Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-18 / 115. szám
1978. MÄJUS 18., (CSÜTÖRTÖK 3 róa um Válasz gazdaságpolitikai kérdésekre Gyorsvasát Szigetszentmiklósra ? — Lakásprogram és építési árak A hazai szabadalmak anyagi ösztönzése A televízió május 3-i népgazdasági fórumához intézett Kérdések egy részére — mint ismeretes — az adásidő rövidsége miatt nem kaptak feleletet a kérdezők. Szerkesztőségünk vállalta, hogy a Pest megyéből érkezett vagy Pest megyével kapcsolatos kérdésekre választ kér az illetékesektől. E válaszok első részét közöljük az alábbiakban. A megyei tanács vb ülésén Odaítélték a „Pest megye kiváló kitüntető jelvények arany Szűcs Sándor szigetszentmikló- si lakos kérdezte, hogy meghosz- szabbítják-e a csepeli gyorsvas- utat Szigetszentmiklósra és mikor? A kérdésre Hinel Pál, a BKV forgalomszervezési és fejlesztési főosztályának vezetője válaszolt. — A csepeli gyorsvasút meghosszabbítása elfogadott koncepció, szerepel a fejlesztési tervekben. Szükség van rá, segítségével a Csepel-szi- get további településeit is be lehet majd vonni a főváros forgalmába. A megvalósulás azonban még távoli, évtizedek is eltelhetnek a gyorsvasút meghosszabbításáig. Ezért az elkövetkező időben az elővárosi forgalom zavartalanságának megoldására törekszünk. Többen kérdezték: Nem hátráltatja-e a IV. ötéves terv lakás- építési programját az építési és az épitőanyagipari árak emelkedése? A kérdésre Dr. Szabó Károly, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője válaszol. — A. negyedik ötéves terv 400 62Sr lakás megépítésével számol, ebből mintegy 180 ezer épül állami, a többi pedig magánerőből. Az állami bér- és szövetkezeti lakások megépítésének üteme a terv szerint évenként gyorsuló. Az 1972. január 1-én életbe lépett árintézkedések eltérő módon hatnak az állami és a magánerőből történő építkezésekre. Az állami lakásépítésben az építési-szerelési munkái, díjtételei nem változtak, az építőanyagok hatósági áremelése miatti többletkülönbségeket pedig az állami költségvetés megtéríti a beruházóknak (lényegében tehát a tanácsoknak). Közismert azonban, hogy a lakások építési költségei ennél nagyobb mértékben emelkednek. Ennek fő oka, hogy Budapesten és a nagyobb vidéki városokban lényegében „elfogytak” a nagy lakótelepekkel, viszonylag kisebb költséggel beépíthető szabad területek, s szükségszerűen előtérbe került az elavult városrészek rekonstrukciója. Ez bontási, kisajátítási és egyéb (alapozási, gép stb.) többletköltségekkel jár. Emellett az építőipar által felhasznált anyagok (szerelvények, műanyagok stb.) áremelkedése is — szakszóval élve — „begyűrű- ződik”. A magánlakás-építőknek kétségkívül nagyobb anyagi megterhelést okoz az építőipari árak emelése, ennek következtében csökkenhet az építkezők száma. Figyelembe veendő azonban, hogy az építeni szándékozók számát korábban éppen az építőanyagok hiánya korlátozta, s az árintézkedések a ki nem elégíthető igények mérséklését és az építőanyag-ipar jobb ösztönzését szolgálják. Emellett azonban tény az is, hogy a megnv- vekedett költségek elsősorban a fiatalok számára nehezítik az építkezések megkezdését. Társadalompolitikai okok indokolják, hogy a Pénzügyminisztérium megvizsgálj e helyzetet, s egyik megoldásként elképzelhető a nyújtható hitelek felső határának emelése. Lényegesen megnőtt a tízforintos pénzérmék forgalma, ezért a Magyar Nemzeti Bank soron kívüli pénzeszsákszállít- mányokat kért a Kenderfonó és Szövőipari Vállalattól. Ezeket a zsákokat a vállalat szegedi üzeme készíti. A zsákokon különböző színű és számú csíkozással jelzik, hogy milyen összegezve: várható, hogy az építőanyag-ipari árak emelése közvetlenül nem késlelteti a lakásépítési program megvalósítását. A megvalósulásnak azonban egyéb feltételei is vannak, elsősorban a megfelelő területelőkészítés, a beépítendő területek előköz- művesítése. E feltételek létrehozásának lehetőségét vizsgálják, s a későbbiekben születik meg a válasz arra, hogy kellően megalapozott-e a lakásépítés ütemének a tervben előírt gyorsítása, vagy pedig a terv megvalósítása áthúzódik 1976 első felére. Lakatos György, a dobogókői turistaházból azt kérdezte: ,,Az új mechanizmusban a hazai eredetű szabadalmak, találmányok anyagi ösztönzése nem megfelelő. Nincs meg az összhang a népgazdaság, a vállalat és a feltaláló érdekei között. Tesznek-e intézkedéseket ennek megváltoztatására?” A válaszadó, dr. Szilvássy Zoltán, a Találmányi Hivatal főosztályvezetője : — Ami az anyagi ösztönzést illeti, éppen az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta kielégítőnek mondható a feltalálók anyagi juttatása, hiszen 1968 óta a díjat a vállalatok a termelési költség terhére fizethetik, míg régebben a béralapból, illetve a részesedési alapból finanszírozhatDr. Burgyán Lajosnéval, a Péceli Nagyközségi Tanács igazgatási csoportvezetőjével a csoport munkájáról, gondjairól beszélgetünk. Semmiképpen sem panaszképpen, csupán a tények tisztázása végett sorolja, a csoport három előadója, s ő maga, mint csoportvezető a következőkkel foglalkozik szinte nap mint nap: gyámügy, szabálysértés, iparügy, kereskedelem, anyakönyv, építésügy, szociálpolitikai ügyek, segélyek, szociális otthoni beutalás, munkaügy, járlatleve- lek, ki- és bejelentkezés, lakásügy, közületi elhelyezés... És a felsorolás vége még messze van. Gyerekek Kopogás, nyílik az ajtó, egy idős néni jön a panaszával. Bár ma nincs fogadónap, természetesen meghallgatják. — Leikecském, már nem tudom, hová forduljak, ezért jöttem ide. Minden délután 10— 12 gyerek futballozik az utcánkban, a házacskám előtt. Ez nem lenne baj, de berúgják a labdát. Egyedülálló özvegyasszony vagyok, már az erőm is fogytán van ahhoz, hogy utánuk szaladgáljak. Én nem akarok rosszat nekik, de menjenek el másfelé játszani. Segítsen már valamit... — Mit lehet ilyenkor itt tenni? — fordul felém a csoport- vezető, amint elment a pana-. érmék szállítására, ■ tárolására készültek. Az új tízforintosok számára széles, piroscsíkos zsákokat gyártanak. Ezekből rendelt az MNB hetvenezret. A vállalat eleget téve a kívánságnak, június vége helyett már e hónap végéig elszállítja a kívánt mennyiséget. ták a találmányokat, szabadalmakat. Most ez már csak az újításoknál történik. 1970- ben is hoztak rendeletet a feltalálók díjazásáról. Eltörölték a korábbi gyakorlatot, amely szerint csak a hasznosítás első öt évében kaphattak díjat a találmányok alkotói. A szabadalmi oltalom húsz év — ezen belül most a megállapodás értelmében akár 15 évig is fizethetnek találmányi díjat a feltalálónak. A kérdés második része a népgazdaság, a vállalat és i feltaláló érdekeinek különbözőségére utal. Amelyik vállalatnál igénylika műszaki fejlesztést, ott természetesen örülnek a találmányoknak is. Ahol nem — ott kevésbé. Általában a vezetők szemléletében lehet a hiba. A vezetőképzéssel foglalkozó központi szervek azt tervezik, hogy a tanfolyamok anyagába bekapcsolják az iparjogvédelmet, s megismerkedhetnek a hallgatók a szabadalmak, találmányok hasznával, jelentőségével. Egyébként a különböző érdekek ellentmondása feloldható. Bizonyítsanak a számok: 1970- ben 359 találmányt jelentettek be hivatalunkba, eredményességük összesen 810 millió forint volt, a feltalálók pedig 61 millió forintot kaptak. A tavalyi statisztika: 468 szabadalom, haszna 1,1 milliárd forint, a kifizetett feltalálói díj 83 millió. szos. — Beszélek az iskolával, az osztályfőnökökkel... Visszatérünk eredeti témánkhoz. — A szabálysértés és a gyámügy tartozik közvetlenül hozzám. A szabálysértésekkel nagyobb gond nincs, annál felelősségteljesebb a gyámügyi munka. Évente viszonylag nem sokat, négy-öt gyereket kell állami gondozásba venni. Őket a szüleik nem tudják megfe- j lelően ellátni, nevelni, testi és szellemi fejlődésük a családi környezetben nem biztosított. Évente egy-jjét olyan eset is előfordul, hogy a szülők rendesek, a körülmények jók, a gyerekkel mégsem lehet bírni, csavarog. Ha a szülő egyetértett gyermeke állami gondozásba vételével, nem gond a végrehajtás sem, fogja a gyermek kezét és elviszi az intézetbe. De ha nem értett egyet! A kényszervégrehajtástól irtózunk, s ez talán érthető. Ilyenkor valahogyan mégis el kell vinni a gyermeket. Szívességből — Van két idős társadalmi aktívánk, ők sokat segítenek. Ha nem érnének rá, útra kel közülünk valaki. Nem ritkán saját magam. Megfogom a gyerek kezét és irány Pomáz. — Az utazással van egy kis probléma. Hivatalosan úgynevezett hitelezett vasúti utalványt kérhetünk a járási igazgatási osztálytól, de hát Pácéiról van a fővárosba kék busz, onnan pedig Pomázra HÉV. A vasút tehát meglehetősen körülményes. Szerencsére az egyik társadalmi aktívánknak van saját gépkocsija, s gyakran elszállítja szívességből a gyermeket. — Megkérjük a szállításra akkor is, ha szökött gyereket kell visszavinni az intézetbe. A szökött gyerekek visszaszállítása különben — véleményem szerint — rendezetlen. Én jogász vagyok, de nem ismerek j egyetlen olyan jogszabályt J (Folytatás az 1. oldalról) Második napirendi pontként a községi közös tanácsok és szakigazgatási szerveik tevékenységéről készített jelentést tárgyalta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Pest megyében napjainkban húsz közös tanács működik, a hozzájuk kapcsolódó társközségek száma pedig huszonnégyet tesz ki. A legfőbb tapasztalat: a kezdeti nehézségeken túljutva egyre erőteljesebben kibontakozik az önkormányzati munka e testületekben, s bár közülük az elsők is csak 1970-ben alakultak, ma már jó néhány helyen jelentős fejlődésről adhatnak számot. Nem bizonyultak minden esetben indokoltnak azok az aggodalmak, amelyek a közös tanácsok megalakulásakor a társközségek „háttérbe szorulásának” veszélye miatt hangzottak el. Az írásban összegezett tapasztalatok éppúgy, mint a megvitatáskor elmondottak, azt bizonyították, hogy egészséges kapcsolat alakulhat ki a közös tanácsú településeknél. Ezt különben igazolják az elkészített ötéves tervek, amelyekben helyet kaptak a társközségekben megvalósítandó feladatok. A közös tanácsok létrehozása elősegítette a hatósági munka javítását. Ugyanakkor nagy szükség van arra, hogy a közös tanácsok végrehajtó bizottsága mindenütt nagy sem, amely előírná, hogy mit tegyek, ha meglátom a tanácsháza előtt azt a Tibikét, akit egy hete már az édesapja visz- szavitt. — Nem véletlenül említettem Tibikét. Édesapja már vagy tizenötször visszavitte, s azután bejött a tanácsházára, mondván, most már csináljunk valamit mi, mert elfogyott a szabadsága. Visszavisszük mi a szökött gyereket, hisz nem túl gyakori gond ez. De mégis gond. Az anya megszökött — Néha felbukkannak olyan ügyek, hogy azt mondom, ez nem lehet igaz. November óta húzódik például az egyik. Egy levél érkezett a szekszárdi kórházból, amelyben közli az igazgató, hogy egy fiatalasz- szony megszülte a kisgyermekét és aztán megszökött, otthagyta a gyermeket a kórházban. Hogy mi köze Pécelnek Szekszárdhoz?... A papírok szerint az édesanya állandó lakása itt van. — Kimentünk a megadott címre. Természetesen nem találtuk az anyát, megkerült viszont az apa. Kijelentette, neki a gyerek nem kell... — A kórháznak hivatalosan a szekszárdi tanácshoz is be kellett volna jelentenie az esetet. Ilyenkor az az eljárás, hogy a szekszárdi tanács ideiglenesen állami gondozásba veszi a gyermeket, s a szükséges iratok összegyűjtése után mi elrendeljük a végleges gondozást. írtam Szekszárdra, a tanácshoz. Válasz nem érkezett. A kórház viszont sürgetett. Hetek, hónapok teltek el, míg most az ügy — papíron — a végéhez közeledik. A kisgyermek sorsa persze már előbb elrendeződött. Az állam gondoskodik róla... — Az említett esetek rendkívüliek. De valami rendkívüli szinte mindig akad. Máskülönben minden napra jut a hétköznapi feladatainkból. D. G. gondot fordítson az ügyintézői szervezet további erősítésére, s a megyei szakigazgatási szerveknek is elő kell segíteniük az egységes gyakorlat kialakítását. A végrehajtó bizottság végezetül megállapította, hogy a tapasztalatok, az elért eredmények igazolták a közös tanácsi szervezet létrehoállattenyésztője” fokozatait főbb feltételek adottak a to-1 vábbi fejlődéshez. A két fő napirendi pont megtárgyalása után egyéb ügyekben hozott döntéseket a megyei tanács végrehajtó bizottsága. így a többi között jóváhagyta a megyei tanács végrehajtó bizottsága személyzeti osztályának, valamint a megyei tanács nagykátai járási hivatalának ügyrendjét. zásának helyességét, s a legPest megye kiváló állattenyésztői Ezen az ülésen ítélték oda az 1962-ben alapított „Pest megye kiváló állettenyésztője” elnevezést viselő kitüntető jelvény arany fokozatát. összesen harminckilencen kapták meg a kiemelkedő munkát elismerő jelvény arany fokozatát az állattenyésztés különböző területein elért eredményeikért. A kitüntetettek névsora a következő: tejtermelés: Markóczi Mihály, Bell János (Kistarcsa, Szilasmenti Tsz mindketten); itatásos borjúnevelés: Juhász László (Törtei, Rákóczi Tsz), Beke Péterné, Száva Mihályné, Csóka Jánosné (Páty, Petőfi Tsz mindhárman), Mizsei Józsefné (Nagy- káta, Magyar—Koreai Barátság Tsz); növendékmarha-gondozás: Aíertí Károly (Ráckeve, Aranykalász Tsz); szarvasmarha-hizlalás: Hajas László, Kovács András (Tápióbicske, Április 4 Tsz mindketten), Kovács János, Csóka János (Páty, Petőfi Tsz mindketten), Vig László (Ráckeve, Aranykalász Tsz), Vikantocki Ferenc, Kovács József (Kocsér, Petőfi Tsz mindketten), Slezák József (Tápiószőllős, Üj Barázda Tsz); A Sport Szállóban rendezte szerdán tisztújító küldöttgyűlését a Budapest környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt dr. Bíró Ferenc, a Pest megyei Pártbizottság titkára, Ihászi József országgyűlési képviselő, a Dabasi Járási Pártbizottság és dr. Dobrai Lajos, a Ráckevei Járási Pártbizottság első titkára, Kovács Zoltán, az Észak-Pest megyei Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetségének titkára, valamint Rakusz József, Szűcs Béla és dr. Kecskeméti Lajos a házigazda szerepkörében. Rakusz József megnyitója után Szűcs Béla, a szövetség elnöke — aki egyébként a kis- kunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet elnöke — mondott beszámolót, szóbeli kiegészítést az írásos dokumentumhoz. Beszélt azokról az eredményekről, amelyek a szövetséghez tartozó 69 tsz, illetve szakszövetkezet fél évtizedes tevékenységét jellemzik, de szót ejtett a gondokról is, így a cukorrépa, a zöldség termőterületének visszaeséséről. Megemlítette, hogy a szövetkezetek termelési költségeiben hatvan százalék az ipari eszközök aránya, ám ezeknek az ára gyorsabban emelkedik, miként a mezőgazdasági termékek árai. Helyesnek bizonyult, hogy a területi szövetség nem lát el hatósági feladatokat, így figyelmét és erőfeszítéseit az érdekvédelemre összpontosíthatja. Ezután Lovas Géza, a tárnoki tsz elnöke, egyben az ellenőrző bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját, s kocagondozás: Bárány László, Falusi Sándor (Abony, Ságvári Tsz mindketten), Malata Józsefné (Hernád, Március 15 Tsz), Németh István, Adám József (Páty, Petőfi Tsz mindketten), Barta Imre, Utasi Balázs, S. Nagy István (Kocsér, Petőfi Tsz mindhárman); sertéshizlalás: Schenk István (Hernád, Március 15 Tsz), Kuti Péter (Túra, Galgamenti Tsz.); tojástermelés: Knul Erzsébet, Farkas Illés- né (Hernád, Március 15 Tsz mindketten), Leki Józsefné (Kóka, Kossuth Tsz); csibenevelés: Szarvák Istvánná (Törtei, Rákóczi Tsz); gyapjútermelés és juhtenyésztés: Lázár Mihály, Farkas János (Kocsér, Petőfi Tsz mindketten), Horváth Károly (Döm- söd, Aranykalász Tsz); főállattenyésztők, telepvezetők: Rapavi József (Kistarcsa, Szilasmenti Tsz), Molnár Zoltán (Hernád, Március 15 Tsz), dr. Révai Róbert (Alsónémedi, Kossuth Szakszövetkezet), Pálya László (Kocsér, Petőfi Tsz), Kocsis Mihály (Tápió- szentmárton, Rákóczi Tsz), ifj. Járvás József (Kocsér, Petőfi Tsz). M. O. elismerését fejezte ki a függetlenített apparátusnak, illetve a megyei párt- bizottságnak. A hozzászólók közül Szeniczey Lajosné, a kiskunlacházi Üj Barázda Tsz elnöke arról beszélt, hogy a tsz-ek II. kongresszusán miként teljesítette, szövetségi küldöttként megbízatását. Egyúttal gratulált az országos versenyben kitüntetett, a szövetséghez tartozó három — a hernádi, az Örkényi, a zsámbéki — tsz-nek. Schiffer Andor, a pomázi Petőfi Tsz elnöke, felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szövetség nagr előrelátással igyekezett segítséget adni a tag-tsz-eknek. Dr. Dobrai Lajos, a Ráckevei Járási Pártbizottság első titkára a többi között arról szólt, hogy a szövetségnek nagy szerepe lehet a társulások munkájában. Dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában áttekintette az elmúlt négy-öt esztendőt, s hangoztatta, hogy a tsz-szövetség jól dolgozott ezekben az években. A megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében elismerését fejezte ki a szövetségnek. Végül a küldöttek a szövetség új elnökévé Lőrincz Miklóst, a pátyi Petőfi Tsz elnökét választották meg, mivel Szűcs Béla — akinek egyébként dr. Bíró Ferenc szintén köszönetét mondott tevékenységéért —• egyéb irányú társadalmi köt»« lezettségei miatt nem vállalhatta már ezt a posztot. A szövetség titkára változatlanul dr. Kecskeméti Lajos, elnökhelyettesek: Cserháti Pál és Sásdi Antal. K. N. Zsákok — tízforintosoknak Egy délelőit a tanácsházán Gondok, ráadásként Tisztújító tsz-közgyűlések Minőségi változások, stabil gazdálkodás
