Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

2 ff ' 1972 AUGUSZTUS 11., PÉNTEK fókusz NATO-álom A MOSZKVAI PRAVDA „A béke és a szocializmus zászla­ja alatt” című vezércikkében írta e héten: A krími találko­zón megvitatták a békepoliti­ka fontos kérdéseit. Nagy fi­gyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Hangsúlyozták, hogy a szocialista országok politikájától döntő mértékben függ az Európában kialakult határok sérthetetlensége, az államok területi épsége és a nemzetközi feszültség enyhülé­sének egész folyamata. MINT ISMERETES, a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok együttesen javasolták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívását. A Varsói Szerző­déshez tartozó országok poli­tikai tanácskozó testületének prágai nyilatkozatában konk­retizálták ezeket a javaslato­kat és előterjesztették az eu­rópai biztonság alapelveit. A krími találkozó megerősítette: a szocialista államok kezdemé­nyező politikájának, más ér­dekelt államok konstruktív magatartásának, a haladó köz­vélemény tevékenységének eredményeképpen létrejöttek a kedvező feltételei annak, hogy már a legközelebbi jövőben megkezdődjék az európai érte­kezlet gyakorlati előkészítése. AZ EURÓPAI HELYZET fejlődése azt mutatja, hogy bár a reakciós erők el akarják odázni az értekezlet összehí­vását — Európát nem tudják visszavetni a hidegháború korszakába. Az európai béke megszilárdításának következe­tes politikája elengedhetetle­nül megköveteli a militariz- mus és a revansizmus mester- kérdéseinek meghiúsítását. E MESTERKEDÉSEK része, hogy a NATO-tagállamok hi­vatalosan még mindig nem vá­laszoltak a finn kormány meg­hívására, hogy november 22- én Helsinkiben kezdjék meg az előkészületeket az európai biz­tonsági értekezlet megtartásá­ra. Csak akkor kötelezik el magukat — mondják —, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a Szovjetunió egyidejűleg haj­landó a Közép-Európában ál­lomásozó fegyveres erők köl­csönös és kiegyensúlyozott csökkentéséről (az MBFR- programról) tárgyalásokat folytatni. Mint jól tá­jékozott brüsszeli NATO- körökben kedden kijelen­tették, szeptember ele­jén a nyugat minden bizonnyal új javaslatot tesz Moszkvá­nak, hogy Genfben vagy más semleges európai fővárosban kezdjenek puhatolózó megbe­széléseket a haderőcsökkentés­ről. A dél- és észak-európai NA- TO-országok képviselői azt kí­vánják, hogy valamilyen for­mában őket is vonják be e tárgyalásokba. Ezen országok ugyanis attól tartanak, hogy egy, az ő közreműködésük nél­küli közép-európai hadsereg- ■*' csökkentésről kötendő kelet— nyugati megállapodások kö­vetkeztében a katonai kon­frontáció Közép-Európáról Észak-Európára és a Földközi­tenger térségére helyeződne át. Ez volt a NATO állandó taná­csa keddi brüsszeli ülésének témája. A NATO-TAGÄLLAMOK elvben egyetértenek az­zal, hogy 1973-ban tart­sák meg a biztonsági értekezletet, ugyanakkor azon­ban meg akarják akadályozni, hogy ilyen konferencia „új európai béke” benyomását keltse kelet és nyugat között, miközben a katonai konfron­táció továbbra is fennállna. JÓLLEHET a Szovjetunió eddig kevés érdeklődést muta­tott az MBFR-program iránt, NATO-körökben még nem ad­ták fel a reményt. Azzal ér­velnek, hogy az Egyesült Álla­mok és több európai NATO- tagállam nem járulna hozzá az európai biztonsági értekezlet megtartásához, ha Moszkva egyáltalán nem lenne hajlandó fontolóra venni az MBFR-ja- vaslatot. Az említett körök­ben meg vannak győződve ar­ról is, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagál­lama között még vitatkoznak erről a kérdésről. Ezt annak ellenére állítják, hogy a július 31-i krími értekezlet ennek épp az ellenkezőjét bizonyí­totta ... A. B. T. Waldhsim Pekingbe tart PANMINDZSON Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára közép-európai idő szerint csütörtökön hajnalban — repülőgépen elutazott New Yorkból, hogy eleget tegyen kífiai látogatási, programjának. főtitkár útjának első állo­mása Párizs, s onnan Karachi, Rangoon és Sangháj érintésé­vel érkezik meg Pekingbe öt­napos hivatalos látogatásra. Elutazása előtt Waldheim sem arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy kivel, sem pedig arról, hogy mit fog tár­gyalni. Mindamellett nyugati hírügynökségek ENSZ-megfi- gyelőkre hivatkozva bizonyos^ ra veszik, hogy a főtitkár Csou En-laj miniszterelnökkel és Csi Peng-fej külügyminiszter­rel tanácskozik majd, feltehe­tően a vietnami háborúról, Korea helyzetéről, leszerelési problémákról és a fejlődő or­szágok támogatásának kérdé­seiről. Az ENSZ titkárságán A hivatalos látogatás, ame­lyet Kurt Waldheim a pekingi kormány meghívására augusz­tus 11-től 15-ig tesz a Kínai Népköztársaságban, annak a személyes offenzívának új állo­mása lesz, amelyet főtitkári tisztének átvétele óta indított annak érdekében, hogy ismét elsőrendű fontosságú helyet biztosítson az ENSZ-nek. Az AFP szerint a világszervezet főtitkára .,nagy jelentőségű po­litikai missziót” fog végrehaj­tani Pekingben. E misszió cél­ja arra akarja ösztönözni a nagyhatalmakat, hogy mind egymás közötti kapcsolataik­ban, mindpedig más országok­kal fenntartott kapcsolataikban számoljanak az ENSZ-szel. Ez a cél vezérelte azokat a lépése­ket is, amelyeket a főtitkár előzőleg Washingtonban, Pá­rizsban, Londonban és Moszk­vában tett. Feltehető, hogy Waldheim Pekingben igyekszik Elhárultak az akadályok? Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, útban a Kínai Nép- köztársaság felé, megállt Pá­rizsban. Az Orly repülőtéren Huang Csen, Kína franciaor­szági nagykövete fogadta. úgy tudják, hogy Waldheim szeretne Kínában ENSZ-tájé- koztató irodát felállítani. elnyerni a Kínai Népköztársa­ság közreműködését, vagy legalábbis hozzájárulását a Biztonsági Tanácsnak a közel- keleti konfliktus rendezését célzó újabb erőfeszítéséhez. Szerinte ugyanis „újítani” kell, mert a közel-keleti béke visz- szaállítása nem alapulhat a Biztonsági Tanács 1967 évi ha­tározatán, amelyet a konflik­tusokban érin.ett felek politi­kai céljaiknak megfelelően ké- nyükre-kedvükre értelmeznek. Egyes ENSZ-diplomaták sze­rint az is lehetséges, hogy a világszervezet főtitkára tájé­koztatni fogja kínai partne­reit az Egyesült Államoknak arról a szándékáról, hogy „al­kalmas időpontban” nagykövet­séget nyit Pekingben. Az „al­kalmas időpont” a vietnami háború befejezését, vagy eset­leg az amerikai elnökválasz­tásokat követő időpont lehetne. KUMARAMANGALAM ES DIIAR Indiai miniszterek nyilatkozata A 20 évre szóló szovjet— indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés alá­írásának első évfordulója al­kalmából kedden Mohan Kumaramangalam, India acél­ipari és bányaügyi miniszte­re méltatta a Szovjetunió és India közötti kapcsolatok fej­lődését. A kölcsönös egyen­jogúságon alapuló szerző­dés nyomán — hangoztatta a miniszter a TASZSZ tudósí­tójának adott nyilatkozatá­ban — évről évre mind si­keresebben fejlődik a két or­szág gazdasági, politikai, ke­reskedelmi és kulturális kap­csolata. Ez jó példa a külön­böző társadalmi rendű orszá­gok közötti eredményes kap­csolatok kialakítására. India — tette hozzá Kumaraman­galam y- örömmel üdvözli a Szovjetuniónak az európai feszültség enyhítésére és a szovjet—amerikai viszony megjavítására tett lépéseit. A Reuter hírügynökség a j szovjet—indiai kapcsolatokat a szovjet—egyiptomi kapcso­latok tükrében vizsgálja. Rá­mutat, hogy „az indiai szov­jet jelenlét mindig is sokkal, kisebb volt az egyiptominál» de a jobboldal Indiában is, .tiltakozik a növekvő szov­jet befolyás ellen”. Azt azonban még az ellen-, izéki pártok sem vonják két-, ség be, hogy a 20 évre szóló, barátsági szerződés India, számára előnyös; különösen, ipedig a tavalyi pakisztáni konfliktus idején volt az. A Pakisztánnak nyújtott ameri­kai támogatás — állítják po­litikai megfigyelők — csak .még közelebb hozta Indiát a Szovjetunióhoz — politikai­lag és gazdaságilag egy­aránt. Indira Gandhit ugyan éppen nem olyan embernek ismerik, aki bárhonnan is hajlandó utasítást elfogadni,, azt azonban nem tagadják a megfigyelők, hogy a Szovjet­uniónak döntő szerepe volt a múlt hónapban aláírt in­diai—pakisztáni béke meg­kötésében. Mindez hozzáse­gíti a Szovjetuniót, hogy Pa­kisztánt bevonja a nagy ázsiai együttműködési és biztonsági rendszerbe. Durga Praszad Dhar indiai terve­zésügyi miniszter a 20 évre szóló békeszerződés aláírásá­nak évfordulójára cikket tett közzé a Blitz című in­diai hetilapban, megállapít­ván: a két ország megállar- podása következtében India semmiféle szuverén joggal nem lett szegényebb. Az észak- és dél-koreai Vö­röskereszt képviselőinek Pan- mindzsonban kedden megtar­tott tárgyalásán elhárultak azok az akadályok, amelyek miatt eddig nem kezdődhettek meg a két országrészben egy­mástól elszakítva élő csalá­dok egyesítéséről az érdemi megbeszélések — közölte a déli delegáció szóvivője. A szóvivő ugyanakkor nem nyilatkozott a nyolcórás ma­ratoni ülésen hozott döntések­ről, mindössze annyit emlí­tett, hogy megegyeztek az eddigi vi­tás ügyrendi kérdésekben, amelyek miatt a tulajdonkép­peni tárgyalások augusztus 5- re kitűzött határidejét el kel­lett halasztani. „Most már biz­tosnak látszik, hogy az érde­mi megbeszélések a legrövi­debb időn belül megkezdőd­nek” — mondotta a szóvivő. Mint a Reuter-iroda jelen­tésében megállapítja, a szűk szavú tájékoztatásból nem de­rül ki, milyen döntés szüle­tett az egyik legfontosabb vi­tás kérdésben. Nevezetesen, hogy melyik fővárosban kezd­jék megbeszéléseiket. Úgy­szintén nem tudni, hogy milyen megállapodásra jutottak a tárgyalásokon részt vevő tudósítók létszámát ille­tően, s hogy mi lett a sorsa annaE az északi tervnek, amelyben javasolták: az első ülésen meg­figyelőként vegyenek részt a különböző politikai pártok é. társadalmi szervezetek kép viselői. Az idő parancsa... Amerikai üzletemberek véleménye „Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kereskedelmi kap­csolatait meg kell javítani és ki kell szélesíteni. Ez az ame­rikai üzletemberek nagy több­ségének véleménye és az idő parancsa is” — jelentette ki Borisz Sztrelnyikovnak, a Pravda washingtoni tudósító­jának R. Cross, az. amerikai Cross Company gépipari cég elnöke. Mint Cross elmondotta, a cég különosztályt hozott létre, amely kizárólag a Szovjetunió­val való kereskedelemmel fog­lalkozik. D. Danly, a Danly Machine Corporation cég elnöke, azon a véleményen van, hogy már megtörténtek az első lépések a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok közötti kereskedelem akadályainak eltávolítása ér­dekében. A két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak, javítása nemcsak a kölcsönös megértést segíti elő, hanem kedvezően hat az egész nem­zetközi helyzetre is — mondot­ta Danly. Hasonló szellemben nyilat­koztak több más amerikai cég vezetői is. A moszkvai legmagasabb szintű szovjet—amerikai tár­gyalások májusban, valamint a szovjet—amerikai kereske­delmi bizottság munkájáról kiadott közlemények azt ered­ményezték, hogy az Egyesült Államokban tovább növeke­dett a Szovjetunióval való köl­csönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítését tá­mogatók száma. Szovjet egyezménytervezet a műbolygós Ív-közvetítésekről (Folytatás az 1. oldalról) kidolgoznák azokat a nenn zetközi jogi normákat, ame-> lyek meghatározzák az ál-> lamok jogait és kötelezett­ségeit a közvetlen teleyí- ziós közvetítések megvalósí­tásának területén. Az államok e téren, kifej­tett tevékenységének alap­jává kell tenni a szuvere­nitás kölcsönös tiszteletben tartása, a belügyetabe való be nem avatkozás, az egyen­jogúság, az együttműködés és a kölcsönös előnyök elveit. .Ezzel kapcsolatban az állai- mok számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy bizo­nyos követelményeket tá­masszanak a területükre su­gárzott programok tartalma .tekintetében, vagy, hogy in­tézkedéseket foganatosítsa­nak az olyan adások megszün­tetésére, amelyeket nem kí­vánatosnak tartanak. E felada­tok megoldásának megfelel­ne egy megfelelő nemzetközi egyezmény megkötése. A levél ezt követően —< .mellékletként — 6 pontba foglalta az egyezményterve­zet fő tételeit. A Szovjetunió kérte, hogy az ENSZ főtitkárai tekintse a levelet — az ENSZ-közgyű- lés ügyrendi szabályzata 20. pontjának megfelelően —ma­gyarázó feljegyzésnek és a mellékelt egyezménytervezet­tel együtt az ENSZ hivatalos dokumentumaként terjeszt sze. , Szúrnád a Rotary és Oroszlán-klubban LATIN-AMERIKA Marhahústilalom Argentína és Uruguay után Kolumbiában is — részlege­sen — megtiltották a mar­hahús fogyasztását. Ezek az országok hagyományos mar­hahús-exportőrök, de az utóbbi időben gazdasági ne­hézségeik következtében nem rendelkeznek elegendő hús­mennyiséggel. Kolumbiában a vendéglátó­ipari egységekben hetenként kétszer tilos a marhahús fel­szolgálása. Argentínában tavaly óta csak minden második héten juthatnak marhahúshoz a fo­gyasztók. Uruguayban négy teljes hónapra megtiltották a mar­hahús belföldi forgalombaho- zatalát, mert az Európába irá­nyuló exportot 25 millió font sterling értékben kívánják nö­velni. Adbusz Szamod Bangla Desh külügyminisztere, a Rotary-és az Oroszlán-klub együttes ülé­sén kijelentette: Bengália so­hasem fogja megengedni, hogy területén bármiféle külföldi katonai támaszpontot létesít­senek. A külügyminiszter köszöne­tét fejezte ki a Szovjetuniónak, amiért megtisztította az or­szág kikötőit az aknáktól, és az elsüllyesztett hajóktól. Hoz­záfűzte, hogy ennek a problé­mának megoldása létfontossá­gú volt az ország gazdasági életének szempontjából. A külügyminiszter azt is hangoz­tatta, hogy feltétlenül fejlesz­teni kívánják a baráti kap­csolatokat a többi szocialista országgal is. Rosszindulatú ypropagandá- nak nevezte azokat a híresz­13 évvel azután, hogy elkészí­tette utolsó lemezét, ami­kor már szinte senki sem emlékezett rá, Y ma Sumac újból visszatért a lemez­gyárba „Miracles” című nagylemezé­nek 1elvételére. „Legfeljebb azt re­méltem, hogy felele­venítem néhány régi csodálom emlékeit” — mondja a perui énekesnő. Ezzel szemben az ötven­éves korosztályon kívül igen nagy ér­deklődést tanúsítot­tak a lemez iránt a fiatalok is. És ennek megvan az oka. Ma­napság az egzotikum ellenállhatatlan vonz­erőt gyakorol a fia­talokra. Yma Sumac 1947 nyarán robbant bele az amerikai művészi életbe. Az énekesnő és férje, Moises Vi- vanco gitárművész másfél évvel előbb érkezett New York­ba. Abban remény­kedtek, hogy ugyan­olyan sikert aratnak majd, mint a limai színházakban. Ez­zel szemben a kriti­kusok — szinte egy­hangúan — „cirku­szi mutatványról”, „vásári mutatvány- számról” beszéltek. A közönség kivonult súrolni a lemezt. Né­hány hét alatt 1 mil­lió 200 ezer példány kelt el belőle. Az új­ságokban megjelent az énekesnő regé­nyes, de hiteles élet­rajza. Yma Sumac Ata­EZ AMERIKA! Miracles a hangversenyterem­ből. Amikor már az éhezés veszélye fe­nyegette a házas­párt, egy lemezgya- ros felajánlotta Yma Sumacnak, hogy Lee Baxter zenekarának kíséretével készít­senek lemezt az inka dalokból. Alighogy a rádióban elhang­zott a Voice of the Xtabay című nagy­lemez, az Egyesült Államok minden ré­széből százezrek igyekeztek megvá­hualpa inka uralko­dó utolsó leszárma­zottja. Emberfeletti hangjával már hat­éves korában meg­rémítette szüleit, akik még a falusi varázslóhoz is elvit- *ík, hogy űzze ki torkából a rossz szel­lemeket. A későbbi­ek során amerikai gé­gészek megvizsgál­ták az énekesnő hangszálait és meg­állapították, hogy lényegében nem csi­nál mást. mint utá­nozza a körülötte zajló világ különbö­ző hangjait, az egzo­tikus madarak rikol­tásától a jaguár mély üvöltéséig. Tény az, hogy hangterjedelme majdnem öt oktáv, ezzel felülmúlja az olyan különleges te­hetségeket, mint Er­na Sack és Lily Pons együttvéve. Az igazat megvall­va, el kell ismer­nünk, hogy Yma Su­mac hangja sokkal inkább lemezre, semmint élő előadás­ra való. Azok az ak­robatamutatványok, amelyeket hangjával csinál, csak a hang- technika varázslói­nak közreműködésé­vel fejtenek ki maxi­mális szuggesztív ha­tást. Néhány rossz­indulatú kritikus to­vábbra is azt állítja, hogy amit Yma Su­mac csinál, az nem más, mint vásári mutatvány. Lehet­séges, de ha húsz év után még mindig hódít, akkor le a ka­lappal! teléseket, amelyek szerint a Szovjetunió — azzal az ürügy­gyei, hogy eltávolítja az in­diai—pakisztáni háború ide­jén a bengáliai kikötőkbe tele­pített aknákat, illetve az el­süllyedt hajók roncsait — ha­ditengerészeti támaszpontot lé­tesít Bengáliában. Mint mon­dotta, e híresztelésekkel éket akarnak verni a két ország közé. Az ország külpolitikai elvei­ről szólva a külügyminiszter kijelentette, hogy Bangla Desh népe a békére törekszik. Ugyanakkor felhívta a pakisz­táni kormányt, hogy a szuve­rén egyenjogúság alapján épít­se ki kapcsolatait Bangla Deshsel. Nyomatékosan alá­húzta, hogy hazája alapvetően el nem kötelezett politikát fog folytatni. „Magunk akar­juk kialakítani jövőnket — hangoztatta. — A Bangla Desh politikája változatlanul arra irányul, hogy békében és ba­rátságban éljen minden or­szággal.” Douglas-Home Rahman sejknél Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter felkereste be­tegágyánál Mudzsibur Rahman sejket, a Bengali Népi Köz­társaság miniszterelnökét, akit egy londoni klinikán nemrég megoperáltak, *

Next

/
Thumbnails
Contents