Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-06 / 105. szám
1972. MÁJUS 6., SZOMBAT FEST HEGYEI i-fChlan Átadták a kormány vándorzászlaját a hernádi Március 15 Tsz-nek Fehér Lajos beszéde az ünnepségen — A kitüntető cím, a zászló és a vele járó 60 ezer forintos pénzjutalom a szövetkezet nagyszerű eredményeit példázza — mondotta egyebek között a Minisztertanács elnökhelyettese. — A Március 15. Tsz a megalakulásától számított 13 év alatt három alkalommal is egyesült más közös gazdaságokkal, ám ezek Megelőzve a Sasadot és a Dunát a nagy szervezeti változások sem vetették vissza a fejlődésben: a tsz gazdálkodásának színvonala évről évre emelkedett. Ez annál inkább elismerésre méltó, mert a szövetkezet gyenge termő- képességű homoktalajon gazdálkodik, amelyen országosan kimagasló termésátlagokat elérni nem lehet. Tisztelettel adózunk annak a szívós és szorgalmas munkának, amellyel önök ezt a szövetkezetei — az egyre magasabb színvonalú gazdálkodási versenyben — a legjobbak közé emelték! E nagyszerű fegyvertény még becsülen- dőbb, ha elmondom, hogy az önök szövetkezete a speciális szerkezetű szövetkezetek kategóriájában versenyzett a megtisztelő címért. Olyan jeles vetélytársakkal, mint a budapesti Sasad és Duna tsz, továbbá sok, már híres város környéki szövetkezet. S ezek eredményeit is felülmúlva, a pogányi Tavasz Termelőszövetkezettel együtt önök kerültek ki győztesen a nemes vetélkedésből. Az eredmények büszkeséggel tölthetik el a szövetkezet tagságát és vezetőségét. Egyúttal tanúsítják azt is, hogy nem volt hiábavaló a korszerű, a tájjellegnek leginkább megfelelő gazdasági ágak fejlesztése, bevált a jó üzem- és munkaszervezés, érvényesült a tagság közösségformáló ereje és összefogása a fegyelmezett, példaadó munkára. A tsz eredményei a zárszámadási beszámolóból ismertek, engedjék meg, hogy én röviden a „nagyobb család”, a többi tsz országos számadásáról, múlt évi eredményeiről és gondjairól beszéljek, önök is tapasztalták, hogy a tsz-ek nehéz körülmények között kezdték a múlt évet. A rendkívüli természeti csapások tovább gyűrűző hatása, a megcsappant készletek és tartalékok, a befejezetlen beruházások, a megbomlott pénzügyi egyensúly helyreállítása — komoly feladatok elé állította az üzemek többségét. Most megállapíthatjuk: a gazdaságok nagyobb része jól alkalmazkodott a változó feltételekhez, tovább bővítette a termelését, növelte jövedelmét. A tsz-ek halmozott termelési értéke tavaly a tervezettnél nagyobb mértékben, körülbelül 18 százalékkal nőtt, s összességében meghaladta a 70 milliárd forintot. Az összes árbevétel megközelítette a 70 milliárd forintot, ami 25 százalékkal több az előző évinél. A növekvő költségek közül az év közben kiadott munkadíj, illetve alapmunkabér öt százalékkal emelkedett. Veszteség 202 tsz-ben keletkezett, a veszteség összege meghaladja a 900 millió forintot, amelynek fele alaphiány. Tizenkét falu húsellátója Az országos adatok elemzése után Fehér Lajos ismét a hernádi szövetkezetei méltatta. Szövetkezetük — folytatta beszédét — tavaly a növény- termesztés, az állattenyésztés, valamint a feldolgozó tevékenység fejlesztésére tett tiszteletre méltó erőfeszítéseket. E törekvések beváltak. Mint tudjuk, az alaptevékenységből elért termelési érték mintegy 80 százaléka az állattenyésztésből származik. Elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre fordított erőfeszítéseket szeretném kiemelni. Állományuk fokozatosan növekszik, s az egy tehénre jutó évi három- ezer-hatszáz literes átlagos tej- hozam kiválónak minősíthető. Külön szeretném dicsérni a szövetkezet tagságának és vezetőinek jó közgazdasági, gazdaságpolitikai érzékét és szemléletét. Helyesen s idejében ismerték fel a kooperációban rejlő előnyöket! Az ebből származó lehetőségeket kihasználva — másik két szövetkezettel együttműködve — létrehozták a több mint 600 férőhelyes, korszerű, szakosított tehenészeti telepet, ahol szinte minden munkafolyamat gépesített. Nem kisebb jelentőségű a szövetkezet sertéstenyésztése. A 2300 férőhelyes, szakosított telepen iparszerű tartást valósítottak meg. Az egész telep átlagában — beleértve a kocatartást is — az egy kilogramm élősúly előállítására felhasznált 4,5 kiló takarmány jó kezdetnek mondható. A hízott sertések feldolgozására szolgáló húsüzem pár éve már szinte kifogástalanul végzi a közös gazdaságokban még újszerű termelőmunkáját. A szövetkezet — nem kis felelősséggel — tizenkét községet lát el sertéshússal és jó minőségű, ízletes húsáruval. Gondolom, egyetértenek velem, ha úgy fogalmazok, hogy a baromfitenyésztésnek már hagyományai vannak a szövetkezetben. Itt épült az elsők között szövetkezeti keltetőüzem. A Máricus 15. Tsz alapító tagja s immár irányítója, jogi képviselője a Hunniahib- rid Baromfitenyésztő Társulásnak. Létrehozandó konzervüzemük elősegíti majd országosan is az élelmiszer-feldolgozó tevékenység kívánatos fejlődését. Egyenrangú az ipari tevékenység Fehér Lajos ezután részletesen beszélt a kedvezőtlen adottságú — ilyen a hernádi szövetkezet is! — tsz-ek helyzetéről. Ismeretes, hogy az ország mezőgazdasági szövetkezeteinek kereken egyharmada ilyen. Ennélfogva termelésük alacsony színvonalú. E gazdaságokban a termelés fenntartása, a foglalkoztatás és a társadalmilag indokolt minimális személyes jövedelem biztosítása csak megkülönböztetett állami támogatással lehetséges. A tavaly bevezetett új támogatási rendszer az általános támogatáson túlmenően továbbit is lehetővé tesz e gazdaságok számára. De meghatározó, hogy milyen mértékben használják ki ezek a szövetkezetek a lehetőségeiket, vagyis milyen termelési szerkezetet formálnak, hogyan tudnak élni tevékenységi körük bővítésével, s hogyan teremtik meg a munkaerő és a termelési tényezők összhangját: E szövetkezeteknek — hangsúlyozta Fehér Lajos — a jövőben indokolt az eddigieknél kedvezőbb fejlesztési lehetőséget teremteni olyan területeken, ahol belátható időn belül kialakítható a jövedelmező gazdálkodás. Számolni kell azonban azzal, hogy a kedvezőtlen adottságú területek lakosságának társadalmi helyzetét csupán a mezőgazdasági üzemek termelésének fokozásával nem lehet megjavítani. Az e területen élő lakosság problémája egész társadalmunk problémája. E tsz-ekben a mezőgazdaság fejlesztéséivel egyidejűleg az ipari tevékenység bővítése is egyenrangú feladat! A mezőgazdasági termelés mindinkább iparszerűvé válik, a tsz-ekben is megjelentek a különféle ipari termelést folytató üzemek és részlegek. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó tevékenységek fejlesztésére igen tág lehetőségek vannak. A kormány támogatja e tevékenységek erőteljesebb fejlesztését, ugyanakkor megfelelő keretet szabott a mező- gazdasági termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó ipari tevékenység folytatásához. Legfontosabbnak az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését tartjuk, az ebben megtett lépések csak kezdetnek tekinthetők. A szövetkezetek ilyen irányú törekvéseit bátorítani, segíteni kell! A hús- és tejfel- dolgozó üzemek, sütödék és egyéb élelmiszerfeldolgozó üzemek az iparosodás széles távlatait jelenthetik a tsz-ek számára. Emellett célkitűzéseink között szerepel a közvetlen értékesítés szélesítése, A korábban dinamikusnak induló fejlődés e téren az utóbbi időben kissé megtorpant. A költségvetés lehetőségeit figyelembe véve a januárban hatályba lépett termelési adórendelet azonban már, első lépésként csökkentette az élelmiszer-feldolgozás adóterheit. A tsz-eknek a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó tevékenysége minden adminisztratív akadály nélkül fejlődhet a szolgáltatások terén is. Szükséges az építőipari részleg Az életszínvonal emelkedése, a falusi életviszonyok átalakulása, a motorizáció újabb és újabb szolgáltatási igényeket szül. A tsz-ek nem térhetnek ki az igények kielégítése elöl. Ha a másik két nagy ágazatban működő testvérszövetkezetekre nagyobb rész hárul is e feladatok megoldásában, a mezőgazdasági szövetkezetek sem tétlenkedhetnek. Ök elsősorban a tevékenységükhöz, vagy a már meglevő kapacitásukhoz közelálló szolgáltató tevékenységeket fejlesszék. így mindenekelőtt kapcsolódjanak be a helyi építkezések ellátásába, bővítsék a gépjárműjavító kapacitást és segítsék a falusi lakosság fuvarozási gondjainak megoldását. Ezt nyilvánvalóan meg is teszik, ha továbbra sem csökken eddig tapasztalt vállalkozó kedvük. A hernádi tsz példája is igazolja, hogy a szövetkezetek nagy ütemben, a szükségszerű mértékben fejlesztették ki építőszervezeteiket. Ezek tavaly 12 milliárd forint értéket meghaladó építési tevékenységet végeztek. Mi úgy látjuk: a mezőgazdasági tsz-ek házi építőipari részlegeire — a helyi körülményektől függő mértékben — szükség van és szükség lesz a jövőben is. A beruházási piacon korábban fennállott feszültség enyhülése ellenére szükséges fenntartani a megbízható műszaki tervezésen és anyagi alapokon nyugvó, jól szervezett, épület- szerkezeteket gyártó üzemeket. Ezért létjogosultnak tartjuk a Március 15. Tsz által kifejlesztett szerkezetgyártó üzemet, amelyről eddig csak az elismerés hangján hallottunk beszélni. A több irányú kutatás és fejlesztés eredményeként nálunk először a mezőgazdasági építésben jelentek meg az új könnyűszerkezetes, szerelő jellegű megoldások. Ma ez a mód már világszerte ismert, jól bevált. Hazánkban az Agiroterv, néhány állami gazdaság és a hernádi tsz volt az úttörője az új építési mód — önöknél az úgynevezett sztirolpaneles eljárás — bevezetésének és terjesztésének. De más vállalatok, szövetkezetek, társulások szintén jelentős részt vállaltak belőle. Sajnos, mind a felhasznált anyagoknál, mind a gyártási eljárásoknál igen ;ltérő megoldások alakultak ti. Ezért gazdaságos tömeg- gyártásról ma még sem a teles épületek, sem a szerkezeti ílemak vonatkozásában nem jeszélhetünk. A társulások szerepe Szükségessé vált egy átfogó koncepció kialakítása, ezért döntés született, hogy a mező- gazdaság könnyűszerkezetes építési programjára önálló rendszert kell kialakítani. Létrejött az AGROPANEL-társa- ság, amely hívatott a nagyszabású program lebonyolítására. Biztos vagyok benne, hogy a program megvalósításából a Március 15. Tsz hatékonyan kiveszi majd a részét, A kormány elnökhelyettese ezután a gazdaságok közötti társulások fontosságával foglalkozott. Mint mondotta, hazánkban is erősödő folyamat a mezőgazdasági termelés, az ipari feldolgozás, valamint a forgalmazás összekapcsolódása élelmiszergazdasággá. A társulások szerepe egyre jelentősebb, nettó árbevételük tavaly 7,1 milliárd forint volt. Az utóbbi időben előtérbe került az azonos tevékenységet végző, vagy hasonló termelési szerkezetű szövetkezetek és társulások együttműködési igénye is. Ezek a lépések bátorí- tandók. A hernádi tsz esetében már említettem a más szövetkezetekkel közös állatanyész- tési törekvéseket. A Hunnia- hibridnék nyolc tsz, illetve keltetővállalat a tagja. S a vállalkozás tavaly termelőszövetkezetek közötti egyszerűbb gazdasági együttműködéssé alakult. Az együttműködés során elérték, hogy az idén 36 millió a szerződés szerinti naposcsibék száma, ötmillió te- nyésztojást értékesít a vállalkozás Ausztriában, s mintegy négyszázezer naposcsibét Csehszlovákiában. Mindezek alapján a Március 15. Tsz baromfifeldolgozó üzemének megépítése a társulás jó továbbfejlesztése. A tenyésztési folyamat végén a tojótyúkállomány gazdaságos értékesítése valamennyi partner érdeke. Ugyanakkor a hernádi feldolgozó kapacitás lehetővé teszi, hogy Pest megye déli részén, a rossz minőségű, homokos talajon gazdálkodó szövetkezetek — hosszúi távon — berendezkedjenek a jövedelmező húscsirkenevelésre. ' Egymilliárdos termelési érték A feldolgozó üzem létrehozása rendkívül széles együttműködést kívánt és tesz lehetővé. Egyidejűleg ez a termelőszövetkezetek kölcsönös érdekből fakadó kooperációjának egészen új formája! Dicséretes a Március 15. Tsz-nek az a lépése is, hogy a járás termelőszövetkezeteivel együttműködve megpályázta — és tervével el is nyerte — egy közepes méretű sertésvágó- és feldolgozó üzem építését. A tervezett létesítmény szervesen kapcsolódik az épülő baromfifeldolgozó üzemhez, a két technológiai folyamat kiegészíti egymást. A baromfi- feldolgozó kiegészítő létesítményei: a vízderítő rendszer, a kazánház, az elektromos berendezés, a hűtőház jelentősen csökkentik a sertésvágó üzem építésének járulékos költségeit. A kooperációk eredményeként a két üzem egymás mellé telepítése egy húskombinát lehetőségét adta, amelynek termelési értéke — együttesen — az ötéves terv végére megközelíti majd az egymil- liárd forintot! A szövetkezeti demokrácia Fehér Lajos beszédében részletesen foglalkozott a szövetkezeti demokrácia fejlesztésével, a szövetkezeti önkormányzat erősítésével, a szövetkezet szerveinek működésével, a tulajdonosi jogok érvényesülésével. A többi között elmondta, hogy kizárólag a közgyűlés jogosult dönteni a szövetkezet legfontosabb ügyeiben, ezért a szövetkezet eme legfőbb testületi szervének fejlesztésére kell a legnagyobb gondot fordítani. A hernádi tsz vezetőség-bizottsága — másutt ennek, helyesebben, döntőbizottság a neve — jól segíti a vezetőséget és tavaly 40 esetben hozott körültekintő döntést. A vezetés demokratizmusának fejlesztése megköveteli, hogy a tsz-ek erősítsék az ellenőrzést. Az ellenőrző bizottság jó működtetése elengedhetetlen ahhoz, hogy tartós legyen a bizalom a tagság és a vezetőség között. A vezetőség kétévenként vegye igénybe általános belső ellenőrzésre a területi szövetség revizori irodáját. Ilyen értelmű állás- foglalásra jutott egyébként a tsz-ek második kongresszusa is. — Támogatunk minden olyan korszerű és hagyományos teljesítménydíjazási, érdekeltségi formát, amely erősíti a szövetkezet és a tagság kapcsolatát — folytatta a miniszterelnök-helyettes. — Lényeges azonban, hogy a díjazási formában jusson kifejezésre a világos összefüggés a termelés eredményeivel, érvényesüljön a jobb munkára, a műszaki fejlesztésre történő ösztönzés. Az anyagi ösztönzéssel együtt nagyobb figyelmet kell szentelni a jó munka elismerésére. Ez egyre inkább megkívánja olyan újszerű részesedési mód bevezetését is, amely hosszabb távon is elismeri a szövetkezeti tagnak a közös munkában való rendszeres részvételét. Éppen ezért javasoljuk, hogy a tsz-ek — amennyiben anyagi helyzetük megengedi — a hosszú időn át rendszeresen végzett, lelkiismeretes közös munkát a jogszabály által megengedett tagsági pótlék, törzsgárda-része- dési hűségjutalom, vagy más hasonló juttatás formájában is honorálják. A szocialista munkaverseny ra irányul, mindig szem előtt tartva a gazdaságosságot. — Jóleső érzésiel jöttem el Hemádra, az önök szövetkezetébe — mondotta végül a miniszterelnök-helyettes. — örömmel tettem eleget a megbízásnak azért, mert találkoztam azokkal az emberekkel, akik nagyszerű alkotó-te- remtő munka részesei ezen a szűkmarkú földön. Nemrég itt, a sivó homokon még nagy gond volt a betevő falat is. Ma pedig több tízmilliós tervekről, gépesített üzemekről beszélünk. Láthatjuk itt a jövőt, a távlatokat: az automatizált állattartó telepeket, amelyekből országszerte évről évre egyre többet hozunk össze. Természetszerű, hogy az elért eredmények elismeréséből egyaránt osztoznak mindazok, akik részesei voltak a szép sikernek: az egyszerű szövetkezeti dolgozók és a vezetők. Az elismerés még inkább megilleti a kitüntetett tsz-ek tagjait, szakembereit, vezetőit, így a Március 15. Tsz tagságát is. Befejezésül engedjék meg, hogy jó munkájukat pártunk Központi Bizottsága és a kormány nevében megköszönjem. További sikereket kívánok mindannyhiknak, és ezennel átadom a kiváló termelőszövetkezeti gazdaság kitüntető cím viselésére jogosító oklevelet és a kormány vándorzászlaját. Befejezésül arról beszélt a kormány elnökhelyettese, hogy a közösség érdekében végzett, öntudatból fakadó jó munka egyik fokmérője azaz egészséges szellemű munkaverseny, ami a szövetkezetekben kialakult. Ez máris nagy hajtóerő lett, s még inkább azzá válik! Így van ez a hernádi tsz-ben is: a nagyszerű termelési és gazdálkodási eredmények eléréséhez kiemelkedő módon hozzájárult a szocialista versenyben részt vevő 11 brigád munkája. Biztos vagyok abban — mondotta Fehér Lajos —, hogy a Március 15. Termelőszövetkezet következő évi eredményeinél ismét meghatározó lesz az egyre szélesedő mozgalom! Az 1960-as évek elején a tsz-ekben is új tartalmat kapott a mun ka verseny, gyökeret vert a szocialista brigádmozgalom. A Központi Bizottság decemberi határozata szellemében o kormány két héttel ezelőtt tartott ülésén intézkedett a szocialista munkaverseny rendszeréről, tartalmáról, formáiról, minősítéséről, valamint a legeredményesebben működő vállalatok, szövetkezetek kitüntetéséről és jutalmazásáról. A versenymozgalom várhatóan új lendületet kap. A tsz-ekben a verseny továbbra is elsősorban a hozamok növelésére, a korszerű agrotechnika és üzemszervezés alkalmazásáEszmecsere a gazdaságban: Fehér Lajos, Barinkai Osz- kárné, dr. Mondok Pál és Cserháti Pál.
