Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
6 •‘‘Z/ürlaP 1972. JÜLIUS 23., VASÁRNAP Pest megyei í arcúi 9° fáóol? 31. NAGYKŐRÖS I. Nagykőrös városa 604 éves. Várossá nyilvánításának fél- ezredik fordulója előtt másfél évtizeddel: 1851 őszén Nagykőrös vezetői tanárnak hívták meg a „főgymnasiumba” a Nagyszalontán írnokoskodó, nevelősködő, akkor már országos hírű költőt — a 34 esztendős Arany Jánost. A hat évszázados város históriájában kilenc évet tesz ki Arany jószerint már a költő halála évében megkezdődött Nagykőrösön. Az összegyűjtött anyag átvészelte a világháborús pusztításokat és 1957-ben a körösi iskola fennállásának 400. évfordulója alkalmából sikerült létrehozni a gimnázium épületében az egyetlen állandó hazai Arany-kiállítást, amely egyben az ország egyik leggondozottabb, legáttekinthe- •tőbben rendszerezett irodalmi múzeuma. A költő ifjúkorának, odaadó, pedáns pedagógiai munkásságának, dolStrobl Alajos század eleji Arany-mellszobra „a vén gulyás” ülő alakjával. i nagykőrösi tanársága. Am ennek a kilenc évnek változatos hullámhosszokon ható, a szivárvány színeiben szétszóródó sugárzását érezzük ma is Nagykőrös társadalmi-kulturális életében. i Az erősen iparosodó, mező- gazdaságának állami és szövetkezeti üzemeivel kiemelkedő város művelődési világa ‘Arany János kilenc évének, e kilenc év minden részletében felkutatott hagyományainak, e hagyományok társadalmi- történelmi összefüggéseinek talaján épül és ölt korszerű formákat. S most, amikor e sorokat már lehiggadtan írom, biztos vagyok felőle: ezt nemcsak azért éreztem és láttam így, mert körösi barangolásom első óráiban a véletlen összehozott a félszázada nem látott kedves diáktársaimmal, dr. Törös Lászlóval, akivel 1917- ben együtt rendeztük a debreceni református gimnáziumban a centenáris Arany-ünnepélyt, s aki — sok évtizedes körösi tanárság és direktorság után — ma a nagykőrösi Arany Emlékmúzeum igazgatója. Az Arany-emlékek gyűjtése A Keleti pályaudvartól egy megállóra levő központi telepére a Középü letépítő Vállalat FELVESZ • férfi raktári munkásokat • fűrészgépmunkást • bognárt • rakodó- munkásokat • udvarosokat 0 olajkályhafűtőt Jelentkezés: a Budapest XIV., Kerepesi út 27/a. szám alatt. gozat ja vitásainak, leveleinek, irodalmi jegyzeteinek, kéziratainak, művei ritka első kiadásainak dokumentumait, eredeti példányait, hasonmásait őrző tárlók előtt ritkán fogynak el a látogatók. Akiben a termeket végigjárva, felidéződnek az elhivatottságtól, kötelességérzettől fűtött, mégis halk, visszafojtott szavú, robotos életű, valójában ifjú Arany Jánosnak — élete 43. évében hagyta el Kőröst —, külső-belső küszködései, eltompított viharai, aki átéléssel szemléli az élénkszemű, csinos ,.szalontai hajdú” arculatából hatvanadik életéve táján törődött aggastyánná zilált fiziognómiát — az irodalmi Arany-élményeihez lebilincselően izgalmas, megvilágosító, kiegészítő többletet kap Ha pedig végigböngésszük az Emlékmúzeumhoz csatlakozó, ritkaságokban gazdag, negyvenezer kötetes tudományos könyvtár szabatosan rendezett polcait, s a munkanaplókból meggyőződünk, hogy e könyvtár milyen sűrűn használt forrása tanulmányoknak és tudományos kutatásoknak — akkor meg kell éreznünk az Arany-hagyományok állandó gyűrűzését mai művelődésünk élővizeiben. Arany János emlékezete sokfele formában bukkan elő Nagykőrösön. Az emlékmúzeum és a könyvtár otthona — az Arany János Gimnázium. Főbejáratának előterét a költő nagykőrösi tanárságát megörökítő, 1957-ben felavatott emléktábla díszíti. És névadói emléktáblát helyeztek el a következő évben az Arany János Általános Iskola falán is, amint emléktábla jelzi a költő mindhárom nagykőrösi lakásának helyét. A Dalmadv Győző és a Rákóczi utca sarkán, ahol első, 1851—52. évi befogadó fészke állott, még 1927-ben megörökítették a hajdani ház helyét. A második — 1852—56. évi lakás Arany János utca 25. szám alatti emléktáblája alá az 1967-es Arany-napok alkalmából illesztettek az eredeti lakóház homlokzatát ábrázoló bronz reliefet, az utolsó, a Pestre költözés előtti, Arany-otthont — Hősök tere 9. — 1901-ben megjelölő tábla hatvan év múltával az emlékmúzeum kezdeményezéséből, az 1856—60. esztendei lakóházat ábrázoló domborművel egészült ki. A költő több mint 110 esztendeje távozott Kőrösről — és ma is mindenütt jelen van. A Hősök terén, a karszéken üldögélő, a híres város nótáriusáról és gonosz komisszáro- sáról emlékező Vén gulyás márványalakja fölött magasodik Arany mellszobra. Hiteles hagyomány szerint A vén gulyás modellje valóságos helyi személy volt, s annyi bizonyos, hogy Strobl Alajos mester a nagykőrösi Arany-arcot kevésbé mélázónak, tűnődőnek ábrázolta, mint a budapesti Nemzeti Múzeum előtt elhelyezett szoboralakét. Talán a dolgozátjavításokban, s napi pedagógiai munkákban őrlődő, de a hajdani. Nagy Tanári Kar jelesei közé nagyon is illő költő nagykőrösi évtizede több bizakodást sugallt a szobrász- művésznek, mint a következő, írói—költői sikerekben, anyagiakban és erkölcsiekben sokkal gazdagabb, de sok tekintetben még őrlőbb, mállasztóbb két fővárosi évtized ... Az Arany János Múzeum és az Arany János Művelődési Központ léte és tevékenysége szorosan köti össze a múltat a jelennel. A klasszicista stílusban épült, hajdani huszárlaktanyában éppen most újraformálódó múzeum tárgyi anyaga: régészeti, néprajzi, képzőművészeti, ipar- művészeti, várostörténeti, legújabbkori történeti gyűjteményekre, s adattárra, filmtárra, szakkönyvtárra tagolódik. Állandó várostörténeti kiállításán kívül változó időszaki tárlatokkal művel és oktat, a jelenlegi „Élelmiszertartósítás története” című kiáltása, iftvijiepen ^beleolvad , a szeszfőzdéből, ! felnövekedett nagyipari • konzerv- gyártás gazdag konzervgyári szakgyűjteményébe. Másfél évtizede Nagykőrös művelődési életének szervezője, fejlesztője az Arany János Művelődési Központ. Itt gondozzák a hangversenyeket, az ifjúsági előadásokat, a színházlátogatást; nyelvi, balett, társastánctanfolyamok, különböző klubok, főleg ifjú népe zsibong termeiben és a művelődési központ irányítása alatt eredményesen dolgozik a Cifra-kert lombos fái alatt a „Svájci ház”-ban a képzőművészeti kör, amely felkutatja a tehetséges helyi képzőművészpalántákat, s kellő alapismereteikkel erősítve ülteti át őket a magasabb képzést nyújtó iskolák talajába. A művelődési központ keretében fejlődött ki és kapott országos hírre a Osillagocska bábegyüttes is. Még egy irodalmi-művelődési adat: a nagykőrösi városi könyvtár ősének tekinthető szekrényke 1949 őszén 630 kötet könyvet tartalmazott. Most, amikor ott jártam, a negyedfél ezres olvasótábor igényét majdnem 33 000 válogatott kötet szolgálta. Békés István A vándorló sikkasztó és a harácsoló bűnszövetkezet A vándorló sikkasztónak, Márta Jánosnak, négy év alatt kilenc munkahelye volt. Mielőtt egyébként vándorolni kezdett, huzamosabb ideig kényszerült egy helyen tartózkodni — a börtönben. Lopásért és csalásért ítélték el, priusza azonban nem jelentett akadályt, hogy itt-ott vezető állást kapjon, értékeket bízzanak rá, s visszaélésekre bőséges alkalmat kínáló hatáskörrel ruházzák fel. Márta János élt* is a lehetőséggel, s ebben bűntársai is segítségére voltak. A vándorló sikkasztóval együtt öten felelnek most bűntetteikért a Gödöllői Járásbíróság előtt. Lejárt jegyek — 40 ezerért A börtön után Márta János a galgamácsai Hunyadi Termelőszövetkezetnél kezdte pályafutását, szerződése szerint az építőipari részleget vezette. Hamarosan előnyös megállapodást kötött egy másik építőipari vállalattal, amely részlegének dolgozóit bérmunkára alkalmazta. Üzletpartnerei felajánlották, hogy a munkásokat egy bérelt buszon, a Kanta!—Budapest útvonalon díjmentesen szállítják munkahelyükre. Mártának, persze, eszébe sem jutott, hogy elárulja e kedvezményt a szövetkezetnek, ehelyett hat hónapon át útiköltség-térítést igényelt és vett fel a pénztárból. Még a vasúti és a busz-pályaudvarokról összegyűjtögetett, lejárt menetjegyeket is elszámolta, jóllehet a jegyeken a legkülönbözőbb időpontok és útvonalak voltak feltüntetve. Mennyit lehetett keresni a lejárt jegyekkel és hamisított bérletekkel? Fél év alatt több mint 40 ezer^ forintot. .. ' Miután a részlegvezető Öal- gamácsán „megszedte” magát, tovább is állt innen, s ezután a kiskunlacházi Rákóczi Tsz vegyes építőipari részlegének vezetője lett. Néhány hónapnál tovább itt sem vesztegette idejét, ez alatt viszont szorgalmasan gyarapította vagyonát. Hamisítással, fiktív bérjegyzékek készítésével több mint 50 ezer forintot vágott zsebre, aztán megkötötte első üzletét — a perben másodrendű vádlott — Szöllősi Miklóssal. Az anyagbeszerző Szöllősi javaslatára megkezdték a palaleszorító csavarok kamatozónak ígérkező gyártását. Márta ehhez partnert keresett, s talált is Takács István aszódi kisiparos személyében, akit nem kellett sokáig unszolni a jövedelmező törvényszegésekre. Takács a gyártáshoz gépet, műhelyt adott, s a komplett alátétekért 30 fillért kapott darabonként. A következő lépésként a részlegvezető alkalmazta a szövetkezetben a kisiparos feleségét, aki ugyan nem dolgozott, bérét viszont menetrendszerűen megkapta. A nagyvonalú Sertéstrágyát, tőzeggel keverve, kitűnő minőségben értékesítünk a Húsipari Vállalat nagytétényi sertéshizlaldájában. Érdeklődni lehet: a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitcrmelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat nagytétényi kirendeltségénél (a Húsipari Hizlaló Vállalat hizlaldájában), Budapest XXII. kér. Telelőn: Budapest 465-715, 32-es mell., vagy BK m. Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat, Kecskemét, Czollner tér 5. Telefon: 11-701, 13-797. Márta magához sem volt szűkmarkú: ő nagypapája nevében is felvette a fizetést... Mint aki jól végezte dolgát, Kiskunlacházáról Túrára tette át székhelyét ezután a vándorló sikkasztó, s természetesen új munkahelyén sem került a csoportvezetőinél alacsonyabb beosztásba. A palaleszorító csavarok gyártását most már itt folytatta, elvégre Kiskunlacházán egyszer már bevált az ötlet. E célra műhely vagy gép itt sem állt rendelkezésre, de minek is, amikor kisiparosok, bedolgozók készségesen vállalkoztak arra, hogy saját műhelyükben, lakásukon megkezdik a csavarok tömeggyártását. Harminc-negyven fillért kaptak darabonként, s ebben az összegben a gép- használati díjtól a villany- számláig minden rezsi benne volt. A csoportvezető költségtérítést, költségátalányt tehát külön nem számíthatott fel, hiszen ilyen jellegű kiadásai nem voltak. Ennek ellenére sorra egymás után számolta fel a nagyobbnál nagyobb „költségeket” — összesen több mint 100 ezer forintot Emellett kisebb tételeket sem szalasztott el: a nem dolgozó felesége nevére kiutalt segédmunkási fizetést is felvette. Hasznos hasronkulcs A színen hamarosan egy régi ismerős, Szöllősi Miklós is megjelent, akit a túrái ÁFÉSZ- nél üzletkötőként és anyagbeszerzőként alkalmaztak. Ilyen minőségében — különféle manipulációkkal — több mint 66 ezer forintot vett fel jogtalanul, aztán csatlakozott Márta János akcióihoz. Mielőtt Túrára jöttek volna, vasipari gépeket vásároltak egy budapesti kisiparostól. 1970 szeptemberében elhatározták, hogy saját gépeiket a szövetkezettel fizettetik meg. így is történt, 6 ezzel az ÁFÉSZ-nek 45 ezer forint kárt okoztak. Egy mo- nori kisiparostól 30 ezer forintért vásárolták mángorlót, árát azonban megint csak nem ők fizették. A kisiparost egyszerűen felhatalmazták, hogy mángorlójukért cserébe a szövetkezet telepéről szállítson el 30 ezer menetelt palaszárat. A „maszek” üzletkötés következtében így károsodott az ÁFÉSZ 56 ezer forinttal. S. ha ezek után valaki azt hinné, a harácsolok lehetőségei végesek voltak Túrán — az téved. Szöllősi Miklós például megengedhette magának, hogy a szerződésében meghatározott munkakört túllépve, csavaripari készáruk felvásárlásával és továbbeladásával is foglalkozzon. Módszere egyszerű volt: a kereskedelemtől beszerzett csavarféleségeket megmunkálás nélkül, különböző vállalatoknál értékesítette — megengedhetetlenül magas haszonkulccsal. S mivel az üzletkötő keresete a forgalomhoz igazodott, a csaknem kétszázezer forint jogtalanul felszámolt haszonból több mint 36 ezer őt illette ... Nzm segít a hamis tanú A korábbi ügyletekből már ismert Takács István ugyanekkor már saját útját járta, a gödöllői Petőfi Tsz-nél lett anyagbeszerző. Ez sem bizonyult számára rossz üzletnek. Megbízták például: vásároljon sajtoló- és excentergépeket. A több mint 16 ezer forint értékű sajtolót és a több mint 5 ezer forintos 20 tonnás excen- ter présgépeket meg is vette, ám, saját műhelyében állította fel. Egy 8 ezer forintért vásárolt sajtolót ezután — kihasználva a két gép hasonlóságát —, a tsz műhelyébe szállított, majd „saját” sajtolóját 40 ezer forintért eladta egy kisiparosnak ... Következő alkalommal a tsz megbízta egy értékes szerszám felújításával. Takács másoknak adta ki az 1500 forint értékű munkát, amelynek fejében viszont a tsz-nek 12 000 forintot számolt fel... Aztán 1971 áprilisában újra felvette a kapcsolatot Márta Jánossal, aki ekkor már az egri ÁFÉSZ-nél fejtette ki áldásos tevékenységét. Ismét pala- lesaorító csavar gyártásában állapodtak meg, s Takácsné ezen a címen újfent munka nélkül vehette fel jogtalan járandóságát : összesen több mint 13 ezer forintot. Az ötödik vádlott, Kelemen Károly technikus, balszerencséjére, az utolsó órákban keveredett bele a bűnszövetség ügyeibe: Takács István kérésére próbálta igazolni a feleség munkavégzését, és hamis tanúvallomást tett a rendőrségen. Erre a bűntettre azonban éppen úgy fény derült, mint az egész bűncselekmény-sorozatra, s a vándorló sikkasztóval az élen, a harácsoló társaságot bíróság elé állították. Az ügyészség Márta Jánost társadalmi tulajdont károsító, bűn- szövetségben és visszaesőként elkövetett csalással, sikkasztással, Szöllősi Miklóst e két utóbbi vádponton kívül jelentős mennyiségű és értékű áruval elkövetett üzérkedéssel, Takács Istvánt csalással és hamis tanúzásra való rábírással, feleségét ugyancsak csalással, Kelemen Károlyt pedig hamis tanúzással vádolta meg. A bűnszövetség ügyében a Gödöllői Járásbíróság szeptemberben hirdet ítéletet. Szí tnyal Jenő Figyelmébe ajánljuk ingatlanközvetítési szolgálatunkat A megszűnt Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat helyett továbbra is rendelkezésére állunk — Szentendre — a szentendrei járás — a ráckevei járás — a budai járás és — Százhalombatta területén. Kirendeltségeink: Szentendre, Kossuth Lajos u. 36. Tel.: 96-24. Érd, Diósdi u. 34. Dunaharaszti, Dózsa György u. 1. Tel.: 61. Vállalatunk a következő szolgáltatásokat végzi: — eladási és vételi megbízások (üdülőtelkekre, hózasingatlanokra), — ingatlancímek kiadása, — ingatlanok forgalmi értékének megállapítása, — lakáscserék lebonyolítása, — több telekkel, illetve házasíngatlanna! rendelkező tulajdonosok ingatlanának értékesítése. Gyors, pontos és szakszerű ügyintézés. Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat Ady Endre u. 5. Telelőn: 92-82.
