Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-28 / 150. szám

fEST HEGYEI 1972. JÜNIUS 28., SZERDA „Százéves a magyar műemlékvédelem” A magyar műemlékvéde­lem centenáriuma alkalmából „Százéves a magyar műemlék- védelem” címmel reprezenta­tív kiállítás nyílt a Budavári Palotában. A nagy érdeklődés­sel kísért megnyitó ünnepsé­gen — amelyen ott voltak az ICOMOS (az UNESCO mű­emlékvédelmi szervezete) Bu­dapesten ülésező IX. kongresz- szusának részevevői is — dr. Szabó János, az Építésügyi és Városfejlesztési miniszter el­ső helyettese mondott beszé­det. A kiállítást szeptember kö­zepéig tartják nyitva. Gerontológiai szimpozion Június 29-én és 30-án a Nemzetközi Gerontológiai Tár­saság szimpoziont rendez Bu­dapesten. A Magyar Tudomá­nyos Akadémián sorra kerülő tanácskozás témája: az oxigén­hiány okozta elváltozások és következményei az idős kor­ban. A részvevők tengerentúli országokból és európai álla­mokból érkeznek. Koncertek a Halászbástyán Júliusban és augusztusban ismét birtokába veszi a mu­zsika Budapest egyik legfor­galmasabb, legnépszerűbb ki­látóhelyét, a Halászbástyát. A következő két hónapban tíz hangverseny örvendezteti meg a zene híveit nagy mesterek halhatatlan alkotásaival. A szabadtéri zenei évadot július 1-én magyar zeneszerzők: Er­kel, Bartók és Liszt művei­ből összeállított koncert nyitja meg. A koncertek este 8 óra­kor kezdődnek. Kevés pénz - több jó szándék Vámosmikolán enyhül az óvodagond Nagyon szűkös körülmé­nyekkel kellett megküzdenie a vámosmikolai óvoda alkalma­zottainak, kicsinyeiknek. Mint annak idején megírtam: egyet­len szerény épületben szoron­gott az óvoda, a napközi, az iskolások-pedagógusok ebéd­lője és a közös konyha. A ki­csik kimenni is csak az ud­var végébe mehettek ki, a hol poros, hol sáros udvaron, s mindez a takarítónők mun­káját is megnehezítette. Fo­lyóvíz híján a konyhai asz- szonyok a kútról cipelték a vizet. Sikerült előbbre lépni Most örömmel újságolta Tóth József né vezető óvónő, hogy sikerült előbbre lépniük, mégpedig úgy, hogy ezáltal nemcsak ők' kerültek jobb helyzetbe. — Eredetileg új óvodát ter­veztünk — mondja. — De hát elvitte a pénzt a környező községek sokkal rosszabb álla­potú óvodáinak helyreállítá­sa: a márianosztrai óvoda ir.ur-már összedőlt, a nagy- börzsönyiben is csak a tám- lalazás tartotta a lelket. Be kellett látnunk, hogy mi vi­szonylag tűrhetőbb helyzetben vagyunk, s amíg új óvodára nem telik, segítünk magun­kon. A többesszám nem „fejedel­mi”: Tóth Józsefné községi párttitkár is; vagyis nemcsak vezető óvónőként ismeri a helyzetet s tevékenykedik a megoldáson. — Az előzetes felmérés sze­rint jövőre huszonöt új gyere­ket kapunk, s ehhez hozzáve- hetjük azt az öt kismamát is, akiknek szeptemberig lejár a szülési szabadsága. így tíz-ti- zenkét gyerekkel több lesz az óvodában. Az általános iskolát nem­rég tatarozták, némi átalakí­tást is végeztek, s nemcsak egy osztály szabadult fel a je­lentkezők megcsappanásával, hanem sikerült elhelyezni egy iskolai szolgálati lakásban la­kót is. Az iskola már előzőleg is vízvezetékes volt, ott alkalma­sabb hely kínálkozott a kony- ha-napközi-ebédlő számára. Áthelyeztük oda az élelmezés­vezető irodáját is — most eg^percnyire az óvodától, de sokkal jobb körülmények kö­zött főzhetnek,, tálalhatnak a konyhai asszonyok — s az ebédelés is kényelmesebb gye- reknek-pedagógusnak egy­aránt. Az óvodában egyhar- madára csökkent a nyüzsgés, a kosztot áthozni gyerekjáték — s kaptunk folyó vizet, a ki­csiknek vízöhlítéses -mini- vécéket Három helyett: öt — A megnövekedett gyerek­létszám, persze, nem ideális ál- I lapot. A légköbméter még ele­gendő lenne, csak az új neve­lési program, a korszerű isko­lára előkészítés lesz gond: há­romcsoportos óvodához elkél öt óvónő, mi meg csak hár­man vagyunk. Talán őszig si­kerül megoldani ezt is. Erejükhöz mérten segíte­nek a kihelyezett üzemek. A LAVATHERM hordozható kettős mérleget ajándékozott a kicsiknek, a Váci Kötöttáru- gyár kihelyezett üzeme pedig — minthogy építkeznek, s az udvarból sok fát termeltek ki — hetven mázsa tűzifát adott az óvodának. Nem ártana, ha valahonnan gyerekjáték, bútor is érkezne. Volt már példa a megyében erre is. P. G. KONCERTKRONIKA A Bartók vonósnégyes hangversenye a Pest megyei Tanács díszudvarán Méltó szezonnyitás, ígéretes előzetes volt a nyári program­ból a Pest megyei Tanács díszudvarában rendezett nagy nyári hangversenysorozat első koncertje. A Bartók vonósné­gyes neve ma már szinte az egész világon a legmagasabb szintű kamaramuzsikálás fo­galmával azonos. S hogy ezen a kellemes nyári estén a han­gulatos környezetben épp Mo­zartot játszottak, a hallgató egy korabeli udvari muzsiká­| lás részesének érezhette ma­gát. A műsoron szereplő két vonósnégyes a művek kivéte­les szépségén felül egy meg­ható, mély emberi vonzalom, Haydn és Mozart barátságá­nak értékes dokumentuma is. Joseph Haydn zeneszerzői műhelyében alakult ki a vo­nósnégyes műfaja, s a 24 év­vel fiatalabb Mozart — aki­nek művészetét Haydn őszin­tén csodálta — hat vonósné­gyesével állít emléket a PETŐFI-KORUSOK A Zeneműkiadó három kötete „Petőfi Sándor boldogan vette volna kezébe ...” — írja Illyés Gyula, a Petőfi-versekre írt dalok albumának elősza­vában, amelynek címlapját Barabás Miklós híres festmé­nye ékesíti, s amelyet a költő születésének 150. évfordulója tiszteletére jelentetett meg a Zeneműkiadó. A kottafűzér gyöngyszeme Arany János­nak „A toronyban” című vers­hez írt dallama, s az ének­hangra, zongorakísérettel komponált 11 dal szerzői közt Egressy Béni, Liszt Ferenc, Mosonyi Mihály szerepel a múlt század nagyjai közül. A li komponistákat Farkas Fe­renc — az album összeállító­ja — Kadosa Pál, Sugár Re­zső és Szervánszky Endre kép­viseli. A ben Zeneműkiadó adja közre a kellő idő- „Petőfi-kó­SZÍNHÁZ NYÁRON Beszélgetés a budapesti szabadtéri szín padok igazgatójával Befejezés előtt áll a színházi évad. A kőszínházak helyett a szabadtérire mennek az embe­rek. A fővárosban jelenleg há­rom szabadtéri színpadon ját­szanak: a Margitszigeti, a Bu­dai Park és a Városmajori Színpadon. 9 Volt idő, amikor több szabadtéri színpadon tar­tottak előadásokat. Néhány megszűnt. Nem volt szük­ség rájuk? — Nagyon nehéz nyáron színvonalas műsorral ellátni öt-hat fővárosi szabadtéri színpadot — válaszolja Kerék Antal, a budapesti szabadtéri színpadok igazgatója —, mert j sok a gondunk: kevés a szí­nész, aki nyáron is vállalkozik játékra, akik lennének, azokat hívják a vidéki szabadtérikre is, Szegedre, Gyulára, Szom­bathelyre, Szentendrére. De nyáron is igényt tart rájuk a film, a televízió, sőt készülnek a következő színházi idényre. Es pihenni is szeretnének. Mi­vel nem lehetett színvonalas 1 Carlo Del Monaco, a világhírű Világjáró hangszerek A Szegedi Hangszergyár termékei ma már tizen­hat országba jutnak el, többek között tengerentúlra is: Angliába, Kanadába, az Egye­sült Államokba. Az elmúlt hetekben pedig Kubába szállítot­tak mintaküldeményt. Képünkön: Fogas Géza, a nagybőgő­készítés mestere. műsorral játszani, öt évvel ez­előtt megszüntettük a Kulich Gyula téri színpadot, két éve a kőbányai szabadtérit. • Talán a közönség ér­deklődése is csökkent a szabadtéri műsorok iránt? — Nem csökkent, sőt emel­kedett a nézőszám. Tavaly csúcslátogatottság volt: 114 ez­ren néztek meg hatvanhét elő­adást, amíg például 1966-ban csupán 5200-an voltak kíván­csiak a szabadtéri műsoraira. Az elmúlt évben háromszáz- ezer forinttal túlteljesítettük bevételi tervünket. • Műsorpolitikájuk ezek szerint bevált, vagyis a könnyed, „nyári" szórakoz­tató műfajok színre vitele, mint az operetté, zenés víg­játéké. Talán ezért ismétlik meg az idén is a tavalyi si­kereket? — Az idén több, az előző esztendőkben játszott darabot ismét felújítunk, mert úgy gondoljuk, hogy a közönség szereti ezeket a darabokat. Rejtő Jenő bohózatált kilenc­ven százalékos házak előtt ját­szottuk tavaly a Budai Park­színpadon, Horváth Tivadar rendezésében. A főszerepeket Tolnay Klári, Lehoczky Zsu­zsa. Márkus László, Garas De­zső. Suka Sándor alakítják. A Városmajori Színpadon még nagyobb sikerrel ment a Char­ley nénje. Brandon Thomas zenés játékát, — amelyhez a zenét Aldobolyi Nagy György írta —, Kerényi Imre rendezte, a főszerepeket pedig Bodrogi Gyula, Tolnay Klári, Páger Antal, Kállai Ferenc, Almást Éva játssza. De nem­csak a könnyű műfaj darabjait újítjuk fel. hanem a János vi­tézt is a Margitszigeti Szín­padon. • Milyen új darabokat mutatnak be?- A Margitszigeten ősbe­mutatónak számít Verdi: At­tila című operája. Nagyon so­kat költünk erre a produkció­ra, egymillió-hatszázezer fo­rintot. Olasz rendező — Gian énekes fia — viszi színpadra, olasz karmester — Lamber- to Gardelli — vezényletével, a magyar énekesek olaszul éneklik majd szerepeiket. Nágy esemény lesz a bolognai operaház vendégszereplése, négy alkalommal lépnek a kö­zönség elé a Margitszigeten, előadják:. Verdi: Requiem és A trubadúr című operáit. De nem marad folklór nélkül sem a nyári Budapest. A Ma­gyar Állami Népi Együttes felújítja az Ecseri lakodalmast, és vendégszereplésre érkezik a lengyel Slask népi együttes; a Margitszigeten lépnek fel. 9 Csupán a régi zenés darabokat játsszák, újat nem mutatnak be? — De igen, bemutatjuk A szabin nők elrablását, amelyet Paul és Franz Schönthan nyo­mán Kellér Dezső írt színpad­ra, Horváth Jenő szerezte a zenéjét és Kerényi Imre ren­dezi a Városmajori Színpadon. A főszerepekben láthatjuk majd Bilicsi Tivadart, Tolnay Klárit, Bessenyei Ferencet, Dómján Editet, Kállai Feren­cet, Voith Ágit és Bodrogi Gyulát. Ezenkívül két könnyű­zenei koncertet rendezünk a Budai Parkszínpadon, fellép az Illés-együttes Koncz Zsu­zsával és az Express zenekar, többek között Koós Jánossal, Kovács Katival. 9 A műsorokról ítélve jó bevételre számíthatnak. — Bevételi tervünk nagyon feszített, dotációból élünk, évente hárommillió forintot kapunk, mert drágák ezek a produkciók. 9 Hiányzik a nyári szín­padokról az értékes szín­mű, a dráma. Miért? — 1965-ben alakult ki az a koncepció, hogy a nyári szín­padokon főleg zenés darabokat játsszunk — no és természete­sen komoly műfajnak ott az opera. A Körszínház vállalko­zik súlyosabb mondanivalójú drámai művek játszására. B. Gy. rusok” három kötetét, alapos felkészülési lehetőséget kínál­va az iskolai és amatőr kóru­sok számára. Az egynemű karra írt kórusok füzetében „A márciusi ifjak”, az „Arany Lacinak”, a „Szüléimhez”, a „Vízen”, az Alkony, az „Est” és az „Itt a nyilam, mibe lőj- jem?” című versekhez Bárdos Lajos, Dávid Gyula, Péter Jó­zsef, Sulyok Imre és Szabó Ferenc komponált zenét. A férfikarra és vegyeskarra írt kórusok kottafűzérei közre- adásak'ir főként az amatőr együttesekre gondolt a kiadó. kvartettírás nagy mesterének. „Drága barátomnak, Haydn­nak”, ez az ajánlólevél meg­szólítása, a hat mű Mozart Haydn-kvartettjei néven vo­nult be a zenetörténetbe. E darabok közül hallottunk ket­tőt; a d-moll és a C-dúr vo­nósnégyest. A Bartók vonósnégyes já­tékát hallgatva rájövünk, nem véletlen, hogy ezt a fia­tal együttest világszerte a' leg­nagyobbakhoz; a Juillard, a Léner vagy a Magyar vonós­négyeshez hasonlítják. Ki­egyenlített szép hangzásuk, egymás játékára érzékenyen figyelő összehangoltságuk minden alkalommal bámulat­ba ejt. S ami a legnagyobb ajándék volt ezen az estén: a tolmácsolásukban már több­ször hallott műveknek is mindig új meg új szépségeit villantják fel. Méltó partnere volt az együttesnek az est közremű­ködője, Pongrácz Péter, Mo-; zart F-dúr oboanégyesének megszólaltatásában. Csodála­tos, meleg fényű oboahangja, hajlékony, stílusos Mozart- játéka nagyszerűen simult az együttes hangzásába. Az együttes ráadásként Mo­zart G-dúr kvartettjének len­dületes utolsó tételével koro­názta meg ezt a kivételesen szép estét. Korda Ágnes Magyar lemezsiker Párizsban Halódik a hagyományos Eltelt az idei esztendő első féléve, s még mielőtt a Hang­lemezgyártó Vállalat adatait ismertetnénk erről az időszak­ról, meg kell jegyeznünk, hogy a zenebarátok száma növekedett: a 1 emezf orgalom 38 százalékkal, ezen belül a komoly zene pedig 45 száza­lékkal emelkedett. Kezdjük a legváratlanabb komoly zenei sikerrel. Párizs­ban egy albumban jelent meg három mai magyar zeneszer­ző, Maros, Petrovics és Boz- zai lemeze. A várakozással ellentétben rövid idő alatt több példányt adtak el a vá­logatásból, mint korábban itt­hon. Nem véletlen hát, hogy az idén Franciaországban ala­pított Diaposon-dijat a kor- társzene kategóriában ez az összeállítás kapta meg. A francia lemezkritikusok dön­tése még a hazai szakembe­reket is meglepte... Az első félév legsikeresebb könnyűzenei nagylemeze Koncz Zsuzsa Kis virág című albuma, egész biztos, hogy még ebben az esztendőben eléri az aranylemezhez szük­séges 50 ezer példányszámot. A Lokomotiv GT lemeze ed­dig 40 ezer példányban fo­gyott el, s ez a szám nagyobb, mint amekkorára számítottak. Nem váltotta be viszont a hozzá fűzött reményeket a Bergendy-nagylemez, s ebből a két adatból azt a következ­tetést lehet levonni, hogy a zenészek és hallgatóik sze­mélyes kontaktusának nagyon nagy szerepe van. Az Illés- együttes „Add a kezed” című albuma egy hónap alatt 20 ezer példányban kelt el, ami azért érdekes, mert koráb­ban a nyári hónapokban ilyen keresletre alig-alig volt pél­da. Az Omega együttes új nagylemeze csak a jövő hét elején kerül a magyarországi hanglemezboltokba. ugyanis az első hatezer példányt Cseh­szlovákiába szállították, ahol az együttes turnézik. Az év második felében ter­mészetesen újabb válogatások jelennek meg. Az újonnan megalakult Taurus Ex T. 25— 75—82 kislemezén a Zöld csil­lag és a Szólíts meg, vándor című számok szerepelnek; ez a felvétel két hét múlva már kapható. Taurus-nagylemezről egyelőre még nincs sző, első­sorban a kislemez sikerétől függ a megjelenés, de az MHV kapacitáshiánya miatt nem valószínű, hogy az idén kiadják. Korda György albu­ma viszont a közeljövőben már a piacra kerül, s ezután hosszabb szünet következik, ugyanis Koncz Zsuzsa (Illés- kísérettel) és Zalatnay Sarol­ta (LGT-kísérettel) nagyleme­ze október végén, november elején kerül a hanglemezbol­tokba. Kovács Kati és az Ex­pressz együttes közös lemeze minden bizonnyal a karácso­nyi vásárra jelenik meg. Időzzünk egy kicsit a kis­lemezeknél. Az első táncdal­fesztivál óta erősen megnöve­kedett a magyar felvételek kereslete, de sajnos, az el­múlt év második felében vál­tozott a helyzet, ugyanis a „Fák, virágok, fény” kivételé­vel szinte alig találunk olyan felvételt, amelyik felvenné a versenyt a Mamy blue-val, a Love Storyval vagy a Távol­léttel. Az okot talán ott kell keresni, hogy míg beatzenénk lépést tudott tartani a fejlő­déssel, addig a hagyományos stílusú tánczene fejlődése megakadt. Talán érdemes lenne ezen a tánczeneszerzők­nek elgondolkodniuk! Az elmúlt félév eredményei és a további tervek ismerte­tése után meg kell említe­nünk, hogy a Hanglemezgyár­tó Vállalat a hagyományok­nak megfelelően, idén is fel­készült a táncdalfesztiválra: a kislemezek a döntő előtt né­hány nappal már kaphatók lesznek. VVUf/US’ Vágja ki, írja rá a legkedvesebb vokális, hangszeres és könnyűze­nei szám címét, úgy küldje be szerkesztőségünkbe (Pest megyei Hírlap, Bp. VIII., Somogyi B. u. 6.). A borítékra ne feledje felírni: „Kedvenc lemezem”. Szavazóink között minden hónapban egy nagy- és 12 kislemezt sorsolunk ki, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát.

Next

/
Thumbnails
Contents