Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-27 / 98. szám

1972. Április 27. csütörtök ""^/fit-inn 3 Tanácskozik a Hazafias Népfront V. kongresszusa Kállai Gyula megnyitója Bencsik István referátuma Kállai Gyula megnyitójában megemlékezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak 1968 óta elhunyt tagjairól. Valamennyien odaadó, áldo­zatkész küzdőtársak, a közélet, a termelőmunka, az irodalom és a tudomány kimagasló kép­viselői voltak. Az alkotó eró szabad kibontakozása A továbbiakban a Hazafias Képfront elnöke így folytatta: — Mozgalmunk legmaga­sabb szintű tanácskozó testü­leté, a kongresszus helyzetünk, munkánk alapos mérlegelésére kötelez bennünket. Ebben az utóbbi idők fontos bel- és kül­politikai eseményei is segíte­nek. Alig három héttel ezelőtt ünnepeltük felszabadulásunk évfordulóját, amely már szin­te hagyományosan számvetés­re késztet minket. Nemzeti ünnepünk alkalmából jóleső érzéssel állapítottuk meg: ha­zánk a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusá­nak útmutatásai alapján sike­resen halad előre a szocializ­mus építésének útján. — A népfrontválasztások bi­zonyították: állampolgáraink arra törekszenek, hogy mun­kájukkal, tehetségükkel előse­gítsék, meggyorsítsák fejlődé­sünket. A jó szándékban nincs is hiány. A hibákat, a fogya­tékosságokat leküzdve, az ed­diginél is nagyobb lendülettel kell végeznünk munkánkat, az egész társadalom és minden ember javára. Tőlünk, lelkiis­meretes, jó munkánktól függ, hogyan haladunk előre ezen az úton. Mint a legátfogóbb tö­megmozgalom, ’arra törek­szünk, hogy minden ember megértse: mi a kötelessége most, mivel szolgálhatja leg­jobban népe, hazája boldogu­lását. — Egy héttel ezelőtt tár­gyalta meg és iktatta törvény­be'* az országgyűlés a Magyar Népköztársaság módosított al­kotmányát. A Hazafias Nép­front V. kongresszusa az első jelentős tanácskozás, amely­nek ihletője az újból megfo­galmazott alaptörvény szelle­me és mozgósító ereje. Olyan ország lettünk, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, társadalmi felemelkedését, al­kotó erejének szabad kibonta­kozását és jólétét segíti és szol­gálja. Nagy elismerés és meg­tiszteltetés számunkra, hogy a Hazafias .Népfront ma már al­kotmányos intézményeink so­rában foglal helyet. Kifejezés­re jut ebben, hogy a szocializ­mus teljes felépítése a párt harcának, helyes szövetségi politikájának, s a dolgozó nép áldozatos munkájának ered­ményeként olyan nemzeti programmá vált, amelyet a Hazafias Népfront is már ré­gen zászlajára írt. Erősödött a párt politikai vezető szerepe — Tapasztalataink azt mu­tatják: ahogy a fejlődés so­rán erősödött a párt politikai vezető szerepe, úgy fejlődött, erősödött a népfront társa­dalmi és közjogi szerepe, funkciója a szövetségi politi­ka erősítésében és a szocializ­mus építésében nélkülözhetet­len nemzeti egység megterem­tésében. A párt politikája, a népfront programja érthető és világos. Ez annak a törté­nelmi ténynek a megfogalma­zása, hogy a párt politikája nélkül elképzelhetetlen a nép- frontmogalom, a népfront te­vékenysége nélkül viszont el­képzelhetetlen a párt politi­kájának megvalósítása. — Tudatában vagyunk, hogy törekvéseinknek nemzetközi feltételei is vannak. Mindig büszkén hangoztattuk és han­goztatjuk ma is a szocialista világrendszerhez tartozó mély elkötelezettségünket. Megbont­hatatlan barátság és testvéri érzés fűz bennünket a Szov­jetunióhoz, a szocialista or­szágokhoz. Népfrontpoliti­kánk immár négy évtizedes vonása az imperializmus, a há­ború és az agresszió elleni harc. Minden igyekezetünkkel, erőnkkel a szocialista közös­ség összeforrottságán munkál­kodunk. Állandóan jelenlévő tényezője legyen Befejezésül arról beszélt Kállai Gyula, hogy az elmúlt négyéves ciklusban megnőt­tek az igények a népfrontmoz­galom munkájával kapcsolat­ban. — Ez érthető — mondta —, mert a szocializmus építésé­nek jelenlegi szakasza, a szo­cializmus megvalósításának célja követeli tőlünk, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom az eddigieknél erőteljesebben fokozza társadalmunk akti­vitását, szélesítse befolyását, a politikai élet mindenütt és állandóan jelentkező tényezője legyen. Ugyanakkor a Haza­fias Népfrontnak a sorsdöntő, nagy országos kérdésekben, a politika, a gazdaság, a kul­túra, a közélet kérdéseiben is jobban kell hallatnia sza­vát. — Szép és magasztos felada­tok állnak előttünk. A Haza­fias Népfront V. kongresszusá­nak az a feladata, hogy tevé­kenységünknek jó irányt szab­jon az elkövetkezendő négy esztendőre. Meggyőződésem, hogy a Hazafias Népfront mostani tanácskozása sok hasznos útmutatást ad majd a megválasztandó országos testületeknek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak, az országos elnökségnek, egész mozgalmunknak a to­vábbi munkához — fejezte be beszédét Kállai Gyula. — 1968-ban tartott kong­resszusunk helyesen és jól je­lölte meg mozgalmi tevékeny­ségünk irányát, fő feladatát. A X. pártkongresszus átfogóan kidolgozta az ország tovább­fejlődésének programját — kezdte beszédét Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára. — Ennek előkészítésében, az MSZMP Központi Bizottságá­nak felkérésére, a Hazafias Népfront országos elnökségé­nek kibővített ülése is részt vett. A magyar nép egyhangú igent mond e programra, és szívesen dolgozik érte a mun­kahelyén, a munkaidőn túl a lakóterületén, társadalmi és közéleti fórumokon egyaránt. Ezután a főtitkár elmondot­ta: a kongresszusi előkészüle­tek során a népfrontbizottsági választásokon mintegy fél­millió ember vett részt. — Ismét ’alkalmunk volt fel­mérni: hogyan haladtunk elő­re vállalt programunk megva­lósításában, miképpen teljesí­tettük a Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfoglalá­sait, ajánlásait; miképpen fej­lődött a mozgalom. Megálla­píthatjuk: a Hazafias Nép­front-mozgalom tekintélye, befolyása növekedett az egész országban. A népfront válasz­tói gyűlésein nyilvánvaló lett, hogy népünk helyesli és támo­gatja a szocialista célkitűzése­ket. Egyetért a párt és a kor­mány határozataival. Ugyan­akkor nagyon őszintén és szenvedélyesen felvetették az előrehaladást gátló hiányossá­gokat is, nemcsak bíráltak, ha­nem konkrét javaslatokat is tettek. Mindez azt is jelenti, hogy növekedtek az állampol­gárok igényei is a mozgalom­mal szemben. A szövetségi politika erősítéséért Emlékeztetett a szónok arra, hogy az MSZMP X. kongresz- szusának határozata leszögez­A munkabizottságok A Hazafias Népfront Országos Nőbizottsága nevében Nagy Józsefné elnök beszámolt arról, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának nőpo­litikái határozata újabb lendü­letet adott a nőkkel való törő­désnek. A nagy jelentőségű párthatározat megvalósítása eredményesen folyik: minde­nütt megalakultak a nőbizott­ságok, a lányok és asszonyok mind nagyobb számban kér­nek részt a közéletből, kapcso­lódnak be a Hazafias Nép­front-mozgalomba. A nőbizottság elnöke öröm­mel nyugtázta, hogy számot­tevően megnövekedett a nők politikai, társadalmi aktivitá­sa, s ennek, valamint a válto­zó szemléletnek a bizonyítéka­ként említette, hogy a nép­front V. kongresszusát megelő­ző választásokon a mozgalom vezető posztjainak 31 százalé­kát nők kapták (korábban ez 24 százalék volt) s ma már 34 000 asszony és leány tevé­kenykedik a különböző nép­fronttisztségekben. — Akkor dolgozunk jól — hangsúlyozta Nagy Józsefné —, ha újabb és újabb erőket, mind több leányt és asszonyt nyerünk meg céljainknak, vo­nunk be munkánkba. Tudjuk, hogy nagyon sok még a teen­dő, de azt is tudjuk, hogy fel­adataink ellátásában mind több segítőnk akad. Népfront­teendő a nők, a családok életé­nek szebbé, harmonikusabbá tétele, s mindannak segítése, ami ezzel összefügg. Nagy Jó­zsefné végezetül az anyaság társadalmi megbecsülésének fontosságáról, valamint az Or­szágos Nőbizottság további fel­adatairól szólott. A honismereti és helytörténeti bizottság részéről dr. Ortutay Gyula, a bizottság elnöke elmondta, hogy ezen a területen külön­böző munkaközösségek mű­ködtek az elmúlt időszakban. Az elméleti munkabizottság a szocialista hazafiság, az inter­nacionalizmus kérdéseit, a szomszédos szocialista orszá- ■ gokhoz fűződő kapcsolatain­kat, a nemzetiségi kérdés szer­teágazó témáit gondozta és propagálta, s megvizsgálta a Magyarok Világszövetségével közösen a külföldön élő ma­gyarság történeti és jelenkori problémáit. A magyarországi nemzetiségek kulturális életé­ről kiírt pályázatra 31 értékes irásmű érkezett be, e dolgoza­tok összesen 5500 oldalon tár­gyalják e jelentős témát és sok szempontúan megvilágít­ják pártunk, kormányunk nemzetiségi politikáját. A hagyományismereti bi­zottság tevékenységének az ad külön jelentőséget, hogy az utóbbi években tömeges mé­retekben fellendült a helytör­téneti kutatás, a forradalmi, szabadságharcos munkásmoz­galmi emlékek gyűjtése: mind­az, amiből kibontakozott a szocialista haza fogalma. A szocializmusért vívott küzdel­mek története érdekli ezernyi ilyen helyi bizottság társadal­mi munkatársait, fiatal és idő­sebb gyűjtők sokaságát. A szo­cialista hazaszeretetnek, er­kölcsi-érzelmi és értelmi ön­tudatnak a nevelő műhelyei a helytörténeti, honismereti bi­zottságok. A mezőgazdasági bizottság korreferátumát S. Hegedűs László Pest megyei országgyű­lési képviselő terjesztette elő. Egyebek között aláhúzta: a Hazafias Népfront agrárpoli­tikai tevékenysége úgyszólván a népfrontmozgalom mai for­májának kialakításától kezdő­dött, és ennek során részt vett a termelőszövetkezetek meg­szervezésében, megszilárdítá­sában, a mezőgazdasági szak­ismeretek terjesztésében, il­letve a mezőgazdasági szakok­tatás mai formáinak kialakí­tásában. Közreműködött a töb­bi között a szövetkezeti de­mokrácia megszilárdításában, a szövetkezeti törvény, a föld­törvény előkészítésében és végrehajtásának társadalmi támogatásában. A népfront egyik legfőbb po­litikai feladata a szocialista nemzeti egység erősítése. En­nek alapja, legfőbb ereje: a munkás-paraszt szövetség. A termelőszövetkezetek megszer­vezése és megszilárdulása után — különösen a gyakorla­ti munkában — azonban ke­vesebb gondot fordítottunk a munkás-paraszt szövetség erő­sítésére. Ennek a szövetségnek fontossága és a két osztály együttműködésének jelentősé­ge szükségessé teszi és indokol­ja, hogy változatlanul munkál­kodjunk a két osztály szövet­ségének erősítésén. S. Hegedűs László végezetül javasolta a megválasztandó or­szágos tanácsnak, hogy az ag­rárpolitikai mozgalmi tevé­kenység támogatására „falu- és szövetkezetpolitikai bizott­ság" elnevezéssel, újjáalakul­va folytassa munkáját a me­zőgazdasági társadalmi bizott­ság. A vörös­es községpolitikai bizottság munkáját ismertetve, dr. Trautmann Rezső, a bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a felszabadulásunk ne­gyedszázados jubileumára a Hazafias Népfront az ország­ban sokfelé város- és község- szépítési akciókat rendezett. A mozgalmi tevékenység új vo­nása, hogy mind nagyobb számban közösen munkálkod­nak lakóhelyi és munkahelyi kollektívák szűkebb hazájuk, környezetük fejlesztési felada­taiban társadalmi alapon. A Hazafias Népfront sokat foglalkozik a városiasodás ha­zai problémáival, az ebből adódó teendők társadalmi megoldásával. Üjabban a kü­lönféle környezeti ártalmak elleni védekezés is mind gyak­rabban szóba kerül, keresik, kutatják azokat a módokat, formákat, amelyek révén a népfront is közreműködhet — felvilágosító, nevelőmunkával, tájékoztatással. te: a párt a megnövekedett le­hetőségekkel élve erősíti ed­digi szövetségi politikáját. Beszélt az ipari munkások és a mezőgazdasági dolgozók fokozottabb bevonásáról a népfrontmunkába, a nemzeti egység alapjáról, a munkás­paraszt szövetségről. — Ahhoz, hogy a munkás­paraszt szövetség szubjektive is tovább erősödjék, együtt kell politizálniuk, őszintén, kö­tetlenül kell beszélniük közös gondjaikról. Utalt a népfront kongresz- szusi levelére, amely megálla­pította, hogy a magyar értel­miség is hagyományosan fon­tos szerepet tölt be a Hazafias Népfrontban. Taglalta a főtit­kári referátum a társadalom­nak a kor és a nem szerinti megoszlásából eredő problé­máit is. E tekintetben külön­böző hangsúlyú és eredetű kérdésekről van szó — mon­dotta. — A Hazafias Népfront ke­retében megalakultak a moz­galom nőbizottságai. A nőbi­zottságok rövid pályafutásuk alatt máris eredményes mun­kát végeztek. A nők számará­nya a népfrontbizottságok mostani újjáválasztás’a során az 1968-as 24 százalékkal szemben 31 százalékra növe­kedett. A fiatalokról szólva a főtit­kár elmondotta: — Mit tegyen a népfront az ifjúságért? Erre a kérdésre csak úgy tudunk megfelelni, ha maguk a fiatalok részt vesz­nek a válasz megfogalmazásá­ban, ha köztünk, velünk dol­goznak. Ezért kellett megfia­talítani bizottságainkat, és kell majd az egész népfrontmun­kát. Az ifjú korosztály arány- száma 13 százalékról 20 szá­zalékra növekedett a mostani népfrontválasztósokon. — A Hazafias Népfront ne­ve már önmagában elkötele­zettség — folytatta beszédéta főtitkár. — Azt jelenti, hogy a szocializmus’ megvalósítása ér­dekében munkálkodunk a nemzeti egységen és az állam­polgárok hazafias érzelmeire hivatkozunk, amikor zász­lónk alá szólítjuk őket. A közvélemény nyíltabb, érzékenyebb Szólt nemzeti hagyomá­nyaink ápolásának szükséges­ségéről, s ennek kapcsán a szép eredményeket elért hon­ismereti mozgalomról. Szó esett a referátumban arról is, hogy a párt politikájának szerves részeként az elmúlt években tovább szélesedtek a szocialista demokrácia keretei, bővültek az állampolgárok le­hetőségei a közügyekben va­ló részvételre. A múlt évben lezajlott országgyűlési képvi­selői és tanácsi választások je­lölőgyűlései, az idei népfront­választásokon tapasztalt nagy belpolitikai élénkség, a felszó­lalások témái bizonyítottak. Nem ismertek úgynevezett „kényes” kérdéseket, nem kön^örfalaztak, őszintén szól­tak. Megmutatkozott, hogy a tömegek ma már a korábbi­nál sokkal érzékenyebben reagálnak a jelenségekre, a közvélemény nyíltabb, s oly­kor türelmetlen is. Hozzá kell tenni, hogy amikor fejlődé­sünket gátló jelenségekről van szó, mindig jogosan. — A Hazafias Népfront mozgalom eddigi jó módsze­reihez tartozott, hogy fóru­mokat létesített, amelyeken a különböző osztályok és ré­tegek nyíltan szólhattak prob­lémáikról. E véleményeket, álláspontunk kifejtésével el­juttattuk illetékes szervek­hez, és a lehetőségek szerint igyekeztünk mindenkinek vá­laszolni kérdésére, jogosra, jogtalanra egyaránt. — A tanácsok népképvise­leti, önkormányzati jellege lehetővé teszi, hogy a nép- f-. ont az eddigieknél sokkal következetesebben betöltse a tanácsok tömegpolitikai bá­zisának szerepét. Ebben a kérdésben is nagyot léptünk előre — mondotta a főtitkár. Egymilliárdos társadalmi munka — A fejlődés, népgazdasá­gunk negyedik ötéves tervé­nek megvalósítása jó irány­ban halad előre. Ugyanakkor látjuk a fogyatékosságokat is, és megállapíthatjuk: sok még a teendő, amelyekben a nép- frontmozgalom is segíthet. Tapasztaljuk, hogy az egyéni, a csoport-, a társadalmi érde­kek összhangja nem mindig érvényesül helyesen. — Véleményünk szerint az önző nézetek azért üthették fel a fejüket, mert sokszor egyoldalúan hangsúlyoztuk az anyagi ösztönzés jelentősé­gét. Nem kaptak elég nagy nyomatékot ugyanakkor az emberi munkának az eszmei és érzelmi vonásai. A téves nézetek elburjánzásának má­sik oka, hogy az állampolgá­rok nincsenek kellően tájé­kozódva a társadalom, az ál­lam, a kisebb közösségek le­hetőségeiről. — A népfrontmozgalomban a tevékenység túlnyomó több­sége társadalmi munkában történik. Népfrontbizottsá­gaink, az elnökségek mellett működő különböző bizottsá­gok tagjai munkaidejükön túl, önként vállalt tevékeny­séget folytatnak, és’ ezért sem­miféle díjazást nem várnak. Ezután is sokszor lesz erre a segítségre szükség. Ennek le­hetőségét egyetlen adat is jól érzékelteti: 1971-ben a fizikai társadalmi munka értéke meg­közelítette az egymilliárd fo­rintot. Megtalálják a jó munka örömét — A mozgalmon belül azon­ban ma mór a legmagasabb- rendű szellemi tevékenységtől kezdve a kétkezi fizikai mun­káig társadalmi munkások szakmájuk, vagy éppen hob- byjuk szerint azokban a szfé­rákban fejtik ki tehetségüket, amelyekben a legjobb kedvük telik. Munkájuk erkölcsi, poli­tikai értéke felbecsülhetetlen a nemzeti egység erősödésé­ben, a szocialista hazafiság ki­bontakozásában. Éppen ezért javasolja az Országos Tanács a Hazafias Népfront V. kong­resszusának : alapítson olyan kitüntető jelvényt, amely a népfront munkában kiemelke­dő teljesítményekért adomá­nyozható. A népfront művelődéspoliti­kai teendőit vette sorra ez­után Bencsik István, majd a népek közötti barátság erő­sítéséért folytatott tevékeny­ségről szólott. A népfront főtitkára ezután nemzetközi politikai kérdések­ről beszélt. Egyebek között kifejtette: — Jogos felháborodást vált ki világszerte a vietnami ter­rorbombázások felújítása, ár­tatlan emberek, asszonyok, gyermekek meggyilkolása, a polgári lakosság esztelen pusz­títása. A magyar nép is köve­teli a bombázás beszünteté­sét, az imperialista csapatok kivonását. Befejezésül a népfrontmoz­galom holnapjáról Bencsik István ezeket mondta: — További százezrekhez szeretnénk eljutni, olyanok­hoz, akiket ezután akarunk megkeresni és meggyőzni: ér­demes velünk dolgozni, a jó munka örömét találják moz­galmunkban. Szilárd meggyő­ződésünk, hogy régiek, újak, népünk százezrei, milliói hall­ják meg hívó szavunkat, és jönnek velünk tiszta és ne­mes céljaink munkálására, mozgalmunk erősítésére, hogy építőmunkánkban kovácsolód- jék a nemzeti egység és épül­jön szép jövőnk: a szocializ­mus. t 1

Next

/
Thumbnails
Contents