Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-02 / 180. szám

1972 AUGUSZTUS 2., SZERDA 7 utc Javuló szolgáltatás Számos panasz hangzott el az elmúlt években Bagón a nem kielégítő szolgáltatás miatt. Az Aszódi Vegyesipari Ktsz — figyelembe véve az igényeket — a tavasz folya­mán megvásárolt egy épüle­tet, és a tanács jelentős, 100 ezer forintos, hozzájárulásával megfelelően felújította, átala­kította. Itt nyílt meg a közel­múltban a cipész-, a tekercse­lő- és a női- és férfifodrász­részleg Ízek Jugoszláviából Naponta érkeznek Jugoszlá­viából a különféle mirelit áruk, az ízléses jégkrémek és a sörszállítmányok. Az idén kétmillió palack Leederer és kétmillió palack Triumph el­nevezésű jugoszláv sörre kö­tött szerződést a Pannonker Vállalat „Kérek egy menüt” Egy hónap tapasztalatainak nyomában Július 26-án a szentendrei Határcsárda vendéglőben 14,50 forintért a vendég kétféle me­nü között választhatott. Kér­hetett csontlevest daragaluská­val, gombás sertésszeletet rizs- zsel és ischlert, vagy csontle­vest finommetélttel, sült olda­last pirított burgonyával és hozzá ízesroládot. Aki panaszkodik Körösi Miklós, a II. osztályú vendéglő üzemvezetője nem válaszol rögtön, amikor lassan egyhónapos tapasztalatairól érdeklődöm: sikeresnek ígér­kezik-e a menürendszer? — Ma hatvan adagot szol­Kőműves, vizszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető, BH—0,15-ös rakodógép-kezelő, dózerkezelö (DT—54), épitőgépszerelő, gépkocsiszerelő, karosszérialakatos, toronydaru-kezelő és -szerelő, nehézgépkezelő szakmunkásokat, kubikosokat, betanított és segéd­munkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), rakodókat azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt AUGUSZTUS 3-TOL 9-IG CEGLÉD, SZABADSÁG NAGYKÖRÖS GÖDÖLLÖ SZENTENDRE. ÍEREM SZENTENDRE, KERT ABONY BUDAKESZI BUDAÖRS DUNA­HARASZTI MONOR NAGVKÁTA VECSÉS A filmszínház a Kossuth Művelődési Központban tartja előadásait) 3-6: Csak rá kell nézni* 7-9: Lányszöktetés apai áldással 3—4: Az inkák kincse 5-6: Lányszöktetés apai áldással 7-9: Csak rá kell nézni* 3: Különös házasság 4: Kard és kocka 5-6: Az őrvezető hét menyasszonya 7-9: Waterloo 3—6: „Forrófej” 7-9: Az őrvezető hét menyasszonya 3-6: Az „Angyal” vérbosszúja 7-9: Csárdáskirálynő 3-4: Holt vidék 5- 6: Szemtanú* 7—8: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 6- 7: Jelenidő 3-6: Vér és liliom 7- 9: Szindbád** (A filmszínház a Művelődési Házban tartja előadásait) 3-4: Hárem a sivatagban 6- 7: A hölgy nem iszik, nem dohányzik, nem flörtöl... csak fecseg 8- 9: A banditák hálójában 3-4: A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók 5: Rab Ráby 6: Patyolatakció 7: Változó felhőzet 8: Különös házasság 3-6: Az ügyvéd* 7- 9: Apáról fiúra 3-6: Egy válás meglepetései 7-9: A legszebb férfikor *Csak 16 éven felülieknek! **Csak 18 éven felülieknek! Jó szórakozást kiván a PEST MEGYEI MOZIUZEMI VÁLLALAT gáltunk ki, eddig ez volt a legtöbb. Egy iskolai kiránduló- csoport kérte. Más napokon délben-este összesen jó, ha húsz-huszonöt adagot adunk el. Még meg kell az emberek­nek szokniuk, hogy ez is van. — Legyek őszinte? — foly­tatja. — Nekünk semmiképpen sem jó a menüfőzés. Gondot, olyan törődést jelent, amin jó­formán nincs haszon. Igyek­szünk azokat az ételeket adni, amiket étlap szerint is főzünk. Az olcsó menübe ugyanannyi nyersanyag kell, rengeteg edényt használnak el a főzésé- hez-felszolgálásához. Több lett általa a munkánk, ami csu­pán azért említésre méltó, mert jóformán nincs személy­zetünk. Segédmunkást, kézi­lányt a Dunakanyarban nem találni. Körültekintő intézkedés Részlet a Belkereskedelmi Minisztérium 15/'1972-es sz. rendeletéből: „A fővárosban, a megyeszékhelyeken, valamint a gyógy-, illetőleg üdülőhelye­ken működő I. osztályú meleg­konyhás vendéglátó üzletek — az idegenforgalmi idényben (május 1-től szeptember 30-ig) — a déli (12—15) órákban leg­alább egyféle turistamenüt kö­telesek kiszolgálni. Az ország valamennyi II. és III. osztályú melegkonyhás vendéglátó üz­lete — egész éven át — a déli (12—15) és az esti (18—20) órákban legalább kétféle vá­lasztékban napi menüt köteles kiszolgálni. A turista és a napi menüket a vendéglátó üzlet árlapjain kiemelten kell szere­peltetni.” Aki egyetért A Pest megyei Vendéglátó Vállalat 350 egységéből 78 me­legkonyhával rendelkező ven­déglőben tesznek eleget a ren­deletben foglaltaknak. Sőt, olyan helyeken is bevezették, ahol pedig a rendelkezés sze­rint nem lenne kötelező. Ha a fogyasztás 80 százalékát az előfizetéses étkeztetés teszi ki, mint például a gyömrői 9-es kisvendéglőben, vagy ahol a menü főzésével meghaladják a KÖJÁL által engedélyezett da­rabszámot, mint a pomázi Tu­rista-vendéglőben, ott nem kell menüt főzni. Egyelőre azonban nem tesznek különb­séget, gyűjtik a tapasztalatokat. Az egész megyét behálózó nagyvállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese a beérke­zett jelentések alapján úgy vélekedik, hogy a menürend­szer hasznos, közigényt kielé­gítő rendelkezés. A nyersanyag drágulása az étlapon jól tükröződött. Az árak az egy-két évvel ezelőt­tihez képest érezhetően emel­kedtek. A Pest megyei Ven­déglátó saját kebelén belül igyekezett olcsóbb ételeket is főzni, mégis, a menüvel job­ban szolgálják a közönséget. Az eddig olcsóbb áron adott étel egytál volt, míg a menü három fogásból áll: levesből, húsból körettel és tésztából. A kirándulóhelyeken, idegenfor­galmi csomópontokon és a na­gyobb helységekben érdeklőd­nek iránta. A főútvonalaktól távolabb fekvő kisebb vendég­lők vezetői azonban azt állít­ják, hogy a helybeli lakosság egyáltalán nem tart igényt a menüre. A rendszeresen ott étkezők vagy a közétkeztetést veszik igénybe, vagy ragasz­kodnak a laktatóbb, hagyo­mányosabb egytál ételhez, a gulyáshoz, pörkölthöz. Aki ép­pen csak az éhét kívánja el­verni, zónaadagot rendel. A vendégnek jó A menü árát a rendelkezés­nek az a paragrafusa szabá­lyozza, amely kimondja, hogy a szoros elszámolási formában dolgozó üzleteknél az első osz­tályúaknái 20, a másodosztá­lyúaknái 15, míg a harmad­osztályúaknái legalább tízszá­zalékos engedményt kell adni. így alakult, hogy például Bu­dapesten az Apostoloknál egy menü negyven forint, a Bala­ton mentén általában 17, míg a megyében a másodosztályú helyen 14,50, a harmadosztá­lyúban pedig 12,50, függetlenül attól, hogy a visegrádi Vár ét­teremben, vagy a Lupa-szigeti kisvendéglőben fogyasztják. — Érthető, ha a kisebb, ke­vésbé forgalmas helyen a konyhavezetők nem szívesen főzik a menüt — mondja Tóth Tihamér kereskedelmi igazga­tóhelyettes. — Elsősorban i? többletmunkát jelent, nyers­anyagot, eszközt köt le. A fel­szolgálásához több edény kell. Ha nem fogy el a kötelezően előírt déli-esti kétféle ételsor, a nyakukon marad, vesztesé­gessé teszi az üzletet. — Mégis, álláspontunk az, hogy amíg teljesen ki nem kristályosodik, mely falvak­ban élhetünk a rendeletben megengedett mentesítéssel, a menüt mindenütt előírásosan tartjuk. Azt reméljük, hogy ál­tala egy teljesen új vendég­kört nyerünk, akik eddig nem vették igénybe a szolgáltatá­sainkat. Szerény ára a megfe­lelő minőséggel és a csak né­mileg kisebb adagokkal (!?!) megoldja az iskolások és a nyugdíjasok étkezési gondját. Komáromi Magda Műanyagból Az ISV gyáli gyárában több méret­ben gyártják a műanyag fürdőme­dencéket. Az olcsó „pancsolók” ala­pozás nélkül használhatók. Urbán Tamás felvétele Fokozatosan szelídül már a Dráva is Küzdelem a pangó és megszorult vizekkel A több mint két héten át áradó Dráva fokozatosan sze­lídül, munkát azonban még bőven ad a szeszélyes folyó. A magyar szakaszon a gátak kö­zé szorult víz gyors visszaveze­tésén, a mezőgazdasági terüle­tek felszabadításán dolgoznak, a nyári gáton több helyen rob­bantással nyitottak utat a víz­nek, másutt szivattyúkat állí­tottak fel. Majláth-puszta tér­ségében az állami gazdasági tíz öntözőszivattyúval távolítja el a pangó s megszorult vizeket. Rövid idő alatt vissza kell sze­rezni a védekezésnél felhasz­nált anyagokat, nehogy tönkre­menjenek. Ebben baranyai KISZ-fiatalok is segítenek. Va­sárnap mintegy százötvenen dolgoznak az árterületen: ürí­tik, tisztítják, szárítják a zsá­kokat. Az önkéntes munkában részt vesznek a szén- és érc­bányászok, a bőrgyár, a tej­üzem, a MÁV, a hőszolgáltató, a hőerőmű s a pincegazdaság KISZ-esei. Az elmúlt napokban helyre­állt a forgalom Baranya és Jugoszlávia között A szom­széd ország határterületén az áradás miatt az Eszékre veze­tő út egy szakaszát lel kellett robbantani a hömpölygő víz irányának eltérítése miatt. Pénteken felállították azt a hidat, amely ideiglenesen pó­tolja a járhatatlan útszakaszt. A 18 tonna teherbírású hídon már meg is indult a forga­lom. Próbaüzem az új sörgyárban Kedden megérkezett az el­ső árpaszállítmány a Bocs község határában épülő bor­sodi sörgyárba — s ezzel meg­kezdődött az új létesítmény próbaüzemeltetése. Az új maláta-sörgyár éven­te tizennyolcezer tonna malá­tát és 1,2 millió hektoliter sört állít elő. Az egyes berendezé­sek kipróbálása után — a ter­vek szerint — a negyedik ne­gyedévben kezdődik meg a folyamatos gyártás. Növénynemesítők műhelyében • Itt a fagyálló „nekratoid” őszibarack • Kopár hegyvidékeink is szilvásíthatók • Kökénnyel keresztezve őszibarack fajtaválaszté­kunk ismét bővült: magyar és külföldi alapanyagok felhasz­nálásával minden eddiginél fagyállóbb változatot sikerült előállítani. Az „újszülött” a csonthéjasok népes családját olyan taggal szaporította, amelyről a szakemberek a leg­nagyobb elismerés hangján nyilatkoznak. Mint mondják, ennyi pozitív tulajdonságot egyesítő, és ekkora termésbiz­tonságot nyújtó fajtajelölt ne- mesítőink műhelyéből még nem került ki. Az új hibrid létrejöttének fontosságát csak növeli, hogy a jelenleg telepített fajtaállo­mányunk az idők során telja)- sen elavult. Fokozatosan fel kell újítani, mert sem a hazai termelői-fogyasztói követel­ményeknek, sem az egyre nö­vekvő exportigényeknek nem tud maradéktalanul megfelel­ni. Nemsokára jön a plantprotám az új takarmánydúsitó A Borsodi Vegyikombinát kutatói olyan új terméket ál­lítottak elő, amely elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésében tölt majd be fon­tos szerepet. A P. P. (plant­protám) jelzéssel forgalomba kerülő takarmánydúsító szer — amelynek szabadalmaztatá­sa folyamatban van — kivá­lóan alkalmas a silókukorica, lucerna és más takarmányféle­ség minőségének javítására. Az új vegyszert betakarítás előtt permetezik a zöld takarmány­ra, és hatására a széna fehér­jetartalma húsz-harminc szá­zalékkal növekszik. Ugyanak­kor az új dúsítószer megaka­dályozza a növényben a karo- tin elbomlását. A világpiacokon a sárga húsú változatok kezdik át­venni a „primhegedűs” szerepét; a hazai — zömében szürkés­fehér húsú — gyümölcsök mindinkább háttérbe szorul­nak. Ráadásul exportpartne­reink szöszös héjú barackjai­nál jobban kedvelik a síma hé­jú „nekratin” típusú árukat. Dr. Tamássy István, a Ker­tészeti Egyetem növényörök­léstani és nemesítési tanszéké­nek professzora és munkatár­sai másfél évtizedes kísérlete­ző kutatómunka eredménye­ként oldották meg a problé­mát. Olyan fajtajelölt került ki a kezük alól, amely száraz és meglehetősen hideg éghaj­lati viszonyainkhoz valameny- nyi eddigi „kreáció” közül a legjobban alkalmazkodik. Ma­ximális fagytűrő, vírus-rezisz- tens, és a csonthéjasok rette­gett gombabetegségének, a mo- niliának és a nemkülönben ve­szedelmes támadónak, a levél- tetűnek is százszázalékosan el­lenáll. (Ezt a készséget külön­ben nemesítőink kínai vad őszibarackfajtának a kereszte­zésébe való bevonásával érték el.) A kísérleti munka legfőbb eredményének Tamássy pro­fesszor azt véli, hogy az eddigi fajták külön- külön meglevő hasznos karakterei! sikerült „egy­beterelni”, és a most előállított hibridek­ben koncentrálni. A sárga hú­sú gyümölcsbe sikerült átmen­teni, sőt, fokozni a fagyálló­készséget, ugyanakkor általá­ban a fehér húsú változatokra jellemző magvaválóságot is biztosítani. A szöszmentes, si­ma felületű típus eredményes kialakítása pedig exportpart­nereink vásárlókedvét fokoz­hatja. Külön előny, hogy leg­érettebb állapotban is jól bír­ja a szállítást, jó útérő, és a gépi osztályozás követelmé­nyeinek is jobban megfelel. Szakvélemények szerint az új fajta — elsősorban fagyálló­ságánál fogva — olyan nagy­fokú termésbiztonságot nyújt­hat, amely a jelenleg egy fára jutó 25—50 kilogrammos át­laghozamot jelentősen növel­heti. A növénynemesítők másik, figyelemre méltó eredményt is elértek. Ugyancsak hosszú évek kísérleti munkájával si­került radikális rendet terem­teniük a „szilvafronton”; kökénnyel történő keresz­tezéssel viszonylag igény­telen, szárazságtűrő, bő termő, vírusellenálló faj­tát kaptak. Az új produktum szemnagy­ságra lényegesen nagyobb a besztercei szilvánál. Ízletessé­ge ellen sem lehet kifogás, hi­szen a kökény közkedvelt, pi­káns, savanykás zamatát tar­talmazza. Dicséretes tulajdonságai kö­zül azonban talán még>s az a legértékesebb, hogy éppen szá­razságtűrő igénytelensége foly­tán, az egyéb gyümölcsök ter­mesztésére rendszerint alkal­matlan talajokra is telepíthe­tő. Így a terméketlen, szél jár­ta, eróziós területeken is jóO megél, ami gyakorlatilag az\, jelenti, hogy többek között Borsod, Nógrád, Veszprém mer gye körzeteiben is meg lehet majd oldani a helyi gyümölcs­ellátást.

Next

/
Thumbnails
Contents