Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA am. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM 'ÁRA 80 FILLER 1972. AUGUSZTUS 15., KEDD Waldheim évi beszámolója Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára lényegében pozitív képet adott a világpolitikai helyzetről a közgyűlés elé terjesztendő évi beszámolójá­ban, amelyet vasárnap dél­után hoztak nyilvánosságra New Yorkban. Rendkívül biztató fejle­ménynek nevezte a nagyha­talmaknak azt a törekvését, hogy megteremtik a bölcses­ség egyensúlyát, csökkentik a konfrontáció veszélyét, s egy­más közötti kapcsolataikban háttérbe szorítják a katonai aspektust. A világszervezet főtitkára nyomatékosan követelte, hogy a kis és közepes országok fokozottabban vegyenek részt a béke és a nemzetközi biz­tonság megteremtésének és fenntartásának politikai fo­lyamatában. „E folyamat szemszögéből bizonyára alap­vető jelentősége van annak, hogy a nagyhatalmak kétol­dalú diplomáciával javítják egymás közötti kapcsolatai­kat — állapította meg. — A múlt tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a bilate­rális diplomácia eszközeit az egyesült nemzetek multilate­rális diplomáciájával kell ki­egészíteni és egyensúlyozni. A világszervezet főtitkára 4500 szavas évi beszámolójá­ban a jövő problémái között első helyen említette a lesze­relés, a túlnépesedés, a kör­nyezetvédelem, s a világ la­kosságának zömét sújtó tar­tós szegénység kérdését. Kissinger ismét Párizsban Nixon új „békejavaslattal” flörtöl? A washingtoni Fehér Ház ismét egyoldalú közlemény­ben jelentette be, hogy Hen­ry Kissinger, az amerikai el­nök nemzetbiztonsági tanács­adója Párizsba utazott és hétfőn megbeszélést folytat Le Dúc Thóval, a párizsi Vietnam-értekezleten részt vevő VDK-küldöttség külön­leges tanácsadójával, vala­mint Xuan Thuyval, a kül­döttség vezetőjével. A tanács­kozás témájáról Ziegler szó­vivő nem volt hajlandó nyi­latkozni. A Reuter mind­emellett úgy értesült, hogy a „Vietnami háború befejezésé­nek formulájáról” van szó. Az AP amerikai hírügynök­ség jelentése szerint Kissin­ger és Le Dúc Tho sorrend­ben 16. találkozóját hétfőn délutánig már meg is tartot­ták. „Nincs értesülésünk” — vá­laszolta a Párizsban tárgyaló VDK-küldöttség szóvivője új­ságíróknak, akik a Kissinger és Le Dúc Tho hétfői párizsi tárgyalásairól kiadott fehér házi közlemény megerősíté­sét szerették volna tőle halla­ni. A VDK küldöttségéhez közelálló körökben — írja a UPI — a bizalmas jellegű ta­nácskozások washingtoni be­jelentését a választási hadjá­rat részének tekintik. Kissinger hétfőn este egy Szerdán a budai járásban is befejeződik az aratás VASÁRNAP IS MOZGALMAS VOLT A HATÁR Nem hozott pihenést a leg­utóbbi vasárnap sem az ara­tóknak — érkezett a hír a bu­dai járásból. Amint fölszáradt a reggeli harmat, nekiindultak a kombájnok számos gazda­ságban, hogy behozzák a júliu­si esőzések okozta lemaradást. Több termelőszövetkezetben már az első napokban sikerült végezni a betakarítással: elsőként a tinnyei Űj Élet, majd a toki Egyetértés és a Támok-Sóskút-i Egyesült Tsz kombájnosai lélegezhettek fel. A fellélegzés csupán jelképes volt, mert saját gazdaságaik­ban ugyan befejezték a mun­kát, de a kombájnokat átcso­portosították, s a gépek le­génysége másutt ismét nyereg­be szállt. A tinnyeiek két ma­sinájukat küldték Pilisvörös- várra, ahová a pátyi Petőfi Tsz is juttatott egy kombájnt; a to­ki gazdaság gépével a herceg­halmi állami gazdaságnak, két masinájával pedig a nagyková­csi Vörös Hajnal Tsz-nek se­gített; a tárnokiak pedig há­rom gépet bocsátottak az érdi Bentavölgye Tsz rendelkezésé­re. Mint arról Lelovics József, a Budai fúrási Hivatal aratási ügyeletese beszámolt, számos termelőszövetkezet gabonáját vadkár is érte, az erdei állatok összetúrták az eső miatt megdőlt kalászoso­kat. A kombájnosok azonban töretlen lendülettel birkóztak a termésért. Ügyességükön múlt, hogy a rendkívüli hely­zetben alig-alig adódtak gép­hibák. Az esetenként kidőlt masinák megjavítására mindig volt kéznél alkatrész is. Így azután vasárnap estére befe­jezhették az aratást az érdi Bentavölgye Tsz-ben és a Ba­rackvirág szakszövetkezetben, a zsámbéki Űj Élet Termelő- szövetkezetben, a piliscsabai Haladás és a nagykovácsi Vö­rös Hajnal tsz-ekben. A kedélyek tehát valame­lyest megnyugodtak, ám a szakemberek öröme mégsem lehet teljes, hiszen az esők na­gyon lerontották a gabona mi­nőségét. S ami még hátra van: Pilis- vörösvár, Üröm és Biatorbágy határát járják a kombájnok. 12 gépre mintegy 200 hold ga­bona betakarítása vár, de szer­dán, az esti harangszóval be­fejeződik az aratás a budai já­rásban. családi összejövetelre Svájc­ba érkezett. A francia fővá­rosban úgy tudják, hogy né­hány napon belül visszatér Párizsba. A Fehér Ház bejelentésével egyidejűleg a Time magazin olyan értesülést közölt, amely szerint „a kormányzat új bé­kejavaslattal flörtöl”. E béke­javaslat Nixon elnök május 8-i indítványán alapulva kü­lönválasztaná a katonai és a politikai kérdések megoldá­sát. Előtérbe helyezné a ka­tonai rendezést, ezzel párhu­zamosan „ideiglenesen” két részre osztaná Dél-Vietnamot oly módon, hogy az egyik részben a jelenlegi saigoni kormány, a másikban „egy másik” dél-vietnami kormány gyakorolná a hatalmat, B—52-es amerikai repülő­erődök hétfőre virradóan több mint 2200 tonna bombát szór­tak le a két Vietnam terüle­tére. A népi erők az elmúlt 24 órában Dél-Vietnam egész te­rületén összesen 67 akciót in­dítottak. SALT - Genfben A svájci külügy-miniszté­rium hétfőn közleményt adott ki arról, hogy a Szovjetunió, és az Egyesült Államok közö­sen felkérte Svájcot, Genf le­gyen a házigazdája a hadá­szati fegyvernemek korlát»-, zásáról folyó szovjet—ame­rikai tárgyalások második, szakaszának. Mint ismeretes, a SALT-tárgyalások színhelye eddig felváltva Bécs és Hel-, sinki volt. Adminisztratív problémák merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tárgya­lásokat felváltva Helsinkiben és Bécsben tartották. A tár­gyaló felek ezért határozták el ,hogy előnyösebb egyetlen várost kijelölni a tárgyald-’ sok színhelyéül Hivatalos állami kapcsolat az NDK cs Svájc között A Német Demokratikus Köz­társaság és Svájc hivatalos ál­lami kapcsolatot létesített egy­mással. Mint Berlinben hétfőn ismeretessé vált, az NDK Zü richben, Svájc pedig Berlin­ben konzulátusi hatáskörrel kereskedelmi képviseletet nyit. Az erről szóló megállapodást július 12-én írták alá és au­gusztus 10-én lépett érvénybe. A konzulátusok kölcsönös felállításáról kiadott közös közlemény rámutat, hogy a ke­reskedelmi képviseletek tevé­kenysége „a kereskedelmi, gazdasági, pénzügyi és közle­kedési, valamint a hivatalos és kereskedelmi kapcsolatok elő­mozdítását szolgálja”. A kommüniké egyebek kö­zött megállapítja: „kiindulva az NDK kormányának ama készségéből, hogy a diplomá­ciai kapcsolatok helyreállítása után megbeszéléseket kezd a még függőben levő vagyonjogi kérdések rendezéséről, Svájc és az NDK képviselői megálla­podtak abban, hogy előkészítő jellegű szakértői megbeszélé­seket tartanak.”. Willy Brandt-interjú a két német állam tárgyalásairól, és ENSZ-be való felvételükről Szerdán: a dokkmunkás-szakszervezetek küldöttközgyűlése Repülőosztagok - Londonból Mától: általános sztrájkháboru Az angol dokkmunkás sztrájk 18. napján a sztrájko­lok általános háborút hirdet­tek a győzelem érdekében. Kedd reggeltől kezdve úgy­nevezett repülőosztagok in­dulnak Londonból azokba a kikötőkbe, ahol a sztrájkőrség nem tudta megakadályozni a kirakodást. A hétfői nagygyű­lés szónoka — a pentonvillei ötök egyike — hangoztatta, hogy a jelenlegi sztrájkot meg kell nyerni, a dokkmun­kásoknak nem jótékonyko­dásra, hanem helyzetük hosz- szú távú rendezésére van szükségük. A gyűléssel egyidőben Jack Jones, a szállítómunkás-szak­szervezet főtitkára Maurice MacMillan munkaügyi mi­niszterrel tárgyalt ★ A szállítómunkás-szakszer­vezet székházában bejelentet­ték, hogy szerdára összehív­ták a dokkmunkás-szakszer­vezetek küldöttközgyűlését. Ez az egyetlen olyan testület, amely dönthet a sztrájk le­fújásáról. Csak a jővő esztendőben képzelhető el Willy Brandt szövetségi kancellár szerint a két német állam felvétele az Egyesült Nemzetek Szerve­zetébe. A nyugatnémet kormányfő a Neue Rhein-Zeitung hétfői számának interjújában köz­vetve jelezte, hogy nem vár gyors eredményeket a két német állam tárgyalásaitól, s e tárgyalások eredményes le­zárása előtt nem látja meg­valósíthatónak az ENSZ- tagság elnyerését. Álláspontját egyrészt azzal indokolta, hogy a két német állam vitá­jával „nem szabad meg- 1 terhelni másokat”, másrészt — mondotta — a négy nagyhatalom (az Egye­sült Államok, a Szovjetunió, Anglia és Franciaország) érintett fél mind a két né­met állam kapcsolatainak alakulásában, mind pedig az ENSZ-tagság megtörténtében. Az utóbbi nem történhet meg anélkül, hogy ne lenne világos, hogyan is rendező­dik az előbbi kérdés. „Gya­korlatilag ez annyit tesz — mondotta Brandt —, hogy az ENSZ-tagság, ha csak valami csoda nem történik, nem lesz az idei -ENSZ-köz- gyűlés témája, hanem csak az 1973. évié.” A Szovjetunióval és Len­gyelországgal megkötött szerződések „konkretizá­lása” a keleti politika má­sik soron következő fel­adata — folytatta nyilatkozatát Brandt. Ezen két dolog ér­tendő: Ki kell meríteni a bila­terális lehetőségeket a kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztésére. A tudományos és kulturális csereforgalom is jó lehetőségeket kínál. O A bilaterális kapcsola­tokon túlmenően a szer­ződésben foglaltak konkre­tizálása, a pilitikai kapcso­latok ápolása hat „az európai és a nemzetközi politikára” is, más szavakkal: „a politikai konzultáció magasabb szint­je” alakul ki. Igen tartózkodóan szólt a kancellár a nyugatné­met—kínai kapcsolatok kiépítésének lehetőségéről. A jelenlegi szövetségi kor­mány továbbra is a kapcso­latok megteremtésének a hí­HÚSZÉVES SZÖVETKEZET Uj gépsorokról, új gépek Húszéves a nagykőrösi Gép­javító és Faipari Ktsz. A szö­vetkezet 1952 augusztusában alakult, s az első esztendőben termelési értéke mindössze 1 millió forint volt. Egy összeha­sonlító adat az elmúlt évről: 54 millió forint értékben gyártottak különböző ter­mékeket 1971-ben a nagykőrösi szövet­ve, de nem csap körülötte csinnadrattát. „Ha majd el­jutunk odáig és mindkét fél ésszerűnek tartja, akkor lesznek diplomáciai kapcsola-l tok. Ez azonban nem alter-t natíva (a keleti politikával! szemben) — fejezte be nyilat­kozatát a kancellár. kezet dolgozói. Az alakulás idején a gépi berendezések még százezer forintot értek, ma a vagyonuk 25 millió fo­rint értékű. Húsz év alatt kor­szerű berendezésekkel, új gép­sorokkal gyarapodott a jubile­umhoz érkező szövetkezet. Da­tolyaprést exportáltak Irakba, de Moszkvában, Prágában és Libanonban is ismerik a cég nevét. Kubának idén üvegmo­só berendezést szállítottak. A szövetkezet elsősorban konzervipari gépeket gyárt, de foglalkozik autójavítással, és háztartási gépek javításá­val, azaz szolgáltatással is. Kampalai kudarc után Anthony Duff (baloldalt), Nagy-Britannia kenyai fő­megbízottja fogadja Nairobi repülőterén Geoffrey Rip- pon tárcanélküli minisztert, Heath személyes megbízott­ját. Geoffrey Rippon, Nagy-Bri- tannia „Euiopa-miniáztere”, alti afrikai útján kormányfője megbízásából az Uganaáoan éló brit állampolgárságú „ázsiaiak” kiutasításának há- romhónapos batáridejét pró­bálja enyhíteni, s a kenyszer- exodus körülményeit emberi­leg eliogadliatóbba tenni, kam- paiai kudarca után vasárnap Nairobiba, Kenya fővárosába érkezett, s innen Dar-es-Sa- laamba utazik tovább. Rippont Idi Amin ugandai elnóK nem volt hajlandó fo­gadni. Lehetséges viszont, hogy íogadja őt Kenyatta kenyai el­nök, habár a brit miniszter Nairobiban — saját közlése szerint —• nem annyira kenyai illetékesekkel, mint inkább brit diplomatákkal kíván tár­gyalni. Bárhogy is van, Kenya és Tanzánia állásfoglalása lénye­ges az „ázsiaiak” ügyében. Va­lamennyi volt kelet-afrikai brit gyarmatnak, tehát nemcsak Ugandának, hanem e két or­szágnak is megvannak a maga „ázsiai” származású, brit ál­lampolgárságú közösségei: lét­számuk megközelítőleg meg­egyezik az Ugandáival: 80—80 ezer körül jár. Kenya már jó- előre értésére adta, hogy nem kívánja saját „ázsiai” polgá­rait az Ugandából kitel építet­tekkel gyarapítani. Valószínű, hogy Dar-es-Salaam álláspont­ja is hasonló. Ennek ellenére Rippon mi­niszter még reménykedik, hogy sikerül „ésszerű** kere­tek között elrendezni az ugan­dai ügyet, még akkor is, ha a kiutasítás tényén már aligha lehet változtatni. Azt a körül­ményt, hogy bármely állam­nak jogában áll a területén élő külföldi honosokat kiutasítani, Rippon sem vonta kétségbe. Eközben — nyilván „ha min­den kötél szakad”-a!apon — London azt fontolgatja, ne vi­gye-e a világszervezet elé a kitelepítésre ítélt ugandaiak ügyét. A sajtó tág teret szentel e kérdésnek és nyitva hagyja ezt a lehetőséget. A külügymi­nisztérium azonban hivatalos formában nem volt hajlandó megerősíteni a kormány ebbé­li szándékát. Szóvivője szerint többféle — két- és többoldalú — eljárási mód kínálkozik, s egyelőre nem döntöttek, melyi­ket választják. Ehhez előbb meg kell hallgatniok az Afriká­ból visszatérő Rippon jelenté­sét. Látogatást tettek a Csepel Vas- és Fémművekben a Né­met Szocialista Egységpárt berlini bizottságának küldöt­tei, akik Konrad Naumann- nak, az NSZEP Központi Bi­zottsága tagjanak, a berlini pártbizottság első titkárának vezetésével tartózkodnak Ma­gyarországon. A küldöttséget elkísérte Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára és Siegfried Balon nagykövetsé­gi tanácsos, ideiglenes ügyvi­vő. Moszkvába utazott a ma­gyar—szovjet távlati vilia- mosenergia-ipari együttműkö­dési tárgyalásokrá Sziló Géza miniszterhelyettes a magyar delegá­nehézipari vezetésével ció. Bukarestben megkezdődtek a magyar—román tárgyalások a két ország gazdasági kap­csolatainak időszerű kérdései­ről. A magyar delegációt Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszterhelyettes, a román küldöttséget Ion Stoian kül­kereskedelmi miniszterhelyet­tes vezeti. Hazánkba érkezett a tanzá­niai nőszövetség háromtagú küldöttsége, Sophia Kawana- nak, a nőszövetség elnökének vezetésével. A delegáció hét­főn délután látogatást tett Erdei Lászlónknál, a Nőtanács elnökénél.

Next

/
Thumbnails
Contents