Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-25 / 148. szám
i FÓRUM MONORON Az ifjúsági törvényről momomidbi A. P f S ,T ; M E GYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS, A\ XIV. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM 1972. JÚNIUS 25., VASÁRNAP A MONORI KOSSUTHBAN Holnap kezdik az árpa aratását Pilis, Hunyadi Tsz: aratásra készen HÍREK — Ma, vasárnap délelőtt 10 ■ órakor tartják Nyáregyházán a zeneiskolások évzáró hangversenyüket. — Barátságos labdarúgó- mérkőzésen a gyömrői TÖVÁL felnőtt labdarúgócsapata 6:1 arányú győzelmet aratott csütörtökön a megyei ifjúsági válogatott ellen. VÁSÁR Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak július 2-án, vasárnap, Pilisen. Csütörtökön délután Mono- ron, a járási pártbizottságon ifjúsági fórumot tartott a járási KISZ-bizottság. A fórumon részt vett Berla Ferenc, a járási KISZ-bizottság titkára és dr. Verebély Imre, az Állam- és Jogtudományi Egyetem tanársegédje, az ifjúsági törvényt előkészítő bizottság tagja. — Mint ismeretes, az ifjúsági törvény megalkotását már évek óta szorgalmazták — mondotta bevezetőjében dr. Verebély Imre. — Végre pont került az ügy végére, megszületett a törvény. Ez rögzíti a fiatalok érdekeit, jogait a munkahelyen, közéletben egyaránt. AZ ifjúsági törvényt most dolgozzák fel a KíSZ- alapszervezetek. Az érdekelt miniszterek 1972. decemberiig dolgozzák ki azt az intézkedési tervet, amely saját szakterületükre vonatkozik. Így, érdekességként megemlítendő, hogy további kedvezmények várhatók a fiatalok utazási lehetőségeinek kiszélesítése területén. Berla Ferenc elmondotta: a monori járásban az ifjúsági törvény máris érezteti hatását. A községi tanácsok az idén ifjúságpolitikai „alapot”, számlát nyitottak. » Egy fiatal a fórum résztvevői közül elmondotta, saját vállalatánál nem éppen kedvezően nyilatkoztak a KISZ- szervezetről. Pedig a fiatalok igyekeznek jól dolgozni, de a lehetőségek korlátozottak. A vállalat vezetői nem sokat tesznek annak érdekében, hogy jobban működjön a KISZ. Pedig ez a vállalatvezetők érdeke is-. Egy másik felszólaló a -fiatalok jó munkájának jutalmazására hívta fel a figyelmet. , (g- j.) Margit néni Akárhányszor találkoztam vele, megállt, s kérdezett. Szerették őt a községben és a munkahelyén egyaránt. Ki- sebb-nagyobb megszakításokkal ugyan, de 1945. óta egy munkahelyen dolgozott. A járási pártbizottságon takarítónő volt. Munkája ellen soha nem merült jel kifogás, lelki- ismeretesen, nagy odaadással dolgozott. Nem is olyan régen még itthon volt, aztán hosz- szabb kórházi kezelésre szo- rull. Az. orvosok mindent megpróbáltak, mégsem sikerült. Haár Lászlóné hosszas betegség után, 62 éves korában elhunyt. Temetése június 26-án, hétfőn, délután 4 órakor lesz Monoton. Lehoczky Anna, a pilisi KISZ-szervezetek csúcstitkára „civilben” is elfoglalt ember, az Új Élet Tsz-ben tölt be felelős posztot. A pilisi fiatalok nem is olyan könnyű összefogását és vezetését közel egy éve végzi. Nehéz munkát, feladatot vállalt magára. A pilisi KISZ- szervezetek azelőtt „éltek” ugyan, de valahogy hiányzott belőlük a közösségi szellem, a közös tenniakarás. — Első feladatom az volt, hogy rendbehozzam a klubhelyiséget. A községi , párt- és tanácsvezetők messzemenően támogattak, így megfelelő klubot, környezetet alakítottunk ki. A községben 7 alapszervezet működik mintegy 130 fiatallal. Az ifjúsági törvény megjelenése óta a gazdaságok, intézmények még fokozottabban támogatják az alapszerA négy kombájn, a szalmabálázók, az aratóbrigádok már türelmetlenül várják június 27-ét a pilisi Hunyadi Tsz- ben. A termelőszövetkezet több mint 700 holdon termel kenyérgabonát, és ha valami közbe nem jön, kezdődik az aratás. — Több mint 18 mázsás átlagtermést várunk — mondja Mátrai Mihályné üzemgazdász —, és ez egy olyan tsz-ben, ahol a növénytermesztés a fő provizeteket, az alapvetően fontos erkölcsi-anyagi támogatást mindenhonnan megkapjuk. — Terveink? Talán a legközelebbivei kezdem. Vasárnap a Dózsa-ünnepségre megyünk Ceglédre. Az ilyen közös megmozdulások nagy összetartó erőt jelentenek. Szeretnénk a klubot tovább szépíteni, hangulatosabbá tenni. Amit legfontosabbnak tartunk: sokszor panasz, jogos panasz hangzottéi a pilisi fiatalokra, nem tesznek eleget a közösségért, kevés társadalmi munkát végeznek. Nos, ha igénylik a segítségünket, segítünk. Hol, mikor, miben segíthetünk? Szeretnénk többet tenni a közösségért, megmutatni, hogy Pilisen is szeretik a KISZ-fia- talok szűkebb hazájukat. (szalontai) fii — megnyugtató, jó érzés. A kenyérgabona, a kukorica és a burgonyatábla is jó termést ígér. Az időjárás eddig kegyes volt hozzánk. Persze akad a tsz-ben más látni- és tennivaló is bőven. A háromezer holdas szövetkezet mintegy 240 szorgalmas dolgozója igyekszik a tavalyi jó eredményekhez hasonlót elérni. — Idén 217 hold újonnan öntözött területünk van. Hogy mit jelent ez a kertészetünk számára, ezt nem kell külön bizonyítanom. Huszonöt holdon termelünk paprikát, ugyanennyin paradicsomot. Érdekesség, hogy 70 hold dinnyénk is vari — folytatja Földvárszki Károlyné főkönyvelő. — Raktározási gondjaink nincsenek. A gabonát azonnal leadjuk, mindössze a 32 vago- nos magtárolónkban tartalékolunk vetőmagot és árpát. Sajnos, félünk attól, hogy elromlik valamelyik gépünk. A szőlősnyaralói iskola 3. osztályos tanulói Benovits Lászlóné tanítónő vezetésével budapesti kiránduláson voltak. A gyerekeknek nagyon nagy élmény volt a főváros. Utaztak vízibuszon, megnézték a Lánchidat, az Erzsébet-hidat, a gyönyörű Országházat, majd három kellemes órát töltöttek el a Margitszigeten. Ezt követően a Vidám Parkot látogatták meg. Hintáztak, megcsodálták a Meseországot, egyesek pedig ráültek egy rakoncátlan masinára, amely minden irányban mozgott. _ \ — Most pedig csónakba ülünk, és megnézzük Velencét. Jó lesz, gyerekeli? —kérdezte a tanító néni. Mindenki tapsolt örömében. Sorolhatnánk tovább a számtalan élményt, helyette azonban ide kívánkozik egy kis izgalom a kirándulásról. Néhány szülő is elkísérte a gyerekeket a kirándulásra, sőt ők elvitték egy-egy kisebb gyermeküket is. Amikor a nagy tavat körülladikázták és kiszálltak, az egyik fiatalasz- szony segített a gyerekeknek a kiszállásban. Előbb természetesen a maga négyéves kisfiát, Józsikát emelte ki a csónakból. Alig tettek tíz lépést, amikor a fiatalasszony Igen komoly anyagbeszerzési nehézségek vannak, annak ellenére, hogy idén már önálló anyagbeszerzője van a tsz-nek — mondja az üzemgazdásznő. A tsz-ben a nők vállán van a munka terhének nagyobb része. Reggeltől estig végzik a nehéz fizikai munkát, önkénytelenül is adódik a kérdés: az asszonyok nem alkotnak szocialista brigádokat? — Mindent elkövetünk azért, hogy ezek a valóban kitűnő munkaerőt jelentő tsz-tagok minél előbb bekapcsolódjanak a szocialista munkaversenybe. Jövőre már nálunk is lesznek szocialista brigádok. A jó, fáradhatatlan dolgozókat megjutalmazza a tsz vezetősége. Felváltva mennek Hajdúszoboszlóra a szövetkezet üdülőjébe a tsz-tagok, a legjobb brigádokat pedig közös országjáró kirándulásokra viszik a különautóbuszok. Szalontai Attila észrevette, Józsika eltűnt. Kétségbeesetten nézett körül, de a nagy tömegben sehol sem látta fiacskáját. Hamarosan az egész osztály Józsikát kereste. Egyszer csak megszólalt a hangszóró. Háromszor is tudtára adta mindenkinek, hogy Lázók'Józsika várja anyukáját az 1. sz. pavilonban. Mindezek ellenére a kirándulás szép volt, ebben mindenki egyetértett. Krátky László Ügyeletes orvos Gyömrőn, Péteriben és Men- dén: dr. Altorjai Károly (Gyömrő), Monoron, Monori- erdőn. Gombán, Bényén és Káván: dr. Kerekes Miklós (Monor, egószségház), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Marjay Viktor (Pilis, Rákóczi u. 63.), üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszert ár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg álljatok bejelentése a monori járás területén hétfőn reggelig Monoron a főtéri gyógyszertárban. HATÁROZATOK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK A z MSZMP Monori Járási Bizottsága az első negyedévben tárgyalta meg az 1972-es esztendő gazdaságpolitikai feladatait. A pártbizoittsági ülésen egyaránt szó esett az iparról és a mezőgazdaságról: a termelés fokozásáról, a termelés növeléséről. Tehát napjaink legégetőbb és legizgalmasabb gazdasági problémáiról. A monori járásban meglehetősen sajátos helyzet alakult ki az iparban s a mezőgazdaságban is. Míg a meglevő üzemekben bizonyos elmaradás tapasztalható a technológiai fejlődésben, addig az újonnan települt üzemek, gyáregységek a legkorszerűbb technológiával, és munkakörülményekkel rendelkeznek. A mezőgazdaságban megkezdődött a szakosodás. Megvalósultak a nagyüzemi állattenyésztés alapjai. Közös vállalkozások alakultak, egyes termelőszövetkezetek nem léptek be e vállalkozásokba, a számukra a legegyszerűbb megoldást választva inkább felhagytak az állattenyésztéssel. H ogy ez utóbbi témánál maradjunk: a monori járásban 1971-ben kilencszázzal csappant meg a szarvasmarha-állomány. E csökenés egyáltalán nem közömbös a járás termelő- szövetkezeteinek s lakosságának. A népgazdasági érdekekkel pedig egyenesen ellentétes. Még mindig nem felesleges tehát hangsúlyozni, miért és milyen fontos az állattenyésztés szinten tartása, sőt, netán fejlesztése. A növénytermesztésben is akadtak gondok az elmúlt esztendőben. A járás mezőgazdasági üzemei tavaly a kenyérgabona termesztésében két mázsával maradtak el az országos átlagtól. Ennek okai közül csupán egyet említünk: amíg a kávai Haladás Tsz kataszteri holdanként tizenegy mázsát takarított be, addig a nyáregyházi Béke Tsz tizenkilenc és fél mázsát. Különösebb kommentár, úgy érezzük, aligha kell... Az idén — mint ahogy a pártbizottsági ülésen elhangzott — legalább négy százalékkal kell növelni a termésátlagot, s ehhez elsősorban az előrelátó szakmai irányítás és a munka jó, alapos megszervezése szükséges. A járás természeti és köz- gazdasági adottságai, az agrárszakemberek jó felkészültsége s nem utolsósorban a felvásárlási árak rendezésével kapcsolatos kormányrendelkezések lehetővé teszik, hogy a kertészeti kultúrák termő felületét és termésátlagát növeljék. Egyebek között 'a zöldség- termesztésről van itt szó. A fóliasátrak, az öntözés, no meg a rugalmas szakmai és kereskedelmi készség döntő. Sikerült-e a termelőszövetkezeteknek igazodniok a kereslet—kínálat szigorú törvényeihez? Választ ad majd erre a napjainkban kezdődő vizsgálat. A járás idei tervei szerint a múlt évihez képest az ipar termelésének 8—10 százalékkal kell emelkednie, mégpedig úgy, hogy a többlettermelés 90 százaléka a termelékenység emelkedéséből származzon. Mindez megköveteli az üzemek szervezettségének fokozását, technikai fejlesztését, s a végre mostanában mind gyakrabban emlegetett belső tartalékok feltárását, s azok hasznosítását. Ugyanilyen fontos az anyagi érdekeltség elvének érvényre juttatása, a törzs- gárdatagok fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülése, s a szocialista munkaverseny erejének felhasználása. Az idén, egyebek között, még egy fontos, bár néhol kellemetlen feladat vár a monori járás ipari üzemeinek vezetőire. Meg kellett, és — ahol még eddig nem tették — meg kell vizsgál- niok termelési struktúrájukat: gazdaságosan állítják-e elő valamennyi terméküket, s megfelelő-e áruválasztékuk, illetve kínálatuk. Amennyiben nem, utóbbit bővíteni szükséges, a gazdaságtalan termékek, gyártását pedig meg kelV'’s?ün- tetniök. Ebben jó példát mutatott nemrég a monori Kefegyár, ahol a megifjo- dott vezetőség bátran hozzá mert nyúlni a „metsző- ollóhoz”. M indebből kitűnik: az idén kiváltképp megnőtt az üzemek és a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek gazdaságpolitikai feladata, tevékenysége. A járási pártbizottság ehhez értékes segítséget nyújtott. Javasolta: a párt- szervezetek kezdeményezzék az üzemek, a termelőszövetkezetek helyzetének elemzését, s az Ily módon szerzett tapasztalatokat a termelésben és a gazdálkodásban használják fel. Nevelő, felvilágosító munkájukkal érjék el, hogy a párttagok irányításával a párton kívüli dolgozók tevékenyen vegyenek részt a feladatok megvalósításában. Itt persze nemcsak a fizikai megvalósításra gondoltak, hanem a szellemi előkészítésre is, a beleszólásra ... S arra, hogy a dolgozók megértsék a termelés korszerűsítésével kapcsolatos intézkedések szükségességét, s lépjenek fel az indokolatlan pazarlásokkal, költekézésekkel és fegyelmezetlenségekkel szemben.. Ö * hatatlanul is felvetődhet az olvasóban a kérdés: miért szólunk most erről a témáról? Azért, mert a párt végrehajtó bizottsága az ipari és mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek feladataként jelölte megs a harmadik negyedévben vizsgálják meg, milyen konkrét eredmények születtek a gazdaságpolitikai kérdésekben hozott párthatározataik nyomán. E munka most kezdődik tehát a pártszervezetekben, s ezért nem felesleges, ha felidézzük azokat a politikai és gazdasági feladatokat, célokat, ‘ melyek folyamatos, tei'vszerfl megvalósításával hasznosan alakíthatják, formálhatják idei eredményeinket. Szabó Imr? Megszokott a ,kép. A sorompó zárva, kocsisor erre is, arra is. Végre! A sorompók az eget kezdik kémlelni. Megindul a menet erre is, arra is, de egy néhány pillanat után a vasutas újra kirohan fülkéjéből és az egyik kezével a leeresztő' kart tekeri, a másikkal pedig gyorsan integet. 1 „Gyorsabban, gyorsabban” — int, annak, aki a síneken van, viszont „Álljon meg, álljon meg” — aki a sorompó felé közeledik. Egészen beleizzad, mire lezárja mind a kát oldalt. Újra várunk. Kocsisor erre is, arra is ... 12 perc. Dudaszó, kiabálás, türelmetlen ajtócsapr kodás. A vasutas újra megjelenik. Komótosan vi- gyázzba áll, és kis zászlaját, mint katona a fegyverét, magához szorítja és kezét sapkájához emeli. Egy kis sínautó robog el 20-as tempóban. A vezető mellett ülő csak úgy félvállról, biccentve fogadja a „baktat” köszönését. Aztán újra emelkednek a sorompók. A sorompó előtt álló teherkocsi platójáról egy fiatalember felé kiált. — Na, papa, ezért a biccentésért nem volt érdemes tisztelegni. Mire ő: — Mit, hogy én tisztelegtem!? Csak szalutáltam, fiam... Az előbb még mérges ácsorgók nevetve ülnek be, ki a volán mellé, ki hátúira. Acs György (g. j ) SEGÍTENI Hol, mikor, miben? POSTAFIŐK 51. Megnézték Budapestet ► i <1 4 „Nem tisztelegtem, esak szalutáltam..."