Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-06 / 157. szám

TANÉVZÁRÓ IGAZGATÓI ÉRTEKEZLET Az általános Iskolák igaz­gatói és igazgatóhelyettesei ré­szére a minap egész napos ér­tekezletet tartott a művelődés­ügyi osztály, melyen megjelent Kürti András tanácselnök is. Az osztály munkatársai érté­kelték a tanév főbb tanulmá­nyi, gazdasági eredményeit, s meghatározták a jövő évi fel­adatokat. Kürti András hozzá­szólásában köszönetét fejezte ki az oktatási intézmények ve­zetőinek, illetve a nevelőtestü­leteknek az évben végzett jó munkájáért, s a Dózsa-ünnep- ségek során adott sok-sck se­gítségért. Szakkörök megemlékezése Dózsa születésének évfordu­lóját az országban mindenütt méltóképpen igyekeztek meg­ünnepelni. A győr-szabadhegyi József Attila Művelődési és Ifjúsági Házból arról érkezett hír, hogy pályázatot hirdettek Ki tud többet Dózsa György­ről? címmel. A pályázaton több iskola és művelődési ott­hon öntő-, kivarró-, rajz- és fotoszakköre vett részt. Az év­forduló tiszteletére a művelő­dési ház öntőszakkörében Dó­zsa György-emlékplakettet ké­szítettek. Vendégek Sárbogárdiéi A sárbogárdi járási KISZ- bizottság motorostúrát szer­vez Ceglédre. A harminc fia­talból álló csoport július 8- án, szombaton délelőtt érke­zik a városba, és koszorút helyez el a Dózsa-emlékmü- nél. Délután a várossal ismer­kedik, majd labdarúgó-mér­kőzést játszik a KÖZGÉP csapatával. Este a csoport tagjai a Fórum ifjúsági klub vendégei lesznek: ekkor talál­koznak a város fiataljaival. Vasárnap felkeresik a Kos­suth Múzeumot, majd a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz növényházába látogatnak el. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPI JÁRÁS ES CE<5L.fcD XVI. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM 1972. JÚLIUS 6., CSÜTÖRTÖK Ünnepi előkészületek Nagygyűlés a kőröstetétleni Árpád' emlékműnél A Petőfi-emlékbizottsűg felkéráe A Hazafias Népfront járási bizottsága kedden délelőtt ülést tartott a járási hivatal­ban. A megbeszélésen részt vett Nagy Imre, a járási párt- bizottság titkára is. Első napi­rendi pontként Zsemlye János, a Hazafias Népfront járási tit­kára, alkotmányunk ünnepé­nek, augusztus 20-nak előké­születeire tett javaslatot. A járás két nagyközségében, Abonyban és Albertirsán, ün­nepi nagygyűlést tartanak. Mindkét helyen augusztus 19- én, este hét órakor lesz a meg­emlékezés. Albertirsán jelen lesznek a imikebudaiak,. dán- szentmiklósiak és a cegledber- celiek képviselői is. Abonyban, a művelődési otthon udvarán tartják az ünnepséget. A kőröstétleni Árpád-hal­mon emlékmű áll, a millennium alkalmából állították. Pataki Ferenc helytörténész tanul­mányban foglalja össze az ez­zel kapcsolatos ismereteket. Ezen a helyen tartják augusztus 20-án, délelőtt tíz órai kezdettel, a járás kiemelkedő ünnepi ren­dezvényét. Részt vesznek a törteliek, jászkaraj enőiek és a kocsériak is. A délutánt kulturális és sportrendezvények töltik ki. Nyársapáton és Csemőben he­lyi megemlékezést tartanak. A bizottsági ülés további ré­szében a soron következő egyéb feladatokat beszélték meg. A nemrég megalakult megyei Petőfi-emlékbizottság felkérte a járási népfrontbi­zottságokat, vegyenek részt azokban az előkészületekben, amelyek Petőfi születésének százötvenedik évfordulóját megelőzik., Petőfi-emlék több járásbeli helységben található. A költő István öccse Dánszentmiklóson volt gazdatiszt, annak felesé­ge az abonyi temetőben nyug­szik. Petőfi többször utazott keresztül Abonyon, s egyik út­ja során elvetődött a kocséri Kutyakaparó csárdához, ame­lyet híres költeményében meg­énekelt. A régi levelekből és más do­kumentumokból, fotómásola­tokból kiállítást rendeznek, amelyet az iskolaév kezdetétől végigvisznek a járásban. Ja­nuárban a Kutyakaparó csár­dában tartanak emlékülést. Megemlékeznek Kossuth Lajos születésének száz­hetvenedik születésnapjá­ról is. Ez alkalomból a népfrontak­tívák egy csoportja autóbusz- szal Monokra látogat, és ko­szorút helyez el Kossuth szülő­házának falán. Az abonyi Ságvári Tsz köz­pontjában — a közös gazdaság egykor a Kossuth Tsz nevet vi­selte — áll egy emlékoszlop, amelyet névadója emlékére állított a gazdaság. Itt is ünne­pélyes koszorúzást tartanak szeptemberben. Március 15-én, az 1848-as Ingerült beszélgetés Nem kerékkötő szándékkal Tüzes napsugarak forrósít- ják a homokot. Még az árok partján legelésző kacsák is kapkodják a talpukat, igyek­szenek a pocsolya felé, a húst adó, magas dudva árnyékába. A gyár kapuján nevetgélő lánycsapat igyekszik kifelé. Vége a munkaidőnek. Van, aki buszra vár, a másik cso­port gyalogosan igyekszik, úton át, hídon át, a város bel­seje felé, néhányan pedig a portásfülke melletti kerékpár- megőrzői rohamozták meg. — Jaj, mamikám, adja már ki a járgányomat, sietek! — Én előbb jöttem! — Igyekezz, mert lekésed a második ebédet! A sietők főként lányok. Fia­talok, karcsúk, lenge ruhájú- ak, miniszoknyásak és forró- nadrágosak. Egy kis frizura­rendezés, egy kis hajlakk, sebtiben meghúzott szemvo­nal a melegben olvadó szem­ceruzával, s indulás hazafelé. Sok még ki se lépett a kapun, már cigarettára gyújt. ★ — No, ez az egyik, a ciga­retta, áruit meg nem értek — szólal meg beszélgetőtársam. — Nem mintha nekem nem lenne lehetőségem a dohány­zásra, s néha el ne szívnák egy-egy cigarettát. De őket nem értem. Amikor idekerül­nek hozzánk, épp hogy elvé­gezték a nyolcadik osztályt. Bizonyítványukon még alig száradt meg a tinta, belépnek a gyárkapun, és cigarettáz­nak. Zsebükben nem egy sze­let csoki lapul, vagy uzson- napénz, hanem egy csomag I£oss*íth, Fecske vagy Sym­phonia. Gyengébb fajtára rá se néznek. Nem irigylem tő­lük. De amikor látom, hogy idősebb munkatársaik okta­tó szava csak grimaszkodást, vállvonogatást eredményez, sajnálom őket. Nem tudnak magukra vigyázni. Erőnek erejével rontják az egészségü­ket, azt hiszik, ettől felnőt­tebbeknek látszanak. — Általános vélemény, hogy cigarettáznia szabad már annak, aki dolgozik. — Persze, tudom. Mégsem értem őket. Ahogy ezt sem értem: kávé először, kávé má­sodszor és harmadszor is. Serdülő korban levők itala? Igaz, serkenti őket a munká­ban, az íze is finom. Mégis: kell nekik presszókávét inni­uk, öt-hat pohárral, egy mű­szak idején? Nem kell. De ha valaki rájuk szól a második adag után, rögtön isszák a harmadikat: feleselés helyett ez a válaszuk. — Nem magánügy ez? — Cseppet sem! Mert mind­az, amit említettem, vissza­hat a munkájukra. A baleseti veszélyre, a selejtgyártásra, a figyelmetlenségre, a munka­ütem felborítására gondolok. Féltem őket, bár nem igénylik a féltést, mint ahogy már né­hány alkalommal közölték is, ha szóltam nekik. Hiába a nevelő szándék brigádjukban, KISZ-alapszervezetükben, ha nem győzik a „vadhajtások” nyesegetését. Húsz éven alu­li munkásainknak is meg kel­lene érteniük, hogy nem ke­rékkötő szándékkal avatkoz­nak bele vélt magánügyeik­be. E beszélgetés egyik vállala­tunk irodájában hangzott el a minap. Beszélgető partne­rem huszon-egynéhány éves, titkárnői munkát végző lány volt, alig idősebb azoknál, akik a kapun kifelé igyekez­tek nevetgélve, cigarettázva, a műszak végeztével. E. K. forradalom százhuszonötödik évfordulóját ünnepeljük. Ez az ünnepség is megfelelő előké­szítést kíván. A jobbágyfelszabadításra ugyanez alkalommal em­lékeznek, emléktáblákat helyeznek el a községek­ben. Az ünnepségsorozat előké­szítésére emlékbizottság ala­kult, melynek elnöke Antal Do­mokosáé kacséri helytörténész, titkára Jakab Béla, a járási hivatal művelődési osztályá­nak vezetője. Autók, keresztben Nagy a város gépkocsifor­galma, ezt mutatja az is, hogy a délelőtti órákban Ceg­léd autóparkoló helyein — bár megsokasodtak ezek a he­lyek — alig lehet szabad te­rületet találni. Nem ám, mert vannak gépkocsivezetők, akik nem a szokásos módon he­lyezkednek el a parkolósá­vokban, hanem megállnak a járdával párhuzamosan, a járdaszegélytől nem épp 70 centiméterre, hanem két-há- rom méterre. A tanácsházá­val szemközti parkolóhelyen a minap állami és magánrend­számú autót is láttunk, nem kis bosszúságára azoknak, akik miattuk helyet nem kap­tak, vagy egyszerűen kijönni nem tudtak a parkolóterület­ről. A parkolásnak szabályai vannak, nemcsak a főváros­ban, hanem mindenütt. Nem ártana, ha ezt minden jármű­vezető megjegyezné. Akik vé­tenek a szabályok ellen, bün­tethetők. ____________ Új KISZ-szervezet Nemrégen a Munka- és Vé­dőruhaipari Szövetkezet, vala­mint a Fegyveres Erők Klub­ja fiataljai új KlSZ-alapszer- vezetet alakítottak, mely a nagy parasztvezér születésé­nek 500. évfordulója tiszteleté­re Dózsa György nevét vette fel. Naponta negyvenezer ABONYI KRÓNIKA A termelőszövetkezetek időszerű kérdéseiről tárgyaltak ÉRVÉNYESÜL A KÁDERPOLITIKA ELVE Időszerű, szövetkezetpoliti­kai kérdésekről tartottak kö­tetlen megbeszélést az abonyi nagyközségi tanácsi és pártve­zetők, a három termelőszövet­kezet párt- és gazdasági ve­zetőivel. Az értekezleten részt vett a járási pártbizottság első titkára, Bállá János, Babosán József, r. pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályvezetője és dr. Gaál Lajos, a járási hivatal elnöke. A tanácskozáson a terme­lőszövetkezeti vezetők be­számoltak gazdaságuk bel­ső életéről, eredményeiről, céljaikról és gondjaikról. Az alaptevékenységet részlete­sen elemezve, foglalkoztak a talajerőhelyzettel, a kemizá- lásban és gépesítésben elért eredményekkel, a hozamok mennyiségével és minőségével. Az állattenyésztést szintén ér­tékelték, majd a takarmány­termesztésről és a korszerű férőhelyek kialakításáról is szó esett, valamint az új be­ruházásokról, a géppark fej­lesztéséről. Az Üj Világ Tsz­óén a komplex gépesítést már mennyiségében megoldották. Sokat fejlődött e tekintetben a Ságvári Tsz is. Az üzem- és a munka- szervezésben előrehala­dást értek el a közös gaz­daságok. A József Attila és a Ságvári tsz-ben az üzemegységrend­szerről áttértek az ágazati rendszerre, amely jobban iga­zodik a korszerű nagyüzemi termelésszervezés és -irányítás követelményeihez. A káder­képzés és -utánpótlás kedvező. Megoldott a vezetők képzése is, mindenütt érvényesül a párt káderpolitikái elve. Természetesen a hiányossá­gokról is tüzetesen tárgyaltak a tanácskozás részvevői. A belső gazdasági mechanizmus­sal együtt, a politikai mecha­nizmust is ki kell alakítani, fejleszteni kell minden tsz- ben. Gy. F. EGY TSZ - KÉT HÍR Látogatást tett a Nagykő­rösi Konzervgyárban az abo­nyi Ságvári Endre Termelő- szövetkezet egy munkacso­portja, hogy közelebbről meg­ismerhesse az üzemrészek munkáját, a konzervgyári ter­mékek készítését. Látogatá­sukat a tsz-ben gyári csoport viszonozta. ★ Győré Sándor országgyűlé­si képviselő, a tsz elnöke, tag­ja volt annak a magyar kül­döttségnek amely az NDK parasztkongresszusán vett részt dr. Dimény Imre vezeté­sével. BÉRELT UDULO Siófokon és Hajdúszobosz­lón üdülőt bérelt az ÁFÉSZ, hogy dolgozóinak pihenési le­hetőségeit tovább bővítse. A dolgozók már ezen a nyáron igénybe vehetik a bérelt üdü­lőket. Tanya, túl a városon Jól osztanak-szoroznak Ami az asszony dolga A Jászberényi úton, a Vörös Csillag Tsz központjának szomszédságában, új léckerítés őrzi Váradi Mihályék vedlett falú tanyáját. A roggyant is­tállóépület mellett nagy ku­pac sóder, új ablak- és ajtó­keretek hirdetik: Váradiék építkezni akarnak, A tégla, a cserép, a mész ugyan még hiányzik. Malacból — lakás Kispénzű embereknél csak egy-egy fizetés után szapo­rodik az építőanyag. Vára- diéknál ez azért valamelyest másként van. Az udvaron malacok legelésznek: ha meg­híznak, kitelik belőlük a cse­rép, a tégla ára. Huszonkét forintot fizet kilójukért az Állaforgalmi Vállalat. Az idén három hízott disznóra kötöttek szerződést. S hogy addig meglegyen a sóra, bors­ra való, az asszony baromfit nevel. Jó nagy a telek, van hol kóricálniuk a kacsáknak, A ceglédberceli Egyetértés Tsz üzemében naponta harminc-negyvenezer húzózárat ké szítenek az ügyes kezű asszonyok. Apáti-Tóth Sándor felvétele csirkéknek. A kirántaniva- lókból hamarosan piacra is vihet. Segít a szerződés — Több mint húsz éve va­gyunk tsz-tagok — mondja Váradiné. — Nem mondom, jól kerestünk mindig, de há­rom gyermeket nevelve, nem­igen telt volna saját tanyá­ra. Először csak pár jószágra szerződtünk, aztán, ahogy cseperedtek a gyerekek, min­dig többre. Nagyon sok a munka velük, egyedül már nem is győzném. Ügy tíz éve nekiláttunk, tizenhatra kö­töttünk szerződést. Azóta minden évben hizlalok né- gyet-ötöt. A gyerekek fel­nőttek, egyik most katona, a másik a Vörös Csillag Tsz te­henészetében dolgozik, ugyan­ott darálós a férjem. Még a kisebbik gyerek van itthon, ő segít, de neki is vannak tervei: kalauz szeretne lenni, így aztán, hogy mi lesz jö­vőre, nem tudom, de nem szeretnék szerződés nélkül maradni. Többet hoz a kony­hára, mintha én is dolgoznék valahol. A család spórkasszá- ja! 23 ezer forintunk gyűlt így össze. Megvettük ezt a ta­nyát. Aztán nem tanya az, ahol nincs aprójószág! Jut be­lőle az asztalra, de a piacra is. Igaz, többet dolgozom itt­hon, mint nyolc óra hosszat. Le is hurrogja az uram azt, aki azt meri mondani neki, hogy nem dolgozik a felesége. Gáztűzhely a kamrában Szép nagy kert tartozik a tanyához, 1200 négyszögöl. Szorgos asszonyi kezek mun­káját dicsérik a krumplibok­rok, a zöldbabágyások. Pedig késői vetésűek. Márciusban költöztek ide. Első teendője volt a családnak a veteménye- zés. Az eladás az asszony dol­ga. A pénz beosztása is. Jól oszt és szoroz Váradiné. A kamra egyik sarkában agg­regátor, a kicsiny ablakú, ho­mályos konyhában zománcos gáztűzhely. Szépen mutat majd az újjáalakított házban. Csatári Ilona V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents