Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-07 / 106. szám

2 ?“”^iVínp 1972. MÁJUS 7., VASÄRNAP Anvar Szádat, az EAK el­nöke beszédet mondott május elsején Alexandriában. Clyde A. Tolsont, az FBI igazgatási tanácsának tagját (képünk) nevezték ki az ame­rikai politikai rendőrség ügy­vezető igazgatójává a most el­hunyt Edgar Hoover helyére. i Az olasz parla­menti választások­ra a hét végén tö­megesen érkeztek haza a külföldön dolgozó vendég- munkások. Ké­pünkön: a római pályaudvaron az Olasz Kommunis­ta Párt (alul) és az újfasiszták hívei (fent). a hét krónika ja Itália — „szívnélkül“ Tengerre száműzött újfasiszták — Előre: középre — Bonni korifeusok A revansizmus hátvédharca — Újabb viharfelhők indokína egén Thieu mint kulcsfigura A dél-vietnami hazafias erők Quang Tri tartományban ví­vott öl napos súlyos harcának egy pillanata: a népi erők ala­kulatai támadják Dong Toan katonai bázist. Vagy 30 millió voks kel­lene, hogy eldöntse — ha egyáltalán el fogja, :el - tudja dönteni! —, hogy merre tart majd a most következő évek­ben Olaszország: vasárnap szólítják az urnák elé az itá­liai választópolgárokat. A ró­mai, milánói, palermói tudó­sítások arról számolnak be, hogy ez a választási kam­pány nem olyan szenvedélyes, nem olyan izgalmas, mint a korábbiak. „Hiányzik a szív ...” — mondogatják az olasz élet ismerői, akik in­kább bizonyos nyugtalansá­got, némi rossz érzést fedez­nek fel az ország különböző pontjain a lakosság soraiban. Sokan nem tekintik jó elő­jelnek, hogy erre a választás­ra a parlament idő előtti fel­oszlatása miatt került sor: 1921-ben volt erre . utoljára példa, s kevéssel utána jött a fasiszták hatalomra kerülése! Persze, ma ilyen veszély nincs, mégha az újfasiszták is­mét valamelyes erőt is jelen­tenek az ország politikai éle­tében. De a jobboldal legna­gyobb pártja, a keresztény- demokrata párt, egy kevéssé még az MSI, az újfasiszta mozgalom ellen is hajlandó harcolni. Egy ügyes politikai húzással például tengeri had­gyakorlatra küldték a válasz­tás napjaira azokat a flotta- egységeket, amelyeknek le­génysége és tisztikara újfa­sisztákból áll. Birindelli, a Málta szigetéről menesztett NATO-admirális maga is tá­mogatta matrózainak és tiszt­jeinek efféle politizálását... A kereszténydemokraták a fő tüzet mégis a baloldalra irányítják. Először a kommu­nistákra, az ország második és a baloldal legnagyobb pártjára, s közvetlenül utá­nuk pedig az Ólasz Szocialis­ta Pártra. Ez a párt koráb­ban a „középbal” kormány- többség tagja volt, most nem kíván a kereszténydemokra­tákkal együtt részt venni a kormányban, legfeljebb bizo­nyos reformok megszavazásá­ra hajlandó. A kommunisták­tól már nem állanak távol de Martino és Mancini szo­cialistái, de az elől szintén elzárkóznak, hogy a kommu­144 óra Hétfő: Moszkvában, Hanoiban, a szocialista országok fővárosaiban nagygyűléseken, felvo­nulásokon köszöntették a dolgozók május 1-ét. — Szadat beszéde Ale­xandriában a szovjet— arab barátság jelentősé­géről. Kedd: A népi erők fel­szabadították Quang Tri városát. — Rogers ame­rikai külügyminiszter európai körútra indult. Szerda: Fidel Castro Conakryba érkezett — Soron kívüli SALT-ülés Helsinkiben. Csütörtök: Golda Medr és Maurer román mi­niszterelnök tárgyalásai Bukarestben — Az amerikaiak újra szabo­tálják a párizsi Viet- nam-konferencia munká­ját. Péntek: Befejeződött az olasz választási kam­pány — Nem jött létre megegyezés a nyugat­német pártközi tárgyalá­sokon. Szombat: Véget ért az algíri hármas arab csúcstalálkozó — Heves harcok Dél-Vietnam- ban. Szűk körű tanácskozás a Fehér Házban (balról jobbra): Kissinger (háttal), Rogers, Nixon és Laird a SALT-tárgyalá- sokat és Kissinger moszkvai megbeszéléseit vitatta meg. (nista párttal együtt vegyenek részt egy esetleges kormány­ban ... A kereszténydemokraták a „középbal” helyett most már csak a „közép”, a centrum ki­alakítására tprekednek, .csu­pán a jobboldali pártok egyi- kével-másikával s a jelenték­telenebbé váló szociáldemok­rata párttal formálnák meg a „közép” kormányát. Für» csán hat a Democrazia Crls- tiana mostani jelszava: „Elő­re — a középre...” A választások eredménye csak jelzéssel szolgálhat majd, hogyan vélekedik a sok párt­szövetségi kombinációról az olasz nép. Az igazi döntés még soká várat magára. Végleges­nek talán majd azt sem lehet mondani, amely a következő napokban-hetekben a pártok vezérkarai között a kompro­misszumok révén kialakul. Az NSZK fővárosában sem tudta nyélbeütni alkúját Brandt, Barzel, Scheel, illetve a három pártnak a tárgyalá­sokon részt vevő tucatnyi ko­rifeusa. A jobboldali ellenzék szemlátomást arra törekszik, hogy levétesse a Bundestag napirendjéről a „keleti szer­ződések” ratifikációs vitáját, vagy legalábbis elodázza a szovjet—nyugatnémet és len­gyel—nyugatnémet szerződé­sek törvényi megerősítését. Vagy ha ez sem sikerül, mi­nimális taktikai célja az, 'hogy egy olyan „előszót”, olyan „nyilatkozatot” biggyesszen a bonni parlament a szerződések elé, amely tulajdonképpen a Moszkvában és Varsóban tör­tént megállapodás betűjének és szellemének ellentmond. A nyugatnémet revansizmus hát- védharca ez. A jobboldal ma­kacssága és paragrafusrágása azonban még sok gondot okoz­hat az európai enyhülés hívei­nek az NSZK-ban is, az egész földrészen is. Elkomorult a politikai égbolt Indokína fölött is. Míg az el­múlt héten már derengeni kezdett, hiszen az amerikai és William Rogers amerikai külügy­miniszter európai körútja első állo­másán. Izlandon. A reykjaviki re­pülőtéren Einar Agustson, izlandi külügyminiszter fogadta. (Képűn kön balról.) a saigoni küldöttség visszaült a párizsi tárgyalóasztalhoz, most azzal, hogy megint beje­lentették a Kiéber sugárúti pa­lotában folyó tárgyalások boj­kottálását, viharfelhők vonul­tak Vietnam egére. Nixon el­nök értésre adta, hogy a haza­fias erők további dél-vietnami sikerei esetén a háború eszka­lációjának, lépcsőzetes kiter­jesztésének útjára lép. Wa­shingtonban úgy értékelték a Fehér Ház urának magatartá­sát, hogy Nixon nem riadna vissza esetleg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság terü­lete elleni szárazföldi agresz- sziótól sem! Az amerikai hadsereg fő­parancsnoksága lázas üzem­ben növeli a csendes-óceáni flottaegységem szolgálatot teljesítő személyzet létszámát: pilótákat, szerelőket, tenge­részgyalogosokat irányítanak oda. Nixon'így továbbra is hi­vatkozhat arra, hogy tovább folyik a „vietnamizálás”, s hogy az amerikai Gl-k, a „kis- katonák” hazahozatala sem szűnik meg. (Az utolsó ameri­kai hivatalos közlés 69 000 amerikairól tud Dél-Vietnam­ban ... összehasonlításként: Johnson elnökségének végén az amerikai expedíciós hadse­reg létszáma jóval meghalad­ta a félmilliót!) A vietnami hazafiak katonai sikerei napról napra jobban megingatják Thieunak, a sai­goni bábrendszer vezetőjének helyzetét. A probléma politi­kai rendezéséhez feltétlenül szükséges Thieu távozása. A napokban Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormány kül­ügyminisztere Párizsban egy­értelműen nyilatkozott erről: Thieu lemondása, a saigoni re­zsim politikájának megváltoz­tatása és az elnyomó gépezet felszámolása elengedhetetlen feltétele annak, hogy helyre­állíthassák a vietnami nép szabadságjogait, s megtarthas­sák a valóban demokratikus választásokat Dél-Vietnam- ban. Ami az Egyesült Államo­kat illeti: minden előfeltétel nélkül ki kell vonnia minden haderejét. Nem először hang­súlyozza ezt a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kor­mány képviselője, s amit mond, mégsem számít ismét­lésnek. Ellenkezőleg: annak bi­zonyítéka, hogy a nixoni fe­nyegetőzés nem riasztja meg a vietnami hazafiakat. Pálfy József Hétvégi jelentések SZOMBATON DÉLBEN há­romnapos hivatalos algériai látogatása befejeztével eluta­zott Algírból Szadat egyipto­mi és Kadhafi líbiai elnök. Szadat Tunéziába, Kadhafi pedig hazarepült. SZOMBATON HAJNAL­BAN, Ankara központi polgári börtönének udvarán kivégez­ték Denis Gezmist, Yusuf As­lant és Huseyin Inant. Mind­hárman a „Török Népi Fel­szabadító Hadsereg” elneve­zésű — főként szélsőbaloldali egyetemistákból álló — ge­rillaszervezet tagjai voltak. Az államrend erőszakos meg­döntésének kísérlete címén ítélték őket halálra. PÉNTEKEN ESTE JERE­VÁNBAN. életének 93. évében elhunyt Martirosz Szárjón, a kiemelkedő szovjet-örmény festőművész, a Szovjetunió népművésze. A német nép 1945. május 8-án, este 23 órakor Jodl vezérezredes parancsára a hitlerista had­sereg beszüntette hadmű­veleteit — német földön vé­get ért a háború. Az ország népe kiszabadult a náciz­mus szorításából és lehető­vé vált számára a békés, szabad élet. Ezt a napot (most 27 esztendeje), ami­kor a szovjet és a szövet­séges csapatok a végső csa­pást mérték a fasizmusra, az NDK felszabadulásának évfordulójaként ünnepli. Ez a nap a lehetőségek napja volt az ország, a nép számára. A szövetségesek a háború végén még egyet­értettek abban, hogy fel kell számolni a fasizmust, hogy meg kell akadályozni a két világháborúért fele­lős német monopoltőke fel­támadását, hogy meg kell akadályozni az ország újra- felfegyverzését. A potsda­mi egyezmény, ez a rendkí­vül fontos nemzetközi do­kumentum abból indult ki, hogy a fasizmus gyökeres felszámolása után egységes, szabad Németország épül majd fel. De azok az erők, amelyek közvetlenül a há­ború végén már Európa megosztását készítették elő, — Németország egyik felé­nek sorsát is más irányba terelték. Nyugat-Németor- szág ismét a felfegyverzés, a revans útján indult el. Két évtizednél nagyobb időnek kellett eltelni ah­hoz, hogy józanabb, reáli­sabb politika törjön előre a szövetségi köztársaság­ban. Németország másik, ke­leti felében — Potsdam ha­tározatait következetesen betartva —, megindulha­tott és kiteljesedett a de­mokratikus fejlődés. Létre­jött az NDK, a világ első német munkás-paraszt ál­lama. Békés gazdasági és politikai fejlődése garan­ciául szolgálhatott arra, hogy e földről nem indul ki többé háború. Az ország következetes békepolitiká­ja felbecsülhetetlen hozzá­járulást jelentett az euró­pai béke fenntartásához. Történelmileg rövid idő alatt (azután, hogy ipara romokban hevert, hogy nyersanyagforrásaitól el volt szakadva) a világ gaz­daságának élvonalába küz­dötte fel magát. A Német Demokratikus Köztársaság a világ első tíz ipari álla­mának egyike. Annál fur­csább helyzet az, hogy sok állam még mindig megta­gadja „de jure” elismerését. A nemzetközi kapcsolatok szélesedésével azonban ezek a kormányok is rákénysze­rülnek legalább a „de facto” tudomásul vételére. Hazánk és az NDK vi­szonya a legszívélyesebb baráti, testvéri kapcsolat. Ez átfogja a politikai, gaz­dasági, kulturális élet egé­szét. A nemrég megújított gazdasági egyezmény alap­ján még szélesebbre tárul­tak a kereskedelem kapui. Külpolitikánk lépéseit ösz- szehangoljuk. Következete­sen küzdünk a világ kom­munista- és munkásmozgal­mának egységéért. A német nép felszabadulásának év­fordulóján legjobb kíván­ságainkat küldjük és sok sikert kívánunk az NDK- nak szocializmust építő munkájához. Októberi Forradalom rendjel. A Pravdát, az SZKB KB központi napilapját, hatvanadik születésnapján, az Októberi Forradalom rendjelével tüntették ki. Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke átnyújtotta a lap szerkesztőinek a kitüntetést. Willy Brandt kancellár és a nyugatnémet szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának vezetője, Herbert Wehner (a ké­pen háttal áll, pipával) tárgyalni indul Barzelékhez. Tárgyalások Bu- \arcuben a román -‘s az izraeli kül­A ‘ Jc S föttség között. jHÉli T Meir miniszlerel­üik és kísérete, ’» 1,alro1 a második fflHP ______JEL Ion Gheorghe Ma urcr román mi­• niszterelnök. A török géprab­lók és gépük a szófiai repülőté­ren. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents