Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-11 / 188. szám
2 ff ' 1972 AUGUSZTUS 11., PÉNTEK fókusz NATO-álom A MOSZKVAI PRAVDA „A béke és a szocializmus zászlaja alatt” című vezércikkében írta e héten: A krími találkozón megvitatták a békepolitika fontos kérdéseit. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Hangsúlyozták, hogy a szocialista országok politikájától döntő mértékben függ az Európában kialakult határok sérthetetlensége, az államok területi épsége és a nemzetközi feszültség enyhülésének egész folyamata. MINT ISMERETES, a Szovjetunió és más szocialista országok együttesen javasolták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ösz- szehívását. A Varsói Szerződéshez tartozó országok politikai tanácskozó testületének prágai nyilatkozatában konkretizálták ezeket a javaslatokat és előterjesztették az európai biztonság alapelveit. A krími találkozó megerősítette: a szocialista államok kezdeményező politikájának, más érdekelt államok konstruktív magatartásának, a haladó közvélemény tevékenységének eredményeképpen létrejöttek a kedvező feltételei annak, hogy már a legközelebbi jövőben megkezdődjék az európai értekezlet gyakorlati előkészítése. AZ EURÓPAI HELYZET fejlődése azt mutatja, hogy bár a reakciós erők el akarják odázni az értekezlet összehívását — Európát nem tudják visszavetni a hidegháború korszakába. Az európai béke megszilárdításának következetes politikája elengedhetetlenül megköveteli a militariz- mus és a revansizmus mester- kérdéseinek meghiúsítását. E MESTERKEDÉSEK része, hogy a NATO-tagállamok hivatalosan még mindig nem válaszoltak a finn kormány meghívására, hogy november 22- én Helsinkiben kezdjék meg az előkészületeket az európai biztonsági értekezlet megtartására. Csak akkor kötelezik el magukat — mondják —, ha nyilvánvalóvá válik, hogy a Szovjetunió egyidejűleg hajlandó a Közép-Európában állomásozó fegyveres erők kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkentéséről (az MBFR- programról) tárgyalásokat folytatni. Mint jól tájékozott brüsszeli NATO- körökben kedden kijelentették, szeptember elején a nyugat minden bizonnyal új javaslatot tesz Moszkvának, hogy Genfben vagy más semleges európai fővárosban kezdjenek puhatolózó megbeszéléseket a haderőcsökkentésről. A dél- és észak-európai NA- TO-országok képviselői azt kívánják, hogy valamilyen formában őket is vonják be e tárgyalásokba. Ezen országok ugyanis attól tartanak, hogy egy, az ő közreműködésük nélküli közép-európai hadsereg- ■*' csökkentésről kötendő kelet— nyugati megállapodások következtében a katonai konfrontáció Közép-Európáról Észak-Európára és a Földközitenger térségére helyeződne át. Ez volt a NATO állandó tanácsa keddi brüsszeli ülésének témája. A NATO-TAGÄLLAMOK elvben egyetértenek azzal, hogy 1973-ban tartsák meg a biztonsági értekezletet, ugyanakkor azonban meg akarják akadályozni, hogy ilyen konferencia „új európai béke” benyomását keltse kelet és nyugat között, miközben a katonai konfrontáció továbbra is fennállna. JÓLLEHET a Szovjetunió eddig kevés érdeklődést mutatott az MBFR-program iránt, NATO-körökben még nem adták fel a reményt. Azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államok és több európai NATO- tagállam nem járulna hozzá az európai biztonsági értekezlet megtartásához, ha Moszkva egyáltalán nem lenne hajlandó fontolóra venni az MBFR-ja- vaslatot. Az említett körökben meg vannak győződve arról is, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama között még vitatkoznak erről a kérdésről. Ezt annak ellenére állítják, hogy a július 31-i krími értekezlet ennek épp az ellenkezőjét bizonyította ... A. B. T. Waldhsim Pekingbe tart PANMINDZSON Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára közép-európai idő szerint csütörtökön hajnalban — repülőgépen elutazott New Yorkból, hogy eleget tegyen kífiai látogatási, programjának. főtitkár útjának első állomása Párizs, s onnan Karachi, Rangoon és Sangháj érintésével érkezik meg Pekingbe ötnapos hivatalos látogatásra. Elutazása előtt Waldheim sem arról nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy kivel, sem pedig arról, hogy mit fog tárgyalni. Mindamellett nyugati hírügynökségek ENSZ-megfi- gyelőkre hivatkozva bizonyos^ ra veszik, hogy a főtitkár Csou En-laj miniszterelnökkel és Csi Peng-fej külügyminiszterrel tanácskozik majd, feltehetően a vietnami háborúról, Korea helyzetéről, leszerelési problémákról és a fejlődő országok támogatásának kérdéseiről. Az ENSZ titkárságán A hivatalos látogatás, amelyet Kurt Waldheim a pekingi kormány meghívására augusztus 11-től 15-ig tesz a Kínai Népköztársaságban, annak a személyes offenzívának új állomása lesz, amelyet főtitkári tisztének átvétele óta indított annak érdekében, hogy ismét elsőrendű fontosságú helyet biztosítson az ENSZ-nek. Az AFP szerint a világszervezet főtitkára .,nagy jelentőségű politikai missziót” fog végrehajtani Pekingben. E misszió célja arra akarja ösztönözni a nagyhatalmakat, hogy mind egymás közötti kapcsolataikban, mindpedig más országokkal fenntartott kapcsolataikban számoljanak az ENSZ-szel. Ez a cél vezérelte azokat a lépéseket is, amelyeket a főtitkár előzőleg Washingtonban, Párizsban, Londonban és Moszkvában tett. Feltehető, hogy Waldheim Pekingben igyekszik Elhárultak az akadályok? Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, útban a Kínai Nép- köztársaság felé, megállt Párizsban. Az Orly repülőtéren Huang Csen, Kína franciaországi nagykövete fogadta. úgy tudják, hogy Waldheim szeretne Kínában ENSZ-tájé- koztató irodát felállítani. elnyerni a Kínai Népköztársaság közreműködését, vagy legalábbis hozzájárulását a Biztonsági Tanácsnak a közel- keleti konfliktus rendezését célzó újabb erőfeszítéséhez. Szerinte ugyanis „újítani” kell, mert a közel-keleti béke visz- szaállítása nem alapulhat a Biztonsági Tanács 1967 évi határozatán, amelyet a konfliktusokban érin.ett felek politikai céljaiknak megfelelően ké- nyükre-kedvükre értelmeznek. Egyes ENSZ-diplomaták szerint az is lehetséges, hogy a világszervezet főtitkára tájékoztatni fogja kínai partnereit az Egyesült Államoknak arról a szándékáról, hogy „alkalmas időpontban” nagykövetséget nyit Pekingben. Az „alkalmas időpont” a vietnami háború befejezését, vagy esetleg az amerikai elnökválasztásokat követő időpont lehetne. KUMARAMANGALAM ES DIIAR Indiai miniszterek nyilatkozata A 20 évre szóló szovjet— indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából kedden Mohan Kumaramangalam, India acélipari és bányaügyi minisztere méltatta a Szovjetunió és India közötti kapcsolatok fejlődését. A kölcsönös egyenjogúságon alapuló szerződés nyomán — hangoztatta a miniszter a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában — évről évre mind sikeresebben fejlődik a két ország gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális kapcsolata. Ez jó példa a különböző társadalmi rendű országok közötti eredményes kapcsolatok kialakítására. India — tette hozzá Kumaramangalam y- örömmel üdvözli a Szovjetuniónak az európai feszültség enyhítésére és a szovjet—amerikai viszony megjavítására tett lépéseit. A Reuter hírügynökség a j szovjet—indiai kapcsolatokat a szovjet—egyiptomi kapcsolatok tükrében vizsgálja. Rámutat, hogy „az indiai szovjet jelenlét mindig is sokkal, kisebb volt az egyiptominál» de a jobboldal Indiában is, .tiltakozik a növekvő szovjet befolyás ellen”. Azt azonban még az ellen-, izéki pártok sem vonják két-, ség be, hogy a 20 évre szóló, barátsági szerződés India, számára előnyös; különösen, ipedig a tavalyi pakisztáni konfliktus idején volt az. A Pakisztánnak nyújtott amerikai támogatás — állítják politikai megfigyelők — csak .még közelebb hozta Indiát a Szovjetunióhoz — politikailag és gazdaságilag egyaránt. Indira Gandhit ugyan éppen nem olyan embernek ismerik, aki bárhonnan is hajlandó utasítást elfogadni,, azt azonban nem tagadják a megfigyelők, hogy a Szovjetuniónak döntő szerepe volt a múlt hónapban aláírt indiai—pakisztáni béke megkötésében. Mindez hozzásegíti a Szovjetuniót, hogy Pakisztánt bevonja a nagy ázsiai együttműködési és biztonsági rendszerbe. Durga Praszad Dhar indiai tervezésügyi miniszter a 20 évre szóló békeszerződés aláírásának évfordulójára cikket tett közzé a Blitz című indiai hetilapban, megállapítván: a két ország megállar- podása következtében India semmiféle szuverén joggal nem lett szegényebb. Az észak- és dél-koreai Vöröskereszt képviselőinek Pan- mindzsonban kedden megtartott tárgyalásán elhárultak azok az akadályok, amelyek miatt eddig nem kezdődhettek meg a két országrészben egymástól elszakítva élő családok egyesítéséről az érdemi megbeszélések — közölte a déli delegáció szóvivője. A szóvivő ugyanakkor nem nyilatkozott a nyolcórás maratoni ülésen hozott döntésekről, mindössze annyit említett, hogy megegyeztek az eddigi vitás ügyrendi kérdésekben, amelyek miatt a tulajdonképpeni tárgyalások augusztus 5- re kitűzött határidejét el kellett halasztani. „Most már biztosnak látszik, hogy az érdemi megbeszélések a legrövidebb időn belül megkezdődnek” — mondotta a szóvivő. Mint a Reuter-iroda jelentésében megállapítja, a szűk szavú tájékoztatásból nem derül ki, milyen döntés született az egyik legfontosabb vitás kérdésben. Nevezetesen, hogy melyik fővárosban kezdjék megbeszéléseiket. Úgyszintén nem tudni, hogy milyen megállapodásra jutottak a tárgyalásokon részt vevő tudósítók létszámát illetően, s hogy mi lett a sorsa annaE az északi tervnek, amelyben javasolták: az első ülésen megfigyelőként vegyenek részt a különböző politikai pártok é. társadalmi szervezetek kép viselői. Az idő parancsa... Amerikai üzletemberek véleménye „Az Egyesült Államok és a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatait meg kell javítani és ki kell szélesíteni. Ez az amerikai üzletemberek nagy többségének véleménye és az idő parancsa is” — jelentette ki Borisz Sztrelnyikovnak, a Pravda washingtoni tudósítójának R. Cross, az. amerikai Cross Company gépipari cég elnöke. Mint Cross elmondotta, a cég különosztályt hozott létre, amely kizárólag a Szovjetunióval való kereskedelemmel foglalkozik. D. Danly, a Danly Machine Corporation cég elnöke, azon a véleményen van, hogy már megtörténtek az első lépések a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kereskedelem akadályainak eltávolítása érdekében. A két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak, javítása nemcsak a kölcsönös megértést segíti elő, hanem kedvezően hat az egész nemzetközi helyzetre is — mondotta Danly. Hasonló szellemben nyilatkoztak több más amerikai cég vezetői is. A moszkvai legmagasabb szintű szovjet—amerikai tárgyalások májusban, valamint a szovjet—amerikai kereskedelmi bizottság munkájáról kiadott közlemények azt eredményezték, hogy az Egyesült Államokban tovább növekedett a Szovjetunióval való kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítését támogatók száma. Szovjet egyezménytervezet a műbolygós Ív-közvetítésekről (Folytatás az 1. oldalról) kidolgoznák azokat a nenn zetközi jogi normákat, ame-> lyek meghatározzák az ál-> lamok jogait és kötelezettségeit a közvetlen teleyí- ziós közvetítések megvalósításának területén. Az államok e téren, kifejtett tevékenységének alapjává kell tenni a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, a belügyetabe való be nem avatkozás, az egyenjogúság, az együttműködés és a kölcsönös előnyök elveit. .Ezzel kapcsolatban az állai- mok számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy bizonyos követelményeket támasszanak a területükre sugárzott programok tartalma .tekintetében, vagy, hogy intézkedéseket foganatosítsanak az olyan adások megszüntetésére, amelyeket nem kívánatosnak tartanak. E feladatok megoldásának megfelelne egy megfelelő nemzetközi egyezmény megkötése. A levél ezt követően —< .mellékletként — 6 pontba foglalta az egyezménytervezet fő tételeit. A Szovjetunió kérte, hogy az ENSZ főtitkárai tekintse a levelet — az ENSZ-közgyű- lés ügyrendi szabályzata 20. pontjának megfelelően —magyarázó feljegyzésnek és a mellékelt egyezménytervezettel együtt az ENSZ hivatalos dokumentumaként terjeszt sze. , Szúrnád a Rotary és Oroszlán-klubban LATIN-AMERIKA Marhahústilalom Argentína és Uruguay után Kolumbiában is — részlegesen — megtiltották a marhahús fogyasztását. Ezek az országok hagyományos marhahús-exportőrök, de az utóbbi időben gazdasági nehézségeik következtében nem rendelkeznek elegendő húsmennyiséggel. Kolumbiában a vendéglátóipari egységekben hetenként kétszer tilos a marhahús felszolgálása. Argentínában tavaly óta csak minden második héten juthatnak marhahúshoz a fogyasztók. Uruguayban négy teljes hónapra megtiltották a marhahús belföldi forgalombaho- zatalát, mert az Európába irányuló exportot 25 millió font sterling értékben kívánják növelni. Adbusz Szamod Bangla Desh külügyminisztere, a Rotary-és az Oroszlán-klub együttes ülésén kijelentette: Bengália sohasem fogja megengedni, hogy területén bármiféle külföldi katonai támaszpontot létesítsenek. A külügyminiszter köszönetét fejezte ki a Szovjetuniónak, amiért megtisztította az ország kikötőit az aknáktól, és az elsüllyesztett hajóktól. Hozzáfűzte, hogy ennek a problémának megoldása létfontosságú volt az ország gazdasági életének szempontjából. A külügyminiszter azt is hangoztatta, hogy feltétlenül fejleszteni kívánják a baráti kapcsolatokat a többi szocialista országgal is. Rosszindulatú ypropagandá- nak nevezte azokat a híresz13 évvel azután, hogy elkészítette utolsó lemezét, amikor már szinte senki sem emlékezett rá, Y ma Sumac újból visszatért a lemezgyárba „Miracles” című nagylemezének 1elvételére. „Legfeljebb azt reméltem, hogy felelevenítem néhány régi csodálom emlékeit” — mondja a perui énekesnő. Ezzel szemben az ötvenéves korosztályon kívül igen nagy érdeklődést tanúsítottak a lemez iránt a fiatalok is. És ennek megvan az oka. Manapság az egzotikum ellenállhatatlan vonzerőt gyakorol a fiatalokra. Yma Sumac 1947 nyarán robbant bele az amerikai művészi életbe. Az énekesnő és férje, Moises Vi- vanco gitárművész másfél évvel előbb érkezett New Yorkba. Abban reménykedtek, hogy ugyanolyan sikert aratnak majd, mint a limai színházakban. Ezzel szemben a kritikusok — szinte egyhangúan — „cirkuszi mutatványról”, „vásári mutatvány- számról” beszéltek. A közönség kivonult súrolni a lemezt. Néhány hét alatt 1 millió 200 ezer példány kelt el belőle. Az újságokban megjelent az énekesnő regényes, de hiteles életrajza. Yma Sumac AtaEZ AMERIKA! Miracles a hangversenyteremből. Amikor már az éhezés veszélye fenyegette a házaspárt, egy lemezgya- ros felajánlotta Yma Sumacnak, hogy Lee Baxter zenekarának kíséretével készítsenek lemezt az inka dalokból. Alighogy a rádióban elhangzott a Voice of the Xtabay című nagylemez, az Egyesült Államok minden részéből százezrek igyekeztek megváhualpa inka uralkodó utolsó leszármazottja. Emberfeletti hangjával már hatéves korában megrémítette szüleit, akik még a falusi varázslóhoz is elvit- *ík, hogy űzze ki torkából a rossz szellemeket. A későbbiek során amerikai gégészek megvizsgálták az énekesnő hangszálait és megállapították, hogy lényegében nem csinál mást. mint utánozza a körülötte zajló világ különböző hangjait, az egzotikus madarak rikoltásától a jaguár mély üvöltéséig. Tény az, hogy hangterjedelme majdnem öt oktáv, ezzel felülmúlja az olyan különleges tehetségeket, mint Erna Sack és Lily Pons együttvéve. Az igazat megvallva, el kell ismernünk, hogy Yma Sumac hangja sokkal inkább lemezre, semmint élő előadásra való. Azok az akrobatamutatványok, amelyeket hangjával csinál, csak a hang- technika varázslóinak közreműködésével fejtenek ki maximális szuggesztív hatást. Néhány rosszindulatú kritikus továbbra is azt állítja, hogy amit Yma Sumac csinál, az nem más, mint vásári mutatvány. Lehetséges, de ha húsz év után még mindig hódít, akkor le a kalappal! teléseket, amelyek szerint a Szovjetunió — azzal az ürügygyei, hogy eltávolítja az indiai—pakisztáni háború idején a bengáliai kikötőkbe telepített aknákat, illetve az elsüllyedt hajók roncsait — haditengerészeti támaszpontot létesít Bengáliában. Mint mondotta, e híresztelésekkel éket akarnak verni a két ország közé. Az ország külpolitikai elveiről szólva a külügyminiszter kijelentette, hogy Bangla Desh népe a békére törekszik. Ugyanakkor felhívta a pakisztáni kormányt, hogy a szuverén egyenjogúság alapján építse ki kapcsolatait Bangla Deshsel. Nyomatékosan aláhúzta, hogy hazája alapvetően el nem kötelezett politikát fog folytatni. „Magunk akarjuk kialakítani jövőnket — hangoztatta. — A Bangla Desh politikája változatlanul arra irányul, hogy békében és barátságban éljen minden országgal.” Douglas-Home Rahman sejknél Sir Alec Douglas-Home brit külügyminiszter felkereste betegágyánál Mudzsibur Rahman sejket, a Bengali Népi Köztársaság miniszterelnökét, akit egy londoni klinikán nemrég megoperáltak, *
