Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-20 / 143. szám

1972. JÜNIUS 20., KEDD r«ai MEG* ft T V-FIGYELŐ Dimitrov. A lipcsei per hősét, korunk egyik kiemelke­dő kommunistáját, a 90 éve született Georgi Dimitrovot méltón idézte emlékezetünkbe két bolgár film, a Jelenetek egy nagy ember életéből és a lipcsei események dokumentu­mait feldolgozó A 8085-ös szá­mú rab. Az első a korszerű íilmeszközök gazdag felhasz­nálásával, a hős és a történel­mi háttér együtt-láttatásával tűnt ki. Mindig elérzékenye- dünk kissé, mikor sebesen ko­cogó, esős, öreg filmkockákat látunk, mert ellep a múlt va­rázsa — itt azonban a küzde­lem belső tartalma és a_har- cos emberi vonásai is előtűn­tek anélkül, hogy a képsorok vesztettek volna hitelükből. A két film azonos anyagrészek­kel is dolgozott, ami persze a dokumentumok szűkössége folytán elkerülhetetlen. (Le­ninről például alig maradt filmanyag, valódi alakját csak ezekkel idézhetjük meg.) Di­mitrov következetességében, kockázatvállalásában oly drá­mai. személyes csapásoktól ko­rántsem megkímélt életsorsa juttatja eszünkbe: mennyi pél­damutató emberi élet kínálko­zik még megelevenítésre' a képernyőn, mennyi izgalmas, tanulságos, feldolgozásért ki­áltó esemény lappang kézira­tokban, újságlapokon, emlék­tárak mélyén — csak hozzá­juk kell nyúlnunk. A rendkí­vül sikeres Századunk-sorozat, néhány perújrafelvételt hirde­tő történelmi tárgyú filmünk (Széchenyi meggyilkoltatása, A tizennegyedik vértanú stb.) fo­gadtatása is ösztönző hatású. Egyebek között ezért is tekin­tünk várakozással a ma indu­ló történelmi filmsorozat (Alattvalók és királyok) elé: mennyire sikerül elmozdítania korábban megszerzett ismere­FESTŐI KÖRNYEZETBEN kellemes pihenést nyújt Szentendrén A PAP-SZIGETI STRANDFÜRDŐ Nyitva: — kedd kivételével — 9-től 19 óráig. Kőműveseket, ácsokat, kubikosokat, komplett brigádokat és segédmunkásokat 16 éves kortól - a nyári szünidőre is - azonnali belépéssel felveszünk budapesti, kiemelt építkezésekre. ♦ jelentkezés: „Április 4“ Építőipari Szövetkezel Budapest Vili., Auróra u. 23—25. teinket a korszerűtlen szemlé­let holtpontjáról. Villa a Lidón. Keleti Már­ton filmjétől természetesen nem vártunk művészi élményt — fordulatos, mégis jól követ­hető cselekményt, belefeledke­ző irgalmat annál inkább. Ám Gimes György forgatókönyve a bevezető felirat tanúsága szerint is olyan bonyolult kér­dések annyira zsúfolt feldol­gozására vállalkozott, hogy koronként a legedzettebb bar- kochbások sem tudták volna kitalálni: ki, miért, milyen is­meretlen mozgató okokból cse­lekszik? Nem a bűnügyi törté­netekben szokásos néző-félre- vezetési manőverekről van itt szó, hanem az esetlegességek­nek és bizonytalanságoknak akkora zűrzavaráról, ami el­kedvetleníti a nézőt. Ügy érez­tük magunkat, mint egy sze­relmi kapcsolatai révén Lao- koon-esoportként öss’zefonó- dott közösségben, ahol szinte félve tesszük föl a kérdést: voltaképpen kinek kivel van viszonya? Mert egyik-másik szereplőnek igencsak jó emlé­kezetre vagy alapos könyve­lésre lehetett szüksége ahhoz, hogy pontosan tudja: most ép­pen melyik kémhálózatnak dolgozik, avagy melyik politi­kai-gazdasági gengszterbanda képviselőjével van találkája? A modern technika ismeretter­jesztő jellegű bemutatása is lassította a tempót, a tenger­nyi ismerős színészarc láttán pedig még nehezebb volt elfo­gadnunk egy groteszkül túlnö­vesztett nemzetközi hálózat akár csak képletes hitelessé­gét A néző gyarapodó isme­retköre és természetes való­ságigénye vívott itt reményte­len csatát egy kollektív bűnö­ző rosszul sikerült fantomké­pével, melynek alapján bizony egyetlen maffiát sem lehetne lefülelni. A befejező rész előtt, alighanem értetlenség vissz­hangja nyomán, sebtében ösz- szefoglalták az előzőleg történ­teket, efféle utólagos önbírálat helyett azonban olyan filmet kellett volna készíteni, mely kevesebb szálon, egyszerűb­ben, s főleg számunkra isme­rősebb környezetben mozgatja szereplőit. Hármas ikrek. „Szegény ember vízzel főz”; nincsenek ötösikreink, mint lengyel ba­rátainknak, de szaporodási sta­tisztikánk aggasztó tüneteinek fényében ez a szerényebb mé­retű, mégis rendkívüli „em­bertermelés” is fölötte tanul­ságos. Radványi Dezső szer­kesztő, Jankura Péter operatőr és Székely Orsolya rendező nem egyszerűen a szenzáció- lehetőségre csapott le, fölhaj­szolt egy érdekességet, hiszen a film folytatásosnak készül: meghatározott időpontokban nyomon követik a három le­ányka fejlődését (aminek kül­földi példáját láthattuk a ja­pán ikrek esetében). Amit ed­dig láttunk, kedves bájjal, em­beri közvetlenséggel tárta föl a családi érzéseket, mutatta a három bebugyolált, sivalkodó csomagot, mely három, azonos körülmények között induló életnek ma még csak „tárgyi” képe — a folytatás azonban bizonyára tudományos és tár­sadalmi tanulságokat is hoz magával. Lehotay-Horváth György ÖTORAS FILM Verne: Utazás a Holdba Tíz tv-játék fiataloknak — gyerekeknek A nyári hónapokban külö­nösen élénk a munka a tv if­júsági osztályának dramatur­giáján: több mint tíz gyerekeknek, fiataloknak szóló tv-játék forgatását kezdik meg ezekben a napokban. ötrészes produkció készül „Halott” bánya” címmel, amelynek története egy határ­menti bányásztelepülésen ját­szódik. A kisebbek számára írta Fésűs Éva Palacsintás ki­rály című mesejátékát, amely­ből most Katkics Ilona rendez másfél órás filmet. Nem min­dennapi „csemegének” ígérke­zik Jules Verne Utazás a Holdba című regényének adaptációja is. Csányi Miklós rendezésében öt, egyenként egyórás folytatásokban kerül képernyőre az olvasók köré­ben rendkívül kedvelt lengyel szerző, Stanislaw Lem „Pyrx pilóta kalandjai” című tudo­mányos, fantasztikus műve. Puskás Tivadarról írt élet­rajzfilmet Gyárfás Endre a televízió számára, amelyet Pásztor János rende­ző irányításával vesznek kép­szalagra. Pauló Lajos rendezi Gáli József „A lány, aki maga volt a tűz” című mesehistóriá­ját. A tv feldolgozásában lát­hatják majd a gyerekek Kata- jev „Az újvárosrész egy nap­ja” című művét is. Jurij Ja- kovljev „Kisfiú korcsolyával” című történetének hőse egy olyan kisfiú, aki elvesztette édesapját. Serdülőkorú gyere­kek életébe kalauzol Katkó István „Történelmi társbérlet’ című forgatókönyve, amelyet Fazekas Lajos vezetésével rög­zítenek filmre. Ifjúsági tv-já­ték lesz Pauló Lajos átdolgo­zásában és rendezésében a szovjet Nyeprov „Marxwell egyenletek” című novellájából LEGYEN SOK KLUB! (3.) Kiterjeszteni a mozgalmat egész Pest megyére A Miskolcon megjelenő Napjaink című irodalmi lap egyik legutóbbi számában egészoldalas cikk foglalkozik Varga Csaba tollából — az olvasó népért mozgalommal. A jó példák között szerepel a toki Olvasó Népért Klub. „Egyenrangú kapcsolatot te­remtettünk a falu vezetői és a fiatalok között... Érdekesség: a klub egyik vezetője rendkívüli tanácstag lett, a helyi tanács­ban a fiatalok, a klubtagok ér­dekeit képviseli. így gyorsan bebizonyosodott, hogy néhány kultúrmorzsa már forradalmi változásokat idéz elő életük­ben: megismerik saját társa­dalmukat, falujukat, bekapcso­lódnak a közéletbe, rendszere­sen művelődnek és végül meg­születnek az új személyisé­gek __” A szándékok találkoznak — Tök község KlSZ-fiatal- jai, a klub tagjai felvetették, jó lenne, ha egy képviselő­jük rendszeresen részt vehet­ne a tanácsüléseken — mond­ja Szűcs István tanácselnök —, azonnal, első kézből értesül­hetnének a két testvérközség, Zsámbék és Tök ügyeiről, gondjairól, eredményeiről. így lett tiszteletbeli tanácstag Kol­lár Péter. Nagyon komoly fia­talember, már három tanács­ülésen megjelent. Ha Kollár Péter tiszteletbeli tanácstag, akkor Szűcs István tanácselnök tiszteletbeli klub­tag. — Valóban, minden összejö­vetelükre meghívnak a fiata­lok. Eddig öt vitaestjükön vet­tem részt, érdemes volt el­menni. Van miről beszélnünk, bőséggel. Zsámbék és Tök ta­nácsa 1970. július 1-én egye­sült. s még az év szeptembe­rében nagyközség is lettünk. Azóta közös a gond, az öröm. A két község múltja nagyon is különböző, Zsámbék fejlődése gyorsabb, Tök községé lassúbb volt. Érthető, ha az ottani fia­talokat is érdekli, vajon mikor tudja községük ezt a lemara­dást behozni. Mindjárt az el­ső alkalommal nekem szegez­ték a fiatalok a kérdést: mit tesz a tanács a különbségek eltüntetéséért, mire költi a ta­nács a községfejlesztési pénzt. Nyíltan kérdeztek, nyíltan fe­leltem. A legnagyobb gond az, hogy a fejlesztésre fordítható összeg nem nagy, évi hatszáz­ezer forint. Ebből és a helyi üzemek, vállalatok tisztes tá­mogatásából próbáljuk az igé­nyeket kielégíteni. A napok­ban kezdődött el például Per­bál és Tök közös, százötven köbméteres víztárolójának az építése. Elkészülte után Per­bál, Tök és Zsámbék ivóvíz­szükségletét hosszú időre biz­tosítja. A célunk az, hogy a két község minden téren — ta­nácsi intézmények, járda, köz- világítás, stb. — azonos szint­re kerüljön. Távlati tervünk szerint például a két község találkozásánál alakulna ki az új központ, ott épülne iroda­ház, orvosi rendelő, üzletház, új tanácsháza... Nemcsak vitatkoznak — Örülünk annak, hogy a fiatalok érdeklődnek a köz ügyei iránt. És nemcsak ér­deklődnek, nemcsak vitatkoz­nak róla, hanem tenni is akar­nak érte. Mert azt a kérdést is feltették: mit segíthetnének. Vállalták, hogy társadalmi munkában parkosítják a toki művelődési otthon előtti teret és segítenek a zsámbéki ifjú­sági park építésénél. — A fiatalok Tök községben bizonyították, akarnak vala­mit. A klubtevékenységben megelőzték a zsámbéki fiata­lokat, pedig nincsenek olyan lehetőségeik, mint a zsámbé- kiaknak. Zsámbékon minden igényt kielégítő művelődési ház van, van ifjúsági klub is, tevékenysége azonban jobbára kimerül a zenés szombat es­tékben. És most lesz az ifjú­sági park. A gödöllői Agrártu­dományi Egyetem zsámbéki tagozata anyagi támogatásából, a nyár folyamán megnyílik. — Zsámbék tehát a klub­életben lemaradt, de amint hallom, nem sokáig. Olvasó Mozgalom Klubbá akarják itt is alakítani a klubjukat a fia­talok ... lálkozót. Az írószövetség KISZ-szervezetének tagjai. Céljuk nem egyszerűen az, hogy találkozzanak fiatal olva­sóikkal, Olvasó Mozgalom Klubokat szeretnének életre segíteni. A hírek szerint ehhez megértek már a feltételek Zsámbékon, Perbálon, Pátyon, Tinnyén, Telkiben, Pilisvörös- várott, Piliscsabán és Sóskú- ton. Az írószövetség KlSZ-szer- vezete szeretné kiterjeszteni ezt a mozgalmat később — az ország megyéi közül elsőként — egész Pest megyére. Deregán Gábor Vége. Olvasó fiatalok A klub nevében az „olvasó” kifejezés mind a célokban, mind a valóságban többet je­lent egyszerűen csak olvasó fiatalnál, de végül is — olvas­nak-e ezek a fiatalok? A kér­dést Juhász Sándor toki mű- velődésiotthon-igazgatónak tettem fel. — Csak egy számadatot mondok: a klubtagok kilenc­ven százaléka egyben tagja a könyvtárnak is. Az összejöve­teleken mindig ott van egy csomó könyv az asztalon, fele­ségem a foglalkozások idejére kinyitja a könyvtárat, folyik a kölcsönzés. Az én véleményem az, hogy a klub eléri célját minden téren. Június folyamán Pest megye budai járásának tizenegy köz­ségében tizenhét fiatal író tar­tott, illetve tart író—olvasó ta­ZART A TV-OVI Vasárnap véget ért a tv nép­szerű iskola-előkészítő tanfo­lyama, a tv-ovi. A tíz héten át hetente három álkalommal 20—30 perces adásokkal je­lentkező műsor feladata az volt, hogy felkészítse az isko­láskorú gyermekeket a szep­temberi találkozásra az isko­lával, s megkönnyítse a kicsi­nyek beilleszkedését az új életmódba. Az adások népszerűségére jellemző, hogy olykor több mint ötezer levél, rajz érke­zett a szerkesztőség címére. A televízió a tervek szerint jö­vőre megismétli a tv-ovi vala­mennyi epizódját. Szocialista brigádtag a tízezredik bérlő A Vígszínház tízezredik bér­lőjét, Hunyadi Bélánét, a Ganz Villamossági Művek dol­gozóját, szocialista brigádta­got a társulat nevében Darvas Iván köszöntötte és ajándékoz­ta meg. Egyébként a Vígszínház az 1972—73-as évadra szóló há­romféle, jól bevált bérletrend­szerét nagy érdeklődés kíséri. Valószínűleg túlhaladják a 22 600-at, a tavalyi bérletesek számát. Vörösmarty­szobor A velencei szakmunkás- képző iskola udvarában fel­avatták Vörösmarty Mihály mellszobrát — Somogyi Ár­pád szobrászművész alkotását. Az ünnepségen ott voltak Vörösmarty Mihály Székesfe­hérvárott élő leszármazottai, a költő testvérének leányai is. Konecsni György könyve — esemény. Nem arról van szó, hogy a magyar költői nyelv rajzi kíséretét kapjuk csupán — han^m arról, hogy líránk magaslati pontjain időzik tár­gyilagos elragadtatással a képzőművészet —, s összefog­lalja, továbbteremti értékeit. A nyelv a nép — a nép a tör­ténelem, bennmaradás — hi­vatás és szolgálat. Konecsni György képmondatai évezre­des hidat építenek — a töm­lős vonalakban helytállás és bensőség rejtőzik. Babits Mihály Dante-fordí- lásakor jelezte — hogy csodá­latos nyelv a magyar—, dús árnyalatai segítették Arany Jánost, hogy az eredetit meg­közelítő Hamlettal rendelkez­zünk —, de Konecsni György nem ezt i sajátos minőséget kutatja —, öaszetartozóan egy­séges tíz grafikája bevezet köl­tészetünk lelkiségébe, mely nem más, mint népünk száza­dokra bontott általánosan egyedi önarcképe. Különösen megragadó Ko­necsni György Ómagyar Má- ria-siralom értelmezése. Hat szenvedő férfi keresztalakja jelzi azt a soL értelmetlenül hamar: halált, melyet tatár— török—német zúdított annyi emberünkre. ír az anyák mit tehettek? Siratták gyermekü­ket. A görcsbe rándult fehér „Mária” ezt jelképezi a tűrést többé nem tűrő Krisztus-erdő­ben, s valami mást is — azt, hogy értelme volt a százados küzdelmeknek —, hiszen a Ti­hanyt alapító, Szakácsot vívó, dunántúli mandulafát ültető nép fennmaradt, ahogy az is­meretién költő és Janus Pan­nonius verse megörökítette. A Helikon Kiadó jó szolgálatot tett, amikor Horváth György korrekten tényközlő bevezető tanulmányával e rajzokat könyvvé kerekítette — ezzel nemcsak a nemrégen elhunyt Konecsni György tartalmas életműve előtt tisztelgett —, hanem hozzájárult a nemzeti múlt haladó hagyományainak ápolásához. Ember és drapéria Szentendrén élő és dolgozó mesterünk Barcsay Jenő. könyvének ez a második ki­adása. A világhír csak rang­ját adja meg, igazi jelentősé­ge abban áll, hogy ezen rajzos stúdiumok alapján nevelődik festészetünk legújabb nemze­déke. E rajzoktól távol áll minden keresett spekuláció — a didaktikai célkitűzés egyút­tal művészi problémafelvetés is. Az összetartozó sorozat az emberi test és drapéria egy­szerű és bonyolult kapcsola­tait vizsgálja, a váll, comb és ruha párhuzamos gyűrődéseit, a tónusok változatait, a rövi­dülés törvényét, a szövevényes emberi mozdulatot és a cso­port szerkezetét. E klasszikus, reneszánsz megoldások jelen­tik a tudás azon fokát, amely­nek segítségével a művészje­lölt elindulhat. Mindez nem kevés, hanem a legtöbb, hi­szen alapot ad a szárnyalás­hoz. A mű nemcsak hézag­pótló, hanem páratlan a maga nemében — a rajzi felkészítés es erőnlét inspirálója. — A „szükség” magyarázza a si­kert, és a minőség —, a Cor­vina második kiadása a könyv társadalmi fontosságát bizo­nyítja. Emlékek a modern művészet nagy évtizedéről A kiadvány írója szobrász Csáky József, aki Párizsban fi­gyelte a művészet stílusforra­dalmát a századfordulón —, fi­gyelte és alakította. Szegedről érkezett Európába, s az előre­lépéshez szükséges ajánlato­kat a kubizmustól fogadta el, melynek tanújelét adta 1959- es budapesti kiállítása. A mo­dern művészet kialakulásának környezetéből villannak elő az adatok — mely az Ö élete is volt egyben. Tárgyilagos megbecsüléssel idézi a kor­szaknyitó Picasso alakját, de tisztelettel említi Modigliani, Léger, Chagall, Braque nevét is. A nagy pillanat számtalan emberi mozzanattal is feltárul — törpe mellékzöngék az új korszakot kezdeményező te­remtéshullámból. A vallomás mindvégig tiszta - megalapo­zottan jó szobrok kísérik és kollegális elismerés Archipen­ko, Sztravinszkij, Apollinaire, Delaunay irányában, mely igazolja Csáky József ember­ségét, s azt a figyelemre méltó tényt, hogy a század európai művészetének megújulásában a magyar szobrászat is részt vállalt. Losonci Miklós l % Könyvek a művészetről A magyar nyelv története

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents