Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-28 / 150. szám
1972. JÚNIUS 28., SZERDA PEST MEGYE megvizsgálta a megye bíróságain, hogy az 1971-ben befejezett polgári perek kapcsán milyen harácsolási törekvések mutatkoztak meg. Dr. Tasnády Endre megyei főügyészhelyettestől megkérdeztük: miért éppen ezt a tárgykört, s miért, a polgári perekben előforduló tendenciákat vizsgálták. Csupán polgári per — Az ügyészi szerveknek, napi munkájuk mellett, mindig van kiemelt témakörük is, mint' ahogy a törvényesség éle is időről időre más, különösképpen fontos területre irányul. Újabban előtérbe került a jogtalan haszonélvezés. Központi cél a gazdaságcemtrikus- ság, sokan azonban — akarva, akaratlanul — félremagyarázzák ezt a törekvést, ügyeskedésük nem mindig ütközik Btk-ba; ilyenkor a sérelmet szenvedők csupán polgári pert indítanak, s az ügyből nem lesz büntetőügy. Ez a speciális határterület speciális veszélyekre is figyelmeztet. Ezért vizsgáltuk most ezt a határterületet, a megyei bíróság és járásbíróságok anyaga alapján. — Vannak-e új területei a harácsolásnak? _Ami örökzöld: mindenekelőtt az üzérkedés — de ,mint büntetőügykor, e vizsgáitoknál nem érdekelt bennünket. Négy szektort vizsgáltunk: az állampolgárok egymás közötti, állammal szembeni, az állami vállalatok, szövetkezetek, valamint magánszektor, illetve kisipar, kiskereskedelem területén tapasztalható ilyen ténykedések. Egy esztendő „gyümölcse” — hézagos tematika, de figyelemfelhívó. — H allhatnék néhány tipikus példát? _A legismertebb eset, amikor valaki Lakottan, tehát olcsóbb áron, alacsonyabb illetékfizetés ellenében jut ingatlanhoz, majd beügyeskedi magát, s így lakott áron jut beköltözhető ingatlanhoz. A váci járásbíróság ítélt meg utólag magasabb vételárat egy, a szerződésben a volt tulajdonosnak holtig tartó ottlakást biztosító, de őt házából kiüldöző, új ingatlantulajdonos terhére. Egy másik lakásügy: valaki albérlőt vett bérleményébe, tizenötezer forintot kérve tőle azzal az ígérettel, hogy elköltözik, és a lakást az albérlő nevére utaltatja ki. Ilyesmi persze, nem lehetséges. A kárvallott albérlő azonos Ígérettel adta' tovább a lakást, de háromezer forinttal drágábban. Az utód utódjának, mint igényjogosultnak, a lakást kiutalta a helyi hatóság — ő pedig visszaperelte a le- lépést. Joggal: bérleményről pénz ellenében lemondani nem lehet. Az eltartási szerződések köre is idetartozik. A lakáshiány összehozza, az együttlakás eltávolítja a szerződő feleket; hol egyik, hol a másik kezd pereskedni. Egy fiatal pár a gödöllői járásbíróság jogerős ítélete alapján ürítette ki a felbontott eltartási szerződés után a lakást — de ezért tizenötezer forint lelé- pést követeltek. A volt eltartott „nem volt szívbajos”: kifizette a követelt összeget, majd visszaperelte. Keresetének helyt adott a bíróság, minthogy ezt a (lakásba történt befektetéseik megítélését meghaladó összegű) követelésüket kényszerhelyzetet kihasználó nyerészkedés diktálta. A fiatalokat a lelépési ösz- szeg visszafizetésére marasztalta a bíróság. E l birtokolta t— Sok elbirtoklási esettel találkozni a megyében. Mi e téten az ügyészség tapasztalata? — Minthogy az előzőekben előírt 32 évvel szemben a jelenleg hatályos törvény csupán tíz évet ír elő az elbirtoklás előfeltételéül (vagyis kimondja, hogy aki tíz esztendeig szakadatlanul és háborítatlanul sajátjaként használ egy gazdátlan területet: az a föld az övé) — egyre gyakoribbak az ilyen keresetek. Tudvalévőén ugyanis 1960. május elsején tépett életbe ez a törvény, s a tíz év 1970. május elsején járt le, az előírt módon elbirtokolt terület pedig csakis jogerős bírói ítélet alapján telekköny- vezhető az elbirtokló nevére. Ennek megtörténte után azonban semmiféle mód nincs a visszaperelésére. Mostanában megnőtt az ingatlanszerzési vágy, annyira, hogy sokan semmitől sem rettennek visz- sza e cél érdekében. Egy érdparkvárosi ingatlannal kapcsolatos elbirtoklási keresetében két tanút jelentett be valaki — ám a tanúk az utolsó percben észbekaptak. Mint egyikük írta a bíróságnak: mégsem vállalja a hamis tanú szerepét. Többet kért a vállalat — A vállalati nyerészkedés büntetőügyön inneni eseteire is kérek néhány példát. — Jogszobályokkal szemben megkötött szerződések nem érvényesek. Az ilyet — akár magánszemély, akár állami szektor köti: érvénytelenítik. Olykor mégis kifizetik az ily módon (sokszor kényszerhelyzetben) vállalt összegeket. Pedig ha az ilyen ügyből Ügy lesz — az előírásellenes követelés kifizetése is bűncselekmény! Hiánycikk-gazdálkodás esetében viszont sűrűn előfordul. Egy építőipari vállalat elletőistálló építését vállalta, a megrendelő téesz azonban a vártnál alacsonyabb eredménnyel gazdálkodott a szerződéskötés évében, ezért az építkezés elhalasztását kérte. A vállalkozó ■ kihasználta a | helyzetet, és az előírt (és szerződésben vállalt) 6,5 százalékos haszonkulcs helyett 17 százalékosat számolt fel. A kényszerhelyzetben levő téesz beleegyezett — de csali a 6,5 százalékos, törvényes és kikötött haszonkulcs szerint fizetett. Az építővállalat perelt — a Pest megyei Bíróság megállapította, hogy a szerződés a maximált árformába tartozik, ezért a haszonkulcs emelése harácsolás, törvénysértő cselekedet volt, s a vállalat keresetét elutasította. Meghiúsítani Befejezésül ezt fűzi hozzá a beszélgetéshez dr. Tasnády Endre megyei főügyészhelyettes: — A példák színesek, sokáig sorolhatók, azonban az említettek is érzékeltetik, milyen változatos formákban jelenik meg a jogtalan haszonszerzés, harácsolási törekvés, állampolgárok és vállalatok esetében. Vizsgálatunk megállapítása szerint a megye bíróságai az esetek többségében felismerik a káros törekvéseket, s azokat, a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásával, igyekeznek meghiúsítani. Többször került sor polgári ügyészi tevékenységre is, a jogszabályok egységes, helyes értelmezésének elősegítésére. S hogy mit hasznosíthat egy ilyen vizsgálat ismertetéséből egy-egy állami vállalat, téesz, vagy állampolgár? Mindenek- felett azt, hogy homályos, kényszerhelyzet szülte ügyletekbe nem szabad belemenni. Figyelmeztet ugyanakkor arra is, hogy — éppen a büntető paragrafusok kiskapuin ki-be- bujkáló — ügyeskedők ténykedése fokozottabb, összefogot- tabb társadalmi figyelmet, vitást követel. Pőreli Gabriella JULIUS 4-7 Budapesten tartják konferenciájukat az UNESCO tudomány politikai szakértői Július 4. és 7. között Budapesten rendezik meg az UNESCO európai tagországai tudománypolitikai szakértőinek konferenciáját. A tanácskozás egyik jelentős állomása lesz annak a többéves munkának, amelyet az UNESCO egyrészt a tudománypolitika 'fejlesztése érdekében világméretekben, másrészt a regionális tudományos együttműködés céljából európai keretekben folytat. A budapesti tanácskozás úgynevezett szakértői értekezlet lesz, melyen a kormányok által kijelölt szakemberek személyes minőségükben, tudományos meggyőződésük alapján fejthetik ki nézeteiket, tehát nem kötelező reájuk hivatalos hazai álláspontjuk és ugyanakkor bejelentéseik sem kötik saját kormányukat. A budapesti konferencián országonként két-két szakértő vesz részt. Az eddigi bejelentések szerint mintegy 60—70 vendégre számítanak 25 európai országból. Ugyancsak jelen lesz a magyar fővárosban tíz tekintélyes nemzetközi szervezet delegátusa is: A négynapos konferencia fő témája az európai tudományos együttműködés. Alkatrészek Csepelre KISKUNLACHÁZA SZERVEZI Petőfi nyomában eveinek a vizesek A kiskunlacházi Munkácsy utcai általános iskola vízi úttörőcsapata idén országos programra hívta meg a váci, a dömsödi, a szigetszentmár- toni, dunavarsányi és a szentendrei vízicsapatokat. Petőfi útján címmel 14 napos túrát rendeznek, amelynek során Dunavarsánytól Mohácsig eveznek le a Dunán. A csapat legfőbb patronusa Balogh László, az iskola igazgatója, aki a Magyar Úttörők Országos Szövetsége elnökségi tagja. Örömmel mutatta a térképen, merre járnak majd, milyen tartalmas, játékos eseményeken vehet részt a 130 személyes csoport. A találkozót július 4-én tartják a dunavarsányi sporttáborban. Az esti tábortüzet matrózbál követi. Másnap a szovjet úttörőkkel közösen emlékünnepséget tartanak a pionírmozgalom 50 éves évfordulója emlékére. Bankházáról délután Ráckevé- re látogatnak, ahol dr. Dobrai Lajos, a járási pártbizottság első titkára tart előadást a gyerekeknek a Ráekevei-Duna- ág jövőjéről. Július hatodikén Dömsödön köt ki a csapat. Tisztelgő látogatást tesznek a Duna-parton Petőfi fájánál, utána a községben megnézik az emlékmúzeumot, és ellátogatnak a költő édesapjának, a jó öreg kocs- máros Petrovicsnak egykori házához. Délután Apajra hivatalosak, Itt pásztortűz mellett találkoznak a lovas úttörőkkel. Másnap Tasson át visz az útjuk Szalkszcntmártonba. Majsai Károly múzeum- igazgató vezetésével megnézik a Petőfi-emlékházat; délután Dunaújvárosba érnek, ahol a városi úttörők vendégeiként megtekintik a Vasmű üzemeit. Utána Paks következik. Dunaföldváron a vízről nézik meg a rendkívül érdekes löszfalakat, a jellegzetes „su- vaclást”. Kalocsán egyik legszebb látnivalójuk minden bizonnyal a Népművészeti Ház megtekintése lesz, Kiskőrösön pedig az ottani Petőfi-múzeum. Kalocsán este színielőadáson vesznek részt: az úttörő népi együttesek rendeznek bemutatót a számukra. Július 11 -e nevezetes napja lesz a turnénak. Fadd-Dombo- rin a KISZ-táborban pihennek, délután kisvasúttal indulnak Gemencre, a világhírű vadgazdaságba. Tizenkettedike Bajáé. Másnap Mohácsra érnek, a A magyar delegáció ismerteti a konferencián a kormány által nemrégiben jóváhagyott távlati kutatási tervet, amely az európai országok közül első ízben foglalja másfél évtizedes egységes programba a nemzeti tudományos célokat és ezzel nyilvánvalóan nagy érdeklődésre tarthat számot. Szibériai hetek Tudósok tapasztalatcseréje A szibériai hetek rendezvényei alkalmából L. A. Kozlov vezetésével hazánkban tartózkodó szibériai tudósok küldöttsége látogatást tett az MTA Közgazdaságtudományi és Történelemtudományi Intézetében, a Magyar Állami Geofizikai Intézetben, a Földtani Intézetben és az MSZMR Politikai Főiskoláján. Itt-» tartózkodásuk során a küldöttséget fogadta Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, az MSZBT elnöke. Nagykátán, a Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezetben forgácsoló üzem is működik. Koreai gyártmányú KUSZONG 3 esztergagépeken a Csepel Autógyár részére készítenek alkatrészeket. Urbán Tamás felvétele nagy út utolsó állomására. Innen autóbusszal tesznek kirándulást Villányba, megtekintik a siklósi várat, lubickolnak egyet Harkányfürdőn. Tizenötödikén a Mohács környéki szigeteken rendezik a záró tábortüzet. Onnan „hegymeneti” evezéssel 31 kilométert tesznek visszafelé. A csónakok leadása után a feltehetően fáradt, de élményekben gazdag csapat vonattal utazik haza. Elmondta azt is Balogh László, hogy a kéthetes túra szervezését már márciusban megkezdték. Az úttörőelnökségtől, a KISZ-központtól és a társ- csapatoktól sok segítséget kaptak. Autóval, repülővel bejárták a megteendő szakaszt. Valamennyi részvevőt alapos orvosi vizsgálatnak vetették alá: rendelkezniük kell az előírt próbákkal, és bizonyítaniuk kell, hogy megfelelően úsznak. A kirándulás egyébként juta- lomjellegű, miután a gyerekek — fiúk, lányok — a kéthetes ellátásért, a szállásért és a különböző programokért fejenként mindössze százhúsz forintot fizetnek. K. M. zelebb, ha alkal/nuk nyílik, folytatják ott, ahol abbahagyták. Ahogy nem tudok hinni a kereskedelmi dolgozók hírnevét megcsúfolók két-háromszáz forintos büntetéseinek elrettentő hatásában sem, mert kockázat és eredmény egész egyszerűen nincs arányban. Igaz, ez utóbbi példánál maradva, a kereskedelmi felügyelet által kiszabott bírságok átlaga a megyében 450 forint, de ettől még egyetlen csaló sem hagyta ott a kereskedelmi, vendéglátóipari pályát... Kétkedésem nem tűnik el más területek tapasztalatait vizsgálva sem, mert — me- gintcsak például — aligha hiszem, hogy a gödöllői, a dabasi járás három-négyszázalékos fellebbezési aránya kizárólag dicsérné a tanácsok munkáját. Figyelmeztet, bírál is ez az arány, mégha számításba vesszük azt is, hogy néhány esetben az állampolgár tájékozatlansága, jogainak hiányos ismerete, a kényelmesség, a beletörődés állítja meg a tollat, s nem születik fellebbezés. Erről sem elfeledkezve tegyük fel ismét a kérdést: jó dolog az, hogy csökken a fellebbezések száma? D rákói szigort látnánk helyesnek, s nyomában fellebbezés áradatot? Egyáltalán nem! A téves értelmezés ellen lépünk föl, a szemlélettel szemben, amely kizárólag haladást vél fölfedezni a fellebbezések arányának mérséklődésében. A számok bűvölete a visszájára is fordítható. Hiszen — a nagy számok törvénye alapján — elképzelhető-e, hogy 518 határozatból egyetlen sem bizonyul hibásnak? Ugyanis ennyi határozatot hozott — csupán példaként említve őket — a gödöllői városi tanács vb egészségügyi csoportja, de egyetlen fellebbezés sem akadt. Bármennyire is igyekvő emberek vannak ott, hihető ez? Évente 39—40 ezer között van Pest megyében azoknak a száma, akiknek valamilyen dolguk akad a szabálysértési hatóságokkal. Ez — tekintve, hogy vannak notórius szabálysértők is, akik évente többször adnak munkát a hatóságnak — a megye lakosságának valamivel több, mint négy százaléka. Ha így nézzük, csekély arány. Ha viszont a lakosság túlnyomó részének — 96 százalékának — oldaláról, akkor jogos az igény: legyen szigorúbb a hatósági munka, tartsa és tartassa nagyobb tiszteletben a törvényeket, a rendelkezéseket. Ne azt vélje fontosnak, hogy csökken-e vagy emelkedik a fellebbezések száma, hanem azt, hogy döntés, határozat a jog betartására alapozódjék, s a többség javát szolgálja. E többség — a közösség — érdeke ugyanis azt kívánja, hogy amikor kell, akkor nemet mondjon a hivatal, s ha arra van szükség, akkor büntessen. A fellebbezés az állampolgár joga. A törvények, rendeletek betartása és betartatása a hatóságok kötelessége. Mészáros Ottó A megyei főügyészség megvizsgálta Harácsolok, nyerészkedők, pereskedők V annak tények, számok amelyeket fölöslege: kommentálni, ahogyan azt mondani szokás önmagukért beszélnek Vannak azután olyanok is amilyenekkel már csín jár kell bánni; mögéjük nézni, mit rejtenek, mit takarnak? Sűrűn hallom például hogy a tanácsoknál, má: igazgatási szerveknél büszkén emlegetik: az elmúl időszakban — ami hol egy esztendő, hol több — javul a hatósági munka, mert bá: nagy számban hoztak határozatokat, a fellebbezései aránya csökkent. Az állam polgár nem fellebbezett, az. az jó, helyes volt a határozat — így valahogy okoskodhatnak a büszkélkedők Pedig nem egészen errő van szó. Kétségtelen: bizonyos jelek a hatósági munka javu lása, a törvényesség betartása mellett szólnak. E jelek egyikeként fölfogható! fellebbezések számánál mérséklődése is, ám na© hiba lenne abszolút értei met tulajdonítani neki. P fellebbezés elmaradása ön magában még nem bizonyítéka a jó hatósági mun kának, a határozat helyes ségének. Sőt az — ellenkezőjére figyelmeztethet Mert sok más ok mellet esetleg azért nem fellebbezett az állampolgár, hogj ne kockáztassa elveszettnél hitt, de végül is megnyer ügyét. Az utóbbi mondat mái álláspontunkat sejteti: a liberális, a dolgokat túlzót engedékenységgel megítéli hatósági munka miért m tetszene annak, aki rósz- szabbra számított? Miér fellebbezne például az < garázda, akit kiadós botrányáért csupán 300 forintrí büntetett a rendőri szabálysértési hatóság? Miért fellebbezné az engedély nélkül építkező, ha már áll a: épület, s neki mindössze 800 forintot kell leszurkolnia bírságként, hogy „minden rendben legyen”? Miér ágálna az árdrágításon súlycsonkításon rajtakapok boltos, amikor ezer forin ellenében — ami a bírság — sokezret keresett tisztességtelen módszereivel? C sökken a fellebbezései száma. Tény. Biztos hogy jó dolog ezí Nehogy bárki félreértsen Nagyon tisztelem, becsülön: a hatósági munkát végzi tisztviselők túlnyomó több- 'ségét, mert értik a dolgukat, szívvel-lélekkel látják el munkájukat, s a helyesen elintézett ügy, az alapos döntés hordja magában jutalmukat. Éppen az ő rangjuk, hitelük miatl kételkedem abban, hogy csakis és kizárólag a színvonalasabb hatósági tevékenység következménye a kevesebb fellebbezés. Következménye ez annak is, hogy megnőtt az egyénnek ugyan kedvező, de a társadalomnak sérelmes határozatok száma. Mert mi másnak nevezhetem például azt, hogy a megyében száz verekedő garázda közül mindössze négyet-ötöt csü- esültetnek le hűvösre, hogy ott lehiggadjanak, a többiek meg fizetnek valamennyi bírságot, s legköNem fellebbezett
