Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi járás es CÉGI, XVI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 6., VASÁRNAP Az utóbbi néhány hónapban megszépült a város. Mintha fiatalodott volna. De valóban, sok utcából eltűntek az öre­gedést jelentő, csúfos baráz­dák, felszíni csatornák, göd­rök, töredezett járdaszélek, s a szebbnél szebb virágágyak, mint' a nők arcát a leghatá­sosabb kozmetikai szerek, fel­frissítették városunkat. Ha az évenként meghirde­tett városszéli tési, városfej­lesztési versenyt nemcsak a társadalmi munkavégzés mennyiségével, hanem az el­végzett munka minőségével is mérnék, azt hiszem, Cegléd joggal kerülne az első helyre. Az első félév után összesí­tett adatok alapján azonban e munka mennyiségéről is csak dicsérettel szólhatunk. Megszépült a Bajcsy-Zsi- linszky tár. Százezer forint értékű parkosítást végzett itt a Talajjavító Vállalat. A Kossuth Tsz három autó­buszvárót épített, melyek együttes értéke hatvanezer forint. Az ÉVIG dolgozói egy autóbuszváró építésével és parkosítással nyolcvanezer fo­rint értékű munkát végez­tek el. A jubileumi Dózsa-ünnep- ség előtt, régen tapasztalt igyekezettel, lelkesedéssel szé­pült meg a város. A VINEX dolgozói ötszáz méter hosz- szúságban befedték a Kossuth Ferenc utcai nyílt árkot. Előkészületek a bor átvételére Még egy szőlőfogadó garat Mustot is vásárolnak - Biztató becslések A Közép-magyarországi Ál­lami Pincegazdaság nyárs­apáti pincészetében .most fe­jezik be az idei termés át­vételére a felkészülést. ! Óriási hordó — A pincészetben — mon­dotta Sárik Ferenc telepveze­tő —, 33 ezer 500 hektoliter űrtartalmú, tiszta, üres hor­dó várja a termést. Az átvé­teli szerződéskötések az iro­dában megkezdődtek. Az idén mustot is veszünk át, és ter­mészetesen kiforrott új bort is. Hogy a szőlőátvételt még jobban meggyorsítsuk, a két szőlőfogadó garat mellé még egyet építettünk. — Milyen hozamra számí­tanak? — Sok kárt tettek az idei szőlőtermésben a tavaszi fa­gyok és a nyári jégverések. A július 24-i jégeső Nyárs­apáton és környékén sok he­lyen, például a nagykőrösi Petőfi és a nyársapáti Hala­dás termelőszövetkezet sző­lőiben 50 százalékos károso­dást okozott. Becsléseink sze­rint, az átlagtermés hol­danként 17 mássá lesz, amely valamivel jobb a tavalyinál. Részesedést kapnak — Mikor kezdődik a szü­ret? — Ha esős marad az idő, az ezerjó és a többi korai fajták szüretelését előrelát­hatólag szeptember második felében meg kell kezdeni. Az átvételi árak valamelyest emelkedtek. A fehér szőlő ára magasabb, mint a feke­téé. Az árak cukorfokonként emelkednek, a kimagasló mi­nőségű szőlőért felárat is fi­zetünk. — A Csemő—Nyársapáti Szőlő- és Bortársulás kereté­be tartozó közös gazdaságo­kat az idén átadott termés után is részesítjük a bor­eladással elért nyereségből, ugyanúgy, mint az elmúlt év­ben. A telepvezető végül azt fűz­te nyilatkozatához, hogy a szüret idejére adminisztratív és fizikai dolgozókat vesznek fel. Kopa László Munkájuk értéke ötvenezer forint. A Betonútépítő Válla­lat anyagot, gépet, munka­erőt adott a legsürgősebb út­javításokhoz, százezer forin­tot takarítva meg a város­nak. A Földváry, Csutak Kálmán, Dessewffy utca lakói is szívesen emlékeznek rájuk, mert munkagépeikkel gondo­san elegyengették az ő ut­cáikat is. Jelentős felajánlást tet­tek az évforduló megün­neplése előtt a KIOSZ tagjai. Társadalmi munkában újítot­ták fel a művelődési közpon­tot. De a transzparensek, zász­lók, a dísztribün egy része, a Kossuth tér parkjának ren­dezése, a virágok ültetése mind-mind társadalmi mun­kások műve volt. Jó harminc évvel ezelőtt járt Cegléden Móricz Zsig- mond, s amikor magállott egy sarkon, semmit sem látott a házakból, mert azok méter magas deszkakerítés mögé bújtak. „Addig a magyarság­ban soha közösségi érzés nem lesz — írta keseregve —, míg ezeket a várakat le nem rom­bolja az idő.” Nemcsak az idő, hanem maguk az emberek se­gítettek. abban, hogy. ledőlje­nek a magas deszkakeritéSek, és eddig soha nem tapasztalt mértékben bizonyítsák a ceg­lédiek összetartozásukat, jó közösségi érzésüket. (szabó) Negyedévenként ötven A ceglédi Stylus Faipari Ktsz-nek — a koloniálgarnitürákon kívül — keresett termé­ke a Stylus ülőbútor. A kárpitosmühelyben csaknem húsz szakmunkás cs betanított mun­kás negyedévenként ötven Slylus-garnitúrát készít. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kelendőbb az áru, ha szépen kínálják Sok eladó tanulhatna tőle A ceglédi piac megyeszerte híres. Eladók, vásárlók a szé­les környékből sokan járnak ide. Az egyik legutóbbi heti­piacon például 15 nagykő­rösi zöldségárust számoltam össze, s egy óra alatt 11 vi­déki és pesti autós állt meg a piac környékén. A piac árubőségét nagyban növelik a termelőszövetkeze­tek árusító pavilonjai. Egy ilyen tsz-árusítóhelyre belá­togattam. Cégtáblája a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz felírást viseli. Vezetője ked­ves fiatalasszony: Nyíri Be­nőné.' Kirakatában imádén szép és jő ott található, a vágott és cserepes virágtól a görög­dinnyéig. A vevők legtöbb­je már törzsvendég,1 és a ne­vén is szólítja őt: — Marika, kedves... — Tessék választani. Vagy én válasszak? — szól előzéke­nyen Nyíriné, és mindenki­hez van néhány nyájas sza­va. Nyíri Benőné elmondotta, hogy kiköveteli mindig a vá­lasztékos, friss, jó árut. Ve­vőinek méltányos árakat szab meg. Havi forgalma meghaladja a 100 ezer forintot. Vevői sze­retik, szívesen keresik fel, bíznak a szavában, ígéreté­ben. Mint mondják, sok eladó tanulhatna tőle. K. L. FALURÓL, FALUNAK Augusztus utolsó vasárnap­ján a Kossuth rádió délután negyed ötkor kezdődő Faluról falunak című műsorában a jászkarajenői Röpülj, páva kör citerazenekara mutatkozik be a hallgatóknak. Műsorukban okarinaszóló is elhangzik. Ez az öklömnyi, cserépből készült fúvós népi hangszer már igen ritka, s ráadásul jászkarai mu­zsikusa igen ügyesen bánik vele. Jó munkalehetőséget ad ceglédi asszonyoknak, lányok­nak a Nagykőrösi Konzervgyár előkészítő telepe. A már több éve ott dblgozó törzsgárdán és a mindig visszatérő idény­munkásokon kívül, a szünidő- ző diákok közül is többen je­lentkeztek munkára. Főleg gyümölcsöt válogatnak, felez­nek és magoznak. Később a paprika és paradicsom előké­szítése kerül sorra. Vessző, a Tiszántúlról Vágó bácsi kosarai A szűk szájút keresik Valamikor, ötven évvel ez­előtt, elsőként emlegették a kosárfonó mesterek között Vá­gó kosarast. Műhelyét most is tábla hirdeti a Szőlő utcában. Az idős mestert már csak nagy ritkán látni a piacon. Felesé­ge kínálja a garmadába rakott, tetszetős piaci garabókat. — Valamikor sikk volt a ko­sár, a piacra járó asszonyok azon versenyeztek, kinek a ke­zében van a legszebb, az ak­Mintha ünnep volna Cokgyermekes családokat keresve lépek be egy Pesti úti házba. A közös ud­vart gyerekzsivaj tölti meg — a szomszédok nem nagy örö­mére. A nagyobbik fiú éppen mo­torját tisztogatja. Az ajtóban az idős nagymama ül, onnan tartja szemmel a kicsinyeket. — Itthon van édesanyátok? — szakítom félbe játszadozá­sokat. Készségesen fut a lakásba az egyik kislány. Szemét dör­zsölve jön elém Tóth Jenőné. — Talán éppen álmát zavar­tam meg? — Betegszabadságon vagyok, lepihentem egy kicsit. — Hány gyermeke van? — Tíz. s. Hét lány és három fiú. Legtöbbjük még iskolába jár. — Hogy tanulnak? — A fiúk jobban, mint a lá- hyok. A legidősebb fiam most Izabadult, géplakatos. A másik az idén végezte az általános is­kolát 4,7-es átlaggal, autó-mo­tor szerelőnek készül. — Hol dolgozik a férje? — Az EVIG-ben, én pedig a húsiparban. — Hogy férnek el ebben a szűk lakásban? — Bizony, nagyobb is lehet­ne, megszaporodtunk. A na­gyobbik lányom férjhez ment, már unoka is, van, ők is itt laknak az egyik szobában. A nagymama szintén velünk él. — Ha dolgozik, ki törődik a gyerekekkel? — Nyáron a nagymama. Ha iskolába járnak, a napköziben tartózkodnak. — Kapnak-e 'valamilyen se­gítséget? — Iskolakezdéskor szakszer­vezeti segélyt. Sokat könnyít rajtunk. Még így is temérdek a kiadás. Csak kenyérből há­rom kilót fogyasztunk napon­ta. — Van-e szabad ideje? — Soha. A nyolcórás mun­kaidő után itt a háztartás, a gyerekek. A nagyobbak már segítenek a kicsiknek, de így is bőven kijut minden percre a teszem-veszem munkából. Kis, városszéli ház. — Kilenc gyermeket nevel­tem fel — mondja az asszony. — Beteg vagyok már, sehova nem járok, még a bevásárlást is a legkisebb fiam intézi. Ö még itt lakik velünk. — Mivel tölti a napját? — Délelőtt megfőzöm az ebédet, azután söprögetek. Délután újságot olvasok, já­ratjuk a Pest megyeit. Az em­bernek tudnia kell, mi törté­nik a nagyvilágban. A gyere­kek felnőttek, kirepültek a fé­szekből, de visszajönnek még néha látogatóba. Ha teljesen együtt a család, olyan a ház, mintha nagy ünnep volna. Pedig csak szép szóért jönnek haza. Dobozi Eszter , kori divatnak megfelelően ki- cifrált — meséli Vágó néni. Ma már csak azok veszik, akik befőzni való gyümölcsöt vásá­rolnak, mert a kosárban nem törik a gyümölcs. — Harminc évvel ezelőtt a Kossuth-kosár volt a divatos, akkor az volt a „finom” ko­sár. Azt akasztotta a karjára a valamirevaló asszonynép. Szép, szögletes formája volt. Volt egyfedős meg kétfedős, nemigen láthattak bele a kí­váncsi szemek. — Most leginkább a szűk szájú kosár kelendő, annak elég divatos a formája. Aztán van a húzott garabó, a mintás, a holland meg 'a japán kosár. Az egyik alul, a másik felül bővülő. Igyekszünk lépést tar­tani a divattal, bár nehezen megy ez már nekünk. Azt hi­szem, hiábavaló lenne a nagy igyekezet, jó, ha négyet-ötöt el tudunk adni egy-egy piacos napon. Régen vásárokra jár­tunk, 'ahol mindenütt a mi ko­sarainkat keresték. Kiöreged­tünk a szakmából. Sok vesződ- séggel jár. Tiszántúlról hozzuk a vesszőt. Nagy vesszőfőző kat­lanunk ritkán lát már tüzet, leginkább főzött vesszőt ve­szünk, « legtöbbször gazdasági kosarat fonunk belőle, mert azért a háztáji kiskertek gaz­dái most is szívesen veszik a nagy, gyümölcs-zöldség szállí­tására alkalmas vesszőkosara­kat. Közben vevő érkezik. A fia­talasszony mózeskosár után ér­deklődik. Van, hogyne volna! Szép, fehér vesszőből fonta Vágó János. Biztonságosan le­het vinni benne a kisbabát. Míg ki nem kerül belőle, nem szakad le a füle. Cs. I. Münchenbe, Cegléden át Az olimpiai láng fogadására készülnek Az augusztus 26-án kezdő­dő világversenyre Görögor­szágból már elindult az olim­piai láng, hogy Törökorszá­gon, Bulgárián, Románián, Magyarországon, Ausztrián keresztül Münchenbe vigyék a megnyitóra. A görög súly­lökőbajnok kezében kelt útra, s több mint 6000 versenyző közreműködésével jut el vég­állomására. Szegeden ünnepélyesen fo­gadják, majd Kecskeméten, Nagykőrösön és Cegléden is keresztülfutnak vele a sporto­lók. Á sport- és társadalmi vezetők már nagyban készül­nek az augusztus 19-i ese­ményre. Ezzel kapcsolatban Gaáí Lajos, a járási szövet­ség elnöke adott felvilágosí­tást. — Augusztus 19-én 17 óra tájban motorosok hozzák a város határáig az olimpiai lán­got. A városon keresztül arra érdemes sportolók viszik. Ki­jelölésük már megtörtént: Pá- kozdi Benő (ökölvívó), Balogh Zsuzsa (atléta), Szűcs István (birkózó), Kábák József (lab­darúgó) teljesítik ezt az ünne­pélyes feladatot. — A szervező bizottság mindegyiküknek ötkarikás mezt vásárolt, mely, a fáklyá­val együtt azután, a saját tu­lajdonukba kerül. A futókat minden váltóhelyen ifjúgár­distákból, úttörőkből, sporto­lókból álló díszsorfal fogadja. — Nagy megtiszteltetés ér­te városunkat, s mi ezt sze­retnénk jó munkával, látvá­nyos eredménnyel meghálálni. A lebonyolításhoz a vállala­tok, intézmények, társadalmi vezetők segítségét kérjük. A láng a Körösi úton érke­zik, és a Pesti úton hagyja el városunkat. U. L. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Kazánfűtőket kizárólag olaj- és gáztüzelésű vizsgával rendelkezőket, könnyű gépkezelőket, köztisztasági rakodókat, köztisztasági munkásokat és segéd­munkásokat felvesz a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat, Cegléd, Tanácsháza, II. emelet. Elegant, „Május 1.” Ruhagyár ceglédi gyáregysége felvesz, szabó szakmunkáso­kat, varrónőket és be­tanított munkásokat, varródal munkakörbe. Jelentkezni lehet, Ceg­léd, Körösi u. 35. Személyzeti osztályon. Virág u. 11. számú porta eladó. Érdek­lődni lehet: Malom tér 3. Eladó kétszemélyes re- kamié, két fotel, szé­kek, gyermekkocsi, fonott tévéasztal, vas­ajtó, vasablak, Gubo- di u. 14. Hirdessen a Ceglédi Hírlapban! Hirdetések felvétele: Ocsai Géza, Cegléd, Gubodá út 14. Ceglédiek, a városért Értékes munkát végeitek Közös érdek, együttes tenniakarás

Next

/
Thumbnails
Contents