Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-11 / 188. szám

1972. AUGUSZTUS 11., PÉNTEK 3 Családi esemény — társadalmi ünnep A. ianücsoh igyekeznek biztosítani a megfelelő színvonalat sok örömmel és gonddal Zsigmond könnyűipari miniszterhelyettes ' Á családi események tár­sadalmi megünneplésének módját, színvonalát, a szer­vezéssel kapcsolatos tapasz­talatokat elemezte a Pest megyei Tanács igazgatási osztálya és a Közalkalmazot­tak Szakszervezete Pest me­gyei bizottsága. Megállapítot­ták, hogy a társadalmi szer­tartások száma és színvonala évről évre emelkedik. Ta­valy Pest megyében mintegy háromezer társadalmi es­küvőt, ezer névadó ünnepsé­get és közel 300 polgári te­metést rendeztek, tehát a ta­nácsok és a különböző tár­sadalmi szervek már bizo­nyos hagyományokkal rendel­keznek, kialakuló, jó tapaszta­lataik vannak, ugyanakkor látják a hiányosságokat is. A külsőségek A családi ünnepségek ter­mészetéből adódik, hogy mél­tó megrendezésükhöz nél­külözhetetlenek az ünnepé­lyes külsőségek. A megyei ta­nács vb 1963-ban hozott ha­tározata nyomán a városok­ban, községekben rendszere­sen kezdtek foglalkozni e kérdéssel, s igyekeznek biz­tosítani a tárgyi feltételeket is. A legtöbb helyen van már házasságkötő terem és a ta­nácsok összehangolják tevé­kenységüket a társadalmi és tömegszervezetekkel. A me­gyei tanács 1968-ban több mint 700 ezer forinttal segí­tette a tanácsokat házasság- kötő termek építésében és berendezésében, s tavaly a tanácsok már saját fejlesz­tési pénzükből közel ugyan­ennyit költöttek erre a célra. Szívügy ! Pest megyében Vácott, Nagykőrösön és Szentend­rén, valamint a monori já­rás kilenc községében ala­kult külön bizottság — Vá­cott már 1968-ban —, a csa­ládi ünnepek társadalmi megrendezésére. De nincs a megyében egyetlen olyan vá­ros, község sem, ahol vala­milyen módon ne törődné­nek ezzel a kérdéssel. A Az NSZK Fogyasztási Szö­vetkezeti Szövetsége — az 1970-ben rendezett hamburgi magyar hét sikerére alapozva — a SZÖVOSZ-szal karöltve kz idén augusztus 30 és szep­tember 6 között Münchenben rendez magyar hetet. Az ese­ményen több magyar külke­reskedelmi vállalat is részt vesz. A müncheni fogyasztási tanácselnökök, vb-titkárok hivatalból is foglalkoznak az ünnepségek megrendezésével. A tanácsi vezetőket gyakran kérik fel a szertartás leve­zetésére, s ahol erre mód van,, szívesen tesznek eleget a ké­résnek. Teljes, vagy részle­ges anyakönyvi szakvizsgá­val 63 százalékuk rendelke­zik, ez az arány azonban állandóan nő, hiszen anya­könyvi tanfolyamokat a me­gyében az idén is rendeztek. Szép példa Két városban, Vácott és Nagykőrösön (működik — már második éve — külön iroda a családi ünnepségek szerve­zésére, lebonyolítására. Ered­ményesen tevékenykednek, jó úton haladnak. Különös fi­gyelmet fordítanak az ünne­pélyességre. Nagykőrösön pél­dául a házasulandókat már a tanácsháza kapujában ifjú- gárdisták várják, s vezetik fel — zene hangjai mellett — a szép házasságkötő te­rembe. Ott gyermekkórus kö­szönti az ifjú párt, majd a; szertartás után az anya-, könyvvezető emléklap átadá­sával gratulál. Az ünnepség rendszerint szavalattal vég-, ződik. Tennivalók Az elmúlt évek alatt me- gyeszerte emelkedett a csa­ládi események társadalmi megünneplésének a színvo­nala, tennivaló azonban még jócskán van. Nem megfele­lőek mindenütt még a helyi­ségek, s az elhangzó köszön­tők, ünnepi beszédek, szó­noklatok színvonala is alatta marad a kívánalmaknak. Ez a legnagyobb gond, s érthe­tően, hiszen nem mindenki, születik szónoknak. A kérdéskört tanulmányo­zó tanácsi és szakszervezeti) szervek mindezek mellett is további erőfeszítéseket látnak szükségesnek a méltó külső-i ségek, az ünnepségek szín-i vonalának további emelése érdekében. . D. G. szövetkezet négy nagy áruhá­zában szervezik meg az in­formációs szolgálatot, amellyel a magyar idegenforgalmi ne­vezetességekre, kulturális ese­ményekre hívják fel a látoga­tók figyelmét. E négy nagy központon kívül további 156 Coop-áruház egységes dekorá­cióval népszerűsíti a münche­ni magyar hetet. 92 lakás Abonyban Abonyban is egyre nagyobb az igény a kényelmes, modem lakásokra. A Ceglédi Járási Építőipari Ktsz 92 család ré­szére épít OTP-társasházat a Széchényi úton. Hogy a tulaj­donosok minél hamarabb bir­tokba vehessék új otthonukat, a lakásokat szakaszosan adják át. Előreláthatólag a jövő esz­tendő végére 46 készül el, a többi, a tervek szerint, csak 1975 tavaszára. Lilla Jugoszláviának Az ikladi Ipari Műsaergyár legújabb terméke, a Lilla fan­tázianevet viselő, új típusú asztali szellőző megnyerte a jugoszláv „Gorenje” cég kép­viselőit, s évi 50 ezer darabot rendeltek belőle. Ha az ikladi gyár vállalja, hogy kávéőrlő­jének háza ovális lesz — ebből is százezret vesz a jugoszláv partner. Augusztus 25-26 Autónyeremény-sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár augusztus 25-én és 26-án Keszthelyen rendezi a gépko- csi-nyereménybetétkönyvek esedékes sorsolását. A húzá­son az április 30-ig váltott és július 31-én még érvényben levő ötezer és tízezer forintos gépkocsi-nyereménybe tét­könyvek vesznek részt. A két­napos sorsoláson mintegy 550 személygépkocsi talál gazdá­ra. Bizonyára csak kevesen tud­ják, mert a város szélén van, hogy Nagykőrösön található a Volán 21-es Vállalatának mű­szaki üzemegysége. A területet 1968-ban vásárolták meg, ame­lyen korábban gépjavító állo­más volt. Nagy munka kezdő­dött akkor, saját erőből kel­lett rendbe hozni a telepet. Mi is történt az eltelt négy eszten­dő alatt? Híven beszél erről az üzemegység jelenlegi képe: a szerteágazó betonutak, a tet­szetős házak, a modern műhe­lyek ... Már kooperáció nélkül Ahhoz, hogy az üzemegység munkájáról beszéljünk, néhány szót kell ejteni a 21-es „rend­hagyó” Volánról, mely csak komplex földmunkákat vál­lal. ök építik egészen a beto­nozásig az Ml-es műutat, de dolgoznak Halimbán is, a bá­nya meddőfedésén. Sok gépe van a vállalatnak; kis és nagy földmunkagépek, nekik van az országban a legtöbb — 130 darab — KRAZ-típusú, szovjet gyártmányú 10 tonnás teher­gépkocsijuk is. Ekkora gép­park komoly műszaki bázist igényel, javítanivaló minden­nap akad bőven. Nos, ez a ja­vítóközpont található Nagy­kőrösön. Az idén először „száműzték” a kooperációt, csak saját erő­ből javítottak földmunkagé­peket. Ez két és fél millió fo­rint nyereséget jelentett a vál­lalatnak. Havonta Húsz kocsi A telep igazi profilja mégis a KRAZ-típusú tehergépko­csik közép- és nagyjavítása, felújítása. Az idén a gépjaví­tási programban havi 20 ko­csi rendbe hozását irányozták elő. Szeretnék azonban a tele­pet országos KRAZ-javító Megújulás, A Irta: dr. Bakos A MAGYAR NÉPGAZDA­SÁG egyik nagy tradícióval rendelkező iparága, a textil­ipar számára a IV. ötéves terv­ben felvázolásra került egy nagyszabású rekonstrukciós program. E program lényege, hogy a textil- és textilruházati ipart alkalmassá kell tenni a következő évek és évtizedek egyre növekvő követelményei­nek teljesítésére. Az iparág megfelelő előké­születek után, 1970. végén, a kormány elé terjesztette a mintegy két ötéves tervre elő­irányzott fejlesztési program­ját. Konkrét döntés a IV. öt­éves terv időszakára született. Ennek értelmében öt év alatt fejlesztésre kb. 14 milliárd fo­rintot lehet fordítani. Ez az összeg több mint kétszerese a III. ötéves tervben hasonló célra felhasznált összegnek. MI TETTE INDOKOLTTÁ azt, hogy a népgazdaság ilyen nagy eszközöket fordítson a textilipar fejlesztésére? Mindenekelőtt a IV. ötéves tervben az iparág számára meghatározott termelési, gaz­dasági feladatok. A textil- és textilruházati ipar összterme­lését 5 év alatt 42 százalék­kal kell növelni. Ebből a hazai ruházati fogyasztás 40—42, a szocialista export 60—62, a tő­kés export 30—37 százalékos növelését kell lehetővé tenni. Figyelembe véve, hogy az ipar­ág termelőberendezéseinek döntő többsége több évtizede dolgozik, ennek következtében korszerűtlen, elavult, jelentős részük kicserélést igényel. He­lyükre a szocialista és tőkés textilgépgyártó ipar lehető leg­jobb gépeit és berendezéseit szükséges állítani. Erre a célra a már említett 14 milliárd fo­rint terhére 60—65 millió ru­központtá fejleszteni! Tény, hogy ehhez minden lehetősé­gük megvan, a műhelyektől a képzett szakemberekig. Éppen most bővítik az üzemegységet. Huszonkilenc millió forintos beruházással új műhelycsar­nokokat építettek, 250 szemé­lyes öltözővel, fürdővel. Mo­dern épületbe költözhetnek rö­videsen az irodák is. A kor­szerű esztergapadokat és a szerszámgépeket már besze­rezték mintegy 4 millió forin­tért. Géooarkjuk túltesz az összes Volán vállalatén. Ipari tanulók is Jóllehet, csak tavaly óta fog­lalkoznak intenzíven a KRAZ- típusok javításával, felújítá­sával, már külső vállalatoknak A kormány rendeletére — mint ismeretes — a közületi szervek személygépkocsi-állo­mányát szeptember 30-ig fo­kozatosan több ezerrel csök­kenteni kell. Az így felszaba­duló személygépkocsi-vezetők foglalkoztatási lehetőségét fel­mérve megállapították, hogy valamennyiük elhelyezkedése biztosított. A fuvarozó és szol­gáltató vállalatok, valamint más nagy gépkocsiparkkal rendelkező szervek mintegy 5000 autóbusz-, taxi- és te­hergépkocsi-vezetőt vár­nak. Nagyobb létszámban vesz fel gépkocsivezetőt a BKV, a Fő­városi Autótaxi Vállalat, a Fővárosi Szállítási Vállalat, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, a Volánturist és a többi Volán vállalat. A vidéki gépkocsivezetők a megyei Vo­bel és kb. 60 millió dollár áll rendelkezésre. Az elmondottakból kitűnik, hogy az iparág a IV. ötéves tervben elsősorban nem új gyárakat épít — az általános népgazdasági célkitűzésekkel összhangban —, hanem a meg­lévő üzemekben gyors ütem­ben kicseréli az elavult gépe­ket és berendezéseket. Ebbe az irányba serkenti az a körül­mény is, hogy különösen a nagy városokban (Budapest, Szeged, Győr) az utóbbi évek­ben egyre nagyobb mértékben csökken a textiliparban dolgo­zók száma. A növekvő terme­lési feladatokat tehát a jövőben lényegesen kisebb létszámmal, vagyis magas munkatermelé­kenységgel lehet csak megva­lósítani. Az elmúlt, több mint más­fél év alatt a kormányhatáro­zat alapján a fejlesztési dön­tések nagy száma született meg. Ennek eredményeképpen 1972 közepéig a IV. ötéves tervben termelésre előirányzott fonalmennyiség 70, szövet-, il­letve kelmemennyiség 100, kö­töttáru-termelés 80 és konfek­cióipari termékek 50 százalé­ka a beruházásokkal megala­pozásra került. Ezt úgy kell érteni, hogy az iparág válla­latai a fenti mennyiségű ter­meléshez szükséges gépeket megrendelték, illetve azok egy- része már dolgozik is. A REKONSTRUKCIÓS PROGRAM nemcsak mennyi­ségi célokat határozott meg, hanem az iparágat gyártmá­nyainak minősége és összetéte­le tekintetében is közelebb akarja hozni a nemzetközi színvonalhoz. Ennek érdeké­ben a régebbinél gyorsabb ütemben kell növelni a mes­terséges szálak felhasználását és 1975-ig el kell érni, hogy is dolgoznak. Nemrégiben pél­dául a Cement- és Mészmű­vek váci gyárának kocsiján dolgoztak. Most 80 ipari tanuló dolgo­zik az üzemegységben. A ve­zetők azonban 10—12 millió forintért szeretnének felépít­tetni a tanulók számára egy központi műhelyt, s mellé eset­leg egy iskolát is. Tekintve, hogy a Volán 21- es Vállalatának tevékenysége nagyrészt országunk útprog­ramjának ' megvalósításában jelentkezik, indokolt a javító­bázis bővítése, akár országos központtá való fejlesztése. Ab­ban pedig, hogy ilyen rövid idő alatt erre a szintre jutot­tak, nagyon sokat köszönhet­nek a telep dolgozóinak. (f. b.) Ián vállalatoknál, az építőipa­ri és a tejipari szállítási válla­latoknál tudnak elhelyezkedni. Tanfolyam elvégzése után mintegy ezer gépkocsive­zető kaphat gyakorlati ok­tatói állást az Autóközlekedési Taninté­zetnél, a Magyar Honvédelmi Szövetségnél és a Magyar Autóklubnál. Az ehhez szük­séges tanfolyamokat az Autó- közlekedési Tanintézet rende­zi Budapesten és a megye- székhelyeken. A kéthónapos — az esti órákban rendezett — tanfolyamokra jelentkezhet az, aki betöltötte a 24. életévét, büntetve nem volt, középisko­lai végzettséggel, „B” és „C” kategóriájú járművezetői en­gedéllyel, valamint ötévi veze­tői gyakorlattal rendelkezik. A tanfolyam díja 250, a vizsgadíj 300 forint. ezek aránya az összes felhasz­nált anyagból kb. 40 százalék legyen. Ezen belül a szinteti­kus szálak aránya másfélsze­resére nő, és megközelíti a 20 százalékot. A hazai és nem­zetközi ruházkodási igények­nek megfelelően legalább 25 százalékra kell növelni a gyűr- telenített, különlegesen kiké­szített, a szennytisztító tulaj­donságokkal rendelkező és könnyen kezelhető textíliák mennyiségének növelését. Mindezeket a műszaki, tech­nológiai és gazdasági célokat úgy kell megvalósítani, hogy közben az iparágban dolgozó munkások általános munkafel­tételei lényegesen javuljanak. Ma már mindenki belátja, hogy enélkül a termelési fel­adatokhoz szükséges munkás­létszámot nem lehet biztosíta­ni. Fontos lenne, hogy ezt a felismerést a vállalatok párt­ós társadalmi szervei és külö­nösen a helyi fejlesztési dönté­seket hozó gazdasági vezetők az eddiginél következetesebben vegyék figyelembe. A JÖVŐBEN megoldandó problémák között első helyen kell megemlíteni, hogy bár a fejlesztési programok tudatos létszámcsökkentéssel is szá­molnak, a munkaerő spontán eláramlása ennél lényegesen gyorsabb ütemű. A munkás­hiány első következménye, hogy jelentős termelőkapaci­tások állnak jelenleg kihasz­nálatlanul (fonoda, szövődé), így helyenként, nem is indo­kolatlanul, felvetődött a kér­dés, hogy miért akarunk mil- liárdokat fordítani új gépek­re, amikor a régieket sem tudjuk jelenleg kihasználni. A válasz kézenfekvő: Az új, korszerű gépek viszonylag lé­nyegesen kevesebb munkaerőt igényelnek, így lehetséges a termelékenység lényeges nö­velése. Addig azonban, amíg a régi gépekkel is szükséges dolgozni, a jelenleginél jobb szervező munkával, a belső anyagi ösztönzési módszerek fejlesztésével mindent meg kell tenni a hasznos termelő- kapacitások jobb kihasználása érdekében. Egy másik figyelemre mél­tó jelenség, hogy a rekonst­rukció első évében a hazai fogyasztók igénye lényegesen alatta maradt annak, amit a tervben számításba vettünk. Ennek okára pontos magya­rázatot nehéz adni, annyi azonban már nyilvánvaló, hogy nem arról van szó, mint­ha a hazai ruházati piac telí­tett lenne. Sokkal inkább úgy értékelhetjük ezt a jelenséget, hogy az ipar ma még minő­ségben és választékban nem tudja teljes mértékben kielé­gíteni a jelentkező igényeket. A vállalatok többségénél ki­csit lassú az átállás a régi, helyenként korszerűtlenebb gyártmányok termeléséről az újra. Ebben szerepe van an­nak is, hogy sem az ipar, sem a kereskedelem még nem tudja elfogadható pontosság­gal felmérni és követni az életszínvonal viszonylag gyors ütemű növekedésével együttjáró fogyasztói igénye­ket. A termelő- és kereskedel­mi vállalatok együttműködé­sében is van még javítani való. AZ IRÁNYÍTÓ Könnyű­ipari és Belkereskedelmi mi­nisztériumok az elmúlt egy év alatt több ízben összehan­golták álláspontjukat és közö­sen határozták meg a leg­szükségesebb tennivalókat, a termelés és fogyasztás egész­séges és fejlődő összhangjá­nak javítására. Mindennek ma még csak kezdeti eredmé­nyei tapasztalhatók. A magyar textilipar meg­újítása sok örömmel és gond­dal járó feladat. A következő években mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a kapott lehetőség alap­ján biztosítsuk a textilipar műszaki előrehaladását, a munkatermelékenység növe­kedését, a gazdasági haté­konyság magas színvonalát. Mindezekkel együtt el kell érni, hogy a magyar textil- és textilruházati ipar felzárkóz­zék Európa élenjáró orszá­gaihoz, hogy a lakosság mind több korszerű ás divatos ru­házati cikket vásárolhasson. Barátság II. A kőolajvezeték magyarorszá­gi szakaszának első legna­_ gyobb létesítménye a 200 mii­ős b eruházással épülő fényeslitkei fogadóállomás. Építése, efejezéséhez közeledik, már megkezdődtek a 20 ezer köbmé- ;res tartályok nyomáspróbái. Magyar hét az NSZK-ban Felfutás négy év alatt Országos is lehetne A rendhagyó Volán 21 Nagykőrösön Gépkocsivezető oktatói tanfolyam ezer jelentkezőnek

Next

/
Thumbnails
Contents