Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-29 / 151. szám

MÍT HECK* í” ffíwtnn 1972. JÜNIUS 29., CSÜTÖRTÖK F[g]KUSZ Nyugat-Európában egyedülálló... A Francia Kommunista Párt székhazában tartott sajtóérte­kezleten Georges Marchais, a FKP főtitkárhelyettese (bal­oldalt) és Francois Mitterrand szocialista vezető, miután lét­rejött a két párt megegyezése a közös kormányprogramban. A FRANCIA KOMMUNIS­TÁK tízéves erőfeszítéseit ko­ronázta siker kedden, midőn Párizsban aláírták az FKP és a Francia Szocialista _ Párt közös kormányprogramiját. A két párt között létrejött szer­ződés egyedülálló Nyugat- Európában. Hozzá hasonló csupán Chilében, található. A KORMÁNYPROGRAM világosan, kifejti a baloldal terveit a hatalomra jutás után. A program ugyancsak az FKP és a szocialista párt között jött létre, de a szerződés nyitva áll valamennyi demokratikus erő előtt. Ez azt jelenti, hogy akár most, akár a baloldal kor­mányra jutása után a prog­ramihoz más demokratikus erők is csatlakozhatnak A 146 OLDALAS program négy részre tagozódik. Min­denekelőtt leszögezi a két pártnak azt a közös akaratát, hogy mélyreható változásokat hajt végre az ország politikai, gazdasági és szociális, életé­ben, megnyitja az utat a szo­cializmus felépítéséhez Fran­ciaországban. részletes intézkedé­seket tartalmaz a dolgozók életszínvonalának, élet- _ és munkakörülményeinek min­den területen való megjavítá­sára. A gazdag szociálpolitikai program megvalósításához szükséges anyagi eszközök biz­tosítása érdekében a köztulaj­donban lévő szektor kiszélesí­tését irányozza élő. Államosí­tani fogják a nagybankokat és pénzintézeteket, a nagy bizto­sítótársaságokat, a bányákat, hadiipart, a repülőgépipart, a nukleáris ipart és gyógyszer- ipart, valamint kilenc nagy trösztöt, amely kulcsfontossá­gú és a hat nagy kohászati és kőolajipari vállalatot. A POLITIKAI INTÉZMÉ­NYEK TERÉN intézkedéseket terveznek az egyéni és a kol­lektív szabadságjogok biztosí­tására, a közélet messzemenő demokratizálására. Alkot­mánymódosítással csökkentem kívánják a köztársaság^ elnök hatáskörét és ki kívánják ter­jeszteni a parlament hatáskö­rét. FONTOS RÉSZE e közös programnak az úgynevezett törvényhozási szerződés, amelynek értelmében a válasz­tás után hatalomra kerülő bal­oldali pártok kötelezik magu­kat, hogy megvalósítják a kö­zös kormányprogramban rög­zített intézkedéseket, s kötele­zettséget vállalnak arra is, hogy a nemzetgyűlésben szem­behelyezkedjenek minden olyan kormány megalakításá­val, amely nem a választáso­kon kialakult baloldali több­ségre támaszkodnék. KÜLPOLITIKAI TÉREN a program állást foglal a kato­nai tömbök egyidejű feloszla­tása, az általános és ellenőr­zött leszerelés, az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet megtartása mellett. JOGGAL MONDOTTA a programról Georges Marchais: Korszakalkotó esemény ez or­szágunk munkás- és demokra­tikus mazgalmának történeté­ben. Már évek óta harcolunk ezért a célért, s most végtelen őröm tölt el bennünket”. A. B. T. Zavargások Argentínában A Buenos Airesben és más argentínai nagyvárosokban ki­robbant zavargások miatt a hadsereg alakulatai szerdára virradóra megszállták Buenos Aires kulcsfontosságú pont­jait. A katonai hatóságok szigo­rú rendszabályokat foganatosí­tottak az újabb tüntetések megakadályozására, a rend biztosítására. Argentínából ér­kező jelentések szerint ugyan­is várhatóan további megmoz­dulásokra kerül sor a katonai rendszer ellen, amely hat év­vel ezelőtt jutott államcsíny­nyel hatalomra. Az elmúlt napok nagyszabású tünteté­seit a jelentések összefüggés­be hozzák a lakosságnak a gazdasági helyzet és a roha­mosan emelkedő árak miatti elégedetlenségével. Az úgynevezett Justicialista Párt kedden véget ért konven­cióján Juan Domingo Perónt jelölték köztársasági elnöknek. A 76 éves politikus, volt elnök 1955 óta Madridban él szám­űzetésben. Most arra számíta­nak, hogy az elnökválasztási küzdelemben való részvételét siker koronázza. Egy argentí­nai szövetségi bíróság kedden este engedélyezte Perónnak, hogy induljon az 1973-as vá­lasztásokon, s ezzel helyreállí­totta a száműzött politikus jo­gait. A legfrissebb értesülések szerint újabb heves tünteté­sekre és összecsapásokra ke­rült sor Argentína több váro­sában, így Cordobában, La Plataban és Tucumanban. La- nusse tábornok, argentin el­nök összeült a legmagasabb rangú katonai vezetőkkel, hogy megvitassa az országban kialakult helyzetet. Moszkva FIDEL CASTRO A TERV-KÖZPONTBAN Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a ku­bai forradalmi kormány mi­niszterelnöke szerdán látoga­tást tett a Szovjetunió Állami Tervbizottságában. Fidel Cast­ro meglátogatta az állami tervbizottság fő számítóköz­pontját is. TODOR ZSIVKOVNAK, a BKP KB első titkárának, az államtanács elnökének vezeté­sével második napja rövid, nem hivatalos látogatáson bol­gár párt- és kormányküldött­ség tartózkodik Kijevben. CANBERRA ff Rogers'-közlemény Kétezer szavas közlemény kiadásával szerdán Canberrá­ban befejeződött a SEATO kétnapos miniszteri tanács­ülése. A 17. tanácsülésről ki­adott közlemény nagyjában és egészében Rogers amerikai külügyminiszter első felszóla­lásának tételeit követi nyo­mon: hangsúlyozza ugyan, hogy manapság minden eddi­ginél kedvezőbbek a tartós béke kialakításának kilátásai, de egyidejűleg az állítólagos ázsiai kommunista fenyege­tésre hivatkozva a katonai paktum megszilárdítását, a kö­zös fellépés szükségességét hangoztatja. Ausztrália és Űj-Zéland sze­rette volna felvétetni a közle­ménybe a tervezett francia nukleáris kísérleti program elítélését. Ez a törekvés Douglas-Home brit külügymi­niszter ellenállásába ütközve azonban meghiúsult. Home az­zal érvelt, hogy a francia atomfegyver-kísérletek kérdé­se nem tartozik a SEATO-ra. A nyári szünet előtt az utolsó Koh!—Bahr-párbeszéd Az NDK és az NSZK között megkötött első államszerződés, a közlekedési szerződés alá­írása után dr. Michael Kohl és Egon Bahr államtitkárok, az NDK, illetve az NSZK kor­mánya által kinevezett kül­döttségek vezetői szerdán harmadszor találkoztak egy­mással, hogy folytassák az NDK és az NSZK alapvető vi­szonyának szerződéses rende­zéséről elkezdett véleménycse­réjüket. A mostani találkozó az utolsó az augusztus elejéig tartó nyári szünet előtt. A szerdai megbeszélés szín­helye az NDK fővárosában a minisztertanács épülete volt. Otto Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere szerdán fogadta Egon Bahrt, az NSZK kan­cellári hivatalának államtitká­rát. A megbeszélés tárgya az NDK és az NSZK küldöttsé­gei között folyó véleménycse­re volt. Nyugat-berlini hírforrások szerint Egon Bahr arra a kér­désre, hogy ilyen megbeszélé­sekre — esetleg magasabb szinten — sor fog-e kerülni a jövőben is, nemmel vála­szolt. USA 21,3 milliárd - fegyverkezési hajszára Az amerikai képviselőház kedden a fegyverkezési hajsza további fokozását célzó tör­vénytervezetet hagyott jóvá. A képviselők az 1972—73-as pénzügyi évre megszavazták a kormány által kért 21,3 mil­liárd dolláros katonai költség- vetést. A teljes összegből 1,3 milliárd dollárt fordítanak olyan sokat vitatott fegyver- rendszerek kifejlesztésére, mint a Trident atommeghaj­tású tengeralattjáró, a B—1 szuperszonikus stratégiai bom­bázó, a Safeguard rakétaelhá­rító rakétarendszer stb. A képviselőházi vitában több képviselő a Moszkvában aláírt stratégiai fegyverkorlá­tozási megállapodás alkalma­zása mellett szált síkra és a Pentagon hatalmas katonai kiadásainak csökkentését kö­vetelte. A költségvetési tervezetet még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. PAPEETE Az első robbantás? A DPA és a UPI papeetei kormányköröket idézve jelen­tette, hogy Franciaország meg­kezdte tervezett nukleáris kí­sérleti sorozatának végrehaj­tását és helyi idő szerint va­sárnap délelőtt a francia­polinéziai közigazgatási szék­helytől 1280 kilométerrel dél­nyugatra végrehajtották az első robbantást A ' UPI sze­rint az idézett kormánykörök nem voltak hajlandók közölni a robbantás hatóerejét. Az AFP francia hírügynök­ség utal arra, hogy ha való­ban megtartották az idei kí­sérleti program első robban­tását, akkor az kis hatóerejű, tíz-húsz kilotonna robbanóerőt képviselő lehetett csak. Párizsi megfigyelőket idéz­ve a DPA kétségét fejezi ki a Papeeteből érkezett robban­tási hírek hitelét illetően. Kim ír Szén javaslata A tokiói Mainicsi Sim- bun vezércikkben kom­mentálja Kim ír Szénnek, a KNDK miniszterelnöké­nek a Washington Postban megjelent nyilatkozatát. Ebben a koreai vezető ja­vasolta, hogy Észak- és Dél-Korea kölcsönösen csökkentse hadseregének létszámát és készségét nyil­vánította arra, hogy a két országrészt érdeklő közös problémák megvitatása cél­jából találkozzék Pák Csöng Hi dél-koreai elnök­kel. A japán lap rámutat, a múltban az volt a gyakor­lat, hogy az ilyen javasla­tokat propagandának mi­nősítették és elvetették. Az új nemzetközi helyzetben azonban, amikor rohamo­san tért hódít a tárgyalá­sok politikája, Dél-Korea akkor jár el helyesen, ha nem tekinti merő propa­gandának Kim ír Szén ja­vaslatát és konstruktív mó­don tanulmányozza azt. Egyrészt azért, mert min­den alkalmat meg kell ra­gadni a feszültség csökken­tésére, másrészt pedig azért, mert Észak-Korea javaslata érdemes a meg­fontolásra — írja egyebek között a Mainicsi Simbun. Gus Hall beszéde Youngstown-ban Az Egyesült Államok Kom­munista Pártja pontosan ki­dolgozott programmal indul az amerikai elnökválasztási kam­pányban. A KP követeli az indokínai háború beszünteté­sét, valamennyi külföldön levő amerikai támaszpont felszá­molását, a militarista és nép­ellenes intézmények bezárá­sát, a fajüldözés törvényen kívül helyezését és a szegény­ség felszámolását — hangsú­lyozta Gus Hall főtitkár, az Ohio állambeli Youngstown- ban mondott beszédében. Ezek az intézkedések rövid idő alatt százmilliárd dolláros megta­karítást eredményezhetnek és ez lehetővé tenné, hogy minden amerikai család lakáshoz jus­son és az ország gazdásági éle­te átálljon a hadiiparról a bé­kés termelésre. NAPFÉNYT KÍVÁNOK ES LEVEGŐT.., Planktonmenü A plankton parányi tengeri növényekből és állatokból áll, amelyek mérhetetlen mennyi­ségben élnek a tengerekben és az óceánokban, és amelyek a tenger számos lakójának leg­jobb táplálékául szolgálnak, Újból kiengedték a szellemet a palackból... Javában tart a tökésvilág pénzügyi rendszerének új válsá­ga. Ez tizenhárom hónap óta immár a harmadik. S ami még jellemzőbb: alig fél évvel azután következett be, hogy a dol­lár leértékelésével és a többi vezető nyugati deviza felérté­kelésével igyekeztek „nyugalmi helyzetet” teremteni a tőkés pénzpiacon. A mostani válság középpontjában e pillanatban a font áll. Az angol kormány úgy döntött, hogy „lebegteti”, azaz a ke­reslettől és kínálattól függően szabaddá teszi a font árfo­lyamát. A gyakorlatban ez a brit valuta körülbelül 3—4 szá­zalékos ideiglenes leértékelésének felel meg, s ma már aligha lehet kétséges, hogy ezt egy később meghatározott időpontban ténylegies leértékelés is fogja követni. Általános Vélemény szerint a jelenlegi helyzetben nem volt kényszerítő szükség arra, hogy a brit kormány így cseleked­jék. Igaz: a font kétségtelenül nyomás alatt állott, és árfolya­mát csak a központi bankok „támogató vásárlásaival” sike­rült tartani. Emellett Nagy-Britanniában lanyhult a konjunk­túra, és kedvezőtlenül alakult a fizetési mérleg is. Ami az érem másik oldalát illeti: Nagy-Britannia pénzügyi tartalékai ma kétszer akkorák, mint néhány évvel ezelőtt, és az ország tör­lesztette pénzügyi adósságát. Mindez azt jeleníti, hogy meg lehetett volna találni azokat a pénzügyi eszközöket, amelyekkel elkerülik a leértékelést elő­revetítő „lebegtetést”. Ez kétségkívül „gyanússá” teszi a hely­zetet, és azt mutatja, hogy gondosan előkészített pénzügyi ma­nőverről van szó, nem pedig valamiféle előre nem látott „ka­tasztrófáról”. Megerősíti ezt a benyomást az, hogy miközben Nyugait-Európa vezető tőkésországai meglehetős nyugalommal és közönnyel vették tudomásul a font „lebegtetését” — Fran­ciaország valósággal tajtékzik. Az események megértéséhez tehát legalább annyira politikai, minit pénzügyi meggondolásokból kell kiindulni. Tény, hogy De Gaulle tábornok uralmának korszakában Franciaország a Közös Piac politikailag vezető hatalma volt, s ezt a pozícióját felhasználta arra, hogy a piac pénzügyi ren­delkezéseit a maga érdekeinek megfelelően formálja. A fran­cia érdekek lényege pedig az volt, hogy Párizs a Piac leg­nagyobb mezőgazdasági exportőrje, s ugyanakkor iparilag a világpiacon kevésbé versenyképes, mint Nyugat-Németország vagy a Benelux-államok nagy trösztjei. Aliikor tavaly év végén késhegyig menő küzdelem után az arany árát felemelték, a dollárt leértékelték, és ennek meg­felelően a nyugat-európai devizák árfolyama emelkedett — ez Franciaország számára kedvezőtlen pénzügyi lépés volt. Miután a dollár olcsóbb lett, olcsóbb lett az amerikai export is. Ez azt jelentette, hogy az Egyesült Államok versenypozíciói a világpiacon javultak. Az iparilag legversenyképesebb orszá­gok (mint Távol-Keleten Japán, Nyugat-Európában pedig az NSZK) természetesen viszonylag jobban bírták a járulékos terheket, mint Franciaország. A franciák éppen ezért ragasz­kodtak egy olyan megállapodáshoz, hogy a közös piaci országok valutáinak egymás közötti árfolyama csak bizonyos, szűk ha­tárok között ingadozhasson. így akarták védeni a De Gaulle- korszakban elért versenypozícióikat a többi nyugat-európai országgal szemben. Ezt a megállapodást kiterjesztették a be­lépésre készülő Nagy-Britanniára is, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy majd csökkentsék az angol ipari konkurren- cia súlyát a francia gazdaságra. Minden jel arra mutat, hogy a font lebegtetése és várható leértékelése az amerikai bankvilág beleegyezésével végrehaj­tott manőver a Nyugat-Európán beiüli francia pénzügyi pozí­ciók további gyengítésére. S ezzel együtt: annak a francia kü- lön-politikának az aláaknázására, amely De Gaulle hagyaté­kából még megmaradt, s amely egy, az amerikaiaktól sok vo­natkozásban eltérő és függetlenedő nyugat-európai politika ki­dolgozása mellett foglal állást. Nagy-Britannia belépése a Közös Piacba önmagában is a korábbi francia hegemónia gyengüléséhez vezet. Különösen pe­dig akkor, ha az angolok az amerikaiak „ügynökeiként” cse­lekszenek, és vállalják a francia ellenállás letörését. A font le­értékelése és lebegtetése azt jelenti, hogy Nagy-Britannia vi­lágpiaci szempontból versenyképesebbé válik — és nem két­séges, hogy ennek a versenyképességnek a növekedését a fran­cia ipar és mezőgazdaság viseli el a legnehezebben. Ráadásul: a font leértékelését úgy is lehet tekinteni, mint a dollár újabb leértékelésének előjátékát, ami megint csak az amerikai versenypozíciókat javítja. Persze, felvetődik a kérdés, hogy a Közös Piac többi orszá­gai miért hallgatnak. A válasz lényege alighanem az, hogy amit veszítenek a réven, azt megnyerik a vámon. Tehát: verseny- képességük az angolokéhoz és utóbb az amerikaiakéhoz vi­szonyítva romlik majd — ezt azonban kiegyenlíti az az előny, ami a francia versenyképesség romlásából származik. Hozzá kell tenni mindehhez, hogy minden pénzügyi válság „palackból kiengedett szellem”, s egyáltalán nem bizonyos, hogy pontosan olyan eredményeket hoz, mint azt szervezői elképzelték. Ha például a font válsága túlságosan gyorsan ve­zet a dollár újabb kríziséhez — ez a választások előtti hóna­pokban kínos helyzetbe hozhatja az amerikai kormányt, és felboríthatja az alighanem gondosan kidolgozott menetrendet. Ez, persze, a jövő zenéje. Az adott pillanatban a pénzügyi harc elsősorban a franciák külön-politikája ellen irányul. —i—c ideértve az óriási bálnákat is. A plankton már régóta foglal­koztatja a tudósokat, akik megoldást keresnek arra, ho­gyan lehetne a planktont em­beri tápláléknak felhasználni. Annak bizonyítására, hogy ez lehetséges, K. Kaneko japán planktonkutató kísérletet haj­tott végre, amelynek során 20 n—pon át egy elkülönített he­lyiségben tartózkodott, és ki­zárólag csak planktonból ké­szült ételeket fogyasztott. A kísérlet K. Kaneko kéré­sére, a harmadik hét végén ért véget, amikor a kutató kije­lentette, hogy nem bírja to­vább a planktonmenü egyhan­gúságát. A kísérlet befejezését köve­tő napon K. Kaneko előadást tartott a tokiói televíziós köz­pontban, s előadása során frissnek és életerősnek lát­szott. K. Kaneko azon elhatá­rozásában, hogy beszünteti a kísérletet, valószínűleg nagy szerepet játszott a külső világ­tól való elszigeteltség, mivel az izolált szobából kilépve ezek voltak az első szavai: „napfényt kívánok és leve­gőt’’. Egyiptomi tüzek Asszuántól Kairóig Az egyiptomi főügyészség jelentést készít a nemzetgyű­lés számára arról a példa nél­kül álló tűzesetsorozatról, amely február és május között Egyiptomban — Asszuántól Kairóig — végigsöpört. Az ügyészi szervezet — mint a5 A1 Ahramban olvasni — arra az álláspontra helyezkedett hogy a tüzek java részét gon­datlanság, nemtörődömség, il­letve súlyos hanyagság idézte elő. A felelősök ellen vádirat tot adnak — egy-két esetbe« már adtak — ki.

Next

/
Thumbnails
Contents