Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-27 / 149. szám
1972. JÚNIUS 27., KEDD 3 ^\\\\m\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Dózsa György ünnepe Cegléden ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v (Folytatás az 1. oldalról.) dő eszmék és tradíciók alakulása éppoly gazdag tapasztalatokat kínál, mint élete és cselekedetei. A tüzet nem lehet kioltani Kállai Gyula ezután a mai tanulságokról szólt, rámutatva arra, hogy az uralkodó osztályok Dózsának még a nevétől is rettegtek, emlékét szerették volna elfeledtetni. — Felemelő tanulság számunkra, hogy a forradalmi tüzet nem lehet végérvényesen kioltani. A legvéresebb, legkegyetlenebb terrorral sem lehet igazán útját állni a haladásnak — mondotta, majd igen érdekes felsorolás következett arról, hogy a történelem folyamán egyénisége miként lett példa és ösztönző erő. Így Cserni Jovan délvidéki parasztfelkelő Dózsára hivatkozott, s Gubecz Máté vezetésével harcba induló horvát és magyar jobbágyok is. Karácsony György tiszántúli felkelői még abban is hasonlatosak voltak Dózsa népéhez, hogy a magyar feudális urak és a török hódítók ellen egyaránt fel akarták venni a harcot. Esze Tamás kuruc seregében Dózsa eszméi hatottak a legerőteljesebben, akik a Habsburg elnyomás elleni küzdelmet a nép sorsának, helyzetének megjavításával kötötték össze. A múlt század elején, a reformkor haladó erőinek szellemi fegyvertárában is helyet kapott Dózsa György emléke. A Dózsa-ha- gyomány a történeti politikai tudat szerves alkotóelemévé lett. — A parasztság küzdelme a földért és a szabadságért igazán reálissá csak akkor válhatott — jelentette ki a továbbiakban az előadó — amikor a történelmi küzdőtéren megjelent egy szervezettebb osztály, amelynek már volt tudományos ideológiája és harci programja is. Ez az osztály a munkásosztály volt, ideológiája a marxizmus, programja a szocializmus. A proletáriátus, a munkásmozgalom a paraszt- háborúk tanulságai alapján felismerte azt a hatalmas forradalmi erőt, ami a parasztságban rejlik. Felismerte, hogy a szegényparasztság az osztályharcban nélkülözhetetlen szövetségese, s ugyanakkor a parasztság is megtanulta, hogy ettől az időtől kezdve van a küzdelmeinek hivatott vezetője. Szelleme él és lelkesít — Ez a magyarázata annak, hogy az idők múlásával szampan gyarapodó, önmagára eszmélő magyar munkásosztály Dózsát, kezdettől fogva saját forradalmi ősének, hősének is tekintette. Érezhető volt ez már a munkásosztály múlt század végi, századeleji megmozdulásainak időszakában is, amelyre jellemző; a század- fordulón hangzott el az igény, hogy Marx-szal együtt Dózsa Györgynek is állítsanak szobrot Budapesten. Az érdekes és meggyőző felsorolást folytatva utalt Kállai Gyula Ady Endrére, aki Dózsa György unokájának vallotta magát. Az ő „hites, igaz” forradalmának újraél jövetelét várta, ébresztette, amely a Csák Máték földjén a magyar proletárok kezébe adja a hatalmat. S az 1919-es forradalmi napokban Dózsát, mint az osztályküzdelmek kiemelkedő harcosát, s a nemzet önvédelmi harcának hősét ünnepelték. Később, a Tanács- köztársaság fájdalmas bukása után, ez az esemény ölt testet Derkovits fametszet-sorozatában. Amikor a német imperialista törekvések, az országvesztéssel fenyegető második világháború elleni küzdelem került előtérbe, a népi összefogás egyik jelképévé lett a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi fel- emelkedésért vívott harcunk egyik erőforrásává. A felszabadulás után pedig forradalmi hagyományaink megbecsülésének, így Dózsának s egyre nagyobb lett a szerepe, jelentősége. A ma legkövetkezetesebb forradalmárai egyben a múlt forradalmi harcainak örökösei is. — A messzi múltból reánk váró feladatokat nekünk kell, a közben alapvetően megváltozott történelmi körülményeknek, az új idők igényeinek megfelelően — mondotta. — Ahhoz, hogy a magyar munkásosztály a népi demokratikus, a szocialista fejlődés útjára vezesse népünket, elengedhetetlenül szükség volt arra, hogy a bankok, a bányák, a nagyüzemek államosítása mellett a magyar parasztság haladéktalanul birtokba vegye az évszázadok óta hiába áhított jogos tulajdonát, a földet. A magyar parasztság életében gyors egymásutánban két forradalmi változás következett be. Az első a földosztás, a második a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme. A földosztásnál is, a termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásánál is elevenen hatott, lelkesített Dózsa György neve és szelleme. Erre vall, hogy termelőszövetkezeteink legtöbbje Dózsa György nevét viseli, köztük az egyik ceglédi termelőszövetkezet is. A termelő- szövetkezeteken kívül intézmények, iskolák, sportegyesületek, fegyveres alakulatok választották névadóul. Ily módon a szocialista Magyarországon Dózsa György már nemcsak a nép emlékezetében, a nagy alkotók műveiben, hanem az államhatalom hivatalos értékelésében is megkapta az őt megillető méltó helyet. A nagy parasztvezér véglegesen és vitathatatlanul elfoglalta helyét történelmünk nagy személyiségeinek sorában. Napjainkban a forradalmi erő a munkáshatalom — Számunkra a történelem tanulmányozása nemcsak öröm, szórakozás, elmerülés a régi korok hangulatába, hanem szerves része a felkészülésünknek, hogy mindig és minden körülmények között megfelelő választ tudjunk adni korunk nagy kérdéseire — mondotta, s azt fejtette ki, hogy haladó hagyományaink, nagy elődeink példája mindenekelőtt arra kötelez bennünket: megértsük és kielégítsük a kor igényeit, biztosítsuk a haladás és a béke élvonalában járó hazánkban a leghaladóbb társadalom felépítését. Kállai Gyula nagy figyelemmel hallgatott időszerű történelmi tanulságokkal szolgáló beszédét így fejezte be: — Napjainkban a forradalmi erő a munkáshatalom, a forradalmi párt kovácsolta munkás-paraszt szövetség, a szocialista népi nemzeti egység. Ez valósítja meg országunkban a szocializmus teljes felépítését, ez vezeti és szervezi közös törekvéseinket a béke megvédéséért, a testvéri népek szövetségéért, Európa és minden kontinens népeinek békéjéért és barátságáért. — Mi — úgy érzem — a becsületes munka jó lelkiismeretével ünnepelhetjük Dózsa György születésének fél évezredes évfordulóját. Ezzel a meggyőződéssel köszöntőm még egyszer Cegléd város dolgozóit és szocializmust építő népünket! Kívánom, érjünk el újabb sikereket! Tegyük országunkat, népünk életét még szebbé, gazdagabbá, boldogabbá ! Emlékzászló az úttörőknek Az ünnepi beszéd után úttörők vonultak az emlékműhöz. Egyik csoportjuk távoli megyéből érkezett: Szabolcs- Szatmár megyei Tyúkod községből. A Dózsa György nevét viselő úttörőcsapat ugyanis emlékzászlót készített a fél évezredes jubileumra, és e zászlóra felkötötték az ország Dózsa György nevét viselő valamennyi úttörőcsapatának egy- egy emlékszalagját. A tyukodi úttörők itt, az emlékmű tövében adták át e zászlót ceglédi pajtásaiknak, akiknek nevében a Várkonyi István Általános Iskola Dózsa György úttörőcsapata vette át megőrzésre. — Megőrizzük becsülettel, iskolánk és szocialista hazánk dicsőségére — fogadták meg a ceglédiek. Munkásindulók hangzottak fel a honvédzenekar tolmácsolásában, és ezzel a gyűlés záróeseménye, a koszorúzási ünnepség kezdődött meg. Koszorúzás az emlékműnél Az újonnan felavatott emlékművet a megemlékezés és a tisztelet jeléül az Elnöki Tanács, a párt, a kormány, a társadalmi szervezetek, a fegyveres erők helyi alakulatainak, a ceglédi ipari és mezőgazdasági dolgozók képviselői megkoszorúzták. Elsőnek koszorút helyezett el a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében: Losoncéi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Úszta Gyula altábornagy, az Elnöki Tanács tagjai, majd a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében: Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, Czi- nege Lajos vezérezredes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében: Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Országos Dózsa Emlékbizottság elnöke, Ben- csik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Országos Szövetsége nevében: Illisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára, Fodor László, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, Kovács Zoltán, Cegléd város KISZ-bizottságának titkára. Az Országos Dózsa Emlékbizottság nevében: Hunya István, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke, dr. Pach Zsigmond Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója, Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége főtitkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága, a Pest megyei Tanács és a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága nevében: Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. A Magyar Szocialista Munkáspárt Cegléd városi Bizottsága, a Cegléd városi Tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében: Babinszki Károly, az MSZMP városi bizottságának titkára, Kürti András, a városi tanács elnöke, Hegedűs József, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. A fegyveres erők helyi egységei nevében: Lakatos Béla vezérőrnagy, Simon Sándor rendőr alezredes, a ceglédi járási-városi rendőrkapitányság vezetője, Sápi Lajos alezredes, a ceglédi járási-városi munkásőrség parancsnoka. A ceglédi ipari üzemek dolgozói nevében: Tarr József, a KÖZGÉP Vállalat dolgozója, Kerekes László, az ÉVIG dolgozója, Józsa Istvánná, a Május 1. Ruhagyár dolgozója. A ceglédi mezőgazda- sági üzemek dolgozói nevében: Pálffi Károly, a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tagja, Kemenczés Pál, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagja, Palásthy István, a Kossuth Termelőszövetkezet tagja. Történelmi felvonulás, katonai díszszemle A ceglédi nagygyűlésről a részvevők a közeli Körösi útra vonultak, ahol különösen megkapó és érdekes látványban lehetett részük. Valósággal megelevenedett itt Dózsa korától napjainkig az a forradalmi, szabadságharcos magyar múlt, amelyről az ünnepség szónoka beszélt. Gyönyörű nemes lovon, korhű jelmezben Dózsa György alakja nyitotta meg a felvonulást, majd egykori seregét láthattuk: katonaruhás vitézeket és fehér paraszti gyolcsba öltözött menetelőket, lovasokat, gyalogosokat, szekereken ülőket, kezükben harci szerszámként használt cséphadaróval, kiegyenesített kaszával, kele- vézzel, íjakkal. Dózsa seregét, az első néphadsereg katonáit, zöld és bordó dolmányos lovassereg követte: Rákóczi kurucai, majd az 1848—49-es szabadságharc színes atillás vörössapkásai. huszárai és gyalogosai. Mögöttük vörös zászlót lengetett meg a szél: a Magyar Tanácsköztársaság bőrkabátos lovasai és csukaszürke egyenruhás gyalogosai tűntek fel, őket pedig vegyes katona- ruháikban követték a második világháború magyar partizánjai. Történelmi múltunk e felemelő jelképes csoportját lelkes tapsokkal fogadta a sokezernyi részvevő, és elismeréssel szólt megjelenítőikről, a ceglédi katonai alakulatok és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola tagjairól. Pompás fegyelmezettséggel, imponáló erővel élték bele magukat szerepükbe. amelyre nem hiába készültek oly lelkesen több héten át. A hősi múltat a nem kevésbé lelkesítő jelen követte, amelyben a néphadsereg kijelölt alakulatai a mai legkorszerűbb haditechnikai eszközökkel vonultak fel, mintegy demonstrálva, hogy a forradalmi múltat követő mai ország szabadságát és békéjét megfelelő erők védik. Kitűnő ízelítőt kaptak a részvevők néphadseregünk korszerű technikai felszereltségéről, ütőképességéről. Hatásos tűzerővel felszerelt páncélozott harcjárművek, kétéltű páncélosok, úszó harckocsik, dübörgő tankok, a legkorszerűbb tüzérségi és légvédelmi harceszközök vonultak el a nézők előtt, majd végül rakétá- saink, a legnagyobb erőt képviselő harckocsis rakétaegységek, A felvonulás közben harci repülőgépek, vadászgépek, helikopterek köröztek a levegőben. A lenyűgöző és nagy tetszést kiváltott felvonulás keretében díszmenetben vonultak el néphadseregünk díszelgő alegységei, katonai főiskolások és a munkásőrök díszzászlóalja. Az Internacionálé hangjaira! fejeződött be az e felvonulással igen hatásos zárt nagygyűlés, amelyet délután még sok színes ünnepi esemény követett Cegléden. Az MHSZ Zrínyi Miklós Történelmi Haditorna Klub, az MHSZ ceglédi szervezete és a magyar néphadsereg kijelölt alakulatai délután sport- és harci bemutatókon vettek részt, s ezrek tekintették meg történelmi harci játékaikat, haditechnikai bemutatóikat. Dózsa György seregéből Kuruc lovasok 48-as huszárok 1919-es vöröskatonák Munkásőrök a felvonuláson Rakétásaink (Gábor Viktor felvételei) * t »
