Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-25 / 121. szám
4 1972. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK Nyár Zefoegényben Már 1972—73-ru készülnek Esztendők távlatából már nehéz lenne megállapítani, tulajdonképpen kié is volt az ötlet s a kezdeményezés: a megye vásárolja meg Szőnyi István, Kossuth-díjas festőművész zebegényi házát az ihlető szépségű parkkal egyetemben. Ügy gondolom, nem az illető neve az érdekes, hanem sokkal inkább az a tény, hogy alig öt esztendő alatt nemcsak országos, hanem nemzetközi hírűvé vált egy nagy művész gazdag öröksége. Amikor a megye megvásárolta Szőnyi István egykori lakóházát, még csak az volt a cél, hogy múzeumot alakítsanak ki benne. Arra még nem mert gondolni senki, hogy alig néhány esztendő alatt nyaranta képzőművészek kedvelt találkozóhelyévé lép majd elő. Pedig ez történt. 1968 nyarán megkezdte működését a Szőnyi István nyári képzőművészeti szabadiskola. Kossuth-díjas profesz- szorok — Hincz Gyula, Somogyi József, Pátzay Pál, Gorka Géza és mások — vezetése mellett fiatalok és már kevésbé fiatalok érkeztek a festői szépségű parkba, és állitották fel festőállványaikat, hogy újra és újra megörökítsék a maguk gondolataira fogalmazva mindazt, amit a mester egykor már ugyanitt megalkotott. Talán csak a híres kerti pad nem került ismét a vásznakra, tiszteletből és alázatból: annak úgy kell tovább élnie, ahogyan Szőnyi István látta, ¥ örökítette meg. Egyre többen Hatvannégyen kezdték az első nyáron, százketten folytatták a következőn, tavalyelőtt és tavaly pedig már kétszázan jöttek el az ország legkülönbözőbb tájairól, sőt a határokon túlról is, hogy két va^y négy hetet töltsenek el á‘ park' évszázados fái között, rajzoljanak, fessenek, szobrokat készítsenek, ismerkedjenek az alkalmazott grafika és a kerámiakészítés művészetével. Zebegény, amely néhány esztendővel ezelőtt még csak szépségéről és csendjéről volt híres, és vonzotta a pihenni és felüdülni vágyó embereket, új nevezetességgel gazdagodott. Múzeumát egy esztendő alatt több mint húszezren látogatták meg. Nem véletlenül. Ez a múzeum sokkal többet kínál annál, amit a múzeumok többségében kap a látogató. Itt, miközben Szőnyi István művészetének legjavában — A kerti pad, Zebegényi temetés — gyönyörködik, bepillantást nyerhet a művész életébe, sőt művészetének műhelytitkaiba is. Láthatja egykori lakószobáit, ugyanúgy berendezve, mint halála napján volt, műtermét, a rézkarcok készítéséhez berendezett műhelyét. S ha a látogató még bensőségesebb kapcsolatot kíván kötni egy nagy művész örökségével, megtekintheti Kollányi Ágoston filmjét, amelyet Szőnyi Istvánról készített. Mert ez a múzeum nemcsak egy nagy művész életét és munkásságát őrzi, hanem gazdag ismeretanyaggal bővíti a látogatók művészeti ismereteit. Bizonyság rá, hogy a legkülönbözőbb művészettörténeti és művészetelméleti előadások, irodalmi estek, sőt szabadtéri hangversenyek színhelye is volt már az elmúlt öt esztendő alatt. Fiataloké a park Az idén nyáron ismét megrendezik a képzőművészeti szabadiskolát. Kétszáz résztvevővel. Hogy kik lesznek a szerencsések? Nem tudni még. Csak annyit, hogy már az elmúlt esztendőben is többszörös volt a túljelentkezés. A megnyitó napjától azonban még majd két hónap választ el minket. Ennek ellenére már ma is élettel teli a park. A dombtetőn felállított faházakban néhány nap óta száz fős diákcsoportok váltják egymást. Amit az utazási irodák mind ez ideig még nem tudtak megvalósítani, az itt Zebegényben valósággá vált. Kilencvenkét forintért igen gazdag kétnapos programmal várják és fogadják az ide érkező fiatalokat. Hogy mi minden fér bele ennyi pénzért rövid két napba? A verőcei Gorka Kerá- miamúzeum, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum és a szobi Börzsöny Múzeum megtekintése. Kollányi Ágoston Szőnyi Istvánról és Gorka Gézáról készült színes filmjének vetítése. Zenés irodalmi est a múzeum parkjában. Ki nyer ma? vetélkedő. Tábortűz. És természetesen szállás és étkezés. Kérdem én, s úgy gondolom, joggal: vajon melyik utazási irodánk rendelkezik ilyen olcsó, ugyanakkor gazdag és sokszínű programmal? Hét végi hangversenyek Egyszóval: május elejétől június közepéig a fiataloké a zebegényi park. Június 26- án a Pest megyei rajztanárok és szakkörvezetők nyári telepe nyílik itt. őket követi július 6-án az esztergomi városi úttörőház képzőművész szakköre. Július 10-től auIdén második alkalommal rendezik meg a nagybörzsönyi napokat. A Magyar Természetbarát Szövetség VII. kerületi szervezete és a községi tanács közösen gondoskodnak a kétnapos, május 27—28-i program lebonyolításáról. Budapesten az MTSZ megbízásából dr. Csizmarik Zoltán, a községi tanács és a termelőszövetkezet közösen munkálkodnak a kétnapos majális sikerén. Már eddig 450 ven- , dégágyat biztosítottak, a termelőszövetkezet pedig a várható mintegy 1500-as létszámú kiránduló ellátásáról gondoskodik vadételek felszolgálásával és büfével. A nagybörzsönyi napokat szombat délután 3 órakor a Hunyadi téren Balog! István tanácselnök nyitja meg. Ekkor nyílik az általános iskolában berendezett helytörI gusztus 6-ig a nyári képző- művészeti szabadiskola hallgatói veszik birtokukba a parkot, majd pedig a Komárom megyei képzőművészek következnek, hogy végül ismét a diákok zárják a sort szeptember hónapban. Mindez egy múzeum gondozásában, amely önmaga gondoskodik fenntartásáról! S hogy még változatosabb legyen a nyár, május 27-töl kétnapos „Zenés hétvége’’ programokat szerveznek száznegyvenkilenc forintért. Az első alkalommal a verőcei és zebegényi múzeum megtekintésén kívül Czigány Györgynek, a Magyar Rádió főmunkatársának vezetésével hangversenyt rendeznek Ágai Karola, Kertész Lajos és Szendrey-Karper László közreműködésével. Rövidesen presszó is nyílik a múzeum területén. Nem vendéglátó vállalat üzemelteti majd, mivel a presszó iparengedélyét a Szőnyi István Emlékmúzeum Baráti Köre kapta. Így ennek a haszna is a múzeumot gyarapítja, s teszi lehetővé az eddigieknél is gazdagabb programok szervezését. Prukner Pál téneti kiállítás is. A nevezetességek megismerésére 5 órai kezdettel a vendégek sétát tehetnek idegenvezető kíséretében. A községnek két műemlék temploma van, s látható még egy ősi vízi malom, valamint helyreállítottak egy eredeti régi parasztházat, korabeli berendezéssel. Este szabadtéri előadás lesz a strand területén. A község régmúltjából megőrzött dalokat-tánco- kat mutatják be, majd a napot tábortűzzel zárják. Másnap, vasárnap 11 órakor Peskó György orgonaművész és a vakok Homérosz kórusa ad műsort a Szent István templomban. Napközben többféle kirándulási alkalom nyílik. A nagybörzsönyi napok záróünnepsége délután 4 órakor kezdődik. Szakmunkásképző iskolák el kövei käzö tanévének munkarendje A szakmunkásképző iskolák 1972—73-as tanévének munkarendjéről intézkedik a munkaügyi miniszter most megjelent utasítása. Ennek értelmében ezekben a tan- intézményekben az új tanév szeptember 1-én ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét. Az első tanítási nap — elméleti és gyakorlati oktatásra egyaránt — szeptember 2. Az elméleti oktatás ' szorgalmi ideje két tanítási félévre oszlik. Az első január 31-én zárul. A második félév a január 31-ét követő első munkanapon kezdődik és a — turnusos képzést kivéve — június 8-án fejeződik be. A gyakorlati oktatás június 8 után — a szakmunkásvizsga előtti felkészülési időt és a nyári oktatási szünetet kivéve — a hét minden munkanapján folytatódik. A téli szünet 1972. december 22-től 1973. január 7-ig, a tavaszi pedig 1973. április 5-től 14-ig tart. Az utasítás — sok más egyéb között — kiterjed a tantestületi értekezletekre s a vizsgák rendjére, a felvételre, be- iratásra is. Ezek szerint a beszámoltató rendszerű oktatásban részt vevő tanulók félévi vizsgáit, az osztályozó értekezletet, év végi vizsgáit pedig a június 8-át megelőző napokon kell megszervezni. Foglalkozik az utasítás a szakmunkástanulók üdültetésével, s egyéb intézkedéseket is tartalmaz. Zenélő diákok HÁROM ELŐADÁS A váci állami zeneiskola „B”-tagozatos növendékei ebben a hónapban három hangversenyt adnak a zeneiskola nagytermében. Ma Bach-, Beethoven-, Chopin- és Bartók-műveket tolmácsol Bogyai Györgyi, Futó Katalin, Kovács Edit, Robotka Ildikó, Te- sánszki Judit, Várszegi Katalin. A második hangversenyt holnap, a harmadikat pedig 31-én, szerdán rendezik meg. Az előbbin hét, az utóbbin hat fiatal zenész lép fel. MÁJUS 27-28: Nagybörzsönyi napok FŐVÁROSI SZÍNHÁZI ESTÉK ígéretek, ígéretek! Neil Simon bemutató a József Attila Színházban Az ígéretek, ígéretek! című musicalt 1969-ben New Yorkban, a szórakoztató nagyipari bombaüzletek világközpontjában, a Broadway-n mutatták be. Jó business lett belőle, mert a szórakoztatóipar tőkései teljesen biztosra mentek: egy világsikert aratott filmből, a nálunk is vetített Legénylakásból, a jó író, Billy Wilder műveiből írta Neil Simon színpadi siker- és mesterember. Bizonyára nálunk sem lesz rossz üzlet ez a darab Ungvári Tamás — és a dalszövegek Szenes Iván — fordításában. Aki látta a Legénylakást, tudja, hogy a darab egy fiatalemberről szól, aki hivatalban dolgozik, garzonlakása van, amelynek kulcsát főnökeinek átadja, hogy randevúikat ott bonyolítsák le; cserébe a hivatali ranglétrán való feljebbjutást reméli. Természetesen ai fiatalember is áhítozik randevú, sőt szerelem után, s természetesen vágya be is teljesedik a darab végére: összekerül a lánnyal, akit szeret. Ennyi a mese, ám egy musicalnél nem is ez számít — a világhíres Hairnek még eny- nyi története sincs —, hanem a zene, az ének, a táncok, a látvány. A zeneszerző Bún Bacharach a musical nagy mestere. A mesterek sincsenek azonban mindig formában, Bacharach hullámvölgyben lehetett, amikor ezt a zenét szerezte. De várjuk csak: a muzsikát meg is kell szólaltatni, lehet, hogy a Bolba Lajos vezette zenekar nem engedte csillogni a számokat, vagy az énekesek, a musicalszínészek szólaltatták meg halványabban? Ez is lehet, mert énekelni sem tud minden prózai színész, sőt táncolni sem. Van persze, tánckar is — négy fiú, négy lány —, de a színház lehetőségei útját állják, hogy a musical műfaji sajátosságai kiteljesedhessenek: a látvány, a sok mozgás, az illúziót keltő énekszámok természetesen a dekoratív, ötletes díszletek segítségével — Jánosa Lajosnak megmondhatták, hogy takarékoskodjon a díszletekkel — és a bombajelmezekkel —, Vágó Nellit is figyelmeztethették, hogy csak egyszerűen, visszaI fogottan a jelmezekkel ... Az előadás tehát a látvánnyal, az ötletes ének- és táncszámokkal adós maradt. Vagyis a musi- I callel. Viszont társadalmi tanulság bőven akadt. Az amerikai kéjvágyó főnökök könyörtelenül kihasználják alárendeltjeik helyzetét. Bizony. S egy tiszta, becsületes fiatalember arra kényszerül, hogy bűntárs legyen a házasságtörésekben. Bizony. S így tovább ... A főszereplő Bodrogi Gyula végig a színpadon van, dicséretes visszafogottsággal játssza sok századik „bodro- gis” szerepét. Partnere, Bodnár Erika nem neki való szerepet kapott. Makay Sándor ope- rettes manírokkal játssza a hivatali nagyfőnököt. A legjobb Margittai Ági és Csákányi László, akik érzik és kihasználják a musicalben levő lehetőségeket. A rendező Berényi Gábor nem tudott musicallégkört teremteni, s ebben nemcsak ő a hibás, hanem a színház lehetőségei — illetve a rossz darabválasztás. Berkovits György HETI FILMJEGYZET Rabszolgák Jelenet a Rabszolgák című filmből. A kritikus mindig bajban van, ha olyan filmről ír, amelyről elmarasztaló a véleménye, ám azt is tudja, hogy a mozinézők nagy többségének mégis tetszeni fog. A Rabszolgák, ez a színes, szélesvásznú amerikai film most ilyen helyzetet teremtett. Csaknem bizonyos ugyanis, hogy ez az érzelmes neger rabszolgatörténet, a múlt század közepének Amerikájából vett figuráival, meséjével, egzotikus színeivel és miliőjével úgy hat majd a moziban, mint valami, ami nagyon igaz, nagyon mély és nagyon megható. Hogy is ne, amikor van benne becsületes, jószívű fehér farmer, aki kényszerűségből eladja legkedvesebb és legjobb rabszolgáját, meg van benne naivan hűséges, vallásos, csupajó néger, meg néger rosszlány, kitartójával, az értelmes, ámde cinikus és iszákos kapitánnyal, s van benne sok néger gyapotszedő, néger dal, tánc, menekülés, üldözés, lázadás, ül- tetvényfelgyújtás, megtérő hitetlen és hitehagyó hívő, szerelem a néger rosszlány és a csupaszív, ám naiv néger főhős között, elvi vita a fehér ültetvényesek között a rabszolgaság mikéntjéről és hogyanjáról, valamint igazi férfiak után epekedő, forróvérű, szép fehér ültetvényesnék. Mindez kellő lendülettel, némi izgalommal, sok színnel (és rengeteg sablonnal) megcsinálva. S mégis azt kell mondanom, a Rabszolgák nem jó film, sőt, nem is egészen becsületes a nézőivel (legalábbis a magyar nézőkkel) szemben. Herbert J. Biberman rendező ugyanis, lényegében jó és helyeselhető szándékát — nincsenek jó és rossz rabszolga- tartók, nincs jó és rossz rabszolgaság, csak rabszolgaság van, es ez ellen imával, jóhiszeműséggel, megalázkodással és tűréssel nem lehet lázadni, s nem lehet változtatni sem rajta — olyannyira múlt századi édeskésségbe agyazva adja elő, hogy elképzelései helyenként önmaguk ellen fordulnak. A néger rabszolgaságot ábrázoló művek klasszikusa, Beecher- Stovoe könyve, a Tamás bátya kunyhója szemléletét megírása idején, több mint száz évvel ezelőtt, az amerikai polgárháború és a rabszolgák felszabadítása előtt, el lehetett fogadni, mert romanti- kus stílusa mögött a rabszolgák életének megdöbbentő tényeit tárta fel. Ma, 1972-ben azonban, egy ilyen múlt századi rabszolgatörténetben is kötelező a kritikai szemlélet, a kérdés történeti hűségű, félrevezető érzelmes- kedésektől mentes kezelése. A Rabszolgák ezzel szemben jóformán semmit nem tesz ezért a hitelért, a sablonok legveszélyesebbjeit használja, mert igaznak igyekszik feltüntetni a szirupos érzelgősséget, s a könnyzacskókra kíván hatni a négerkérdésben mégiscsak (legalábbis ma már) fontosabb ész és értelem helyett. S mivel nálunk a nézők nagy többsége a rabszolgakérdés, sőt az egész amerikai négerkérdés gyökereit nem túlzottan ismeri, ez a film félrevezető, mert a kevésbé tájékozottakban azt a hitet kelti, hogy most valami nagyon igazat, nagyon mélyet és meghatót látott. Holott erről sző sincsen, sajnos, és ezen néhány kitűnő színész — a romlott fehér ültetvényest játszó Stephen Boyd, a néger főhőst, Lukét alakító Ossie Davis, és a szép néger rosszlányt megszemélyesítő, buja testiségében is kecses Dionne Warwick — sem tud segíteni. A holnap lovasai Szamed Vurgun, a nagy azerbajdzsán költő befejezetlenül maradt, a Kornszomol- ról szóló poémája alapján készült ez a szovjet—azerbajdzsán film. Cselekménye a polgárháború éveiben játszódik, s arról szól, miképpen küzd hét fiatal komszomolis- ta azért, hogy a vadregényes hegyek között fekvő kicsiny faluban, Pej kaniában megszilárdítsák a szovjethatalmat, elűzzék Geraj bég fehér banditáit, s a hajdani földesúr, a bég ellenére, elindítsák a mezőgazdaság kollektivizálását, s a termelést. Vurgun poémája a népesség hangvételét idézően rajzolja meg a hét igaz, a hét komszo- molista alakját, s történetüket is úgy bonyolítja, hogy fordulataiból sugárzik a költő pártos hite, de a népköltő naiv mesélő kedve is. Ebből a drámai szálakkal átszőtt tiszta lírából a film sokat megőriz, de mégsem tudja egészében visszaadni Szamed Vui'gun eredeti szándékait. A mese egyes fordulópontjai többnyire sematikus megoldásokat mutatnak, nemkülönben a hősök alakjai (pozitív és negatív hősök egyaránt). Ezt az erősebb tipizálásra hajló népmeséi jelleg sem mindig indokolja. így aztán csak a nagyon szép operatőri munkát, a kétségtelenül nemes eredeti elgondolást és a látványos harci jeleneteket dicsérhetjük igazán Tofik Tagi-Zade rendező filmjében. Egy végzetes nap Ez a bolgár film (Kirill nincsen rendező alkotása) is kalandfilm, ha a lényegét tekintjük, akárcsak az azerbajdzsán alkotás. S bár cselekménye a második világháború alatt játszódik, erényeiben is, hibáiban is meglepően hasonlít A holnap lovasaira. Itt egy bolgár ellenállási csoport küzdelméről van szó, a német megszállás alatt, s a végzetes nap annyiban is tragikusnak bizonyul, hogy ugyanazon a napon esik el két fivér, meg az a katona, akinek az a bűne, hogy fegyvert szerzett az ellenállók-; nak. Eléggé közismert téma, sajnálatos módon sablonos és körülményes megvalósításban, noha Ilincsev megpróbálja úgy mozgatni hőseit, hogy a környezetük hiteles legyen — ezzel azonban tovább lassítja a filmet. Takács István
