Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-04 / 130. szám
9 2-mariim 1972. JÜNIUS 4., VASÁRNAP FÓKUSZ Egy város metamorfózisa NYUGAT-BERLIN amerikai övezetében, a volt Szövetséges Ellenőrző Bizottság Potsdamer Strassen levő épületének első emeleti dísztermében szombaton délben, pontban tizenkét órakor ünnepélyes keretek között aláírta a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminisztere a négyoldalú nyugatberlini egyezmény négy hivatalos példányát, amelyek közül egy orosz, egy francia és kettő angol nyelvű volt. E NÉGYOLDALÜ egyezmény, mivel kormányközi megállapodás, életbelépéséhez nincs szükség parlamenti ratifikálásra: az aláírással azonnal életbe lépett, s vele együtt hatályossá váltak „az illetékes német hatóságok” megállapodásai is, amelyek e négyoldalú egyezményhez csatlakoznak. Ezek: az NDK és az NSZK megállapodása az NSZK-ból Nyugat-Berlinbe és vissza az NDK területén keresztül vezető tranzitforgalom könnyítéseiről, továbbá az NDK kormányának és a nyugat-berlini szenátusnak két egyezménye az állandó nyugat-berlini lakosok NDK-beli látogatásainak lehetőségeiről, és az NDK területén levő, de Nyugat-Berlinhez tartozó kisebb települések, az úgynevezett enklávék problémájának területcsere útján való rendezéséről. (Ez utóbbi egyezmény jegyzőkönyvét szombatra virradó éjjel írták alá Berlinben.) __A NYUGAT-BERLINI EG YEZMÉNY, ha nem is végleges megoldást, de tartós rendezést jelent annak a városnak a számára, amely csaanem három évtizeden át az állandó békebontó szerepet játszotta. Nyugat-Berlin korul a múltban többször is (például 1948—49-ben, 1958— 59-ben, továbbá 1961-ben) rendkívül válságos helyzet alakult ki, amely igen nagy veszélyt jelentett egész földrészünk. sőt a világ békéje számára is. Nos, ez a város most olyan helyzetbe került, amely lehetővé teszi számára, hogy a NATO előretolt hadállásából, az NSZK-beli revansisták ugródeszkájából végre nyugalmasabb területté váljék. Az új helyzet legfontosabb alapelve: Nyugat-Berlin nem tartozik az NSZK- hoz s ezt a várost nem onnan kormányozzák. PONT KERÜLT tehát a nyugat-berlini kérdés hosszú és válságos periódusainak a végére. Az egyezmény nemzetközi jelentősége azonban ennél még nagyobb. Az NSZK kormánya ugyanis a keleti szerződések életbe lépését ezen egyezmény megkötésével kapcsolta össze. (Tegnap délelőtt a keleti szerződéseket Heinemann, az NSZK elnöke alá is írta, majd délben Bonnban kicserélték a szovjet—NSZK. délután pedig a lengyel—NSZK szerződés ratifikációs okmányait. Ezzel a két szerződés életbe lépett. Sőt, már hivatalosan azt is bejelentették, hogy a NSZK és Lengyelország megállapodott a diplomáciai kapcsolatok felvételében.) „ELŐRETEKINTŐ” nyilatkozatot adtak ki tegnap Berlinben is: „Az NDK kész arra, hogy az NSZK-val vélemény- cserét kezdjen a normális kapcsolatok megteremtéséről és az ehhez szükséges nemzetközi jogi érvényű egyezmények megkötéséről.” MIVEL A NATO e négyoldalú egyezmény megkötéséhez kapcsolta az európai biztonsági konferencia összehívását, a nyugat-berlini egyezmény életbe léptetése tovább javítja a nemzetközi légkört, megnyitja a kaput újabb nemzetközi szerződések kötése, illetve nagy jelentőségű megbeszélések, konferenciák tartása előtt. Alacs B. Tamás Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke, befejezve moszkvai tárgyalásait, búcsúzik a szovjet fővárostól: Podgornij társaságában ellép a diszszázad sorfala előtt. „Forrónk voltak ezek a május végi napok, időnként nyugtalanító lehűlésekkel, néha fagyokkal, de végeredményben győztek a tavaszi áramlatok ..Nem, ne gondoljon tévedésre az olvasó: külpolitikai kommentárt és nem meteorológiai jelentést idézek. Jurij Zsukov, az egyik legisrriertebb szovjet hírmagyarázó summázta eképpen a helyzetet, amikor a moszkvai televízió képernyője előtt — egy amolyan Fórum jellegű műsor keretében — a nézők kérdéseire válaszolt. Az elmúlt napok hosszú időre meghatározó jelentőségű eseménye a moszkvai csúcs- találkozó volt. A különtudósí- tók a matematika eszközeit is igénybe vették ennek az igazságnak alátámasztására. Kiszámították például, hogy a szovjet és amerikai vezetők negyvenegy órát és ötvenhárom percet töltöttek együtt, s ebből húsz óra huszonkét percet vettek igénybe a kimondottan munkaülések. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek eddigi legkiadósabb eszmecseréje nemcsak általában javította a légkört, hanem hét konkrét megállapodásban is realizálódott, beleértve az első SALT-egyezményt. (Megint egy kis számtan: az elmúlt másfél évtized alatt tizenhat kétoldalú egyezmény született szovjet—amerikai viszonylatban — ebből hét most, Moszkvában.) Szeretném külön felhívni a figyelmet a két ország kapcsolatainak alapelveit rögzítő tizenkét pontos elvi nyilatkozatra, amelynek első és legsarkalatosabb megállapítása, hogy korunkban nincs más reálisan járható út, mint a békés egymás mellett élés. A Szovjetunió ezt nem mostantól vallja, a koeg- zisztencia lehetőségeit és szükségességét maga Lenin fogalmazta meg. A moszkvai tárgyalások során, több kérdésben, csupán az egyetnemértést lehetett megállapítani. Az indokínai válsággóc felszámolásában nem juthattak előre: a Szovjetunió változatlanul szolidáris a vietnami, laoszi, kambodzsai hazafiak hősi harcával, míg Washington folytatja Thieu-nek és több csatlósának támogatását. Az indokínai megoldást az amerikaiaknak Párizsban kell keresniük az ottani négyhatalmi tárgyalásokon, s egy politikai rendezés alapjául csupán a DIFK terve szolgálhat. A csúcstalálkozó, a jelek szerint jótékony hatást gyakorol az európai kibontakozás meggyorsulására. A ratifikáció után azonban aláfrajíafke- rült a Ny ugat-Berlin ugyebe’tf kötött négyoldalú megállapodás is. Megnyílt tehát az út az A HÉT KRÓNIKÁJA CSÚCS VISSZHANG Négyes aláírás Nyugat-Berlinről Nyugat-Berlinben Zöld át Helsinki felé - Brüsszeli fórum - 1827 nap Közel-Keleten 144 óra Hétfő: Szovjet—amerikai közös nyilatkozat a két ország kapcsolatainak alapelveiről. Kedd: Fidel Castro megkezdi magyarországi látogatását — Kormányalakítási tárgyalások Olaszországban. Szerda: Nixon elnök Varsóba érkezik — A NATO- tanács bonni ülésszakának záróközleménye. Csütörtök: A szovjet vezető párt- és állami szervek a moszkvai csúcstalálkozót értékelik — Nixon beszéde az amerikai törvényhozásban. Péntek: Brüsszelben megnyílik az európai népek fóruma — Feszültség Izrael és Libanon között, a Tel Aviv-i merényletet követően. Szombat: A Nyugat-Ber- lin ügyében kötött négyoldalú megállapodás aláírása — Súlyos harcok Dél-Viet- namban, Kontumnál és An Lóénál. összeurópai biztonsági értekezlet felé. Első ízben nyilvánított tehát pozitív álláspontot a NATO miniszteri tanácsa: bonni ülésszakán a korábbi sárgával szemben zöldre váltotta a lámpát. .Úgy tűnik, hogy még az ősszel, valószínűleg közvetlenül a novemberi amerikai elnökválasztás után megkezdődhetnek Helsinkiben a több oldalú előkészítő megbeszélések. Emlékeztetném az olvasót, hogy a budapesti felhívás harmincnyolc hónapja hangzott el, vagyis egy több mint háromesztendős harc vezetettél tt-edhíéhyre. Hosszú előkészítő munkálatok után a hét végén Brüsszelbe sereglettek kontinensünk számos országának képviselői, hogy minden eddigi békemegmozdulásnál szélesebb körben kinyilvánítsák véleményüket. Az európai biztonság elsőrendű magyar nemzeti érdek is, ez jut kifejezésre abban, hogy Európa több más vezető államférfijával együtt Kádár János is köszöntötte a brüsszeli közgyűlést. Nemzetközi kapcsolataink további megélénkülése természetesen elsősorban itthon tükröződött: nagy érdeklődés kíséri Fidel Castro látogatását hazánkban, s már bejelentették az egyik következő magas rangú vendéget, Indira Gandhi indiai kormányfőt. Rohan az idő, hétfőn lesz öt éve a legutóbbi közel-keleti háború kirobbanásának. Egyelőre 1827 nap sem volt elegendő a hatnapos csata következményeinek felszámolására ... Egy viszonylagosabb eseménytelen szakasz után ismét éleződni látszik a közel- keleti konfliktus. Izraeli részről Libanonra összpontosítják a tüzet, kölcsönösen riadókészültséget rendeltek el, határsértések történtek. A feszültséget a japán merénylők véres ámokfutása okozta a Tel- Aviv-i repülőtéren: a szélsőséges gerillaakciók, mint már annyiszor, nem megoldást jelentenek, hanem újabb konfliktusokat. A Közel-Keletre irányította a figyelmet az iraki olajállamosítás is, olyan folyamat megindulásának lehettünk tanúi, amely erősítheti a haladó arab rendszerek antiimperialista arculatát. Réti Ervin A NATO miniszteri tanácsa Bonnban ülésezett, s „zöld utat” nyitott az európai b'ztonsági értekezlet felé. Az értekezletet előkészítő tárgyalások házigazdája Helsinki lesz. Képünkön: a NATO-tanácsiilés előtt Douglas-Home angol, Rogers amerikai, Scheel nyugatnémet és Schumann francia külügyminiszter. Három alapgondolat — Európáért A brüsszeli kongresszusi palota Albert- és Benelux-termeit, valamint a déli városnegyedben elhelyezkedő Maison des Huh Iieures-t szombaton reggel 9 órára benépesítették csaknem 30 európai ország és körülbelül ugyanannyi nagy nemzetközi szervezet képviselői: három bizottságban folytatta munkáját az európai közvélemény képviselőinek pénteken megnyílt közgyűlése. A politikai kérdésekkel foglalkozó bizottság munkájában vesz részt a magyar küldöttség vezetője, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, Pethö Tibor, az Országos Béketanács alelnöke, dr. Prandler Árpád, a a Magyar Jogász Szövetség főtitkára és dr. Ijjas József kalocsai érsek, a magyar püspöki kar elnöke. Kállai Gyula szombaton a bizottság ülésén mondotta el a következő beszédet. Kedves barátaim! Három alap- gondolat kiemelésével kívánom ösz- szefoglalni a magyar küldöttség álláspontját. Először: szükségesnek tartjuk, hogy az európai biztonság és együttműködés javára kibontakozó mozgalmunkban mindenki részt vehessen — osztályhelyzetére, világnézetére, politikai hovatartozására és felekezeti meggyőződésére való tekintet nélkül —, aki akarja Európa békéjét, az európai biztonságot és együttműködést, és aki kész ennek érdekében cselekedni is. Kontinensünk biztonságának, a népek együttműködésének megteremtése, megőrzése, továbbfejlesztése hosszú távú történelmi feladat, amely a lehető legszélesebb körű összefogást igényli. Üjabb és újabb erőket kell megnyerni és bevonni a közös munkába. Ilyen irányú törekvéseinket még sokáig napirenden kell tartanunk a jövőben is. Másodszor: meggyőződésünk, hogy a békét, a biztonságot és az együttműködést csak szilárd politikai alapra lehet építeni. Csak ez teheti lehetővé az államok és népek sokoldalú — gazdasági, tudományos, műszaki, kulturális — együttműködésének kibontakozását, megszilárdítását, állandó fejlesztését. Ez a politikai alap csakis az európai realitások következetes és őszinte, hátsó szándékok nélküli elismerése lehet, beleértve a szuverén államok, a határok, a politikai állapotok elismerését. A szocialista országok az elmúlt években is nagy erőfeszítéseket tettek az európai béke és biztonság politikai megalapozásáért, és ezeket az európai és a világközvélemény kedvezően fogadta. A kezdeményezések hosszú sorából csak néhányat említek meg, a közelmúlt eseményeiből választva ezeket. Az év elején a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé prágai ülésén az összeurópai együttműködés széles platformját terjesztette az európai kormányok és népek elé, s a platform figyelemre méltó támogatást kapott a hasonló célokért küzdő hivatalos szervektől és társadalmi erőktől. A szovjet—nyugatnémet, a lengyel —nyugatnémet szerződések ratifikálása jelentős lépéssel- viszi előre az európai béke, biztonság és együttműködés politikai alapjának fejlesztését. A rövid idővel ezelőtt lezajlott szovjet—amerikai tárgyalások, s a moszkvai tárgyalásokon aláírt megállapodások különösen kedvező hatással vannak és lehetnek az egész világhelyzetre, így Európa helyzetére is. E kedvező hatás abból fakadhat, hogy Moszkvában a világ két leghatalmasabb államának vezetői tanácskoztak, amelyek egyben a két különböző társadalmi világ- rendszer vezető hatalmai. örömmel tapasztaljuk, hogy a béke, a biztonság, az együttműködés politikája teret nyer kontinensünkön, tovább javítva előrehaladásunk feltételeit. Harmadszor: szilárd meggyőződésünk', hogy az európai realitások következetes és őszinte elismerésének kézenfekvő és jelenleg legcélszerűbb formája az első európai biztonsági értekezlet. Ennek sokoldalú előkészítéséhez és rövid időn belüli összehívásához a feltételek általában megérlelődtek. E nagy jelentőségű kormányszintű tanácskozás segítését mozgalmunk és közgyűlésünk legfontosabb feladatának tartjuk. Ha közgyűlésünk — valamennyi részvevő közreműködésével — olyan ajánlásokat tesz az európai kormánynak, amelyek kifejezik a kontinens népeinek érdekeltségét és sürgető törekvéseit a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kulturális együttműködés kiszélesítésére és fejlesztésére, akkor elmondhatjuk, hogy eleget tettünk legfontosabb feladatunknak, az országaink közvéleményétől kapott megtisztelő mandátumunknak. Tisztelt barátaim! Európa világpolitikai szerepéből következik, hogy kontinensünk népeire és kormányaira rendkívül nagy felelősség hárul a biztonság, az együttműködés korszakának, a tartós béke alkotó korszakának megteremtésében. Vállaljuk a felelősség ránk eső hányadát, az egész emberiség számára egyedül elfogadható alternatíva, a békés egymás mellett élés elvei alapján. Ez az elv szerintünk nem egyszerűen a háború időleges kiküszöbölését jelenti az emberiség életéből. Olyan rendszert kell teremteni, amelyben felszámolják az egymással farkasszemet néző katonai tömböket, ahol lehetővé válik a fegyverkezési terhek fokozatos és növekvő arányú csökkentése, s amelyben a sokoldalú együttműködés a kölcsönös előnyök és a garantált biztonság keretei között valósul meg. Tudjuk, ilyen rendszer megteremtése nem könnyű feladat. De megvalósíthatónak tartjuk ezt a rendszert, s elérhetőnek a béke és a biztonság korszakát. Meg vagyunk győződve arról, hogy így gondolkodnak azok is, akik más eszmék hívei, de felelősséget éreznek az emberiség érdekei és sorsa iránt, akik a két világrend- szer közötti versenyt a béke, a biztonság és az együttműködés talaján akarják folytatni. Nem feledhetjük, hogy vannak erők Európában és rajta kívül is, amelyek szembenállnak ezekkel az elvekkel. Ügy gondoljuk, hogy politikai leküzdésük közös érdeke minden népnek, minden országnak. Nyíltan elítéljük azokat az erőket, amelyek fellépnek közös céljaink el- ien, s mindig azon leszünk, hogy elszigetelődjenek a társadalom döntő többségétől. Napjaink eseményei is arra figyelmeztetnek, hogy mi európaiak ne feledkezzünk meg a béke és a biztonság egyetemességérő'. Nem zárkózhatunk be Európába, nem feledkezhetünk meg a béke és a biztonság egyetemességéről. Vannak, akik nem értik vagy nem akarják megérteni, hogy a más kontinenseken dúló háború az európai békét is fenyegeti, hogy nem lehet az együttműködést Európám korlátozni. s közben 'a világ más térségeiben veszélyeztetni a békét. Elég, ha az indokínai háborúra, a közel-keleti konfliktus megoldatlanságára utalok. Európa nagyon is érdekelt a vietnami békében, a más égtájakon tapasztalható konfliktusok békés és igazságos politikai rendezésében. Ezért tartjuk fontosnak, hogy közgyűlésünk kifejezze azt a reményét: az európai béke és biztonság őszinte hívei nem szűnnek meg küzdeni valamennyi háborús tűzfészek felszámolásáért, az egész világ békéjéért és biztonságáért is. Kedves barátaim! Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy a közgyűlésünkön kifejezésre jutó nemes célokért, az európai béke és biztonság megteremtéséért erőfeszítéseinket nen» csökkenteni, hanem növelni kell.
