Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

8 1972. Április 2., vasárnap rt9‘ 4 MnJitp Gyereknek egy kortyot sem Az ünnepeknek általában kellemetlen kísérő jelensége a túlzott alkoholfogyasztás. A húsvét alkalmából az Alkoho­lizmus Ellemi Bizottság arra kér mindenkit, hogy a locso­lásra érkező vendégeket lehe­tőleg ne szeszes itallal kínál­ják figyelmességük viszonzása­ként. Különösen vigyázzanak arra, hogy a gyerekeket ne itassák, de célszerű, ha a fel­nőttek is csak mértékkel fo­gyasztanak alkoholt. Megkezdődött a tavaszi szünet Szombaton tartották az ál­talános és középiskolákban a tavaszi szünet előtti utolsó ta­nítási napot; s felszabadulá­sunk 27. évfordulójára emlé­kezve ünnepségeken adóztak a felszabadító hősök emlékének. Számos helyen úttörő- és kis­dobosavatással tették emlé­kezetessé az ünnepet. Az érvényben levő rendel­kezések szerint a tavaszi szünet április 1-f-HÍI^E'K-J-HÍREK'f HÍRE K+ HÍR EK f HÍ 1 HÍREK f HÍREK + HÍREK -(- HÍREK -t HÍRE* K + RÍREK.+ HÍREK^'HÍREK^HÍREK f H íyt A . 1972. április 2., va- sárnap, húsvét. A nap kél: 5.21, nyugszik: Í8.15 órakor. A hold kél: 22.32, nyug­szik: 6.18 órakor. HÓI NAP* 1972 áprüis m/Liil/Ar . 3 ) hétfő, hús­vét. A nap kél: 5.19, nyugszik: 18.17 órakor. A hold kél: 23.35, nyug­szik: 6.51 órakor. KFTYO* 1972- április 4­JALiUUa kedd, a felsza­badulás ünnepe. A nap kél: 5.17, nyugszik: 18.18 órakor. A hold kél: —, nyugszik: 7.31 órakor. ap­5., SZERDA: szerda, Vince napja. A nap kél: 5.15, nyugszik: 18.20 órakor. A hold kél: 0.30, nyugszik: 8.21 órakor. Várható időjárás vasárnap estig: felhőátvonulások, futó esőkkel, egy-két helyen ziva­tarral. Délnyugat és északnyu­gat között változó irányú, élénk, időnként erős szél. A nappali felmelegedés keleten is gyengül. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet va­sárnap 15 fok körül. LAPUNK LEGKÖZELEB­BI SZÁMA A HÁRMAS ünnep után, Április 6-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN REGGEL A SZOKOTT IDŐ­BEN JELENIK MEG. — Dózsa-bibliográfia. A Dózsa-évforduló tiszteletére a ceglédi városi tanács és a megyei könyvtár bibliográ­fiát jelentetett meg Dózsa Györgyről és az 1514-es pa­rasztháborúról. — Engedményes vásár. A gödöllői ÁFÉSZ-áruház fenn­állásának kétéves évforduló­ja alkalmából engedményes vásárt rendez április 5—11-e között. — Tárlat — ipari tanulók­tól. Április 6-án kiállítás nyí­lik Gödöllőn a MŰM 202. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetében a tanulók vizsgamunkáiból. — Locsolkodás. Hétfőn Galgamácsán a KlSZ-szerve- zet és a népi együttes tag­jai felelevenítik a régi ha­gyományos locsolkodást, dél­után pedig maszkajárás, to-, jásgyűjtés lesz, amelyet filmre is vesznek a Gold- mann Filmstúdió munka­társai. — Tapasztalatcsere. Ápri­lis 6-án a Pest megyei álta­lános iskolák igazgatói és a gödöllői járás, valamint Gö­döllő város tanító tanórai találkoznak egymással Gö­döllőn, a Munkácsy úti álta­lános iskolában. — Kertbarátok. Öcsán is megalakult az ÁFÉSZ szer­vezésében a kert és kisállat­tenyésztő társulás. A község­ben elsőként a házinyúl te­nyésztését kívánják fellendí­teni. MOLNÁR FERENC HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT, 1952. április 2-án halt meg — 74 éves korában — Molnár Ferenc író, publicista, a XX. századi ma­gyar polgári drámairodalom egyik legjelentősebb egyénisége. A gimnázium elvégzése után jo­gásznak készült; egy ideig a gen­fi egyetemen nemzetközi jogot tanult, de közben már 1896-tól újságíróskodott. Hamar feltűnt könnyed, csiszolt stílusával, éles megfigyelőképességével, ötlet­gazdag szellemességével, klasz- szikusan világos szerkesztésmód­jával. Regényei — köztük A Pál utcai fiúk (1907), amely a világ- irodalom egyik legjobb ifjúsági regénye — érzelmekkel teli, a polgári eszményekből már kiáb­rándult, de az emberi humá­numban hívő íróra vallanak. A két világháború között, majd a második világháború után vi­lághírű drámaíróvá lett Molnár­nak az elbeszélő próza, a regény azonban csak mellékes, ritkább kifejezési formája volt a dráma mellett. Színdarabjait szinte kez­dettől kirobbanó sikerrel játszot­ták. Gyors egymásutánban kö­vetkezett színjátékai (Liliom, A testőr, A farkas, A hattyú, Otym- pia stb.) külföldön is példátlan népszerűséget szereztek neki. Molnár drámai nyelvezete sza­batos éG könnyed, színpadisme­rete,, klasszikus szerkesztési tisztasága, dialógusainak mesteri felépítése, a jellemzés egyszerű­sége, s mégis hatékonysága olyan mesterségbeli erények, amelyek a későbbi írónemzedék­nek is tanulsággal szolgáltak. E darabok ma is ott vannak szín­házaink repertoárjábar — Költői est. Buda Ferenc költői estjét rendezik meg április 10-én a szentendrei városi-járási könyvtárban. Közreműködik: Sellei Zoltán előadóművész. — Kondor György-emlék- kiállítás. Kondor György tárlata nyílik meg ma a Nemzeti Galériában. A meg­nyitót dr. Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztő­je mondja. — Buvészegyüttes. A po­zsonyi bűvészegyüttes ven­dégszereplésére került sor a minap Gyomron. A produk­ciók osztatlan sóikért arat­tak a fiaitalok és az időseb­bek körében. — AT—5561. Megkezdték az Orion gyárban az AT— 5561-es televízió nullszéria­gyártását. Az új típusból egyelőre ötven darab készül. — A Pest megyei Kishajó­zási és Javító Vállalat közli, hogy április 1-től ismét üze­mel a zebegényi révátkelés. 13-ig, csütörtökig tart — az első tanítási nap április 14-én, pénteken lesz. A szünet idején az iskolák egy-egy kijelölt napon irodai ügyeletet tartanak. A húsvéti ünnepnapokat, továbbá április 4-ét, illetve a vasárnapokat kivéve a napközibe járó 221 ezer általános iskolás ugyan­úgy igénybe veheti az iskola gondoskodását, mint más alka lommal: a napköziben egész nap pedagógus felügyelettel folyik a szakszerű foglalko­zás. A pedagógusok, az ifjú­sági szervezetek minden előkészületet megtettek annak érdekében, hogy a több mint egymillió általános isko­lás és csaknem 230 ezer közép- iskolás hasznosan, jól tölthesse a szünidőt. Több kirándulást, sportrendezvényt, mozi- és tárlatlátogatást szerveznek a diákoknak. Úton a kisbárányok Kétszázezer bárányt indított útnak a Gyapjúforgalmi Vál­lalat Olaszország és Francia- ország húsvéti piacára.. A pe­csenyekülönlegességet élve, emeletes vasúti „mozgó-szállo­dákban” juttatták el rendelte­tési helyére. A több napos úton gondoskodtak az állatok „teljes kényelméről”, hogy le ne fogy­janak. A Szabadság-hídon Dékány Dezső 44 éves al­kalmi munkás, gödi lakos, ön­gyilkossági szándékkal, már­cius 31-én felmászott a Sza- badság-híd pesti hídfőjénél levő Turul-madárra. A tűzol­tók, a rendőrség és a mentők azonnal a helyszínre siettek, hosszas rábeszélés után sike­rült lecsalniok a magasból az öngyilkosjelöltet, aki feltehe­tően elmebeteg. — Öt hét nyereség. Ötheti átlagkeresetet osztott ki tag­jainak a Kemence és Vidéke Ktsz. ötvenhatmilldó forint­tal több a nyereségük, mint 1971-ben. Jól fizet a négyes A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint a lottó 13. játékhetén öti találatos szelvény nem volt. Négytalálatot 28 fogadó értei, nyereményük egyenként 163 407 forint. A háromtalála- tos szelvények száma 4537, nyereményük egyenként 504 forint. A 149 613 kéttalálatos szelvényre egyenként 19 fo­rintot fizetnek. A nyeremé­nyek az illeték levonása után értendők. RENDKÍVÜLI LOTTÓSORSOLÁS A határidő előtti egy hét­tel beérkezett 14. heti lottó- szelvények között szombaton délelőtt négy Zsiguli személy- gépkocsit sorsoltak ki. A szel­vényfeldolgozó helyekre már­cius 30-án déli 12 óráig beke­rült 14. heti lottószelvények közül az autókat az alábbi szelvények nyerték: 255 965, 1Ö91061, 1667 479, 9 763 072. Jutalomsorsolás A Sportfogadási és Lottó- Igazgatóság Münnich Ferenc utcai székházában, húsvét hétfőn rendezik a lottó már­ciusi jutalomsorsolását. A hú­záson a 11. játékhét szelvé­nyei között összesen 1098 tárgynyereményt , sorsol­nak ká. Szerdán nyeremény- beléikönyv-sorsoiás Az Országos Takarékpénz­tár április 5-én, szerdán Szé­kesfehérvárott rendezi meg a nyeremény betétkönyvek 1972 első negyedévi sorsolását. A húzáson a március 29-ig vál­tott és a sorsolás napján for­galomban levő nyeremény­betétkönyvek vesznek részt. ;'SS"/SS/S/"SSSAS/SS/AS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfS/SSSrWSSSmSSSSSSSSS/fSSSr/ S á „ Tavasz van, gyönyörű ” SS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* A SZEBB FALVAKÉRT Dabas harmadszor is Hagyomány immár, hogy a megyei tanács évről évre községfejlesztési és szépítési versenyt hirdet. S szinte ha­gyomány az is, hogy a nagy­községek kategóriájában a versenyt Dabas nyerje meg. Amikor a közelmúltban a me­gyei tanács kihirdette az 1971. évi versenyeredményt, a nagyközség ezúttal harmad­szor érte el az első helyezést. 1967-ben a II. díjat érdemel­te ki, 68-ban, 70-ben és most 71-ben is az elsőt. Fejenként 1217 forint Czeróczki András, a nagy­község tanácselnöke nem tit­kolt elégedettséggel teregeti élénk a tavalyi versenyre vo­natkozó adatokat tartalmazó jókora iratköteget. Mutatja, hogy 1971-ben a nagyközség­ben 11 millió 359 ezer forint értékű közös fedezetű beru­házást végeztek. Elkészült például a szentendrei kézi­Csokínyuszí a Börzsönyben Most egy éve Bör­zsönyligeten vol­tunk. Véglgmóíkáztulk a napot. Délelőtt cso- köládényulakat ke­restünk az erdőben. A tölgyesekkel bo­rított szűk völgy­ben, a fagyos vizű csermely mellett, földút vitt fel ahhoz a házhoz, ahová ven­dégség-be hívtak ben­nünket. Ezt a bun­galót két mérnök tervezte és építette, közös pénzen, közös használatra, és iga­zán jól sikerült. Ott ásítozik benne egy kandalló, amely ko­ra tavasszal még nagy szolgálatot tesz a melegével. Robi akkor szentül hitt a csokinyuszik létezésében. Abban, hogy a bokrok tövé­ben élnek a sárga sztaniolpapírba öl­tözött nyúlfiak, és a fészkükben csoki-to­jások vannak. Robi nem rendelkezett természettudományi műveltséggel. Vi­szont: a szemének hinnie kellett. Mert a bokrok alján va­lóban ott lapultak a csoki-csudák. — Gyere Robika, megnézzük, mit ho­zott a nyuszi — így cs-a-lo-gatta „Nagy Robi”, az apja Vékony ösvényt vágtak Z-al-akban a hegyoldalba, azon lehetett felkaptatni a füves lankára. Ko­rábban apró ezüstfe­nyőket meg csene- vész nyírfákat ültet­tek ide. Hát nem ott volt a tövükben min­den finomság ? Ro­binak tágra meredt a szeme. Ez egyszer saját szemének sem akart hinni. Aztán fürgén gyűjtögette a ,nyuszikat és a tojá­sokat. A napsütés­ben itt is, ott is fel­csillantak a nyuszi­fülek. Annyi, de any- ny-i volt ott belőlük, hogy nem fért az ölébe. Végül is a ma­ma kosarára szorult, hogy mind elvihesse. Nem sokkal ez­után pityeregve be­szaladt a házba. A szomszédék fia, aki már iskolába járt, csereberélés közben mindenáron meg akarta győzni Robit: ezt az egészet nem a nyuszi hozta, hanem a papa rejtette el a fűben. Ügy Látszott, Robi örökre kiáb­rándul az életből. De most miképp mondjuk meg a szomszéd fiúnak, ne rontsa el mások já­tékát? Paládi József szerszámgyár üzemcsarnoka, nagyot haladt az építkezés a járási rendőrkapitányság, a bíróság, a földhivatal és- az Állami Biztosító új irodái ré­szére készülő három szomszé­dos épületen. Ez is része a községfej lesztésnek. A község fennállásának 700. évfordulója emlékére lé­tesített jubileumi park teljes egészében társadalmi munká­ban készült. De a lakosság munkával vagy a munkát készpénzzel megváltva, ebben is, abban is segített. Felsorol­ni is sok lenne, hogy mi mindenben. Mindenképpen meg kell azonban említeni azt, hogy a Volán helybeli dolgozói a szovjet hősök sírjai környé­kén parkot építettek, fát ül­tettek. Aztán a Balaton part­ján, Révfülöpön, a járási út­törő- és KISZ-tábor építésé­nél vett részt a lakosság. Mindent összevéve, egyet­len esztendő folyamán Dabas lakosai 3.1 millió forintot érő társadalmi munkával járultak hozzá községük fejlesztésé­hez. Olyan összeg ez, mintha a csecsemőket is beszámítva, minden egyes dabasi lakos 1217 forint értékű munkát végzett volna el díjtalanul. — És minden forint egy-egy versenypontot jelent — közli a tanácselnök. — Aztán fe­jenként további 43 pont jut a lakosságra a tisztasági moz­galom eredményéért. A belterület 3492 lakóházát vizsgálták felül, és 3067 meg­felelt a tiszta udvar, rendes ház követelményeinek. Ölszáz rózsatő — Persze, az embereket mindenre mozgósítani kell — állapítja meg Czeróczki And­rás elnök. — Szervezettség nélkül nem mennénk semmi­re. Ebben okvetlenül meg kell említenem o Hazafias Nép­front példaszerű munkássá­gát. Különösen a népfront el­nöke, Bánki István, tanácsta­gunk szervezi fáradhatatla­nul a társadalmi munkát. Az első kerületben, az egykori Sári községben a vízmű épí­tését Márczis Antal tsz-elnök, Gombár Sándor, meg Balogh Péter tanácstag sokban segí­tették. A második kerületben, Kancsár György tanácstag és Fábián Miklós művelődési előadó végeztek kiváló szer­vező munkát. — És Gyónón, a mostarii harmadik kerületben? — Ott inkább a Vay Sán­dor utcai rózsakertet emlí­teném. A tanács az utcai vi­rágoskertekhez 500 rózsatövet vásárolt és adott át annak, aki kért belőle. Egyedül eb­ben az utcában 250 tövet igé­nyeltek. Legszebben gondoz­ták Gugyerás János és László, egymás szomszédságában lakó apa és fia, meg Janicsák Já­nos és Czeróczki Pál. Sürgősen — Mire fordítják a 180 ezer forintos első díjat? — Erről éppen most dön­tött a tanács. Száz-százötven emléktárgyat vásárolunk 30 ezer forint értékben a tár­sadalmi munkában legtöbbet dolgozóknak és a legjobb szer­vezőknek. Százötvenezer fo­rintból pedig, az idén először, tanácstagi alapot létesítünk, amiből az egyes tanácstagok, a körzetükben felmerülő ki­sebb, sürgős fejlesztési fel­adatokat elvégeztethetik. — Vajon az "idei verseny­ben megint Dabas lesz az el­ső? — Nem akarok jósolni, de velem együtt az egész lakos­ság reméli. Meg is tesz min­dent ennek érdekében. Ebben az évben már mostanáig a félmilliót is meghaladja az elvégzett társadalmi munka értéke. Szokoly Endre i

Next

/
Thumbnails
Contents