Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
2 1972. Április 20.. csütörtök (Folytatás az 1. oldalról.) tamra választja, a korábbi öt, illetve hat év helyett. Ez összhangban van az országgyűlés megbízatási idejével. — Alkotmányunk szocialista társadalmi és állami életünk fejlődésének igényei szerint alkotmányos szintre emeli az állampolgári jogok és kötelességek egységének elvét. Szocialista társadalmi rendünk alapintézményei közé sorolja a házasság és a család védelmét, az ifjúság szocialista nevelését, az állampolgárok életének és testi épségének védelmét. A Magyar Népköztársaság tiszteletben tartja és védi az emberi jogokat, de természetes követelményként támasztja az állampolgárokkal szemben azt az igényt, hogy jogaikat a szocialista társadalom érdekeivel összhangban gyakorolják és a jogaik gyakorlása elválaszthatatlan az állampolgári köteleségeik teljesítésétől. — A javasolt módosítás, abból kiindulva, hogy a munka nélküli jövedelemből élők osztálya megszűnt, megszünteti a dolgozók és az állampolgárok fogalma közötti megkülönböztetést. Helyesebb és igazabb az állampolgár kifejezést használni, annál is inkább, mert ebbe a fogalomba beletartoznak azok is, akik jól végzett munkájuk után nyugalomba vonultak, továbbá a még tanuló, önálló keresettel még nem, de állampolgári jogokkal már rendelkező fiatalok is, akiknek száma évről évre örvendetesen gyarapszik. Az „állampolgár” kifejezés használata mellett szól az a társadalmi megbecsülés is, amely a gyermekeinket nevelő anyák, háziasszonyok iránt mindinkább megnyilvánul. A szocialista társadalom humánus magatartása jut kifejezésre abban a kiegészítésben is, hogy a betegek, az öregek és a munkaképtelenek anyagi ellátásának elvét állampolgári jogként rögzíti. — Indokolt volt a nők egyenjogúságával kapcsolatban a munkafeltételek mellett a munkalehetőségek megfelelő biztosításának kimondása, valamint a szülő anyáknak járó kedvezményekről való alkotmányos intézkedés. Ugyancsak indokolt volt a nemzetiségi jogok pontosabb meghatározása. — Az országgyűlés mostani ülésszakán szocialista törvény- alkotásunk újabb, jelentős állomásához érkeztünk — mondta befejezésül Kállai Gyula. — Történelmi jelentősége van annak, hogy a szocializmus teljes felépítése most a Magyar Népköztársaság alaptörvényében is biztosított, nagy társadalmi célunk lesz. Az alaptörvény minden állampolgár kötelezettségévé teszi, hogy a szocializmus teljes felépítéséért legjobb tudása, ereje és képessége szerint munkálkodjék. Az alkotmány kifejezi népünk eddigi munkájának, harcának eredményeit Kádár János felszólalásai A párt Központi Bizottságának első titkára Kállai Gyula előadói beszédéhez kapcsolódva, pártunk állás- foglalásai alapján szólt az alkotmányról, s azzal szorosain összefüggő néhány kérdésről. Utalt arra, hogy amikor, országgyűlésünk az alkotmányt tárgyalja, sok nemzedék küzdelmeire, nagy történelmi személyiségekre, István királyra és Hunyadi Mátyásra, Rákóczira, Kossuthra és Széchenyire, Dózsára, Petőfire és Táncsicsra emlékezünk. Mindenekelőtt pedig a dolgozó magyar népre gondolunk, amely munkájával, vérével és verejtékével hazánkat, államunkat századokon át fenntartotta, éltette és a fejlődés útján előbbre vitte. Ezeréves alkotmány soha nem volt — A történelmi múltról ezolva — emlékeznünk kell arra is, hogy a régi Magyar- ország urai előszeretettel és sokszor hivatkoztak „a nemzet ezeréves alkotmányára". Az igazság azonban az, hogy sem a nemzetnek, sem az országnak ezer éven át soha nem volt írott, Világos és egyértelmű alkotmánya. Az ország életét és fejlődését jelentősen és hosszú időn át befolyásoló egyes törvények voltak, de az igazi alkotmányosság soha nem fejlődött ki — mondta, majd visszapillantott az államalkotó István király törvényeire. A XIII. században kelt aranybullára, amely még a nemesség és a szabadbirtokosok előjogait és kiváltságait foglalta össze és biztosította, s Werbőczynek a XVI. században megalkotott hírhedt hármaskönyvére, amely a magyar feudális jog összefoglalása volt, s végül a letűnt régi világ utolsó nagy állam jogi rendezésére az 1848 —49-es szabadságharc leverése után, az 1867-ben létrejött, de nem kodifikált „ki- egyezés”-re. összegezésként megállapította: a magyar uralkodó és kizsákmányoló osztályok szégyene, hogy képtelenek voltak az országnak igazi alaptörvényt, alkotmányt adni; hogy a dolgozó osztályok, a nép ezer éven át jogfosztottságban élt, hogy gyakran egy tál lencséért elárulták az egész magyarságot. — Az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot követően csak 1949-ben valósulhatott meg a dolgozó magyar nép számára, milliók — Petőfi által megfogalmazott — nagy eszméje, a haza és a jog egysége — mondotta. — Az 1949. évi XX. törvény, az alkotmány elfogadása történelmi jelentőségű vívmány volt. — Hogy alkotmányunk, s /ilyen alkotmányunk lehessen, ahhoz a magyar népnek meg kellett szabadulnia a negyedszázadon át uralkodó gonosz és reakciós Horthyrendszertől, a kapitalistáktól és a földesuraktól, s az országot a második világháborúban megszálló idegen elnyomóktól, a Hitler-fasisz- ta megszállóktól. Hazánkat az idegen elnyomóktól a Szovjetunió dicső Vörös Hadserege szabadította fel, saját elnyomóitól a nép maga szabadította meg magát. Az alkotmány, történelmi jelentőségének megfelelően, méltatja a felszabadítást és fejezi ki népünk el nem múló háláját a felszabadító Szovjetunió iránt. A szocialista viszonyok teljes győzelme — Az alkotmányunk elfogadása óta eltelt több mint két évtized a dolgozó nép alkotó munkájának, áldozatos harcának, nemzeti felemelkedésének története, noha az út egyes szakaszai hallatlanul nehezek voltak, s az 1949-től eltelt időszak nem volt mentes megrázkódtatásoktól sem — mondotta, majd rámutatott, hogy a szocialista társadalom alapjait leraktuk, a szocialista termelési viszonyok teljes győzelmet arattak az egész gazdaságban, s népünk ma a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik. — A szocializmus előrehaladásával — jelentette ki — a felszabadulás előttihez szinte nem is mérhetően alakult az életszínvonal, a magyar nép életmódja, életbiztonsága, jóléte. A tömegnyomor, az éhség, a „hárommillió koldus Magyarországa” rossz emlék csupán. Ma az életviszonyokra az jellemző, hogy az országban mintegy 100 háztartás közül 50-ben működik mosógép. 39-ben hűtő- szekrény, 58-ban televízió. 1949-ben óvodáink száma és befogadóképessége még elenyészően kevés volt, 10 évvel ezelőtt 1000 gyermek közül 'már 337-nek jutott hely az óvodákban, ma pedig még többnek, 577-nek — a korosztály 57 százalékának — biztosított az óvodai elhélye- izése. — A szocialista építőmunka eredményei nemcsak egyszerűen az ipar, a termelőszö- •vetkezetek és az állami gazdaságok, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét fejezik ki, hanem a szocializmust tudatosan építő magyar munkás- osztály, a termelőszövetkezeti parasztság, a tudósok, alkotók, értelmiségiek szorgalmát, tehetségét, áldozatkészségét, ügyünk és egész népünk iránt érzett mély fele- 'lőeségtudatát. Alijuk a versenyt — de az ember javára A szocializmust építő nép haladásához hasonló utat a régi Magyarország nem tudott megtenni, nem tehetett meg. Huszonhét év óta elért eredményeink állják a versenyt bármilyen kapitalista ország fejlődésének ütemével — mondotta egyebek között és hangsúlyozta: a szocializmus, mint minden nép számára, a magyar nép számára is az egyetlen és biztos útja a társadalmi felemelkedésnek, a nemzeti felvirágzásnak. — A szocializmust építő népek — közöttük a magyar nép — a dolgozók jogai, az egészségügyi ellátás, a szociális biztonság, a kultúra tekintetében és sok más vonatkozásban már utolérték és túlszárnyalták a legfejlettebb kapitalista országok viszonyait is. Utol fogjuk érni és túlhaladjuk őket a technikai normák mindazon területein, ahol még le vagyunk maradva. De nálunk a technikai haladás más úton, szocialista módon történik. Mi nem elembertelene- dett, az egyéniséget elszürkí- tő, morális csődhöz vezető, sivár gépkorszakot építünk. Mi nem az ifjúság narkotizálásá- ban és a modern technikával felfegyverkezett gengszterizmus eltűrésében versengünk velük. Mi ilyen és hasonló vonatkozásban nem akarjuk és semmi szín alatt nem is fogjuk őket, úgymond „utolérni”. Mi a tudományt és a technikát — az emberi élet humánus vonásainak, a kultúra, a civilizáció valódi vívmányainak megőrzésével — az ember javára akarjuk s fogjuk fejleszteni és így haladunk előre útunkon. — Mi ebben az értelemben gondoljuk el az ország gazdaságának korszerűsítését, modernizálását, magasabb színvonalra emelését. A társadalmi rendszerek versenyében sokatmondó tény, hogy alig több mint negyedszázados szocialista fejlődés eredményeként a népre örökül szállt, az iparosodásban elmaradott félfeudális Magyarország a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába lépett. A párt X. kongresszusának fontos, jövőbeni megállapítása volt, hogy hazánk belátható időn belül a fejlett ipari országok sorába lép. Mély meggyőződésünk, hogy ennek megvannak a feltételei, a cél reális és azt szocialista rendszerünk erejével el is fogjuk érni. Együtt dolgozunk közös céljainkért Hazánk két évtizedes szocialista felemelkedését elemezve megállapította Kádár János, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet éles osztályösszeütközések közepette ment végbe. — Az új Magyarországért folyó harcban a nagy távlatokban gondolkodni tudó munkásosztály joggal szerezte meg a társadalom vezető osztályának rangját — mondotta. — Az osztályellenséggel vívott csatákban megnyerte mindenekelőtt legfőbb és természetes szövetségesének, a parasztságnak, továbbá az értelmiség és minden dolgozó réteg legjobbjainak támogatását. A hatalomért folytatott harc próbatételnek vetette alá és politikailag formálta az egyes embereket is. Vannak, akik már a forradalmi átalakulások kezdetén az igaz ügyért szálltak síkra, s mindvégig kitartottak mellette. Vannak, akik a harc menetében szembefordultak vele és elbuktak. Vannak, akik ugyanebben a harcban, az igazságot felismerve, ellenfélből küzdőtársak lettek, s most együtt dolgozunk, harcolunk közös céljainkért. — A tőkés uralkodó osztályok által szított előítéletek maradványait leküzdve, a nagy osztály-összeütközések tapasztalataival felvértezve, a felismert érdekközösségben egymásra találva o szocializmus építésében ma együtt tevékenykedik a magyar munkás, a paraszt és értelmiségi; az ország javán közösen munkálkodik kommunista és pár- tonkívüli, hivő és nem hivő. Csak a munkáshatalom, a népköztársaság viszonyai között, a szocializmus programja alapján, a lenini szövetségi politika érvényesítésével valósulhatott meg, hogy így egymásra találjának a haza polgárai. Forradalmunk egyik legnagyobb vívmánya a társadalmunk minden alapvető osztályát, rétegét átfogó szocialista nemzeti egység; mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a jövőben még tovább erősödjék. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybeiktatásától megtett utat, megállapította, hogy eddigi céljainkat elértük, s a történelem nagyot fordult: Magyar- ország örökre megszűnt az élösdi urak, a kizsákmányolok országa lenni; a kapitalisták, az imperialisták elvesztették az országot, és soha többé nem lesz az övék egy talpalatnyi magyar föld sem. Osztályellenségeink ezt soha nem felejthetik el, de népünk is tudja ezt. A szocialista haza minden fiának erkölcsi parancsa a nép hatalmának, vívmányainak védelme minden körülmények között és minden módon. Ésszel és szívvel, szóval és tettel, egyaránt kell szolgálni a hazát, tovább kell gyarapítanunk, erősítenünk és felvirágoztatnunk a Magyar Népköztársaságot, amely számunkra mindennél drágább, rr^rt népünk békéjét, szociálisa jelenét és jövendőjét biztosítja. A munkásosztály történelmi érdeme Ismertette a továbbiakban Kádár elvtárs, hogy az alkotmánytörvény módosításának előkészítése során szükségszerűen nagyon sok kérdés vetődött fel, és maga a bizottság által benyújtott javaslat is egész sor lényeges szöveg- módosítást ajánl. Mindezek gondos mérlegelést kívánnak. Beszédében azért csak né- hánnyal foglalkozott. így azzal, hogy a párt Központi Bizottságának véleménye szerint sem szükséges — az 1949 óta végbement jelentős fejlődés ellenére — új alkotmányt kidolgozni, de szükséges az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelő módosítás. A benyújtott módosításokat megfelelőnek értékelte, kijelentve: összességükben alkalmasak arra, hogy az országgyűlés és alkotmány új, egységes1 szövegét jóváhagyhassa. Emlékeztetett Kádár János arra, hogy az MSZMP X. kongresszusa megvizsgálta, meg kell-e változtatni államunk nevét, s úgy foglalt állást: még nem érkezett el az ideje annak, hogy országunkat elnevezésében is szocialista köztársaságnak kiáltsuk ki. Tekintettel azonban arra, hogy társadalmi rendszerünk fő jellemvonásaiban, a tulajdon- és osztályviszonyok tekintetében már szocialista, helyes, hogy az új szöveg kevésbé deklaratív módon, mégis egyértelműen állapítsa meg: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A Központi Bizottság első titkára részletesen elemezte a munkásosztálynak, a társadalom legforradalmibb osztályának helyzetét, szerepét, s egyebek között kifejtette: — Munkásosztályunk az elmúlt negyedszázadban történelmi jelentőségű feladatokat oldott meg: kivívta a hatalmat; kisajátította a kisa- játí tandókat; megszervezte és fejleszti a szocialista ipart; a földesuraktól elvette és a parasztoknak juttatta a földet, majd segítette őket a mezőgazdaság szocialista átszervezésében; megtörte a régi kizsákmányoló osztályok műveltségi monopóli urnát; elmélete, világnézete és erkölcse kihat az egész társadalomra; élen jár, példát mutat a szocializmus építésében. — A köznyelvben gyakran — és helyesen -»• „a munkás- osztály, a nép hatalma” kifejezést használjuk. Ebben is kifejeződik, hogy a munkásosztály hatalma az egész nép érdekeit szolgálja, s a hatalmat mint a társadalom vezető osztálya a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja. Pártunk helyesli, hogy alkotmányunk új szövegében ez is egyértelműen megfogalmazást nyer. — Az alkotmánytervezet módosított szövege kimondja: a munkásosztály marxista— leninista pártja a társadalom vezető ereje. A nép hü szolgálatában — A munkásosztály legmagasabb rendű politikai szervezete a párt, amely élcsapatként halad elöl, amelyen keresztül megoldja kormányzati feladatait és megvalósítja céljait. Pártunk mindenkor kötelességének tartotta, hogy egyidejűleg kifejezze a munkás- osztály történelmi céljait, és képviselje a dolgozók napi érdekeit. Az alkotmány előkészítő bizottsága javasolta, hogy alaptörvényünk új szövege rögzítse a párt vezető szerepét, s ez nagy megtiszteltetés egész pártunk, minden kommunista számára. Pártunk mindenkor hangoztatta, hogy a társadalomban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle „uralkodásnak", hanem szolgálatnak, a nép becsületes és hű szolgálatának tekinti. Az alkotmány idevonatkozó új megfogalmazását mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a párt minden tagjának az egész társadalom előtt megnövekedett felelősségeként fogjuk fel. A magyar kommunisták azon Parlamenti jegyzet A tegnap megvitatásra került alkotmánytervezetet jól ismerték nemcsak a képviselők, hanem az egész magyar nép, hiszen teljes szövege hetekkel ezelőtt már napvilágot látott. És jól ismert volt azért is, mivel nagyon széles körben vitatták meg, s e viták kapcsán nagyon sok értékes javaslat hangzott el. Közülük nem egy megfogalmazásra is került. Dr. Mondok Pál Vigh László, Pest megye 16-os választókerületének képviselője szintén a javaslattevők közé tartozik. Még a tanácskozás megkezdése előtt arról érdeklődnek tőle a képviselőtársak: elfogadták-e javaslatát. — Az alkotmánytervezet második paragrafusának ötödik bekezdésében javasoltam változtatást. Ez a bekezdés így szól: „Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézésében.” Javaslatom az volt: helyes lenne felcserélni a munkahely és a lakóhely szó sorrendiségét. Ezt azzal indokoltam: az állampolgárok közül nincs mindenkinek állandó munkahelye — a szabadfoglalkozásúakra, a háztartásban dolgozó asszonyokra és a nyugdíjasokra gondoltam —, így ők elsősorban a lakóhelyükön folyhatnak bele a közügyek intézésébe. A másik indokom pedig az volt : nagyon sok embernél nem esik össze a munkahely a lakóhely- lyel, érdemben pedig lakóhelyi gondokról, problémákról ott szólhat az ember, ahol illetékesek is abban intézkedni A változtatás nem került ugyan bele az alkotmánytervezetbe, de ez nem szegte kedvét a Pestvidéki Gépgyár harmincnégy esztendős üzemvezető-helyettesének. Hiszen biztosan lesz majd elfogadott javaslata is a nemcsak életkorát tekintve fiatal embernek, akinek első képviselői mandátuma csak néhány nao múlva lesz kerek egyesztendős. ★ Kállai Gyula expozéja, Kádár János felszólalása élénk témája volt a folyosói beszélgetéseknek. — Kádár elvtárs nagyon találóan fogalmazta meg, hogy az alkotmány a törvények törvénye, minden további jogalkotás alapja — mondja beszélgető társainak Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója, Pest megye 10-es választókörzetének képviselője. — Ami számomra nagyon megnyugtató, hogy az alkotmánytervezet módosítása jelentős fejlődési folyamatra épül, de ugyanakkor további lényeges fejlődés elindítója is. Valójában azt rögzíti, ami az országban történt az elmúlt huszonhárom esztendő során, mégis befolyásolja az elkövetkező éveket is. ★ Dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, a megye 7-es választókörzetének képviselője érthetően elsősorban
