Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-25 / 121. szám

19Í2. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK rrst »IECY ifCívlan Pártélet A gyümölcsöző tapasztalai cserék fóruma A PARTSZERVEZETEK irányításában, ellenörzé- zésében, segítésében mindig nagy a szerepe a rendszeres párttitkári értekezleteknek. E felismerésnek az alapján fog­lalkozik a Vác városi pártbi­zottság a párttitkári értekez­letekkel mind szervezetileg, mind tartalmilag. Pártunk X. kongresszusa előtt is az volt a jellemző a városi pártbizottság ez irányú tevékenységére, hogy nagy gondot fordított a párttitká­rokkal való törődésre, különö­sen a párttitkári értekezletek­re. A X. kongresszus előtti tit­kári értekezleteinken a helye­sen megválasztott témák, fel­adatok, tennivalók kerültek minden esetben előadásra. Ezeket az előadásokat a párt- titkárok meghallgatták, eset­leg kérdéseket tettek fel, és azokra választ kaptak. E tit­kári értekezletek elsősorban feladat-meghatározók voltak, s a pártszervezetek titkárai rendszeresen tájékozódhattak feladataikról. lyr ÉLYREHATÖAN elemez­tűk azóta a párttitkári ér­tekezletek szerepét, funkcióját a X. kongresszus határozatai­nak tükrében. Ennek alapján arra a következtetésre jutot­tunk, hogy jellegük megvál­toztatásával jelentősen növelni tudjuk szerepüket. Ezért úgy döntöttünk, hogy a titkári ér­tekezletek eddigi feladat-meg­határozó jellegét beszámoltató és feladat-meghatározóvá tesszük. Ez azt jelenti, hogy a városi pártbizottság éves mun­kaprogramjában és féléves munkaterveiben előre megha­tározott témákból a pártkong­resszus, a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság ha­tározatainak végrehajtásáról a párttitkárok havonta rendsze­resen beszámolnak. A beszá­moltatok anyagát összesítjük, levonjuk a megfelelő tanulsá­gokat, és közöljük a pártszer­vezetek titkáraival. Igen ,kedvezőek a tapaszta­lataink erről a módszerről. Egyrészt a városi pártvezetés részére minden esetben általá­nos, alapvető információt nyújt a határozatok végrehaj­tásáról, ezt minden esetben felhasználjuk a megyei párt­vezetés és a városi pártbizott­ság informálására, másrészt jelentősen hozzájárul az adott határozat végrehajtásának el­lenőrzéséhez. T? ENDIífVÜL NAGY IIASZ­1 NA a beszámol tatáénak az is, hogy tapasztalatcserét jelent a pártszervezetek között a különféle határozatok, fel­adatok végrehajtásának helyi módszereiről, megoldásáról. Így tehát sok jó módszer és tapasztalat átadására, illetve átvételére kerülhet sor. E módszer hasznosításának egy példája: a Politikai Bi­zottság 1967. május 9-i hatá­rozatának végrehajtásáról szóló beszámoltatás során is­mertté váltak előttünk a hatá­rozat értelmezésében, végre­hajtásában jelentkező problé­mák. Ezek feltétlenül egyér­telműsítést igényeltek, iiyen feladat adódott a vállalataink­nál dolgozó középvezetők be­állításának gyakorlatában. Nem volt ugyanis egyértelmű a hármas követelmény alkal­mazása. Szükségesnek láttuk tehát, hogy ezt a témát a vál­lalatok gazdasági vezetőivel is megtárgyaljuk. Elmondtuk a beszámoltatás tapasztalatait, és felhívtuk a figyelmüket az e területen jelentkező értelme­zési problémákra. A párttitká­rok és a gazdasági vezetők egyaránt igen hasznosnak ítél­ték meg e határozat ellenőr­zésének, s ebből adódóan a ha­tározat végrehajtása érdeké­ben szükséges tennivalók meg­határozásának ezt a módját. Nemcsak a felsőbb pártszer­vezetek határozatainak végre­hajtásáról számoltatjuk be a titkárokat. Felhasználjuk ezt a módszert arra is, hogy egyéb aktuális feladatok előkészíté­séről tájékozódjunk. 'Tapasztalatunk sze­rint a rendszeres beszá­moltatás felkészülésre, aktivi­tásra, az alapvető párthatáro­zatokkal való törődésre ser­kenti a pártszervezetek titká­rait, pártvezetőségeit. Példáz­za ezt az is, hogy ma már egy­re több párttitkárunk mielőtt az adott kérdésben beszámol­na, mondanivalóját előzetesen megbeszéli a pártvezetőséggel. Ennek alapján tehát nemcsak a párttitkár véleménye, illetve beszámolója, hanem az egész pártvezetőség munkája tükrö­ződik az adott témában. A be­számoltatások után kerül sor minden esetben a feladatok meghatározására. A X. kong­resszus óta e téren is mód­szert változtattunk. A kong­resszus előtt esetenként előfor­dult, hogy négy-öt, általunk alapvetőnek ítélt, feladatot is meghatároztunk, a kongresz- szus után viszont egy, maxi­mum két alapvető kérdésre, feladatra koncentráltunk. A t INDEZEKHEZ csatlakozik a párttitkári értekezletek egy másik fontos formája, az úgynevezett konzultatív titká­ri értekezlet is, amelyeket idő­közönként kötetlen keretben, konzultációs jelleggel rende­zünk meg a pártszervezetek titkárai számára. Ezeken köl­csönösen véleményt cserélünk a pártirányítás, az ellenőrzés, a segítés módszereiről. Az eddigi megfigyeléseink arra mutatnak, hogy a párt- szervezetek irányításának ez a módszere bevált. Korántsem állítjuk azonban, hogy a párt- titkárok értekezletének ez az egyedüli helyes módja. Azt azonban meggyőződéssel te­hetjük hozzá, hogy amióta e módszert gyakorlattá tettük, növekedett párttitkáraink, pártvezetőségeink, és ennek kö­vetkeztében a város párttagsá­gának aktivitása. A továbbiak­ban a beszámoltatások tartal­mának, színvonalának és nem utolsósorban a feladatok meg­határozása színvonalának eme­lésére törekszünk, mert a párt X. kongresszusa határozatai alapján e téren van még sok tennivalónk. Papp József, az MSZMP váci városi bizottságának titkára PEST MEGYE VEZETŐ/ A BNV-N A MEGYÉBŐL HARMINCKILENCEN Ketten, ha szót kapnának i Pénteken kezdődik a szocialista brigádvezetők konferenciája A szocialista brigádvezetők május 26-án, pénteken kezdődő országos konferenciáján a Pest megyében működő szocialista brigádok 39 fővel képviseltetik magukat. A tanácskozáson az alábbi szocialista brigádvezetők vesznek részt: Csonka Antalné, Nagykőrösi Konzervgyár; Ivitz László, Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat; Baji György, Pest megyei Állami Építőipari Vállalat; Csicsó János, Ceglédi Építőipari Vállalat; Nagy József, Pestvidéki Kőbánya Vállalat; Ratkai Antal, Szentendrei Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat; Szendrei Lajos, Pest megyei Közúti Építő Vállalat; Molnár Imre, Göfém; Fabók Rozália, Pestvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat; Horgos Istvánná, Cegléd és Környéke Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat; Kása Ambrusáé, Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ; Kómár Dezsőné, Pest megyei Vendéglátó Vállalat; Nagy Sándorné, AURAS, Budapest; Bozlék János, Agrártudo­mányi Egyetem Tangazdasága, Gödöllő; Pécz Imre, Mezőgép Vállalat, Monor; Galambos Lászlóné, Váci Kötöttárugyár; Kol­lár Jánosné, Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, Budakalász; Szeiffert Imréné, Gyapjúmosó és Szövőgyár, Pomáz; Szentpé- teri Károlyné, Magyar Selyemipar, Vác; Balogh János, Üveg­gyár Huta, Vác; Bodrogi Imre, Ganz Műszerművek Árammé­rőgyára, Gödöllő; Budavári Kálmán, Ipari Műszergyár, Iklad; Draxler Ferenc, Pestvidéki Gépgyár; Kenyeres Ferenc, Magyar Hajó- és Darugyár, Vác; Kischner Istvánná, Csepel Autógyár, Szigethalom; Lebermayer Lajos, Híradástechnikai Anyagok Gyára, Vác; Magyar Józsefné, Egyesült Izzó Képcsőgyára, Vác; Morován György, Ipari Műszergyár, Iklad; Kovák János, Ganz Műszerművek Árammérőgyára, Gödöllő; Stock Márton, Csepel Autógyár; Szabó Jánosné, Magyar Gördülőcsapágy Művek, Diósd; Szeltner Józsefné, Csepel Autógyár; Báné Gyula, MÁV- forgalom, Cegléd; Joó Andor, MÁV-állomás, Nagykáta; Rostás Tibor, MÁV-állomás főnökség, Nagykőrös; Szöllősy Zsófia, MÁV, Gödöllő; Wetzl Ferenc, MÁV-járműjavító, Dunakeszi; Horváth Ferencné, Mechanikai Művek, Törökbálint és Szabó Lajos, Dunai Kőolajipari Vállalat, Százhalombatta. A konferencia résztvevői közül ezúttal két brigádvezetőt mutatunk be olvasóinknak.----------------------- az Erdé­I Ratkai Antal, I szeti Fa- ------------------------- és Ve­gyesipari Vállalat — a volt Szentendrei Kocsigyár — Ba­rátság szocialista brigádjának vezetője kollektívájukat így jellemzi: — Kilencszeres szocialista brigádunk 1962-ben a tmk- műhely dolgozóinak egy részé­ből alakult, s idén másodszor nyerte el az aranykoszorús jel­vényt. összetétele többször változott, de két alapító tagja: [ Laszlovszky János esztergá- | lyos és Czilárik Árpád lakatos ma is köztünk van. Magam ’64-ben lettem tagja, majd rö­videsen vezetője ennek az igé­nyes, összetartó kis kollektí­vának. Nyolcán vannak jelenleg a Barátságban — szoros, igaz barátságban. Nyolcójuk társa­dalmi tisztségeinél, pártmeg- bizatásánál csak a brigádta­gok kitüntetéseit lenne hosz- szadalmasabb felsorolni: szin­te valamennyien a vállalat vagy az iparág kiváló dolgo­zói. A város szépítéséért, a ta­nácsválasztások előkészítéséért végzett társadalmi munkáju­kért annyi elismerést, okleve­let kaptak, hogy kitapétázíhat- nák vele a műhelyük falát; a brigádnaplóban őrzik vala­mennyit. A kérdésre: mit mondana el — ha szót kapna — az or­szágos tanácskozáson, Ratkai Antal azonnal válaszol: — A pedagógusok felelőssé­géről és a szocialista brigádok anyagi megbecsüléséről be­szélnék. Mostanában sok szó esik a hátrányos helyzetű munkás-paraszt gyermekek to­vábbtanulásáról a középisko­lában, és az egyetemen. An­nál kevesebbet hallani a szak­munkásképző iskolák tanulói­nak problémáiról. Pedig köz­tudott, hogy ide a gyengébb tanulmányi átlagú fiatalok ke­rülnek, akikkel még többet, jobban kellene foglalkozniuk a pedagógusoknak. Sajnos — ta­pasztalataink szerint — nem teszik. A szocialista brigádok egyik fontos kötelessége az ipari tanulók önzetlen segítése munkaidőben és azon túl. Olyan esetről viszont még nem hallottam, hogy a szakmun­kásképző iskolák tanárai tár­sadalmi munkában korrepe­táltak volna tanulókat. Miért nem? — A másik kérdés: az anyagi megbecsülés. A szocialista bri­gádokkal szemben magasak a követelmények: élen kell jár­niuk a termelésben, a munka- fegyelemben, a selejt, a pazar­lás elleni harcban; példát kell mutatniuk a szakmai tovább­képzésben, a politikai oktatás­ban, a társadalmi munkában, az önkéntes véradásban, és így tovább. E brigádok tagjai nem Moltima Tegnap a Budapesti Nem­zetközi Vásárra látogatott Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei Párt- bizottság első titkára, dr. Mon­dok Fái, a Pest megyei Ta­nács elnöke, Barinkai Oszkár- né, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Arany István, a megyei tanács vb- titkára és Török Zoltán, a megyei tanács ipari osztályve­zetője. A vendégek először a Pest megyei Műanyagipari Vállalat kiállítását keresték fel, ahol Horváth Ferenc igaz­gató ismertette a vállalat új­donságait. Ezután a tanácsi ipar pavilonjában Bsmáth Ti­bor igazgató tájékoztatta a lá­togatókat a Pest megyei Fém­ipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat bemutatott termékei­ről. A Beton- és Vasbetonipa­ri Művek szabadtéri kiállítá­sán a szentendrei gyár hídge­rendáját, gravitációs csöveit és mozaiklapjait láthatták a vendégek Maukner Boldizsár­nak, a szentendrei gyár igaz­gatójának ismer­tetőjével. A Pest megyei ipari szö­vetkezetek ter­mékbemutatóján Boross Gyuláné dr., a KISZÖV me­gyei elnöke fogad­ta a látogatókat alak elismeréssel szóltak az aszódi, péceli, a gyáli, a a törökbálinti, a nagymarosi, az érdi, a gödöllői, a dabasi, a nagykő­rösi termékekről és a Dunalcanyar Vegyes Ktsz kiál­lított áruiról. A bemutatón a gyer­mekjátékoktól a hegesztőgépig, a transzformáto­roktól a konzerv­mosó berendezésig minden cikk helyet kapott. A vendé­gek utoljára a könnyűipari pa­vilonban a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat ru­A megye vezetőit a Pest megyei Műanyagipari Vállalat igazgatója tájékoztatta a kiállított termékekről. háit, táskáit nézték meg, itt Édes István igazgató fogadta őket. Munkatársunk tegnap az Irodagéptechnikai Vállalat pa­vilonjába látogatott, ahol Hek- li Gyula kereskedelmi főosz­A Cyklop cég villámgyors újságkötöző gépe egy perc alatt tíz csomag újságot kötegel. Foto: Urbán tályvezető-helyettes ismertette a látnivalókat: — A vállalat tevékenységi köre: az országos szervizszol­gáltatás, a kooperációs gyártás nyolc órát töltenek naponta a családjuktól távol, hanem sok­kal többet. Szabad idejüket a közösségre, a társadalomra ál­dozzák. Gk nem érnek rá „ma- szekolni”, másodállás után nézni. És mit kapnak mind­ezért? Fejenként 210 forint pénzjutalmat a múlt évi mun­kájukért. Ennyi jutott a má­sodik aranykoszorús jelvény­hez. A műhelyünk május el­sején szocialista műhely cí­met nyert. Hatodszor! A pénz­jutalom szétosztásakor kide­rült, hogy egy dolgozóra 90 forint jutna. Nem is osztottuk szét. Majd csapunk belőle egy kis ünnepséget. — Most azt gondolja: szűk­markú a vállalat vezetősége. Nem így van: a munkásosz­tály nemzetközi ünnepén ősz- szesen 80 ezer forintot fizettek ki a különböző jutalmazások­ra, a nyereségalap terhére. Többre nem futja: kis válla­lat vagyunk, de a feladatok, követelmények nálunk is na­gyok ... I Magyar Józsefnéről | mintáznám — ha szobrász lennék — a munkásasszony portréját. A munkában szor­galmas, a közösség ügyei iránt érdeklődő munkásasszonyét. Tíz esztendeje dolgozik az Egyesült Izzó váci képcsőgyá­rában, s alapító tagja a ka- tódcsőgyártó műhely Petőfi Sándor szocialista brigádjá­nak. Kezdetben egyetlen bri­gádba tömörült a műhely, később különváltak a fiata­lok és az „öregek”. — Én az öregek brigádját vezetem, ha jól számolom, már nyolc esztendeje. Tizen­öten vagyunk, 11 nő és négy férfi, mint egy népes család. Úgyis szólítanak: szüle. Sietve tisztázzuk, hogy ez inkább a familiáris szeretet jele — hiszen Magyarné ép­pen félúton jár a negyedik és ötödik X között —. mint­sem a korának kijáró tiszte­leté. — Most különben is a visz- szafiatalodás időszakában va­gyok — közli nevetve —, kisdiák lettem: idén végzem az általános iskola hetedik osztályát. Látja, ez megérde­mel néhány jó szót: az üzem házhoz hozta az iskolát! Aki még így sem hajlandó tanul­ni, az igazán magára ves­sen. — Melyik a kedvenc tan­tárgya? — egy diáktól ezt feltétlenül illik megkérdezni. — A matek — mondja ha­tározottan, amiért fokozott tisztelettel nézek rá. A Petőfi Sándorról elneve­zett ötszörös szocialista — ezüstkoszorús — brigád tag­jai nemcsak a munkában tar­tanak össze, hanem az ön­képzésben, s a szórakozásban is. — Három éve „rákaptunk” az országjárásra. Először Egerben voltunk — az a vi­dék a szőkébb hazám —, az­tán Sopronba, Pécsre tettünk egy-egy feledhetetlen kirán­dulást. Mostanában megint tervezget a brigád: idén ho­vá megyünk, szüle? — fag­gattak éppen a minap. — Mindenekelőtt az orszá­gos konferenciára — kanya- rítom vissza a beszélgetés fonalát, kiinduló pontjához. — Miről beszélne legszíveseb­ben a tanácskozáson? — Két dologról: a szakma- tanulás fontosságáról — bár lennék fiatalabb tíz évvel, én is feltétlenül kitanulnék va­lami érdekes, bonyolult szak­mát — és a nők bérezési egyenjogúságáról. Mert az még csak cél — de nem va­lóság. Az üzemünkben felvet­tek néhány asszonyt olyan munkakörbe, amit korábban csak férfiak töltöttek be. Az órabérük 7,80 forint. A fér­fiaké 8,30. Azonos munkáért! Hát igazság ez? — Szólt már ezért a terme­lési tanácskozáson? — Mi az, hogy! Nem kell engem félteni, megmondom a magamét. Csak az baj, hogy hiába. Remélem, a konferen­cia előbbre visz ebben a kér­désben. Mert különben — nesze neked, egyenjogúság! Nyíri Éva és a kereskedelmi forgalom lebonyolítása. Az országban 29 üzemegységünk működik: közülük Vácott szervizünk, Nagykőrösön gyárunk. Évi szervizforgalmunk csaknem 220 millió forint. Az osztrák Kores céggel együttműködve Nyíregyházán készítjük az író- gépszalagokat — évi 600 ezer darabot. Itt mutatjuk be a Nagykőrösön gyártott kis iro­dagépeket. Az Olivetti céggel kooperációban készítik az elektromos összeadó gépet és a duplex típusú kis könyvelő­gépet, melyet tavaly kezdtek el Kőrösön gyártani, s eddig 2 ezer darab készült belőle. Egyébként a berendezés irán} érdeklődik a Magyar Nemzeti Bank, valószínű, hogy nagyobb mennyiségben vásárolnak majd a BNV után. Újdonság a Calcorex kézi számológép továbbfejlesztett változata, a Multima 403, mely jugoszláv kooperációban készül Nagykő­rösön. Ez kisebb s szebb előd­jénél, még idén 500—1000 da­rabot hozunk belőle forgalom­ba. Saját fejlesztésünk: az Olivettí-dupleyet .lyukasztóval kombináltuk, így a könyvelési adatokat rögtön lyukszalagra lehet venni. Most még csak a mintadarabot mutatjuk be. j Az NSZK Cyklop-cég kor­szerű pántoló- és kötözőberen- dezései aratták a legnagyobb sikert tegnap a vásárlátoga­tók körében, hiszen működés közben láthatták, hogyan is le­het a modem technika segít­ségével, a kézi munkát kikü­szöbölve villámgyorsan köte- gekbe rakni a csomagokat, az újságezreket. Ezekből a be­rendezésékből eddig 25 műkö­dik Magyarországon, de körül­belül háromezerre lesz a ké­sőbbiek folyamán szükség — az üzleti tárgyalások most folynak. Az Ampag-Rapid gyártmány tíz csomagot egy perc alatt köt össze, a kötözés mérete állítható. Az utóbbi években a világ 45 országába 10 ezer ilyen gépet szállított a kölni cég. Tegnapi értesülésünk: a Ki­váló Áruk Fórumán az ikladi Ipari Műszergyár automata kézszárítója is megkapta a megkülönböztető minőségi jel­zőt. T. E. Félidőben: félmillióan Az 1972. évi Budapesti Nemzetközi Vásár szerdán félidejéhez érkezett. A HUNG- EXPO vezetőitől kapott elő­zetes tájékoztatás alapján a vásár eddigi — -eredményeiről megállapítható, hogy a BNV ’72 teljesíti a számára meg­jelölt feladatokat, betölti hi­vatását. A gazdag bemutató tanúsítja, hogy a vásár való­ban ösztönöz a hazai ipar ex­porttermelésének fejlesztésé­re, a nemzetközi kooperáció­ra, elsősorban a szocialista integrációra. A gyorsjelentés szerint a BNV első öt napján 451 ezer látogató tekintette meg a nagyszabású termékbemuta­tót. Az érdeklődés napról napra fokozódik, s ezt érzé­kelteti, hogy kedden 106 ezer látogató járt a vásárban, szerdán délben pedig megér­kezett a félmilliomodik ven­dég. t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents