Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-25 / 148. szám

i FÓRUM MONORON Az ifjúsági törvényről momomidbi A. P f S ,T ; M E GYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁS, A\ XIV. ÉVFOLYAM, 148. SZÄM 1972. JÚNIUS 25., VASÁRNAP A MONORI KOSSUTHBAN Holnap kezdik az árpa aratását Pilis, Hunyadi Tsz: aratásra készen HÍREK — Ma, vasárnap délelőtt 10 ■ órakor tartják Nyáregyházán a zeneiskolások évzáró hangver­senyüket. — Barátságos labdarúgó- mérkőzésen a gyömrői TÖVÁL felnőtt labdarúgócsapata 6:1 arányú győzelmet aratott csü­törtökön a megyei ifjúsági vá­logatott ellen. VÁSÁR Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak július 2-án, vasárnap, Pilisen. Csütörtökön délután Mono- ron, a járási pártbizottságon ifjúsági fórumot tartott a já­rási KISZ-bizottság. A fóru­mon részt vett Berla Ferenc, a járási KISZ-bizottság titká­ra és dr. Verebély Imre, az Állam- és Jogtudományi Egye­tem tanársegédje, az ifjúsági törvényt előkészítő bizottság tagja. — Mint ismeretes, az ifjú­sági törvény megalkotását már évek óta szorgalmazták — mondotta bevezetőjében dr. Verebély Imre. — Végre pont került az ügy végére, megszü­letett a törvény. Ez rögzíti a fiatalok érdekeit, jogait a munkahelyen, közéletben egy­aránt. AZ ifjúsági törvényt most dolgozzák fel a KíSZ- alapszervezetek. Az érdekelt miniszterek 1972. decemberi­ig dolgozzák ki azt az intéz­kedési tervet, amely saját szakterületükre vonatkozik. Így, érdekességként megem­lítendő, hogy további kedvez­mények várhatók a fiatalok utazási lehetőségeinek kiszé­lesítése területén. Berla Ferenc elmondotta: a monori járásban az ifjúsági törvény máris érezteti hatá­sát. A községi tanácsok az idén ifjúságpolitikai „alapot”, számlát nyitottak. » Egy fiatal a fórum résztve­vői közül elmondotta, saját vállalatánál nem éppen kedve­zően nyilatkoztak a KISZ- szervezetről. Pedig a fiatalok igyekeznek jól dolgozni, de a lehetőségek korlátozottak. A vállalat vezetői nem sokat tesznek annak érdekében, hogy jobban működjön a KISZ. Pe­dig ez a vállalatvezetők ér­deke is-. Egy másik felszólaló a -fiatalok jó munkájának ju­talmazására hívta fel a figyel­met. , (g- j.) Margit néni Akárhányszor találkoztam vele, megállt, s kérdezett. Sze­rették őt a községben és a munkahelyén egyaránt. Ki- sebb-nagyobb megszakítások­kal ugyan, de 1945. óta egy munkahelyen dolgozott. A já­rási pártbizottságon takarító­nő volt. Munkája ellen soha nem merült jel kifogás, lelki- ismeretesen, nagy odaadással dolgozott. Nem is olyan régen még itthon volt, aztán hosz- szabb kórházi kezelésre szo- rull. Az. orvosok mindent megpróbáltak, mégsem sike­rült. Haár Lászlóné hosszas betegség után, 62 éves korá­ban elhunyt. Temetése június 26-án, hétfőn, délután 4 órakor lesz Monoton. Lehoczky Anna, a pilisi KISZ-szervezetek csúcstitká­ra „civilben” is elfoglalt em­ber, az Új Élet Tsz-ben tölt be felelős posztot. A pilisi fiatalok nem is olyan könnyű összefogását és vezetését kö­zel egy éve végzi. Nehéz munkát, feladatot vállalt magára. A pilisi KISZ- szervezetek azelőtt „éltek” ugyan, de valahogy hiányzott belőlük a közösségi szellem, a közös tenniakarás. — Első feladatom az volt, hogy rendbehozzam a klubhe­lyiséget. A községi , párt- és tanácsvezetők messzemenően támogattak, így megfelelő klu­bot, környezetet alakítottunk ki. A községben 7 alapszerve­zet működik mintegy 130 fia­tallal. Az ifjúsági törvény megjelenése óta a gazdaságok, intézmények még fokozottab­ban támogatják az alapszer­A négy kombájn, a szalma­bálázók, az aratóbrigádok már türelmetlenül várják június 27-ét a pilisi Hunyadi Tsz- ben. A termelőszövetkezet több mint 700 holdon termel kenyérgabonát, és ha valami közbe nem jön, kezdődik az aratás. — Több mint 18 mázsás átlagtermést várunk — mondja Mátrai Mihályné üzemgazdász —, és ez egy olyan tsz-ben, ahol a nö­vénytermesztés a fő pro­vizeteket, az alapvetően fon­tos erkölcsi-anyagi támoga­tást mindenhonnan megkap­juk. — Terveink? Talán a legkö­zelebbivei kezdem. Vasárnap a Dózsa-ünnepségre megyünk Ceglédre. Az ilyen közös meg­mozdulások nagy összetartó erőt jelentenek. Szeretnénk a klubot tovább szépíteni, han­gulatosabbá tenni. Amit leg­fontosabbnak tartunk: sokszor panasz, jogos panasz hangzott­éi a pilisi fiatalokra, nem tesznek eleget a közösségért, kevés társadalmi munkát vé­geznek. Nos, ha igénylik a se­gítségünket, segítünk. Hol, mi­kor, miben segíthetünk? Sze­retnénk többet tenni a közös­ségért, megmutatni, hogy Pi­lisen is szeretik a KISZ-fia- talok szűkebb hazájukat. (szalontai) fii — megnyugtató, jó ér­zés. A kenyérgabona, a kukorica és a burgonya­tábla is jó termést ígér. Az időjárás eddig kegyes volt hozzánk. Persze akad a tsz-ben más látni- és tennivaló is bőven. A háromezer holdas szövetke­zet mintegy 240 szorgalmas dolgozója igyekszik a tavalyi jó eredményekhez hasonlót el­érni. — Idén 217 hold újonnan öntözött területünk van. Hogy mit jelent ez a kertészetünk számára, ezt nem kell külön bizonyítanom. Huszonöt hol­don termelünk paprikát, ugyanennyin paradicsomot. Érdekesség, hogy 70 hold dinnyénk is vari — folytatja Földvárszki Károlyné főköny­velő. — Raktározási gondjaink nincsenek. A gabonát azonnal leadjuk, mindössze a 32 vago- nos magtárolónkban tartalé­kolunk vetőmagot és árpát. Sajnos, félünk attól, hogy el­romlik valamelyik gépünk. A szőlősnyaralói iskola 3. osztályos tanulói Benovits Lászlóné tanítónő vezetésé­vel budapesti kiránduláson voltak. A gyerekeknek na­gyon nagy élmény volt a fő­város. Utaztak vízibuszon, megnézték a Lánchidat, az Erzsébet-hidat, a gyönyörű Országházat, majd három kel­lemes órát töltöttek el a Mar­gitszigeten. Ezt követően a Vi­dám Parkot látogatták meg. Hintáztak, megcsodálták a Meseországot, egyesek pedig ráültek egy rakoncátlan masi­nára, amely minden irány­ban mozgott. _ \ — Most pedig csónakba ülünk, és megnézzük Velen­cét. Jó lesz, gyerekeli? —kér­dezte a tanító néni. Mindenki tapsolt örömében. Sorolhatnánk tovább a számtalan élményt, helyette azonban ide kívánkozik egy kis izgalom a kirándulásról. Néhány szülő is elkísérte a gyerekeket a kirándulásra, sőt ők elvitték egy-egy kisebb gyermeküket is. Amikor a nagy tavat körülladikázták és kiszálltak, az egyik fiatalasz- szony segített a gyerekeknek a kiszállásban. Előbb termé­szetesen a maga négyéves kisfiát, Józsikát emelte ki a csónakból. Alig tettek tíz lé­pést, amikor a fiatalasszony Igen komoly anyagbeszerzési nehézségek vannak, annak el­lenére, hogy idén már önálló anyagbeszerzője van a tsz-nek — mondja az üzemgazdásznő. A tsz-ben a nők vállán van a munka terhének nagyobb része. Reggeltől estig végzik a nehéz fizikai munkát, ön­kénytelenül is adódik a kér­dés: az asszonyok nem alkot­nak szocialista brigádokat? — Mindent elkövetünk azért, hogy ezek a való­ban kitűnő munkaerőt je­lentő tsz-tagok minél előbb bekapcsolódjanak a szocialista munkaver­senybe. Jövőre már ná­lunk is lesznek szocialista brigádok. A jó, fáradhatatlan dolgo­zókat megjutalmazza a tsz ve­zetősége. Felváltva mennek Hajdúszoboszlóra a szövetke­zet üdülőjébe a tsz-tagok, a legjobb brigádokat pedig kö­zös országjáró kirándulásokra viszik a különautóbuszok. Szalontai Attila észrevette, Józsika eltűnt. Két­ségbeesetten nézett körül, de a nagy tömegben sehol sem látta fiacskáját. Hamarosan az egész osztály Józsikát kereste. Egyszer csak megszólalt a hangszóró. Háromszor is tud­tára adta mindenkinek, hogy Lázók'Józsika várja anyuká­ját az 1. sz. pavilonban. Mind­ezek ellenére a kirándulás szép volt, ebben mindenki egyetértett. Krátky László Ügyeletes orvos Gyömrőn, Péteriben és Men- dén: dr. Altorjai Károly (Gyömrő), Monoron, Monori- erdőn. Gombán, Bényén és Káván: dr. Kerekes Miklós (Monor, egószségház), Magló­don és Ecseren: dr. Holló Ma­riann (Ecser), Pilisen, Nyár­egyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Marjay Viktor (Pilis, Rákóczi u. 63.), üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógy­szert ár Monoron a főtéri, Ve­csésen az Andrássy-telepi. Beteg álljatok bejelentése a monori járás területén hétfőn reggelig Monoron a főtéri gyógyszertárban. HATÁROZATOK ÉS MEGVALÓSÍTÁSUK A z MSZMP Monori Já­rási Bizottsága az el­ső negyedévben tár­gyalta meg az 1972-es esz­tendő gazdaságpolitikai fel­adatait. A pártbizoittsági ülésen egyaránt szó esett az iparról és a mezőgazdaság­ról: a termelés fokozásáról, a termelés növeléséről. Te­hát napjaink legégetőbb és legizgalmasabb gazdasági problémáiról. A monori járásban meg­lehetősen sajátos helyzet alakult ki az iparban s a mezőgazdaságban is. Míg a meglevő üzemekben bizo­nyos elmaradás tapasztal­ható a technológiai fejlő­désben, addig az újonnan települt üzemek, gyáregy­ségek a legkorszerűbb tech­nológiával, és munkakörül­ményekkel rendelkeznek. A mezőgazdaságban meg­kezdődött a szakosodás. Megvalósultak a nagyüzemi állattenyésztés alapjai. Kö­zös vállalkozások alakultak, egyes termelőszövetkezetek nem léptek be e vállalko­zásokba, a számukra a leg­egyszerűbb megoldást vá­lasztva inkább felhagytak az állattenyésztéssel. H ogy ez utóbbi témánál maradjunk: a mono­ri járásban 1971-ben kilencszázzal csappant meg a szarvasmarha-állomány. E csökenés egyáltalán nem közömbös a járás termelő- szövetkezeteinek s lakossá­gának. A népgazdasági ér­dekekkel pedig egyenesen ellentétes. Még mindig nem feles­leges tehát hangsúlyozni, miért és milyen fontos az állattenyésztés szinten tar­tása, sőt, netán fejlesztése. A növénytermesztésben is akadtak gondok az el­múlt esztendőben. A járás mezőgazdasági üzemei ta­valy a kenyérgabona ter­mesztésében két mázsával maradtak el az országos át­lagtól. Ennek okai közül csupán egyet említünk: amíg a kávai Haladás Tsz kataszteri holdanként ti­zenegy mázsát takarított be, addig a nyáregyházi Béke Tsz tizenkilenc és fél má­zsát. Különösebb kommen­tár, úgy érezzük, aligha kell... Az idén — mint ahogy a pártbizottsági ülé­sen elhangzott — legalább négy százalékkal kell nö­velni a termésátlagot, s eh­hez elsősorban az előrelátó szakmai irányítás és a munka jó, alapos megszer­vezése szükséges. A járás természeti és köz- gazdasági adottságai, az ag­rárszakemberek jó felké­szültsége s nem utolsósor­ban a felvásárlási árak ren­dezésével kapcsolatos kor­mányrendelkezések lehető­vé teszik, hogy a kertészeti kultúrák termő felületét és termésátlagát növeljék. Egyebek között 'a zöldség- termesztésről van itt szó. A fóliasátrak, az öntözés, no meg a rugalmas szakmai és kereskedelmi készség dön­tő. Sikerült-e a termelőszö­vetkezeteknek igazodniok a kereslet—kínálat szigorú törvényeihez? Választ ad majd erre a napjainkban kezdődő vizsgálat. A járás idei tervei szerint a múlt évihez képest az ipar termelésének 8—10 százalékkal kell emelked­nie, mégpedig úgy, hogy a többlettermelés 90 százalé­ka a termelékenység emel­kedéséből származzon. Mindez megköveteli az üze­mek szervezettségének fo­kozását, technikai fejleszté­sét, s a végre mostanában mind gyakrabban emlege­tett belső tartalékok feltá­rását, s azok hasznosítását. Ugyanilyen fontos az anya­gi érdekeltség elvének ér­vényre juttatása, a törzs- gárdatagok fokozottabb anyagi és erkölcsi megbe­csülése, s a szocialista mun­kaverseny erejének felhasz­nálása. Az idén, egyebek között, még egy fontos, bár néhol kellemetlen feladat vár a monori járás ipari üzemei­nek vezetőire. Meg kellett, és — ahol még eddig nem tették — meg kell vizsgál- niok termelési struktúráju­kat: gazdaságosan állítják-e elő valamennyi terméküket, s megfelelő-e áruválaszté­kuk, illetve kínálatuk. Amennyiben nem, utóbbit bővíteni szükséges, a gaz­daságtalan termékek, gyár­tását pedig meg kelV'’s?ün- tetniök. Ebben jó példát mutatott nemrég a monori Kefegyár, ahol a megifjo- dott vezetőség bátran hoz­zá mert nyúlni a „metsző- ollóhoz”. M indebből kitűnik: az idén kiváltképp meg­nőtt az üzemek és a termelőszövetkezetek párt- szervezeteinek gazdaságpo­litikai feladata, tevékenysé­ge. A járási pártbizottság ehhez értékes segítséget nyújtott. Javasolta: a párt- szervezetek kezdeményez­zék az üzemek, a termelő­szövetkezetek helyzetének elemzését, s az Ily módon szerzett tapasztalatokat a termelésben és a gazdálko­dásban használják fel. Ne­velő, felvilágosító munká­jukkal érjék el, hogy a párttagok irányításával a párton kívüli dolgozók te­vékenyen vegyenek részt a feladatok megvalósításában. Itt persze nemcsak a fizi­kai megvalósításra gondol­tak, hanem a szellemi elő­készítésre is, a beleszólás­ra ... S arra, hogy a dol­gozók megértsék a termelés korszerűsítésével kapcsola­tos intézkedések szükséges­ségét, s lépjenek fel az in­dokolatlan pazarlásokkal, költekézésekkel és fegyel­mezetlenségekkel szemben.. Ö * hatatlanul is felvetőd­het az olvasóban a kérdés: miért szólunk most erről a témáról? Azért, mert a párt végre­hajtó bizottsága az ipari és mezőgazdasági üzemek pártszervezeteinek felada­taként jelölte megs a har­madik negyedévben vizs­gálják meg, milyen konkrét eredmények születtek a gazdaságpolitikai kérdések­ben hozott párthatározataik nyomán. E munka most kezdődik tehát a pártszer­vezetekben, s ezért nem fe­lesleges, ha felidézzük azo­kat a politikai és gazdasági feladatokat, célokat, ‘ me­lyek folyamatos, tei'vszerfl megvalósításával haszno­san alakíthatják, formál­hatják idei eredményeinket. Szabó Imr? Megszokott a ,kép. A sorompó zárva, kocsisor erre is, arra is. Végre! A sorom­pók az eget kez­dik kémlelni. Megindul a menet erre is, arra is, de egy néhány pillanat után a vasutas újra kiro­han fülkéjéből és az egyik kezével a leeresztő' kart tekeri, a másik­kal pedig gyorsan integet. 1 „Gyorsabban, gyorsabban” — int, annak, aki a síneken van, vi­szont „Álljon meg, álljon meg” — aki a sorompó fe­lé közeledik. Egé­szen beleizzad, mire lezárja mind a kát oldalt. Újra várunk. Kocsisor erre is, arra is ... 12 perc. Dudaszó, kiabálás, türel­metlen ajtócsapr kodás. A vasutas újra megjelenik. Komótosan vi- gyázzba áll, és kis zászlaját, mint ka­tona a fegyverét, magához szorítja és kezét sapkájá­hoz emeli. Egy kis sínautó robog el 20-as tempóban. A ve­zető mellett ülő csak úgy félváll­ról, biccentve fo­gadja a „baktat” köszönését. Aztán újra emelkednek a sorompók. A so­rompó előtt álló teherkocsi plató­járól egy fiatal­ember felé kiált. — Na, papa, ezért a biccenté­sért nem volt ér­demes tisztelegni. Mire ő: — Mit, hogy én tiszteleg­tem!? Csak szalu­táltam, fiam... Az előbb még mérges ácsorgók nevetve ülnek be, ki a volán mellé, ki hátúira. Acs György (g. j ) SEGÍTENI Hol, mikor, miben? POSTAFIŐK 51. Megnézték Budapestet ► i <1 4 „Nem tisztelegtem, esak szalutáltam..."

Next

/
Thumbnails
Contents