Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-13 / 111. szám
I 1973. MÄJÜS 13., SZOMBAT ;X^frfap 3 Tiszteletbeli doktorrá avatás Gödöllőn V. V. Mackevics nyilatkozata V. V. Mackevics, dr. Dimény Imre, Valkan Sopov és dr. Pethő György. Befejeződött az MTA közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) szocialista magyar mezőgazdaság fejlődésének sokoldalú segítéséért V. V. Mackevics minisztert, az SZKP Központi Bizottságának tagját, a mezőgazdasági tudományok tiszteletbeli doktorává avatja. Ezután dr. Bálint Andor, a cím adományozására javáslatot tevő mezőgazdaságtudományi kar dékánja ismertette a szovjet miniszter munkásságát és az oklevél szövegét. A dékán avatóbeszéde után dr. Pethő György átnyújtotta a szovjet miniszternek az oklevelet, majd kézfogással az egyetem tiszteletbeli doktorává fogadta. Ezután az egyetem rektora bejelentette, hogy a tanács V. V. Mackevicsnek, Valkan So- povnak és Georg Ewaldnak, az NDK miniszterének (aki tegnap elutazott Budapestről, s így nem lehetett jeleli az ünnepélyen), az agráregyetem 25 éves jubileuma alkalmából alapított emlékérmet adományozta. Hétfőn kezdődött és pénteken zárult, tehát négy napon át tartott a IV. konzervipari higiéniai napok előadás- sorozata Nagykőrösön. Hagyomány immár, hogy a nagy konzervgyáráról is híres Pest megyei városban rendezik meg évről évre ezt az országos szakmai találkozót, amelynek idén először adott otthont a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet szép, új épülete. Kollégiuma pedig szálláshelyet nyújtott az ország minden részéből összegyűlt résztvevőknek, konzervgyári szakembereknek, a táplálkozástudományi intézetek munkatársainak és különböző élelmiszerhigiénikusoknak. Ott volt köztük a Pest megyei Állategészségügyi Állomás számos munkatársa, akik az állati eredetű élelmiszerek ellenőrzését is végzik megyénkben. Az előadók között is szerepelt a megyei állategészségügyi állomás egyik munkatársa, dr. Kovács József állatorvos. Rámutatott, hogy az egész világon megtermelt élelmiszerek húsz százaléka megy veszendőbe, és a konzerviparnak éppen az a hivatása, hogy megóvja a romlástól az élelmiszereket Ehhez lényeges az egyébként költséges hűtőlánc, amely a feldolgozás előtt és után is megóvja az élelmiszert. Az öt nap többi előadója főként az élelmiszerek mikrobiológiai vizsgálatának újabb módszereivel foglalkozott. A minden szerves anyagban élő parányi szervezetek közül nem mindegyik ártalmas az egészségre, de a „jók” A tanácsülés után V. V. Mackevics fogadta a sajtó képviselőit. Újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy véleménye szerint a magyar mezőgazdaság gyors ütemben fejlődik. Erről meggyőződhettek a négyoldalú együttműködési közös bizottság tagjai is az elmúlt napokban, a mező- gazdasági üzemekben tett látogatásaik során. A komáromi állami gazdaságban például nemcsak a korszerű gépek sokasága, hanem az iparszerű módszerekkel dolgozó korszerű szarvasmarhatelep bizonyítja a fejlettséget. A négyoldalú bizottság munkájáról szólva kiemelte azt a jelentős eredményt, hogy elérték, ma már a mezőgazdaság fejlesztése nincs magára hagyatva, mert nagy segítséget kapnak a társminisztériumoktól, többek között a vegyipartól, a gépipartól és egyéb más ágazatoktól. Nélkülük, elsősorban kutatómunkájuk hiányával lényegesen nehezebb lenne e bonyolult ágazat gyaraNagykőrősőn között is akad, amelyik az élelmiszerből kieszi a lényeges tápanyagot, és ezzel csökkenti értékét. Jelentős gazdasági kár származik abból, ha a vigyázatlanul kezelt konzervárut meg kell semmisíteni. Ezt fejtegette megnyitó beszédében Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója és Gyaraky Jenő, a Toldi Miklós iskola igazgatója, aki mint .házigazda üdvözölte a vendégeket. Az előadások szünetében és után a résztvevők megtekintették a nagykőrösi gyárat, múzeumát és az ott rendezett higiéniai kiállítást. A kiállításon — hiszen a higiénia alapja a tisztaság — tisztító eszközöket és -szereket mutattak be. A különböző nagyságú gyökér-, szőr- és drótkefék mellett korszerű perion szőrzetűeket is, továbbá óriási porszívókat, meg kőpadló tisztítására is alkalmas padlókefélő gépeket. Könnyen tisztítható munkaruhák és védőöltözékek is láthatók a kiállításon, amelyet nemcsak a szakemberek, hanem a város lakói is felkerestek. Pénteken délután a gyár fémcsomagoló üzemének laboratóriumában bemutattak olyan berendezést, amely az országban egyelőre csak ebben a gyárban működik. Ezzel vizsgálják a dobozgyártáshoz szükséges fémlemezeket feldolgozás előtt, majd az üres és aztán a már teli, zárt dobozokat. Nemcsak a doboz anyagát, hanem azt is, hogy tökéletesen légmentesen zárták-e be a dobozt. Jövőre újból Nagykőrösön rendezik meg a konzervipari higiéniai napokat. podása. A bizottság eredményes munkáját tanúsítja továbbá az a korszerű cukorré- pa-betakarító gép, amelyet a négy ország együttműködésével alakítottak ki, s megemlítette a miniszter az ugyancsak közös munkával kidolgozott új öntözőrendszereket. V, V. Mackevics Martonvásáron V.V. Mackevics, a Szovjetunió hazánkban tartózkodó mezőgazdasági minisztere pénteken meglátogatta a Magyar Tudományos Akadémia mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetét. Különösen nagy érdeklődést tanúsított az intézetben épülő fitotron, továbbá a martonvásári kukorica- és búzanemesítés eredményei iránt. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet és magyar mezőgazdasági kutatóintézetek együttműködése kölcsönösen hasznos, hozzájárul mindkét ország termelési eredményeinek javulásához. Elutazott V. Sopov A négyoldalú együttműködési közös bizottság budapesti ülésén V. Sopov földművelési és élelmiszeripari miniszter vezetésével részt vett bolgár küldöttség pénteken elutazott Budapestről. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Sztoio Sztanoev bolgár nagykövet. Kommunista műszakok Pest megye KISZ-fiataljai 1972 első negyedévében is kitettek magukért. A Tanácsköztársaság 53., illetve az ifjúsági szövetség megalakulásának 15. évfordulója tiszteletére több helyen rendeztek kommunista műszakokat. A fiatalok munkájából az első negyedévben egymillió 870 ezer forint termelési érték született, közhasznú társadalmi munkán pedig több ezer KISZ-es 4500 órát dolgozott. Az ifjúsági szolidaritási nap alkalmából — a Csepel Autógyár és a KISZ központi bizottság felhívásához csatlakozva — Pest megyében április 22—23-án 96 helyen 6261 részvevővel rendeztek kommunista műszakokat. Ezen a két napon 970 ezer forint termelési értéket állítottak elő az ifjúkommunisták, és 21 ezer órát fordítottak fásításra, lakóhelyük szépítésére. A társadalmimunka-akció ezzel még nem ért véget a megyében: május 13-án a Csepel Autósvár fiataljai veszik fel a munkát, { AZ UTÓBBI NAPOK, sőt, most már hetek esőzései eleinte általános megkönnyebbülést szereztek; függetlenül attól tehát, hogy varrógépnél, tejboltban, városi íróasztal mellett avagy a mezőgazdaságban dolgozik, úgyszólván minden állampolgár örült a sokáig késlekedő csapadéknak. Csütörtökön azonban, hogy lassú, amolyan csendes eső kísérte útun- kat Püspökhatvanba, ahol is a tsz-nek átadott vándorzászlóhoz oly módon kívánt további sikereket dr. Biró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, hogy áz aranyat érő májusi esőt emlegetve jó terméskilátások Ígéretét villantotta föl a javarészt paraszt hallgatóságnak — nos, ekkor egy csöndesen él-hullajtott megjegyzésre figyeltem föl: „Elép volna már az esőből!’’ Mögöttem, a hallgatóság soraiban hangzott el ez a reflektálás, megnéztem alaposan emberemet. Rögvest kitűnt, hogy nem helybéli, hanem a hozzám hasonlóan kívülálló, tehát vendégként jelenlevő és ünneplő férfi fogalmazott ily módon. Valószínűleg valamely, a tsz-szel kapcsolatban álló vállalat alkalmazottja, akinek napi munkáját esetleg valóban akadályozza, hogy az ég csatornái folyton-folyvást megerednek. Mi tagadás, így május közepe táján sokan szeretnék valahol a hegyekben kirándulva, Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia várbeli épületének kongresszusi termében tartott zárt üléssel véget ért az Akadémia idei közgyűlése. A tanácskozáson, amelyen Straub F. Bruno akadémikus, az Akadémia al- elnöke elnökölt, részt vett dr. Ajtai Miklós, az MSZMP KB tagja, a kormány elnök- helyettese, Bondor József építésügyi és városfejlesztési, Lázár György munkaügyi és dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. A közgyűlés megvitatta az elnökség és a főtitkár beszámolóját, amelyet a hétfői nyilvános közgyűlésen terjesztettek elő. Számos elgondolást, javaslatot vetettek fel a további munkára vonatkozóan. Felszólalt a vitában dr. Ajtai Miklós, Bondor József és dr. Szekér Gyula is. A vitában elhangzottakra Erdey-Grúz Tibor, az Akadévagyis a természetben tölteni a hét végét, a bátrabbak már a strandokra kívánkoznak, egyszóval, inkább óhajtják a meleg napfényt, miként a hűvös levegőt is eredményező csapadékot. A hideget, persze, nem áhítozza a növényzet sem, ám az esőből még korántsem volt elégséges, ami lehullott. Ha tehát hovatovább megoszlik az egy-két hete még egységes közvélemény, s ki-ki érdekeinek megfelelően válaszol a kérdésre, legyen-e eső, nem mondhatnánk mást — éspedig valamennyiünk érdekét-kenye- rét féltvén —, hogy kell még az eső, de nemcsak az, hanem az öntözés nem vált fölöslegessé. EZT HANGSÚLYOZZUK, mert némelyeket még a mező- gazdasági szakemberek közül is megtéveszt a valóban nem kevés csapadék. Ha azonban ezt a hiányossághoz mérjük, s tárgyilagosan elemezni igyekszünk a pillanatnyi helyzetképet, úgy csak alátámaszthatjuk az előbbi, az öntözésre buzdító kategorikus kijelentést. Mert mekkora a csapadékhiány, s mekkora az utóbbi hetek pótlása? Az őszi vetéstől számítva, a több esztendős átlaghoz képest 220—230 milliméter ez a hiány, sőt, Pest megye némely részén meghaladja a 260-at is. Az esztendőre eddig jellemzőnek mondható szeszélyes hőingadozás szintén nem kellemes egyetlen élőlényre sem, így a növényzetre mia elnöke és Köpeczi Béla megbízott főtitkár válaszolt, majd a közgyűlés tudomásul vette a beszámolókat és a bennük felvetett, valamint a zárt ülésen szóba került egyes kérdésekre nézve állásfoglalását határozatban rögzítette. A határozat kívánatosnak tartja, hogy a tudományos testületek — az elnökség, a tudományos osztályok és bizottságaik — munkájában az eddiginél nagyobb helyet kapjon konkrét tudományos és tudománypolitikai problémák megvitatása. Az akadémiai reform értelr mében a közgyűlés feladata a javaslattétel a kormány által kinevezendő főtitkár személyére. A közgyűlés — titkos szavar zással — úgy döntött, hogy a kormány elé azt a javaslatot terjeszti: az Akadémia főtitkárává Köpeczi Béla akadér mikust, eddigi megbízott főr titkárt nevezze ki. is károsan hat. Amennyiben az előbbi adalékkal egybevetjük a csapadékmennyiséget, úgy azt látjuk, hogy még mindig jelentékeny a természet adóssá- -ga. Mindent összevéve, a megyei tanács szakembereinek előzetes becslése szerint vagy 50—60 milliméter eső jutott a földekre április-május folyamán, ami ugyan sokat pótolt a hiányokból, de még mindig csekélynek mondható. (Sajnos, a megye egyes részein —- így például Törtei térségében — kifejezetten kevés volt az eső.) Vagyis egyelőre még azt mondhatjuk, hogy megszívlelendő a Vízgazdálkodási Kutató Intézet ama féléves talaj- vízszint-prognózisa, amely szerint „várható, hogy az átlagosnál alacsonyobb talajvízszintek alakulnak ki a nyár folyamán, és sok helyen megközelítik, sőt, meg is haladják az eddig észlelt legkisebb talajvíz- allásokat is”. A talaj nedvességtartalma csekély, a becslések szerint hozzávetőleg 40 centi mélységig áztak át csupán a földek. Ha viszont beköszönt a melegebb idő, ebből a felső talajrétegből viszonylag gyorsan elröppen a víz, a gyökérzet roppant hamar szívja föl a csapadékot Ez az, ami a jó szakembert most, az esős napokban is nyugtalanítja. MIT TEGYEN TEHÁT? Semmi esetre sem engedhető meg az, ami tavaly történt, hogy tudniillik a megyében levő öntözőberendezéseket mindössze 47 százalék erejéig használták ki. Az öntözést a termelési technológia szerves részévé kell emelni, mert csakis ily módon remélhető az eddiginél nagyobb hatékonyság. Mivel a prognózisok értelmében akár arra is föl kell készülni, hogy valószínűleg már a nyár elején korlátozzák az öntözővizeket, fontos a berendezések maximális kihasználása. A , tsz-ek és állami gazdaságok vezetői előtt valószínűleg ismeretes, hogy augusztusig a különféle öntözőberendezésekre húszszázalékos szezonális árengedményt nyújt a forgalmazó vállalat. Ez a kedvezmény kétségkívül már eddig is éreztette hatását: megélénkült a vásárlási kedv. Az átmeneti _ pénzügyi gondokkal küszködő gazdaságok megsegítésének számít, hogy a vízdí- jákat csak a termés betakarítása után kell befizetni. Újra és Újra tehát az hangsúlyozandó: nem szabad megállni az öntözéssel! Persze^ nincs mindenütt mód az öntözésre, ezért — fogalmazhatunk másként? — „megértést”' kérhetünk azoktól, akiket zavar’ az eső.^ Az élelmiszergazdaság jövendőjének alakulása, vagyis — miként az elnevezésből is kitetszik — az elégséges és jo minőségű élelmiszer előteremtése alighanem olyan érv, amely mindenkit meggyőzhet e megértés méltányosságáról és fontosságáról. K. N. T örténelmünk legigyászosabb lapjai örökítik meg mindazt, ami az 1919-es Tanács- köztársaság felszámolása után kezdődött Magyarországon. A magyar burzsoázia és a nagybirtokosság a régi arisztokrácia fegyveres ereje, a Harthy-féle darutollas hadsereg, s benne a tiszti rohamszázadok, addig elképzelhetetlen állatiassággal törtek mindenkire, akinek csak némi köze volt a Magyar Tanács1- köztársasághoz. Különösen báró Prónay és a kecskeméti Héjjas Iván „alakulatai” vittek véghez leírbatalan rémségeket. Tények és minden +ekintetben hiteles dokumentumok bizonyították, hogy Prónay és Héjjas hóhérlegényei — tisztek és pribékjeik — ezrével ölték a nekik nem tetsző embereket. Akasztották a volt direktóriumi tagokat, vízbe fojtották a vörösparancsnokokat, lemészárolták a bizalmiakat, megkorbácsolták az uradalmi béreseket és cselédeket. Megteltek a kínzókamrák forradalmi értelmiségiekkel és zsidókkal. Sok áldozatukat élve temették el. Mindebben az volt a legborzalmasabb, hogy az egész ország és az egész világ ismerte a szörnyűségeket. A külföld felháborodására az antant vizsgáló bizottságot küldött Magyar- országra, de ez a bizottság, természetesen, semmit nem észlelt a „rágalmakból”. A gyilkosok nemzeti hősként járkáltak szabadon az országban, Nyugat-Magyar országon pedig folytatták rémtetteiket. A fehérterror a húszas évek első felében a bombamerényietek egész sorát követte el. A csongrádi gyilkos merénylet után — három halott, negyven sebesült — Drózdy Győző képviselő részletesen feltárta azokat az iszonyatos tetteket, amelyeket Héjjas úgynevezett alföldi brigádja a románok kivonulása után elkövetett Kecskeméten és környékén, de különösen Orgovány községben. Bethlen kormánya tehát mindent tudott, s mégis futni hagy25 EVE: ítélet az orgoványi gyilkosok felett ta Héjjasékaf. Csak a felszabadulás után, 1947. május 13-án, ma 25 éve, érte utói a törvény keze és a magyar nép jogos: haragja Héjjas banditáit. A per célja — 27 évvel a vérengzés után — nemcsak az igazságszolgáltatás volt, hanem végső és hivatalos, bírói megállapítása mindannak, ami történt. A még élő tanúk — a megmaradt hiteles dokumentumokkal együtt — félelmetes gaztettekre derítettek fényt. Jellemző a népbíróság elfogulatlanságára, törvén ytiszteletére, hogy nem bosszúállás volt a célja. Távollétükben csak az értelmi szerzőket — Héjjast és Francia-Kiss Mihályt — sújtotta halállal. Héjjas aztán „elrothadt a történelem szemétdombján”, Francia-Kiss pedig — akitől egyik kihallgatása során így búcsúzott el Horthy bírája: „Isten vele, Mihály” — egy emberöltő múltán mégiscsak a Nép- köztársaság ítélőszéke elé került. De a per mindenképpen nagy történelmi tanulságokkal szolgál: Nincs olyan népei'enes gaztett, amit büntetlenül el lehetne követni. A nép ügyének árulói és hóhérai mindig megkapják a törvénytől és a történelemtől azt, amire rászolgáltak. De a legnagyobb tanulság: a fasizmus minden fajtája és formája ellen küzdeni kell, csirájában kell elfojtani, mert emberfaló szörnyeteggé válik, ha idejekorán nem tapossák el.., 1 i i , I , j j I F. M. IV. konzervipari higiéniai napok Mikrobiológusok és konzervipari szakemberek tanácskozása Továbbra is: öntözni! 1 á
