Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-21 / 118. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CEGLfcD VÁROS RfeSZ! XVI. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1972. MÁJUS 21., VASÁRNAP Elismerik és segítik a nőbizottságokat Sok évtizedes múltra tekint vissza a nők egyenjogúságáért folytatott harc, s bár számtalan jó irányú változás következett be, van még mit tenni a nők szociális és gazdasági helyzetének javítására. A megalakult nőbizottságok a további javítás útját egyengetik, az 1013/70-es, sokszor emlegetett májusi kormányhatározat szellemében, az MSZMP KB határozata alapján. A ceglédi járásban köztudott, hogy a községekben, s kisebb szektorokban, a termelőszövetkezetekben, gondos előkészítés után készültek el a nőbizoltsá- gok tervei, összehangolva a tanácsok a munkahelyi párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetőségek által készített és a közösség által elfogadott tervekkel. Szinte nem volt olyan zárszámadó közgyűlés egyetlen tsz-ben sem, ahol ne szóltak volna a nőbizottságokról, azok munkájáról, kiemelve a legsikerültebb akcióikat, valóra váltott terveiket. A mindennapi munkán túl sok száz ceglédi járásbeli nő dolgozott társadalmi munkában a vietnamiaknak szánt takarók készítésekor. Terveikből kitűnik, hogy valamennyi községben megrendezik az öregek napját, gondjuk van a nemzetközi gyereknap előkészítésére. Abonyban a nőbizottság tevékenyen részt vesz a társadalmi események szervezésében. A ceglédberceliek terveik közé sorolták a népi hagyományok őrzését és megörökítését, a kocsériak, törteitek színházbérieteket vásároltak, hogy asszonytársaik a drámairodalommal, a színházba járás élményével is megismerkedhessenek. Dán- szentmiklóson a Micsurin Tsz nőbizottsága a szocialista brigádokkal karöltve tevékenykedik: a közös gazdaságban dolgozó nők közül szinte minden második szocialista brigádtag. Legutóbb a rossz anyagi körülmények közt élő családokat keresték fel, és azonnali segítségben részesítették őket. Törteién és néhány más községben, a nőbizottság javaslatát elismerve és kérését teljesítve, nyáron korábban kezdik és később fejezik be a napot az óvodákban, hogy a szülők nyugodtan végezhessék fontos teendőiket. Azt az anyagi különbözetet, amely ezért az óvoda részére jár, a termelőszövetkezetek biztosítják. Az óvodai felvételek döntéshozatalában is van szava a nőbizottságnak. Általában kéthavonként tartanak üléseket melyeken megbeszélik, hogyan sikerült végrehajtaniuk feladatukat, s mi lesz, a következő, legf.on- tosabb tennivaló. Észrevételeiket, javaslataikat átadják a tanácsok vagy a gazdasági egységek vezetőinek, s utánajárnak, mi lesz az ügy sorsa. A gazdaságok vezetőségi ülésén mindig helye és szava van a nőbizottság képviselőjének, s szava van akkor is, amikor a nők bérezéséről, munkáÁgaskodó arany oroszlán Kik használhatják a város címerét ló emléktárgyakon, a tanácsi üzemek egyes, kiváló, jellegzetes termékein feltüntethetik az oroszlános városcímert. Esetenként a címerhasználatra a városi tanács elnöke jogot adhat olyan cégeknek, intézményeknek, melyek nem tanácsi érdekeltségűek. A kiadott engedélyekről természetesen nyilvántartást vezetnek. A város címerét hiteles alakban, az ábrázolás hűségének, a méretarányoknak és a színeknek pontos megtartásával szabad használni. Az oroszlános ceglédi városcímerrel kapcsolatos szabály- sértés büntethető, pénzbírsággal sújtható. Az eljárás végrehajtása az igazgatási osztály hatáskörébe tartozik. A címert jogtalanul, engedély nélkül előállítani, forgalomba hozni, használni nem szabad. „Cegléd város címere: arany szegéllyel egybefogott, azúrkék színű, ívelt pajzsban, jobbra fordult, ágaskodó, mellső lábaival a pajzs szegélyének támaszkodó, nyelvét kiöltő, kétfarkú, aranyszínű oroszlán”. A városi tanács 1/1972. számú rendelete, a címer képéről és a használatára jogosító felhatalmazásról, májusban lép tt életbe. Hosz- szú időt vett igénybe a kutatómunka a címer hagyományos, ponto. formájának meghatározására, míg a döntés megszülethetett. Az arany oroszlános ceglédi városcímert hatósági tevékenység és eljárás során nem lehet alkalmazni, csak díszítő vagy utaló jelkép lehet, például protokolláris rendezvényeken, díszoklevélen, emléklapon, kitüntető, vagy emlékérméken. A városi tanácselnök kizárólag protokollcél- ra készült levélpapírján, Cegléd történetével, életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, az idegenforgalmi propaganaában, a városra utaRuhaípari szakközépiskola A fiatal szakmunkások, a már felszabadult ipari tanulók örömmel fogadták a hírt a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyárában: ősztől kihelyezett ruhaipari szakközépiskola leisz a városban, esti tagozatú. Eredményes négy év után, szakérettségi bizonyítványt kapnak a növendékek. Eddig már több mint hatvanan érdeklődtek az új továbbtanulási lehetőség iránt, ami arra vall, hogy akár kát osztályt is lehetne indítani. juk könnyítéséről, munka- beosztásuk elrendezéséről van szó. Szerteágazó, sokrétű és nem mindig látványos az a munka, ami a nőbizottságokra hárul. Eredményeiket úgy tudják elérni, ha a közösségtől kellő támogatást is kapnak, a vezetőktől pedig a biztató szavakon és az eredmények elismerésén túl, segítséget. Mint általában tapasztalható a ceglédi járásban: egyikben sincs hiány. E. K. „Kicsoda, micsoda?“ Nyársapáton Május 23-án, este hat órakor, a nyársapáti községi könyvtárban „Kicsoda, micsoda?” címmel rendezik meg a felnőttek vetélkedőjét. A járási könyvtár könyvvel ajándékozza meg a győzteseket. A szövetkezetek önálló társulása A jobb húsellátásért Csatlahmanah-e ns alberiirsai tsa-ekj* AZ IDEI TAVASZON a Szövetkezetek önálló Közös Húsipari Vállalkozása (a továbbiakban SZÖVÁL) birtokába került a korábban a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet által fönntartott albertirsai húsüzem. La- josmizsén hét szövetkezeti gazdaság, egy ÁFÉSZ és a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet kötött megállapodást az együttműködésre, amelynek célja: a lakosság jobb ellátása. A két albertirsai gazdaság, a Dimitrov és a Szabadság termelőszövetkezet, valamint a helybeli ÁFÉSZ szintén most fontolgatja a csatlakozást. A minap felkerestük a húsüzemet, ahol Huszár Géza Igazgatótól kaptunk tájékoztatást. Miközben megtekintettük a vágóhidat, elmondotta, hogy április elsejével vette át a SZÖVÁL a telephelyet, s azóta naponta 15—20 hízott sertést vágnak le, illetve dolgoznak fel. Időnként lovat is kapnak. Jelenleg hat szakmunkást és tizenegy segédmunkást foglalkoztatnak. A higiéniai követelményeket igyekeznek megtartani, és olyan technológiát követnek, amely lehetővé teszi, hogy készítményeik házias zsinatukért legyenek kapósak. A hagyományos eljárásokat éppen ezért tartották meg. A sertéseket perzselik, a zsírt tejjel sütik, s ettől lesz finom a tepertő. Bálint Dávid személyében tapasztalt szakember került a termelésvezetői posztra, ő fűszerezi a gyulait, a főző- és sütni való kolbászt, a hurkát, kenőmájast és egyéb készítményeiket. A pácoló pincében garmadában a szalonna. A páclét befogadó kádak nemrég készültek el. A készáruraktárban szállításra várva lóg a kolbászok regimentje és sok más jó falat. Áruval tele a korszerű hűtőkamra is. Az üzemben azt tapasztaltuk, hogy az előírásoknak megfelelően, iparszerűen folyik a termelés. Huszár igazgató elmondotta, hogy a második félévben tovább növelik a vágóhíd teljesítőképességét. Ekkor már naponta harminc sertést vágnak le és dolgoznak fel. Természetesen több hentesre és kisegítőre lesz szükség, 28— 30-as létszámra. A jelenlegi munkahely bővítésére is gondolnak. Megnagyobbítják a feldolgozó épületrészt, a pincében kazánt helyeznek el, bővítik a kászáruraktárt és a hűtőteret. Minderre megvan a lehetőség. Természetesen a munka jellege és a fennálló követelmények megkívánják, hogy megfelelő pöi és férfiöltözőket alakítsanak ki, gondoskodjanak korszerű tisztálkodási és étkezési lehetőségről. Termékeiket elsősorban azon a területen forgalmazzák, ahol „részvényeseik” laknak. így a vásárlók a Vörös Csillag Termelőszövetkezet húskészítményeket árusító ceglédi boltjában, a földmű- vesszövebkezeti üzletekben, fűszer- és csemege-, illetve húsüzletekben is megtalálhatják gyártmányaikat. A TŐKEHÚS ÁRUSÍTÁSÁT szabályozó új kormány- rendelet lehetővé teszi, hogy a jövőben Albertirsán mind mennyiségileg, mind minőségileg javítsák a nagyközség húsellátását. A lakosság joggal el is várja ezt. Valójában mi sem könnyebb enAhol vállalják a kockázatot Újdonságok a Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Ktsz-ben A Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Ktsz 1965 óta a Pest megyei KISZÖV kiváló kisipari szövetkezetei közé tartozik. Motyovszky Mihály elnök szobájában se szeri, se száma az elismerő okleveleknek, serlegeknek, kitüntetéseknek, melyek azt bizonyítják, hogy a szövetkezet dolgozói magas színvonalú termékeket állítanak elő. Az elmúlt években gyártmányaik 30 százalékát exportálták és az elkövetkező időszakban — a beérkezett megrendelések és kapacitáslekötések alapján már megállapítható — az exporthányad eléri az éves termelés 50 százalékát. Termékeikkel a magyar ipar hírnevét öregbítik az NDK-ban, a Szovjetunióban, Lengyelországban, Nigériában, Marokkóban, Egyiptomban és Görögországban. Nagyszerű magyar szabadalom Az exportált termékek elsősorban egyedi elektromos kapcsoló és vezérlőszekrények, folyamatszabályozó és folyamat- irányító rendszerek, amelyek kivitelezéséhez nem kis felkészültség szükséges, hiszen minden egyes darab prototípusként készül, s csak a legritkábban fordul elő, hogy ugyanabból a berendezésből sorozat szállítására jelentkezik igény. Ilyen ritka gyártmányuk volt a sajtgyártás technológiai folyamatszabályozó rendszere, melyből 18 készletet szállítottak a Szovjetunióba. A visszatérő termékek körét bővíti az a most készülő elektromos jelző, regisztráló és szabályozó rendszer, mely egy nagyszerű magyar szabadalom, az osztott hidrosztatikus sterilező berendezés leglényegesebb egysége. A sterilező berendezés feladata a mikroorganizmusok vegetatív alakjai és a konzervben esetleg jelenlevő spórák elpusztítása, azaz a termék csíramentessé tétele. Világszínvonal A hidrosztatikus sterilező kialakítása és felépítése a berendezés világszínvonalát bizonyítja. A szabadalom újszerűségére is kiválóságára jellemző, hogy az egyik legismertebb élelmiszeripari gépgyártó cég, az NSZK-beli Brüser Maschinenfabrik KG, megvásárolta a berendezés gyártási és forgalmazási jogát, illetve opciós szerződést kötött a KGM Gépexport Vállalattal és a Kom- pexszel, a szabadalom hasznosítóival, illetve forgalmazóival. A berendezést négy vállalat gyártja exportra: a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, az ÉBGV pécsi gyáregysége, a Nagykőrösi Gépjavító és Faipari Ktsz és a Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Ktsz. A gyártást a KGM Gépexport Vállalat koordinálja. A gépből ez évben három darab készül: egy az NDK, kettő pedig a Szovjetunió konzervipara részére. (Egy-egy berendezés ára eléri a tízmillió forintot!) Jobb, mint a holland gyártmány A távlati lehetőségek is biztatóak. Már szerződést kötöttek 1973-as szállításra, nyolc berendezésre és tárgyalások folynak, melyek alapján bizonyosra vehető, hogy 1974-ben és 1975-ben 15—15 gép készül el a Szovjetunió részére. Egy berendezés 1974-ben esedékes szállítására előszerződést kötöttek az NDK-val is. A hidrosztatikus sterilező iránt igen nagy az érdeklődés, hiszen a STORK berendezéseinek igen jelentékeny konkurenciát jelgnt, ugyanis a gép gazdaságossága és üzemeltetése, valamint sokoldalúsága felülmúlja a STORK által forgalmazott legkorszerűbb sterilező tornyok műszaki-gazdaságossági mutatóit is. A ceglédiek nem először gyártanak magyar szabadalom alapján világszínvonalú berendezést. Náluk készült a Kovács—Kránitz féle automata tablettázó és a hosszúság szerinti uborkaosztályozó állomás is. Sőt, tavaly például a zöldbabbetakarító kombájn prototípusát is ők készítették el. Azt hiszem, senki előtt sem kétséges, hogy ilyen egyedi, vagyis prototípus és kísérleti gyártmányok elkészítése nagy szakmai felkészültséget és gyakorlatot követel, amiben nincs hiány a Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Ktsz- nél. Két ember érdeme Az, hogy a szövetkezet bátran részt vesz a magyar szellemi termékek megvalósításában, két ember érdeme. Az egyik villanyszerelőként kezdett a ktsz-nél, majd az elektromos részleg vezetője lett, és második éve a szövetkezet kockázatot vállaló, vállalkozó kedvű, minden újdonságért lelkesedő és azokat támogató elnöke: Motyovszky Mihály. A másik a hetedik éve itt dolgozó, jó felkészültségű műszaki vezető: Bakosi László. Ács Horváth József nél, hiszen abban a házbanj ahol a vágóhíd működik, a helybeli ÁFÉSZ-nek húsboltja van. A megfelelő áruszállítás érdekében kéttonnás Robur hűtőautót vásárolnak, amelynek megvételéhez jelentős támogatást adott a Vörös Csillag Tsz. Vágóállatokban nem lesz hiány. A szerződő gazdaságok — előre elkészített ütemezés szerint — naponta küldik a szállítmányt. Elsősorban az albertirsaiak látják hasznát, ha a helybeli termelőszövetkezetek és az ÁFÉSZ is csatlakozik a SZÖVÁL-ihoz. T. T. Készül a szoboralap A ceglédi Kossuth téren,' szemközt a piaccal, már terméskövekből gondosan összeállított szegély jelzi a hatalmas homokhalmok között, hogy körülbelül hová kerül majd a Dózsa-emlékmű. A téren a kubikosokkal és építőkkel együtt a munkát irányító terúletrendező gárda is ott tevékenykedik: pontos műszerekkel végzik a méréseket, ellenőrzik a feladatok végrehajtását. A tér időben elkészül, és méltó helye lesz a nagy magyar parasztvezér emlékművének. Ceglédbercel hírei Csütörtökön, május 18-án, a ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetkezet a kultúrház- ban megtartotta az öregek napját. Nyugdíjasaikat ebéddel vendégelték meg. ★ Vasárnap, május 21-én, a bércéit búcsú alkalmából, délután két órai kezdettel megrendezik a községben a már hagyományos „báránytánc”-ot, amelyet éjfélig tartó bál követ. A bemutatóra és a bálra a,tizenöt tagú vecsési fúvós- zenekart hívták meg. ★ A művelődési ház kézimunka-szakköre hétfőre vendégeket vár. Az abonyi testvérszakkör ekkor viszonozza a ceglédberceliek korábbi látogatását. Majális Jó szórakozást ígér a FÉK rendezésében immár hagyományossá vált majális, amelyet május 21-én, vasárnap rendeznek a Putri-sarki erdőben. Az egész napos programban szerepel a kövérek—soványak labdarúgó-mérkőzése, amelyre a helyszínen is lehet jelentkezni. Ezenkívül vidám versenyek, krémes- és lepényevés, zsákbanfutás, sportversenyek nyújtanak élményt a részvevőknek. A LOTTO 19. JÁTÉKHETÉN egy ceglédi fiatal házaspárt is megörvendeztetett Fortuna: négyes találatú szelvényükre 75 ezer forintot fizet ki a jövő héten az OTP ceglédi fiókja Májusban, júniusban Kispuskások, pisztclylövészek versenye A Magyar Honvédelmi Szövetség járási-városi titkársága szervezésében, május első hetében befejeződött a Honvédelmi Kupa járási döntője. A légpuskaverseny kilenc csapata közül az abonyi lövészek szerezték meg az első helyet. Második Kocsér, harmadik Csemő csapata lett. A májusi, júniusi programokról Randies Béla, a városi titkárság vezetője adott tájékoztatást. — Huszonegyedikén rendezzük meg a járási-városi összetett honvédelmi versenyt, a Gerje pályán, ahol futásban és lövészetben mérhetik össze erejüket a versenyzők. A Közgazdasági Szakközépiskola tanulói 24- én és 25-én, honvédelmi nap keretében, elméleti és gyakorlati tudásról tesznek tanúságot. A kétnapos verseny színhelye a ceglédi lőtér lesz. Huszonnyolcadikén a mezőgazda sági dolgozók spartaki- ád lóversenyére kerül sor, ugyancsak a ceglédi lőtéren. Június 11-én Monoron tartjuk, mivel Cegléden nincs alkalmas helyiség, a pisztolylövészek versenyét, melynek legjobbjai vesznek részt az előreláthatólag június közepén megrendezendő megyei versenyen. Verseny az erdőben A napokban megtartották az úttörők honvédelmi versenyét a nagykőrösi erdőben. A csemői és a nyársapáti iskolák úttörői között dőlt el, ki tud többet a honvédelmi ismeretekből.
