Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

rt ä* megye« 1972. JÚLIUS 19., SZERDA FÓKUSZ Cellulózgyár az Angara partján BULGÁRIA, LENGYELOR­SZÁG, MAGYARORSZÁG, AZ NDK, ROMÁNIA ÉS A SZOVJETUNIÓ központi ter­vező szerveinek elnökei Moszkvában egyezményt írtak alá az irkutszki terület Uszty- Ilimszk városában, az Angara folyó mellett épülő szovjet cellulózüzem létesítésében való együttműködésről. A KGST-ORSZÄGOK kö­zötti gazdasági kapcsolatok fej­lesztése terén folyó fontos munkák egyik nagy jelentősé­gű eredménye, hogy a Szovjet­unió és a cellulózbeszerzés nö­velésében érdekelt más KGST- országok együttműködési egyezményt kötöttek, és közö­sen részt vesznek a Szovjet­unióban egy évente 500 ezer tonna kapacitású kiváló minő­ségű fehérített szulfát-cellulóz termelőüzem felépítésében. AZ EGYEZMÉNY kidolgo­zását a KGST XXV. üléssza­kán elfogadott komplex prog­ram irányozta elő. A Szovjet­unió készségét fejezte ki, hogy az érdekelt KGST-onszágok jobb cellulózellátása érdeké­ben megfelelő nyersanyagfor­rásokat bocsát rendelkezésére. AZ EGYEZMÉNYBEN a Szovjetunió vállalja, hogy a kijelölt területen rendelkezés­re bocsátja a cellulóztermelés­hez szükséges fenyőfakészlete­ket, amelyek több mint ötven évre biztosítják az említett cel­lulózgyár működését. Elvégzik a tervezési és építkezési mun­kákat, biztosítják továbbá a cellulózüzem üzemeltetésének feltételeit. A KÖLCSÖNÖS KÖTELE­ZETTSÉGEK más részről azt tartalmazzák, hogy a többi részt vevő ország gépek és be­rendezések, építőipari szerke­zetek s más áruk szállításával, valamint tervezési és műszaki szolgáltatások nyújtásával já­rul hozzá a beruházáshoz. Az építkezés 1973-ban kezdődik, a kivitelezés pedig olyan ütem­ben fog haladni, hogy 1979-től megindulhasson az üzem által termelt cellulóz szállítása. Az egyezmény érvényességi ideje 1990, de tartalmazza azt a lehe­tőséget is, hogy az importőr or­szágok az egyezmény érvé­nyességi ideje után is folytas­sák a cellulózvásárlásokat. Amennyiben az üzembe helye­zés utáni években célszerűnek mutatkozik az uszty-ilimszki gyárban a termelőkapacitások további bővítése, az egyez­ményben részt vevő országok ebben részvételi előjoggal fog­nak rendelkezni. MAGYARORSZÁG a nép­gazdaság alapvető érdekeit tartja szem előtt — mondotta ezzel kapcsolatban Párdi Im­re, az Országos Tervhivatal el­nöke —, amikor részt vesz az üzem együttes erővel történő létesítésében, hiszen a magyar papíripar fejlesztéséhez egyre növekvő mértékben szükséges hosszú szálú rostanyagokat, hazai nyersanyagforrás hiá­nyában, importból tudjuk biz­tosítani. A MOSZKVÁBAN ALÁÍRT egyezmény fontos állomás a komplex program megvalósí­tása utján, és újabb bizonysá­ga a KGST-országok eltökélt­ségének, hogy feltárják a kö­zös érdekű gazdaságfejleszté­si lehetőségeket és a kölcsönös előnyökön alapuló megoldások hatékony útjait. Tanaka válasza Miután Tanaka miniszterel­nök elutasította a japán ellen­zéki pártok követelését, hogy tisztségének elfoglalása al­kalmával adjon kormány- programot, három ellenzéki párt, a Japán Szocialista Párt, a Komeito és a Demokratikus Szocialista Párt — különböző kérdéseket tett fel Tanaká- nak és kormányának, s ezek­re írásbeli választ kért. A kormány keddi ülésén meg­vitatták és elfogadták az el­lenzéki pártok kérdéseire, adandó válaszokat. A Tanaka-kormány bizto­sítja az ellenzéket, hogy „tel­jes mértékben megérti” a ja­pán—kínai kapcsolatrendezés hármas kínai előfeltételét, s figyelembe véve a japán köz­vélemény álláspontját, konk­rét lépéseket dolgoz ki a kapcsolatrendezés valóra vál­tása érdekében. A Szovjetunióval kötendő békeszerződés kérdésében a kormány kitart a Szovjetunió­val szemben támasztott terü­leti követelés mellett, leszö­gezve, hogy véleménye sze­rint a dél-kurili szigetek Ja­pán felségterületnek számí­tanak. A Tanaka-kormány közli, hogy nem hajlandó diplomá- ciaiiag elismerni a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságot, de kész a kulturá­lis és a gazadsági kapcsla- tok fejlesztésére Észak-Ko­reával, attól függően, aho­gyan csökken a feszültség Észak- és Dél-Korea között. A japán kormány nem te­kinti a japán—amerikai biz­tonsági szerződésben lefekte­tett s az előzetes konzultá­ciót előíró elv megsértésének az amerikai B—52-es bom­bázók okinawai leszállását. LONDON Hét irányelv A hat közös piaci ország és a négy leendő tagállam pénz­ügyminisztere kedden befejez­te kétnapos tanácskozássoro­zatát a nemzetközi valutarend­szer kérdéseiről a londoni Lancaster House konferencia- termében. Az ülésen részt vet­BOGOTA Gyilkosság a volánnál Hétfő éjszaka Kolumbia fő­városában meggyilkolták a bogotai svéd nagykövetség el­ső titkárát, Kjell Hagglofot. Az „idő előtti kivonulásról" CÁFOLAT? Hale Boggs és Gerald Ford, az amerikai demokrata párt, illetve köztársasági párt kép­viselőházi csoportjának vezető­je a Kínai Népköztársaságban tett tíznapos látogatásukról hazatérve kijelentette: Csou En-laj és más hivatalos kínai személyiségek a velük folyta­tott beszélgetés során állást foglaltak az Egyesült Államok „idő előtti kivonulása” ellen a Csendes-óceán térségéből — írja Jurij Kornyilov, a TASZSZ hírmagyarázója. — Nos, néhány nap múlva megérkezett Pekingből a cáfo­lat, de nem a hivatalos kínai körökből, hanem az AFP fran­cia hírügynökség pekingi tudó­sítójától. A tudósító meg nem nevezett „diplomáciai forrá­sokra” hivatkozva azt állítot­ta, hogy Csou En-laj nem lé­pett fel az amerikaiak ázsiai jelenlétének fenntartása mel­lett Ilyenformán az derül ki, hogy az amerikai képviselőház két vezető tagja, aki találko­zott és beszélgetett Csou En- lajjal, majd a beszélgetés ered­ményéről beszámolt az ameri­kai elnöknek, egyszerűen az ujjából szopta ki az idézett kijelentéseket. — Figyelmet kelt még egy dolog — folytatta Kornyilov. — Mialatt az AFP tudósítója a pekingi álláspont sajátos „ma­gyarázójának” szerepében lép fel, a hivatalos kínai körök to­vábbra is hallgatnak az ame­rikai törvényhozók kijelentésé­vel és a Pentagon propagandá­ja által ekörül támasztott ze­nebonával kapcsolatban. A Pe­ringben e napokban elhangzó politikai kijelentések viszont olyan jellegűek, hogy volta­képpen csak megerősíthetik az amerikai törvényhozók közlé­seit. így Csou En-laj egy je­meni küldöttség pekingi tar­tózkodása idején, július 17-én mondott beszédében állást fog­lalt a stratégiai fegyverzetek csökkentéséről Moszkvában létrejött szovjet—amerikai megállapodás ellért. Hogyan reagáltak maguk az érintett amerikai kongresszusi vezetők az AFP „cáfolatára”? Mint a New York Times ked­den jelentette, Gerald Ford megbízottja újból leszögezte: a kongresszusi vezetők Peking­ből származó információja „pontosan azt tükrözi, ami a magas állású kínai vezetőkkel folytatott beszélgetéseiken el­hangzott”. Minden kétség el­oszlatására a New York Times fenti közleménye így emlékez­tet Csou En-laj kijelentései­nek alapgondolatára: „A kí­naiak nem akarják, hogy az Egyesült Államok kivonuljon a Csendes-óceán térségéből vagy a világ más térségeiből.” A rendőrség és a szemtanúk szerint a diplomatát fehér Mercedes kocsijában három ismeretlen utasa közül az egyik lőtte nyakszirten. A három ember ezután kiugrott a kocsiból, majd egy közelben várakozó tehergépkocsin el­menekült. Hagglof 29 éves volt és a jövő héten kellett volna két­éves kolumbiai szolgálat után elfoglalnia új állomáshelyét Bonnban. Felesége és két kis­gyermeke már Svédországban tartózkodik és a bogotai svéd nagykövetség tájékoztatása szerint Hagglof éppen gépko­csiját készült eladni. Feltehe­tő, hogy a merénylők gépko­csivásárlás ürügyén vették fel vele a kapcsolatot. Bár tettük okát még homály fe­di, az a feltevés, hogy egysze­rű autótolvajok lettek volna, megdőlt, hiszen a gépkocsi a helyszínen maradt. Kjell Hagglof meggyilkolá­sa időben egybeesik Kari Staff 55 éves svéd állampol­gár Bogotában történt letar­tóztatásával. A helyi bizton­sági szervek azzal gyanúsít­ják, hogy gerillákkal tartott fenn kapcsolatot Három órá­val Hagglof meggyilkolása után Bogotában ugyancsak gyilkosság áldozatául esett Kari Ivar Reingold svéd új­ságíró, aiki megbízatása sze­rint kolumbiai gerillacsopor­tokkal vette fel a kapcsolatot és azokról készült leadni je­lentését. tek a tíz ország központi bank­jainak kormányzód is. A tanácskozás első napján a résztvevők megállapodtak hét alábbi irányelvben, amely a jövendő nemzetközi pénzügyi tárgyalások alapja lesz. — Minden fontos nyugat­európai valutának az árfolya­mát, legfeljebb kisebb inga­dozásokkal, rögzíteni kell, — minden valuta legyen át­váltható aranyra, beleértve a dollárt is, — közösen kell ellenőrizni az új nemzetközi tartalékokat, — meg kell állapodni a fi­zetési mérlegdecifitek és pozi­tívumok szabályozásának módszereiben, — minden résztvevő or­szágnak legyenek azonos jogai és kötelességei, az Egyesült Államokat is közéjük értve, — tekintettel kell lenni a fejlődő országok helyzetére, — az új rendszernek és a Közös Piac tervezett gazdasá­gi és pénzügyi uniójának egy­mással összeférhetőnek kell lennie. Nem szivárgott ki, hogy a miniszterek tárgyaltak-e a font problémájáról és a dol­lár helyzetének meggyengülé­séről. Barber angol pénzügymi­niszter kijelentette, hogy az új nemzetközi pénzügyi rendszer kiépítésével kapcsolatos nem­zetközi eszmecsere csak szeptemberben, a nemzetközi valutaalap washingtoni kon­ferenciáján kezdődhet meg, s emiatt nehezen lehet megjó­solni, mikor váltja fel új megállapodás az 1944-es Bret­ton Wood.-i egyezményt, a je­lenlegi valutarendszer alap­ját. Franco — Blanco Francisco Franco tábornok, spanyol állam- és kormányfő kedden rendeletet adott ki ar­ról, hogy halála vagy lemon­dása után az ország állam- és kormányfői posztját különvá­lasztják. Franco egyúttal Luis Carrero Blanco tengernagyot, miniszterelnök-helyettest je­lölte ki utódjául a kormány­fői tisztségre. Luis Carrero Blanco tenger­nagy miniszterelnök-helyettes 69 éves, harminc éve Franco legközelebbi munkatársai közé tartozik. 1940-ben nevezték ki államtitkárnak, és azóta egy­folytában a kormány tagja maradt. Dúsgazdag családból származik, amelynek Santan- derben nagy birtokai vannak. Blanco miniszterelnök-he­lyettes a rendelet értelmében akkor veheti át a kormány ve­zetését, amikor Juan Carlos trónörökös egy korábbi döntés szerint államfővé válik. Franco új döntése — hívja fel a figyelmet a Reuter-iroda — a köztársasági Spanyolor­szág ellen indított fasiszta in­tervenció 36. évfordulóján lá­tott napvilágot. LIU HSZIEN-CSUAN, a Kí­nai Népköztársaság szovjet­unióbeli nagykövete kéthetes körutazást tett az országban. Ellátogatott Belorusszia fővá­rosába, Minszkbe, Lettország fővárosába Rigába, valamint Leningrádba. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK export-import bankja 3,5 mil­lió dollár összegű kölcsönt fo­lyósít Szudánnak. A kölcsön útépítési tervek megvalósítá­sához szükséges felszerelések finanszírozását szolgálja. ANVAR SZADAT egyipto­mi elnök kedden Kairóban megnyitotta az ASZÚ Köz­ponti Bizottságának kétna­posra tervezett ülésszakát. Khadafi és Dzsaliud Az utóbbi napokban — mi­ként közöltük — marokkói források olyan híreket kö­zöltek, hogy Líbiában puccsal megdöntötték Khadafi elnököt. A híreszteléseknek ez a fénykép vetett véget. Khadafi (halról) üdvözli a hétfőn beiktatott új líbiai miniszterelnököt, Dzsallu- dot (jobbról). Ukrajnai útiképek (2.) Múlt és jelen a Dnyeper mentén A. folyó erre kiszélesedett, szigetek között járunk. A ho­mokos bal parton fűzfák, topolyák, a jobb part köves, agyagos, erdős, hegyes. Európának a Volga és a Duna után a harma­dik legnagyobb folyója a Dnyeper. Ukrán nemzeti szimbó­lumként is szokták emlegetni —, hogy miért ezt próbáltam megfejteni Kanyev városába vezető útunkon. Összekapcsolt űrhajók A texasi űrközpontban, Houston városában ame­rikai és szovjet szakér­tők sajtóértekezletet tartottak a Szojuz- és Apolló-űrhajók összekapcsolási tervéről. Képünkön: a résztvevők felmutatják i két űrhajó összekapcsolt modelljét. Úticélunk történelmi emlé­kekben gazdag városka. Ka­nyev már a Kijevi Oroszország idején kereskedelmi gócpont — a vízi úton a kultúrák is érintkeztek. Az Aranyhordát, a tatár— mongol pusztítást lengyel—lit­ván uralom követte. A lengyel katolikus földesurak elől a Dnyeper nyitott szökési lehe­tőséget az orosz pravoszláv jobbágynak. Tőlünk még to­vább, délre,- Kijévtől ötszáz kilométerre nehezen hajózható zuhogok képeztek természetes torlaszt, határt. A zuhogókon túl — „zaparozi” — szökött jobbágyokból, különböző ná­ciók fiaiból kezdődött meg a kozákság kialakulása. Ott bon­tottak zászlót, keltek fel a lengyel uralom ellen a XVII. században a szabad katonai demokráciában élt kozákok. Arról a tájról, ezen az útvona­lon indult Kijevnek a növek­vő sereg. Vezérük, „hetman- juk”, Bogdan Hmelnickij: lo­vasszobrát Kijevben a Szófia székesegyház előtti, róla elne­vezett téren láttuk. Bronz­alakja — háttal az egykori lengyel követségi épületnek — buzogánnyal Moszkva felé mutat. Az ukrán nemzeti fel­kelés 1654-ben Ukrajna és Oroszország egyesülésével vég­ződött. Kanyev városa történelmi s kulturális emlékekben gaz­dag ... Itt látta meg először a Dnyepert, és ahogy költői végrendeletében meghagyta, itt nyugszik az ukrán nép leg­nagyobb költője, s a XIX. szá­zadban fellendülő ikrán fes­tészet fő képviselője, Tárász Sevcsenko. Hogy mit jelent „nagy kob­zosuk” az ukránoknak — ar­ra Petőfi példája jut eszembe. Mindketten a népből érkeztek, a néppel éltek, személyüket és költészetüket a nép is befo­gadta, alakjuk a népben is legendássá magasztosult, emlé­küket a nép is őrizte, ápolja. Sevcsenko e vidéken született 1814-ben. Huszonnégy éves ko­ráig jobbágyként élt, akkor barátai kiváltották. Kobzos címmel közreadott versei már életében elterjedtek a szegé­nyek körében is. A költő és festő életébe letartóztatás, száműzetés festett sötét színe­ket. Ha meghaltam, temessetek Magas dombtetőre, Széles puszta közepében, Édes Ukrán földbe. Hogy az áldott rónaságot, a Dnyepert, a partot. Láthassam és hallgathassam, Hogy harsogva harsog ... — írta végrendeletében. Nem sokkal halála után, sirját Pé- tervárról a kanyevi dombokra helyezték. Pétervári temetése tüntetés­be csapott... Kanyevi sírjá­hoz parasztok zarándokoltak: fölé földet, dombot hordtak, verseit szavalták, a hegyet már csak Tárász Gorának ne­vezték ... Amikor születése százéves fordulójának ünnep­lését a cári kormány betiltot­ta — nagy megmozdulás tá­madt szerte Ukrajnában. Nem sokkal a forradalom után, Szovjet Ukrajna kormá­nya nemzeti ünnepnek kiáltot­ta ki a Sevcsenko-napokat... Kijevben, 1949-ben a Károlyi­palotában levő Petőfi Irodalmi Múzeumunkhoz -hasonlító Sev­csenko Múzeum nyílt: az ál­landó kiállításon többek kö­zött a költő nyolcszáz képző- művészeti alkotását láthatjuk... Itt Kanyevben a táj, a folyó fölé emelkedő síremléket, mel­lette irodalmi múzeumot talá­lunk ... Szerte Ukrajnában, róla elnevezett települést... utakat, tereket és városnegye­deket ... egyetemeket és főis­kolákat ... a Nagy Honvédő Háború alatt a nevét viselő partizáncsapatot... s ki győz­né sorolni tovább? (Elárulom: KISZ-különvonatunknak jó­részt Pest megyei fiatalokból álló csoportja, akik tizenkét napot töltöttünk együtt a Szovjetunióban, kollektívánkat ugyancsak Sevcsenkóról ne­veztük el...) A Sevcsenko-ünnepségeken, itt a Tárász-hegyen, ma is fel­csendülnek végrendeletének népdallá vált sorai: „És majdan a csagy család­ban, Üj szabad, családban, Említsetek engem is meg, Szíves szóval, lágyan.” lörténelmi, kulturális emlé­kekben gazdag városka a Dnyeper menti Kanyev. Itt ta­nult Oleg Kosevoj, a kraszno- doni Ifjú Gárda vezetője... egy kijevi Oroszország korabe­li templom vakító fehér, cso­daszépen restaurált épületé­ben ukrán népművészeti ki-

Next

/
Thumbnails
Contents