos ifjúsági klubtalál*', kozó kezdődött pénteken Jász* berényben. A program szak* mai tanácskozással kezdő1' dött, majd este bemutató klubműsorra került sor, teg­nap módszertani napot ren­deztek a találkozón.

Next

/
Thumbnails
Contents