Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-07 / 132. szám

1972. JUNTOS 7., SZERDA H5T MECYKf kJCiriap A núbiai gyűjtemény új teremben Bezárt a Szépművészeti Mú­zeum egyik legnépszerűbb ki­állítása, az egyiptomi művé­szetet bemutató terme. Az in­tézmény vezetői úgy vélték, hogy a már több mint tíz éve fennálló tárlat időközben el­avult és szűknek is bizonyult. A tervek szerint július elején nyílik meg az új egyiptomi ki­állítás a múzeum e célra át­épített egyik nagyméretű föld­szinti helyiségében. Itt kerül majd először a látogatók elé a núbiai gyűjtemény anyaga. Kislétán volt az ispotály Szabolcs-Szatmár megye egészségügyi történetének ku­tatása közben sok érdekes do­kumentumot talált dr. Fazekas Árpád nyíregyházi főorvos. Többek között előkerült az az okmány, amely bizonyítja, hogy dr. Jósa István, a Tiszán­túl első megyei főorvosa 30 évig, 1807-től 1837-ig egy Sza­bolcs megyei kis községből, Kislétáról irányította a terület egészségügyét. Több tudomá­nyos értékű írása készült itt és Kislétán volt a megye egyik ispotálya is. rp A hajdúszoboszlói gyógyfürdő új termál­X Cnilill részlege 28 millió forintos beruházással ké­szült. A korszerű, hárommedencés fedett fürdő télen-nyáron üzemel. Az épületben kétezer vendég be­fogadására alkalmas vetkőző, szauna, férfi és női masszírozó, fogínyzuhany kezelő, inhalációs terem is helyet kapott. És Medárd? A néphit szerint a csütörtö­ki Medárd-nap döntő az el­következendő hetek időjárása szempontjából. A meteoroló­gusok tudományos megfigye­lése szerint azonban nem egy­értelmű az, hogy a Medárd- napi esőzés 40 napos rossz időt, esőt hoz. A századfordu­ló óta nyilvántartott adatok szerint igen sok esetben elő­fordult, hogy Medárd-napkor bőven esett az eső és utána aszályos június, július követ­kezett. Arra is volt példa, hogy a Medárd-napi szárazsá­got tartós eső követte. A me­teorológusok véleménye sze­rint, ha a Medárd-napot 5—10 napos időtartamban zápo­rokkal, zivatarokkal „tarkí­tott” változékony idő előzi meg vagy követi, akkor nagy valószínűséggel a következő időszakban az átlagosnál több eső esik. Térzene A nyári főszezonban ismét rendszeresen adrak szabadtéri koncerteket a Balaton partján. A«. északi part nagyobb he­lyein július első napjaiban kezdik meg programjukat a zenekarok, a déli parton pedig a hónap közepétől térzenével szórakoztatják a vendégsere­get a nagyobb nya. alóközpon- tok parkjaiban, sétányaiban. Hűtőszekrény pb-gázra Újfajta hűtőgépet exportál a TRANSELEKTRO Külkereske­delmi Vállalat. A svájci Sibir- cégtől megvásárolt licenc alap­ján ugyanis a jászberényi Hű­tőgépgyárban az év elején megkezdték a legkorsze­rűbb abszorpciós hűtőgé­pek gyártását. Elmondja Sirkó Ottó, a Volán 20-as vállalatának autóbuszkalauza. Nem tele szatyorral... — Augusztusban megyek Párizsba, Dél-Franciaország- ba, onnan pedig Svájcba. Na­gyon szeretek utazni, renge­teget jártam külföldön. Négy­szer voltam Csehszlovákiában, láttam a Szovjetuniót, Dániát, Svédországot, Jugoszláviát, az NDK-t, Olaszországot és Er­délyt is. Ezekre gyűjtögetem a pénzt, össze is jön szépen, nem iszom, nem dohányzom. Minden második napon szol­gálatban vagyok, olyankor minimálisak a költségek. Egy ország van — Japán —, ahová nagyon szeretnék elmenni, de tudom, ez nem fog sikerülni. Nagyon drága, mert messze van, rengeteg sok az útikölt­ség. Tizenhárom esztendeig lottóztam, egyszer sem ütött be a nagy összeg. Az utazás iránti szerelmem már régi, először vállalati szervezésben jártam külföldön, négy napra voltunk Csehszlovákiában. A legjobban Olaszország tetszett, nagyon szeretik a magyarokat, láttam is sok ma­gyar vonatkozású emléket. Nem tele szatyorral, hanem tele fényképezőgéppel szok­tam hazatérni. Valóságos má­niám az épületek fényképe­zése. Egyébként mindent tü­zetesen meg szoktam nézni, még azt is, hogyan csukó­dik a villamos ajtaja. Hazánk szép tájait viszont még nem nagyon láttam, de mint any- nyi mindent, ezt is tervsze­rűen csinálom. Fiatal vagyok még, okosabb hát most vál­lalkozni a nagyobb utakra. Országon belül ráérek az­után nézelődni. Legtöbbször IBUSZ-csoporttal utaztam. Élményekkel gazdagodhat az ember. Riminiben alig tudtam lerázni egy olaszt, aki üzlethelyiségét akarta eladni nekem. Szívesen emlékszem még Tallinnra, ahol fiatalok vártak bennünket, és minden­ki kapott egy szál gyönyörű virágot. Nagyon kedvesek voltak. Te már csak kalauz... Egyetlen idegen nyelvet nem beszélek, más kedvteléseim vannak. Szeretem a mozit, a színházat, a könyveket. Ta­valy huszonhárom színdara­bot láttam, az idén csak egyet. Kicsit hagyom most a szín­házat, mert szeretem a be­fejezett darabokat, nem jó, ha a vége rám van bízva. Ez pontosan olyan, mintha a Vác és Budapest közötti já­ratot Dunakeszinél megállí­tanám, közölve, hogy végál­lomás, mindenki úgy megy tovább, ahogy akar. Szó'-al szoknom kell a modern da­raooknoz. Amt pedig a köny­veket illeti, mindent elolva­sok, különösen a dokumen­tum írásokat kedvelem. Ami­kor időm van — akár két in­dulás között is — könyvet ve­szek a kezembe. Szeretnek engem, és nagyon jól érzem magam a munkahe­lyemen. Sokszor ki akartak emelni ellenőrnek, forgalmi tisztnek, elszámoltaidnak. Nem vállaltam. Szeretek egy vendéglőbe járni, szeretem, ha minden egy helyen van a zse­bemben, és szeretek tartósan egy helyen dolgozni. Lehet, hogy ez rossz szokás? Mondta is a nagybácsim: Te, Ottó, te már csak mindig kalauz ma­radsz? A munkáról sokat tudnék mesélni. Amikor 960 forint volt a fizetésem, sokszor mondták az ismerős utasok, ha fizettek: hagyd, öregem, nem kell a jegy. Örülök, ha visz- szautasíthatom őket. Csak úgy lehet az utasokkal betartatni a rendet, ha én is betartom. Mert azután, ha szólok vala­miért, azt mondanák: ez be­szél, aki jegyet sem ad, aki zsebre teszi a pénzt? Hiány­zik nekem ez? Háromféle utas van. Jó, rossz és semleges, sokszor képtelen vagyok meg­érteni őket. Forintos jegyet is próbálnak elbliccelni. Nem hi­szem, hogy ne lenne rá pén­zük. Más a bökkenő. Egysze­rűen rossz szokás ez. A legne­hezebb napok mindig a hét végén vannak. Nemhogy jó- kedvűek lennének az utasok! Ellenkezőleg, pattanásig vib­rál a levegőben a feszültség, s egyszeriben megszűnnek a különbségek a két nem között. Tíz vitaesetből nyolc nő. A férfiak közül csak a részegek­kel van baj. A munka ízéről... Igyekszem mindig jókedvű és udvarias lenni. Ezt sulyko­lom bele a tanuló kalauzaim­ba is, mert azt mindig adnak mellém. A szájukba rágom azt is, hogy nem szabad csalni. Nem érdemes. Sajnos, a fiata­lok közül sokan nem törődnek a becsülettel. Pedig, aki ennél a vállalatnál marad, nem jár rosszul. Igaz, ha tíz fiatal jön, legalább nyolc hamarosan el­megy. ök olyat is megenged­nek maguknak, amit én tizen­három esztendős munkavi­szony után nem mernék meg­csinálni. De vegyük az időseb­beket. Ha öt elmegy, három vissza is jön. Így van ez. A rruunka ízéről kellene többet beszélni manapság. A munkatársaimmal nagyon jól kijövök. Ha reggel hatkor végzek, még tizenegykor is ott beszélgetünk. Mindenki­nek be kellene bizonyítani, milyen sok múlik a jó közös­ségi életen. Sokszor megkér­dezik, honnan vp.n nálam az utazás szeretete, amikor hiva­talból is éppen eleget utaz­gathatok. Ám, micsoda kü­lönbség van a munka és a szórakozás között. Vagy em­lítsem a tudásvágyat? Nagy motor! Pedig az iskolában nem tanultam sok földrajzot, s egyáltalán nem tanultam valami sokat, csak hat elemim van. De azt ajánlom: ki-ki nézzen szét maga körül, és a világban is. ★ Lassan már negyveneszten­dős lesz, telik az idő, de a len­dülete a régi. Ha mond vala­mit, kezével és mosolyával is eljátssza. Lát is, nemcsak néz a világban. Nyáron indul tizen­hetedik külföldi útjára. Jelen­leg a mogyoródi vonalon ka­lauz, de előzőleg 14 évig, a galgamácsai járaton kezelte a jegyeket. Ez a járat azonban 1969-ben kalauz nélküli lett. F. B. Előnyük, hogy nemcsak elektromos árammal, hanem pb-gázzal és petróleummal is működtethetők. így az új hű­tőszekrény elsősorban a kem­pingezők, a hétvégi háztulaj­donosok körében tarthat szá­mot nagy érdeklődésre. Jászberényben gyártanak kemping-lakókocsikba szerel­hető hűtőgépeket is, amelyek utazás közben autóakkumulátorral, majd pedig gázpalackról működ­tethetők. A Transelektro a közelmúlt­ban 10 ezer abszorpciós hűtő- szekrényt értékesített az NSZK-ban. 15 ezret az NDK- ban, de Kanadából és az Esve- sült Államokból is érdeklőd­tek az újtípusú készülékeik iránt. Másfél millió fehér­es szürkenyár Magot gyűjtöttek a Duna— Tisza '.özén honos fehér- és szürkenyártól. A megszárított kipergetett magot nyomban el­vetették a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csemetekertjeiben, öntözéssel nevelik a nyárfamagoncokat, s évente másfél millió fehér­éj szürkenyár csemetét adnak át a homok erdősítéséhez. Er­dei fenyővel elegyítve a kiet- le . homokbuckákat erdősítik ezekkel a nyárfafélékkel. JEGYZET Összehangolt erőfeszítéssel A FALU ÉS VÁROS KÖZ­TI KÜLÖNBSÉG felszámolá­sa szüntelenül hangoztatott szükségesség. A lakossági ja­vítószolgáltatás fejlesztése: kiemelt kormányprogram, s az előbbi cél megvalósításá­nak fontos eleme. A kisebb-nagyobb Városok külső területei, ide számítva nemcsak a ritkán lakott, szét­szórt, kieső településeket, ha­nem Budapest terjeszkedő­sűrűsödő agglomerációját ^ is — ma még szemléletesen ér­zékelteti e program égető idő­szerűségét. Az igények mérté­kének és milyenségének ala­kulása azonban nemcsak _ a hiányokat, hanem a fejlődést is elénk tárja. Az egyik igény kielégítése új igényt is tá- maSzt. Nehéz utolérni önmagunkat a magunk szabta úton. A tanyák, ritkán lakott külső települések jó része még hosszú ideig fennmarad. Az ott lakók óhajait azonban ne­héz lenne visszafogni — az igények előbb mozdulnak el a holtpontról, mint hordozóik, a tanyákon megrekedt embe­rek. A LEGÉRZÉKLETESEBB PÉLDA erre éppen Pest me­gye, ahol az utóbbi öt eszten­dőben a lakosság tulajdoná­ban levő rádiók száma 200-ról 280 ezerre, a tévékészülékeké 60-ról 127 ezerre, a mosógépe­ké 85-ről 140 ezerre, a hűtő­gépeké 10-ről 50 ezerre növe­kedett Még nagyobb az 1970 —1980 között várható gyara­podás — amikor az előzetes becslés szerint minden máso­dik családnak lesz hűtőgépe, televíziós készüléke még töb­beknek. Csakhogy önmagában ez sem elég. Mert a mosógép, a centrifuga működésének elő­feltétele a legelemibb szolgál­tatás : a villanyhálózat. S hogy a háziasszony az új mosógé­pen ne vedrenként felhúzott, kínlódva cipelt kútvízzel, tek- nőszisztémával mosson, ah­hoz vízhálózat és csatornázás kell. Hogy a házi munkát megkönnyítő háztartási gépek ne vegyék vissza, amit nyúj­tottak, ne okozzanak ugyan­annyi időt rabló idegeskedést, mint amennyit használatuk­kal megtakarít a tulajdono­suk — azt megfelelően meg­szervezett, jól működő, hozzá­férhető (kihelyezett, vagy mozgó felvevőhelyű) karban­tartó, javító hálózat biztosít­hatja. Nyilvánvaló, hogy mindez óriási és összehangolt erőfe­szítést követel, államtól, tár­sadalomtól. egyéntől egyaránt. De megéri. Mert mindez együttvéve már nemcsak a nehéz fizikai munkától sza­badít meg, hanem több sza­bad időt, szabadabb tudatvi­lágot is teremt. MA MAR A LEGELDU­GOTTABB HELYEKEN IS erdővé sűrűsödnek a tévé­antennák. Sokan előbb vásá­rolnak televíziót, mint mo­dern bútort a régi helyébe. A külvilág iránti érdeklődés in­tenzitásának és irányának megváltozását jelzi ez is — s a sokrétűbb tájékozódás, a szélesebb látókör, mihdaz, amit a tévé a centrumoktól távol élő lakosságnak nyújt­hat; ha áttételekkel is — út az igazi kulturálódás felé. Mert a kielégített igények ezen a téren is új igényeket teremtenek, mégpedig bővített újratermeléssel: egyre tágítva az érdeklődés horizontját. A hűtőszekrény (ha úgy tet­szik, frizsider), a mosógép, a centrifuga épp úgy, mint a korszerű közlekedés, keres­kedelem, az elektroakusztikai eszközök, valamint a folya­matos használatukat biztosító lakossági szolgáltató hálózat: egyre inkább előfeltételei a civilizált életnek. S valóban, van szerves kapcsolatuk a kulturálódáshoz is, hiszen alapjaiban változtatják meg a földrajzilag távol eső tele­pülések életstílusát, szellemi igényeinek, érdeklődésének körét is. ÍGY kapnak üj fényt ezek az agyonkoptatott, szür­ke szavak: településfejlesztés, távlati vízműfejlesztés, szol­gáltatásfejlesztés. S a végső cél valóban nem a frizsider és társai megszerzése, hanem ezeknek az eszközöknek se­gítségével — a kultúra tulaj- donbavétele. Péreli Gabriella Méteres angolnák Az idei szezonban a balato- i.. horgászok mind nagyobb számban fognak ki a tóból an­golnákat. A néhány éve bete­lepített hal kitűnő n fejlődik, s ma már nem ritkaság az egy méter körüli példány. Hosszas lelki tusa után felszereltet­tem lakásomban a telefont. Hivatalban vagy egyéb helyen nem irtózom tőle, de otthon, az más. Nem szeretem, ha belecsengetnek az életembe. Vonzódom a magányhoz, és azt nem keresve óhajtom kiharcolni, hanem adottsággá igyekszem biztosítani. Ezért nem nősültem meg, és ezért» szerkesztettem kartonlapon az alábbi szöveget: — Elutaztam, postát, üzenetet kérem a házmesternél leadni. Mikor délután hazajövök az üzem­ből, kiteszem az ajtómra a táblát, és csak reggel veszem be, mikor elmegyek hazulról. Akkor nár csöngethetnek. Né­ha, sajnos, azonban nekem is kell más­tól valami, ami sürgős, és ezt otthoni telefonon kényelmesebb lenne elintéz­ni, mint leszaladni a trafikba. így érle­lődött elhatározásom, hogy beszerelte­tem a telefont. De egyhez ragaszkod­tam. A szám titkos legyen. Az én tele­fondrótomon csak egyirányú közlekedés lesz. Azon én beszélek. A számot csak annak adom meg, akivel a legbensőbb viszonyban vagyok. De kivel vagyok én a legbensőbb viszonyban? Megkérdeztem a postát, nem kaphat­nám a telefont esetleg szám nélkül, de hidegen elutasítottak. Mindegy, most itt csillog előttem. Felhívtam egy barátomat, hogy meg le­gyen az új telefon felavatása, aztán le­feküdtem. Másnap nehéz napom volt a hivatal­ban. Még néhány adatra volt szüksé­gem, hogy jelentésemet elkészítsem, és benyújthassam a minisztériumnak. Né­hány adat csak. de hol van az az átko­zott jegyzet?! Jóságos teremtő... ott­hon hagytam! Megdermedtem az ijedt­ségtől. A jelentésnek háromnegyed óra múlva a minisztériumbar kell lennie, ér én egy órányira lakom az üzemtől. Botrány lesz,.. . kirúgnak ... kirúg­nak .. nem .. taxival sem érek visz- sza... Hopp, te, drá<?a, fekete jószág. Hiszen tegnap vezették be nálam a te­Titkos teleíonszám tefont! A Hanák néni mét. takarít, egy­szerűen felhívom, íróasztal jobb sáron, nyitott napló, első két sor. Jóságos Ha- nan néni bemondja az adatonat, az sem baj, ha nem érti, én megírom. Je­lentés, xutás minisztérium, bravó, bra­vó, szaktársam, nagyon jó, kimerítő je­lentés, prémium biztos, mondja, nem akar miní-zter lenni, vagy hasonló, ad­dig is itt van ez a kis Kossuth-dí j ... Na, de gyerünk... 947—522... br... br ... br ... br ... br... — Halló, itt divatszalon ... anyád... 947—522 ... br ... — Halló, itt divatszalon ... Te büdös fekete dög; Megtöröltem gyöngyöző homlokomat. Mindjárt ti­zenegy óra, és nekem a minisztérium­ba ... Lassan, módszeresen... az ütkö­zőn túl is benyomni a tárcsát... 9 ... kicsit várni... 4 ... na, most... 7 ... lassan ... 5... óvatosan... 2... még- egyszer... 2... br... br... brr... — Halló, itt divatszalon ... Nincs isten, nincs kegyelem, nincs jóság, nincs szeretet, se bor, se búza, se békesség, csak ez a fekete ördög, és én groteszk, gyenge fegyveremmel. Ezzel a hat számmal, ame.yet bármely kisgyer­mek számtankönyvében megtalálok, oiyan egyszerű, de ameiyre nem a Ha­nák néni jóságos, üdvözítő hangja je­lentkezik, hanem egy meddő, impro­duktív műintézet, ahol nem kapok ada­tot, csak nőit, meg gloknit, meg zsa- bót. Majdnem sutám. Atvillani az agya­mon a rég tanult variáció, permutáció, kombináció, de nincs időm, értse meg, uram, nincs időm ... Megvan! Megvagy te démon, te elekt- ropestises pokolgép, /illámgyorsan fel­hívtam a tudakozót: — Kedves elvtársnő, . ne haragud­jék ... Kovács Péter .. igen ... Játszó u. 13... Kérem, én elfelejtettem a sa­ját telefonszámomat... rettentően fon­tos ... a könyvben még nincs benne... kérem, legyen szíves megmondani... igen, vároK... hogy tetszik ezt monda­ni... hogy nem mondhatja meg, mért- titkos .. de, kérem, a saját számom, aranyos elvtársnő ... nem, nem mond­hatja azt mindenki... ilyet még mon­dani sem szabad... hogy menjen be,és igazoljam magam...?! Kiesett a kagyló a Kezemből. Megtört, üveges szemekKel bámultam a semmit. Ha... ha... Kossuth-díj ... Kossuth-dí j drágám, csak fél tizenkettőig van... — Vár még valaki Kossuth-díjra? .. . Ködösen hallom, hogy valahol be­csaptak egy ajtót. Gépiesen nézem az órám. Háromnegyed tizenkettő múlt hat perccel. Szaggatott, mély lélegzetet ve­szek. Vigyázz, Kovács, most dől el ben­ned, hogy megőrülsz-e vagy más ember leszel? Elszántan szorítom össze a fo­gam. Más leszek. Ilyen már úgyis rég­óta vagyok. '~sak ezt a jelentést meg­ússzam. Megúsztam. Nem is ment nehezen, és végül barátságosan búcsúzott tőlem a főosztályvezető. Hazáig futottam. Lihegve téptem fel az ajtót: hol az a hazug, aljas karton? Hogy én elutaztam, nem vagyok itt­hon ?. . Ronggyá téptem. Azután a te­lefonhoz rohantam. Egymásután hívtana fel az ismerőseimet: — Gyertek, fiúk, itthon vagyok, foly­ton itthon vagyok, aludjatok itt, lakja­tok örökké nálam ... Végül felhívtam a postát: — Kérem a titkos számot törölni... a földről... megsemmisíteni... tessék egy nyílt, becsületes számot adni ne­kem ... belenyomni a pótfüzetbe vasta­gon, kerettel, hogy mindenk megtalál­ja ... még én is .. . Itt van ez az átkozott notesz... mi ez ... miért van az első két sor áthúz­va...?! ja... persze.. emlékszem már... még az este húztam ki, mert fölösleges,... nem kell a jelentésbe... Deák Gusztáv MONOLÓG uéTásró' munkáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents