Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

4 1972. JŰNIUS 7., SZERDA Feldíszítették a szent­endrei Teátrum, éttermet, beleértve a lépcsöházat is. Nem is rossz ötlet, ha egy étteremben és eszpresszó­ban festményeket, grafiká­kat, vagy más egyéb a képző- és iparművészetek­hez tartozó alkotásokat tesznek ki közszemlére, hi­szen sok vendég fordul meg, hogy egyen, igyon, falatozzon, s közben aka­ratlanul is szemlélnie kell a képeket. Persze nem mindegy, hogy — akár az éhség, vagy a szomjúság csillapítása közepette — milyen képekre esik a te­kintet. Különösen nem mindegy Szentendrén, kép­zőművészetünk egyik leg­régebbi fellegvárában, ahol három festő nemzedék él, kik művészettörténeti for­galommá tették ezt a fes­tői kisvárost. Az itt élő és alkotó művészek kiállítási lehetőségei korlátozottak, különösen azok a városban, mert képcsarnok, galéria nincs. Ezért örültünk, hogy a Teátrum étterem — az idegenforgalmi hivatal után — kölcsönadta falait, hogy rá képeket függeszt­hessenek. Gondoltuk, hogy a helybeli művészek elis­mert és zsűrizett alkotásai kapnak majd helyet az ét­teremben, eszpresszóban. Az éttermi tárlatra szóló meghívó jelzi, hogy de­cember 31-ig tekinthető meg az a kiállítás, amely Széchenyi Emilie, Törley Marily plasztikus kavics- mozaikjait és Pataky Mi­hály festményeit, grafikáit tartalmazza. A plasztikus kavicsmozaikok szép kavi­csokból állanak, gondosan választották ki és rakták őket össze, nagyság és szín szerint. Üjszerű vállal­kozásnak tűnhet a kavi­csok összerakása, bizonyá­ra sokan nem láttak még ilyet, vagy hasonlót. Ez a kavicskirakós-játék kelle­mes, hasznos és szép idő­töltés, formás figurákat ra­kott ki Széchenyi Emilie és Törley Marily, de mo­zaiknak nevezni csak ak­kor szabad, ha a mozaik művészi kritériumaival is bír. Ezek a kavicsképek csak összerakási mechaniz­musuk révén mozaikok. Ez nem vád a kavicsképek készítői ellen, mert lehet, hogy később valódi mozai­kokat is alkotnak majd, kísérletezzenek, csinálják továbbra is. De! De köz­szemlére tenni képzőmű­vészeti alkotásként felesle­ges. Nem szolgálunk vele sem készítőiknek, sem a közönségnek. Pataky Mihály képei kö­zött néhány jól sikerült is van, de a ma már igen szé­les körben elterjedt divatos „magyar-absztrakt" szok­ványmegfogalmazásain nem lép túl. Am ezeknél a képeknek legalább a mű­vészi minőségén lehet vi­tatkozni. A Szentendrén élő öre­gebb és fiatalabb művé­szek joggal lehetnek rezig­náltak, — ha véletlenül be­térnek az étterembe, s el­mondhatják: „senki sem lehet próféta ...”? Gondol­hatják, hogy a képzőművé­szeti ízlés és kultúra a mű­vészeteket és a művésze­ket már évtizedek óta be­fogadó városban sem emel­kedett bizonyos színvonal­ra? Ennek a színvonalnak pedig biztosítékai lenné­nek: azok a művészek, akik a régi és az új művésztelepen alkotnak. B. Gy. Június 24 Gycni Gézára emlékeznek Dabason Dabas nagyközség tanácsán a Gyóni Géza ünnepségekről beszélgettünk Czeróczki And­rás elnökkel és Fábián Miklós művelődési előadóval. Ml adta a gondolatot, hogy Dabason Gyóni Géza- iinnepséget tartsanak? — Talán azzal kezdeném, hogy a századforduló egyik költőjének, Achim Gézának, ki szülőfaluja, Gyón község ne­vével indult költői pályájára, mindig nagy kultusza volt Dabason és Gyónón. Amióta a két község egyesült, az ün­nepségeket is közösen tervez­zük és rendezzük meg — mondotta Czeróczki András. — A közelmúltban kutatást indítottunk községünk szülött­jének múltja iránt, s tapasz­talhattuk, hogy községünk ha­tárán kívül is hasonló lelke­sedéssel gyűjtik a Gyóni-ra- jongók az adatokat, özv. Györki Lajosné budapesti, Mi- cserics Ferenc péceli lakosok kerestek fel leveleikkel és szá­moltak be a birtokukban levő Gyóni-emlékekről. Kraszno- jarszk városában a pionírok kutatják a Gyóni-emlékeket. — Gyóni Gézát, a háború költőjének nevezték, mennyiben mai költő, és mennyire szolgálta a hala­dást.? — Juhász Gyula szavaival válaszolok — mondotta Fábián Miklós. — „A költő, aki 1914. nyarán a háború költőiéként indult a lengyel mezőkre, 1917. nyarán, mint a nemzeti de­mokrácia, s az emberi szoli­daritás vértanúja esett el.” Gyóni Géza most lenne 88 éves. Ötvenöt éve halott. El­sősorban itt, a szülőfalujában kell arra törekednünk, hogy Gyóni igazi arcát megmutas­suk. Lírájában megtaláljuk a próbálkozó poétát, de megta­láljuk a forradalmat éltető költőt is. Ezért hívjuk meg dr. Bata Imre és Z. Szalui Sándor irodalomtörténészeket, hogy értékeljék a költő mun­kásságát és ezért rendezzük meg az emlékműsort. — Mikor tartják azt? — Június 24-én, szombaton délután az állandó kiállító te­remben emlékezünk meg Gyó­ni Géza születésének és halá­lának évfordulójáról — vá­laszolta Czeróczki András. Ezután az emléktáblánál he­lyezzük el koszorúinkat, majd a költő nevét viselő művelő­dési házban irodalmi est so­rán meg szeretnénk alakítani a Gyóni Géza baráti társasá­got. Ennek feladata lenne a Gyóni-emlékek felkutatásán, s megőrzésén túl a mai iroda­lom népszerűsítése is. Tusák Miklósné Zenetanárok — közönség előtt Koncertek Dunakeszin és kornyékén Befejeződött a dunakeszi körzeti zeneiskola tanárainak idei hangversenysorozata. Az öt éve működő zeneiskolában immár hagyomány, hogy a ki­helyezett tagozatok székhe­lyein, Foton, Felsőgödön, Vác- hartyánban, Aszódon, Bagón és Pécelen a tanárok hangver­senyeket tartanak, s igyekez­nek megismertetni, megszeret­tetni a komoly zenét. Kezdet­ben kevesen látogatták a hangversenyeket, ma már telt házak — szülők és gyerekek sokasága — várják a közre­működőket. E hangversenyek állandó szereplője kezdettől fogva Varga Károly, akinek színes, hangulatos, nagy szakmai fel- készültségről és jó pedagógiai érzékről tanúskodó ismerteté­seit gyakran hallhatjuk fil­harmóniai hangversenyeken, Budapesten és vidéken, a rá­dióban és a televízióban is. öt kértem meg, beszéljen a dunakeszi körzetben szerzett tapasztalatairól. Bensőséges légkörben — A zenetanárok és a szü­lők az év közben lezajló „pró­zai” találkozók után az év vé­gi hangversenyeken már mint művész és közönség kerülnek egymással kapcsolatba — mondotta. — A tanárok pro­dukcióikkal azt a csúcsot igyekszenek megmutatni, ahová növendékeiket szeret­nék eljuttatni. A szülő egy-egy jól sikerült hangverseny élmé­nyével gazdagodva még szíve­sebben bízza gyermekét az il­lető tanárra. De hogy a hang­versenyek valóban élménnyé váljanak, ahhoz — a tanárok felkészültségén kívül — okvet­lenül meg kell teremteni egy bensőséges családias légkört. Ezt tartom a magam elsőrendű feladatának ezeken a koncer­teken, a művek ismertetésén túl. S hogy ezt közösen sike­rült is megvalósítanunk, azt a hallgatóság évről évre gyara­podó létszáma mellett a me­leg fogadtatás is bizonyítja. Már szinte családtagként, ré­gi jó ismerősként fogadnak, üdvözölnek bennünket. * Élmény az előadóknak A zeneiskola vezetősége a tanári hangversenyek műsorá­nak összeállításával, rendezé­sével idén Varsányi Lászlót, a budapesti Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola ta­nárát, a dunakeszi körzeti ze­neiskola zongoraszakának vezetőjét bízta meg. — Nagy örömmel vállaltam a hangversenyek megszervezé­sét és a közreműködést — mondja. — öröm látni a kö­zönség érdeklődését és a ta­nárok lelkesedését. Kollégáim évről évre igényesebb, válto­zatosabb műsorral lépnek pó­diumra. E koncertek a tantes­tületet is jobban összeková­csolják és elmélyült munkára, új művek felkutatására ser­kentik. A pedagógiai munka mellett az aktív zenélés a ta­nárok számára nagy élményt jelent, különösen ha látják: igénylik, megbecsülik fellé­péseiket. Tágítani a látókört — A műsorban igyekszünk a zeneirodalom minden korsza­kát bemutatni. Az idei hang­versenyeken közreműködő Bolgár Anna, Erdélyi Sándor, Lakos Lászlóné, S. Zádor Éva, Puska Tibor, Szabóky Judit és Takács Lajos szép produkciók­kal járultak hozzá a sikerhez. A jövőben is folytatjuk a ta­nári hangversenyeket. Célunk a kodályi gondolat megvalósí­tása: „Legyen a zene minden­kié!” Korda Ágnes A munkásosztály fii Életregény Esorgi Dimitrovról Georgi Dimitrovnak, a bol­gár és a nemzetközi munkás- mozgalom kiváló harcosa szü­letésének 90. évfordulója tisz­teletére a Kossuth Kiadó a közeli hónapokban megjelen­teti Kamen Kalcsev: A mun­kásosztály fia című regényes életrajzát, Kamen Kalcsevnek — a harmincas évek óta nép­szerű író hazájában — a Di­TEGNAP MENT A TV-BEN Múzeumi séta Mennyben Korhadó, öreg pad. Váltás: a festmény róla. Kerítés, kö­rülölelve növényekkel. Váltás: ugyanaz a kerítés festményen. Állókép: Zebegény. És ezután egymást érik a festmények, Szőnyi István képei, a Duna­kanyar gyöngyszeméről. A te­levízió rendhagyó múzeumi sé­tára invitálta tegnap nézőit: kamerája a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeumban nem telepedett meg, a szoba hűvö­sében, az emléktárgyak magá­nyában, a félbehagyott fest­ményeknél, a művész maga készítette ecsetein, a könyv- szekrényben sorakozó köny­veken. Igaz: így nem is lehet bemutatni azt a Szőnyi Ist­vánt, aki azt vallotta: „Mikor 1924-ben megnősültem, kike­rültem Zebegénybe, és felfe­deztem magamnak a táj és az ember harmóniáját, ami egész életemen elkísér.;...” Senki­nek még nem volt ennyire testhez álló műterme a ma­gyar piktúrában, mint Sző- nyinek, hiszen ő vázlatait, a táj megannyi apró változását itt örökíthette meg, Zebegény volt a műterme. A kamera bekísért minket Az általános iskola 8. osztályát elvégzett ipari tanulókat veszünk fel az 1972/73-as tanévre, kőműves és villanyszerelő szakmába. Vidékieknek szállást, teljes ellátást biztosítunk. A tanulmányi eredménytől füaqő, rendelet szerinti ösztöndíjat fizetünk. Jelentkezni lehet: a Prc:peritás Ktsz munkaügyi osztályán. Bp. IX., Viola u. 45. házába, ahol klasszikus gitár- muzsika szól, s Szendrey-Kar- per László emlékezik egy fe­lejthetetlen koncertre, melyet i' ő adott a festőnek Hogy is I felejthetné el ezt a hangver­senyt, mikor pár hónapra rá, már a művész halálhíréről ér­tesült! Szőnyi Pátzay Pállal egy műteremben dolgozott. A Kossuth-díjas szobrászművész az együtt töltött napokról vall, Iván Szilárd festőművész ar­ra emlékszik, ahogy Szőnyi a tájat nézte, arra a megható csodálkozásra, ahogy a festőt megragadta a természet pilla- natonkénti változása. ^ ta­nítvány is megszólal. Egy a sok közül, akiket Szőnyi Ist­ván a Képzőművészeti Főis­kolán oktatott: Kórusz József, aki rövid visszaemlékezését a gyásszal fejezi be; „1960 au­gusztusában meghalt Szőnyi István. Termékeny művész volt. Halálakor 21 kép volt munka alatt.” Az operatőr a mester korai festményét mutatja a zebegé­nyi temetésről. Öt ugyanígy temették. Koporsóját tanít­ványai vitték vállukon. A rendhagyó múzeumi séta ezután a mai Zebegényt mu­tatja, az emlékmúzeumot, me­lyet naponta keresnek fel a művészet szerelmesei, a ker­tet, ahol nyaranként művész­telep ad néhánj napra elfe- lejthetetlen iskolát a tehetsé­ges fiataloknak. A „Múzeumi séták” ötödik adásának forgatókönyvét Pe­tényi Katalin írta, operatőrje Káplár Ferenc, rendezője Kút­völgyi Katalin volt. A har­mincöt perces megemlékezés igaz, szerető emléket állított a nagy magyar festőművésznek, Szőnyi Istvánnak. t. e. mitrov életéről és tevékenysé­géről szóló munkája részben történelmi mű, részben re­gény. Hősei és főbb szereplői hiteles történelmi személyek, neves politikusok, tetteiket az író hiteles források, dokumen­tumok alapján dolgozta fel. A Kossuth Kiadó gondozásá­ban valószínűleg már a jövő évben megjelenik a „Dimitrov válogatott művei” kétkötetes kiadása, amelyben legfon­tosabb, legalapvetőbb munkái kapnak helyet. Az elkövetke­zendő években várható egy — tudományos történelmi mun­kaközösség által szerkesztett — Dimitrov-életrajz és „A Bol­gár Kommunista Párt törté­nete" című munka megjele­nése. Tanácskozás a fiatal pedagógusokról Több mint 40 ország és szá­mos nemzetközi szervezet részvételével kezdődött ked­den az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában az a nemzetközi szakszervezeti ta­nácskozás, amelyen a fiatal pedagógusok helyzetét elem­zik. A találkozót a Pedagógus Szakszervezetek Nemzetközi Együttműködésének Bizottsá­ga (CICSE) hívta össze. A háromnapos eszmecserén megvitatják a pályakezdés gondjait, a fiatal pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsü­lésének helyzetét. Szóba ke­rülnek a fiatal pedagógusnők és a falun dolgozó fiatal pe­dagógiasok munka- és életkö­rülményei is. A tanácskozás referátumát F. Blanchard, a Pedagógus Szakszervezetek Nemzetközi Együttműködési Bizottságá­nak titkába tartotta. A tanácskozás résztvevőinek tiszteletére Ilku Pál művelő­désügyi miniszter kedden este fogadást adott a Pedagógusok Szakszervezetének Benczúr utcai vendégotthonában. Árpád-kori templom A Borsod megyei Rásony- sápberencs község régi teme­tőjében a református temp­lomot eddig mint gótikus építményt tartották nyilván. Most» a templom tatarozása során, a vakolat leverésekor íves, románkori nyílásokra bukkantak, amelyeket koráb­ban befalaztak. Az eddigi megállapítás szerint a temp­lom az eddig feltételezett idő­pontnál korábban, valószínű­leg az Árpádok korában, a XII—XIII. században épült Ez már a harmadik olyan építmény Borsodban, amely­nek Árpád-kori eredetét az utóbbi két évben állapították meg. A megyei tanács díszudvarán Nyáresti hangversenyek Népi mesterségek Fazekasok, kékfestők, fafa­ragók, szűrrátét-készítők, a fe­kete kerámia mesterei és szá­mos más népi mesterség mű­velőinek alkotásai láthatók azon a kiállításon, amely szombaton nyílt meg a Főváro­si Művelődési Házban. A Pest megyei Tanács dísz­udvarán már állítják a pódiu­mot, amely nyáron otthont ad az Országos Filharmónia kü­lönböző hangversenyeinek. A „Nyári mesterbérlet” sorozat öt, míg a „Kamaraestek” és a „Kamarazenekari hangver­senyek” négy-négy előadásból állnak. A Magyar Állami Hangversenyzenekar három­szor ismétel meg négy-négy hangversenyt. A Syryus Mint az elmúlt héten, már előre jeleztük, ma a Syryus együttesről adunk hírt. Az el­múlt év decemberében több mint egy évig tartó ausztrá­liai turnéjukról tértek haza; körülutazták a földet, sok kel­lemes és kellemetlen kaland­juk volt, de végeredményben élményekben és főleg zenei tapasztalatokban gazdagon tértek haza. — Mivel jellemeznék azt a zenét, amit játszanak? — Ausztráliában „Heawy jazz Rock” kifejezéssel illet­ték muzsikánkat. A „heawy” súlyosat, nehezet jelent, a má­sik két szó pedig nem szorul különösebb magyarázatra. Az igényes, erősen improvizatív zenéknek szeretnénk itthon is közönséget nevelni. Az első jelek szerint siker­rel. Az eddigi koncertek so­rán kialakult a Syryus-társa- ság, amely mindenhova elkí­séri az együttest. Ausztráliában már megje­lent Syryus-lemez, most Ma­gyarországon is készül az al­bum, ennek borítóját Berend Iván, fiatal fotós és grafikus készítette. — A nyári program? — Minden második kedden az Ifjúsági Parkban szerepe­lünk. de emellett természete­sen gyakran ellátogatunk vi­dékre is. A zenekar személy- és hangszerelés' összetétele rö­viden: Baronits Zsolt (alt szaxofon), Ráduly Mihály (tenor szaxofon és fuvola), Pataki László (orgona), Ve- szelinov András (dob- és más ritmushangszerek) és Orszácz- ky Miklós (basszusgitár, ének). Két hír Még két zenei hír Pest me­gyéből: Ráckevén aSzavolyai- kastély kupolatermében szom­baton este 8 órakor hangver­senyt rendez a Ráckevei-Duna Intéző Bizottság. Közreműkö­dik a Pro Musica Kamara- együttes, a dunavarsányi Ifjú Zenebarátok Zenekara és a Vox Pads Vegyeskar, vezé­nyel Könözsi László és Jávor Ernő. Június 27-én este 6 órától a dunakeszi József Attila Mű­velődési Központban a Hun­gária együttes ad hangver­senyt. M. S. KeDvEnC .. L E-------------M E---------------­---__Z E . M UIA/S/UST Vágja k!, írja rá a kedvenc vo­kális- és hangszeres, valamint könnyűzenei szám címét, úgy küldje be szerkesztőségünkbe (Budapest Vili., Somogyi Béla u. 6. Pest megyei Hírlap). A borí­tékra ne feledje el felírni: „Ked­venc lemezem”. Szavazóink kö­zött havonta egy nagy- és tizen­két kislemezt sorsolunk ki, a Ma­gyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát* A Teátrum étterem díszei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents