Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-30 / 152. szám

2 1072. JÚNIUS 30., PÉNTEK "T^írtop Kompromisszum Bejrut és ti palesztin g Castro a Csillagvárosban állomás útjait előkészítő gya­FfSjKUSZ A Szovjetunió és a faj.odó országok „CSAK A BÉKE ELLENSÉ­GEI tehetnek egyenlőségjelet a szocialista Szovjetunió es az imperialista Egyesült Államok közé, Tilalmazó módon azt állítva, hogy a „szuperhatal­mak” befolyási szférákra osztják a világot, és általá­ban a harmadik világ háta- mögött próbálnak megegyez­ni” — írta a moszkvai Izvesz­tyija szerda esti számálban Vlagyimir Kudrjavcev. Ä lap hírmagyarázója leleplezi a bé­ke ellenségeinek próbálkozá­sait, amelyekkel ferde megvi­lágításba igyekeznek helyezni a szovjet—amerikai tárgyalá­sok eredményeit, éket akarnak verni a fejlődő országok és a Szovjetunió közé. A SZOVJET—AMERIKA] TÁRGYALÁS©" eredményei nemcsak a közvetlen szerző­dő felek érdekeit szolgálják, hanem minden békére és biz­tonságra törekvő országnak és népnek, köztük a harmadik vi­lág országainak az érdekeit is. Az ázsiai, afrikai és latin­amerikai fejlődő országok, vagyis a harmadik világ or­szágai számára „ a béke olyan szükséges, mint a levegő, hogy megerősíthessék nemzeti ál­lamiságukat, független gazda­sági és kulturális fejlődésü­ket” — írja Kudrjavcev. A FENTI TÉNY különösen fontos jelenleg, amikor a har­madik világ sok államának har­colnia kell a társadalmi fel- szabadulásért, erőfeszítéseket kell tennie, hogy megszüntes­se a külföldi monopóliumok túlsúlyát nemzetgazdaságában. A SZOVJETUNIÓ szilárd aszrtályálláspontra helyezked­ve, konstruktív politikát foly­tat, amely a béke és a bizton­ság megszilárdítására irányul, ugyanakkor fokozza a harcot az imperialista agresszorok megfékezéséért. A KÜLÖNBÖZŐ társadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének elvét a gyakorlatba átültetve a Szov­jetunió kedvező nemzetközi légkört teremt a harmadik vi­lághoz tartozó országok pozí­cióinak erősítéséhez is. Teljes mértékben vonatkozik ez a szovjet—amerikai megállapo­dásokra, melynek dokumentu­mai bizonyítják, hogy a szov­jet fél egy pillanatra sem té­vesztette szem elől ezen orszá­gok érdekeit. CSÖKKENT a nukleáris konfliktusok veszélye. „Ilyen konfliktusok, ha odáig jutná­nak a dolgok, elkerülhetetle­nül az egész világra kiterjed­nének és örvényük elnyelné a harmadik világ országait is”. HA PEDIG a szovjet—ame­rikai megállapodásokban a fejlődő országok számára rejlő politikai előnyökről van szó, úgy feltétlenül ki kell emelni annak a ténynek különös fon­tosságát, hogy a szovjet—ame­rikai tárgyalások ismét meg­mutatták: a jelenlegi viszo­nyok között a vitás nemzetközi kérdéseket nem lehet megol­dani az erőpolitika módszerei­vel. AZ AMERIKAI KOR­MÁNNYAL a nemzetközi fe­szültség enyhítését célzó intéz­kedésekről tárgyalva a Szov­jetunió változatlan álláspontra helyezkedik a fejlődő orszá­gokkal kapcsolatos politikájá­ban: segítséget és támogatást nyújt ezeknek az országoknak nemzeti függetlenségük meg­szilárdításához — írja az Iz­vesztyija hírmagyarázója. Amin színeváltozása Idi Amin tábornok, Ugan­da elnöke, aki rövid idő alatt Izrael leghűségesebbnek szá­mító afrikai szövetségeséből az arabok ügyének energikus szó­szólójává lett, jelentékeny si­kerrel fejezte be közel-keleti körútját, melynek során két­szer is tárgyalt Kairóban. Pénzügyi segélyre kapott ígé­retet Líbiától és Marokkótól, gazdasági, kereskedelmi és ok­tatásügyi együttműködésről kötött megállapodást Egyip­tommal, Szaud-Arábiával, Al­gériával, Szíriával és Szudán­nal. _____ A palesztínal gerillák to- i vábbra is Dél-Libanonban | maradnak, de katonai értelem­ben egyelőre nem fogják zak­latni Izraelt. Így összegezik Kairóban a palesztínai ellen­állás és a bejrúti kormány szerdán létrejött kompromisz- szumos megállapodását, amely­nek a tető alá hozásában az egyiptomi diplomáciának is részé volt. Így szükségesnek látszott olyan helyzetet teremteni, hogy a tel avivi Szolda- teszka ne találhasson könnyű ürügyet Libanon- ellenes akcióihoz, s ne érhesse el másik célját — a határmenti libanoni lakosság (Folytatás az 1. oldalról.) amilyennek lennie kellene. Whitelaw eddigi tevékenysége olyan taktikázásban merült ki,' amely igyekezett megőrizni a katolikusok és a protestánsok közötti semlegesség látszatát.' Ilyen semlegesség azonban nem létezik és a helyzet javu­lására éppen azért nincs kilá­tás, mert ezt a katolikus ne­gyedek elkeseredett lakói is, a barikádokkal fenyegető unio- nisták egyaránt tudják. London feltétlenül az utób­biakat támogatja és ez kiderül Whitelaw legutóbbi nyilatko­zatából, amelyben három hó­napon belül népszavazást igér az országrész hovatartozásáról. Ez nem kockázatos lépés Heath kabinetjének, hiszen a pro­testánsok vannak többségben és nyilván meg is szavazzák majd, hogy Ulster maradjon az Egyesült Királyság része. és a gerillák szembefordítását — sem. Ez utóbbi ok folytán született egyetértés a palesztí­nai és libanoni felek között arról, hogy a gerillákat kivon­ják a sűrűn lakott határközeli településekről. A szerdai kompromisszum nyitva hagy néhány kérdést. problematikus, miként si­kerül Arafatnak a gerilla­tevékenység „befagyasztá­sát” az összes ellenállási szervezettel elfogadtatni, hiszen úgy hírlik, hogy sem a Szíriái irányzatú SZAIKA, sem a Habbas-féle népi felsza- badítási frontból kiszakadt csoport nem helyesli a „fő­hajtást” Bejrút előtt. Ez azonban még szépségta­pasznak is kevés. Hiszen egy ilyen szavazásnak semmi köze sincs a katolikus kisebbség sú­lyos társadalmi-politikai prob­lémáihoz, tehát az Ulstert fe­nyegető polgárháborús ve­szélyhez sem. A Vatikán is elismerte... A Vatikánban szerdán hiva­talosan bejelentették, hogy VI. Pál pápa az Odera— Neisse államhatárnak megfe­lelően, módosította a nyugati és északi lengyel katolikus egyházmegyék határait. Varsóban nagy jelentőséget tulajdonítanak a pápa dönté­sének. A sajtó vezető helyen ismertette a vatikáni bejelen­tést. Tudósok, konstruktőrök és űrhajósok fogadták meleg szeretettel csütörtökön a Moszkva melletti Csillagváros­ba látogató Fidel Castrót és Leonyid Brezsnyevet. Kuba és a Szovjetunió Kom­munista Pártjának vezetői megtekintették az űrhajóski­képző központ laboratóriumait és „tantermeit”. Felkeresték a Szojuz-űrhajó és a Szaljut-űr­korlóhelységeket. Fidel Castro és Leonyid Brezsnyev virágokat helyezett el Jurij Gagarin emlékművé­nél. Felső képünkön Castro, Leo­nyid Brezsnyewel s az űrha­jósokkal, köztük Nyikolejava Tyereskovával, a Csillagváros parkjában; alsó képünkön Castro Leonyid Brezsnyewel, a Szojuz-űrhajó gyakorlóka­binjában. Mao fogadta Bandaranaikét Mao Ce-tung fogadta a Kí­nában hivatalos látogatáson tartózkodó Bandaranaikc cey­loni miniszterelnök-asszonyt. A magyar-mongol tudományos és kulturális kapcsolatokról Az első magyar—mongol ál­lamközi kulturális és tudomá­nyos együttműködési egyez­mény megkötése, 1957 óta a két ország sokat lépett előre egymás tudományos, kulturá­lis és oktatásügyi eredmé­nyeinek kölcsönös megismeré­sében, művészeti, irodalmi müvek, tv- és rádióműsorok cseréjében, terjesztésében, fil­mek bemutatásában, valamint nem utolsósorban kiállítások megrendezésében. Az eltelt 15 év során több száz szakember., alkotó látogatott el a másik országba, és szerzett ott hasz­nos tapasztalatokat. Tudomá- r. yos akadémiáink kooperá­ciójából külön em’ítést érde­mel a 2. mongolista kongresz- szuson részt vett magyar de­legáció aktív munkája, ame­lyet az előkészítésben és a kongresszus folyamán végzett. Oktatásügyi együttműködé­sünkben már általános gya­korlattá vált diákok, szakem­berek cseréje. Tanévenként hat-hat új ösztöndíjat biztosí­tunk mongol egyetemi hallga­tók továbbtanulására magyar felsőoktatási intézményekben. Évente mintegy 30 mongol diák tanul nálunk. Ugyanak­kor az 1970 —71-es tanévtől egyetemet végzett szakembe­reink Mongóliában tökélete­síthetik mongol nyelvtudásu­kat. 1970-ben aláírták az ösz- töndíjcs.re-egyezményt. Ki­emelkedő esemény volt 1971 októberében az Ulan Bátorban megrendezett magyar tanszer- és audiovizuális berendezé­sek kiállítása. A művészeti szövetségek kö­zött a kapcsolat napjainkban már túljutott a kölcsönös tá­jékoztató anyagok küldésén, s megkezdődött az írók, mű­vészek cseretanülmányútja az írószövetségek, a képző- és zeneművészek szövetségei kö­zötti együttműködés kereté­ben. Baráti együttműködés alakult ki a sajtó és tájékoz­tatás területén is. A Magyar Rádió és Televízió 1970-ben összesen 20 filmet, 29 prózai anyagot és 185 percnyi zenei felvételt küldött hangszalagon, Különösen jelentős előre­lépést biztosított a magyar és mongol kulturális kapcsola­tok erősítésére az 1972—73. év­re szóló munkaterv. Ennek ér­telmében mongol színházi küldöttség érkezik hazánkba j, Szegedi Szabadtéri Játékok megtekintésére. „Kultúra és művésze, a Mongol Népköz- társaságban’’ címmel fotókiál­lítás nyílik hazánkban, Mon­góliában pedig magyar grafi­kai tárlatot rendeznek. A Ma­gyar Cirkuszvállalat artistái közreműködnek a mongol vál­lalat „Barátság" című nem­zetközi műsorában. Előadókat cserél a két ország ismeretter­jesztő társulata, s kéthetes lá­togatásra magyar közművelő­dési küldöttség utazik Mongó­liába. R »sokszínű Lanusse Szerda este immár ötödik napja folytatód tak a tüntetések Argentína nagyvárosaiban. A katonai hatalomátvétel hatodik évfordulój án kitört sztrájkok és tüntetések egyre inkább kormányellenes jelleget öltenek, bár Lanusse tábornok, a mostani elnök márciusra általá­nos választásokat ígért, és lehetővé tette Juan Perón egykori elnök indulását is. Buenos Airesben mintegy ezer fiatal barikádokat emelt, gépkocsikat fordított fel, és a város több pontján megütközött a kivezényelt rohamrendőrséggel és katonai különítményekkel. A rend­őrök több mint háromszáz fiatalt letartóztattak. Folytatódott a forrongás Bahia Blanca kikötőjében, Cordobában és Tucumanban is. Argentína legnagyobb szakszervezeti szövet­sége, a CGT péntekre általános sztrájkot hirdetett Santa Fé városban a politikai foglyok szabadon bocsátásáért. Argentínában— csakúgy, mint Latin-Amerika legtöbb országában — elég bizonytalan dolog bárminemű jóslásba bocsátkozni a politikai és gazdasági fejlődést illetően. Régi mondás: minden megtörténhet, és mindennek az ellen­kezője is. Azért érdemes ezt elmondani, mert — ha Lanusse tábornok, a jelenlegi elnök jövője sem jósolható meg — annyi bizonyos, hogy a mai helyzet élénken emlékeztet számos alap­vető kérdésben az előző tábornok-elnök, Le- vingstone megbuktatása körüli időszakra. Le- vingstone-t annak idején azért kényszerítették távozásra, mert szinte pattanásig feszült hely­zetet teremtett gazdasági, elsősorban pénzügyi és szociálpolitikai téren. Ha az elmúlt hónapok eseményeit vizsgál­juk, kiderül: bármilyen ügyesen manőverezik is Lanusse tábornok, a társadalmi konfliktu­sok kiéleződését neki sem sikerült megaka­dályoznia. Argentína legnagyobb vidéki váro­sait, Mendozát, San Jüant, Cordobát a sztrájk­hullámok öntik el. A tűrhetetlen létfeltételek ellen tiltakozó népi megmozdulásokat még ka­tonaság bevetésével sem lehetett elfojtani. Az argentínai FIAT-művek igazgatójának, Sal- lustrónak elrablása, majd kivégzése, a hadse­reg „kemény" vonalának képviselője, Juan Carlos Sanchez tábornok elleni halálos me­rénylet már közel vitte a belpolitikai hely­zetet a robbanáshoz. Lanusse vezetésével tavaly — a puccs után meglepő gyorsasággal — fejlesztési tervet dolgoztak ki. A terv a hazai tőkére támasz­kodó, gyors gazdasági fejlődést, az ország pénzügyi helyzetének .megszilárdítását, az inf­láció megfékezését ígérte. A terv nyilvános­ságra hozatala óta eltelt egy év bebizonyí­totta: legtöbb célkitűzése papíron maradt. Politikai téren sem koronázza különösebb siker Lanusse tevékenységét. A tábornok a „nagy nemzeti egyetértés” — a Gran Acuerdo programjával lépett fel. Sohasem tisztázták egészen pontosan, mit is jelent ez. A tábor­nok mindenesetre ünnepélyesen — a peronis­tákat, radikálisokat és több más demokratikus reformokat követelő kisebb párt képviselői előtt — ígérte meg: 1973 tavaszán választá­sokat tartanak Argentínában. A bejelentés Lanusse híveit és ellenfeleit egyaránt meglepte. A tábornok választási ígé­rete ügyes sakkhúzásnak bizonyult. Politikai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy tulaj­donképpen még a parlamentarizmushoz való visszatérést mindenkor ellenző hadseregnek is érdekében áll, hogy a legfelsőbb vezetést pol­gári kezekbe juttassa. Nem mintha az ar­gentin társadalom belső politikai erőviszonyai alapján egy polgári elnöknek több esélye len­ne a hosszú évek során felhalmozódott csőd­tömeg gyors eltakarítására. Ám a hadsereg helyzetét, a legfelsőbb tisztikar tekintélyét sú­lyosan aláássa az évről évre húzódó gazdasági válság. A fegyveres erőket lejáratta a töme­gek előtt a baloldal és kisebb mértékben va­lamennyi nem kormánypárti csoportosulás el­len alkalmazott erőszak, a terror. Nem vélet­len, hogy Lanusse — finom formában — ér- tésré adta: fel kell számolni a rendszer po­litikai ellenfeleivel szemben alkalmazott bru­tális módszereket, a kínzásokat és a gyilkos­ságokat. Helyzetét megszilárdítandó, Lanusse kap­csolatot keresett az 1955 óta száműzetésben élő Peron volt államfővel. A Madridban élő agg politikust meglepte a tábornok ajánlata. Sem ő, sem a peronista vezetők jó része nem volt felkészülve erre. Peron korábban gyak­ran kifejezésre juttatta hazatérési szándékát, de a körülmények sohasem kedveztek ennek. Lanusse húzása azonban kétes sikernek bi­zonyult. Kevesen hisznek a tábornok ama fo­gadkozásában, hogy nem akarja magát je­löltetni az elnökválasztáson. Peron és hívei éppen ezért csak taktikának tartják Lanusse közeledési kísérletét. A tisztikar egy része vi­szont eddig, s előreláthatóan a jövőben is, a leghatározottabban ellenzi Peron visszatéré­sét. A tábornok-elnök — külpolitikai síkon is „sokszínű” politikát folytat. Elődjével ellentét­ben feltétlenül USA-barát, az ország gazda­sági fejlődéséhez nélkülözhetetlennek tartja a külföldi, mindenekelőtt az amerikai tőke bevonását. Találkozott ugyanakkor Allende chilei elnökkel, és ugyanerre készül a haladó perui katonai rendszer vezetőivel is. Az ország gazdasági helyzetének romlását, a szociális ellentétek mélyülését azonban alig­ha tartóztatják fel ezek a taktikai lépések. Ar­gentína devizális függősége súlyosbodott, és az infláció a korábbiakat meghaladó mérték­ben növekszik. A baloldal képviselői, a kom­munisták, a szakszervezeti mozgalom vezetői úgy vélik: Lanusse sok tekintetben differen­ciáltabb politikát folytat elődjeinél, de ő sem képes kiutat találni az argentin társadalmat behálózó gazdasági, politikai válságból. Győri Sándor Közületek, vállalatok, intézmények, szövetkezetek részére Pest megye egész területén, magán- és társasház-építkeiők részére elsősorban üdülőövezetben (Duna-kanyar, Ráckeve és környéke) — nagyobb megrendelés esetén a megye területén is - vállalunk melegpadló-burkoló munkálatokat (PVC, neovinil, gumiszőnyeg, csúszásgátló gumilépcső-burkolatok; faltól falig szőnyegek, különböző minőségben és színben). Taksony és Vidéke ÁFÉSZ építőipari osztálya, Budapest V., Beloiannisz u. 13. Telefon: 329-923, 118-651. BELFASTI BARIKÁDOK

Next

/
Thumbnails
Contents