Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

1972. JÚLIUS 9., VASÁRNAP PEST MEGYEI Jelképes búcsúzás Ballagás — csarnokok között Szakmunkásavató Tápiószelén Kiss Gyula átveszi szakmunkás-bizonyítványát. Laka­tos lesz. Urbán Tamás felvétele Másfajta ballagást mélyít hagyománnyá a Kohászati Gyárépítő Vállalat. Ez a bú­csúzás nem annyira az iskola­padoknak szól, mint a szerszá­moknak, nem annyira a tan­könyveknek, mint a kétkezi gyakorlati munkának. És tu­lajdonképpen ezek a fiatalok nem is búcsúznak, csupán magasabb lépcsőre lépnek, ugyanott kezdik, ahol abba­hagyták, úgyanúgy fogják a szerszámot, ahogy megtanul- sák, s ugyanúgy szükség van izmaikra, mint eddig. Mégis ballagás ez. Kedves és megható, szép és emléke­zetes. És dicséretes kezdemé­nyezése a Kohászati Gyár­építő Vállalatnak. Hiszen a tavalyi első búcsúztató után, idén — tegnap délelőtt — is megrendezték a búcsúztató, s egyben avató ünnepséget Tá- piószele új, csupaüveg gyár­csarnokában. Huszonkilenc tizenhét éves vette át az oklevelet, mely tanúsítja, szakmunkások let­tek : hegesztők, vasszerkezeti lakatosok, általános lakato­sok. Először Pintér Béla, a tápiószelei szakmunkásiskola igzagatója búcsúzott el nö­vendékeitől, majd Papp Mik­lós, a megyei szakmunkáskép­ző-iskola igazgatóhelyettese adott hasznos tanácsokat az ifjú mesterembereknek. Va­rad! Imre, a gyáregység ve­zetője megköszönte tanulóik szorgalmát, s arra kérte őket: maradjanak hűek a gyárhoz. Malovecz Lajos, a KGYV párttitkára inaséveire emlé­kezett. Vajk Tamás, a Kohászati Gyárépítő Vállalat oktatási osztályának vezetője tájé­koztatott: — Könnyebb volt 1968-ban itt Szelén az épületek fel­húzása, mint a jó szakember- gárda kialakítása. Mindig arra törekedtünk, hogy saját nevelésű dolgozóink legyenek — hiszen a vasszerkezeti munka speciális képzést igé­nyel. Örülünk annak, hogy sikerült a községben és kör­nyékén megszerettetni ezt a szakmát, s talán annak még jobban — hogy a gyárat is. A felszabaduló- fiatalok mind itt maradnak. Talán ennyi­vel különbözünk a középis- kolások ballagási ünnepsé- geitől, hogy az itteni meg­emlékezés csak jelképes bú­csúzás ... A gyár négyesztendős. Leg­fiatalabb szakmunkásai ti­zenhét évesek. A jövőben Tá­piószelén több mint 300 mil­lió forint értékben vásárol­nak modern berendezéseket, építenek új csarnokokat. A tervek szerint 1974-ben már 4 ezer tonna könnyűszerkezet készül itt. A könnyűszerke­zetes program egyik felleg­vára lesz a Kohászati Gyár­építő Vállalat táoiószelei te­lepe. S még 250 embernek adnak itt a jövőben kenyér- keresetet, munkaalkalmat. T. E. Orvosok, betegek, törvény Beszélgetés a megyei főorvossal Július elsején lépett életbe az új egészségügyi törvény, a végrehajtására vonatkozó ren­deletek közül viszont némelyi­ket még csak ezután adja ki az Egészségügyi Minisztérium. A törvény egyes intézkedései tehát, ha gyors időközökben is, de csak folyamatosan men­nek át a gyakorlatba. — Ami azonban természete­sen nem jelenti azt, mintha az orvos feladata, a gyógyítás emiatt a legkisebb mértékben is akadozna vagy éppen nehéz­kessé válna. Hiszen a törvény az eddig többnyire rendeletek­kel szabályozott és a gyakor­latban kialakult, most már úgyszólván mindenkire kiter­jedő ingyenes egészségügyi el­látást kodifikálja. Hazánk egészségügyi szervezete egyike a legjobbaknak a világon és most az új törvény is egyike a földkerekség legjobb ilyen jogszabályainak — állapítja meg dr. Tengelyi Vilmos me­gyei főorvos. Az egész társadalom ügye — Mi tette szükségessé az új törvényt? — A régi egészségügyi tör­vényt csaknem száz esztendeje hozták. Mindenesetre 96 évvel ezelőtt korszerű volt, de az utolsó évtizedekben társadal­mi és gazdasági életünk gyö­keres átalakulása mélyreha­tóan megváltoztatta az egész­ségügynek és az orvosoknak a Történet az összefogásról Tábor, iskolaépítésre —------------------- amelyet Hu­A történet, | ba Györgytől,--------------------- a helyi álta­lános iskola igazgatójától, köz­ségi pártcsúcstitkártól, és Ko­vács Lászlótól, az iskola igaz­gatóhelyettesétől hallottam, úgy hangzik, akár a mesében. Kö zreadását magam is kezd­hetem így: Volt egyszer egy község, amelynek népessége húsz év folyamán vagy hatszorosára helyüket bármelyik kiállításon is. Elgondolkoztató, vajon nem lenne számunkra előnyösebb, ha ezeket a bikákat itthon hiz­lalnánk meg ilyen jó minősé­gűre?”) Két megye statisztikája — Arra felhívnám a kollé­gák figyelmét — mondja ké­sőbb a koppányi elnök —, hogy nehéz megküzdeni az emberek szemléletével. A mi falunkat jó, marhaszerető gazdák lak­ták mindig. Tudtak bánni a jószággal, talán ezért fogadták nehezen az újat. Elmondtam, mit tegyenek, rám hagyták, bólogattak is hozzá, aztán ami­kor kihúztam a lábam az is­tállóból, leszedték az égi szen­teket. Amikor az első szállít­mányt átvette az olasz keres­kedő, méghozzá csupa A meg szuper AA minőségben, az én öreg állatgondozóm földhöz csapta a kalapját, megtaposta, és azt mondta: Nem értek a marhához, nem én, beismerem. Azóta minden rendben van, merthogy nagyon is értenek ők hozzá. Afféle rögtönzött ankét ke­rekedik délutánra. A két ven­déglátó gazdaság szakemberei, a vendégek meg a megyei hús­ipari vállalatok képviselői meghányják-vetik a dolgokat. Egymás mellé került Pest és Veszprém megye statisztikája is a beszélgetés során. Hát ezt érdemes leírni! Pest megyében a kötött tar- tású jószág átlagos súlygyara­podása hízóba állítástól a vá­gósúly eléréséig egy kilo­gramm. Húsz-huszonkét hóna­pos állatok kerültek a keres­kedőhöz, körülbelül másfél íves hizlalás után. Ahol már Az intenzív tartást alkalmaz­ták, ott 1,30—1,40 kilogrammos átlagsúly-gyarapodást s mint­egy fél évvel rövidült Ir^'alási időt jegyezhettek fel. A Ijes állomány mintegy tíz száza­lékát hizlalták ily módon. A minőségi megoszlás így ala­kult: a teljes exportszállít­mány 35 százaléka A, 65 szá­zaléka pedig B minőségű; az intenzíven hizlalt jószágok ese­tében megfordult az arány, s a 65 százalékos A kategórián belül a vágóállatok kilenc szá­zaléka volt szup>er AA minő­ségű. A veszprémi statisztika? 1970-ben még az exportra el­adott bikák 69 százaléka csak a B minőséget érte el; a leg­utóbbi félév eredménye pedig: 22 százalék szuper AA, 73 szá­zalék A, és mindössze 5 szá­zalék B minőségű vágómarha. Az VNIVERZ tehát jól be­vált, olcsóbb, mint a hasonló értékű import koncentrátu- mok, alkalmazása devizameg­takarítást, önköltségcsökken­tést ígér. Néhány Pest megyei szakember közben már gyors számvetést készített. Hagyo­mányos módon hizlalt 18 hó­napos bikáik jelenleg úgy 400 kilogrammot nyomhatnak. Ha most áttérnek az új módszer­re, a napi súlygyarapodást fo­kozva egy hónapot is lefarag­hatnak a hizlalást időből. Ak­kor pedig már októberben el­adhatják állataikat — a plusz 500 forintos extra felárral. Inkább a beszéd Alkonyaikor, útban vissza­felé megállunk egy hegyzug­ban, fák közé rejtett aprócska vendégfogadó előtt. Ide invitál­nak egy harapás borra a ven­déglátók. Kínálják a bort, de inkább a beszéd csobog, mint a hegy le­ve. Nézi a vitatkozók kisebb- nagyobb csoportjait és a ki­rándulóbuszt, nézi csodálkozva egy jóravaló turista — mellet­te a felesége s egy kis leány- gyermek —, aztán a férfi csen­desen odasúgja az asszonynak: ..Hallod, ezek se sokat látnak a Bakonyból.” Apor Zoltán nőtt. Egy település ekkora nö­vekedése rengeteg gonddal jár, hiszen még két évtized alatt sem könnyű hatszor annyi jár­dát, üzletet, tantermet, hatszor akkora orvosi rendelőt építe­ni... Itt az iskolájuk. A község egyetlen általános iskolájában az idén négyszázharmincöt gyerek zsúfolódott: délelőtt, s délután is tanítottak. Tanulóik húsz-harminc százaléka albér­letben él: ez önmagában nap­köziért kiált Napközi ottho­nuk azonban nincs, ezért az elmúlt tanévben, mintegy száz helybeli kisdiák, óvodás, fővá­rosi iskolába, óvodába járt Majdnem hetven kisegítő isko­lásnak ugyancsak utaznia kel­lett. Üj iskolát, napközit sür­get, hogy 1974-ig kétszáznegy­venöt OTP-lakást adnak át a községben, majd pedig ötszá­zat terveznek felépíteni. ------------------------ azonban már | Az új iskola épült; —-------------------------- 1968 óta ál­landóan épült. 1968-ba-n kezdte alapozását a Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat —, s alapozták, alapozták az épü­letet egészen tavaly őszig. Hosszú lenne felsorolni a kivi­telezés viszontagságait. A köz­ségi levelezésből is nyomon követhető: az építővállalat hol kapacitáshiányra, hol pénz­hiányra hivatkozott, illetve a területi OTP-fiók arra, hogy a beruházásra nincs fedezet. Hosszú volna ismertetni az építkezés sürgetésének viszon­tagságait: a község vezetői csökönyös emberek. Az idén, tavasszal csakugyan égetni kezdett a késedelem. Az épí­tőipari vállalat munkásai már a földszinten dolgoztak — munkaerőhiány miatt azonban az ütem továbbra is akadozott. S h ogy szinte hihetetlen azt hallani, hogy egy iskola ennyi ideig épül — az ezután tör­téntek tempója, gyorsasága is alig hihető. A Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat és a község vezetőinek megkeresé­sére, a KISZ Központi Bizott­sága és Pest megyei bizottsága gyakorlatilag öt nap alatt lét­rehozott, megszervezett egy if­júsági építőtábort! E június 18-tól július 14-ig működő tá­borban huszonhét — Ócsáról, Gödöllőről, Dunaharasztiból, Vácrót, Ceglédről, Dabasról és a Fóti Gyermekvárosból érke­zett — Pest megyei középisko­lás dolgozik segédmunkásként A szállást a községi általános iskola szolgáltatja: tantermek­ben helyezték el az ágyakat, az udvarra zuhanyozókat sze­reltek. Ugyancsak az iskola ta­nárai vállalták a táborvezetést. Az óvodában főznek az épí­tőkre ... A szakmunkát tizen­négy, a fővárosban tanuló ipa­ri tanuló, kőművesek és ácsok, táborlakók végzik, valamint húsz, Budapestről naponta ki­járó köművestanuló, harmad­évesek: utóbbiak a vizsga­munkájukat készítik el itt. ----------------- három napon Az első I az építő fiatalok-------------- még panaszkod­tak: nem lógni jöttek! Azóta nem lehet kifogásuk — teremt elég munkát az építésvezetés. De győzik: az új általános is­kola szeptemberben megnyit­ja kapuit. A történetnek azonban még nincs vége. Hogy befejezhes­sük — ahhoz szólnunk kell a községbeliek társadalmi tevé­kenységéről is. Egy év alatt, összesen egymillió 800 ezer forintos társadalmi munkát végeztek: megnyerték a közsé­gek megyei versenyét. (Nyolc kilométeres szaka­szon vezették el a vizet, árkot ástak, járdát építettek. S e kö­zel hárommillió forintos tár­sadalmi munkába, értékébe csak részben számítódik az is­kola számára végzett egymillió 300 ezer forintos társadami munka. Betonozták az iskola­udvart. Különböző vállalatok­tól kapott kazánokból, radiáto­rokból, százezer forintos költ­séggel, milliós értékű központi fűtőberendezést szereltek fel.) A községfejlesztési társadal­mi munkaversenyben száz- húszezer forintot nyertek a megyei tanácstól. Ehhez a két helyi termelőszövetkezet még összesen százötvenezret adott. Az összeget óvodaépítésre, il­letve két, hatvan gyermek fo­gadására alkalmas új óvodai foglalkoztatóra fordítják. Az iskolát építő fiatalok szombat­vasárnap elkészítik! A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat pedig, cserébe a középiskolás segédmunká­soknak nyújtott szállásért, tatarozza a régi iskolát, ahol az új tanévben már kabinet­rendszerre térhetnek át.---------------------a történet. I így kerek I Hogy nem —“------------- mese — arról bá rki meggyőződhet Halász­telken. Padányi Anna társadalomban betöltött szere­pét. A törvény alapgondolata is erre utal: Magyarországon az egészségügy az egész társa­dalom ügye. Ennek megfele­lően kimondja az új törvény, hogy az egészségügyi ellátás állami feladat és minden meg­különböztetés nélkül, vala­mennyi állampolgárnak ingye­nes, magas színvonalú egész­ségügyi ellátásra van joga. Igényt tarthat tehát egészsége szakszerű védelmére, a beteg­ség megelőzésére, gyógyítására és utógondozásra. Meggyőződé­sem szerint ez az, ami a tör­vény rendelkezéseiből az or­vosra szoruló embereket leg­inkább érdekli. — Valóban. Különösen, mi­után elég általánosan elterjedt az a hiedelem, mintha az or­vosok egytől egyig anyagiasak lennének, holott ... — Tapasztalatom szerint is az orvosok túlnyomó többsége — tudatosan vagy ösztönösen — magáénak vallja a kommu­nista erkölcsi normákat, esze­rint él. Becsülettel, hivatástu­dattal és felelősséggel fárad a betegségek megelőzéséért és áll az ember szolgálatában. Tagadhatatlan viszont, hogy kispolgári önzés mutatkozik meg némelyekben. Célzások­kal, mégpedig félreérthetetlen célzásokkal, esetleg kifejezet­ten ellenszolgáltatás adására ösztökélik pacienseiket. Bár­mily kevesen is vannak az ilyenek, magatartásuk tűrhe­tetlen. Az egészségügyi dolgo­zóval, főleg az orvossal szem­ben a szocialista társadalom­ban magas erkölcsi követelmé­nyeket kell érvényesíteni. Ilyen szellemben, kemény szi­gorral szabályozza a törvény és a vele egy időben, július el­sején hatályba lépett új rend­tartás az orvosi etikát is. A titoktartás minden egészségügyi dolgozót köt —‘ Eddig orvosi rendtartás volt, most azonban egészség- ügyi dolgozók rendtartása a neve. — Természetesen. Hiszen vonatkozik a gyógyszerészekre és minden egészségügyi szak­dolgozóra. Ez utóbbiakra nézve most már tételes jogszabály ír­ja elő a titoktartási kötelezett­séget, amelyre különben — ér­telemszerűen —, eddig is kö­telesek voltak. De vonatkozik rájuk is, ami az orvosokra: a kezelést, az ellátást ingyen kell biztosítani. A beteg, illet­ve hozzátartozója megkülön­böztetett egészségügyi ellátá­sért az orvosnak anyagi vagy egyéb előnyt nem nyújthat és az el sem fogadható. Minden egyes állampolgárnak joga van a rendelkezésre álló legkorsze­rűbb gyógykezelésre, az or­vosnak pedig hivatásához, es­küjéhez méltó magatartással a beteg bizalmára érdemesnek kell lennie. Egyetlen gyógyin­tézetben vagy rendelőben sem alakulhat ki olyan légkör, amelyben a beteg úgy érzi, itt csak ha valamit ad, akkor nyerheti vissza egészségét. Ezért az intézmények és álta­lában a vezető állásban levők felelősek. De nem elég, ha csak ellenőriznek, példamutatásuk­kal is törekedniük kell a be­osztott orvosok egyik-másiká­nál esetleg jelentkező anya­giasság megszüntetésére. — Nem egy esetről tudunk, amikor még tanultabb rétegek­hez tartozók Is kétségbeesetten panaszolják: „Nem fogadta el tőlem a doktor a pénzt, mert „lemondott” rólam, gyógyítha­tatlan beteg vagyok, végem van”. — Lehetséges, hogy ilyesmi előfordul, ezért is szükséges határozott felvilágosító mun­kával tudatosítani az embe­rekben, hogy államunk nagy anyagi áldozattal mindenkinek ingyenes orvosi ellátást bizto­sít. Mégpedig most már úgy­szólván kivétel nélkül csecse­mőktől kezdve az aggastyáno­kig. Véget kell és véget is fo­gunk vetni a moralitás utóbbi esztendőkben megnyilvánuló sajnálatos süllyedésének. — Az anyagiasság okozója egyeseknél kizárólag a jövede­lem fokozásának vágya? — Mindennek, ennek is több oka van. A szocializmus épí­tése során egyre szélesebb lett a társadalombiztosítás. Egyre többen, éspedig gyors ütem­ben jutottak az ingyené/ellá­táshoz, ugyanakkor az egész ségügyi intézmények kapacil sa csak lassabban növekedei Az orvosok hosszú éveken í nem megfelelő bérezésen k vül ez az alkalom módot nyú. tott egyes orvosoknak példái arra is, hogy kórházi ágyhc némelyeket hamarabb juttat tak, mások rovására. Az ilye. alkalmak megszüntetése, de . jobb betegellátás érdekébe továbbra is sürgetnünk kel új kórházi ágyak, orvosi ren delők létesítését, hogy a kór termek és a rendelők zsúfolt sága, az egészségügyi dolgozói túlterhelése mielőbb megszűn jön. Ezért kell szorgalmaznunl a szociális otthonok bővítését napközi otthonok, bölcsődei helyek növelését. Amit szabad és amit nem — Az új rendtartás megen­gedi-e a magángyakorlatot? — Igen. Csakhogy a megfe­lelő szakmai gyakorlaton kí­vül azzal a megszorítással, hogy ahhoz a főállás szerint illetékes vezető, tehát kórházi, rendelőintézeti igazgató és az osztályos főorvos, illetve a já­rási vagy városi tanács egész­ségügyi osztályának vezetője előzetes hozzájarlilása szüksé­ges. Igazolniuk kell az orvo­soknak, hogy főállásukat a magánpraxis ellenére zavarta­lanul képesek ellátni. Magán- rendelést gyógyintézetben vagy állami szerv által fenn­tartott orvosi rendelőben foly­tatni tilos. Kivétel a körzeti orvos, aki ellátásra nem jogo­sult beteget rendelőjében is fogadhat. Ellenben sem körze­ti, sem más orvos az ellátásá­hoz tartozó beteget magánbe­tegként nem kezelheti. Üj ren­delkezés, hogy a magángya­korlatot folytató orvos, szükség esetén, közvetlenül kórházba utalhatja a betegét. Minden­esetre a járási és városi egész­ségügyi osztályvezetőre nagy feladatot ró ennek a rendel­kezésnek a végrehajtása. Ugyanis megyénkben még munkaidőben is a kórházon belüli magánrendeléstől kezd­ve a saját körzethez tartozó betegek részére történt magán- rendelésig minden lehetséges variáció előfordul. — Az új rendtartásnak bi­zonyára vannak még a lakossá­got érdeklő, más anyagi vo­natkozású intézkedései is. — Kimondja a rendtartás, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a beteg vagy hoz­zátartozói által felajánlott jut­tatást sem szabad elfogadni. Éspedig: a gyógyintézetbe uta­lásért, elhelyezésért, felvéte­lért; a szakmai alkalmasság, a munkaképesség, keresőképes­ség, rokkantság elbírálásáért; hatósági tevékenységért, pél­dául hatósági bizonyítvány, orvosi látlelet kiállításáért. Ha ilyen mégis előfordul, az sú­lyosabb esetben nem is fegyel­mi, hanem bűnvádi eljárással jár. — Az előbb említette főorvos úr, hogy a fegyelmi bünteté­sek túl szigorúak. — Azok. Fegyelmi vétségért húszezer forintig terjedhető pénzbírság szabható ki, de le­het a büntetés áthelyezés, ál­lásvesztés, sőt három hónaptól három esztendeig szóló eltil­tás az orvosi gyakorlattól. Betartják, betartatják — A törvény nem utal arra, miként kell e hó elsejétől el­bírálni a még tárgyalásra nem került vagy első fokon már el­döntött, vagy fellebbezés alatt álló ügyeket? A régi vagy az új jogszabály szerint? — Miután Pest megyében jelenleg nincs folyamatban or­vos ellen fegyelmi eljárás, ezen még nem is gondolkoz­tam. Amennyiben a jövőben lenne, természetesen már az új rendelkezések szerint kell el­járni és kiszabni a fegyelmi büntetést. Azt szeretném még hangsúlyozni, hogy azon a he­lyen, ahová engem a megyei tanács bizalma állított, a tör­vény végrehajtását a legna­gyobb igyekezettel akarom biz­tosítani. Biztosra veszem, hogy ebben számíthatok a megye valamennyi orvosának és egészségügyi dolgozójának tá­mogatására. Mindnyájan nem­csak betartják, de másokkal is betartatják a törvényt — fe­jezte be nyilatkozatát a me­gyei főorvos. Szokoly Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents