Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

1913. MÁJUS 37., SZOMBAT

kMÚ'Iop

Tanácskoznak a szocialista brigádvezetők

Sándor beszéde

Gáspár

— Tanácskozásunk célja —

:ezdte beszámolóját Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára —, hogy összegezze az elmúlt évek tapasztalatait, elemezze a brigádmozgalom fejlődését, és a szocialista építés követelményeivel összhangban megjelölje továbbfejlesztésének útját. A munkás- osztály legjobbjai, a szocialista brigádok ismerték fel leghamarabb, hogy csak milliók kezével, agyával és szívével, csak az egész dolgozó nép ösz- szefogásával épülhet fel a szocialista társadalom.

— Az első országos tanácskozás idején még nem egészen harmincezer munkacsoport vett részt a mozgalomban, és tagjainak száma a háromszáz- ezret közelítette meg. Napjainkban már száztízezer kollektívában egymillió-kétszázezer dolgozó törekszik a szocialista brigádmozgalom hármas célkitűzésének megvalósítására.

— Jogosan tehetjük fel a kérdést: hol tart jelenleg a brigádmozgalom és mik a távlatai? Ügy ítéljük meg, hogy a mozgalom eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor lényeges mennyiségi növekedésre már nem számíthatunk, hiszen vannak vállalatok, ahol az összes dolgozóknak 70—80 százaléka szocialista brigádtag. Ma az a kulcskérdés, hogy ezt a tömegerőt, amelyet a mozgalom képvisel, az eddigieknél hatékonyabban állítsuk társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításának szolgálatába.

Gáspár Sándor a továbbiakban arról beszélt, hogy mitől szocialista egy szocialista brigád:

— Attól — mondotta —, hogy azt támogatja, ami a munkáshatalmat előre viszi, ami szocialista rendszerünk célja, ami a mi rendszerünk számára hasznos, ami elveink szerint igazságos, erkölcsös. Tehát az a meghatározó, hogy szocialista céllal, szocialista meggyőződéssel tevékenykedik, cselekszik. A cél az, hogy e brigádok szocialista jellege társadalmi méretekben is váljék általánossá. Ez a szocialista társadalom felépítésének egyik feltétele.

Ezután Gáspár elvtárs hangsúlyozta, hogy a szocialista brigádmozgalom társadalmunk része, melyben megtalálható annak minden pozitív és negatív megnyilvánulása. A mozgalomban részt vevő kollektívákat és egyéneket tehát úgy kell tekinteni, mint akik elindultak a szocialista fejlődés útján, de egyesek még csak az út elején tartanak, mások már továbbjutottak. Tevékenységük színvonalának különbözőségét jól érzékelteti, hogy ez ideig az összes szocialista brigád 24 százaléka kapta meg a bronz brigádérmet, 14 százaléka az ezüst-, és nyolc százalék az aranyérem tulajdonosa.

A SZOT főtitkára ezután elemezte népgazdaságunk fejlődését, majd arról beszélt, hogy további haladásunk fontos feltétele gazdaságpolitikánk torzítás nélküli megvalósítása, gyakorlati tapasztalataink gondos, tárgyilagos elemzése és a szükséges következtetések levonása. Ez egyben arra is késztet bennünket, hogy lényegesen javítsuk a javak elosztását.

A bérek tervszerű, rendszeres fejlesztésén túlmenően a szakmai béreknek a mainál jobb sorrendjére és arányára is gondolunk — mondotta. — Biztosítani kell a fizikai munka, a nagyüzemekben dolgozó munkások, művezetők kellő anyagi megbecsülését. Az eddiginél is nagyobb gondoskodást kell tanúsítanunk a munkások iránt: élet- és munkakörülményeiket rendszeresen, erőnkhöz mérten kell javítanunk. Tovább folytatjuk a lakásépítési programot, hogy a fizikai munkások, mindenekelőtt a nagycsaládosok és a fiatalok modern lakáshoz jussanak. Erőforrásainkhoz mérten fokozatosan tovább folytatjuk a munkaidő-csökkentést mindazokon a területeken, hhol ez még nem történt meg.

I Gazdasági fejlődésünk érdekében a szocialista kollektívák sokat tehetnek.

— Tapasztalataink szerint ehhez kedvező kereteket biztosít a „Dolgozz hibátlanul!”- munkarendszer, amely a szocialista brigádok és a gazdasági vezetők tervszerű együttműködésével már eddig is figyelemre méltó eredményeket produkált,

— Nagy utat tett meg a szocialista brigádmozgalom születésétől napjainkig — mondotta beszéde bevezetőjében Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. — A kezdeményező munkások néhány ezres csoportjából széles tömegmozgalom nőtt ki. A szocialista brigádok kimagasló érdemeket szereztek az utóbbi egy-másfél évtized alatt elért eredményeink kivívásában, eredményesen dolgoztak és dolgoznak a népgazdasági célok és vállalati feladatok teljesítéséért.

— Azt is nagyon jól tudjuk — folytatta —, hogy az üzemekben nagyon sokszor a szocialista brigádok felelősségtudatán alapuló, áldozatkész erőfeszítése olajozta meg a termelés fogaskerekét, ha az akadozni kezdett. Igaz, hogy a szocialista brigádoknak ez a „vészcsengőre történt bevezetése”, sok esetben igen nagy haszonnal járt, mert átsegítette az érintett vállalatokat a zökkenőkön. Ezért elismerés és köszönet jár. Ugyanakkor nagyon is érthető, ha a szocialista brigádok nincsenek elragadtatva attól, hogy számos vállalat vezetői „tűzoltó brigádoknak” tekintik őket.

— A múlt évek sok tapasztalata meggyőzhette a vállalatok vezetőit, hogy a szocialista brigádok nagy erőt képviselnek, akarnak és tudnak segíteni. Saját érdekük is, hogy ezt a segítséget állandósítsák.

— A gazdasági és műszaki vezetők fordítsanak nagy gondot arra, hogy a brigádok észrevételei, javaslatai ne maradjanak pusztába kiáltott szavak.

A továbbiakban Biszku elvtárs arról beszélt, hogy a szocialista brigádokat bántja, ha laza a munkafegyelem, ha szervezetlenség miatt elpocsékolódik a drága idő, anyag és energia. A párt kéri a brigádokat — mondotta —, fordítA munkaügyi miniszter bevezetőben a Minisztertanács elvtársi üdvözletét tolmácsolta, majd az életszínvonal javulásáról szólott.

1971-ben — mondotta — a nemzeti jövedelemből 6 százalékkal, körülbelül 12 milliárd forinttal fordítottunk többet a fogyasztás növelésére, mint a megelőző évben. A kifizetett munkabérek, mintegy 7 százalékos növekedése javarészt az átlagkeresetek emelkedéséből származott. A bérek alakulását és más tényezőket, így többek között az árak növekedését is figyelembe véve, a munkások és alkalmazottak reálbére 2,5—3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ha figyelembe vesszük a keresők számának növekedését és a társadalmi juttatások 10— 11 százalékos emelkedését, úgy arra jutunk, hogy a munkások és szellemi dolgozók egy főre számított reáljövedelme mintegy 5 százalékkal haladta meg az 1970. évit. Tovább növekedett a parasztság és a többi dolgozó réteg életszínvonala.

Mindebben kifejezésre jut: a kormány fontos kötelességének tartja, hogy a gazdasági tervezésben és a gyakorlatban következetesen érvényre juttassa pártunk gazdaságpolitikájának azt a sarkalatos téteA továbbiakban arról beszélt. hogy magas szintű munkaaktivitást nem lehet elképzelni üzemi demokrácia nélkül.

A mozgalom hatékonyságának növeléséről szólva Gáspár Sándor kiemelte: A szocialista brigádok vállaljanak aktív szerepet a közvélemény formálásában.

— A szocialista brigádmozsanak erőt az ilyen jelenségek felszámolására!

— Azt hiszem — folytatta —, ez a tanácskozás mindenki előtt világossá teszi, hogy jobban, célszerűbben kell hasznosítanunk a szocialista brigádmozgalomban rejlő nagy lehetőségeket.

A szocialista brigádmozgalom helyzete, további lehetőségei és feladatai szervesen ösz- szefüggenek társadalmi, politikai és népgazdasági viszonyaink fejlődésével — mondotta ezután Biszku elvtárs.

— E fejlődés irányát másfél éve szabta meg a párt X. kongresszusa. Az itt elhatározott döntések nyomán kedvező népgazdasági folyamatok bontakoztak ki. Gazdasági fejlődésünk iránya helyes, megfelel a dolgozó nép érdekeinek. Folyamatosan növekszik a nemzeti jövedelem, a termelés, a külkereskedelmi forgalom, a lakosság fogyasztása és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemből. Ám a fejlődés menetében kedvezőtlen tendenciákkal is szembe kell néznünk. Ezek abból fakadnak, hogy nem jól, vagy nem következetesen hajtják végre a kongresszusi határozatokat az érintett területeken.

— Életszínvonal-politikánk megvalósításának alapgondolata az, hogy a munkabér, a kereset jobban függjön a végzett munka értékétől, ugyanakkor a családok jövedelmében további kiegyenlítődés jöjjön létre. Ez megfelel a munkásemberek igazságérzetének, egybevág a szocialista elosztás alapelvé- veL Szükséges, hogy ezeknek az elveknek mind teljesebb érvényt szerezzünk. Azzal is, hogy a béreket, a teljesítményekkel arányosan, jobban differenciáljuk, és azzal is, hogy a munka nélküli jövedelemszerzés lehetőségeit befagyasszuk.

— A párt már hosszabb ide- I

lét, hogy a szocialista építésnek együtt kell járnia az életszínvonal rendszeres emelésével. Tisztában vagyunk azzal, hogy az életszínvonal növekedéséből nem minden család vagy dolgozó részesül az őket

SOMOGYI ERZSÉBET, a

Budapesti Konzervgyár szocialista brigádvezetője, tápiósze- lei lakos, a fővárosban dolgozó, de vidékről bejáró munkások problémáit tolmácsolva, azokról a sajátos feladatokról beszélt, amelyet az „ingázók” kétlaki helyzete okoz. A vidékről bejáró munkásokat különböző hatások érik, s a szocialista brigádoknak megfelelő felvilágosító munkával kell ellensúlyozniuk a falvakban élők még gyakran vallásos világnézetét — mondotta egyebek között.

SZEKERES ISTVÁN, a pátyi Petőfi Termelőszövetkezet állatgondozó szocialista brigádvezetője elmondotta: náluk azoknak az embereknek nagy a becsületük, akik tanulgalom hazánk legnagyobb kulturális tömegmozgalma is — mondotta ezután.

A SZOT főtitkára befejezésül kijelentette: A brigádmozgalom és a szocialista munkaverseny nem lehet a termelés hézagpótlója, a rossz gazdasági vezetés ellensúlyozója.

— Élni, közel egymáshoz, megértésben, összhangban, segítőkészen és felelősen, az élet gondjait, bajait, örömeit és szépségeit egymás között megosztva — ez a szocialista brigádmozgalom célja, értelme, hitvallása.

je foglalkozik ezzel a problémával. A Központi Bizottság határozata alapján kormányzati intézkedések léptek életbe, azzal a céllal, hogy a munka nélkül, fondorlatos ügyeskedéssel és élősdi módon szerzett jövedelmeket az állam elvonja. Ha valami, úgy ez az élősdiség tűrhetetlen a szocialista társadalomban. Azoknak az elemeknek a zsí- rosodása, nagy lábon élése, akik spekulációval, adócsalással, visszaélésekkel, a gazdasági élet különféle nehézségeinek kihasználásával vagy paragrafusok közötti bujkálással nagy jövedelmeket zsebelnek be, valóságos kihívás a tisztességes dolgozók sok milliós tömegével szemben. Sokszor megmondtuk: nem vagyunk ellene, hogy valaki az átlagosnál többet keressen, ha rendesen megdolgozott érte, ha munkájával a társadalomnak átlagon felülit nyújtott. Munka nélkül vagy társadalmilag nem hasznos és csekély munkával azonban ne lehessen nagy pénzt keresni!

— Amikor majd hazatérnek innen, megkérdezik önöktől: mi volt, hogyan volt ezen a tanácskozáson? Erre a kérdésre nem lehet azzal válaszolni, hogy „olvassátok el, benne van az újságban”. Mert van valami, ami nagyon fontos, és nem lesz benne az újságban. Az ugyanis, hogy az egyes brigádok hogyan alkalmazzák, hasznosítják azt a sok tapasztalatot és útmutatást, ami itt a tanácskozáson elhangzott. Pártunk azt kívánja önöktől, hogy alaposan vitassák meg az itt elhangzottakat, így válik ez a tanácskozás valódi haszonná, és — hogy így mondjam — anyagi erővé. Az ennek a tanácskozásnak a legfőbb értelme, hogy a munka további javításának, a szocialista brigádélet kiteljesítésének eszköze legyen.

megillető arányos mértékben, időnként és helyenként csorbát szenved a munka szerinti elosztás elve is. Mindezeket a kormány számon tartja, intézkedéseket tesz és tervez elosztási rendszerünk javítására.

nak, jól dolgoznak és készek segíteni a rászorulóknak. Büszkék arra, hogy szövetkezetükben a szocialista brigádok valamennyi tagja megszerezte a szakmunkás bizonyítványt, s hogy szakmáját szinte valamennyi szövetkezeti dolgozó jól ismeri; ennek köszönhetik kimagasló eredményeiket.

Szekeres István a tanácskozás résztvevőinek „közbenjárását” kérte áhhoz, hogy szövetkezetükbe meghívhassák a hősi halált halt szovjet űrhajós, Komarov özvegyét. Brigádja ugyanis Komarov nevét viseli, és tagjai szeretnék, ha az űrhajós özvegyével személyesen megismerkedhetnének, vendégül láthatnák őt.

Lázár György felszólalása

Biszku Béla felszólalása

Pest megyei felszólalások

Üdvözletek

a 60 éves Kádár Jánoshoz

Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, 60. születésnapja alkalmából levelekben köszöntötték különböző pártszervezetek és pártbizottságok, állami szervek és intézmények, tömegszervezetek, üzemek, vállalatok és termelőszövetkezetek, szocialista brigádok, hazánk polgárai, közéleti személyiségek, politikai, gazdasági és kulturális életünk képviselői.

Levelekben, táviratokban üdvözölték a párt első titkárát az MSZMP megyei bizottságai, járási, városi, kerületi, községi, üzemi, vállalati és termelőszövetkezeti pártbizottságok, pártszervezetek.

Jó erőt, egészséget, szép eredményeket kívántak Kádár Jánosnak további élet- útján minisztériumok, tanácsok és más állami szervek dolgozói, kollektívái. Üdvözlő leveleket, táviratokat küldtek különböző tömegszervezetek vezető testületéi.

Tömegesen érkeztek táviratok az ország minden részéből, gyárakból, üzemekből, vállalatoktól, termelő- szövetkezetektől, tudományos intézetekből.

A Dunai Vasmű kollektívája táviratban hangsúlyozza: „A Dunai Vasmű dolgozói és városunk lakói tudatában vannak annak, hogy nyugodt, egyenletes fejlődésünket az a helyes és mindenki által elismert vezetés tette lehetővé, amely 1956 óta jellemzi pártunkat, s az ön nevével forrt össze”. Az Egyesült Izzó dolgozóinak levele megállapítja: „Pártunk az ön vezetésével vívta ki azt a bizalmat, amelyet most élvez”. A Magyar Hajó- és Darugyár dolgozói levelükben hangoztatják: „Vállalatunk

kollektívája saját életének alakulásában naponta érzi a párt és a Központi Bizottság gondoskodását. Töltse el boldogsággal az a tudat, hogy több évtizedes munkássága jelentős hozzájárulás osztályának emberibb életéhez.” Jó kívánságaikat fejezték ki többek között a Láng Gépgyár, a Hungarocamion, a Csepel Autógyár, a fővárosi 3. sz. Építőipari Vállalat, a Ganz Villamossági Művek, a Videoton Rádió és Televízió Gyár, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, a Chi- noin gyógyszer és vegyészeti termékek gyára kommunistái, dolgozói.

„Vannak közöttünk, akik önt útjának első szakaszán ismerték és már akkor megtanulták becsülni szilárd kommunista meggyőződéséért, emberszereteté- ért. Mi azonban, a gyár dolgozóinak túlnyomó többsége már az ország, a párt vezető posztjain ismertük meg. A mi szeretetünk, megbecsülésünk annak a kommunista vezetőnek szól, aki bármilyen poszton is dolgozott, sohasem szűnt meg az embereket szeretni, nem szakadt el tőlük, velük élte át az örömöket, szenvedte át a keserűségeket” — írják levelükben a Duna Cipőgyár dolgozói. A Habselyem Kötöttárugyár távirata azt kívánja a párt első titkárának, hogy „Legyen mindig öröme munkájában, elképzelései, amelyek a béke fenntartását, a kiegyensúlyozott életet és az emberi viszonyok javítását szolgálják, sikerrel

valósuljanak meg”. A Május 1 Ruhagyár dolgozóinak levele megállapítja: „Dolgozóink örömmel és megnyugvással hallották, hogy a párt X. kongresszusán Kádár elvtárs olyan őszinte tisztelettel és nagy-nagy szeretettel beszélt a magyar nőkről, dolgozó asz- szonyokról. Látták, hogy ismeri gondjaikat, élet- és munkakörülményeiket, fájó problémáikat és személy szerint is megtesz mindent azért, hogy egyre könnyebb legyen a dolgozó asszonyok élete”.

Sok szocialista brigád fejezte ki legjobb kívánságait Kádár Jánosnak születésnapja alkalmából, eredményekben gazdag életet, céltudatos munkájához sok erőt, egészséget kíván többek között a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek durvahengerműjének Papp József 21 tagú szocialista brigádja, a Kismotor és Gépgyár Zippemovszky Károly szocialista brigádja, a Bajai Finomposztó Vállalat Petőfi Sándor hatszoros KISZ szocialista brigádja, a Borsodi Vegyikombinát aranykoszorús Április 4 komplex szocialista brigádja, a Tatabányai Szénbányák Március 15 szocialista brigádja.

„Szívből kívánjuk Kádár elvtárs, hogy az eddigiekhez hasonlóan, még sokáig jó erőben és egészségben munkálkodjék velünk

együtt szabad szocialista hazánk felvirágoztatásán, a proletár internacionalizmus jegyében” — írják táviratukban a Szekszárdi Állami Gazdaság dolgozói. A kapuvári Lenin Termelőszövetkezet tagságának levele rámutat: „Párttagok és pártonkívüliek „egyaránt őszinte elismeréssel nyilatkoznak az ön több évtizedes, következetes, harcos munkásságáról, amelyet a szocialista társadalmi rend építése, formálása érdekében kifejtett.” A szegedi Felszabadulás Termelő- szövetkezet távirata így hangzik: „Kívánjuk, hogy Kádár elvtárs még sok évig legyen egészséges és munkáján keresztül legyen öröme társadalmunk egészséges fejlődésében.”

Jókívánságait fejezte ki Kádár János születésnapján sok iskola, egyetem, iparitanuló-intézet művelődési intézmény, KISZ-is- ták és úttörők. Levelekben, táviratokban üdvözölték a KB első titkárát sportszövetségek és egyesületek, így a Magyar Sakk Szövetség és a Vasas SC.

Az egykori VI. kerületi ifik, Kádár János régi harcostársai így írnak: „Ezen a napon visszaemlékezünk a régi, nehéz, de mégis szép időkre, amikor még fiatalokként, ifikként voltunk együtt és harcoltunk a közös ügyért. Az ellenforradalom leverése óta a párt — vezetéseddel — lépésről lépésre jelentős politikai sikereket ér el. Örömmel tölt el mindnyájunkat, hogy 60. születésnapodon erőben, egészségben üdvözölhetünk a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkáraként.”

Kádár János választói, az angyalföldiek, táviratukban hangoztatják: „Meleg szeretettel és tisztelettel köszöntjük, kívánunk önnek nehéz, felelősségteljes munkájához további sikereket, jó egészséget.” (MTI)

A KNEB ÜLÉSE

A tejtermelés és tejtermék- ellátás helyzetéről tanácskozott pénteken a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Dobos István, a KNEB tagja, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője terjesztette elő a jelentést, amely összefoglalja a hét megyében, 22 állami gazdaságban, 177 termelőszövetkezetben, háztáji gazdaságokban és a tejipari üzemekben végzett vizsgálat tapasztalatait. A KNEB a jelentést és javaslatait eljuttatja a szarvasmarha-tenyésztés helyzetével és hatékonyabb fejlesztésével foglalkozó illetékes állami szervekhez.

A bizottság megtárgyalta a KNEB-nek a Minisztertanács elé terjesztendő második félévi munkatervét.

t

k