Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-30 / 152. szám
1972. JÚNIUS 30., PÉNTEK MST HECHI í^flWűD A bejelentések és panaszok sorsa Az elintézés közösségi érdek — A törvényeknek megfelelően — Végezzenek utóvizsgálatokat A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata során választ kívánt kapni: hogyan foglalkoznak a különböző szervezetek a panaszügyekkel; megfelelő gondossággal intézik-e a lakosság bejelentéseit, közérdekű javaslatait, panaszait. Betartják-e a törvényes rendelkezéseket? Elemzik-e a panaszokat kiváltó okokat, érdemben intézkednek-e az ismétlődő hibák okainak megszüntetésére? Mindenütt értik, érzik-e, hogy a lakosság észrevételeinek elintézése közben az uralkodó munkásosztály és a párt viszonyát; az állampolgárok jelentőségét erősíHk? Vizsgálták: az ügyintézők mindenkor megértik-e; egy-egy panasz, bejelentés elintézésével tulajdonképpen országos politikai érdeket is szolgálnak, közvetve részesei annak, hogy szorosabbra fűzzék a párt tömegkapcsolatát. Megállapították, hogy valamennyi szervnél a törvényeknek megfelelően és érdemben foglalkoznak a panaszügyekkel. Többségében elemzik a panaszokat kiváltó okokat, határidőn belül intézkednek a bajok megszüntetésére, s későbbiekben visszatérnek egy- egy ügy ellenőrzésére. Jó példaként említették a többi között a Váci és a Monon Járási Hivatal munkáját, ahol rendszeresen ellenőrzik: osztályaik hogyan foglalkoznak a lakosság panaszaival. Szentendre város tanácsa is testületi ülésen foglalkozott a lakosság közérdekű bejelentéseinek, panaszügyeinek elemzésével. Itt a szakigazgatási szervek havonta jelentik, mit tettek a lakosság panaszainak rendezéséért. Szentendre városában és a váci járásban a panaszokok felderítésével is foglalkoznak. A Váci Kötöttárugyárban és a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnál is tapasztalta a felmérő bizottság, hogy elemzik a panaszok okát. Ellenőrzik, megbízottaik hogyan orvosolják azokat A bizottság tagjai dicsérték a szolgáltató vállalatok tevékenységét is. A lakosság elégedett azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a kereskedelemben rendszeresített panaszkönyvek alapján tesznek. Megbüntetik a felelősöket A panaszok érdemi intézését megfelelőnek értékelte a NEB. Bár a vizsgálat reprezentatív jellegű volt, a népi ellenőrök mégis viszonylag nagy számú ügyet néztek át, amelyek alapján levonhatták azt a következtetést, hogy a vállalatok, a tanácsok, a szövetkezetek munkája a korábbihoz képest javult. Általános az a tapasztalat, hogy a vizsgált szervnek minden esetben, amikor a panaszt orvosolják, egyben a panaszra okot adó dolgozót felelősségre vonják. A többi között például a Váci Kötöttárugyárban a munkások a húzózárak minőségi hibáját kifogásolták, amely a gyár termelési érdekeit is veszélyeztette. A vezetőség a hiba kijavítása mellett, a minőségi ellenőrtől megvonta a prémiumot! A Kis-Duna menti ÁFÉSZ egy vendéglővezető munkaviszonyát nem hosszabbította meg, a vele szemben támasztott jogos panaszok miatt. A Pest megyei Ven- géglátóipari Vállalatnál a a vizsgálat tárgyát képező időszakban öt alkalommal indítottak fegyelmi eljárást — a panaszbejelentések alapján megállapított — szabálytalanságok miatt. A Váci Kötöttárugyárban bővítették és korszerűsítették ß férfi fürdőt és öltözőt. A vállalat minden üzemében hűtőszekrényt bocsátottak a dolgozók rendelkezésére. Ügyszintén a Vác; Városgazdálkodási Vállalatnál is figyelembe vették a dolgozók hasonló panaszát. A szövetkezeti vendéglátásban a többször ismétlődő pa- iiászok között a többletszámolás, a súlycsonkítás szerepel, hasonlóképpen, mint a tanácsi vendéglátóipari vállalatoknál. Ott is mindenkor kivizsgálják a panaszokat és a panaszosok értesítést is kapnak az intézkedésről. A bejelentőt nem éri sérelem Megállapította a NEB azt is, hogy a bejelentőket bejelentéseik alapján egy-egy ritka kivételtől eltekintve, nem éri sérelem. A névtelen panaszok, bejelentések száma is csökkent. Például a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalathoz érkezett 105 bejegyzett bejelentés közül mindössze kettő volt névtelen. A Taksony és Vidéke ÁFÉSZ-nél pedig tizenöt közül egy bejelentés érkezett névtelenül. Ezenkívül csökkent a rágalmazó, a rosszindulatú levelek száma is. Az ellenőrzés csupán a Pilis és Vidéke ÁFÉSZ-nél tapasztalta, hogy a bejelentéseknek mintegy 30 százaléka volt rosszindulatú ! A Pest megyei Népi Ellenőrző Bizottság értékelte azt a szerepet is, amelyet a sajtó tölt be a NEB munkájának segítésében, a lakosság panaszainak, bejelentéseinek intézésében. Megállapította, hogy az újságokhoz érkező levelek növekvő száma is bizonyítja, nagy bizalommal viseltetnek a megye állampolgárai a lapok, így a Pest megyei Hírlap iránt. Ugyanakkor javasolta, hogy minden alkalommal térjen vissza a sajtó nyilvánosan is az ügyek elintézésére. Minden panaszt orvosoltak-e ? A sok eredmény és jó tapasztalat mellett a népi ellenőrök néhány hibára is felhívták a figyelmet. Megállapították például, hogy a közérdekű bejelentéseket és a panaszügyeket nem egységes elvek szerint tartják nyilván. A panaszügyek értelmezése, körül is sok a gond. A NEB javasolja a felsőbb szerveknek, hogy korszerűsítsék az érvényben levő jogszabályokat, valamint egységesítsék azok értelmezését valamennyi szervezetre. Annál inkább fontos ez, mert a látszólag adminisztrációs ügy, a pa- naszügyek formai kezelése befolyásolja az érdemi ügyintézést is! Baj az, hogy nem minden tanács végrehajtó bizottsága vagy tanácsülése tűzi időről időre napirendre a lakosság panaszügyeivel való foglalkozást, s nem számoltatja be rendszeresen szakigazgatási szerveit a közérdekű bejelentések intézéséről. Kedvezőtlen az ellenőrzésnek az utóvizsgálatokkal kapcsolatos tapasztalata is, miszerint meghatározott idő eltelte I után nem mindenütt térnek vissza a panaszokra, és így nem derül ki: véglegesen megszűnt-e a panaszra okot adó jelenség. Nem jó például a többi között az, hogy a Pilisi ÁFÉSZ csak az árdrágítások ügyében tart utóvizsgálatot, a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat csak meghatározott ügyekre tér vissza, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Válalat csupán ott tart utó- vizsgálatot, ahol sok panasz fordult elő. A bizalom jele A hibák feltárása ellenére is a népi ellenőrök megnyugtatónak találták, ahogyan a harminc különböző szervezet a lakosság panaszaival, közérdekű bejelentéseivel törődik. Ezt bizonyítja az is, hogy a közérdekű bejelentések száma nő, a lakosságot a közügyekért érzett felelősség jellemzi, és a bizalom erősödését példázza. [ Egy-egy panasz kedvező elintézése nyomán megsokszorozódnak a levelek, a bejelentések, jelezve azt, hogy a lakosság szívesen segít, ha érzi; támaszkodnak véleményére, és jelzései nyomán a lehetőségekhez mérten gyorsan, körültekintően igyekeznek az érintett tanácsok, vállalatok megszüntetni a hibát. A vizsgált szervezetek többsége a népi ellenőrök feltett kérdéseire kedvező választ adott: érdemben, felelősséggel, gondosan intézik a lakosság panaszait, közérdekű bejelentéseit. Segítői, részesei a párt tömegkapcsolata erősítésének. Sági Ágnes Saját szabadalma alapján gyártott Hunnia könnyűszerkezetes panelekből, saját szakembereivel baromfihús-konzervgyárat épít a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet. A 80 millió forintos költségű építkezés jó ütemben halad, a próbaüzemet minden bizonynyal megkezdhetik. (Urbán Tamás felvétele) A harcoló Vietnamért A budapesti Műszaki Egyetemen több mint 200 000 forint — önkéntesen befizetett — hozzájárulást eredményezett a vietnami nép megsegítéséhez az az akció, amelyet az egyetem szakszervezeti tanácsa kezdeményezett a tanárok, az egyetem dolgozói körében. Hatszáz vagonnal több Az eddigi legeredményesebbnek ígérkező zöldborsószezonján dolgozik a hazai konzervipar. A gyárakból érkező jelentések szerint a tavalyinál várhatóan 600 vagonnal több zöldborsó- konzervet készítenek, ami rekordot jelent az iparág történetében. A konzervipar idén 39 000 holdnyi területen termeltet zöldborsót a vele szerződésben levő nagyüzemekkel. A laboratóriumi ellenőrzések szerint a gyárakban kitűnő minőségű zöldborsót dolgoznak fel. Az időjárás ugyanis kedvezett a növény fejlődésének. Erdei Ferenc szellemében Duna-parti beszélgetés a mezőgazdaság jövendőjéről — Megtiszteltetés számomra, hogy ilyen nagynevű klub vendégeként idézhetem fel azokat a gondolatokat, amelyek az önök társaságának névadóját, Erdei Ferencet is sokat foglalkoztatták — e szavakkal köszöntötte dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára a ráckevei járás agrárszakembereit, szerdai látogatása alkalmával, melyből tegnapi lapunkban hírt adtunk. Mintegy félszázan ülték körül az előadói pulpitust — szépen terített kerti asztal —, 24 termelőszövetkezet, négy szakszövetkezet és két állami gazdaság mezőgazdászai. A téma, amelyről a főtitkár beszélt: o mezőgazdaság helye a társadalomban. A hallgatóság teraszon foglal helyet; mintha csak egy kerti ünnepély pihenő vendégei lennének. A terasz a Duna szelíd holtága fölé nyúlik, túlnan apró horgásztanyák kandikálnak a fűzek, hársak, mocsári tölgyek zöld lombkár- pítja mögül, föntebb, észak felé a víkendházak százait rejtő Angyali sziget. Nehéz itt az előadó dolga — mondta a főtitkár —, ugyancsak igyekeznie kell, hogy mondókájával elhódítsa a hallgatóságát a környezet bűvöletéből. Mintha csak szavait akarná igazolni, evezősök, kenusok, kajakosok flottája úszott fölfelé a lágy fodrozású vízen, tervezetlen alakzatban, motorcsónakja dübörgését túlkiáltozó edző utasításaitól hajtva. Miről szólt az agrárklub vendég előadója? A többi között ablakot nyitott a világ mezőgazdaságára, így elemezte a kapitalista országok parasztságának helyzetét. Részletesebben foglalkozott a szocializmust építő államok, köztük hazánk mező- gazdaságának a társadalomban elfoglalt helyével. Kiemelte: korábban nyugaton erősen kételkedtek abban, hogy a mezőgazdaság gondjait megoldhatja a szocialista társadalmi rendszer. S hogy erre a kétkedésre rácáfoltunk, az nagy részben a magyar mező- gazdaság érdeme. Egy ismert számadat, de nem felesleges visszatérni rá: a felszabadulás előtt a lakosság 60 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, ezzel szemben ma a keresőknek alig több, mint 27 százaléka — egymillió holddal kevesebb területen! — többet termel a nagyüzemi gazdaságokban, mint egykor az egyéni kisparaszti birtokon. A Hazafias Népfront főtitkárának előadása számos kérdést váltott ki a hallgatóságból. A felvetett gondolatok nagy részében az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatát, a városi és a falusi lakosság életkörülményeit, a mezőgazdasági és az ipari munkának társadalmunkban elfoglalt szerepét mérlegelték a hozzászólók. Többek között elmondták, hogy a mezőgazdaság sok tekintetben nehezebb körülmények között produkálhat, hiszen, míg az iparban a befektetett összegeket egy év alatt ötször-hatszor megforgatják, addig a mezőgazdaságban egy év alatt csak egyszer. A mezőgazdasági dolgozók és a mezőgazdasági értelmiség nehéz munkájának megbecsülését társadalmunk számos intézkedésben kifejezésre juttatta, s ez egyre inkább megnyilvánul közvéleményünkben is. A dolog lényege azonban: akkor lesz igazán magasfokú mező- gazdaságunk és a mezőgazdasággal foglalkozók megbecsülése, ha a piac bővében lesz mezőgazdasági termékeknek. S ez többek között azokon a szakembereken múlik, akik Erdei Ferenc szellemének megfelelően, ilyen aktív agrárklubot alakítottak. A. Z. Sajátjuknak érzik-e a mun- i .sok a megyét? Nehéz e kérdésre válaszolni. Nehéz, mert egy közigazgatási területhez való ragaszkodás ritkább, mint a település szeretete. Pest megye sajátos helyzete is befolyásolja az érzelmi kötődést: a dolgozók 60 százaléka a fővárosban tölti munkaidejét, Budapest változása legalább annyira érdekli az ingázókat, mint a megye fejlődése. A mozgás szintén a területtel való azonosulás ellen hat, s az „alvó-települések” kevésbé életterei a munkásoknak, mint más vidékek községei, városai. Ilyen speciális helyzetben a „megyében-gondolkozás” nagyobb tájékozottságot, közéle- tiséget kíván. Javaslatkérés A szociológusok a megyéhez való ragaszkodást úgy mérték fel, hogy javaslatokat kértek e terület fejlesztésére. A legtöbb válasz a „nem tudom”, „nincs javaslatom” volt, ami közönyt, tartózkodást, passzivitást fejez ki. Ez mindenképpen káros, kóros jelenség, amely mindenféle kötődés hiányát mutatja, mintha a közömbösök csak vendégek lennének a városokban, a községekben. A nem javaslók bizonyára településük fejlesztéséből sem veszik ki a részüket, elvesznek a közösségek számára. Valószínű, hogy e helyzeten is csak a közéletiség fokozódása változtathat. Nézzük konkrétan a javaslatokat. A közlekedés javítására a szakmunkások 29, a betanított munkások 37 és a segédmunkások 43 százalékának nem volt javaslata. A többiek elsősorbar útjavítást, másodsorban az autóbuszok sűrítését kívánták. harmad- sorban pedig városi autóbuszt ott, ahol erre lehetőség van. A kereskedelmi javaslatok nagy rés7e az üzlethálózat fejlesztésére, a választék bővítésére és a kenyérellátás javítására vonatkozott. A megkérdezettek 40 százaléka nem javasolt semmit a közművesítés korszerűsítésére. A kérdőívek tanúsága szerint a legégetőbb hiány a vízvezetékben, és ott, ahol van vízvezeték, a vízellátásban tapasztalható. A válaszadók 42 százaléka olyan helyiségben vagy házban él, ahol nincs vízvezeték, és további 21 százalék a vízellátás zavarairól panaszkodott, vagyis ez Pest megye munkásainak csaknem kétharmadánál megöldalian probléma. A villany hiányáról a megkérdezettek nyolc százaléka adott hírt. Hasznosak ? A kultúrához fűződő viszony megoldatlanságára mutat, hogy a szakmunkások 53 százaléka, a betanított munkások 57, a segédmunkások 63 százalékának semmiféle kulturális igénye nincs, húsz százalékuk csak szórakozóhely építését kérte. Első látásra a munkások javaslatai hasznosak, hiszen az őket legközvetlenebbül érintő létfeltételek javítását sürgették. A felmérés adatai egyébként is értékesek, hiszen ame- gye vezetőinek figyelmét a legégetőbb közlekedési, köz- művesítési, közművelődési gondokra irányítják, a munkások véleménye befolyásolja a megyei költségvetés kialakítását, s megerősíti az illetékeseket, hogy helyesen fáradoznak, ha boltokat építenek, ha autóbuszokért hadakoznak, ha villanyhálózatot bővítenék. Amennyiben tovább gondolkozunk a szociológusok adatain, már nem ilyen egyértelmű pozitív gondolatnak adhatunk hangot. A közlekedésre, a kereskedelemre, a közművesítésre, a kulturálódásra vonatkozó javaslatok tulajdonképpen nem javaslatok, kérelmek, igények, panaszok, követelések. Nem lépnek túl a helyzet rögzítésén, nem adnak ötletet a megoldáshoz, nem mozgósítanak — ezért ezek nagyon pasz- szív javaslatok! A sok nem válaszolás és a sok passzív javaslat negatív képet rajzol a megyével való azonosulásról. Külön fejezetbe kívánkozik a kulturális igénytelenség: hatalmas tömegeknél a művelődést csak a szórakozóhely jelenti, a könyvtár helyet cserél a presszóval, a színház a kocsmával, a mozi az étteremmel, az olvasás a táncolással, az ismeretterjesztő előadás hallgatása az ivással, a duhajkodással. A több szórakozóhely reális igénye itt egy kulturálódási igénytelenséget takar — e vegyes tartalmú javaslatokon komolyan el kell gondolkozniuk a megye művelődési, politikai vezetőinek. Figyelmeztetés Sokan nem válaszoltak, sokan passzívan javasoltak — hát nem érzik sajátjuknak a munkások a megyét? Remélhetőleg nem ilyen sötét a kép, de a jelenségek figyelmeztetnek. Ha nem kapcsoljuk be jobban a munkásokat a megye életébe, ha a településeken nem ragadjuk meg az ingázókat. ha nem avatjuk be erőteljesebben a dolgozókat a terület gondjaiba, ha nem kérjük gyakrabban segítségüket, javaslataikat. akkor menthetetlenül elközömbösülnek. s alkotó energiáik elvesznek, nem hasznosíthatók a megye, a települések fejlesztésére. Bizonyára szükség van me- gyében-gondolkozásra, egy közigazgatási területhez való ragaszkodásra, hasznos területi lokálpatriotizmusra — ez azonban csak a Pest megyei közéletiség fejlesztésével érhető el, ha még többen kapcsolódnak be a települések, a megye vezetésébe. így alakulhat ki reális, nem szűk. sárbara- gadt érdekeket hirdető, azért küzdő, provincializmus, hanem a megyével eevüttgondolkodó munkásazonosulás. Fóti Péter A » 4 Két új társadalmi bizottság alakult a népfront megyei elnöksége mellett A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége mellett — a megyei küldöttértekezlet és az V. kongresszus állásfoglalása alapján — a jövőben hat társadalmi bizottság fog tevékenykedni. A közelmúltban [ alakult meg a béke-barátság bizottság, s most a város- és i közságpolitikai, valamint a társadalompolitikai bizottság alakuló üléséről adhatunk hírt. A bizottságokban Pest megye politikai, társadalmi és tudományos életének neves képviselői vesznek részt és elemzéseikkel, javaslataikkal, aktív közreműködésükkel segítik a népfront munkáját. Próbaüzem: októberben Megyében-gondolkozás ?
