Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-19 / 168. szám

1972. JÜLIUS 19.. SZERDA 3 Több fiatal részvételével Minden területen segítse a miinkaverseny a tervek teljesítését A KISZ KB intéző bizottságának állásfoglalása Minél több fizikai dolgozót az esti egyetemre Az ifjúság szocialista mun- kaversenymozgalma az el­múlt évtizedben jelentősen hozzájárult a társadalmi, gaz­dasági fejlődéshez, jóllehet az utóbbi években sem volt a mozgalomban a formális elem, s néha irreálisak voltak a vállalások, felajánlások — ál­lapította meg a KISZ köz­ponti bizottságának intéző bizottsága, elemzve a fiata­lok munkaverseny-mozgalmá- nak helyzetét, megszabva a továbblépés teendőit Az intéző bizottság szük­ségesnek tartja az ifjú­sági munkaverseny álta­lános rendszerének to­vábbfejlesztését. Növelni kell az ifjúság szé­les tömegeinek részvételét a szocialista munkaverseny- mozgalomban, különösen an­nak legnépszerűbb formájá­ban, a szocialista brigád- mozgalomban. Munkaverseny­nek azok a kezdeményezések ismerhetők el, amelyek a népgazdasági célok, a vállalati, szövetkezeti ter­vek megvalósítását a mun­kaköri követelményeket meghaladó mértékben se­gítik elő; erősítik a munka javítására irányuló időszerű törekvése­ket, a dolgozók közötti köl­csönök segítség elvének érvé­nyesülését; bővítik a mun­kások korszerű szakismere­teit, fejlesztik a munkaer­kölcsöt A szocialista munkaver- seny-mozgalom elsősorban ott jó forma, ahol a feladatok konkrétan meghatározhatók, biztosított az eredmények reá­lis számbavétele, ellenőrzése ás értékelése. A munkahelyi KlSZ-szer- i vezetéknek ügyelniök kell, hogy ne szülessenek erőn felüli felajánlások, reáli­sak legyenek a vállalások. Az eredményesség alapvető feltétele: a verseny rendszeres és tervszerű szervezése, el­lenőrzése. A „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Ma­gyarországért!” jelszó legyen a mottója a sokrétű ifjúsági szocialista versenymozgalom­nak, a központi és helyi ver­senyeknek, a hasznos kezde­ményezések kibontakoztatá­sának. A munkahelyi Kisz­állítást tekintünk meg; ráis­merünk a kijevi Barlang-ko­lostor múzeumában is látott szép szőttesekre, s az ukrán üvegművesek készítményeire... megnézzük a szovjethatalom ötvenedik évfordulójára nyílt Arkagyij Gajdar könyvtármú­zeumot. A Csuk és Gek, a Ti- múr és csapata, és más, nép­szerű ifjúsági regények szerző­je, ki tizenhét éves korában már ezredparancsnok volt a polgárháborúban, a neves író, csatlakozott a Kanyev környé­kén harcoló partizánokhoz, és itt halt hősi halált 1941-ben. Városka, — így neveztem, becéztem eddig Kanyevet, amelynek — történelmi, kul­turális nevezeteségekkel is­merkedvén — kisvárosias ol­dalát, üdülőhelyi megjelenését vettük először észre. De a pár éve még tizenötezer lakosú te­lepülés nagy fejlődésnek in­dult, modern lakónegyedekkel, középületekkel gyarapszik. Egy pillantás egy alkalmas kilátó­ról, megérteti fejlődését. Itt építik, s hamarosan felavatják az új vízierőművet, amely ha­todik lépcsőjét képezi a dnye- péri vízierőmű-sorozatnak! Az elsőt, a Dnyeprogeszi Erőművet közvetlenül a szov­jetforradalom után, 1920-ban tervezték; az szervesen illesz­kedett a Szovjetunió átfogó villamosításának GOELRO tervébe; öt év alatt, 1932-re a Hatal Szovjetunióban Európa legnagyobb vízierömüvét épí- 'ették fel az egykori zuhogok szervezetek fontos feladata annak biztosítása, hogy az ifjúsági munka verseny-moz­galom a népgazdaság min­den területén segítse a ter­vek teljesítését, a technika és a gazdaság korszerűsítését, a termelés mennyiségi és minő­ségi növekedését, a korszerű munka- és üzemszervezést. A KISZ sajátos verseny- mozgalmainak szolgál­niuk kell a pályakezdő fiatalok nevelését a mun­ka szeretetérc, a szakma megbecsülésére, a mun­kahelyhez való ragaszko­dásra — állapítja meg a KISZ in­téző bizottságának állásfogla­lása. Aki eredeti munkahelyén betegség miatt, akár csak át­menetileg, nem tud teljes ér­tékű munkát végezni, ezért nem eshet ki a termelésből. Egyrészt a népgazdaság sen­ki munkáját sem nélkülözheti, másrészt — és szocialista szemszögből nézve, ez sem ke­vésbé fontos —, az egészségi okokból csökkent munkaké­pességű semmiképpen sem kerülhet hátrányos helyzetbe, keresete sem lehet az előzőnél lényegesen kevesebb. Kevesebbet keresnek — Néhány kivételtől elte­kintve azonban az üzemek ál­talában olyan munkahelyekre osztják be csökkept munkaké­pességű dolgozóikat, ahol az előző munkahelyen kapott bé­rüknél sokkal kevesebbet ke­resnek — közli velünk dr. Egressy Iván, a megyei tanács munkaügyi osztályának cso­portvezetője. — Az ipari üzemeket jog­szabály kötelezi arra, hogy jegyzéket készítsenek a csök­kent munkaképességűek által betölthető és a számukra fenn­tartott munkahelyekről — jegyezzük meg. fölött. A folyót zsilip fogta be, duzzasztotta a sziklák fölé; a víz maga alá temette a szírie­ket. Üj tó született. Leninről nevezték el. Elhagyjuk Kanyevet, lefelé hajózunk. Hosszú az út, amíg Cserkasszi városába érünk, a kremencsugi vízgyűjtőmeden­céhez. Ismerkedésemet a Dnyeper­rel, e táj múltjával, jelenével, a „kremencsugi tenger” képé­vel zártam. 1954 és 1960 között épült. Víztükre tízezer négy­zetkilométer. Elsősorban a hajózásban és az öntözésben bír nagy jelentőséggel: vízével sok ezer hektár földet öntöz­nek. Túloldalán erőmű ... Fényes, hűvös felületén ha­jók húznak. Hajók szelte fe­lülete szemléletes, beszédes kép a technika hatalmáról, le­hetőségeiről. Dicsérjük a technikát, mert sokszorozza erőnket, javakat teremt, gazdagít. Panaszko­dunk rá, mert „fölénk nőtt”, kérdőjelezzük vívmányait, mintha a kés nem bánthatná, a tűz nem égethetné meg a vigyázatlant, az áram nem rázná meg az avatatlant. Di­csérjük és kérdőjelezzük a technikát, amelyet már nem tudnánk nélkülözni... A tó hatalmas és csendes Sokat, többet éreztet a techni­ka és az ember lehetőségeiről. Szépségével válaszol. Padányi Anna (Folytatjuk) Az ikladi Ipari Műszergyár­ban készül az automata kéz­szárító. Az idei BNV-n nagy­díjat nyert termékből több száz készül havonta. A képen: szerelik a szárító automati- káját. Urbán Tamás felvétele — A jegyzék elkészítését egyik vállalat vagy ktsz sem mulasztja el. Csakhogy abban jóformán kivétel .nélkül ilyen munkahelyek szerepelnek: postás, éjjeli- vagy öltözőőr, kézbesítő, takarító. Ezáltal nemcsak az érintettek keresete csökken, de az ilyen elhelye­zés növeli a kihasználatlan belső munkaerő-tartalékot. A legtöbb csökkent munkaképes­ségű ugyanis alkalmas lenne komoly termelőmunkára. Eset­leg még saját szakmájában is, ha munkakörülményeit meg­változtatnák. — Eszerint az esztergályos továbbra is esztergapad mel­lett dolgozhat? — Igen. Legfeljebb, ha nem tud nehezet emelni, kisebb megmunkálandó darabokat kap,-vagy olyan kis gép mellé teszik, ahol ülve dolgozhat. Az igazi rehabilitáció ez lenne, vagyis a munkaeszközt, esetleg a gépet kellene átalakítani a csökkent munkaképességű egyéni szükséglete szerint. Át is lehet képezni más szakmá­ra, ahogy a gyógyult tbc-seket. Róluk azonban a gyógyintézet gondoskodik, hajlamuknak megfelelő könnyebb szakmára nemcsak átképzik őket, de munkába helyezésükről is gondoskodik. Igaz azonban, hogy a munkaeszköz, a gép át­alakítása, az átképzés mind pénzbe kerül és erre az üze­meknek nincs anyagi fedeze­tük. Csupán háromezren? — Ezért aztán — folytatja dr. Egressy Iván — ritka az olyan vállalat, mint például a Csepel Autó vagy a Nagykőrö­si Konzervgyár, ahol rendkí­vül komolyan veszik a csök­kent munkaképességűek prob­lémáját. Egyénileg foglalkoz­nak velük és ha lehet, módot teremtenek rá, hogy termelő- munkát végezhessenek. Sok helyen ellenben csak azokat tekintik csökkent munkaké­pességűeknek, akiknél 50 szá­zalékkal nagyobb mérvű csök­kenést állapít meg az orvos. Néhol az is előfordul, hogy az üzem vezetői és az üzemorvos között ellentét támad. Az or­vos javaslatára sem hajlandók végrehajtani a könnyebb munkahelyre szorulók áthelye­zését. Azzal indokolják, nem tudnák pótolni más munkaerő­vel. — Tulajdonképpen mennyi a megyében a csökkent mun­kaképességű ember? — Erre nincsen adat, vi­szont vállalatok és kisipari szövetkezetek 4480 munkahe­lyet tartanak fenn csökkent munkaképességűeknek és eb­ből 2342 helyet valóban velük töltenek be, a többit azonban egészségesekkel. Ez távolról sem azt jelenti, mintha csupán Már az első év tapasztalatai igazolták, az MSZMP Pest megyei Bizottsága okta­tási igazgatósága megalakí­tásának, a megyei pártiskola és a marxizmus—leninizmus esti egyetem egységes irá­nyításának helyességét. A két oktatási intézmény tanszé­keinek összevonása, a függet­lenített tanszékvezetők köz­vetlen irányítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket: emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala. Több a fiatal Az elért eredményekben fon­tos szerepe volt a megyei pártbizottság illetékes titká­rának vezetésével működő oktatási tanácsnak, amely alig 3000 csökkent munkaké­pességű lenne a megyében. Minden bizonnyal sokkal több van. De a vállalatok csak sa­ját dolgozóikat kötelesek elhe­lyezni, ha üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében szükséges könnyebb munkát adni nekik. — Mit tesz a csökkent mun­kaképességűek ügyében az évekkel ezelőtt megalakult megyei bizottság? — Ebben az esztendőben még nem ülésezett. — Milyen a helyzete a me­zőgazdaságban dolgozóknak? — A tsz-ek még csak mun­kahelyi jegyzéket sem kötele­sek készíteni, általában nem is tartják nyilván a csökkent munkaképességűeket. Sorsuk a vezetők szociális érmésétől, em­berségétől függ. Odavették — És van közöttük sok ilyen emberséges? — Választ erre a kérdésünkre Cseh Istvánná, a ceglédi járási hivatal szociális előadója ad: — A kocséri Űj Élet mű­anyagüzemében 130 közül mintegy 30 a csökkent munka- képességű eredetileg mezőgaz­dasági dolgozó. Megkapják a háztáji, keresetük a réginél többnyire nem kevesebb. A másik kocséri tsz, a Petőfi melléküzemében játékautókat szerel össze 121 ember, köztük kilenc a csökkent munkaké­pességű. Idős asszonyok, akik már nem bírják a munkát, például a kertészetben. Átme­netileg ide osztják be a föl­dekről a kíméletre szoruló ál­dott állapotban levő asszonyo­kat is. Aztán ebben az üzem­ben dolgozik egy süketnéma néni, akinek nem lenne nyug­díja, hiszen előzőleg nem volt munkaviszonyban. Tulajdon­képpen a tsz-hez nem is volt azelőtt köze. ■— Akad-e sok hasonló pél­da? — Erre a kérdésünkre Szálas Jánosné, a Ceglédi Vá­rosi Tanács munkaügyi főelő­adója így felel: — Városunkban az üzemek csak saját csökkent munkaké­pességű dolgozójukat foglal­koztatják. Fél éve hiába pró­bálok elhelyezni akármilyen munkára egy 16 éves kislányt, akit gyermekparalízis tett rok­kanttá. és nincsen semmilyen szakmája. Sehol nem hajlan­dók alkalmazni. — Mit lehetne tenni a csök­kent munkaképességűek hatá­sosabb rehabilitációjáért? Kérdésünkre mind a három informátorunk lényegében ezt válaszolja: — A jelenleg érvényben levő, vonatkozó jogszabályok­nál hatékonyabbakra van szükség. Sz. E. rendszeresen megvitatta a két intézmény terveit, érté­kelő anyagait és koordinálta működésüket. Nemcsak szervezetileg, ha­nem a tartalmi munkában is jelentős változások éve volt az 1971—72-es; az oktatási igazgatóság a politikai okta­tás fejlesztésének irányel­vei alapján dolgozta ki a ká­derképzés és tavábbképzés rendszerét. Növekedett a különböző tanfolyamok hallgatóinak szá­ma, s ezen belül a fiatalok aránya. Az egyéves pártisko­lán negyven, az. öthónapo­son nyolcvan, az esti egye­tem 3 éves általános tago­zatán 49 csoportban össze­sen 1100 hallgató tanult. Mind az oktatási igazgató­ság, mind pedig az oktatási tanács arra törekedett, hogy az esti egyetemen emelked­jék a fizikai dolgozók száma; elsősorban azóké, akik a kü­lönböző párt- és mozgalmi szervek vezetőtestületeiben dolgoznák és a politikai mun­kában gyakorlati tapasztala­tokra tettek szert. E törekvés jegyében szerveztek külön osztályt a Csepel Autógyár fizikai dolgozóinak. Az osz­tály munkáját értékelve ki­tűnt, hogy fokozottabb ta­nári segítséggel eredményei megfelelnek az esti egyetem 3 éves tagozatán elért átlag­nak, s hogy a jövőben nem feltétlenül fontos külön osz­tályt indítani a fizikai dolgo­zóknak. Űj szakasz kezdetét jelen­tette a most véget ért okta­tási év a kádertovábbkép­zésben is. Első alkalommal szerveztek speciális tanfo­lyamokat az egyetemet, fő­iskolát, marxizmus—leniniz­mus esti egyetemet, illetve szakosítót végzett káderek részére. A hallgatókat a te­rületi és nagyüzemi pártbi­zottságok delegálták a tan­folyamra, s ott munka- és ér­deklődési körüknek megfe­lelően, az alábbi témakörök között választhattak: A szo­cializmus gazdálkodási rend­szerének fő kérdései; Állam­élet, szocialista demokrá­cia, politika; Pártépítés, ve­zetéselmélet. A tanfolyamok iránti ér­deklődést nemcsak a részt­vevők nagy száma, hanem a konzultációk élénksége, s a hallgatóknak az oktatási for­ma továbbfejlesztésére tett javaslatai is tanúsítják. Az oktatási igazgatóság — kihasz­nálva a speciális tanfolya­mok budapesti működésének lehetőségeit — minden téma­körben a legkiválóbb szak­értőket, vezető párt- és ál­lami funkcionáriusokat kért fel előadónak. Ily módon biz­tosította, hogy e tanfolya­mok megfeleljenek a magas szintű kádertovábbképzés ideológiai és politikai igényei­nek. Önálló munkát A speciális tanfolyamok kö­vetelményei fokozatosan ala­kultak ki. A hallgatókkal egyetértésben vezette be az oktatási igazgatóság a beszá­molási kötelezettséget. A be­számolók alkalmával főként az előírt irodalom tanulmá­nyozásáról kívántak tájéko­zódni, de lehetővé tették, hogy a hallgatók dolgozatot készítsenek a speciális tanfo­lyam tárgyköréhez kapcsoló­dó ajánlott, illetve szabadon választott témakörökből. E dolgozatoknál az volt a köve­telmény, hogy önálló munkát tükrözzenek és a tanfolya­mon szerzett ismeretek mel­lett kapcsolódjanak a hallga­tó gazdasági, illetve politikai munkájához. Az 1971—72-es oktatás tar­talmi színvonalát pozitívan be­folyásolta az MSZMP X. és az SZKP XXIV. kongresszusa anyagainak, határozatainak differenciált feldolgozása, az egyes témakörökbe való be­építése. A kiemelt problémák — például a munkásosztály helyzetével, vezető szerepével ] kapcsolatos kérdések, $ ennek megyei vetületei, a szocialista [ demokrácia, a szocialista er­kölcs, a kispolgári önzés és anyagiasság, az alkotmánymó­dosítás kérdései — élénk vi­tákat váltottak ki a hallgatók körében. Érdemes kissé elidőzni ezek­nél a problémáknál. Figyelmet érdemel például az a tény, hogy a párbfőisikolásakat főleg a párt vezető szerepének mai érvényesülése foglalkoztatta leginkább, s többen adtak hangot annak a véleménynek, hogy a gazdasági vezetők hát­térbe szorítják a párt vezető szerepét. Mások a munkásosz­tály fogalmát, összetételét, a társadalmi szerkezet változá­sait vitatták hosszasan. Ezek a viták egyrészt arról tanúskod- rak, hogy az utóbbi időkben sokat fejlődött a hallgatók po­litikai-ideológiai véleményal­kotó készsége, kritikusabban ítélik meg — főként a fiata­lok — a múlt és a jelen prob­lémáit, másrészt viszont arra figyelmeztetnek, hogy az ok­tató-nevelő munkában — a megyei pártértekezlet útmuta­tásának megfelelően — job­ban hangot kell 'adni a megye sajátos helyzetének. Miről van szó? Arról, hogy a megyében végbement dina­mikus ipari fejlődés következ­tében megnövekedett az új munkások, a kettős jövedel­mű, bejáró dolgozók száma, akiknek ideológiai felkészült­sége, politikai tudata a mun­kásosztályénál elmaradottabb; e rétegek körében feltétlenül erősíteni kell a politikai-ideo­lógiai nevelőmunkát. Arról van szó továbbá, hogy noha az elmúlt évtizedben kialakult és megerősödött a megye mező- gazdasági dolgozóinak eszmei­politikai egysége, világnézeti arculata még ma is meglehe­tősen heterogén, s tudati fej­lődése elmaradt szociális hely­zetének előnyös változásaitól; ebből adódik a feladat: az ok­tatás, valamint a propaganda egyéb eszközeivel fokozottan elő kell segíteni a parasztság eszmei-politikai fejlődését. Vé­gül arról van szó, hogy a zár­tabb településeken még min­dig erős a vallásos és egyéb idealista nézetek befolyása, ezért az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni a tudomá­nyos világnézet terjesztésére. Határozottabb fellépést köve­tel az oktató-nevelő munkában az imperializmus fellazító po­litikája, negatív ideológiai be­folyása is. Elmélyültebben Az űj oktatási évre terve­zett szervezeti változások meg­felelő lehetőséget nyújtanak az elmélyültebb eszmei-politikai nevelőmunkára. A már megle­vőkön kívül további szakosító tanfolyamokat indítanak az esti egyetem 3 éves tagozatát elvégzett hallgatók számára, a filozófia, a politikai gazdaság­tan, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetének tanulmányozására; az esti egyetemet vagy szakosítót végzett hallgatók, illetve az ennek megfelelő végzettséggel rendelkezők részére is szer­veznek speciális továbbképző tanfolyamokat időszerű gazda­ság- és társadalompolitikai té­makörökből. A pártiskolán 1973-tól kezdve, évente kétszer háromhónapos bentlakásos to­vábbképző tanfolyam in­dul, elsősorban függetle­nített pártmunkásoknak, az állami és társadalmi szer­vek járási-városi vezetőinek és a vezető propagandistáknak. Tovább korszerűsítik az 1 éves és az öthónapos pártiskola tematikáját. Megfelelő ará­nyokat biztosítanak a filozó­fiai, a politikai gazdaságiam, a munkásmozgalom-történeti, a pártépítési és az általános po­litikai kérdésekről szőlő tájé­koztatásban. Kidolgozzák a propagandista munka mód­szertani kérdéseinek különböző szintű tematikáját, és ezeket tanfolyamokon ismertetik az oktatás „kulcsembereivel”. Nyíri Éva Csak portás, éjjeliőr, kézbesítő? Alkalmasak a termelőmunkára Lehet javítani a csökkent munkaképességűek helyzetén

Next

/
Thumbnails
Contents