Pest Megyi Hírlap, 1972. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-20 / 143. szám
1972. JÚNIUS 20., KEDD :%/fírlaii Törvényjavaslat a bíróságokról írta: Or. Szilbereky Jenő igazságügyi miniszterhelyettes AZ ÁLLAMÉLET és a szocialista demokratizmus továbbfejlesztése társadalmi fejlődésünk mai szakaszának központi kérdése. Az igazságszolgáltatás, a bírói munka az állam munkájának szerves része, a jogrend, a jogbiztonság fontos biztosítéka, így érthető, hogy tökéletesítése az egész társadalom minden ál-J lampolgár számára lényeges. A bírósági szervezeti törvény jelentőségét húzza alá az is, hogy az országgyűlés közvetlenül az alkotmány módosítása után az elsők között fogja megvitatni a bíróságokról szóló új törvényjavaslatot. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint ugyanis a bíróságokon kívül még számos olyan fórum működik, amely jogviták eldöntésével foglalkozik, és sok esetben még a szakember is nehezen igazodik el, melyik ügy, melyik szerv hatáskörébe tartozik, ki fogja abban a végső döntést meghozni. (Pl. vállalatok-termelő- szövetkezetek vitája, munkaügyi kérdések, stb.). Ezen a most megalkotásra kerülő törvény változtatni fog, mivel jelentős lépést tesz az igazságszolgáltatás egységének irányába. Alapelve, hogy az állampolgárok és a gazdálkodó szervek, vállalatok legfontosabb jogait és kötelességeit érintő jogvitákban, így a bűnügyekben, a polgári jogi, családi jogi vitákban, valamint a legjelentősebb munkaügyi A Cegléden sorra kerülő országos Dózsa-ünnepségsorozat nyitányaként vasárnap délelőtt két, Dózsa korát idéző kiállítás nyílt a város Kossuth Múzeumában. A Dózsa és kora című emlékkiállítás a XVI. századi jobbágy parasztság életkörülményeit, társadalmi és gazdasági helyzetét mutatja be. A Pozsonyban élő Lőrincz Gyula grafikusművész Dózsa- sorozata pedig a nagy paraszt- felkelés drámai epizódjait tárja a nézők elé. A két reprezentatív, kiállítást Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, méltatva Cegléd és Dózsa ceglédi beszédének helyét és szerepét az 1514-es felkelésben. — A hadba vonuló, s immár nem a török, hanem saját és a szövetkezeti tagsággal összefüggő vitákbar a jövőben a bíróságok döntenek, és ilyen ügyeket csak magas szintű jogszabályok utalhatnak más, a bírósagokon kívül álló szerv hatáskörébe. Ilyen lehet, ha gyorsan kell intézkedni például egy birtokháborítási ügyben. A DOLGOZÓ, A MUNKA- \Allaló ÉS A MUNKÁLTATÓ között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos viták eldöntése is érthetően került napirendre. Az ilyen ügyek megfelelő eldöntése jelentős szerepet játszik a dolgozók jogainak védelmében, elősegíti a kötelezettségek teljesítését, a munkafegyelem, a jó munkahelyi légkör kialakulását. Az új törvény szerint az érdek- összeütközések feloldása a korábbinál nagyobb körültekintést és a törvényesség maradéktalan érvényesítését igénylő feladattá válik. A dolgozók jogainak fokozottabb védelme megkívánja, hogy a vállalati munkaügyi döntőbizottságok határozatait ezentúl a bíróság vizsgálja felül. Ezért az új javaslat megszünteti a területi munkaügyi döntőbizottságokat és helyettük a fővárosban és a megyeszékhelyeken felállítja a munkaügyi bíróságokat. Rendezi az új javaslat a vállalatok és a szövetkezetek vitás ügyeinek intézését is, megszüntetve ezzel azt a párhuelnyomó urai ellen vonuló kaszás sereg, itt, Cegléden győződött meg végleg arról, hogy Dózsa személyében méltó vezérre talált, s Dózsa is itt érezte meg immár megnövekedett hadainak roppant lelkesedését, erejét. Hargitai Károly ünnepi megnyitója után Oldrich Tesa- rik, a Csehszlovák Kultúra igazgatója emlékezett meg bensőséges szavakkal a magyar parasztfelkelésről, majd mutatta be a megjelent közönségnek Lőrincz Gyula grafikusművészt, aki szintén részt vett a megnyitón. A Pozsonyban élő kiváló grafikusművész alkotásait ezután Szíj Rezső művészettörténész ismertette meg a kiállítás közönségével. zamosságot, amely jelenleg a gazdálkodó szervek jogvitáinak intézésében a bíróságok és a gazdasági döntőbizottságok között fennáll. A TÖRVÉNYJAVASLAT KÖZPONTI TÉMÁJA a bírák munkaviszonyának rendezése is, ezen belül pedig elsősorban a bírák választásának bevezetése, amelyet már az 1949. évi alkotmány is rögzített, megvalósulására azonban eddig nem került sor. A hivatásos bíró megválasztását a törvényjavaslat a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának hatáskörébe utalja. Ilyen magas szintű testület kijelölése a bírák választására nemcsak a független bíráskodás egyik garancája, hanem annak is a kifejezésre juttatása, hogy a bírák hazánkban kiemelkedően fontos munkát végednek. A bírói függetlenség biztosítéka a javaslatnak az a része, amely kimondja, hogy a bírákat tisztségüktől csak a törvényjavaslatban meghatározott módon lehet megfosztani, illetve büntető úton felelősségre vonni. A bírói függetlenség elvéből következik, hogy a bíró csak a jogszabályoknak van alávetve, tehát konkrét ügyek elbírálásának módjára utasítást semmilyen szervtől nem kaphat. A jogszabályok egységes értelmezése céljából csak a Legfelsőbb Bíróság bocsáthat ki az alsóbb fokú bíróságokra kötelező elvi döntéseket, irányelveket, valamint iránymutatásokat a fellebbezések. a törvényességi óvások elbírálása során. A törvényjavaslat szerint az igazságügyminiszter biztosítja a bíróságok zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. Az igazságügyminiszter tesz javaslatot az Elnöki Tanácsnak a bírák megválasztására, ő nevezi ki a bírósági vezetőket. A PARLAMENT ÄLTAL JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ új bírósági törvény elvei alapján folyik a büntető és a polgári eljárásokat szabályozó törvények felülvizsgálata is. Az itt várható módosítások legfontosabb célkitűzése az, hogy egyszerűsödjék a bírósági eljárás, gyorsabban fejeződjenek be az állampolgárok, a szervezetek jogvitái. Várható, hogy az új szervezeti és az eljárási megoldások együttes hatására a jövőben a bíróságok működése egyszerűbbé válik, így az igazságszolgáltatás még hatékonyabban tudja szolgálni az állampolgárok alkotmányos jogait, a szocialista törvényességet. Dózsa-kiállítások Cegléden diadalújjongással fogadták a sikert. Dózsa ugyanúgy tért vissza Nándorfehérvárra, mint A vitéz B Dózsából, bár, ha kevés beszédű volt, egyáltalán nem hiányzott az önbecsülés. Ismerte tulajdon erényeit, szolgálatának értékét, noha érdemeiért nem nagyon részesülhetett elismerésben. Lovaskapitányi kinevezése volt a legnagyobb kegy, amellyel eddig a hatalmasok kitüntették. A székely katona mégis megfogadta parancsnoka tanácsát. Ajánlásával Budára érkezik, és II. Ulászló udvara kiutal számára kétszáz aranyat. Egyszersmind meghagyják a kincstárnak hogy a pénzbeli jutalmon kívül adjanak Dózsának két paripát aranyos-ezüstös szerszámmal. Szinte népmeséi szépségű epizód volt ez a végvári katona életében. Gyanútlanul Kereste föl Telegdy István kincstartót, hogy kérje tőle jogos jussát. Ám a gőgös Telegdy holmi tréfának vélte az udvar kívánságát. Nem érte be a jutalom megtagadásával, ráadásul gúnyosan beszélt a messziről jött vitézzel, alá mindeddig föl sem merte tételezni, hogy gúnnyal és gőggel képesek őt megalázni. Ha nem volt is járatos a fényes Budán, kiverekedte, hogy fogadja őt Csáki Miklós Csanádi püspök. Az a főpap, akinek Bakócz Tamás esztergomi hercegprímás után a legnagyobb tekintélye volt az orahogy a viadalra indult: nyugodtan, csendesen, a vitézi gőg minden jele nélkül. idára jön szágban. Mivel pedig a római egyház szorgalmazta leginkább a török elleni vitézi harcot, Dózsa úgy vélte, alkalmas helyen kór orvoslást sérelmére. Csáky püspök még bőszi- tőbben viselkedett, mint a kincstartó. A pillanatnyi szégyenen túl joggal hihette Dózsa. hogy ez a bánásmód le- hetelenné teszi becsületében, nevetségessé válik, ha megcsúfol tan tér vissza végvári baj- társai közé. Már nem is a jutalom érdekelte, hanem az emberi méltóságán esett nyílt seb. Pedig ennek sértetlenségéhez ragaszkodott. Ügy döntött, hogy a legfőbb egyház- nagyhoz, Bakócz Tamás bíboros érsekhez fordul panaszával. Bakócz időt szakított a végvári katona számára. A látszatra kegyes előzékenység mögött okos elgondolás húzódott meg. Nagyszabású tervéhez hátha alkalmas ez a Dózsa György? De ha nem alkalmas is, az iránta való szívélyesség mindenképpen jó benyomást tesz a katonákra, akik nélkül lehetetlen megvívni a küszöbönálló nagy keresztesháborút. Mert ez volt a Rómában kovácsolt terv lényege: a török ellen vonulnak, s visszafoglalják Konstantinápolyi, amelynek Bakócz Tamás esztergomi érsek lesz a pátriárkája. A bíboros érsek tehát fogadta a székely vitézt. Elbeszélgetvén Dózsával, csodálkozása nőttön nőtt. Tájékozott, éles- eszű, katonai képzettség dolgában kitűnő férfiút ismert meg a végvári lovaskapitányban. Első találkozásukkor még nem hozta szóba a felállítandó keresztes hadak parancs- noklásának ügyét, noha nem kizárt, hogy már ekkor úgy gondolt Dózsára a bíboros, mint leendő fővezérre. A hatalmi erőviszonyok szerint egyenes kívánatosnak ítélte, hogy főrangú személy helyett alacsonyabb sorból származó, tehetséges vezér álljon a keresztesek élére. Mihelyt tisztába jött Dózsa panaszával, személyesen ment a királyhoz, és követelte a vitéz megbékítését. Ulászló is gyorsan cselekedett. Nem bízta immár Telegdyre a jutalmazás ügyét, hanem maga tisztelte meg kitüntetésével a székely vitézt, ünnepélyes külsőségek között adta át neki a jutalmat, s az először megszabott ajándék fölött aranylánccal ékesítette fel Dózsát, sarkantyút kardot, díszes bíborruhát nyújtott át neki. Ezzel az aktussal a lovagok sorába emelte vitézét, s hogy nagyobb nyomatékot adjon kegyének, egy falut is adományozott a székely nemesnek, ezenkívül kiegészítette a Dó- zsa-család címerét a kardot tartó levágott török kézzel. (Folytatjuk) Gerencsér Miklós Több nyelven, egy a kar a ital Szentendrén rendezték vasárnap a II. Pest megyei nemzetiségi találkozót A maglódi szlovák együttes tagjai is dallal, tánccal vonultak fel a Bükköspartra. Vasárnap már reggel térzene köszöntötte Szentendrén a II. Pest megyei nemzetiségi találkozóra érkező együtteseket, a vendégeket s a városlakókat. Délelőtt a Bajcsy-Zsilinszky úti általános iskolában nemzetiségi könyvtári és levéltári kiállítást nyitott meg dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója E kiállítás a török uralom alatt százszámra pusztult, középkori magyar falvak helyébe telepített délszláv, szlovák, német lakosú községek, az 1848-as, 1919-es forradalmakban a magyarokkal együtt küzdő megyei nemzetiségiek történetébe nyújt betekintést. Különösen érdekesek az itt eredetiben látható régi szép térképek. A nemzetiségi könyvtári bemutatón többek között kiállították a szerb színjátszás megalapítójának, a „szerb dráma atyjának”, a harminc évig Szentendrén élt Joakim Vuicnak, valamint az ugyancsak Szentendréhez kötődött Jakov Ig- niatovicnak. az első realista szerb írónak műveit. Ugyancsak az általános iskolában szlovák, délszláv, német, magyar kerámiát, textíliát. viseletét, bútort, fafaragást bemutató nemzetiségi néprajzi kiállítást nyitott meg Marosvölgyi Lajos, a Szentendrei Városi Tanács elnökhelyettese. mokratikus Szövetségének főtitkárát, országgyűlési képviselőt, Csata Lászlót, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnökét, Molnár Józsefet, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárát, Gerd Vehrest, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének harmadik titkárát, Oldnemzetiségi lakosság politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődése párhuzamos a magyar lakosságéval, és íg\ testvéri együttműködésben, növekvő aktivitással vesznek részt a szocialista Magyarország építésében — mondotta, majd így folytatta: — Mindennek megvalósításában, úgy érezzük, Pest megye a lehetőségeinek megfelelően jelentős részt vállalt. Az 1969-ben hozott megyei nemzetiségi határozat és intézkedési terv biztosította a megye nemzetiségi községeiben az anyanyelvi oktatást. Megyénk számos községében láthatjuk a szlovák, német és délszláv nemzetiségek népi hagyományainak és élő kultúrájának ápolását és éltetését. Gazdagodnak az egyes nemzetiségi községekben a helytörténeti kutatások során előkerült tárgyi dokumentumok, amelyeket azóta már több alkalommal kiállítottunk. Pest megye népdaléneklésének külön színfoltjait jelentik azok a német, szlovák és délszláv énekkarok, énekesek és hangszeres szólisták, akiket a Röpülj pávakörök bemutatóin hallhattunk. A kétévenként megrendezett megyei nemzetiségi találkozó mellett járási nemzetiségi találkozót bonyolított le a nemzetiségekben leggazdagabb szentendrei járás, és hosszt: lenne felsorolni a helyi nemMég a néhány percre eleredt esőtől sem zavartatta magát az ünnepség népes közönsége. Gábor Viktor felvételei Még délben a találkozóra érkezett együttesek — a lőréin délszláv, a maglódi szlovák, a nagytarcsai szlovák, a pilisszentkereszti szlovák, a pilisszentlászlói szlovák, a pilisvörösvári német együttesek, a pomázi ifjúsági fúvós- zenekar, a solymári német énekkar, a tököli délszláv együttes, a Tápió-menti ifjúsági együttes és a vendégként érkezett Komárom megyei kecskédi német együttes, s a nógrádi szlovák megyecskekó- rus — a Móricz Zsigmond Gimnázium előtt, a Marx téren és a Bükkösparton ének-, zene- és táncbemutatót tartottak. Délután fél háromkor a részvevők különböző útvonalakon. nemzetiségi viseletben, dallal, tánccal vonultak fel a bükkösparti szabadtéri színpadhoz. Három órakor a szabadtéri színpadon megkezdődött a műsor. Bernáth Tibor, a Hazafias Népfront szentendrei városi bizottságának titkára megnyitójában üdvözölte a találkozó valamennyi részvevőjét, s az elnökség tagjait, köztük Barinkat Oszkárnét, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát, Ognyenovics Milant, a Magyarországi Délszlávok Dériek Mohelskyt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagy- követségének tanácsosát, Spiro Skendzicet, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nagykövetségének kulturális attaséját, Krizsán Ferencet, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége központi lapja, a Ludové Noviny főszerkesztőjét, Kerner Ferencet, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének munkatársát, valamint a szentendrei járás és a város párt-, állami és közéleti vezetőit. A megnyitó után dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Kommunista Párt az ország felszabadulásának kezdetén programjavaslatban követelte a tényleges nemzetiségi egyenjogúságot. Államunk az alkotmányban biztosította a nemzetiségek jogait, pártunk Központi Bizottsága és Politikai Bizottsága határozatokban rögzítette a marxizmus—leni- nizmuson alapuló nemzetiségi politika elvi alapjait és gyakorlati útbaigazításait. A helyes politika eredményeként a I zetiségi találkozókat és bemutatókat. Végezetül dr. Csicsay Iván sikeres fellépést kívánt az együtteseknek, majd beszédét József Attilának azon soraival fejezte be, amelyeket a II. Pest megyei nemzetiségi találkozó jelmondatául választottak: „A harcot, amelyet őseink vívtak, / békévé oldja az emlékezés, / s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés.’’ Az ünnepségen ezután Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára Kerner Ferenc, a Magyaro: szági Németek Demokratiku Szövetségének munkatársa t Krizsán Ferenc, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége központi lapjának főszerkesztője anyanyelvén köszöntötte a találkozóra egybegyűlt nemzetiségieket. ■ Ezután a résztvevő együttesek ének-, zene- és táncbemutatója következett. A Szentendrén megrendezett II. Pest megyei nemzetiségi találkozó este nemzetiségi utcabállal fejeződött be. P. A. I i
