Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-21 / 118. szám

MONOB'VIDfn APE ST - M E GY E I H í R l A P K Ü l ÖN KI A DA S A XIV. ÉVFOLYAM, 118. SZÄM 1872. MÄJUS 21., VASÁRNAP KEVÉS A TAKARMÁNY Kilencezer sertés a háztájiból •• Ot és fél ezret exportálnak — Emelkedő felvásárlás A Pest—Nógrád megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat monori kirendeltségéhez tartozik a monorin kívül a da- basi larás területe is. — Mivel foglalkoznak, mit vásárolnak fel? — kérdeztük Petrányi Jánostól, a kirendelt­ség vezetőjétől. — A legjelentősebb tevé­kenységünk a vágó- és élőser­tés-felvásárlás. A tsz-eken kí­vül jelentős mennyiségű ser­tést vásárolunk a háztáji, egyéni gazdaságokból is. Ezen­kívül foglalkozunk még szarvasmarha (élő és export), vágó juh- és vágóborjú-felvá­sárlással is. — A sertésfelvásárlás? — Ez teszi ki munkánk nagy részét. A SERVAL-tól évente 3500—4000 sertést veszünk át. A tsz-ek közül ma már csak a kávai Haladás fog­lalkozik sertéstenyésztés­sel, tőlük 400-at veszünk át egy évben. Pedig kifi­zetődő a sertéstenyésztés. Néhány éve intenzíven foglal­kozott a pilisi Üj Élet és Hu­nyadi, az üllői Kossuth, a sápi Petőfi tsz is sertésneveléssel. Ma már a legtöbb sertést a háztáji, egyéni gazdaságoktól vásároljuk. 1971-ben öt és fél ezer sertést vásároltunk az egyéniektől, az idén már csaknem kilencezret. Öt és fél ezer exportra megy, ebből három és fél ezret a pá­pai húsüzemben dolgoznak fel sonkának, kétezerből pedig sa­ját üzemben készítünk húsárut francia-, lengyel- és spanyol- országi exportra. — A szarvasmarha? — A legintenzívebben az ül­lői Kossuth Tsz foglalkozik szarvasmarha-tenyésztéssel a mdnori járás közös gazdaságai közül. Az úri Béke Tsz a kö­zelmúltban 170 vemhes tbc- mentes üszőt vásárolt. Visszaesett a szarvas­marha-tenyésztés, pedig népgazdasági szempontból sem közömbös, hogy a tsz-ek mennyi szarvas- marhát tartanak. | Az idén élő exportra 300, hús- ! exportra 600—700-at szállíta- j j nak majd, főleg Olaszország­ba. — A felvevőhelyek? — A háztáji gazdaságok és a közüleíek is négy felvevő­helyen; Monoron, Vecsésen, Pilisen és Sülysápon adhatják i át az előzetesen leszerződött állatokat. — Gondok? — A háztáji gazdaságok ré­szére kevés a táp és a takar­mány. így bizony gondot okoz a sertésnevelés. A megkívánt súly a serté­seknél 95—115 kiló. Ezért fizetjük a legmagasabb át­vételi árat, 23 forintot ki­lónként. A háztáji gazdaságok figyel­mét szeretnénk felhívni arra, hogy a leadandó sertést akkor jelentsék az állatforgalminak, amikor elérte a 40 kilót. így zökkenőmentesebb lesz az át­vétel, gyorsabbá válik a mun­ka. (ffér) Miért kell hozzájárulni? Sok panasz érkezik a Mo­nori Nagyközségi Tanács épí­tési csoportjához: miért kell az állami beruházással épült járdáért fizetni? — inkább megkérdezték volna előre, hogy kell-e járda — mond­ják, s akkor nem járultak volna hozzá! (Igaz viszont, hogy a tanácstagoktól több­nyire járdát kérnek...) A járda és pormentes kocsiút építésének, a villanyhálózat bővítésének hozzájárulási költségeit rendelet és vb-ha- tározat szabályozza: 750, il­letve 1500 forinttal kell az érintetteknek ezekhez az épí­tésekhez hozzájárulni. Postafiók 51. Még egyszer „mosolyügyben rr A monori vásártéri új bolt körzetébe tartozó lakók ol­vasták a napokban megje­lent cikkünket, amelyben az eladók mosolyát, udvarias magatartását hiányoltuk. „Mo­solyügyben” a következő leve­let kaptuk: „Megértjük a bolt dolgozóit, hiszen nem monoriak, nem is­merik még a vásárlókat, nem alakulhatott még ki olyan köz­vetlenebb kapcsolat, mintha régről ismernék egymást. Azt tapasztaltuk, hogy udvaria­san, előzékenyen végzik mun­kájukat, s egész biztosra ve­hetjük, hogy pár hónap eltel­tével kialakul a törzs vásárló­közönség, s vele együtt a hiá­nyolt mosoly is megjelenik. Az ellátás kifogástalan, s a körzet lakói elismeréssel szól­nak az üllői ÁFÉSZ új boltjá­ról." Simon Henrikné, Monor, Katona J. u. 6. ászt -f- Ecser -)- Gotnba 4~. Gyömrő -}- Káva A ; .' ><+ , rí-’ • • Maglód Mende ■. • . .-j- Monor rf- Monori-erc .. ' ' ^ » -■ . r! 7 '■ ' ■ • . k ' : v lő + Nyáregyháza Péteri + Pilis + Sülysáp ■+ Úri -f- Üllő-j: Vasad M Vecsés A könyv ünnepére 1 KIOSZ-(a^yülés 1 SÁTORTETŐK! Szavalóverseny Három iskola — Gomba, Bénye, Káva — tanulói vet­tek részt az ünnepi könyvhét alkalmából a gombai műve­lődési otthonban megrende­zett szavalóversenyen. Két kategóriában — alsósok és felsősök — versenyeztek, re­mek kis produkciókkal bizo- riyítva, hogy mennyire ki­használatlanok még az isko­lák kulturális lehetőségei. Az eredmények, alsósok között: 1. Bajlcai István (Gomba), 2.. Páczi Katalin (Bénye), 3. Gi- gor Irénke (Káva), felsősök: 1. Sándor Judit (Bénye), 2. Kálmán Ilonka (Káva), 3. Pu- dics Piroska (Gomba). Az első három helyezett oklevelet is kapott a min­denkinek kijáró és megérde­melt könyvjutalmon kívül. A KIOSZ monori járási cso­portja május 22-én, hétfőn, es­te 6 órai kezdettel tartja tag­gyűlését a KIOSZ monori székházában, A taggyűlés cél­ja, hogy a tagság értesüljön minden kisiparost érdeklő idő­szerű problémáról. Ki gondozza? Gyom veri fel lassan a monori Vöröshadsereg úti gyógyszertár előtti szép parkot. Nincs, aki gondoz­za a rózsákat, „önkényes” burjánzásnak indultak a bokrok is. Tavaly még volt gondos kéz, amelyik locsol­ta, rendben tartotta a mo­noriak kedvelt pihenőhe­lyét — most nincs. Vajon miért? REGI MESTERSÉGEK A monori bognár Majdnem min­den piacnapon lá­tom őt. Udvaria­san kínálja áru­ját, alig hallható halk szavakkal. Aztán, amikor fo­gyóban van a pi­ac, ő is összesze- delőzködik, elin­dul hazafelé Bok­ros Károly. Ű ma Monor egyetlen bognármestere. Néhány éve még ketten voltak, ám azóta elhunyt a társ, Soós Lajos bácsi. A község­ben egyedül mű­veli hát ezt az ős­régi, szép mester­séget Károly bá­csi. — Az édesapám is bognár volt — kezdi a visszaem­lékezést. — Állan­dóan ott téblábol­tam, mindig útban voltam kisgyerek koromban. 1921- ben aztán én is eljegyeztem ma­gam ezzel a mes­terséggel. Főleg boroshordócsa­pokat, ásó-, kapa-, kaszanyeleket, du­gókat, talicskát készítek. Különö­sen a szüret ide­jén van sok ve­vőm. Ilyenkor még Gödöllőről is eljönnek hoz­zám és vásárolnak hordócsapokat. — Szeretem a szakmám, 50 éve csinálom. Hetven­két éves vagyok, de a világért sem tudnám abba­hagyni. Amikor két-három napot kihagyok, nem dolgozom, ujjaim megduzzadnak . . . Hiába, a munká­hoz szoktam én már. 1955-ben vá­sároltam szalag­fűrészgépet, azóta könnyebb a mun­kám. Büszke va­gyok a fiamra, Lászlóra, aki elis­mert festőművész, a szolnoki mű­vésztelepen lakik. Bizony, amikor meglátom a ív­ben egy-egy mü­vét, vagy hallom a rádióban a nevét, meghatódom . . . Csak hát ritkán láthatom... Károly bácsi összepákol, föl­rakja áruját a maga készítette talicskára és elin­dul hazafelé ... (gér) Nyolcvanöt adatlap Csak csoportban lesznek nagyfiúk PILLANATKÉP TORNA AZ UDVARON Déli 12 óra. Szól a csengő a Monori Járási Hivatal folyo­sóján. Az udvaron gyülekez­nek az osztályvezetők, az elő­adók, a csoportvezetők. Elkez­dődik a torna. Magócsi Károly, a művelődési osztály vezető­je vezényel. — Karokat magastartásba, előrehajlás kétszer, hátra két­szer. Kezdjük, egy-kettő-há- rom-négy. Mindenki szívesen csinálja. A tréfás megjegyzések sem hiányoznak. Aztán helyben- futás következik... És így megy ez tíz percen keresztül. A hivatal szakszervezeti bi­zottsága kezdeményezte a munkahelyi tornát. Erre az alkalomra ezért szerelték föl a csengőt a folyosókon. Az író­asztal fölé görnyedő dolgo­zóknak felüdülés a torna. Ezért tartjuk mi is jó ötlet­nek és máshol is megvaló­síthatónak. (gér) A csütörtöki tornáról sokan hiányoztak, mert a hivatal dolgozóinak többsége határszemlén volt. Foto: Péterffy — Hogy kerültél a vereke­désbe ? — Ügy jött... A srácokkal voltam, elkezdődött a balhé, ők osztottak, én is... — Miért? — Az ember nem hagyja ott a haverjait. Még jó, hogy nem tűntem el angolosan, ami­kor rám is szükség volt... — Milyen érzés verekedni, teljes erőből ütni a másikat? — Fene tudja. Olyankor az ember elborul. A srácok kü­lönben is megszokták. „Fran­ciás” nevelésben volt részük otthon. — ... franciás ...? — Ja. Franciakulccsal verte őket az apjuk. J. ezt viccnek szánta. De valahogy egyáltalán nem volt kedvem nevetni. Az ilyen „balhék” ugyanis nem ritkák a monori járásban sem. A fia­talkorúak által elkövetett bűn- cselekmények között első, elő­kelő helyet foglalnak el az erőszakos, garázda jellegű bűnesetek. Szorosan a nyomá­ban a vagyon elleni büntettek. A legkevesebb az elemi erköl­csöt sértő bűncselekmények száma, tavaly három, tavaly­előtt négy ilyen eset fordult elő. A járási rendőrkapitány­ság ifjúságvédelmi előadójá­nak azonban így is akad dol­ga. v 1971-ben 85 „terhelt” ellen indult büntetőeljárás. Nyolc­vanöt fiatalkorú bűnöző is­merkedett — némelyik nem is először — a rendőrséggel. Miért? — Az ügyek száma stagnál — az okok azonban változtak. Régebben a kalandvágy, a könnyű pénzszerzés volt az el­indítója szinte valamennyi ügynek, most inkább a testi erő fitogtatása, a „majd én megmutatom!”, főleg a lányok előtt... Galeri nincs, a rosszízű szó nem azonos az alkalomszerűen összeverődött srácok csoport­jával, akik unatkoznak és üres óráikat balhéra várva töltik. De érdekes, hogy magányos fiatal sohasem kezdeményez, csak csoportban, csak mások­kal együtt lesz nagyfiú. Mint Cs. Ferenc, csúfnevén Retek Ferkó, aki kőbányai fiúkhoz csapódva javasolta: Üllőn kel­lene csinálni valamit. Csinál­tak is, Pesten „bemelegítet­tek”, 18—20 telefonfülkét ron­gáltak meg, aztán Üllőn föl­törték a ruházati boltot, el­emeitek 12 ezer forintot és néhány cuccot. Retek Ferkó a zsákmány-pulóveren bukott le. Ez, szerencsére nem friss eset, de az utóbbi időben a leg­emlékezetesebb. Nekik is — a rendőri szerveknek is. Nem kis munkába került „leltározni” a bűn lajstromot. Annál frissebb adat azonban az, hogy egy év alatt ötvenegy szabálysértési eljárást kellett indítani az olyan vendéglátó­ipari dolgozók ellen, akik minden különösebb lelkifur­dalás nélkül szolgáltak ki szeszes italt — korlátlan mennyiségben fiatalkorúnk­nak. S ez a szám bizonyára jó­val nagyobb ennél a valóság­ban, hiszen ezeket a rend­őrök vették észre. S amit nem vettek észre, mert mindenütt nem lehetnek ott ők sem... Pedig az alkohol — mennyire köztudott! — oldja a gátláso­kat, segítségével lesznek röp­ke negyedórák alatt nagy­fiúk, hős fiúk a ‘kisfiúkból. — Nem győzzük eleget kér­ni a szórakozóhelyek vezetői, tői: ne szolgálják ki szeszes itallal a fiatalkorúakat! Ha tudnák, mennyi minden in­dul el két-három konyak ha­tására ... Bizonyára tudják is. A szemellenző azonban sokak­nak kényelmesebb. És így já­rulnak hozzá, hogy J. kilós pofonokat osztogasson, áll­kapcsot és berendezést tör­jön, aztán fölkerüljön a neve egy kartonra, az úgynevezett FK-adatlapra. Nyolcvanöt ilyen adatlap van a járási rendőrkapitányságon. Nem ke­vés. Hogy kevesebb legyen, azért még sokat kell tenni. Például megelőző tevékenységgel. — Hivatásos tisztek tar­tanak előadásokat a gimná­ziumok II. osztályainak, az iparitanuló-iskolában, szülők­nek és társadalmi aktíváknak. Tíz bűnügyi és 11 állambiz­tonsági témájú előadás volt az utóbbi időben. Az eredmény? Az előadást követően — kérdések tömke­legé. És az, hogy gimnazista elkövető hosszú-hosszú évek óta egyetlenegy sem volt, ipari tanuló is alig. A fiatal „balhésok” többnyire a be­járók, ingázók közül kerül­nek ki. Fiúk is — lányok is. Figyeljünk rájuk. Szóljunk, ha kell. Hogy kevesebb le­gyen a fiatalkorú kallódók, unatkozók, csavargók száma, azért mindannyian tehetünk valamit. Háromszázh úszónkét épít­kezést tartanait nyilván Mo­noron, ezek közül 70 házat az idén kezdtek építeni, a többi „áthúzódó” munka, amire várhatóan az év második felé­ben kérnek majd lakhatási engedélyt. A legtöbb ház a Rákóczi telepen épül, s csak­nem valamennyi a hagyomá­nyos, sátortetős formában, így egy-egy utca lassan telje­sen egyforma lesz. Koblencz Zsuzsa A négyesen Üllőn, az Ócsai úti elágazás után, a gyalogosátjárónál ren­geteg az iskolás gyerek. Ugrás- r : készen figyelnek erre is, arra is. Nagy forgalmú átjáró — zeora sehol. Miért nincs? Va- 1 mikor volt. Most még a nyo­ma sem látszik. Csoda, hogy naponta nincs gyerekbaleset. ★ Kamion húz el mellettem a vasadi natárnál. Ha nem hú­zódok le a padkára, holtbiz­tosán elsodor. A gépkocsive­zető még ki is néz, hogy vajon az árokban vagyok-e? Még szidni sincs időm, úgy meg­ijedtem. Rendőrségi kocsi ro­bog el mellettem. Integetek neki. Visszaint, hogy menjek csak utána. Monor alatt érem utol, éppen akkor, amikor a kamionostól egy betétlapot vesz el. ács Ügyeletes orvos Gyomron, Mendén és Péte­riben: dr. Altorjai Károly (Gyömrő), Monoron, Monori- erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Mo- nor, egészségház), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyhá­zán, Csévharaszton és Vasa­don: dr. Marjai Viktor (Pilis, Rákóczi u. 63.), Üllőn: dr. Koncz Bajos, Vecsésen: dr. Nagy Lajos tart ügyeletet va­sárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve­csésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén hétfő reggelig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. MŰSOR Mozik Ecser: A betyárkapitány. Gomba: A filatelista halála. Gyöimrő: A követek nem gyil­kolnak. H.: Sárika, drágám. Maglód: Furcsa pár. H.: Dar­ling Lili I—II. Mende: Dar­ling Lili I—II. H.: Furcsa pár. Monor: Waterloo. H.: Holt vidék. Nyáregyháza: Nyulak a ruhatárban. H.: Olivér I—II. Péteri: Madárkák. Pilis: Ma­dárkák. H.: 12+1. Tápiósáp: Ragyogj, ragyogj, csillagom. Űri: Mouret abbé vétke. Üllő: Préri. H.: Funny girl I—II. Vasad: Két élet egy halálért. Vecsés: Különleges kiállítás. Matiné: Betyárok bosszúja. H : Vidékiek New Yorkban. Bál Monor, járási művelődési ház, 18-tól 23 óráig: pünkös­di táncest, játszik a Mikron együttes, Üllő, művelődési ott­hon, 17-től 22 óráig, ötórai tea, játszik az Alfa együttes. Üdülőtelep a Holt-Tisza partján Az ősi növényzettel öve­zett lakiteleki Holt-Tisza partján alakult ki az Alföld legfiatalabb, s egyben leg­szebb üdülőtelepe. A hétvégi o.henőhelyet közművesítet- ték, úttal, villannyal, ivóvíz­zel látták el. Elkészült a kör­nyék rendezési terve is. Ku­tatók irányításával alakítják át parkerdővé a védett Tős- erdőt, védik és megőrzik a Tisza-part eredeti hangula-i tát, ritka növényzetét. Gon*, doskodnak a madárvilág vé­delméről is: költőhelyüket mesterséges gátakkal, sövé­nyekkel védik. A rendezés so­rán emléket állítanak majd az 1919-es kommunista mártí­roknak. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents