Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
4 "“'kKUIop 1972. AUGUSZTUS 20., VASÁRNAP Portré - fénykép helyett „A Magyar Népköztársaság a művelődéshez való jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, közép- és felsőfokú oktatással, a felnőttdolgozók továbbképzésével és az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.” (A Magyar Népköztársaság alkotmányából). Vannak emberek, akikkel gyakran és a legkülönbözőbb helyeken találkozhatunk. Ezek közé tartozik Borsiczky Istvánná is. Tanítónő Dabas harmadik kerületének általános iskolájában. A községi könyvtár vezetője. És ő a helyi művelődési otthon igazgatója is. Hogyan lehetséges ez? Mi az indítóoka? Tanyáról — tanyákra — Falusi pedagógus vagyok. Azt hiszem, ez sok mindent megmagyaráz... — mondja. — Amikor 1940-ben Szegeden megkaptam a tanítónői diplomát, nem kínáltak mellé állást is a város valamelyik iskolájában. Még falun sem. Csak helyettesítési lehetőséget a makói tanyavilágban. A tanítót, aki addig egymaga dirigálta a hat osztály diákjait, behívták katonának. Rám, a városi tanítókisasszonyra maradtak ezek a gyerekek. Azt sem tudtam, hogyan kezdjek hozzá az oktatásukhoz. S alig hogy megismertem őket, egyik meghívás követte a másikat. Tollfosztó, kukoricafosztó kalákákba hívtak. Először azt hittem, csak barátságból, vendégszeretetből, de már a második alkalommal mondták: 'a tanító úr verseket, meséket szokott mondani a fosztóban, ők pedig énekeltek hozzá, az iskolás gyerekek pedig jeleneteket adtak elő. Így csöppentem a népművelésbe a tanyasi emberek természetes igénye nyomán harminckét esztendeje. Csináltam egy évig, akkor hazajött a tanító, én pedig továbbálltam egy iskolával. Kondoroson a betegszabadságon levő tanítónőt helyettesítettem. Aztán a mai Balástya következett, majd a horgosi tanyavilág — mindez négy esztendő alatt. Közben magam is szerepeltem, táncoltam, énekeltem a kórusban, mikor mire nyílott lehetőség. Az első siker után... 59. § (2) Csak a felszabadulást követően sikerült megállapodnia Földeákon. Talán nem is jött volna el onnan sohasem, ha a férjét, aid a MÁV-nál dolgozott, nem helyezik át Budapestre. —r Földeákhoz fűződik az első igazi sikerélményem — emlékezik szemérmes-szerényen. — Az 1952—53-as tanévben osztályom megyei első lett a tanulmányi versenyben. Jutalmul három hétig a csillebérci úttörőtáborban üdült az egész osztály, velem együtt Ott meg a kulturális versenyben szereztünk első helyezést. Akkor szólított fel a tábor vezetője, hogy vállaljam el a következő nyáron a tábor kultúrvezetői tisztjét. Az egy nyárból három lett. Közben Földeákról Gyónra költöztünk. Itt először csak tánccsoportot szervezett a földművesszövetkezet felkérésére. Amikor elment a községből a könyvtáros, havi százforintos tiszteletdíjért rábízták azt is. Majd pedig 1957-ben havi négyszáz forintért vállalta a művelődési otthon vezetését. Hogyan győzte mindezt a tanítás mellett? Mosolyogva mondja: — Közben felneveltem két gyereket is. Mindkettőt becsületben. A fiam megnősült, a lányom férjhez ment, dolgoznak mind a ketten. A művelődési otthon fenntartója két esztendeje már nem a tanács, hanem az ÁFÉSZ. — Azóta olyan dolgokra is jut pénz, amire azelőtt csak csurrant-cseppent. Otthonos a berendezés, egyre korszerűbb a felszerelés. Van egy általános és egy ifjúsági klubunk, énekkarunk, irodalmi színpadunk, citerazenekarunk és tánccsoportunk. A tizenhat tagú tánccsoport aratta eddig a legtöbb sikert, nemcsak a faluban, az ország legkülönbözőbb tájain is. — Szerepeltek már Csehszlovákiában, szeptemberre Szabadkára szól a meghívásuk, aztán pedig újra Csehszlovákia következik. A nap 24 órából áll A művelődési otthon — hétfő kivételével — mindennap nyitva áll az érdeklődők előtt. A napokban Grosits, Bu- zánszki és Mátrai volt a klub vendége. Előtte az Állami Déryné Színház vendégszerepeit. A Gyóni Géza-emlékün- nepségeken az irodalmi színpad adott műsort. Szeptember 26-ára pedig azt a jugoszláv népi együttest várják, akik majd a vendéglátóik lesznek szeptember közepén. — Azt kérdezte az előbb, hogyan telik mindenre időm? Felnőttek a gyerekeim. A fiam Pesten él, a lányom a férjével még velünk. Most éppen házat építünk. És a nap huszonnégy órából áll... Nem tőle tudom, hanem a járási vezetőktől, hogy a felsoroltak mellett szakszervezeti titkár az iskolában, gyakran részt vesz bemutató tanításokon, tagja a továbbképzési kabinetnek. Nem véletlenül kapta meg két nappal ezelőtt a Szocialista Kultúráért Emlékérmet. Prukner Pál Rendelőben 57. § (2) Az élethez, a testi épség és az egészség védelméhez való jogot a Magyar Népköz- társaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg. (A Magyar Népköztársaság alkotmányából.) Asszonyok a kicsivel és a gépnél Nagyító alatt a gyermekgondozási segély A Pest megyei Statisztikai Hivatal adatai szerint a megyében 1969 decemberében 8282-en voltak gyermekgondozási segélyen, 1970 decemberében 6690-en vették igénybe a kedvezményt, tavaly, év végén pedig 7267-en kaptak havi hatszáz, illetve 500 forintot. Egy nőket foglalkoztató munkahelyen, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában néztük meg: változatlanul népszerű-e a gyermekgondozási 62. § (2) „A nó'k egyenjogúságát szolgálják: munkalehetőségeiknek és munkafeltételeiknek megfelelő módon való biztosítása; terhesség és szülés esetére fizetett szabadság, az anyaság és a gyermek fokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmények rendszere.” (A Magyar Népköztársaság alkotmányából). segély, jelent-e munkaerőgondot, ha az asszonyok három évre otthon maradnak, milyen segítséget kap az anya, ha visszatér a gyárba? Minden gyermek helyet kap — Mi a helyzet a lenfonóban? — kérdeztem Pot- horszky Lászlóné szb-tit- kárt. — Nincs ilyen gondunk — mondja. — Tavaly 750 ezer forintért bővítettük a gyár óvodáját, mert munkába álltak azok a kismamák, akik elsőként vették igénybe a segélyt három évre. Mi minden itt dolgozó anya gyermekét elhelyezzük. — Hányán vannak gyermekgondozási segélyen? — Jelenleg százötvenhe- ten. Júliusban öten jöttek vissza és hatan szültek. Salamon Józsefné SZTK- ügyintéző érdekes adatokkal szolgál. Júliusban 18 olyan édesanya volt a gyárban, aki 1200 forint gyermekgondozási segélyt kapott, sőt olyan is van, Tátrától az Al-Dunáig Gyerekek — Családok — Magánosok 56.8(1) „A Magyar Népköztársaság biztosítja állampolgárai számára a,, pihenéshez való jogot, és ezt a jogot a munkaidő törvényes megállapításával, fizetéses szabadság biztosításával, az üdülés megszervezésének segítésével valósítja meg. (A Magyar Népköztársaság alkotmányából.) Két szakszervezet megyei bizottságánál érdeklődtünk: hány üdülőj egyet osztottak szét az idén a szakmához tartozó vállalatok, üzemek között. A Helyiipari és Város- gazdasági Dolgozók Szak- szervezete Pest megyei bizottsága májustól 231 SZOT-beutalót juttatott a tanácsi vállalatoknak, ösz- szesen 33 külföldi beutalóval rendelkezhetett a megyei bizottság. A helyiipari dolgozók eljuthattak a Szovjetunióba, az Al-Dunára, Ausztriába, a Magas- Tátrába és Lengyelországba. együtt évi szabadságukat. Emellett 157 gyermeket is nyaralni küldtek. Kiosztottak ezenkívül 50 egyszemélyes beutalót a Balaton mellé, 49-et pedig gyógyfürdőhelyre. aki 1800-at, mert három év alatt három gyermeket szült. „A 600 forint nagy dolog” Bolváry Gézáné technikus régi dolgozó. Azok közé tartozik, akik csak a szülési szabadságot vették igénybe. — Miért? — Kétéves házasok vagyunk, nemrégiben minőségi cserével kaptunk lakást Újpalotán, most rendezzük be. — A kicsi bölcsődében van? — A Vöröskereszt segítségével tudtam csak elhelyezni a lakáshoz közel. Itt a gyárban segítettek volna, de nem akartam naponta keresztül utazni a városon a gyerekkel. Lázár Istvánná szövő januárban szakította meg a gyermekgondozási segélyt: kislánya 14 hónapos. — Mennyit keres havonta? — Átlagosan 2000 forintot. Állandóan délelőttös vagyok, s mindig azon a gépen dolgozom, ahol éppen nincs szövő. Építkezünk, kellett a pénz, ezért nem maradtam otthon. Pedig, a -gyermeknek sokat számít, ha az anya nevelheti. A hatszáz forint — nem mondom — óriási dolog, de mégiscsak kevés olyan fiataloknak, akik most kezdik az életet. Jó, hogy bevezették Szabó Ferencné szövő három év múltán jött visz- sza. Faggatom, milyen tapasztalatai voltak? — Nem panaszkodhatom. Nagyon szeretek szőni, mindig is szerettem és igen rövid idő alatt belejöttem a régi formámba. Igaz ugyan, amióta ismét dolgozom, sokat hiányoztam, mégis megtalálom a .számításomat. Szülés előtt 1650 forint volt a havi átlagom, most pedig fél hónapra is megkeresem az 1400 forintot. A lenfonóban a gyermek- gondozási segély bevezetése munkaerőgondot jelentett. Ám budakalászon a termeléskiesést mégis pótolják: nagy teljesítményű automata gépeket vásároltak, amelyek három műszakban dolgoznak. — A gyermekes anyákat is három műszakba osztják be? — Általában igényt tartanak az asszonyok a három műszakra, mert ez havonta 4—500 forint pluszt jelent — mondja az szb- titkár. — S nekünk is jól jön, mert segít a még mindig meglevő munkaerőgondunkon. — Hangsúlyoznom kell — kapcsolódik- beszélgetésünkbe Borzák István igazgató —, hogy nem a gyermekgondozási segély az oka munkaerőhiányunknak. A munkaügyi osztály statisztikája szerint májusban huszonnyolcán léptek be, de negyvenegyen kérték ki a munkakönyvüket. A három évró otthon maradó anyák kétségtelenül növelik gondjainkat, mégis azt mondom, hogy a gyermekgondozási segély bevezetése hasznos volt. S bár van olyan tapasztalatunk, hogy a segély összege ma nem ösztönöz any- nyira, mint öt évvel ezelőtt, az intézkedés társadalom- politikai jelentősége felbecsülhetetlen. Soós Ibolya Közművelődés társadalmi alapokon. •• „A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését.” (A Magyar Népköztársaság alkotmányából). 18. § Az eredményes munka elismerése volt a helyiiparban 65 gyermeküdülőjegy szétosztása is. Ezt teljes egészében a vállalati szak- szervezeti bizottságok térítették, tehát ingyenes volt. A legnagyobb megyei helyiipari vállalat, a PEVDI, egymillió 800 ezer forintért vásárolt Balatonszabadi- ban egy korszerű üdülőt, hogy a SZOT-tól kapott 51 beutaló mellett valóban alkalmat adjon minél több dolgozónak a pihenésre. Ezenkívül Hévízen és a Balaton mellett másutt még szobákat bérelnek. A Mezőgazdasági-Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete Pest me- megyei Bizottságának idei kedvező tapasztalata: több beutalót kapták házaspároknak, mint a> korábbi években. Ötvenhárom férj és feleség tölthette együtt szabadságát a Balaton mellett, ugyanennyien üdülhettek Hajdúszoboszlón, Hévízen, Gyulán, 49 házaspár pedig a magaslati üdülőhelyeken. A megyei bizottság idén 35 olyan üdülőjeggyel is rendelkezhetett, amellyel a családok egy, két, illetve három gyermekkel tölthették A SZOCIALISTA KULTÚRA és ezen belül a köz- művelődés, olyan összetett problémakör, hogy az egészet csak a részek felől lehet megközelíteni. Ilyen fontos részkérdés a köz- művelődésben az állami közművelődési intézmények (művelődési központok, művelődési házak, könyvtárak, együttesek stb.) társadalmi támogatása. Ezek a zömében spontán kezdeményezések, tulajdonképpen a X. kongresz- szus által ihletettek. A kezdeményezők nem. valamiféle kizárólagos kényszer- helyzetben cselekedtek, amikor a helyi társadalmi erőket e célra igénybe vették. Az a felismerés vezette őket, hogy a társadalmi fejlődés a tudományostechnikai forradalom, és a szabad idő növekedésével új oldalról kell megközelíteni a közművelődés kérdéseit, mind tartalmi, mind formai oldalról. Tulajdonképpen arról van itt szó, hogy a szocialista társadalom fejlődése során, a kulturális forradalmi folyamat, olyan szakaszához érkeztünk el, amely több vonatkozásban megkérdőjelezi a közművelődés hagyományos formáit. Természetesen anélkül, hogy a folyamat előző szakaszainak eredményeit negligálná, vagy annak továbbra is felhasználható elemeit elvetné. Mivel azonban zömében alulról jövő társadalmi jellegű kezdeményezésekkel állunk szemben, a formák még meglehetősen kialakulatlanok, a szerveződés stádiumában vannak, változatosak és nem is mindig egyértelműek. A JÓSZÁNDÉK ÉS A CSELEKVÖKÉSZSÉG a kezdeményezők részéről viszont nyilvánvaló. Még akkor is így van ez, ha vannak akik esetenként félreértik, vagy ma még meg sem értik. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy ezeket a közművelődési társulásokat, mint hasznos és segítő elemeket kell felfogni, amelyek a közművelődés a kultúra társadalmasításának irányában hatnak, Nem átmeneti jellegűek, A MAR MEGALAKULT ÉS ALAKULÓBAN LEVŐ közművelődési társulások nagyon hathatós segítséget adnak, vagy adhatnak közművelődésügyünk ügyének. Oldhatják és enyhíthetik azokat a köztudott gondokat, amelyekkel közművelődésünk jelenleg küszködik. Többek között azt is, hogy közművelődési intézményeink jelentős része ma már nem felel meg a korszerű igényeknek. Hangsúlyozom, nagyon mellette vagyok a közművelődést támogató társulásos formáknak. A mi párt- bizottságunk is sokat tett ezért. A napi gondok enyhültek is ott, ahol ilyeneket létrehoztak. Tovább kell haladni ezen az úton, de azt is meg kell mondani, hogy a társulások ma még a jelen anyagi természetű gondjait segítik megoldani.
