Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-11 / 109. szám

MONOMIDfiü P E S.T MEGYE I HÍRLAP KULÖNKIA DÁSA'‘ XIV. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM 1972. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK Másnap már ehetetlen Miért rossz a gyomrot kenyér? Kevés a szakmunkás — Nemcsak a munkafegyelem Az utcán találomra állítunk meg egy 30 év körüli fiatal- asszonyt: milyen a gyömrői kenyér, elégedett-e vele? — Sajnos, nem dicsérhetem. A vásárlás napján még csak elfogyasztható, de másnap szinte ehetetlen. Az egyik élelmiszerbolt ve­zetője: — Bizony előfordul, hogy másnapra megmarad több mázsa kenyér. Sokszor égett a héja, de a belseje is ritkán felel meg a követelményeknek. Szap­panos, másnapra már sa­vanyú ízű. Inkább keve­sebbet rendelek, ne ma­radjon itt a nyakamon... Ezt a kis közvéleménykuta­tást Gyomron tartottuk. Az el­múlt héten, május 4-én „Pos­tabontás” című rovatunkban is olvashattuk, rossz a gyömrői kenyér. Mit szól mindehhez Fazekas Sándor, a gyömrői kenyérgyár vezetője? • — Mi látjuk el kenyérrel Gyomrot, Maglódot, Mendét, Ecsert és Péterit is. Gyomron naponta 55—60 mázsa kenye­ret kell sütnünk, s ez nem ke­vés a 12 dolgozónak. A helyzet ugyanis az, hogy mindössze hároqi szak­munkásunk van, a többi kilenc betanított, vagy segédmunkás. — Ezzel magyarázza a rossz minőséget? — Ezzel is. De nemcsak ez­zel. Sajnos, előfordul, hogy dolgozóink közül nem egy il- luminált állapotban jön a munkahelyére. Különösen va­sárnap esténként. Mit tudunk tenni? Hazaküldjük őket, nem engedjük munkába állni. Ez természetesen prémiumelvo­nással, fegyelmivel jár együtt. Sőt, sokszor a kedvezményes jegyet is megvonjuk. A dolgo­zók hozzáállásával (?) is baj van, ezért is rossz a kenyér minősége. Igyekszünk javítani a hi­bákon, a panasz a vásár­lók részéről jogos. Remél­hetőleg, javulni fog a jö­vőben a kenyér minősége. Kíváncsiak voltunk a dol­gozók véleményére is. Meg­tudtuk, az átlagkerese­tek összege 2300—2400 forint. Ezt állandó éjszakai munkával érik el. Fárasztó az éjszakai kenyérsütés. Két hét múlva átadják rendeltetésének a 150 méteres mélyfúrású kutat, amely megkönnyíti majd a munkát. Eddig és jelenleg is ugyanis ásott kútból veszik a vizet. Sajnos, előfordul az is, hogy egy-egy meghibásodott gépet csak késve javítanak meg. Feszültséget okoz, hogy aki újonnan jön dolgozni az üzembe, annyit megke­reshet, mint egy régi szak­munkás ... Nem helyes ez, a differenciálást figyelem­be kellene venni. Természetesen nem vagyunk ellene a fegyelmezetlenkedők, a gyakran hiányzók megbünte­tésének, de úgy véljük, a ve­zetők és a dolgozók közötti kapcsolat normalizálása sokat javíthat a gyömrői kenyér mi­nőségén. A bérek fölülvizsgá- lása is időszerű lenne, s akkor talán változna a helyzet. Gér József SÜLYSÁP Átadták az üzemanyagtöltő-állomást Sülysápon ünnepélyesen át­adták a helyi ÁFÉSZ új üzem- anyagtöltő-állomását. Régi kí­vánsága teljesült ezzel a köz­ség nagyszámú személyautó- és motorkerékpár-tulajdonosá­nak, s örömmel fogadták az új benzinkutat a környékbeli és a községen áthaladó gép­járművek vezetői is. Hiszen ez idáig a nagy forgalmú Jász­berényi utat érintve legköze­lebb csak Budapesten és Nagy­kátán volt hasonló méretű töl­tőállomás. Az üzemanyag mel­lett, fűtőolajat is árusítanak. A sülysápi ÁFÉSZ üzem- anyagtöltő-állomása példás gyorsasággal, alig néhány hét alatt épült meg. Ez elsősor­ban az ÁFÉSZ, a községi ta­nács és a Virágzó Termelő- szövetkezet (ez utóbbi a telket biztosította) közös összefogásá­nak eredménye. (jandó) Kell-e értelmiségi klub? Az utóbbi időben nem tud­tam úgy találkozni ismerő­seimmel, barátaimmal, hogy fel ne vetődjön a kérdés: miért nincs egy klub, ahol nemcsak alkalomszerűen ta­lálkozhatnának azok, akiket gyűjtőszóval nyelvünk értel­miségnek nevez. A monori járás közművelő­dése, sajnos, hosszú évek óta a leggyengébbek közé tartozik. Magyarázat erre akad bőven — művelődési házaink el­hanyagoltak, anyagiakban sem dúskál egyetlen községünk. Ennek ellenére vannak kihasz­nálatlan lehetőségek. Ilyen a vidéki értelmiség. Kis kivétel­lel alig lehet látni a művelő­dési házakban őket. Ennek egyszerű a magyarázata: nem adunk nekik megfelelő prog­ramot. Pedig ha szép szóval invitálnák, ha hasonló érdek­lődésűekkel találkozhatna, megfelelő színvonalú előadá­sokat hallgathatna, írókkal, művészekkel ismerkedhetne meg az értelmiségi dolgozó, kibújna otthonából. Emlék­szem, milyen sokan és lelke­sen jártak a pedagógus-ének­kar próbáira. Az más kérdés, hogy idővel abbamaradt ez a nagyon szép vállalkozás. Az­tán itt van a képzőművészet. Nagyon sokan szeretik és mű­velik a járásban. Otthonuk még sincs. A Nagy István képző- művészeti csoport csak forma, amely kiállítások megrendezé­sére évenként egyszer-kétszer lehetőséget ad. Féreértés ne essék — ezzel nem akarom a lassan már országos hírű cso­port értékét, jelentőségét csök­kenteni, de tény az, hogy ott­honuk, ahol egymással talál­kozhatnának, ahol egymás ter­veiről, munkáiról beszélget­hetnének, sőt továbbmegyek: ahol munkáikat a képzőművé­szet barátainak is megmutat­hatnák, ilyen otthonuk nincs. Ma is előttem van a járási művészek vidám arca, jóked­ve, öröme, amikor Vecsésen, a művelődési házban baráti ta­lálkozót rendeztünk számuk­EGY VIHAR TANULSÁGAI Már békések a hullámok. Alig egy éve nagy vihar tá­madt a gombai tó környékén. No, nem a víz, hanem az indu­latok hullámai csaptak ma­gasra. Az történt ugyanis, hogy — mint akkor lapunk­ban is beszámoltunk róla — megroggyant a víztározó tó gátja. A Tápió—Hajta Vízgaz­dálkodási Társulat — 1971-ben adta át nekik a gombai Űj Élet Tsz a tavat —, minden előzetes jelzést mellőzve tel­jesen leeresztette a vizet. Az Üj Élet Tsz számára lét- fontosságú volt a* tó, hiszen 250 hold kukoricát, lucernát, szóját és csemetét öntöztek vizével. A horgászok pedig felzúdultak. Joggal, hiszen a Gomba és Vidéke Horgász­egyesületnek érvényes halá­szati engedélye volt, mi­szerint nyolc nappal előbb értesíteni kellett volna őket a víz leereszté­séről. De csak akkor szereztek róla tudomást, amikor a több száz mázsa hal a szárazon maradt. Még a távoli közsé­gekből is jöttek: doronggal, vasvillákkal félelmetes irtást rendeztek. Zsákszámra vitték Csévharaszti iskolások Monoron Porol a testes busz a kátyús úton, a csévha­raszti általános is­kola 3. osztályá­nak 17 tanulóját hozza „világot lát­ni” Monorra. Ami­kor a buszpálya­udvar kedves te­kintetű .forgalom­irányítónője a pa- flokon üldögélő gyerekektől azt kérdi: ki járt már l/tonoron, bizony nem sok kéz len­dült a magasba. Budapestnél ugyanez volt az eredmény. Pedig Csévharaszt nincs a világ végén. Kalmár Magda, a „tanító néni” el­mondja, hogy az osztályátlag 3,7 és ezen a délelőttön megtekintik a buszpályaudvart, megismerik az ott folyó munkák fontosságát, pon­tosságát, tájéko­zódnak arról is, merre, hová in­dulnak és honnan érkeznek ide a ko­csik. Néhány jó tanácsot is kapnak az úton történő balesetek megelő­zéséről, ennél a témánál azonban gyakran és bát­ran lendülnek ma­gasba a kezek, a gyerekek jól isme­rik a közlekedés „aranyszabálya­it”. Nem csoda, van már elég sok autó Csévharasz- ton is. Még a vasútál­lomás megtekinté­se következik, az­tán a déli busszal indulás haza. En­nek örülnek leg­jobban a gyere­kek, mert a sze­szélyes időjárás ezen a napon ka­bátot csiklandozó meleg helyett fo­gat vacogtató hi­deget hozott. (k. s.) a keszeget, a pontyot, a har­csát. Súlyos veszteség A termelőszövetkezetet is érzékenyen érintette a víz le­eresztése, mert ha erre nem kerül sor, legalább 25—30 szá­zalékkal több termést takarít­hattak volna be, ez 258 holdat figyelembe véve, nem is cse­kély összeg... De nem lehetett mit tenni, hiszen már az esetet megelő­zően is gyakran szomjaztak a földek, szárazak voltak a csö­vek: a hullámverés alámosta a gátat, s előbb-utóbb nagy karbantartásra lett volna szükség. — Eredetileg 1971. szeptem­ber 15-re kellett volna rend­behoznunk a tavat, de beru­házási stop és kellő anyagi fe­dezet híján nem kezdhettünk hozzá — mondja Unyi József, a Tápió—Hajta Vízgazdálko­dási Társulat elnöke. A foltozott tó A gombai víztároló építése több mint négymillió forintba került, s elkészülte után alig egy évvel már ugyanott, ahol legutóbb — megrepedt a gát. „Megfoltozták”, s ismét tele­engedték vízzel... — Mi volt az oka a gyakori „szárazságnak” ? — Az az igazság, hogy a ter­vezők nem számítottak arra, hogy a szél hatására megnö­vekszik a gátra nehezedő víz nyomása — magyarázza Unyi József —, akkoriban még nem volt kellő tapasztalatunk: mi­lyen a legellenállóbb gát. Ezért mindenképpen csak egy megoldás volt, meg kellett erő­síteni. — Miért csak áprilisban kezdtek hozzá a munkához? — Azért, mert a pénzt csak most kaptuk meg, miután már két hete dolgoztunk a víztározónál... A munka meg­gyorsítása érdekében a kiviteli terveket is csak később készí­tettük el... — Mennyibe kerül a felújí­tás? — Legalább 650 ezer forint­ba... — Az idén terv szerint 223 kataszteri hold kukoricát, 35 hold lucernát s 5 hold cseme- tekertet kellett volna öntöz­nünk — sorolja Kovács Pál Péter központi agronómus. Bizony a szárazság alatt na­gyon jó lett volna... — Mennyi káruk lesz emiatt? — kérdeztem Poprádi Ferenc tsz-elnököt. — Talán kevesebb, mint ta­valy, de remélem sikerül „ki­gazdálkodni”. Ha igényt tarta­nánk a kártérítésre, csak a pereskedés hosszú útja várna ránk. Az időnk meg drá­gább .., A Tápió—Hajta Vízgazdál­kodási Társulat elnöke ígére­tet tett még április közepén: május 1-én már öntözhetnek a gombai tóból. Kétkedve fogad­ták a legújabb határidőt, de nem szóltak semmit... A betartott ígéret Aztán nagy erejű T—100-as típusú földgépek, markos bri­gádok érkeztek, és május 1-re valóban öntözhetett a tsz. Másfél méter magas volt mindössze a víz, de ez is több, mint a semmi A növények szomjasan szívták magukba a vizet, s néhány nap múltán már látszott is az eredmé­nye ... A vízgazdálkodási társulat munkásai jelenleg a befejező munkálatokat végzik, a víz magassága meghaladta a két és fél métert, s már halak is úszkálnak a tóban ... — Hosszú idő után végre ismét megélénkült a horgász­élet — örvendezik Stránszky György, a Gomba és Vidéke Körzeti Horgászegyesület elnö­ke. — Nagy veszteség ért ben­nünket, több mint 100 ezer fo­rint. Még tart a per, követel­jük kárunk megtérítését... Palkovics Sándor, a 150 ta­gú horgászegylet elnökhelyet­tese már sokak számára kelle­mesebb hírt közöl: — Tizennégy mázsa pontyot és 10 mázsa vegyes halat te­lepítettünk a tóba, s május 10-én megkezdődhet a horgá­szás! Elültek hát a vihar hullá­mai, s új, békés hullámok fod­rozzák a vizet. A köztük Levő különbség — a tanulság.., (szabó) ra. Az ilyen találkozókat rend­szeressé, klubszerűvé lehetne tenni. Vannak a monori járásban olyanok, akik írnak. írót, köl­tőt elvétve hallhatnak — éven­te talán egyszer. A műveiket nincs hol bemutatni — nincs helyük, ahol alkotó módon vi­tatkozhatnának. Vallom, hogy az értelmiségi klubnak létjo­gosultsága van Monoron. Val­lom, hogy minél előbb létre kell hozni. A járási művelődési ház minden bizonnyal otthont ad­na ennek a klubnak. Otthont, amelynek fénye messzire vilá­gíthatna. Szalontai Attila KRESZ TANFOLYAM indult a közelmúltban Ül­lőn, a művelődési otthon­ban, amelyen 30 fogatos és kismotoros vesz részt. Az üllői gyerekek öröme Az üllői ÁFÉSZ cukrász­dájában német fagylaltgé­pet állítottak üzembe. Ez­zel teljesült az üllőiek — főleg a gyerekek — régi vá­gya; két forintért kitűnő minőségű, s különböző ízű „fonott” gépfagylalt kap­ható. Míg rossz időben 100—150 adagot, jó időben 1000— 1500 adagot is eladnak. Olajhír A nyári időszakra való te­kintettel Üllőn megváltozott a fűtőolaj kiadásának ideje. Ezentúl csaíc hétfőn és pénte­ken adnak ki olajat 15—18 óra között. Az olajkút kedvezmé­nyes tüzelőutalványokat is be­vált. A tv-ben A gyömrői karikaturista Lapunk hasábjain már több­ször találkoztunk Hegyi Füs­tös László nevével. A tehet­séges gyömrői fiú már a kö­zépiskolában kitűnt jó rajz­készségével. Rajzai sokszor díszítették a faliújságot, de lapunkban is jó néhány kari­katúráján mosolyoghattunk. Hegyi Füstös1 László tréfás rajzai rendszeresen megje­lentek a Magyar Ifjúságban, de láttunk karikatúrákat tőle a Fülesben is. Mint nyomda­ipari tanúló, a nyomdában fiatalok újságjának a szer­kesztője volt Budapesten. Társad itt is jót derültek egy- egy jól sikerült rajzán. A fia­tal, 21 éves gyömrői fiú már önálló kiállítással is jelentke­zett. A gyömrői művelődési házban 'megtartott bemutató nagy sikert aratott nemcsak a fiatalok, de a felnőttek köré­ben is. Mint „előfelvételis”, jelen­leg Kalocsán tölti tizenegy hó­napos katonai szolgálatát, ö is elindult az idei Ki mit tud? versenyen. Nem is kis siker­rel szerepelt ott. A területi döntő után, a tv kamerái elé jutott. Mint kalocsai színek­ben versenyző karikaturista, május 11-én, csütörtökön este nyolc órakor láthatjuk őt is a Ki mit tud? szegedi elődöntő­jében. Gratulálunk neld, és ez­úttal, ez alkalomból közöljük egy karikatúráját. (gér) Ö G Hajnali vonat. Hegyi Füstös László rajza Farmos-Monor 2:1 (1:0) Az első félidő 30. percéig Monor támadott, helyzetek is adódtak, de a kínálkozó hely­zeteket a monori csatárok nem tudták kihasználrii. A 35. percben a hazaiak megszerez­ték a vezetést, 1:0. A gól fel­lelkesítette a farmosi csapat játékkedvét, egymásután ve­zették támadásaikat a monori kapura, de a védelem akkor jól hárított. Szünet után a ha­zaiak nagy erőbedobással tá­madtak, s a 70. percben újabb gólt értek el, 2:0. A 80. perc­ben Bajkai szögletét a kapus keze között ejtette a hálóba, 2:1. A második félidőben a mo­nori csapat átvette a hazaiak csapkodó játékát, pedig, ha földre viszik a labdát, akkor másképpen alakult volna a mérkőzés sorsa. Ezen a mér­kőzésen a védelem és a csa­társor között nem volt meg az összhang. Ismét kiütközött a berceli, a sülysápi második felidőbeli gyenge játék. (v. i.) Kosárlabda NB ffl Nagykőrösi Pedagógus— Monori SE női 47:46 (28:27) A két csapat az eddigi ta­lálkozókon mindig nagy csatá­kat vívott egymással, így volt ez most is. Hol az egyik, hol a másik csapat vezetett négy-öt kosárral. Az első tíz percben a körösi lányok elhúztak öt kosárral. A második tíz perc­ben a monori lányok nem hogy kiegyenlítettek, hanem a vezetést is megszerezték, de a félidő végéig a hazai lányok ismét feljöttek és egy ponttal nyerték a félidőt. Szünet után is folytatódott a heves iram, percenként dob­ták a csapatok a kosarakat, végül is a szerencsésebb ven­dégcsapat győzött egy ponttal. Jók: Benkő, Szabó, Kozák, Kocsisné. Nagykőrösi Pedagógus— Monori SE férfi 61:48 (36:28) A monori csapat nagyon gyengén játszott, igaz mentsé­gére szolgál, hogy a találkozó­ra a ballagás napján, illetve közvetlen a ballagás után ke­rült sor. A Monori SE csapa­tában négy játékos is most érettségizik, a fiúk ballagáskor nagyon elfáradtak, és kihatott a mérkőzés menetére. Monori SE—Kunszentmik­lósi SE női 146:60 (85:30) A monori lányok mintha meg sem érezték volna a szombati mérkőzés fáradal­mait. Igaz, a hazai csapat nem képvisel olyan játékerőt mint a körösiek. A hazaiak nem rendezkedtek be szoros em­berfogásra, s így a monori lá­nyoknak majdnem minden tá­madásuk kosárral fejeződött be. Kosárdobók: Lentár (39), Vitéz (38), Szabó (25), Benkó (20). Jók: Szabó, Lentár, Ben­kő, Vitéz. Vitéz Imre 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents