Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-08 / 133. szám

1972. JÜNIUS 8.. CSÜTÖRTÖK DIMITROVRA EMLÉKEZTEK ! Szerdán a Bolgár Kulturális (Központban emlékünnepséget rendeztek Georgi Dimitrov születésének 90. évfordulója alkalmából. Ezen a napon fo- todokumentum-kiállítás nyílt, amely előtt Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete mondott beszédet. Barabás Tibor Kossuth-díjas író Dimitrovval kapcsolatos személyes élményeit elevení­tette fel. Az esetet záró irodal­mi összeállításon bolgár és magyar költők, prózaírók munkái hangzottak el. Végül ismert bolgár művészek kon­certje következett. Az emlékesten megjelent 'Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Roska István külügyminiszter­helyettes, Darvas József, a Magyar írók Szövetségének el­nöke. társadalmi, politikai éle­tünk számos kiválósága. Halászok közgyűlése ’"A Halászati Termelőszövet­kezetek Szövetsége szerdán tartotta vezetőségválasztó kül­döttközgyűlését a Budapest Szállóban. A küldöttközgyűlésen ismer­tették a halászati szövetkeze­tek új alapszabályát. Az új alapszabály szerint megválasztották a szövetség 11 tagú elnökségét és a tisztség- viselőket. A szövetség elnöke Bencze Ferenc, a paksi Vörös Csillag Halászati Tsz elnöke, titkára pedig dr. Nádasdy György. GYÁRI TALÁLKOZÁSOK //. Később pedig munkájukkal hálálják meg" Március 1-től április 1-ig egyhónapos munkaverseny volt a gyárban, a három kü­lönböző szakmánybán dolgo­zó KISZ-isták között. Az ak­ció jól sikerült, az aktivitás nagyobb volt, mint előzőleg remélték. Március 18-án KISZ-műszakra került sor. Ezen a napon a gyár teljesí­tette első negyedévi tervét. A munka Szűcs Kálmánná szb-titkár: — Nem mondhatom, hogy a fiatalok nem szeretnek dol­gozni. Amit kérünk tőlük, azt meg is teszik. Végső soron pontosak, igyekszenek a szakmát elsajátítani. Vagy a pénz, vagy a munka szere- tete miatt. Higgye el, vannak, sokan vannak, akik szeretnek szőni. Ugyanúgy, ahogy a di­vatot szeretik és kedvelik. Nem feltűnni akarnak, csak az idősek szemében megle­pően kedvelik a modernséget. Különböző taggyűléseken az öregek elmondják, hogy a fiatalok szemtelenek. De ilyes­mi az idősebbeknél is elő­fordul. Kirívó esetről ezzel kapcsolatban nem tudok be­számolni. Az igazság: ma már egyik korosztálynak sincs ak­kora szüksége a pénzre, mint régebben volt. Ma már egyik korosztálynál sincs meg az a munkafegyelem, aminek len­ni kellene. Kivételek a 40 és 50 év közötti emberek, a törzsgárdatagok. Egy percet sem késnek és 20, 25 eszten­deje egyforma szigorúsággal, egyforma pontossággal dol­goznak. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága [ (Folytatás az 1. oldalról.) változtatta az ingatlanköz­vetítés rendjét, s a közvetítési kényszer meg­szüntetésével a megyében csak 28 településen maradt fenn to­vábbra is a kötelező értékbecs­lés. Mindez a vállalat tevé­kenységének nagyfokú csök­kenésével jár s ez évi fönn­tartása veszteséges lenne. Az ingatlanközvetítői tevé­kenységhez tartozó feladato­kat a városgazdálkodási válla­latok veszik át, s azt nemcsak székhelyükön, hanem körzeti központként a környező járá­sok területén is ellátják. A jú­nius 30-i hatállyal megszűnő vállalat jogutódja a Váci Vá- rosgadálkodási Vállalat. A de­centralizáció alapján az egyes városgazdálkodási vállalatok illetékessége a következő mó­don alakult: a Ceglédi VGV látja el Ceg­léd város, a ceglédi, a dabasi, a monori, a nagykátai járás; a Nagykőrösi VGV Nagykő­rös város; a Gödöllői VGV Gödöllő vá­ros, a gödöllői járás; a Szentendrei VGV Szent­endre város, a szentendrei já­rás, Százhalombatta város, a budai, a ráckevei járás; a Váci VGV Vác város, a váci járás valamennyi ingat­lanközvetítéssel kapcsolatos feladatát. Ugyancsak a lakosság széles körét érinti az a napirendi pont, amelyet ezután vitattak meg a testület tagjai. A kü­lönböző szakintézmények által kidolgozott tervek alapján meghatározta Cegléd, Nagykőrös, Százhalombat­ta, Vác városok területé­nek levegőtisztaság-védel­mi teendőit, adott helyze­tét a végrehajtó bizottság. Ez év második felétől fokoza­tosan érvényesítésre kerülnek a levegő tisztaságát védő, il­letve javító intézkedések, meg­különböztetett figyelemmel a levegőt erősen szennyező üze­mekre. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága ezt követően egyéb ügyeket tárgyalt. A töb­bi között elfogadta a Pest megyei Műanyagipari Válla­lat magasabb kategóriába való sorolására tett előter­jesztést, s a megyei tanács vb munkaügyi osztályának ügy­rendjét. Értékelte a termelő- szövetkezetek 1971. évi gaz­dálkodási versenyének ered­ményeit, s a területi szövet­ségekkel egyetértésben úgy határozott, hogy szövetségi területenként a verseny el­ső—harmadik helyezettjét pénzjutalommal — sorrend­ben 15, 10 és 5 ezer forint­tal — és díszoklevéllel, a ne­gyedik—hatodik helyezetteket pedig elismerő oklevéllel tün­teti ki. A tsz-ek versenyének győztesei A megyei termelőszövetke­zetek múlt évi gazdálkodási versenyének győztesei és he­lyezettjei a Budapest környéki Me­zőgazdasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetségénél: első: ácsai Üj Barázda Tsz; második: ráckevei Aranyka­lász Tsz; harmadik: tárnoki Lenin Tsz; elismerő oklevelet kaptak: dunavarsányi Petőfi Tsz, áporkai Egyetértés Tsz, ha­lásztelki Szabad Május Tsz; a Dél-Pest megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségénél: első: farmosi Űj Élet Tsz; második: dánszentmiklósi • Micsurin Tsz; harmadik: ceglédi Vörös Csillag Tsz; elismerő oklevelet kaptak: vecsési Zöldmező Tsz, kocséri Üj Élet Tsz, abonyi Üj Világ Tsz; az Észak-Pest megyei Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségénél: első: vácszentlászlói Arany­kalász Tsz; második: túrái Galgamenti Tsz; harmadik: váckisújfalui Petőfi Tsz; elismerő oklevelet kaptak: váchartyáni Alkotmány Tsz, ikladi Előre Tsz. M. O. Persze a vezetőknek sincs könnyű dolga. Nem is lenne olyan nagy munkaerőhiány a gyárban, ha évente nem men­nének el negyvenen szülési szabadságra. Elmennek há­rom esztendőre. Szinte lehe­tetlen a helyükre találni va­lakit. A lányok egyébként jól dolgoznak, a munkában tü­relmesebbek, mint a fiúk. A gyáron kívül is rendesek. A lányszállás 10 személyes, és csak 11 óráig van kimaradás. Ha valaki bálba megy, előre be kell jelentenie a gyár ve­zetőinek a kimaradást. Aki megpróbált fiút felvinni a lányszállásra, az nem marad­hatott tovább a gyárban. A szállás gondnoknője nagyon szigorú, kijátszani nem lehet. A brigád Hangosan, dallamosan, ki­csit rekedten beszél. Az élmé­nyek megtelítették a szocia­lista brigádvezetők -országos értekezletén. Szentpéteri Ká- rolynét mindenki ismeri a gyárfalakon belül. A Petőfi brigád vezetője. — Mi volt az értekezlet leg­főbb tanulsága? — Nagyon sokat kell még tanulnunk. Tizenhat tagú szocialista brigádjában hat fiatal van, köztük az egyik, a villanysze­relő a fia, Tamás. Szentpéteri Károlyné kedveli a fiatalokat, jó viszonyban van a KISZ-ve- zetőséggel, a fia szervezőtit­kár, mindenről tájékoztat­ják. — A fiatalok úgy vannak, ha három hónap után gépre kerülnek, rádöbbennek, mi­lyen keveset is tudnak, s nincs elég önbizalmuk. A régiek ezért ellenzik a fiatalok bri­gádtagságát. Azt mondják, rontják az átlagot. Nekem ez­zel szemben az a vélemé­nyem, és a gyakorlatom is, hogy csakis egy brigád se­gítségével . tudják megtanulni az igazi termelőmunkát. Se­gíteni kell nekik, ezt igény­lik is, később pedig mun­kájukkal hálálják meg. Az én hat fiatalomból ötnek ez az első munkahelye. Itt kapták az első benyomásaikat a mun­káról, a munkahelyről. Ha törődünk velük, döntően be­folyásoljuk indulásukat. Bár­milyen munkaversenyben vesz­nek részt, segítünk nekik, mert ha bajuk van, hamar le- kókadnak. Az ő szavuk is fontos nekünk, adunk a vé­leményükre, érezhetik, hogy igazán egyenrangúak velünk. Ez pedig önbizalmat ad. A márciusi munkaverseny első két helyezettje Szentpé- teriné brigádjának tagja. — Engem a fiatalok soha meg nem bántottak. Megkér­tek, vegyünk részt mi, időseb­bek is a KISZ-műszakban. Mentünk, csináltuk. Az álta­lunk szervezett vietnami ta­karóakció kedvéért viszont ők tanultak meg horgolni. Vissza­segítettek. Ha egy brigádban sok fia­tal van, az a brigád legalább egy esztendeig nem tud ki­emelkedő eredményt felmu­tatni. Ez természetes. A ki­ugrás később következik. — Megfigyeltem, milyen ha­tással vannak egymásra. A fiatalok nem egy tagot hoztak már a brigádba. Valósággal átcsábították őket hozzám. Nagy öröm ám ez! Amikor én ebbe a gyárba kerültem, úgy kellett ellesni a fortélyt. Most örülünk, ha átadhatjuk, csak legyen kinek. A tanácstag — Milyen a légkör? — Jó. Csak ilyenkor nyáron nagyon meleg van a szövődé­ben. — Hogyan került a gyárba? — Annak idején az iskolá­val néztük meg a Kötöttáru- gyárat. Megtetszett a szakma. Ide volt felvétel, jelentkeztem. Szőnöm akkor még nem lehe­tett, mert fiatalkorú voltam. Mire betöltöttem a tizenhato­dik efvemet, már hat gépet hajtottam. Ma már nyolcat. Lukács Mária egy időben rengeteg funkciót töltött be. Egyszerre volt tanács- és vég­rehajtó bizottsági tag és bri­gádvezető. Emellett három műszakban dolgozott. Ma 'a munka után a tanácstagság a legfontosabb feladata. Szerinte a fiatalok között vannak több­ségben az érdeklődők, őket izgatja jobban, mi is történik a gyárban. Ismeri őket, mert amíg a mostani KISZ-titkár szülési szabadságon volt, ő he­lyettesítette. — Szeretem az embereket, mert elvárják, ha kémek va­lamit, én megcsináljam. A bi­zalom erőt ad. A titkár — Jobb lenne egy olyan tit­kár, aki úgy tudna a tagok­kal foglalkozni, ahogy én el­várom magamtól. Kicsi a gye­rekem, gyakran megbetegszik, rengeteg a magánügyem ... Ezek mind-mind fennakadást okoznak a KISZ-életben. Boróka Lászlóné pedagógus­nak készült, de csak a gimná­zium második osztályáig ju­tott el. A tanulmányok abba­hagyására családi okok kény­szerítették. Vácra ment férj­hez. Ö is a fiatalok gyárába került. Ide, ahol — meglepe­tést okozott az adat — csak 46 KISZ-tag található. Nem sok. — Nem a létszámra, a minő­ségre törekszünk. Vannak tag­jelöltjeink, figyeljük őket, szá­mon. tartjuk, amit csinálnak, sőt, bevonjuk őket sokszor az ifjúsági munkába is. Még nem érték el azt a szintet, hogy fel­vehessük őket. A három műszakban dol­gozó fiatalok ritkán találkoz­hatnak. A „találmány” az, hogy minden szakmánybán alakí­tottak egy KISZ-csoportot, egy-egy vezetővel. Az értéke­lést is csoportonként végzik. Legjobb a 3-as szakmány, ve­zetője Szentpéteri Tamás. — Igen, ők kiemelkednek a mezőnyből. A többieknél sem az a baj, hogy nem törődnek a dolgokkal. Azt hiszem, nem sikerült még összefogni a fia­talokat. Nem 'alakult még ki a baráti légkör. Ez kicsit a ve­zetőség hibája is. Nem mernek a fiatalok önállóan cselekedni. Először mindig megkérdezik a vezetőséget. — Miért pont a 3-as szak­mánybán dolgozók a legjob­bak? — Először is itt dolgozik a két legjobb szocialista brigád. Hét ifivezető is van, két ifjú- gárdista, innen kerül majd ki a jövendő klubvezetőnk. Ott dolgozom én is, s a tagok első kézből értesülnek mindenről. A család Négy KISZ-tag van a gyár­ban, aki brigádvezető is. Fia­talok. Szentpéteri Károlyné 1947-ben, amikor a gyárba ke­rült, arra gondolt, nem marad itt sokáig. Tizenhét esztendős volt. Később férjhez ment, az ura is a gyárhoz jött, most is ott művezető. Tavaly meg a fia érkezett utánuk. Hívták. Fehér Béla A KGST építésügyi állandó bizottságának 33. ülésszakán részt vevő delegációk vezetői, építésügyi miniszterek és mi­niszterhelyettesek szerdán megtekintették Budapest har­madik, Dunakeszi határában épült, házgyárát, amelyben szovjet berendezésekkel éven­te több mint négyezer lakás falelemét és fürdőszoba térele­mét készítik el. A delegációk vezetői megtekintették a 3-as számú házgyár termékeiből épülő újpalotai lakótelepet, s az ugyancsak házgyári ele­mekből rendkívül gyorsan fel­épített modern Volga Szállót is. Gerhard Koséi, az NDK építésügyi miniszterhelyettese, az építésügyi állandó bizottság elnöke nagy elismeréssel nyi­latkozott a látottakról i Gondjaink értelmezése /Árülünk annak, hogy ” nálunk a közügyek iránti érdeklődés társadal­mi méretűvé vált. Politikus közvéleményünk nem a „kiválasztottak”, hanem a munkások, parasztok, ér­telmiségiek nagy köréből alakul. Ez a szocializmus természetével jár. Ez a közvélemény — milliók vé­leménye — nyugodtan ki­jelenthetjük, majdcsak az egész lakosságé. Különösen jó az, hogy ez a közvélemény megfontolt, s elvitathatatlanul a szo­cialista haza boldogulása, gyarapítása mellett áll. Nemcsak — és nem is el­sősorban — szavakkal, ha­nem cselekvőén, alkotóan igenli e társadalmi beren­dezkedés boldogulását. A mi közvéleményünkben ez a meghatározó. De ez a közvélemény rendkívül ér­zékenyen figyel és gyorsan reagál olyan napi kérdé­sekben is, amelyeket sze­mélyes, közösségi tapaszta­lati úton szerez. Azonnal összeveti a politikai szán­dékát a tapasztalattal és ha eltérést talál — érthe­tően — azt is szóvá teszi. S ez jó, mert a politikai meg­becsülésének félreérthetet­len jele is. Mert az igen keserves lenne, ha minden intézkedésünket temetői csend, vagy kincstári lelke­sedés fogadná. Van azonban ebben az egészséges, jó közvéle­ményben markánsan kiraj­zolódó vonás: gondjaink, építőmunkánk napi prob­lémáinak értelmezése kö­rüli zavarról van szó. Ez viszont már nem nevezhe- hető egészségesnek. Ezért nem hagyható figyelmen kívül. Egy korábbi idő konzer­vatív felfogásának marad­ványa lehet, amely azt akarja elhitetni, hogy mi mindig csak győzünk; ben­nünket nem érhetnek ba­jok, nálunk soha sincse­nek zökkenők. Ez a koráb­bi idők felfogása most a valóságos boldogulásunkat — amely természetesen gondoktól, sőt komoly problémáktól sem mentes — nem látja győzelemnek, mert hibáinkról, a szocia­lista építéssel járó bajaink­ról is nyíltan beszélünk. A párt és a kormány beszél nyíltan ezekről. S most né­melyekben az a gondolat jelentkezik, hogy ha egy­szer bajok is lehetnek — nem lehet győzelem. A ligha lehetséges pedig a világon olyan társa­dalom, amelyben mikro- milliméter pontossággal ki­számítható minden intéz­kedés hatása évekre előre. A szocialista építés mehet-e zökkenőmentesen, sima utakon, olyannyira, hogy buktatók, tévedések, ellent­mondások nem is keletkez­hetnek benne? Az alaposan vizsgálódó ember így nem is teheti fel magában a kérdést. Márcsak azért sem, mert az élet dialektikus fejlődése a szocializmusban is az. Itt is keletkeznek, és most is léteznek feszültsé­gek, ellentmondások, ame­lyek rövidebb vagy hosz- szabb idő alatt rendezhe­tők. Rendezhetők, s nem elhanyagolhatók. Ne beszéljünk egyébről, mint arról, hogy valameny- nyi társadalmi rétegnél az igények előtte járnak a le­hetőségeknek. Mi azt mondjuk, hogy csak any- n yit fogyaszthatunk el, amennyit megtermelünk. De az étvágy mindig na­gyobb, mint a terített asz­talon levő élelem. Ezt az ellentmondást csak a tár­sadalom magasabb fokán lehet feloldani. Figyelmet érdemlő meg­jegyzése az általános mun­kásközvéleménynek pél­dául, hogy az egyes embe­rek, vagy szűk csoportok többet vesznek el a köz ja­vaiból, mint amennyire jo­gosultak. Az is igaz, hogy a szép számú munkásréteg valamivel többet érdemel­ne, mint amennyit elvesz. Ez már olyan feszültségi tényező, amely vizsgálatra szorul és anyagi lehetősé­geinkhez mérten igényel döntést. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szocialista építés viszonyai között is léteznek és hatnak érdekel­lentétek: társadalmi, cso­port-, egyéni érdek. Ami­kor mi azt mondjuk, hogy egyértelműen a társadalmi érdek elsődlegességét kép­viseljük, ezzel nem zárjuk ki, hogy konkrét esetekben az egyéni érdek védelme mellett vagyunk. Olyan ese­tekről van szó, amikor az egyéni érdek méltatlanul, indokolatlanul és igazság­talanul szorul háttérbe. IV apjainkban is helyt­111 álló az az elméleti té­telünk, amelyet mindenfaj­ta gyakorlat igazol: az élet ellentmondásokon keresz­tül fejlődik. A szocializ­musban is! Csakhogy a mi előnyünk az: felismerjük az ellentmondásokban rejlő törvényszerűséget és hatá­sát igyekszünk csökkente­ni, ahol lehet kedvező irányba terelni, a szocia­lista építés szolgálatába állítani. Ez az, amit nekünk egész politikai, információs mun­kánkban sokkal komolyab­ban kellene vennünk. Itt voltaképpen bizonyos fajta értetlenségről is szó van. A tisztázás a mi dolgunk, sajtó, rádió, televízió, poli­tikai képzés, propaganda területén egyaránt Kizá­rólag erről a szemléletről van szó tehát, amely nehe­zen fogja fel, hogy mi is ellentmondásokon keresz­tül fejlődünk, hogy a szo­cialista építés sem mentes feszültségektől. Más kérdés, hogy építő munkánk közben elköve­tünk hibákat, egész tevé­kenységünk a dolgozó nép ellenőrzése elatt áll: min­den jelzést, amelyet ta­pasztalati tényekkel igazol­tan közölnek, azt gondosan vizsgálni kell. Csak így tudjuk kijavítani azt, ami nem jó. S itt is egyértel­műbbé kell tennünk, hogy minden elmélet próbája a gyakorlat. S a gyakorlat az, amely minden elméletet kiigazít, helyesel és to­vábbfejleszt. A politikus közvéle- ménynek minden jel­zésére ügyel a politika, de a jelzések sokkal termé­kenyebbek lennének, ha gondjaink értelmezése sok­sok embernél más megvi­lágításba kerülne. S. J. Eseménydús vasárnap Pomázon T űzoltóverseny, klubavatás, karnevál Eseménydús programsorozat várja vasárnap a pomáziakat. Délelőtt kilenc órai kezdettel a községi sporttelepen rende­zik meg a szentendrei járás tűzoltóversenyét. A vetélkedőt Boross István tanácselnök nyitja meg. Fél tizenkettőkor a helyi Pe­tőfi Termelőszövetkezet lovas­iskoláján klubavatással egy­bekötött lovasversenyt rendez­nek. Ugyancsak ezen a délelőttön Az őskor művészete címmel kiállítás nyílik a művelődési házban. Délután öt órakor pe­dig Júniusi karnevál címmel az OKISZ Erkel Ferenc mű­vészegyüttese ad műsort a művelődési ház szabadtéri színpadán. 4 Dunakeszin a KGST-miniszterek

Next

/
Thumbnails
Contents