Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

PEST MEGYEI hIbLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGL&P VAROS RÉSZE XVI. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1972. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Ismerje és vitassa meg a terveket a lakosság Megtárgyalta és elfogadta munkatervét a járjsi népirontbizolísúg A törteli kultúrházban tar­totta meg a Hazafias Népfront járási bizottsága legutóbbi ülését. Detrei Sándor járási népixontelnök az új négyéves ciklus első ülésén köszöntötte a bizottság tagjait és a meghí­vott vendegedet, Mucsányi Jó- zsefnét, a járási pártbizottság nőfelel ősét és Bodor Zoltánt, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottság munkatársát. Elmondotta, hogy a járásban meghonosodó munkastílus új vonása: időnként egy-egy köz­ségben rendezik meg ezentúl az üléseket. Ez jó alkalom lesz arra, hogy a hivatalos tanács­kozásokon túl megismerjék a település lakóit, a községfej­lesztés,- szépítés eredményeit és a felmerülő gondokat. Sző eshet ilyenkor a községi nép­frontmunka tapasztalatairól: tehát mindenképpen haszno­sak lehetnek a községbeli ta­lálkozások. Az első napirendi pont elő­adójaként Detrei Sándor, a já­rási népfrontbiaottság és el­nökség munkatervjavaslatát terjesztette elő. Elmondotta, hogy a programot a párt és a Hazafias Népfront leg­utóbbi kongresszusának iránymutatása szellemé­ben és a falugyűléseken elhangzott hozzászólások figyelembevételével állí­tották össze, szem előtt tartva azt a törek­vést, hogy a feladatok híven kövessék fejlődő társadalmunk igényeit. A bizottság legközelebbi ülé­sén augusztus 20. ünnepi előké­születeiről tárgyal. Szeptem­berben a jövőre esedékes Pe- tőfi-ünnepségek előkészületei­ről tanácskoznak és a község­fejlesztési és -szépítési ver­senyről. Az év végén a jövő évi tanácsi választások felada­tairól esik szó, végül az idei népfrontmunkát értékelik de­cember végén. Az elnökség a kongresszus útmutatásait elemzi legköze­lebbi megbeszélésén, júliusban Abonyban a honismereti és krónikaíró munkáról tájéko­zódnak. Az ősszel Albertirsán a helybeli népfrontmunkáról készítenek értékelést Ezen az ülésen azt is megvitatják, ho­gyan segíti a párt ifjúságpoli­tikájának megvalósítását a népfront Itt ismertetik az albertir- sai ifjúsági társasházépí­tés tapasztalatait. Novemberben — ismét Abony­ban — az értelmiség közéleti tevékenységéről tájékozódnak. Zemlye János járási nép- fronttitkár a községi népfront­munka végzéséhez ajánlott szempontokat. A tanácsok és a népfrontbdzottságok közötti együttműködés erősítését hangsúlyozta, majd a mozga­lom politikai tömörülés jelle­gének jelentőségére hívta fel a figyelmet. A hozzáértő szakemberekből a népfront járási bizottsága mellett működő gazdaságpoli­tikai csoport alakítását java­solta. Fontosnak tartotta, hogy a községekben már a ter­vezés időszakában ismerje és vitassa meg a lakosság a kitűzött célokat, kapjon időben tájékoztatást. Szó esett még az idős emberek támogatásáról, az oktatás és népművelés segítéséről, a ha- zafiság érzésének ápolásáról és a béke- és barátsági rendez­vényeikről. Mucsányi Jőzsefné hozzászó­lásában a Hazafias Népfront mellett működő nőbizottságok szerepét méltatta és feladatai­kat ismertette. Bodor Zoltán a megyei népfrontbizottság üdvözletét tolmácsolta, majd az aktívahálózat szélesítésére és a társadalmi munkát vég­zők fokozottabb megbecsülésé­re hívta fel a figyelmet. Tűri Balázsné, a községi pártcsúcs- vezetőség titkára azokról az eredményekről tett említést, amelyeket az utóbbi években ért el a helybeli népfrontmoz­galom. Megállapította, hogy a siker a pártszervezetek­kel, a tanáccsal és a lakos­sággal kialakított jó kap­csolatnak köszönhető. Sziráki Péter, a járási hiva­tal titkárságának vezetője az együttműködési megállapodá­sok jelentőségéről beszélt, majd a falugyűlések szerepét méltatta. Elmondotta, hogy a járás a harmadik helyen vég­zett a megyében a társadalmi munka versenyében. Végül a társadalmi ünnepségek, polgá­ri szertartások kiszélesítésének lehetőségét vetette feL ★ Kedden délután a törteli Déryné Művelődési Házban járási megemlékezést tartottak a győzelem napjának 27. év­fordulója alkalmából, amelyen részt vettek a községek veze­tői, a torbeliek és a járási nép­frontbizottság tagjai. Fehér György törteli nép­frontelnök bevezető szavai után dr. Dutkay Lórántné községi tanácselnök mondott beszédet, amelyet színvonalas kultúrműsor követett. Háború- ellenes versek, az általános is­kola énekkarának kórusszámai hangzottak el, végül a kultúr- ház két népitánccsoportja adott igényes, szép műsort. A gyűlésen jelen levők til­takozó táviratot küldtek az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségére, amelyben a vietnami háború ellen emelik fel tiltakozó sza­vukat. T. T Mit kínál a piac? Nemcsak a városlakóknak fontos a piaci választék, ha­nem a vidékieknek is. Nem terem minden az összes kis­kertben, kinek erre, kinek arra van még szüksége. A múlt hét óta már igazán tava­szi kínálat fogadta a vévőkö- zönséget. Minőségben, meny- nyiségben és árban egyaránt elfogadható volt az áru és a választék. Legtöbbet salátából kínál­tak. Forintért, nyolcvan fil­lérért talált gazdára egy-egy fej. A piros és a jégcsap re­tek, a zöldhagyma és a friss zöldség is kapós volt. Megje­lent a piacon az abonyi fehér húsos paprika is, de ennek nagyon csípős volt az ára: darabja nyolc forintba ke­rült A leg — ember Sokan kicsinyeskedőnek mondanák, én talpig becsü­letesnek tartom, attól a pil­lanattól kezdve, ahogy a piacon vasárnap elém top­pont. — Bocsánat, ön két hét­tel ezelőtt burgonyát veit nálam, és néhány fillérrel többet adott, mint amennyi járt. Csak későn vettem észre, elnézését kérem, örülök, hogy most találkoz­tunk és visszaadom, amivel tartoztam. Még egyszer, el­nézést. Legyen máskor is szerencsénk! — mondta sietősen, majd kezembe nyomta a pénzt, és elsietett. A meglepetéstől szóhoz se jutottam, meg sem köszön­tem a figyelmességét, hisz ő volt az igen ritka, a „leg — ember”. Nem tudom hányán tették meg volna ugyanezt az ö helyében, akinél szintén minden fillér számít. Homokverés és fagykárok A termelőszövetkezetek pótolják a károkat Szinte felpezsdült az élet a határban, amikor az enyhe, de száraz telet a kellemes hőmér­sékletű, esőt adó tavasz követ­te. A város és a járás vala­mennyi termelőszövetkezeté­ben gyors, hatásos munkára készültek fel. Időben végez­tek a vetéssel, tavalyi föld­munkákkal, vegyszerezéssel, talajerő-utánpótlással. A vetés szépen fejlődött, mégsem adja a föld azt, amit várhatnánk tőle. A törteli, a kőröstetétleni határban az eső nem érkezett eléggé korán ahhoz, hogy a fejlődésben megfelelően segít­se a jókora repcevetést. Ala­csony maradt a növény, keve­set terem, s bánni is nehéz Sok kedves emlék fűz ide... lesz vele aratáskor. A tsz- kertészetekben a szerződéses borsótáblákon hagyott nyo­mot az időjárás. Homokverés pusztított, hidegre fordult hő­mérséklet késleltette az időben földbe került mag kifejlődését. Nem egy területen újra kellett szántani, és valami más, gyor­san növekvő és hasznosítható növénnyel menteni, ami ment­hető. Csemőben és néhány he* lyen a szőlőt tizedelte meg a talajmenti fagy. Sajnos, olyan területeket is ért, melyeket a múlt nyáron jégverés pusztított el, vagy olyanokat, melyek új telepíté- sűek voltak és most fordultak volna termőre. Természetesen a közös gazdaságok megtet­ték a szükséges lépéseket, hogy helyreigazítsák, amit eredményeiken, a természet rontott. ROKONOK Május 13-án, szombaton, es­te nyolc órakor, Törteién, a Déryné Művelődési Házban lép fel az Állami Déryné Színház társulata: Móricz Zsigmond Rokonok című re­gényének színpadi változatát mutatja be. A regényt az író lánya, Móricz Virág dolgozta át színdarabbá. ABONYI KROMKA Jelen és jövő Újabb munkalehetőségek Egy település jelenét és fő­ként a jövőjét ma már döntően határozza meg az, hogy mi­lyen szolgáltatást és milyen munkalehetőséget tud nyúj­taná helyben a lakosságnak. Sok szerepe van ennek a mun­kaerő-vándorlásban, a telepü­lés népességének alakulásában. Néhány éve Abony azok közé a települések közé tartozik, amelyekben a be­vándorlás érzékelhető in­kább. Ez főleg a gyors iparosodásnak köszönhető. Az ipartelepítés egy időre befejeződött a nagy­községben. Megtalálni már a szocialista, a szövetkezeti és a kisipart egyaránt, kisebb-na- gyobb üzemekkel, gyárrészleg­gel, műhelyekkel. Abonyban 169 kisiparos dolgozik, elsősor­ban szolgáltató tevékenységet folytatva. A következő évek­ben az üzemek fejlődésére, fejlesztésére lehet számítani, következésképp szaporodnak a munkalehetőségek is. A szolgáltatások mennyisége és minősége javult az utóbbi években, de az igényekkel még nincs arányban. A kovács, a kádár, az asztalos, a gázveze- tókszerelő szakmában mutat­kozik hiány. Szükség lenne korszerű fényképészműterem­re, benzinkútra, Patyolat ruha- tisztító részlegre. A kereskede­lemben a jobb ellátásra kell törekedni, s állandó napiren­den tartani a boltok higiéniá­ját, korszerűsítésének fontos­ságát, gazdaságosságát. A nagyközségben a kom­munális ellátottság javításában a fő helyen két éve a vízmű­társulás ügye áll. Felépült több mint 15 ezer méter víz­hálózat, felállítottak 45 közki­folyót. A nagyközségben már 247 lakás kap vizet a jelenlegi hálózatból. 1975. végére a település csalá­di otthonainak 60 százalékába jut el az egészséges, jó ivóvíz. A belvíz gyakran okoz sú­lyos gondot Abonyban. Elveze­tését bonyolulttá teszi a terep­szintkülönbség. Most mégis gyors és hathatós megoldást keres a tanács: a következő években a belvízkérdést is szeretnék letörölni a gondok listájáról. Még ebben az évben elké­szül a vízelvezetés terve, és folynak a tárgyalások is, hogy megvalósításához megte­remtsék a kellő pénzügyi ala­pot. Mivel a villanyhálózat az elmúlt években bel- és külte­rületen egyaránt, előrelátóan bővült, a következő években nem fordítanák nagyobb össze­get a közvilágítás korszerűsí­tésére. Gy. F. A Dózsa-iinnepségről, a szolgáltatásról és igazgatásról EGYÜTTES ÜLÉS A TANÁCSHÁZÁN Három, figyelemre méltó, a lakosságot közvetlenül érintő témával foglalkozik ma a vá­rosi tanács vb és a városi pártbizottság együttes ülésén a tanácsháza épületének kis tanácstermében. Előterjesztés hangzik el az idei Dózsa-emlékünnepségek-. röl, majd a lakossági szolgál­tatások helyzetéről tart be­számolót Kürti András ta­nácselnök. Az 1971. évi állam- igazgatási hatósági ügyinté­zésről dr. Lakatos József vb- titkár előadása hangzik eL Portalanítják az utakat Sok gondot okoz a városban a Körösi úti laza szakasz A KPM Közúti Igazgatósá­gának ceglédi kirendeltségén érdeklődtünk: / — Milyen út- és járdaépíté­si munkák folynak a város és a járás területén? — Jelenleg a 311-es utat javítjuk — mondotta Habony Tibor, a kirendeltség vezetője. — Az enyhe tél nem okozott jelentős felfagyásokat, így most már hozzáfoghatunk a járást átszelő portalanított utak karbantartásához. Ilyen munka folyik az abony—új- szászt úton, valamint az Abonyt és Nagykőröst össze­kötő útvonalon. — Cegléd belterületén ha­marosan hozzáfogunk a Rákó­czi út és a Körösi út kátyúi­nak eltüntetéséhez. Legtöbb munkát a Körösi úton a ma­lom előtti szakasz adja, ahol sajnos, minden évben újra kell javítani az utat, mert a laza, vizes alaptalaj nehezen tűri a terhelést. — Befejeztük a jelzőtáblák és a kilométerkövek festését, Ebben a hónapban hozzáfo­gunk a burkolati jelek festé­séhez Cegléd belterületén. Háromszáz ügyes gyerek Honvédelmi nap Albertirsán Jól sikerült honvédelmi na­pon adtak tanúbizonyságot AI- bertirsa nagyközség általános iskoláinak tanulói arról, hogy a tanév folyamán mennyire sajátították el a honvédelmi ismereteket. A tanév folya­mán, mint ismeretes, az egécz oktató-nevelő munka része­ként, folyamatosan jut ér­vényre több tantárgyon belül is a hazafias nevelés. Az el­méleti és gyakorlati tananyag együttes, teljes felhasználásá­ra szükségük volt a verseny­zőknek. Az indító állomástól a célig több alkalommal kel­lett tanúbizonyságot adniuk mindarról, amit tanultak, be kellett mutatniuk ügyességü­ket, rátermettségüket szóban és sportgyakorlatban egyaránt. Az időjárás is a gyerekek pártján volt, s mintegy 300 ta­nuló vett részt a honvédelmi napon a pedagógusok közre­működésével. A program mél­tó befejezéseként katonák tar­tottak technikai bemutatót a gyerekeknek, akik nagy érdek­lődéssel figyeltek minden sza­vukra, járműveikre, híradási eszközeikre, felszereléseikre. (f. v.) A héten ballagnak a végzős ceglédi középiskolások. A Kossuth gimnáziumban öt negyedik osztály mond búcsút az iskolának, a tanároknak. A tanítás számukra véget ért, s megkezdik a felkészülési az írásbeli és a szóbeli érettségi vizsgákra. foto: Apáti-Tóth Sándor Területi labdarúgás Kistarcsa- Ceglédi MEDOSZ 2:2 (0:1) Ceglédi MEDOSZ: Boda — Kovács, Kozma, Milus, Máthé II (Karsai), Nagy, Sárik, Kal­már, Máthé I, Fodor (ősze), Fehér. A rossz talajú pályán az el­ső félidőben jól játszott a ME­DOSZ, és Fodor révén megér­demelt vezetést szerzett. A ha­zaiak a második félidőben nagy erővel küzdöttek a ki­egyenlítésért. Játékukba sok durvaság vegyült, Máthé II és Fodor is megsérült. 1:1 után Máthé I egyéni játéka újra a ceglédieket juttatta előnyhöz. Kistarcsa a 85. percben tudott egyenlíteni. A MEDOSZ köze­lebb állt a győzelemhez, az egy pontra feltétlenül rászolgált a csapat. Fodor és Má­Gólszerzők: thé I. Jók: Milus, Nagy Kalmár Fehér. Szerencsés emberek A tv-lottó szerencsekereké­ből egy ceglédi játékos négy találatos szelvényét is kihúz­ták. Nyereménye, amelyet a múlt héten fizetett ki az OTP ceglédi fiókja, 85 ezer forint. A tv-tárgynyeremény-sorsolás alkalmával egy 10 ezer és egy 2 ezer forintos vásárlási utal­ványt is nyertek Cegléden. A 14. lottótárgynyeremény- húzáson egy Jáva motorkerék­párt, egy 10 ezer és egy 2 ezer forintos vásárlási utalványt juttatott Fortuna a ceglédiek­nek. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents