Pest Megyi Hírlap, 1972. július (16. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

1972. JÜLIUS 18., KEDD Hallgatók hét országból Vasárnap, Veszprémben ün­nepélyesen megnyitották a ba­latoni nyári egyetemet. Az ünnepi megnyitón ott voltak a hazai tudományos élet kiváló- ságai, a megye és város ve­zetői. Dr. Bodor Endre, egye- térni tanár, a nyári egyetem elnöke üdvözlő szavai után dr. Polinszky Károly, műve­lődésügyi miniszterhelyettes mondott beszédet, aki mint a szabadegyetem első igazgató­ja, a veszprémi Vegyipari Egyetem egykori rektora sze­mélyes tapasztalatai alapján méltatta a 15 éves hagyomá­nyokkal rendelkező szabad- egyetem jelentőségét. A szabadegyetemre hét or­szágból több mint 150 külföl­di vendég érkezett. A szom­szédos országokon kívül Olaszországból, az NSZK-ból, az Egyesült Államokból és, Finnországból érkeztek hallga­tók. Jutalomút Novoszibirszkből A Pollack Mihály Műszaki Főiskola dísztermében hét­főn ünnepélyes keretek kö­zött nyílt meg a XIV. pécsi nyári egyetem. A vendéglátó baranyai TIT nevében Prá- vicz Lajos egyetemi titkár köszöntötte a hallgatókat: 234 angol, bolgár, csehszlo­vák, dán, francia, jugoszláv, lengyel, magyar, német, olasz, osztrák, román és szovjet ven­déget, majd dr. Jeney Jenő, a TIT főtitkárhelyettese nyi­totta meg a nemzetközi talál­kozót. A szovjetunióbeli Novoszi- birszk városban működő mér­nökképző egyetemen Ki tud többet Magyarországról? cím­mel vetélkedőt rendeznek a tavasz folyamán. A vetélkedő első és második helyezettjét jutalmul meghívták Pécsre. A két szibériai mérnökhall­gató lány a TIT vendégeként vesz részt a népek barátsága nyári egyetem kéthetes prog­ramján. TV-FIGYELŐ Vasfej ú ungoriak, Elfogultan szeretem Urbán Ernő írói-ri­porteri 'egyéniségére szabott dokumentumfilmjeit, s utólag megvallom: a megérdemelt si­kerek nyomába lépő legutób­biak némelyikét félsikemek éreztem; helyenként vontatott- nak, a közérdeklődéstől távo­labb esőnek. Aggódni is kezd­tem: ugyan nem került-e az önismétlés, a kifáradás csap­dájába? Mert ha kis időre igen, annyi bizonyos, hogy ez a filmje erőteljes rántással sza­badította ki a hurokból. A sza­vakkal játszadozva^ a Vasfejű ungoriak, már nem ad alkal­mat rosszmájú ungorkodásra — ismét hibátlan életdráma bontakozott ki a képernyőn. Mert eddig is tudtuk Urbán- ról, hogy nem kerüli, de keresi az összeütközéseket, a valóság szülte ellentéteket, elénk tár­va a küzdelmek értelmét vagy értelmetlenségét. Hogy — akár valamiféle „mindenki nagy­bátyja” — barátsággal, zavart oldó közvetlenséggel közelít beszélgetőtársaihoz, eredmé­nyesen csillapítja a kameralá­zat, de tapintatosan ellentmon­dani se röstell, az igazság kide­rítésére unszol. Az itt leper­gett, mintegy másfél évtizednyi életsűrítményben a kamerát szinte írótollként kezelte, tö­mören adva elő az életforma­váltás sokakat érintő, minden­naposságában is feszült drá­máját. (A sikerben osztozik ve­le a szerkesztő Major Sándor, a rendező Szűcs László, az ope­ratőr Neumann László.) A tör­ténet egyszerű: mint kénysze­rülnek felhagyni7 az ungoriak a magángazdálkodással, s egy­ben a kies település magány­ra kárhoztató életével, majd miként gyökeresednek bele — részint a városi munkásélet ki­térőjét is kipróbálva — a pali- ni közösségi gazdálkodásba, végső soron az anyagi jómód­ba. A legfontosabb mindebben az egyén harca önmagával és a körülményekkel. Egy, a tra­Regénypályázat A Szépirodalmi Könyvkiadó két regénypályázatot hirdet: egy kisregénypályázatot, kb. tíz ív (kb. 200 gépelt oldal) terjedelemben, és egy nagy- r.egénypályázatot, kb. húsz­huszonöt ív (kb. 400—500 gé­pelt oldal) terjedelemben. Mindkét pályázat célja, egyéni sorsokban, magas mű­vészi színvonalon ábrázolni, miképp alakul a társadalom alapvető osztályainak (mun­kásság, parasztság) élete, élet­módja a szocialista fejlődés utóbbi másfél évtizede során. A pályázat jeligés. A kéz­iratok a Szépirodalmi Könyv­kiadóhoz (Budapest, VII. Le­nin krt. 9—11.) küldendők be, két gépelt példányban. Határidő: Kisregénypályá­zat — 1973. július 1. Nagyre­génypályázat — 1974. ja­nuár 1. A kisregénypályázat díjai: I. díj 30 000 Ft, II. díj 25 000 Ft, III. díj 15 000 Ft. A nagyregénypályázat díjai: I. díj 50 000 Ft, II. díj 30 000 Ft, III. díj 20 000 Ft. Eredményhirdetés: A kisre­gény kategóriában 1974. ja­nuár 1-én, a nagyregény ka­tegóriában 1974. október 1-én. Természettudományos Ismeretterjesztés Cikkpályázat Folyóiratunk az elmúlt év­hez hasonlóan az idén is meg­hirdeti pályázatát, magas szín­vonalú, természettudományos ismeretterjesztő cikkek írásá­ra. A pályázaton bármilyen jelentős és általános érdek­lődésre számító téma tárgyal­ható. Nemcsak azokat a cikkeket várjuk, amelyek egy-egy tu­dományág közelmúltbeli fej­lődését, mai helyzetét szem- léletadóan és átfogóan mu­tatják be, hanem az összetett problémák egy-egy aspek­tusát röviden és lényeglá- tóan exponáló cikkeket is (pl. az automatizálás pszi­chológiai, szociológiai hatá­sát; a bioszféra szennyezé­sének orvosi, közgazdasági vonatkozásait stb.). A pályázat feltételei: 1. pályázni csak eredeti, máshol még nem közölt cik­kekkel lehet. 2. A cikkektől megkívánjuk, hogy a természettudományok területén jártas olvasók ne­hézség nélkül megértsék, ér­dekesek legyenek, mutassák meg a téma népgazdasági, elméleti, esetleg ideológiai je­lentőségét. 3. A pályaművek terjedel­me 8—10 normál gépelt ol­dal lehet. A téma illutszrálá- sára kívánatos 4—10 kép. A cikkeket 5 példányban kell beküldeni. 4. A pályázat jeligés, a jel­igével ellátott, lezárt boríték­ban mellékelni kell a szerző nevét, munkahely és lakás címét, telefonját. 5. A pályaművek beküldési határideje: 1972. szeptember 15. Pályadíjak: 1. db. I. díj: 4000,— Ft értékű, 2. db. II. díj: 2000,— Ft értékű; és 3 db. III. díj: 1000,— Ft értékű vásárlási utalvány. A pályázat cikkeit közlés esetén a szokásos honorá­rium illeti meg. A szerkesztő bizottság által elvetett pályamunkákat — a jeligés boríték felbontása nél­kül — megsemmisítjük. A TERMÉSZET VILÁGA szerkesztő bizottsága, Budapest, VIII. Gyulai Pál u. 14. gédia határát súroló kérdés is elénk szökken: nem válik-e az óngyarapítás bizonyos ponton önpusztitássá? A „munkában megrokkant ember” közhelye megrendítő erővel testesült meg az ereje teljében megbe­tegedett férfi szavaiban. Lá­badozóban, gyenge hangon so­rolta élete eseményeit, s mi mögéje képzeltük az emberek igazáért verekedő robbané­kony, harcias nejét, melyről annyi szó esett a vallomások­ban. Öröm volt látni a soha nyugalomba nem vonuló nyug­díjast, az új helyzetet termé­szetesen magukévá élő fiatalo­kat, de elgondolkoztatóan ta­nulságos volt a tulajdonképp kimondatlan, mégis mindvégig ajkunkon lebegő kérdés: ha megszabadultunk a munkahaj­csár kizsákmányolóktól, a jel­szószajkózó ostorcsattogta tok­tól — helyes-e, ha önként hajtjuk fejünket erőnket fel­őrlő robotba, ha a szerzés örö­me elapasztja az életöröm minden egyéb forrását? Kék lény. a legutóbbi adás vívmánya az előadásmód gaz­dagodása. A „becstelenségben megőszült”, élemedett zsebtol­va jnőt hallgatva ráébredünk: egy szakma öröklődése nincs annak erkölcsi tartalmához kötve, öröklődik a tisztességte­len „iparágakban” is. A színes tárcák hangnemében beszélte el életét, foglalkozásának csa­ládi eredetét a bűnöző, azt is megvallva, hogy a várható hasznon túl, miképp válik a tolvajlás szokássá, szenvedély- lyé. Érdemes lenne egyszer a megrögzött, visszaeső bűnözés itt csak érintett egyéni és tár­sadalmi jellemzőire alaposab­ban kitérni, hiszen a védekezés fontos eleme a társadalom „bűnügyi kulturáltságának” gyarapítása. Ilyesmi történt különben a riglihúzás eseté­ben (bár az sem rossz megol­dás, ha csupán egyszárnyú be­járati ajtókat szerelnek föl), nemkülönben a Dobozi utcai gyilkos' személyének felderíté­sét ismertető részben. Az adás közben érkező nagy számú be­jelentés viszont önérzetünket hizlalja: érdemes segítenünk a bűnüldözésben. Röviden. A Különleges vi­lágnap sikerének titka: a leg­egyszerűbb eszközökkel szol­gálja a közönség vidámság- és hepiend-igényét, a „nagy- könyvben” előírt fordulatok­kal. A veszprémi előadást Both Béla ehhez a hangnem­hez alkalmazkodva rendezte, Tánczos Tibor, Spányik Éva, Hegyi Péter, Dobos Ildikó, Göndör Klára és Tóth Titusz egyaránt a realitást figyelmen kívül hagyó komédiázás szel­lemében játszotta. Régi emlékeink igazolódtak Fellini ma már filmtörténeti jelentőségű alkotása, a Cabi- ria éjszakái nézése közben. A mélyebb életigazság felmuta­tásával elszomorító, majd fa­nyar érzelmességgel megvi­gasztaló előadásmód, Giulietta Masina sokat emlegetett em­bersége, chaplini groteszksége nem kopott meg az idővel, ma sem téveszti hatását. Lehotay-Horváth György Műemlékek — kicsiben Emléktárgyakat formál Bellák Ottó rézműves Sopron leg­szebb látnivalóiból. Eddig már 400—500 tele emléktárgyat ké­szített. amelyek Sopron egy-egy hangulatos városrészét vágy- műemlékét ábrázolják. Egyetemek, főiskolák Több mint hatvanezren felvételiztek Megkezdődött az elbírálás — Értesítés: rövidesen Országszerte befejezéshez közelednek az egyetemi, főis­kolai felvételi vizsgák. A nap­pali, esti és levelező tagozato­kon eddig összesen több mint 60 ezren írták meg az írásbeli dolgozataikat, illetve feleltek a szóbeliztető felvételi bizott­ságok előtt. Legtöbben — számszerint á9 251-en — a nap­pali tagozatokon felvételiztek. A túljelentkezés mellett ebben az esztendőben is jellemző volt az egyes ka­rok, szakok közötti arány­talan és egyenetlen pályá­zati megoszlás, emiatt most is előfordulhat, hogy azokon a karokon és sza­kokon, amelyekre túl sokan kérték felvételüket, viszony­lag magasabb pontszámmal is el kell utasítani jelentkezőket, míg más karokon és szakokon alacsonyabb pontszámmal is felvételt nyerhetnek a jelent­kezők. A szóbeli vizsgák befejezté­vel országszerte megkezdődött a felvételek elbírálása. A mű­szaki egyetemen — ahová együttvéve 7124-en kérték fel­vételüket — hozzáfogtak a ka­rok ponthatárainak megállapí­tásához. A különböző karokon ezekben a napokban üléseznek a felvételi csúcsbizottságok. A szakemberek megállapították: a műszaki egyetemekre jelent­kezettek számának növekedése mellett javult a pályázók fel- készültsége is. Ennek eredmé­nyeként az egyes karok pont­határai valamivel magasabbak, mint az előző évben voltak. Külön említést érdemel — s ez a kétszintű képzés beveze­tésének egyik eredménye, hogy a Budapesti Műszaki Egye­tem vegyészmérnöki ka­rán a fizikai dolgozó szü­lők gyermekeinek aránya jelentős mértékben emel­kedett. Az idén először szerveztek úgynevezett szak csoportos fel­vételi vizsgát a villamosmér­nök-jelöltek számára. Bár a munka még nem fejeződött be, már előzetesen is eredményes­nek értékelhető a kísérlet: a hallgatók átirányítása a Buda­Jegyzet Önállóság, felelősség, lehetőségek A KÖZSÉGI TANÁCSOK TÄGABB JOGKÖRE több be­leszólást enged az ugyancsak önállósodott művelődési intéz­mények életébe, vezetésébe, fejlesztésébe. Mondhatjuk: egy-egy településen már majd­nem elsősorban a helyi ügy­buzgalmon múlik a közműve­lődés helyzete. A nagyobb önállóság a bu­dakeszi tanácsnak is alkalmat adott a könyvtár és a műve­lődési otthon munkájának mélyrehatóbb elemzésére, át­fogóbb javaslatokra, határoza­tokra, amikor legutóbb a köz­ségi közművelődés helyzetéről tárgyaltak. A tanácsülésen több ered­ményről is beszélhettek. Az is­meretterjesztő előadásoknak tavaly csaknem ezerfőnyi hall­gatósága volt; a művelődési otthonban ifjúsági klub, zene­tanfolyam, honismereti kör, irodalmi színpad, fotókör mű­ködik; az általános iskolások­nak az Országos Filharmónia rendezett előadásokat; a könyvtárban növekvő érdek­lődést tapasztalni a magyar irodalom iránt; Berek Katalin, Bánffy György előadói estjé­nek népszerűsége, az érdi iro­dalmi színpad Juhász Ferenc-, Weöres Sándor-estjének sike­re mind arra mutat: o jobb, nemesebb igény igenis fel­kelthető! TÖBB EREDMÉNYRŐL IS beszélhettek — és egy sereg gondról, nehézségről. A közsé­gi könyvtár s a művelődési otthon egyúttal járási könyv­tár, járási művelődési központ, nem kaptak elég támogatást utóbbi feladataik ellátásához... A könyvtárban a kötetek szá­ma 1966 óta a duplájára, ti­zenkétezerre nőtt. Költségveté­se egy év alatt kétszáznegy­venhétezer forintról három­százötezerre emelkedett: ta­valy is ötvenhétezer forintért vásároltak könyvet. De az ol­vasók száma hat év alatt alig nőtt. A könyvtár szűk, a köte­tek negyven százalékát a föl­dön tárolják, vagy ki sem cso­magolták ... A művelődési otthon központi költségvetése két év ala tt megkétszereződött, kétszázötvenezerről ötszázhar- mincezer forintra emelkedett. Hogy támogatása közben csak tíz-tizenötezer forinttal nőtt, az műsorpolitikai, ízlésbeli en­gedményekre késztet... Mivel a filmszínházuk épülete veszé­lyessé vált, a mozi egyelőre a művelődési otthonba költözött; de most ott is szünetel az elő­adás, mert utóbbi helyen is „leszakadt a mennyezet”. Je­lenleg javítják... Igaz, a jövőben segít a mű­velődési otthon helyzetén, hogy a járási művelődési központ feladataitól tehermentesül. De a szűkösség továbbra sem vál­tozik. ILYEN HELYZETBEN hogy mozdítsák előre a közművelő­dés ügyét — erről tárgyalt a budakeszi tanácsülés. Megbe­szélték, s nagyobbrészt helye­selték a községi népművelők tervét, amely szerint bábszak­kört, filmklubot alakítanak, hogy a könyvtár irodalmi ren­dezvényeinek ezután az isko­lák adnak helyet... Megvitat­ták, hogy a szűkös körülmé­nyek közé, egyazon épületbe szorult művelődési ház és a könyvtár az ifjúsági klub han­gosabb vagy az olvasni vágyók csendesebb foglalkozásainak adjon-e helyet?... Egy sor ha­tározati javaslat is született: az új lakótelepen fiókkönyv­tárra ... hogy a gyermek- könyvtár, a községi könyvtár tehermentesítése végett, kerül­jön át az iskolákba ... hogy alakítsanak községi közműve­lődési bizottságot és könyvba- rátbizottságot... De a határo­zati javaslatok nagy részét el­vetették, s maga a határozat igen szerényen fogalmazódott, mivel „az elképzelésekhez nincs pénz”. Kár, hogy a köz- művelődési s könyvbarátbi- zottság terve is annyiban ma­radt: ezeknek léte a közműve­lődés tárgyában is tájékozot- tabbá, felkészültebbé, mélyre­hatóbbá tenné a tanács önálló- ságában-felelősségében növe­kedett, közművelődést irányító tevékenységét. Egy azonban biztos: ügysze­retet, értő irányítás sem pó­tolhatja az anyagiakat. Mert hogy egy-egy településen első­sorban a helyi ügybuzgalmon múlik a közművelődés helyze­te, az igaz. De csak akkor, ha az önállóság növekedésével az anyagi lehetőségek is növeked­nek. S FŐKÉNT A BUDAKESZI­HEZ HASONLÓ, agglomerá­ciós övezetbe eső községek ön­erőből aligha tudják kielégíte­ni az emberekben és a társa­dalomban jelentkező, növekvő közművelőé §si igényeket. Padányi Anna pesti Műszaki Egyetem villa­mosmérnöki kara és az érin­tett főiskolák igen jó együtt­működésével folyik. Azok a jelöltek, akik a fel­vételi vizsgákon megfeleltek — elérték a felvételhez szükséges, pontszámot — de felvételi nem nyertek, olyan értesítési kapnak, hogy a következő évben, ha kí­vánják, ugyanazon a sza­kon elért pontszámaikkal pályázhatnak, és nem kell új felvételi vizsgát ten­niük. Közlik velük pontszámaikat részletezve, valamint az eluta­sítás indoklását is. A felsőok­tatási intézmények felvételi bizottságai csak a rendelke­zésre álló helyek 94 százalékát töltik be. A vizsga eredményé­ről szóló értesítésben a sike­res vizsgát tett, de fel nem vett hallgatókkal közlik, hogy fellebbezhetnek a döntés el­len. A fellebbezés ügyében a minisztérium és az illetékes felsőoktatási intézmény veze­tőiből alakult bizottság dönt: az tölti be a maradék 6 száza­léknyi helyet. A bizottság ha­tározata ellen további felleb­bezésnek nincs helye. A pályázók felvételi vizsgá­ját követően valamennyi fel­sőoktatási intézménynél össze­ülnek a kari felvételi bizott­ságok, és végleges határozatot hoznak a felvételiről, illetve az elutasításról. Az érvényben levő rendelkezés értelmében ezt követően néhány napon be­lül írásban kapják meg a pá­lyázók a felvételi bizottságok döntéseit. Az idén erre július második felében kerül sor. A sikeresen vizsgázott, de eluta­sított pályázók a bizottság el­utasító határozata ellen — a határozat kézbesítésétől szá­mított nyolc napon belül — az illetékes miniszterhez címezve fellebbezhetnek, j A kérelmeket a felsőokta- ! tási intézmény vezetőjének kell benyújtani. A fellebbezéseket előrelátha­tólag augusztus második felé­ben bírálják el. Sz. S. Lucas Cransch- emlékkiállítás Budapesten, az NDK Kul­turális és Tájékoztató Köz­pontjában hétfőn Lucas Cra- nach-emlékkiállítást nyitot­tak meg. A német reneszánsz festészet kiemelkedő alakja születésének 500. évfordulója tiszteletére rendezett bemu* tatón — amelyre a weimarl műgyűjtemények intézete rendezésében került sor — az érdeklődők megismerkedhet­nek a XV. századi Német­ország történelmének rend­kívül mozgalmas korszakával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents