Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
rc.3» HEGYEI 1972. MÁJUS 27., SZOMBAT MÁJUS 28—JULIUS 3 Cyőmrői kulturális napok Vasárnap este fél nyolckor a gyömrői kulturális napok nyitányaként adják át ünnepélyes keretek között az átalakított gyömrői művelődési házat. Megnyitót mond dr. Bencsik Mihály, a Monori Járási Hivatal elnöke. Ezt követően Merről fúj a szél címmel humoristák kabaréját rendezik meg a Rádió Kabarészínházának közreműködésével. A másfél hónapig tartó gyömrői kulturális napok keretében sok érdekes program várja az érdeklődőket. Június <2-én Az 1514. évi parasztháború Pest megyei vonatkozásai címmel R ottler Ferenc egyetemi adjunktus nyitja meg a Dózsa-emlékkiállítást. A Dózsa-emlékünnepséget július 2-án rendezik, amikor a nagyközség tanácsháza előtt ünnepélyes keretek között leplezik le a közelmúltban elhunyt id. Pál Mihály Dózsa- szobrát. Két program keretében emlékeznek majd 11. Rákóczi Ferencre. Június 22-én nyitják meg az átrendezett Rá- kóczi-emlékszobát, július 3- án pedig klubest keretében emlékeznek Rákóczi gyömrői beszédének évfordulójára. A gyömrői kulturális napok sokszínű műsorát hangversenyek, bélyegkiállítás, vetélkedő, tánczeneműsorok egészítik ki. Vest megyei énekkarok minősítő hangversenye Vasárnap Százhalombattán, június 10-én pedig Nagymaroson rendezik meg a Pest megyei énekkarok minősítő hangversenyét. Vasárnap Százhalombattán délelőtt tízórai kezdettel a biatorbágyi férfikar, a ceglédi vasutas-szakszervezet vegyeskara, a ceglédberceli művelődési ház férfikara, a Tá- piómente népi együttes leánykara, a nagykőrösi művelődési központ férfikara, az ócsai leány kamarakórus, a solymári leánykórus, a szentendrei városi kamarakórus, a törökbálinti férfikar és Vác város KISZ-kórusa lép dobogóra. Nagymaroson, június tizedikén kilenc énekkar mutatja be .műsorgt; A bagi Erkel Ferenc vegyeskár, a budai járási HISZ vegyeskar, a gödi művelődési ház férfikórusa, a gyömrői Erkel Ferenc férfikar, a nagymarosi szövetkezet férfikara, a péceli szövetkezetek Petőfi Sándor férfikara, a pi- lisvörösvári leánykar, a takso- nyi ÁFÉSZ férfikara és a ve- csési művelődési ház férfikórusa. OCSA Húszéves a gimnázium Ma egész napon át ünnepségsorozattal emlékezik meg az ócsai Bolyai János gimnázium megalapításának huszadik évfordulójáról. A délelőtti ünnepségen leplezik le az iskola névadójának mellszobrát, amelyet a volt növendék, Dönti Károly készített. Fennállása óta mintegy ezren érettségiztek a Bolyai gimnáziumban. Valamennyiük és a mostani növendékek számára kicsiny az iskola épülete meg udvara. Meghívták azonban az ünnepségre mindazokat, akik 1956-ban először tettek érettségit Ócsán. Megjelenik az ünnepségen az intézet első, kilenc éven át volt igazgatója, az azóta nyugalomba vonult és Szentendrén élő Porpáczy István. Az ünnepséget közvetlen utóda, a jelenlegi igazgató, Péter Domokos nyitja meg. Bolyai-kiállítást is rendeznek ez alkalommal. A kiállítást, amelyen M. Makkal Piroska grafikus Apa és fia című fametszetsorozatát mutatják be, dr. Sarlóska Ernő, a Tudományos Akadémia matematikai intézetének munkatársa, a neves Bolyai-kutató nyitja meg. Passzív és aktív időtöltés „Botanikus“ hangversenyek Rohamosan növekszik a vác- rátóti botanikus kert látogatóinak száma. Egy-egy vasárnap 1500—2000-en keresik fel az 52 holdas parkot, ahol a trópusi növénycsodáktól a hazai virágkülönlegességekig több tízezer fajtát tekinthetnek meg. A Volán Budapestről naponta indít autóbuszt Vác- rátótra, ezenkívül őrbottyáni átszállással egy másik vonaFELVESZÜNK 16 évet betöltött fiatal lányokat és asszonyokat, újonnan létesített, korszerű üzemünkbe, kétműszakos munkahelyre. Könnyű, tiszta, ideális munkakörülmények. Jelentkezés: OGV Budapesti Pálma Gumigyár Bp. IX., Lenhossék u. 3. Telefon: 140-860, 136-880. Pest környékén, 5-100 kilométeres körzetben műhelyt vagy részleget akarunk nyitni Keresünk 100-150 r nagyságú helyiséget bérleménybe. Cím: ÓRÁSOK SZÖVETKEZETE Budapest VI., Lenin krt. 61. ügyintéző: Polák Gyula. Ion is eljuthatnak a vendégek a botanikus kertbe. Ezekben a napokban is számos látnivaló várja a látogatókat. Az üvegházban teljes szépségükben pompáznak az orchideák, gazdag termést érlelnek a kakaófák, a szabadban pedig bontogatják szirmaikat a kora nyári virágok. A festői környezetben az idén hangversenyeket is tartanak. A tervek szerint júliusban „A négy évszak zenéje” címmel hangversenyt, augusztusban pedig Ferencsik János vezényletével Mozart-estet rendeznek. Pest megyében felmérést végeztek a munkások között. Az általános iskolát nem végzettek 74 százaléka, a nyolc osztályt befejezők 58 százaléka, az érettségizettek 27 százaléka az utóbbi időben egyáltalán nem olvasott könyvet. A szakmunkások 83, a betanított munkások 89, a segédmunkások 86 százaléka nem jár könyvtárba. A szakmunkások 76, a betanított munkások 82, a segédmunkások 84 százaléka nem volt színházban az elmúlt évben. Tehát a munkások túlnyomó többsége nem kulturálódik szabad idejében. A szabad idő nem magánügy, az anyagi okokból következő passzív időtöltésbe nem lehet belenyugodni. Az ember megteremtette magas színvonalú munkakultúráját, s nevetséges lenne, ha szabadidő-kultúráját nem tudná a munkakultúra színvonalára felemelni. Igaz, ehhez még nem teremtődtek meg azok az intézményfajták — csak kezdetlegesebb formában —, amelyek megszerveznék: hogyan töltsük el hasznosan szabad időnket. Mert haszontalanul is el lehet tölteni, s ez sem magánügy. Közügy. Pasz- szív időtöltésben nem nevelődik a társadalom számára aktív ember. Társadalmi különbségek mutatkoznak a passzívan és az aktívan időt töltő emberek között. Nálunk ma tanulással lehet előnyt szerezni, erős verseny folyik a továbbtanulásért, aki lemarad, az hátrányos helyzetbe kerül. Szabad időben sok mindent lehet pótolni a lemaradásból, de vannak, akik szabad idejükben is hátrányos helyzetben tengődnek, mert nincs lehetőségük az aktív időtöltésre. S pontosan ezek maradnak le a tanulásban is, ezáltal társadalmi helyzetük megváltoztatásában. Nem magánügy tehát a szabad idő, ráadásul számunkra azt intézményesen biztosítják, sok helyen például megrövidítették a munkaidőt. A még több szabad idő kellemes érzésekkel tölti el az embert, de még több terhet ró 'a közre. Ezért kell foglalkozni annyit a szabad idővel, mert senkinek nem lehet csak magánügye, hogyan tölti el idejét. Panaszkodunk: nincs sportpálya, nincs művelődési ház, nincs klubterem, nincs eszpresszó, nincs autószerviz, nincs színház, nem javítják meg a televíziót, rossz a közlekedés, az üzletek hamar bezárnak. Mindenki elvárja, hogy szabad idejében rendelkezésére álljanak. S ez már nem magánügy — ez közügy. Mert a szabad időnket csak akkor tudjuk megfelelően eltölteni, ha ebben bennünket szervezeteink, intézményeink segítenek. S el is várjuk, hogy ezt tegyék. A pénz hiánya a kulturális intézményeket is hátráltatja. Ezelőtt három évvel azonban kísérlet indult több községben és városban, hogy szervezettebbé, tartalmasabbá tegyék a szabad időt. S ehhez sok pénz kellett, de előteremtették. Nagykátán harmincnegyven ezer forintot adtak három éven át, hogy a művelődési központban vasárnap délelőtt színházi előadásokat és filmvetítéseket tarthassanak. Nagykőrösön kertbarátköröket szerveztek, amelyeket az elmúlt évben huszonötezer forinttal támogattak. Tápiósze- csőn három éven keresztül csütörtöktől vasárnapig gazgazdag programot kínált az ifjúsági klub, s ez több tízezer forintot emésztett fel. Veresegyházon a „csináld magad”- mozgalomra, Vácott nyelvtan- folyamokra áldozták a pénzt. Néhol bevált a kísérletezés, néhol nem. Ahol bevált, a pénz nem veszett kárba — s ma már anyagi támogatás nélkül (például Tápiószecsőn, Nagykőrösön) is életképesek az ifjúsági klubok és a kertbarátkörök. Ahol a kísérlet csak próbálkozás maradt, talán a pénz kárba veszett? Ha a bevételi és a kiadási összegek egymáshoz való arányához mérjük a szabad idő eltöltésének eredményességét, akkor egyes gazdasági vagy költségvetési szervek magánügyévé válik a szabad idő. Akiknek pedig szabadidő-kultúrája elmaradott — anyagiak vagy szellemiek hiánya miatt —, az legalább annyira hátrányba kerül, mint a veszélyeztetett gyerekek a tanulásban. S ez a hátrány társadalmi hátránnyá válik, s ez már közügy. Közügyeket pénzen nehéz mérni. A kísérleteket tehát folytatni kell ott is, ahol nem váltak be — s ahol még el sem kezdték —, mert a szabad idő előreláthatóan csak több lesz, a passzív időtöltésre való lehetőség tehát növekszik. Ám a passzívot aktívvá is formálhatjuk. Berkovits György Hangverseny a múzeumkerti) en A vácrátóti botanikus kert sikeres szabadtéri hangversenyei adták az ötletet, hogy hangversenyt rendezzenek a tápiószelei Blaskovich Múzeum kertjében is. Szerenád címmel június 4-én, vasárnap délután a Musica Humana zenekar Vivaldi, Bach, Bocceri- ni, Mozart és Csajkovszkij műveit szólaltatja meg. A hangversenyt már most nagy érdeklődés előzi meg nemcsak a helyi lakosság körében, hanem Farmoson, Tápiógyörgyén, Újszilváson és szőlősön is. TápióTUNEZIAI HÉT A magyar és a tunéziai nép kulturális, tudományos kapcsolatai történetének fontos állomása lesz a hazánkban június 2 és 10 között sorra kerülő tunéziai kulturális hét, A rendezvénysorozat keretében több kiállítást, filmbemutatót, előadást tekinthetnek meg az érdeklődők Budapesten és vidéken. FŐVÁROSI KIÁLLÍTÁSOK Múlt és jelen Dózsa György évszázadokig parasztságunk igazság-zászlaja, osztályharcra buzdító eszménye volt. Születésének 500. évfordulójára reprezentatív kiállítás nyílt a MAGYAR NEMZETI MŰZEUMban. A rendezés a művelődés- történeti anyag ellenpontozott bemutatására törekedett, parasztszoba, parasztfegyver, főúri ház, drágakövekkel díszített övék, mellboglárok szembeállításával. Tárgyak ellentétéből tekint ránk a történelem, hiszen a tizedjegyzé- kek, sodronyingek, szöges buzogányok, az 1509-es ceglédi zendülés vallatási jegyzőkönyve, Bors Péter fejszéje, Dán János lőcspálcája, husángok mondják el, miért unta el a tűrést a nép, miért robbant ki forradalom. A tárlat célkitűzése az, hogy az 1514-es nagy parasztháború előzményeit, lényegét és utóhatását jellemezze a dokumentációs anyag kiemeléseivel, így a képzőművészetet Derkovits Gyula ismert fametszetei és Szervátiusz Tibor két Dózsa-szobra képviseli, ahol a lángmartalék tflzember maga a legyőzhetetlen eszme. A töviskoronás Dózsa alatt Taurinus megelevenedett szövege feszül, a kasza-parittya-íj lendületben, a cséphadarók Illyés Gyula versének tájait rögzítik. E komplexitásból elővillannak Bakócz Tamás személyi tárgyai és Dobai Demeter nemesi oklevele 1519-ből, melyet a parasztok elleni harcáért kapott. Az igazi főhajtás azonban az a szimbolikus fejfa, mely Dózsa Györgynek állít emléket 1775-ből. Kéziratok, korabeli metszetek, tárgyak sorjáznak egymás mellett, s az egyik tárlóban helyet kap Engels feljegyzése a XVI. század magyar parasztforradalmának nemzetközi hatásáról. A kollekció figyelemmel kíséri a mozgalom Cegléddel kapcsolatos mozzanatait, mely alapvető előkészítője volt a parasztháborúnak, hiszen itt tagadták meg a jobbágyok 1492-ben szolgálataik teljesítését, itt ölték meg a basás- kodó tiszttartót, s itt hangzott el Dózsa felhívása: „Vívjátok ki szabadságotokat!” Külön öröm, hogy megyénk e nagy haladó hagyományokkal rendelkező városa méltó helyet kap az értékelésben, az országos megemlékezés egyik fő helye, ahol a történelmi évfordulón felállítják Somogyi József hosszú évekig érlelt és kivitelezett Dózsa-szob- rát. Az idén tavasszal kilencedszer tartják seregszemléjüket a XX. kerület képzőművészei a PESTERZSÉBETI MÜZEUMban. Ami első pillanatra nyilvánvaló, az a változatosság, a szívós előrelépés biztonsága. Évekkel ezelőtt Ledniczky Gyula, Valentik Ilona, Pánti Imre még ígéret volt, ma festők, akik magabiztos önállósággal alakítják világukat. Ez a tendencia azért adott Pesterzsébet—Soroksár térségében, mert a mértékadó Bakallár József, Rátkay Endre, Bartl József törődnek a festői utánpótlás biztosításával, művészi munkájuk mellett részt vállalnak a vizuális kultúra ápolásában is. A színvonal egyenletesebbé vált, a műfaji határok is tágultak, hiszen a festményeket Tóth Valéria és Trischler Ferenc szobrai, Juris Ibolya batikjai egészítik ki. A sokoldalúság egyik pólusa az alföldi benyomásokat érzékelő Tóth Menyhért, a másik központ a Gaál Imre örökségét vállaló Rátkay Endre és Darabont Tamás. Ügy tűnik azonban, hogy e városi-falu vidék hagyományalakító festői köre Bartl és Bakallár jelzései után haladnak, ez eredményezte Bodnár Ede látható fejlődését is. Fővárosunk déli szárnya e táj, ahol új városrész épül viharos gyorsasággal. Öröm, hogy a kerület nem hanyagolja el a művészeti irányítást sem, teret ad a környék festőinek Nolipa István Páltól Misch Adámig, hogy sajátos eszközeikkel ők is szolgálják az itt élő emberek növekvő boldogságát. Van olyan művész, akinek életműve egy műfaj, másiknak váltania kell közegét. Ez utóbbi történt Lieber Éva esetében, aki a MÜCSARNOKban mutatta be varrott szőnyegeit. Nem a szemlélete változott meg, nem festői törekvései, csupán a technika, a folklórélmény. A sajátos kifejezési lehetőségért vállalta a változást, azt, hogy ecset helyett pamutszálakkal fest bóbitát, menyegzőt, búcsút, kerek erdőt, életfát és madarakat, a népmesék völgyébe költözött múltat és az álmokat valóságra növelő jelenidőt. Losonci Miklós Szegedi Szabadtéri Játékok ERKEL: HUNYADI LÁSZLÓ Opera. Július 21, 23, augusztus 5. HEGYEN-VOLGYON LAKODALOM A Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál gálaestje. Július 22. 1972. július 21 - augusztus 20. VERDI: OTELLO Opera. A Teatro Comunale di Bologna vendégjátéka. Július 28, 29,30. STRAUSS: A CIGÁNYBÁRÓ Daljáték. Augusztus 4, 6, 12, 16. SHAKESPEARE: ROMEO ÉS JÚLIA Dráma. Augusztus 11, 13, 19. A SLASK LENGYEL ALLAMI NÉPI ÉNEKÉS TÁNCEGYÜTTES VENDÉGJÁTÉKA Augusztus 18, 20. Jegyek válthatók: Szegeden a Központi Jegyirodában (Kárász u. 15.), Budapesten a Színházak Központi Jegyirodájában (Népköztársaság útja 18.), valamint az IBUSZ, az Express és a Cooptourist irodáiban. Vidéken: valamennyi IBUSZ, Express, Cooptourist és Volán irodában, az idegen- forgalmi hivatalokban és az üzemi közönségszervezőknél. i k