Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-21 / 144. szám

M£G> hírlap 1972. JÜNIUS 21., SZERDA KUS2 A békés egymás mellett élés elve A Nh.ti/..,, xvVj/.I tSEMÉ­\ x tn egyre ujaoo bizonyite- .cot nyújtanak a Szovjaiuniu „eicinteiyenék nóvekeaesere, az egesz szocialista közösség ai- lasainak erősödésére — írja a bzovjeuszKaja Hős szíja című tápban bzpartak Begiov, az APN (novosztyi) sajwugynök- ség ponukai íurmagyarazoja a Moszkváoan lezajlott szovjet— amerikai csúcstalálkozó ered­ményeit kommentálva. E T AÄG x /iLÁSOK. és a megbeszélések során létrejött megállapodások jelentőseget nem értékelhetjük kellőképpen — írja —, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcso­latait földünk fő történelmi folyamataitól elszigetelten szemléljük. BEGLOV megállapítja, hogy a nemzetközi kapcsolatok kü­lönböző szféráiban fordulat történt a politikai realitások irányában, s ennek oka a szovjet állam külpolitikájának ereje és hatékonysága, e kül­politika a szocialista testvér- országokkal szoros együttmű­ködésben valósul meg. A HÍRMAGYARÁZÓ ki­emeli a szovjet—amerikai kap­csolatoknak a moszkvai csúcs­találkozón elfogadott alapel­veit, s hangsúlyozza: a nem­zetközi jogalkotásba most be­került egy olyan dokumentum, amely leszögezi, hogy a kapi­talizmus vezető országa elis­meri a békés egymás mellett elés elveit. A SZOVJET—AMERIKAI tárgyalásokon és azok gyakor­lati eredményeiben megteste­sült a békés egymás mellett élés egyik legfontosabb elve: a felek egyenlőségének és egyen­lő biztonságának elve, az ér­dekek kölcsönös tiszteletben tartása, hamadik országok ér­dekeinek csorbítása nélkül — írja Beglov. — A tárgyaláso­kon fontos lépés történt, amely hozzájárul a nukleáris háború veszélyének csökkentéséhez, a fegyverkezési hajsza fékezésé­hez, és megnyitja a távlatokat az általános leszerelés felé. A Moszkvában aláírt egyezmé­nyek a környezetvédelem, a közegészségügy, á különböző tudományos és technikai ága­zatok területén való együttmű­ködésről, megnyitják a lehető­ségeket az e területeken elért eredményeknek a két ország és népei közötti kölcsönös cse­réjére. MINT A SZEMLEIRÖ a to­vábbiakban megállapítja, a Szovjetunió külpolitikájában az imperializmus agresszív próbálkozásainak kemény visszautasítása párosul a meg­oldásra érett nemzetközi prob­lémák konstruktív megközelí­tésével, az ideológiai harcban tanúsított kérlelhetetlenség párosul a szembenálló rend­szer államaival való kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok kifej lesztésére irányuló készséggel. A Szovjetunió minden nemzet­közi lépése kifejezésre juttatja a szovjet állam osztálytermé­szetű, internacionalista termé­szetű külpolitikai vonalát. ELVÄLASZTHATATLAN KAPCSOLAT áll lenn a szov Jet külpolitikában a nemzeti és nemzetközi feladatok között. Ez a kapcsolat, valamint a szovjet külpolitika szocialista jellege megnyilvánul abban, hogy a szovjet állam a testvé­ri szocialista közösség többi azonos elvű országával egye­temben állhatatosan és követ­kezetesen törekszik a szocia­lizmus történelmi feladatának teljesítésére. E feladat az em­beriség mentesítése a háborúk­tól, valamint a kizsákmányoló rendszer, az imperializmus okozta egyéb bajoktól — írja befejezésül a hírmagyarázó. Indira Gandhi Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és dr. Kós Pé­ter. Az indiai tárgyaló delegáció tagjai: Indira Gandhi, az In­diai Köztársaság miniszter- elnöke, P. N. Haksar, C. B. Muthamma, S. Than, A. P. Venkateswaran, G. C. Dutt. Az MTI munkatársának ér­tesülése szerint a magyar—in­diai tárgyalások során a kor­mányfők tájékoztatták egy­mást országaik belső helyzeté­ről, eszmecserét folytattak napjaink legfontosabb nemzet­közi kérdéseiről, áttekintették i két ország közötti kapcsola- :ok alakulását és továbbfej­lesztésük lehetőségeit. A megbeszélés rendkívül szí­vélyes, baráti légkörben zaj­lott le. Fock Jenő és felesége ked­den este fogadást adott az Or­szágházban Indira Gandhi tiszteletére. A rendkívül szí­vélyes, baráti fogadtatáson Fock Jenő és Indira Gandhi mondott pohárköszöntőt. VARSÓBAN kedden meg­kezdte tanácskozását az euró­pai szocialista országok köz­ponti tervhivatalai, illetve terv­bizottságai képviselőinek kon ferenciája. Az értekezlet mun kájában az európai tagorszá­gok küldöttségei vesznek részt. A tanácskozás témája: a me­gyei és járási tervbizottságok szerepe a gazdaság- és társa­dalomfejlesztési tervek kiala kításában. Az Indiai Köztársaság mi­niszterelnöke ma délután az Egyesült Izzóba látogat, s itt munkásgyűlést tartanak, me­lyen beszédet mond Indira Gandhi és Fock Jenő. A mun­kásgyűlésről a Magyar Tele­vízió 16 órai kezdettel helyszí­ni közvetítést ad. Elhunyt Moszkva város parancsnoka Váratlan hirtelenséggel el­hunyt Pjotr Asztahov vezér­őrnagy, Moszkva várospa­rancsnoka. Az 1924-es születé­sű és munkás családból szár­mazó szovjet tábornok a máso­dik világháborúban különösen kitüntette magát, amiről a Moszkovszkaja Pravdában 1 megjelent nekrológ, tanúsko­dik. Asztahovot 1970-ben ne­vezték ki Moszkva várospa­rancsnokává. Nemzetközi tiltakozás Francia nukleáris kísérlet A nemzetközi tiltakozás el­lenére kedden, 0.00 órától életbe léptek a Csendes-óceán déli térségeiben a francia nukleáris kísérletsorozat miatti korlátozások a hajó- és repü­lőgép -forgalomban. Franciaország az évente vég­rehajtott légköri kísérleteken hidrogénbombájának miniatü­rizálását készíti elő, mert ez­zel akarja felszerelni Mirage— IV. bombázógépekből, föld- földrakétákból és nukleáris tengeralattjárókból álló atom­ütőerejét. A kísérletsorozat bejelentése erélyes tiltakozást váltott ki a robbanásokhoz legközelebb eső országokban — így tiltakozott a kísérlet ellen Japán, Üj-Gui- nea, Ausztrália, Üj-Zéland, Pe­ru és Kanada. Sharp kanadai külügyminiszter hétfőn az al­sóházban ismét sajnálkozását fejezte ki, hogy Franciaország a nemzetközi tiltakozás ellené­re végrehajtja a légkört szeny- nyező kísérleteit. Japánban az atom- és hidrogénbomba ellen küzdő országos tanács tiltako­zó jegyzéket nyújtott át a francia nagykövetségnek. Syd­neyben és Aucklandben hét­főn megtámadtak több francia tulajdonban levő irodát. Mel- bournben benzines palackokat hajítottak a francia, diploma-, clai misiszó bejáratára. Auck- landban felgyújtották az UTA francia légitársaság irodáját. Peru, amely korábban a dip­lomáciai . kapcsolat megszakí­tásával is fenyegetőzött, leg­újabban azzal fejezte ki nem­tetszését, hogy az a magasran­gú katonai küldöttsége, amely a Szovjetunióból hazatérőben 3 napot töltött volna Francia- országban, lemondta a látoga­tást. Thälmann-sziget Kubában. Fidel Castro, a Kubai Kommu­nista Párt KB első titkára NDK-beli vendéglátóinak, Erich Honeckernek, az NSZEP KB első titkárának és Willi Stoph miniszterelnöknek azt a szigetet mutatja Kuba térképén, ame Iyet Ernst Thalmannról neveztek eL 3 plusz 1 Bár a hőmérő higamyszála Itáliában sűrűn megközelítette az elmúlt hetekben a 40 fokot, az igazi strandidény még hátra van. S a fürdőszezon politikai divatja: a strandkor­mány — úgy tűnik — nem so­káig várat magára. Erre utal Giulio Andreotti kijelölt kormányfő kétségbe­esett próbálkozásainak leg­frissebb változata, a 3 plusz 1-es centrista kabinet megala­kítására tett újabb kísérlet. Lényege: a kereszténydemok­rata párton kívül részt venne a kormányban a szociálde­mokrata és a liberális párt, kívülről pedig számítanak a republikánusok támogatásá­ra. Andreotti már ismertette is a kormánytöbbséget alkotó pártok vezetői előtt a jövendő kabinet programját Ebben szó esett sok mindenről: a gazdasági élet fellendítéséről, az utóbbi években vadnyugati méreteket öltő bűnözés meg­fékezéséről és a közrend meg­szilárdításáról, a tartományok és a központi kormányzat együttműködésének elmélyí­téséről, a közoktatás és az igazságszolgáltatás régóta ese­dékes reformjának kilátásba helyezéséről, de még a kor­mányzat és a szakszervezetek kapcsolatáról is. A kijelölt miniszterelnök rá­mutatott annak fontosságára, hogy Itália aktívan kapcso­lódjék be az októberben ese­dékes közös piaci csúcsérte­kezlet munkájába, vegyen KÖZÖS PIAC Politikai kötelezés A nyugati sajtó az elmúlt napokban nagy- terjedelmet szentelt a Közös Piac problémád­nak. Nem is annyira gazdasági, mint inkább politikai megvilágításiban tárgyalta azokat a kérdéseket, amelyeket a „hatok”-nak „tizak”- re bővülése vetett feL Ismert dolog, hogy a Közös Piacot létre­hozó 1957-es római szerződés, ha szó szerint nem is, de szellemében kilátásba helyezte a politikai unió megteremtését, mint a tagor­szágok együttműködésének legmagasabb fo­kát. Bár még igen távolinak tűnik egy olyan integrált Közös Piac kialakítása, amely meg­határozott kérdésekben utasítási jogkörrel rendelkezne a nemzeti kormányok felett, a fejlődési tendencia mindenesetre ebbe az irányba mutat A Közös Piac alapító tagjai: Franciaország, az NSZK, Olaszország, Bel­gium, Hollandia és Luxemburg, továbbá az 1973. január 1-én csatlakozó Anglia, Írország, Dánia és Norvégia egyetért abban, hogy közös politikát kell kidolgozni a közösséget érintő legfontosabb tennivalókról. „Európa építését az egyes kormányokból kiindulva kell elkez­deni, hozzászoktatva őket, hogy együtt csinál­ják azt, amit eddig külön csináltak” — írta a francia La Nation Pompidou elnök nyilatko­zatát kommentálva. A lap így folytatta: „Pompidou elnök megmutatta partnereinknek, milyen konkrét feladatok előtt állnak, amikor a gazdasági-pénzügyi unióra, a közös ipari és technológiai politikára, a „harmadik világgal” szemben kalakítandó közös álláspontra és a politikai együttműködésre, azaz az európai külpolitika közös elveinek kidolgozására utalt”. A kibővült piac közös külpolitikájának sürgetése különösen a küszöbönálló európai biztonsági értekezlet fényében válik érthető­vé. A nyugati szövetségesek egyeztetni, ösz- szehangolmi akarják nézeteiket, az értekezlet sokoldalú előkészítése felé teendő lépéseiket, összefogásuk elmélyítésétől súlyuk növekedé­sét várják, magán az értekezleten. Közeleg a biztonsági értekezlet összehívása és a közös piaci „tízek” — mindenekelőtt a Szovjetunió­val és a többi szocialista országgal szemben — szeretnék pozícióikat erősíteni, de (főként a franciák) némileg ellensúlyozni 1 igyekez­nek az amerikai befolyást is. A közösség egyes tagjai persze nincsenek azonos véle­ményen az Egyesült Államokhoz és Kelet- Európához fűződő kapcsolatokról. Franciaor­szág sokkal inkább lazítani akar a közösség Amerikához fűződő gazdasági és politikai szálain, mint Anglia és Belgium. Vitás az is, szüksége van-e a Közös Piacnak új intézmé­nyekre, s ha igen, hol legyen azok székhe­lye. Ezek a viták politikai természetűek. Lé­nyegében arról folynak, hogy milyen legyen a „tizek” közös politikája, illetve melyik nézet váljék uralkodóvá. Természetesen a gazdasá­gilag legerősebb, a politikailag legbefolyáso­sabb tagok véleménye lesz a leginkább mérv­adó. E tekintetben Franciaország ma Vnég két­ségtelenül előnyösebb helyzetben van, mint Anglia, amely még nem teljes jogú tagja a közösségnek. Vannak azonban számottevő el­lentmondások a francia és a belga, vagy akár a holland vélemények között is. A KÖZÖS Piac „nagyja“, Franciaország most nyomást gyakorol a többi országra, mindenekelőtt Angliára, saját politikai vona­lának elfogadtatásáért, az integrációs szerve­zetben élvezett hatalmi státusának fenntar­tásáért, elismertetéséért. London ezzel szem­ben az Atlanti Szövetség égisze alatt akarja „hatékonyabbá tenni” az európai Közös Piac­ban társult országok külpolitikáját és védel­mi politikáját. A francia és az angol törek­vés közötti különbség nyilvánvaló. Az októ­beri csúcsértekezletig valószínűleg eldől, me­lyik „Európa-koncepció” kerekedik felül, il­letve milyen kompromisszumos megállapodás születik a közösség rivalizálódó tőkés nagy­hatalmai között. Addig is nagy erőpróbára számíthatunk a „közös politika” kialakítása körül. Simó Endre részt az európai biztonsági konferencia előkészítésében,és szorgalmazza az Aldo Moro külügyminiszter által a NATO májusi bonni ülésén javasolt földközi-tengeri értekezlet megtartását. Látszólag tehát Itália vala­mennyi lényegbe vágó bel-és külpolitikai kérdését érintet­te a kereszténydemokrata po­litikus. Egy kivételével. Arról ugyanis nem ejtett szót, hogy a 3 plusz 1-es kor­mányzati formula Olaszor­szágban nem felel meg a vá­lasztók érdekeinek. Még a ke­reszténydemokrata párt kilenc frakciója közül is jó néhány — mindenekelőtt a Moro kül- ügymkrszter és Donat Cattin munkaügyi miniszter körül tömörülő balszárny — köré­ben népszerűtlen ez a „felál­lás”. Kísértetiesen emlékeztet az ötvenes évek kabinetjei­re, amelyek hangvételükben, politikai vonalvezetésükben hidegháborús Európa érdeké­ben álltak. Ám, azóta gyökeresen vál­tozott a helyzet kontinensün­kön, nem különben Itáliában Az Olasz Kommunista Párt és az Olasz Szocialista Párt az olasz parlament mandátu­mainak 40 százalékát szerez­te meg. A centrista kabinet előbb-utóbb kínos helyzetbe kerülne: kénytelen lenne szélsőjobboldali MSI, a neo­fasiszták voksaira támaszkod ni. Igaz, már Leone köztársa­sági elnök megválasztásához is Almirante neofasisztái nyúj tottak szavazataikkal aktív segítséget. Ha tehát sikerül is Andreot- tinak a kormányalakítás, ez a kabinet legfeljebb a nyári hó­napokra odázza el a válságot. Igazi strandkormánynak ígér kezik, amelynek kérészéleté ben sem az olasz közvélemény akarata, sem a májusi válasz­tásokon kialakult tényleges erőviszonyok nem tükröződ­nek. Rahman sejk a bűnvádi eljárásokról Mudzsibur Rahman sejk, Bangla Desh miniszterelnöke hétfőn este nyilatkozatot adott a Reuter tudósítójá­nak. Közölte, hogy jóllehet 10 nap múlva megkezdődik Indi­ra Gandhi indiai miniszter­elnök-asszony és Ali Bhutto pakisztáni elnök csúcstalálko­zója, háborús bűntettek címén a lehető legrövidebb időn be­lül bűnvádi eljárást szándé­kozik indítani mintegy 1500 pakisztáni fogoly ellen. A tudósítónak arra a kérdé­sére válaszolva, hogy nem kl- ván-e felhagyni a tervezett bűnvádi eljárásokkal, Mu­dzsibur Rahman rámutatott, hogy pakisztáni katonák mintegy hárommillió embert gyilkolták meg, 200 000 lányt erőszakoltak meg, ezenkívül pedig 10 millióan voltaic kénytelenek Indiába átköltöz­ni. Mudzsibur Rahman nem je­lölt meg konkrét időpontot a bűnvádi eljárásokkal kapcso­latban, de azt mondta, hogy azok előkészítése folyamatban van. Politikai megfigyelők véle­ménye szerint a tervezett bűnvádi eljárások és 93 000 fogoly hazatelepítése alkotja maid a közelgő indiai—pa­kisztáni csúcstalálkozó két legvitatottabb témakörét. NYUGAT-BERUN Bizalmatlansági indítvány Schütz ellen Heinrich Lummer, a nyugat- berlini CDU képviselőházi frakciójának elnöke bizalmat­lansági indítványt terjesztett a képviselőház elé az SPD- párti Klaus Schütz kormányzó polgármester ellen, mert a polgármester „nem tudja ki­harcolni, hogy a város lakosai azonnali látogatási lehetőséget kapjanak” az NDK-ba. Mint ismeretes, az NDK kor­mánya és a nyugat-berlini szenátus egyezménye, amely a látogatási lehetőségekről szól, általában -hat napot ír elő a határátlépési kérelem beadása és a vízum kikézbesítése kö­zött. Nyugat-berlini politikai kö­rök szerint elképzelhetetlen, hogy a városi képviselőház jó­váhagyja a CDU bizalmatlansá­gi indítványát, hiszen a nyu­gat-berlini parlamentben az SPD-nek abszolút többsége van. I CSOU EN-LAJ kínai mi­niszterelnök kedden este ban­kettet adott Kissinger nem- z itbiztonsági főtanácsadó és kísérete tiszteletére. 1 „Világrekordéi" kozmikus részecske a világűrben... Az „Interkoz- mosz—6” szput­nyik, amely ápri­lis 7-től 11-ig volt pályáján, a kísérlet során re­gisztrált egy koz­mikus részecskét, amelynek energiá­ja egymilliószor milliárd elektron- volt. A fizikusok szerint ez az ener­gia legalább ezer­szer akkora, mint amekkorára szá­mítottak. A fenti ered­ményt Naum Gri- gorov professzor, a fent említett kí­sérlet anyagának feldolgozását cél­zó munkálatok tu­dományos vezető­je mondta el a TASZSZ tudósító­jának azzal kap­csolatban, hogy a Moszkva környé­ki dubnai egye­sített atomkutató intézetben befeje­zéséhez közeledik a kísérlet során szerzett fotó- és filmanyag feldol­gozása. Az „Inter- kozmosz” kísérlet­ben, mint ismere­tes, csehszlovák, lengyel, magyar, mongol, román és szovjet kutatók vesznek részt. Grigorov kö­zölte, hogy a kí­sérlet eredménye­ként rendelkezés­re álló fotóanyag­ra becsapódott néhány ezer nem nagyon magas energiájú kozmi­kus sugárrészecs­ke mellett a foto­emulzión otthagy­ta „névjegyét” egy olyan, a világűr­ben kóborló ré­szecske is, amely­nek impulzusa 1 milliószor milliárd elektronvolt. Mihelyt a dub­nai intézetben be­fejezik az „Inter- kozmosz—6” ré­vén szerzett anyag előzetes feldolgo­zását, a fotoemul­zió egy részét Krakkóba és Bu­karestbe küldik további feldolgo­zásra. A munká­ban magyar, len­gyel, román, cseh­szlovák és szovjet tudósok vesznek majd részt — mondotta Grigo­rov professzor. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents