Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
M£crei »rlffip 1972. MÁJUS 6., SZOMBAT FgjKUSZ Izgalmas hétvége előtt PÉNTEKEN minimálisra csökkent az esélye, hogy az NSZK-ban a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció és a kereszténydemokrata ellenzék közös álláspontra jusson a keleti szerződések kérdésében. így — bár még egyik fél sem zárta be végleg a kaput a további eszmecsere előtt — mégis áz a valószínű, hogy a jövő kedden és szerdán a parlamenti ratifikációs vitában a bal- és jobboldal frontjai világosan elválnak egymástól. EGÉSZ HETEN folytak a végeláthatatlan tárgyalások a kormány és az ellenzek, Brandt és Barzel, valamint közvetlen munkatársaik között. A helyzet szinte óráról órára változott és így a hírek, rémhírek egymást kergették a bonni parlament folyosóin, a sajtóházban, de még az ezekhez közel fekvő éttermekben és kávéházakban is. BRANDT, akinek parlamenti többsége rendkívül csekély — sőt lehetséges, hogy a képviselői disszidálások miatt nincs is meg —, arra törekedett, hogy valamilyen közös formulát találjon Barzelékkal, amelynek alapján az ellenzék feladja negatív álláspontját a szerződések iránt. A kancellár elképzelése az volt, hogy a szerződések mellé — amelyek természetesen mint kétoldalú állami okmányok, nemcsak elveiket illetően, de szövegükben is érinthetetlenek és fneg- változtathatatlanok — egy közös parlamenti nyilatkozatot fogadnának el. Ez a nyilatkozat lett volna hivatott magyarázni a szöveget. Barzeléké viszont olyan megállapításokat tartalmazott volna, amelyek ellentétben vannak a szerződés szövegével. Az ellenzék mindent, ami miatt a szerződéseket megkötötték — határok sérthetetlensége, a két német állam létezésének elfogadása és jó kapcsolatuk kialakítása stb. — kétségbe akart vonni a nyilatkozatban. BRANDTEK rendkívül türelmesen keresték a közös hangot, nem utolsósorban azért, mert ezzel.az országban a hangulatot tovább javíthatták volna saját maguk és a szerződések javára. E taktika értelmében Brandték belementek abba is, hogy az eredetileg csütörtök-péntekre tervezett vitát a jövő hétre halaszAZ ÁLLÁSPONTOK közeledése azonban szinte megoldhatatlan feladatnak látszik. Eközben nő a türelmetlenség a szociáldemokrata párton, sőt parlamenti frakción belül és az országnak a szerződések tető alá hozását követelő közvéleményben is. A JELEK SZERINT tehát a jövő hét kedden-szerdán döntésre viszi a dolgot a Brandt-kormány. Közben szombaton Rogers amerikai külügyminiszter Bonnba érkezik és a hírek szerint eszmecserét folytat Brandttal, de valószínűleg Barzellel is. Közvetlen véleménynyilvánításra amerikai részről a nyugat-németországi belpolitika kérdéseiben nem várható, de nem beszélni a ratifikáció körül kialakult helyzet nemzetközi aspektusairól, 6zinte aligha lehet elkerülni. Különösen nehéz erről hallgatni Nixon moszkvai útja előtt. A MOSTANI hét vége mindenesetre megint igen izgalmasnak ígérkezik az NSZK- ban. Amerikai tengerészgyalogosok szállnak partra Da Nang közelében? (Folytatás az 1. oldalról.) tek reggel erős harcok folytak An hoc tartományi székhely térségében. A felszabadító erők tüzérségi egységei ezen a napon is rakéta- és agyú- tüzet zúdítottak a város és környékének katonai célpontjaira. Közben a felszabadító erők továbbra is szorongatott helyzetben tartják Hűé egykori császárvárost. Előrenyomulásuk közben, pénteken tűz alá vették a várostól 16 kilométerrel nyugatra lévő King támaszpontot és tőle mindössze három kilométernyire építettek ki állásokat. A támaszpont térségébe száz különböző típusú rakéta és akna csapódott be. Új csúcspontra szökött fel a vietnami válság lázgörbéje az amerikai fővárosban csütörtökön este, azt követően, hogy az USA képviselője Párizsban ismét megszakította a négyes értekezlet tárgyalásait. Miközben a külügyminisztérium szóvivője a Nixon- kormány „mélységes csalódását” fejezte ki amiatt, hogy — szavai szerint — „üresnek találták” a VDK képviselőjének diplomáciai poggyászába Pentagon szóvivője megkezdte a sajtó és a közvélemény hangulati felkészítését a VDK elleni hadműveletek további eszkalációjára. ■ Friedheim, az amerikai hadügyminisztérium szóvivője pénteken kijelentette: nincs kizárva, hogy amerikai tengerészgyalogosok szállnak partra Da Nang közelében „a Dél-V ietnarnból kivonuló amerikai csapatok védelmére”. ITALIA Lezárult a választási hadjárat Vasárnap reggel hét órakor nyílnak Olaszországban a választási körzetek. 37 milliónál több férfit és nőt várnak az urnák elé az egy évvel előbbre hozott parlamenti és szenátusi választásokon. Ami a kilátásokat illeti, ma még Rómából is rendkívül nehéz akár csak hozzávetőleges jóslatokba is bocsátkozni. Az elmúlt heteket a rendkívül zajos és minden bizonnyal az eddigieknél sok milliárddal több lírát felemésztő korteshadjárat jellemezte. Az olasz kereszténydemokrata párt politikájában — erre mutattak rá az Olasz Kommunista Párt nagygyűlésein — bizonyos jobbratolódás érezhető. Jól tükrözi ezt Giulio Andreotti ügyvezető kormányfő csütörtök esti, a televízió képernyője előtt megtartott sajtókonferenciája is. Az egyszínű kereszténydemokrata kabinet elnöke támadta az Olasz Szocialista Pártot, amiért az „bizonyos kérdésekre nem adott egyenes, félreérthetetlen választ”. Megfigyelők szerint Andreotti elsősorban azt vetette Mancini szemére, hogy nem határolták el magukat kellőképpen a kommunistáktól. A kilenc nagy olasz párt vezetői péntek este a televízióban rövid felhívást intéztek választóikhoz. E nyilatkozatokkal, továbbá az Olasz Kommunista Párt és a neofasiszták nagygyűlésével lezárult a választási hadjárat. Vajon a május 7—8-i választások hoznak-e fordulatot az olasz politikában? Az előjelek arra mutatnak, hogy csak jelentéktelen eltolódások várhatók. Csütörtök este a római nemzetközi sajtóklubban ösz- szegyűlt tudósítók véleménye szinte megegyezett abban, hogy a neofasisztáknak — minden erőfeszítésük ellenére — sem sikerül döntő módon előretörniük. Ami a kereszténydemokraták esélyeit illeti, nagyjából az elmúlt választásokon elért szavazatok megszerzése látszik valószínűnek. Az Olasz Kommunista Párt a baloldali egység jelszavával lépett fel. Kétségtelen, hogy ez a politika kimozdulást jelentene Itália jelenlegi, stagnáló, a gazdasági helyzetben is jogos aggodalmakra okot adó helyzetéből, ám a szélsőségesek manőverei csökkentették a kedvező kilátásokat. Feltrinelli rejtélyes halála, az anarchisták merényletei a jobboldal malmára hajtották a vizet. A péntek reggeli jobboldali olasz sajtó — bizonyára nem véletlenül — ezzel kapcsolatban arról ír,, hogy bizonyos baloldali elemek baloldali fordulatot készítettek elő, esetleg még puccs vagy polgárháború árán is. Kétségtelen, hogy a korábbi középbal kormányzati formula feltámasztására alig van remény Olaszországban. Ám a válság megoldására jelenleg csekély a kilátás. A 37 millió választó legfeljebb megerősíti az olasz politikai helyzet eddig is meglehetősen tarka képét anélkül, hogy meghatározó módon változásra kényszerítené az ország politikáját. MINT BERLINBEN ÉS BONNBAN egyidejűleg közölték, a két német állam közötti általános közlekedési szerződést május 12-én, azaz jövő pénteken parafálják Bonnban. A SZOVJETUNIÓ pénteken felbocsátotta a Kozmosz-sorozat 488. műholdját. Az algíri hármas csúcs SZADAT MA TUNISZBA REPÜL Arab csúcs Algériában, balról jobbra: Bumedien algériai, Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai elnök. Az Arab Köztársaságok Szövetségének két tagállama és Algéria kapcsolatai szorosabbra fűzésének jegyében tanácskozik Algírban második napja Bumedien algériai, Szadat egyiptomi, és Kadhafi líbiai államfő. A három elnök csütörtökön este tartotta első eszmecseréjét a hivatalos delegációk bekapcsolódásával. PénteKiprianu lemondott Sz; zz Kiprianu ciprusi külügj miniszter pénteken bejelentette lemondásált. Kiprianu a függetlenség elnyerése, azaz 1960 óta töltötte be a földközi-tengeri szigetország külügyminiszterének tisztségét. Kiprianu nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy akarata ellenére mond le tisztségéről, majd végezetül felhívta a ciprusi népet, hogy „egységben éljen és dolgozzék Makariosz elnök vezetésével, aki Grivasz tábornokkal együttműködve kedvező megoldást talál majd Ciprus problémáira". ken délelőtt folytatták csúcs- értekezletüket. Az algériai rádió jelentése szerint az első napi megbeszélés napirendjén a palesztinai probléma és az arab egység kérdése szerepelt A három elnökkel párhuzamosan a külügyminiszterek is tanácskoznak, ők készítik elő a közös közleményt ★ A hármas csúcsértekezlet befejeztével Szadat elnök ma délelőtt háromnapos hivatalos látogatásra Tunéziába repül. Ez lesz egyiptomi részről az első elnöki látogatás Tuniszban. A két ország kapcsolatai éveken keresztül nem a legjobbak voltak, elsősorban a palesztinai probléma rendezéséről vallott eltérő nézetek miatt. Hárman a pályán A tervek szerint novemberben Párizsban tart.iák az Angliával, Norvégiával, Dániával és Írországgal kibővített Közös Piac, az úgynevezett Tízek első csúcsértekezletét. A protokoll szerint Franciaország köztársasági elnöke, Pompidou, mint vendéglátó foglalja majd el az elnöki széket. A valóságban persze az összegyűlt kormányfők egyáltalában nem pro- tokoll-értekezleten vesznek részt, hanem a nyugat-európai hatalmi harc csatáit vívják az új feltételek között. Világosan kell látni ugyanis, hogy Nagy-Britannia és társainak belépésével nemcsak Nyugat-Európa gazdasági integrációs problémái, hanem a hatalmi-politikai, sőt a katonai egyensúly kérdései is új fényben jelennek meg. Kiindulópontként mindenekelőtt annak az országnak a hatalmi törekvéseit kell megvizsgálnunk, amelynek belépése a változásokat előidézi. Ez az ország: Nagy-Britannia. Tévedés lenne azt hinni, hogy az angolok (pontosabban az angol uralkodó osztály alapvető érdekeit kifejező tory-kormány) számára csakis gazdasági okok diktálták a Közös Piachoz való csatlakozás szívós követelését. Szerepet játszottak ebben rendkívül fontos hatalompolitikai okok is! Az angolok ugyanis gondosan felmérték azt a nyugateurópai politikai-hatalmi helyzetet, amely a Közös Piac létrejötte óta kialakult. Figyelembe vették, hogy ennek két jellemvonása volt eddig. Az egyik: Nyugat-Németország „gazdasági óriás és politikai törpe” volt. Más szavakkal kifejezve: az NSZK ugyan a Közös Piac vezető gazdasági hatalma, a nyugat-európai -integráción belül azonban nem tudott egyértelműen vezető szerepre szert tenni, miután a második világháború következményeképpen katonai-politikai értelemben nem teljes jogú nagyhatalom. A második jellemvonás: Francia- ország, amely gazdaságilag jóval gyengébb, messzemenően kihasználta azt a tényt, hogy a Hatok házatáján az egyetlen olyan hatalom volt, amely állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, s amelynek ha mégoly korlátozott mértékben is, de saját atom-ütőereje van. Az angol uralkodó osztály természetesen világosan látja, hogy a nyugatnémet gazdasági és a francia politikai hatalomnak ez a hullámzó és ingadozó egyensúlya kiváló hatalompolitikai lehetőségeket biztosít London számára. Ha Anglia nem „ugrik át” Európába, akkor óhatatlanul egyre jobban az Egyesült Államokhoz csapódik és önálló hatalmi szerepe fokozatosan elenyészik. A Közös Piachoz való csatlakozás ezzel szemben módot nyújt arra, hogy Nagy-Britannia sok szempontból vezető szerepre tegyen szert Nyugat-Európában. Ennek gazdasági alapja az, hogy jóval hatásosabban mérheti össze termelési kapacitását az NSZK-val, mint Franciaország. Egyes területeken pedig — a technológiai kutatások színvonala, a nemzetközi bankrendszerben játszott szerep stb. — kifejezetten fölényben van. Politikailag és katonailag pedig határozott előnyben van Franciaország felett. Éppen úgy állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, atomütőereje azonban minden jel szerint nagyobb szabású mint a franciáké, s emellett a korábbi megállapodások értelmében a nyugat-európai országok közül egyedül birtokosa bizonyos amerikai atomtitkoknak. Adva vannak tehát a Nyugat-Európa feletti angol hegemónia alapfeltételei. A gyakorlatban ez alighanem azt fogja jelenteni, hogy London afféle „döntőbírói szerepre” számít. Úgynevezett „mozgó egyensúlypolitikát” szeretne kidolgozni. Ennek során az egyes vitás gazdasági, politikai és katonai kérdésekben aszerint áll majd Franciaország, illetve az NSZK oldalára, hogy melyik változat felel meg Anglia hatalmi érdekeinek. Ez lenne hát az angol uralkodó osztály alapvető hatalmi elképzelése. S mint láttuk, vannak is bizonyos esélyei a megvalósulásra. Ami Nyugat-Németországot illeti, pillanatnyilag a legközvetlenebb összefüggés az, hogy Brandt kormányának sikerül-e ratifikáltatnia az úgynevezett „keleti szerződéseket”. Amennyiben ez sikerül, akkor — az általános európai és világhelyzetet érintő pozitív hatásán túlmenően — feltétlenül megerősödik az NSZK politikai súlya. A szerződések ratifikálása ugyanis az eddigieknél sokkalta inkább módot nyújtana az NSZK-nak arra, hogy fontos politikai kérdésekben közvetlen érintkezést találjon a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal. Ami Franciaországot illeti, ott a hatalmi ellenlépések fő megjelenési formája a meglepetésszerűen bejelentett Pom- pidou-féle népszavazás lett volna a Közös Piacról. Belpolitikai és taktikai tényezőkön túlmenően Pompidou-t elsősorban az vezette a népszavazás meghirdetésére, hogy Angliában rendkívül erős a Közös Piachoz való csatlakozás ellenzéke. Ilyen körülmények között: ha egy népszavazással a jelenlegi francia rezsim demonstrálni tudja, hogy nagyszabású többséget sorakoztat fel a Közös Piac kibővítésének gondolata mögé — az mindenképpen erősítené Franciaország hatalmi helyzetét. Egy még mindig nem teljes jogú nagyhatalomként szereplő NSZK és egy hatalmi tervekkel rendelkező, de mélyen megosztott Anglia oldalán Franciaország ismét úgy szerepelne, mint a Közös Piac vezető politikai hatalma. S a továbbiakban ennek megfelelően léphetne fel az amerikaiakkal folytatandó igen kemény gazdasági-pénzügyi tárgyalásokon! Mint a népszavazás eredményeiből kiderült, Pompidou számításai nem váltak be. Az eddigi francia-nyugatnémet „balansz” helyett tehát a Közös Piacon kialakuló új hatalmi harcot, elsősorban a belépő Anglia hegemon-törekvései, másfelől, az NSZK és főként Franciaország ellenlépései fémjelzik. A küzdelem persze még ki sem bontakozott, hiábavaló kísérlet lenne tehát az esélyek latolgatása. Annyi bizonyos, hogy most már „hárman játszanak a pályán”, ami azt jelenti, hogy az angol —NSZK—francia háromszögben a kapcsolatok az eddiginél bonyolultabbakká válnak és az összes részvevők számára több lehetőség adódik a manőverezésre, mint eddig. AZ „APOLLÓ 72” UTAZÓ NAGYCIRKUSZ AZONNALI BELÉPÉSRE KERES műszaki segédmunkásokat magyarországi és külföldi turnéra. Jelentkezni lehet „APOLLÓ ’72” cirkusz ’átszási helyein, május 3., 4., 5-én Törökszentmiklóson, a vásártéren, május 6., 7., 8-án Cegléden, a Vörösmarty téren, május 9., 10., 11-én Jászberényben, a vásártéren. t ti
