Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-19 / 168. szám
1972. JÜLIUS 19.. SZERDA 3 Több fiatal részvételével Minden területen segítse a miinkaverseny a tervek teljesítését A KISZ KB intéző bizottságának állásfoglalása Minél több fizikai dolgozót az esti egyetemre Az ifjúság szocialista mun- kaversenymozgalma az elmúlt évtizedben jelentősen hozzájárult a társadalmi, gazdasági fejlődéshez, jóllehet az utóbbi években sem volt a mozgalomban a formális elem, s néha irreálisak voltak a vállalások, felajánlások — állapította meg a KISZ központi bizottságának intéző bizottsága, elemzve a fiatalok munkaverseny-mozgalmá- nak helyzetét, megszabva a továbblépés teendőit Az intéző bizottság szükségesnek tartja az ifjúsági munkaverseny általános rendszerének továbbfejlesztését. Növelni kell az ifjúság széles tömegeinek részvételét a szocialista munkaverseny- mozgalomban, különösen annak legnépszerűbb formájában, a szocialista brigád- mozgalomban. Munkaversenynek azok a kezdeményezések ismerhetők el, amelyek a népgazdasági célok, a vállalati, szövetkezeti tervek megvalósítását a munkaköri követelményeket meghaladó mértékben segítik elő; erősítik a munka javítására irányuló időszerű törekvéseket, a dolgozók közötti kölcsönök segítség elvének érvényesülését; bővítik a munkások korszerű szakismereteit, fejlesztik a munkaerkölcsöt A szocialista munkaver- seny-mozgalom elsősorban ott jó forma, ahol a feladatok konkrétan meghatározhatók, biztosított az eredmények reális számbavétele, ellenőrzése ás értékelése. A munkahelyi KlSZ-szer- i vezetéknek ügyelniök kell, hogy ne szülessenek erőn felüli felajánlások, reálisak legyenek a vállalások. Az eredményesség alapvető feltétele: a verseny rendszeres és tervszerű szervezése, ellenőrzése. A „Jobb munkával, nagyobb tudással a szocialista Magyarországért!” jelszó legyen a mottója a sokrétű ifjúsági szocialista versenymozgalomnak, a központi és helyi versenyeknek, a hasznos kezdeményezések kibontakoztatásának. A munkahelyi Kiszállítást tekintünk meg; ráismerünk a kijevi Barlang-kolostor múzeumában is látott szép szőttesekre, s az ukrán üvegművesek készítményeire... megnézzük a szovjethatalom ötvenedik évfordulójára nyílt Arkagyij Gajdar könyvtármúzeumot. A Csuk és Gek, a Ti- múr és csapata, és más, népszerű ifjúsági regények szerzője, ki tizenhét éves korában már ezredparancsnok volt a polgárháborúban, a neves író, csatlakozott a Kanyev környékén harcoló partizánokhoz, és itt halt hősi halált 1941-ben. Városka, — így neveztem, becéztem eddig Kanyevet, amelynek — történelmi, kulturális nevezeteségekkel ismerkedvén — kisvárosias oldalát, üdülőhelyi megjelenését vettük először észre. De a pár éve még tizenötezer lakosú település nagy fejlődésnek indult, modern lakónegyedekkel, középületekkel gyarapszik. Egy pillantás egy alkalmas kilátóról, megérteti fejlődését. Itt építik, s hamarosan felavatják az új vízierőművet, amely hatodik lépcsőjét képezi a dnye- péri vízierőmű-sorozatnak! Az elsőt, a Dnyeprogeszi Erőművet közvetlenül a szovjetforradalom után, 1920-ban tervezték; az szervesen illeszkedett a Szovjetunió átfogó villamosításának GOELRO tervébe; öt év alatt, 1932-re a Hatal Szovjetunióban Európa legnagyobb vízierömüvét épí- 'ették fel az egykori zuhogok szervezetek fontos feladata annak biztosítása, hogy az ifjúsági munka verseny-mozgalom a népgazdaság minden területén segítse a tervek teljesítését, a technika és a gazdaság korszerűsítését, a termelés mennyiségi és minőségi növekedését, a korszerű munka- és üzemszervezést. A KISZ sajátos verseny- mozgalmainak szolgálniuk kell a pályakezdő fiatalok nevelését a munka szeretetérc, a szakma megbecsülésére, a munkahelyhez való ragaszkodásra — állapítja meg a KISZ intéző bizottságának állásfoglalása. Aki eredeti munkahelyén betegség miatt, akár csak átmenetileg, nem tud teljes értékű munkát végezni, ezért nem eshet ki a termelésből. Egyrészt a népgazdaság senki munkáját sem nélkülözheti, másrészt — és szocialista szemszögből nézve, ez sem kevésbé fontos —, az egészségi okokból csökkent munkaképességű semmiképpen sem kerülhet hátrányos helyzetbe, keresete sem lehet az előzőnél lényegesen kevesebb. Kevesebbet keresnek — Néhány kivételtől eltekintve azonban az üzemek általában olyan munkahelyekre osztják be csökkept munkaképességű dolgozóikat, ahol az előző munkahelyen kapott bérüknél sokkal kevesebbet keresnek — közli velünk dr. Egressy Iván, a megyei tanács munkaügyi osztályának csoportvezetője. — Az ipari üzemeket jogszabály kötelezi arra, hogy jegyzéket készítsenek a csökkent munkaképességűek által betölthető és a számukra fenntartott munkahelyekről — jegyezzük meg. fölött. A folyót zsilip fogta be, duzzasztotta a sziklák fölé; a víz maga alá temette a szírieket. Üj tó született. Leninről nevezték el. Elhagyjuk Kanyevet, lefelé hajózunk. Hosszú az út, amíg Cserkasszi városába érünk, a kremencsugi vízgyűjtőmedencéhez. Ismerkedésemet a Dnyeperrel, e táj múltjával, jelenével, a „kremencsugi tenger” képével zártam. 1954 és 1960 között épült. Víztükre tízezer négyzetkilométer. Elsősorban a hajózásban és az öntözésben bír nagy jelentőséggel: vízével sok ezer hektár földet öntöznek. Túloldalán erőmű ... Fényes, hűvös felületén hajók húznak. Hajók szelte felülete szemléletes, beszédes kép a technika hatalmáról, lehetőségeiről. Dicsérjük a technikát, mert sokszorozza erőnket, javakat teremt, gazdagít. Panaszkodunk rá, mert „fölénk nőtt”, kérdőjelezzük vívmányait, mintha a kés nem bánthatná, a tűz nem égethetné meg a vigyázatlant, az áram nem rázná meg az avatatlant. Dicsérjük és kérdőjelezzük a technikát, amelyet már nem tudnánk nélkülözni... A tó hatalmas és csendes Sokat, többet éreztet a technika és az ember lehetőségeiről. Szépségével válaszol. Padányi Anna (Folytatjuk) Az ikladi Ipari Műszergyárban készül az automata kézszárító. Az idei BNV-n nagydíjat nyert termékből több száz készül havonta. A képen: szerelik a szárító automati- káját. Urbán Tamás felvétele — A jegyzék elkészítését egyik vállalat vagy ktsz sem mulasztja el. Csakhogy abban jóformán kivétel .nélkül ilyen munkahelyek szerepelnek: postás, éjjeli- vagy öltözőőr, kézbesítő, takarító. Ezáltal nemcsak az érintettek keresete csökken, de az ilyen elhelyezés növeli a kihasználatlan belső munkaerő-tartalékot. A legtöbb csökkent munkaképességű ugyanis alkalmas lenne komoly termelőmunkára. Esetleg még saját szakmájában is, ha munkakörülményeit megváltoztatnák. — Eszerint az esztergályos továbbra is esztergapad mellett dolgozhat? — Igen. Legfeljebb, ha nem tud nehezet emelni, kisebb megmunkálandó darabokat kap,-vagy olyan kis gép mellé teszik, ahol ülve dolgozhat. Az igazi rehabilitáció ez lenne, vagyis a munkaeszközt, esetleg a gépet kellene átalakítani a csökkent munkaképességű egyéni szükséglete szerint. Át is lehet képezni más szakmára, ahogy a gyógyult tbc-seket. Róluk azonban a gyógyintézet gondoskodik, hajlamuknak megfelelő könnyebb szakmára nemcsak átképzik őket, de munkába helyezésükről is gondoskodik. Igaz azonban, hogy a munkaeszköz, a gép átalakítása, az átképzés mind pénzbe kerül és erre az üzemeknek nincs anyagi fedezetük. Csupán háromezren? — Ezért aztán — folytatja dr. Egressy Iván — ritka az olyan vállalat, mint például a Csepel Autó vagy a Nagykőrösi Konzervgyár, ahol rendkívül komolyan veszik a csökkent munkaképességűek problémáját. Egyénileg foglalkoznak velük és ha lehet, módot teremtenek rá, hogy termelő- munkát végezhessenek. Sok helyen ellenben csak azokat tekintik csökkent munkaképességűeknek, akiknél 50 százalékkal nagyobb mérvű csökkenést állapít meg az orvos. Néhol az is előfordul, hogy az üzem vezetői és az üzemorvos között ellentét támad. Az orvos javaslatára sem hajlandók végrehajtani a könnyebb munkahelyre szorulók áthelyezését. Azzal indokolják, nem tudnák pótolni más munkaerővel. — Tulajdonképpen mennyi a megyében a csökkent munkaképességű ember? — Erre nincsen adat, viszont vállalatok és kisipari szövetkezetek 4480 munkahelyet tartanak fenn csökkent munkaképességűeknek és ebből 2342 helyet valóban velük töltenek be, a többit azonban egészségesekkel. Ez távolról sem azt jelenti, mintha csupán Már az első év tapasztalatai igazolták, az MSZMP Pest megyei Bizottsága oktatási igazgatósága megalakításának, a megyei pártiskola és a marxizmus—leninizmus esti egyetem egységes irányításának helyességét. A két oktatási intézmény tanszékeinek összevonása, a függetlenített tanszékvezetők közvetlen irányítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket: emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala. Több a fiatal Az elért eredményekben fontos szerepe volt a megyei pártbizottság illetékes titkárának vezetésével működő oktatási tanácsnak, amely alig 3000 csökkent munkaképességű lenne a megyében. Minden bizonnyal sokkal több van. De a vállalatok csak saját dolgozóikat kötelesek elhelyezni, ha üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében szükséges könnyebb munkát adni nekik. — Mit tesz a csökkent munkaképességűek ügyében az évekkel ezelőtt megalakult megyei bizottság? — Ebben az esztendőben még nem ülésezett. — Milyen a helyzete a mezőgazdaságban dolgozóknak? — A tsz-ek még csak munkahelyi jegyzéket sem kötelesek készíteni, általában nem is tartják nyilván a csökkent munkaképességűeket. Sorsuk a vezetők szociális érmésétől, emberségétől függ. Odavették — És van közöttük sok ilyen emberséges? — Választ erre a kérdésünkre Cseh Istvánná, a ceglédi járási hivatal szociális előadója ad: — A kocséri Űj Élet műanyagüzemében 130 közül mintegy 30 a csökkent munka- képességű eredetileg mezőgazdasági dolgozó. Megkapják a háztáji, keresetük a réginél többnyire nem kevesebb. A másik kocséri tsz, a Petőfi melléküzemében játékautókat szerel össze 121 ember, köztük kilenc a csökkent munkaképességű. Idős asszonyok, akik már nem bírják a munkát, például a kertészetben. Átmenetileg ide osztják be a földekről a kíméletre szoruló áldott állapotban levő asszonyokat is. Aztán ebben az üzemben dolgozik egy süketnéma néni, akinek nem lenne nyugdíja, hiszen előzőleg nem volt munkaviszonyban. Tulajdonképpen a tsz-hez nem is volt azelőtt köze. ■— Akad-e sok hasonló példa? — Erre a kérdésünkre Szálas Jánosné, a Ceglédi Városi Tanács munkaügyi főelőadója így felel: — Városunkban az üzemek csak saját csökkent munkaképességű dolgozójukat foglalkoztatják. Fél éve hiába próbálok elhelyezni akármilyen munkára egy 16 éves kislányt, akit gyermekparalízis tett rokkanttá. és nincsen semmilyen szakmája. Sehol nem hajlandók alkalmazni. — Mit lehetne tenni a csökkent munkaképességűek hatásosabb rehabilitációjáért? Kérdésünkre mind a három informátorunk lényegében ezt válaszolja: — A jelenleg érvényben levő, vonatkozó jogszabályoknál hatékonyabbakra van szükség. Sz. E. rendszeresen megvitatta a két intézmény terveit, értékelő anyagait és koordinálta működésüket. Nemcsak szervezetileg, hanem a tartalmi munkában is jelentős változások éve volt az 1971—72-es; az oktatási igazgatóság a politikai oktatás fejlesztésének irányelvei alapján dolgozta ki a káderképzés és tavábbképzés rendszerét. Növekedett a különböző tanfolyamok hallgatóinak száma, s ezen belül a fiatalok aránya. Az egyéves pártiskolán negyven, az. öthónaposon nyolcvan, az esti egyetem 3 éves általános tagozatán 49 csoportban összesen 1100 hallgató tanult. Mind az oktatási igazgatóság, mind pedig az oktatási tanács arra törekedett, hogy az esti egyetemen emelkedjék a fizikai dolgozók száma; elsősorban azóké, akik a különböző párt- és mozgalmi szervek vezetőtestületeiben dolgoznák és a politikai munkában gyakorlati tapasztalatokra tettek szert. E törekvés jegyében szerveztek külön osztályt a Csepel Autógyár fizikai dolgozóinak. Az osztály munkáját értékelve kitűnt, hogy fokozottabb tanári segítséggel eredményei megfelelnek az esti egyetem 3 éves tagozatán elért átlagnak, s hogy a jövőben nem feltétlenül fontos külön osztályt indítani a fizikai dolgozóknak. Űj szakasz kezdetét jelentette a most véget ért oktatási év a kádertovábbképzésben is. Első alkalommal szerveztek speciális tanfolyamokat az egyetemet, főiskolát, marxizmus—leninizmus esti egyetemet, illetve szakosítót végzett káderek részére. A hallgatókat a területi és nagyüzemi pártbizottságok delegálták a tanfolyamra, s ott munka- és érdeklődési körüknek megfelelően, az alábbi témakörök között választhattak: A szocializmus gazdálkodási rendszerének fő kérdései; Államélet, szocialista demokrácia, politika; Pártépítés, vezetéselmélet. A tanfolyamok iránti érdeklődést nemcsak a résztvevők nagy száma, hanem a konzultációk élénksége, s a hallgatóknak az oktatási forma továbbfejlesztésére tett javaslatai is tanúsítják. Az oktatási igazgatóság — kihasználva a speciális tanfolyamok budapesti működésének lehetőségeit — minden témakörben a legkiválóbb szakértőket, vezető párt- és állami funkcionáriusokat kért fel előadónak. Ily módon biztosította, hogy e tanfolyamok megfeleljenek a magas szintű kádertovábbképzés ideológiai és politikai igényeinek. Önálló munkát A speciális tanfolyamok követelményei fokozatosan alakultak ki. A hallgatókkal egyetértésben vezette be az oktatási igazgatóság a beszámolási kötelezettséget. A beszámolók alkalmával főként az előírt irodalom tanulmányozásáról kívántak tájékozódni, de lehetővé tették, hogy a hallgatók dolgozatot készítsenek a speciális tanfolyam tárgyköréhez kapcsolódó ajánlott, illetve szabadon választott témakörökből. E dolgozatoknál az volt a követelmény, hogy önálló munkát tükrözzenek és a tanfolyamon szerzett ismeretek mellett kapcsolódjanak a hallgató gazdasági, illetve politikai munkájához. Az 1971—72-es oktatás tartalmi színvonalát pozitívan befolyásolta az MSZMP X. és az SZKP XXIV. kongresszusa anyagainak, határozatainak differenciált feldolgozása, az egyes témakörökbe való beépítése. A kiemelt problémák — például a munkásosztály helyzetével, vezető szerepével ] kapcsolatos kérdések, $ ennek megyei vetületei, a szocialista [ demokrácia, a szocialista erkölcs, a kispolgári önzés és anyagiasság, az alkotmánymódosítás kérdései — élénk vitákat váltottak ki a hallgatók körében. Érdemes kissé elidőzni ezeknél a problémáknál. Figyelmet érdemel például az a tény, hogy a párbfőisikolásakat főleg a párt vezető szerepének mai érvényesülése foglalkoztatta leginkább, s többen adtak hangot annak a véleménynek, hogy a gazdasági vezetők háttérbe szorítják a párt vezető szerepét. Mások a munkásosztály fogalmát, összetételét, a társadalmi szerkezet változásait vitatták hosszasan. Ezek a viták egyrészt arról tanúskod- rak, hogy az utóbbi időkben sokat fejlődött a hallgatók politikai-ideológiai véleményalkotó készsége, kritikusabban ítélik meg — főként a fiatalok — a múlt és a jelen problémáit, másrészt viszont arra figyelmeztetnek, hogy az oktató-nevelő munkában — a megyei pártértekezlet útmutatásának megfelelően — jobban hangot kell 'adni a megye sajátos helyzetének. Miről van szó? Arról, hogy a megyében végbement dinamikus ipari fejlődés következtében megnövekedett az új munkások, a kettős jövedelmű, bejáró dolgozók száma, akiknek ideológiai felkészültsége, politikai tudata a munkásosztályénál elmaradottabb; e rétegek körében feltétlenül erősíteni kell a politikai-ideológiai nevelőmunkát. Arról van szó továbbá, hogy noha az elmúlt évtizedben kialakult és megerősödött a megye mező- gazdasági dolgozóinak eszmeipolitikai egysége, világnézeti arculata még ma is meglehetősen heterogén, s tudati fejlődése elmaradt szociális helyzetének előnyös változásaitól; ebből adódik a feladat: az oktatás, valamint a propaganda egyéb eszközeivel fokozottan elő kell segíteni a parasztság eszmei-politikai fejlődését. Végül arról van szó, hogy a zártabb településeken még mindig erős a vallásos és egyéb idealista nézetek befolyása, ezért az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni a tudományos világnézet terjesztésére. Határozottabb fellépést követel az oktató-nevelő munkában az imperializmus fellazító politikája, negatív ideológiai befolyása is. Elmélyültebben Az űj oktatási évre tervezett szervezeti változások megfelelő lehetőséget nyújtanak az elmélyültebb eszmei-politikai nevelőmunkára. A már meglevőkön kívül további szakosító tanfolyamokat indítanak az esti egyetem 3 éves tagozatát elvégzett hallgatók számára, a filozófia, a politikai gazdaságtan, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetének tanulmányozására; az esti egyetemet vagy szakosítót végzett hallgatók, illetve az ennek megfelelő végzettséggel rendelkezők részére is szerveznek speciális továbbképző tanfolyamokat időszerű gazdaság- és társadalompolitikai témakörökből. A pártiskolán 1973-tól kezdve, évente kétszer háromhónapos bentlakásos továbbképző tanfolyam indul, elsősorban függetlenített pártmunkásoknak, az állami és társadalmi szervek járási-városi vezetőinek és a vezető propagandistáknak. Tovább korszerűsítik az 1 éves és az öthónapos pártiskola tematikáját. Megfelelő arányokat biztosítanak a filozófiai, a politikai gazdaságiam, a munkásmozgalom-történeti, a pártépítési és az általános politikai kérdésekről szőlő tájékoztatásban. Kidolgozzák a propagandista munka módszertani kérdéseinek különböző szintű tematikáját, és ezeket tanfolyamokon ismertetik az oktatás „kulcsembereivel”. Nyíri Éva Csak portás, éjjeliőr, kézbesítő? Alkalmasak a termelőmunkára Lehet javítani a csökkent munkaképességűek helyzetén
