Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-11 / 84. szám
r*ST MEGYEI 1972. Április 11., kedd Baktáriumfegyver-elSenes konvenció NyikoEtgj Podgornij beszéde Podgornij, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke mél tatja az egyezményt. SZOVJET-IRAKI SZERZŐDÉS KOSZIGIN HAZAÉRKEZETT BAGDADBÓL fókusz Ankarai látogatás NYIKOLAJ PODGORNIJ szovjet államfő ma délelőtt hivatalos látogatásra Ankarába utasak. Podgornijt Sunay török államelnök hívta meg. A LÄTOGATAS moszkvai diplomáciai megfigyelők szerint elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi években politikai téren korrekt viszony alakult ki a Szovjetunió és Törökország között. Ez pedig előrelépésnek számít az 1965 előtti hidegháborús korszakhoz képest, amelyben Törökország a NATO legfontosabb déli hídfőállásaként hangsúlyozottan szovjeteken es politikát folytatott. HÉTFŐN ESTE Ankarában a tájékoztatási hivatal sajtóértekezletén ismertette az újságírókkal Nyikolaj Podgornij kedden kezdődő látogatásának programját. PODGORNIJ SZEMÉLYÉBEN, első ízben tesz a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke hivatalos látogatást Törökországban, és bár útja protokolláris szempontból Sunay köztársasági elnök moszkvai látogatása viszonzásának számít, az ankarai sajtó megítélése szerint is a protokollmeg- fontolásoknál fontosabb eseményről van szó. ANKARÄBAN IS nagyon jól tudják, hogy a Szovjetunió következetes békepolitikája keretében mindent megtesz a kapcsolatok fejlesztéséért a vele szomszédos államokkal, függetlenül azok társadalmi berendezkedésétől. E kapcsolatok fejlesztése elől a Török Köztársaság sem zárkózik el, de természetesen megmarad a NATO-tagságából és alapvetően nyugati orientációjú külpolitikájából adódó korlátok között. a szovjet Államférfi látogatására igen kiélezett belpolitikai helyzetben kerül sor, amikor változatlanul érvényben van a kijárási tilalom, a rendkívüli állapot, s amikor a „rendcsinálás” jelszavával fellépő hatóságok a terrorcselekmények elleni küzdelmet elsősorban az illegalitásba kény- szerített baloldali erők szétzúzására használják fel. ANKARAI MEGFIGYELŐK szerint azonban a belpolitikai életben bekövetkezett rendkívül határozott jobbratolódás mindeddig nem jutott arra a pontra, hogy éreztesse hatását a külpolitikai vonalvezetésben is. NYILVÁNVALÓ, hogy a kétoldalú kapcsolatok mellett a tárgyalásokon szóba került a Földközi-tenger medencéjében kialakult helyzet és a ciprusi kérdés is. A KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOKTÓL Ankara sokat vár. A két ország kereskedelmi forgalma az elmúlt hat év során megháromszorozódott, az idén április egytől érvénybe lépett új árucsere-for- pslmi egyezmény további növekedést irányoz elő. Az pwezmény konkrét tartalommal való megtöltése fügig a mostani tárgyalásoktól is. Ez pedig nem közömbös Törökország számára, amely a tavalyi k>"■ i kereskede1 mi mérleget hat- m'5zmillió dolláros deficittel zárta. A baktériumfegyverek betiltásáról szóló konvenció aláírása alkalmából Moszkvában Nyikolaj Podgornij beszédében többek között megállapította, hogy az egyezmény sokoldalú előkészítésének sikeres befejezése meggyőző példája annak, hogy az államok megfelelő jóindulata esetén lépésről lépésre közelebb lehet jutni a nemzetközi béke megszilárdulásához. Fontos szerepe volt a megállapodás előkészítésében Podgornij szerint a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak, valamint a genfi leszerelési bizottság munkájában részt vevő többi államnak. Maga az egyezmény logikus folytatása a vegyi és baktériumfegyverek háborúban való alkalmazását tiltó 1925-ben létrejött genfi jegyzőkönyvnek. A Szovjetunió úgy véli — hangsúlyozta Podgornij —, hogy a baktérium-tilalmi egyezmény létrejötte után intézkedéseket kell tenni a vegyi hadviselési eszközök betiltására és a készletek megsemmisítésére. Ezért a Szovjetunió és több szocialista ország nemrégen a genfi leszerelési bizottság elé terjesztette a vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyezmény-tervezetet. A szovjet államfő végül biztosította a jelenlevőket, hogy országa továbbra is mindent elkövet a fegyverkezési hajsza, ezen belül a stratégiai fegyverek korlátozása érdekében, s kifejezte reményét, hogy a baktérium-tilalmi egyezményt a legközelebbi jövőben az országok széles köre írja alá és ratifikálja azzal a céllal, hogy a megállapodás mielőbb hatályba léphessen. Az első napon a szovjet fővárosban a letéteményes országokon kívül 44 ország képviselői írták alá az egyezményt, köztük Bulgária nevében Petr Mladenov külügyminiszter, az NDK nevében Otto Winzer külügyminiszter. Románia nevében Cornelia Manescu külügyminiszter, Lengyelország nevében Stefan Olszowski külügyminiszter, Csehszlovákia nevében Bo- huslav Chnoupek külügyminiszter, Mongólia nevében pedig Londongijn Rincsin külügyminiszter. A szovjet kormány Lenin- hegyi fogadási palotájában lezajlott ünnepségen ott volt Andrej Grecsko marsall szovjet honvédelmi miniszter, Borisz Petrovszkij egészségügyi miniszter és más hivatalos személyiségek. A diplomáciai testület megjelent tagjai között ott volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. A baktériumfegyverek betiltásáról szóló tilalmi egyezményt, amelynek teljes neve „Egyezmény a baktérium (biológiai) fegyverek és mérgező anyagok kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról, s azok megsemmisítéséről’’, az ENSZ- közgyűlés legutóbbi ülésszakán hagyták jóvá a szocialista országok, köztük hazánk tavaly márciusi genfi előterjesztése alapján. Szovjet értékelések szerint a konvenció abban különbözik az eddig megkötött részleges leszerelési megállapodásoktól, hogy a fegyverek egy egész osztályának megsemmisítésére vonatkozik, s ebben az értelemben a nemzetközi kapcsolatok történetének első tényleges leszerelési intézkedése. Végrehajtása esetén az „ABC-fegyverek” történetéből a „B”-betűt, s ezzel a legbarbáraíbb és hatásában legborzalmasabb tömegpusztító fegyverek egyikét törölni lehet. A biológiai fegyverek, valamint az állati és növényi eredetű anyagok betiltását a szocialista országok eredetileg egybe akarták Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára április 4-től 10-ig az SZKP Központi Bizottságának meghívására nem hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A látogatás idején szívélyes, elvtársi megbeszélésekre került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Erich Hone- cker között. Nagy figyelmet szenteltek a Szovjetunió és az NDK közötti kapcsolatok sokoldalú továbbfejlesztése kérdéseinek. Hangsúlyozták, hogy gyakorlati lépéseket kell tenni a két ország közötti, hosszú lejáratú alapon nyugvó együttműködés megtervezésének tökéletesítése érdekében, figyelembe véve a szocialista gazdasági integráció komplex programjában megszabott feladatokat. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker elmélyülten foglalkozott az európai helyzettel, ahol a reakciós imperialista kötrii a vegyi hadvisielési eszközök betiltásával. A Vietnamban vegyi háborút folytató Egyesült Államok, valamint Nágy-Britannia ellenkezése miatt azonban erre eddig nem volt lehetőség. Ennek ellenére a genfi leszerelési bizottságban tovább folyik a harc a vegyi fegyverek betiltásáért. A szocialista országok március végén előterjesztették egyezménytervezetüket. A baktériumfegyverek betiltásáról szóló konvenciót hétfőn Washingtonban és Londonban is előterjesztették aláírásra. körök ellenakciói mellett is tovább fejlődnek az enyhülés irányába ható tendenciák. Azok a lépések, amelyeket a Szovjetunió, az NDK és más szocialista országok, tesznek a Varsói Szerződés, tagállamai politikai tanácskozó testületé prágai ülésszakán megjelölt irányvonalnak megfelelően, ismét jelentős mértékben hozzájárulnak az európai biztonság és együttműködés konstruktív megvitatását elősegítő légkör kialakításához. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel —nyugatnémet szerződés küszöbönálló ratifikálásának és a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyoldalú egyezmény ezt követő érvénybe lépésének, az NDK és az NSZK tranzitegyezményének, valamint az NDK kormánya és a nyugatberlini szenátus között megkötött egyezménynek újabb ösztönzést kell adnia az európai béke megszilárdításának. Leonyid Brezsnyev és Erich Honecker találkozásainak légVasárnap új fejezetéhez érkezett a Szovjetunió és Irak viszonya. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök és Hasszán Albakr iraki elnök 15 évre szóló barátsági és együttműködési szerződést írt alá. A szovjet—iraki szerződés aláírói abból indultak ki — mint ez a dokumentum bevezetőjében olvasható —, hogy „a béke és a haladás összes erőinek összekovácsolása, ezen belül az arab államok egységének megszilárdítása az im- perialistaellenesség alapján, fontos eszköze a tartós békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcnak”. Mind- kettejüknek meggyőződése — mutat rá a szerződés, hogy „jelenleg a nemzetközi problémákat az együttműködés és a kölcsönösen elfogadható megoldások alapján kell rendezni”. A szovjet—iraki szerződés 14 cikkelyben rögzíti a két ország kapcsolatainak jelenét és jövőjét, elveit és céljait. Mindjárt elöljáróban leszögezi, hogy „a két ország és a két nép barátsága megbonthatatlan lesz”, s hogy „a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján fog fejlődni a sokoldalú: politikai, gazdasági, kereskedelmi, tudományos-műszaki, kulturális együttműködés”. körét az egyetértés, az őszinteség és a testvéri barátság jellemezte. Hétfőn Erich Honecker hazautazott a Szovjetunióból. Leonyid Brezsnyev, Konsz- tantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára búcsúztatta a repülőtéren. Negyedik napja kering földkörüli pályán az lnterkoz- mosz—6 szputnyik, amelyet a szocialista országok űrkutatási együttműködési programjának keretében bocsátottak fel. dó felek, hogy különböző szinten „rendszeresen konzultálnak, majd minden olyan fontos nemzetközi kérdésről, amely a két állam érdekeit, a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztését érinti”. „Abban az esetben — állapítja meg később a szerződés szövege —, ha olyan helyzet áll elő, amely bármelyik fél békéjét fenyegeti, vagy a fenyegetés veszélyét hordja magában, illetve megsérti a békét, a felek haladéktalanul kapcsolatba lépnek egymással az álláspontok egyeztetése, az előállt fenyegetés elhárítása, illetve a béke helyreállítása végett.” A kilencedik cikkely szerint „mindícét ország biztonsága érdekében folytatódik majd a védelmi képességük megerősítését szolgáló együttműködés”. A szerződés szerint „Egyik fél sem lép be olyan szövetségbe, amelyek a szerződő felek valamelyike ellen irányulnak”. „A magas szerződő felek mindegyike kötelezi magát, hogy nem engedi át területét olyan cselekmények céljaira, amelyek katonailag megkárosíthatják a másik felet.” Megfigyelők hangoztatják, hogy ez a második ilyen okmány, amely a Szovjetunió és valamely haladó arab ország között létrejött. Az elsőt Kairóban, a múlt év nyarán írta alá Szadat egyiptomi elnök és Podgornij szovjet államfő. Hétfőn hazaérkezett Moszkvába a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége, amely Alekszej Kosziginnak, az SZKP KB, PB tagjának, a minisztertanács elnökének vezetésével Irakban tett látogatást. AZ ARGENTIN RENDŐRSÉG Buenos Aires egyik elővárosában megtalálta Ober- dan Sallustrónak, a Fiat argentínai leányvállalata vezér- igazgatójának holttestét —, jelenti a Reuter és . az AP rendőrségi forrásokra, az AFP az elnöki palotához közel álló körökre hivatkozva. Hétfőig a mesterséges hold 46 fordulatot tett meg a Föld körül. A szputnyik tudományos berendezései, amelyeket magyar, mongol, lengyel, román, szovjet és csehszlovák tudósok készítettek, kifogástalanul működnek. A műszerek a primer kozmikus sugárzást vizsgálják. ★ Az Apollo—16 útbaindítá- sának szükséges utolsó előkészületeit végzik az amerikai Kennedy-fok indítóbázisán. Az újabb holdrakétát, fedélzetén három űrhajóssal: John Younggal, Thomas Mattingh- lyvel és Charles Duke-kal, a tervek szerint április 16-án 5.43 órakor bocsátják fel. Az űrkutatással foglalkozó amerikai szakemberek arra számítanak, hogy az Apollo— 16 útja tudományos szempontból fontosabb lesz, mint az Apollo—15 tavaly nyári missziója. Az amerikai holdutazások történetében először akarnak kisebbfajta csillag- vizsgálót felállítani földünk égi társán, hogy újabb szögből végezhessenek megfigyeléseket a különböző bolygókról. A Hold felszínére leereszkedő két asztronautának feladatául szabták továbbá azt is, hogy juttasson a Földre megbízható adatokat a Hold hegyes vidékeinek geológiai, ásványi összetételéről. A tudósok feltételezése szerint ugyanis a Hold felszínének több mint 70 százalékát borító hegyes-dombos vidék igen gazdag timföldben és uránércben. Buchenwald! eskü A Magyar Partizán Szövetség és a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága — a koncentrációs táborok felszabadulásának 27. évfordu lója alkalmából — vasárnap emlékünnepséget rendezett Budapesten, a vasasszakszervezet székházának dísztermében. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak a koncent rációs táborokban meggyilkolt mártírok és a felszabadító harcokban elesett hősök emlékének. Ezt követően Gáti Ödön, a Nácizmus Üldözöttéi Bizottságának elnöke mondott beszé det. Az emlékünnepség második részében bemutatták Semprun A nagy utazás című film jét. „Európa vigyázz!" — kiáltotta még idejekorán Thomas Mann, és a kommunisták milliói apelláltak Európa lelkiismeretére, amikor a hitlerista fenevad kitömi készült ketrecéből. De Európa nem vigyázott, és a horda 160 milliárd kárt okozott Európának, és legyilkolt 50 millió embert. Európa zsidósága különösen borzalmas vérveszteséget szenvedett: 1939-ben 10 millió zsidó élt Európában, 1945- re csupán 3 millió maradt belőlük. Történelmi és bizonyított tény, hogy a nácik 32 országból 18 millió embert KZ-ekbe, haláltáborokba zártak, és ott 11 milliót elpusztítottak. Kényszermunka, agyonéheztetés, orvosi kísérletezés, agyonkorbácsolás, gáz, fegyvergolyó — öltek és öltek, ötmillió szovjet, lengyel, francia, holland és más európai antifasiszta és kommunista pusztult el a KZ-ekben: köztük 200 000 magyar. Dachau, Sachsenheusen, Buchenwald, Ma- thausen, Ravensbrück, Auschwitz és még háromszáz fasiszta infernó gyalázata figyelmeztet minden ma élő tisztességes embert: világ vigyázz! Ezt a törvényt foglalták örökké emlékezetes eskübe azok a buchenwaldi deportáltak, akik csodálatos emberi hittel és bátorsággal 1945. április 11-én megrohanták fasiszta hóhéraikat, lefegyverezték őket, és az SS-túlerőt is legyőzve, felszabadították magukat. Nem ismertek félelmet és akadályt. Nem törődtek a magosfeszültségi dróthálók erdejével, az idomított kutyák rohamával, a sortüzekkel, a csapdák tömegével: rohamoztak és győztek. Ezt a napot akkor nyomban a koncentrációs táborok megsemmisítésének nemzetközi napjává nyilvánították. M:után a szabadságharcosok történetének egyik feledhetetlen fejezetét a kommunisták vezetésével megírták, mindössze 21 ezren maradtak életben. De ez a boldog és büszke sereg esküt tett, így: „Esküszünk, hogy a harcunkat mindaddig folytatjuk, míg az utolsó bűnös is a népek ítélőszéke elé kerül. Gyökerestül kiirtani a nácizmust — ez a mi jelszavunk. A béke és a szabadság új világának felépítése — ez a mi célunk!” Aki tisztelni tudja ezeket a tiszta emberségből fakadó igéket — gondoljon arra, miként tombol még az apartheid Afrikában, miként acsarog a fajgyűlölet a világ sok más táján. Es. ha erre gondol, nem érheti be azzal, hogy a hitlerista háborús bűnösök zöme megkapta méltó büntetését. Emlékezni — aktívan kell, a buchenwaldi eskü szellemében ... Kijelentik a magas szerzőBrezsnyev—Honecker megbeszélések Az NSZEP KB első titkára elutazott Moszkvából lnterkozmo§z-6: negyvenhat fordulat Apollo—16: utolsó előkészületek « t á «