Pest Megyi Hírlap, 1972. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-20 / 92. szám
197*. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK "‘"^MirStsp 3 lesznek, hogy a jövőben is rászolgáljanak a bizalomra, híven szolgálják a népet, igaz hazafiak módjára élenjárjanak a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásában. Szólt alkotmányunk egyik fontos vonásáról, az állampolgári egyenlőségről is, majd arról, hogy alkotmányunk módosított szövege magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tartását; a jogoknak a társadalom érdekeivel összhangban való gyakorlását; a jogok és a kötelességek elvá- laszthatatlanságát; a köz- ügyekben való részvétel biztosítását. Szocialista törekvéseinkkel összhangban bizonyos állampolgári jogok jelentőségét az eddiginél jobban kiemeli, így nagyobb hangsúlyt kap a munkához való jog, a házasság és a család intézményének védelme, az ifjúság védelme és szocialista nevelése, valamint az ezekkel kapcsolatos kötelezettségek. Befejezve az egyes tételekhez fűzött megjegyzéseket, hangsúlyozta: — Az alkotmány új szövege minden tekintetben kifejezi népünk eddigi munkájának, harcának eredményeit, céljait, és tovább erősíti népi demokratikus államunk alapjait. — Alkotmányunk ma, az országgyűlés határozatával szentesítést nyer. Javasolt új szövegezésében az eddiginél pontosabban összefoglalja, és a törvény, az állam teljes erejével biztosítja a szocializmus építésének útjára lépett magyar nép történelmi vívmányait, megerősíti a Magyar Népköztársaság, társadalmunk életét szabályozó, és a további szocialista fejlődést szolgáló magasztos elveket. A törvényerőre emelést követő perctől kezdve társadalmunk minden szervezett erejének, minden magyar állampolgárnak szent k "leiessége lesz a módosított szövegű alkotmány betűinek és elveinek maradéktalan betartása és betartatása. Az alkotmány elveinek érvényesítése és érvényesülése nem pusztán jogi értelemben vett törvényes kötelezettség számunkra. Az is! De ezen túlmenően azt igényli mindnyájunktól, hogy tettekkel, itthon végzett munkánkkal és nemzetközi tevékenységünkkel egyaránt védjük és gyarapítsák népünk alkotmányba foglalt vívmányait, és még hatékonyabban szolgáljuk távlati szocialista céljaink mielőbbi elérését. A továbbiakban Kádár elvtárs szocialista építésünk néhány kérdését érintette. Kifejaz alkotmánytervezet negyedik fejezetét kommentálja, amely a tanácsok tevékenységével foglalkozik. — Ahogy Kádár elvtárs mondta, az alkotmány betartása és betartatása nagymértékben attól függ, hogy menynyire sikerül bevonni a lakosságot a közügyek intézésébe, az előttünk álló feladatok végrehajtásába. Ebben a tanácsokra nagy feladat hárul, mivel nagyon széles körben érintkeznek a lakossággal hatósági tevékenységük közben. Széles körű feladatát csak akkor végezheti jól, ha minden dolgozója önzetlen szolgálatnak tekinti a Lakosság ügyeinek képviseletét, de ugyanakkor mindenben támaszkodik is a lakosság önzetlen segítségére... — Az, bizony, elkellene a halásztelki nyolc tantermes általános iskola építkezésénél is — jegyzi meg a beszélgetést hallva Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, megyénk 18-as választókerületének képviselője. — Ha jól tudom, még mindig nagyon vontatottan halad ez az építkezés... Így vált az alkotmánytervezetről szóló beszélgetés gyakran napi gondok megvitatásába, bizonyítva, hogy az alkotmány nemcsak a törvények törvénye, hanem mindennapi életünk és munkánk hű tükre is. ★ Egy másik kis csoportban a képviselők az alkotmánytervezetnek a hatvanadik paragrafusáról beszélgetnek, amely a tudományos és művészi alkotó tevékenység szabadságát rögzíti. Az elvi megfogalmazás azonban nyomban gyatette, hogy belpolitikai törekvéseink középpontjában ma az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése áll. Az alkotmány módosítása maga is ennek egyik fontos aktusa. A szocializmus építésének elengedhetetlen része a szellemi javak szüntelen gyarapítása, a kultúra közkinccsé tétele is. Világunk megvalósítja legjobbjaink álmát — Olyan új világot építünk — mondotta —, amely megvalósítja legjobbjaink álmait, olyat, amelyben a haza valóban szerető édesanya lesz minden állampolgár számára. Röviden szólva: olyan társadalmat, amely szocialista, egyben magyar is lesz, és a haladó népek testvéri közösségének egyenrangú tagja. — A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor továbbfejlődésünk döntően a gazdasági feladatok eredményes megoldásától függ. Az építőmunka folytatásához minden szükséges feltétellel rendelkezünk. — Nagy életerő van a mi népgazdaságunkban, az a feladatunk, hogy tervszerűen és sokoldalúan fejlesszük. Az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt növeljük a munka termelékenységét és jövedelmezőségét, fejlesszük a termelés technikai alapját és emeljük technológiai színvonalát. Emeljük a vezetés színvonalát, az igényeknél a realitásokból és ne a vágyakból induljunk ki; javítsuk a beruházási politikát és a költségvetési egyensúlyt, s mindezek által növeljük tovább szocialista gazdaságunk erejét, munkánk jó hírnevét, dolgozóink becsületét. — Építőmunkánk célja, hogy pártunk életszínvonal-politikájának megfelelően, munkánk eredményeivel összhangban rendszeresen emelkedjék a nép életszínvonala, javuljanak életkörülményei. — Népünk életszínvonalának rendszeres emelkedése méltán sorolható nagy történelmi vívmányaink közé. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy vannak még nehéz anyagi körülmények közt élő rétegek, amelyeknek sorsán fokozatosan javítani kötelesség. Ezért határozta el a párt X. kongresszusa — amit egyébként ötéves tervünk is tartalmaz —, hogy bizonyos szociális juttatások nagyobb mértékben emelkedjenek, mint a bérek, s ily módon csökkenjenek a családok közti jövekorlativá válik, amikor feltűnik Somogyi József Kos- suth-díjas szobrászművész, a ceglédi országos Dózsa-ün- nepségen felavatásra kerülő Dózsa-szobor alkotója, örömmel újságolja: — Végre, legyőztem Dózsát! — S mert a többiek egy pillanatra megrökönyödve néznek rá, mosolyogva még hozzáteszi: — A két, több mint három méter magas szoborból álló emlékmű kiöntött gipszformáit elszállították műtermemből a bronzművesek. — Már nagyon szeretném látni azt a híres Dózsát! — jegyzi meg Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki tudvalévőén az új Dózsa-szobor kezdeményezője volt. — Júniusban, Cegléden, ha a bronzöntők is úgy akarják... — ez Somogyi József képviselő válasza. Aczél György Dr. Baskay Tóth Bertalan, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára ezalatt „felcsadelemkülönbségek. Másképpen fogalmazva: a bérekben a munkától függő differenciálódást, a családok jövedelmében további kiegyenlítődést akarunk. A mi viszonyaink közt ez azt jelenti, hogy mindenki munkája szerint részesedjék a megtermelt javakból. Aki többet dolgozik, kapjon többet, s aki hiányzik a munkából, az ne álljon sorba akkor sem, amikor a fizetést osztják. Ez a mi igazságunk, ez a dolgozó emberek igazsága. — Gazdasági, kulturális továbbfejlődésünknek, életkörülményeink további javulásának kulcsa saját kezünkben van. Pártunk X. kongresszusa világos és reális programot adott, amelyet népünk a múlt év tavaszán lezajlott választásokon szavazatával is megerősített, és azóta is cselekvőén támogat. A határozatok végrehajtása a politikai, a gazdasági, a kulismert, hogy vannak negatív jelenségek is. Társadalmunkban, amely az épülő szocializmus társadalma, még hat és esetenként, helyenként újra is termelődik a maradt felfogás. Tapasztalható kényelmesség, felelőtlenség, tehetetlenség és engedékenység a mulasztókkal szemben. A társadalom szervezett erőinek, a felelősségét érző és vállaló nagy többségnek mindenütt és határozottan fel kell lépnie a visszás jelenségekkel szemben. — A felemelkedés legfőbb lendítő ereje maga a dolgozó ember, a legfőbb reménységünk munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása, öntudatos fegyelme és felelősségérzete. Naponta vagyunk tanúi az emberi helytállás, a kötelességteljesítés öntudatos, ugyanakkor hivalkodástól mentes, tömeges megnyilvánulásainak. A társadalom érdekében önzetlenül dolgozó Az ülésszak szünetében a Parlament folyosóján Pest megyei képviselők — Kalmár János, dr. Vámosi Erzsébet, S. Hegedűs László — dr. Ortutay Gyula professzorral beszélgetnek. turális területen, a társadalmi élet minden fontos . területén folyamatban van. Tekintettel arra, hogy a párt rövidesen elérkezik a két kongresszus közötti ciklus feléhez, a Központi Bizottság a közeljövőben át fogja tekinteni, hogy hol tartunk a kongresszusi határozatok végrehajtásában, s ahol lemaradást tapasztal, vagy új tennivalókat lát, meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket. — A munka színvonalának emeléséhez az élet minden területén vannak még tartalékaink. Tudjuk, hogy nem mindig megy zökkenő nélkül terveink valóra váltása, közaktivisták növekvő serege, a szocialista brigádmozgalom megújulása és fejlődése, a szocialista közgondolkodás fokozatos terjedése szemmel látható bizonyítékai társadalmunk érettségének, a közösség ügyeiért, a haza sorsáért érzett felelősség növekedésének. — Bizonyos, hogy harcedzett munkásosztályunk, népünk — amely olykor hallatlanul nehéz körülmények között dolgozott és harcolt, mégis képes volt arra, hogy 27 év alatt gyökeresen megváltoztassa az ország arculatát — meg fogja oldani azokat az új feladatokat is, amelyek a fejlődés jelenlegi, magasabb szintjén, a szocializmus további építéséből adódnak. Elvi, internacionalista külpolitika Nemzetközi politikánkról szólva, Kádár János egyebek között kijelentette, hogy a magyar népben a világ népei tevékeny harcost és biztos szövetségest láthatnak az imperializmus, a tőkés, gyarmati kizsákmányolás minden formájának felszámolásáért, a háború megakadályozásáért vívott küzdelemben. Ugyanakkor hívei és aktív szorgalmazói vagyunk és maradunk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A Magyar Nép- köztársaság rendezett, normális viszonyra, kölcsönösen előnyös kapcsolatokra törekszik a kapitalista országokkal is. így válik eleven valósággá az alkotmány betűje, amely a javaslat szerint kimondja: a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része, fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. Európában a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt, a kölcsönös kötelezettségvállalásokra épülő biztonsági rendszer megteremtésén fáradozunk. — Ebbe az irányba befolyásolná az eseményeket a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződéseknek elfogadása, valamint a nyugat-berlini négyoldalú megállapodásnak, továbbá a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság megállapodásainak életbeléptetése. Az európai biztonsági rendszer útján fontos állomásnak tartjuk a kormányok értekezletét, aminek összehívására egyre érettebbek a feltételek. _Elvi, internacionalista politikánk vezet bennünket az imperializmus indokínai es közel-keleti agressziói elleni fellépésünkben — mondotta, s részletesen méltatta Vietnam hős népének igazságos harcát, kijelentette: vietnami testűé- reink a jövőben is számíthat- nak az egész haladó emberiség, ezen belül népünk minden oldalú önzetlen támogatásara. A vietnami nép, Indokína népeinek hősiessége, mérhetetlen áldozatai nem hiábavalók, igazságos ügyük győzelmének napja közeledik. E z után arról szólt Kádár Janos, hogy a Közel-Keleten szolidárisak vagyunk az izraeli agresszorok és imperialista támogatóik ellen következetesen harcoló arab államokkal. Meggyőződésünk, hogy végső soron az imperializmus, az agresszió erői a Közel-Kelet tér- ségéban is kudarcot vallanak. Híd a boldogabb jövőbe Beszéde befejező részében a párt Központi Bizottságának első titkára arra mutatott rá, hogy népünk előtt a szocializmus építésének nagy, lelkesítő céljai állnak, s felhívta a figyelmet rá: nagy társadalmi céljainkat — a szocializmust, a kommunizmust, népünk boldogulását, nemzetünk felemelkedését, a költő szavaival szólva — nem elég akarni, tenni is kell értük. — A haza mindenkitől odaadó munkát, a harcban állhatatosságot kér, és általános felemelkedést ígér. Ha ennek tudatában dolgozik egész népünk, beteljesedik mindaz, amit az előttünk fekvő alkotmánytervezet kifejez. Meggyőződésünk szerint ez az alkotmány híd, amely a megpróbáltatásokkal terhes több mint ezeresztendős múltból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felé vezet. — Végül elismerését fejezte ki mindazoknak, akik dolgoztak az alkotmány módosításának a feladathoz illő gondos előkészítésében, s az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot maga és a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Dr. Korom Mihály felszólalása pott” idegenvezetőnek. Söre- gi Jánost. Kartal nagyközség tanácselnökét kalauzolja a parlamenti folyosón. Somogyi József — Söiregi már hónapokkal ezelőtt megkért — mondja —, hogy tegyem lehetővé számára: részt vehessen azon a parlamenti ülésszakon, amelyen az alkotmánytervezetet vitatják meg. Most személyesen is meggyőződhetett róla, hogy érdemes „odalenn”, a faluban jól dolgozni, hiszen „idefenn” a Parlamentben, ugyanúgy a nép érdekeit szolgálják, mint ahogyan azt ők teszik egy kisebb közösség élén. A csengőszó vet véget a beszélgetéseknek. Nem köszönnek el egymástól a képviselők, hiszen a következő szünetben úgyis folytatják a megkezdett beszélgetést. Prukner Pál Rózsahegyi György karikatúrái Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter bevezetésként aláhúzta: az J949-ben elfogadott alkotmány minden mondatában kifejezésre jut a népünk alkotó erejébe vetett hit és az a meggyőződés, hogy a munkások, parasztok, értelmiségiek és a többi dolgozó tudja, akarja is építeni az új társadalmat. A dolgozó nép saját államhatalmának birtokában és felhasználásával kezdhette meg a szocializmus építését, Méltatta a miniszter az elmúlt évtizedben elért eredményeket, majd így folytatta: — Az országgyűlés elé terjesztett javaslatok egyik legfontosabb csoportja országunk társadalmi rendjével kapcsolatos. Elsősorban a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjéről szóló fejezetben vannak megfogalmazva azok a változások, amelyek hazánkban 1949 óta végbementek. Az országgyűlés — társadalmi küzdelmeink és vívmányaink eredményeként — ma joggal kimondhatja: a Magyar Népköztársaság szocialista állam. A munkásosztály szocialista állama a dolgozó nép hatalmát testesíti meg. A javaslat az állampolgári jogokat egyformán és egyenlően biztosítja mindenki számára. A párt szerepéről szólva dr. Korom Mihály a többi között ezeket mondotta: — Történelmi tapasztalatainkat, társadalmunk valóságát fejezzük ki azzal, hogy mostani alkotmányozó munkánk során már nem közvetett formában, hanem egyértelműen és világosan törvénybe foglaljuk: a munkásosztály marxista—leninista pártja a társadalom vezető ereje. A legfőbb állami szervek és intézmények hatáskörének felelősségéről a többi között a következőket mondotta az igazságügyminiszter: — Jelenleg — és ezt alkotmányunk a jövőre nézve is szentesíti — o Minisztertanács az állami irányítás és vezetés legfőbb operatív testületé, amely ennek megfelelő hatáskörrel és felelősséggel működik. E funkciójából következően a javaslatok új feladatokat adnak a kormánynak például az állami, társadalmi rend védelmében, az állampolgári jogok biztosításában, a gazdasági élet összehangolt fejlesztésében, vagy a tanácsok irányításában, tevékenységük törvényességi felügyeletében. A szocialista állam feladatai között mind nagyobb teret kap a tudomány, a kultúra, a szociális és egészségügyi ellátás rendszerének fejlesztése és az ahhoz szükséges személyi, anyagi feltételekről való gondoskodás. Mindezek a feladatok a kormány hatáskörének bővítését teszik szükségessé. — Alkotmányunk rendelkezéseiből, egész szelleméből elsősorban a kormányra hárulnak az állami munka, az államigazgatás további egyszerűsítésének, a demokratizmus, a szocialista jelleg erősítésének, a bürokratikus jelenségek felszámolásának, az állami tevékenység színvonala fejlesztésének nem könnyű feladatai is. Szólt a miniszter a kormány szerepéről a gazdasági építőmunkában, majd hangoztatta: — Az alkotmány, mint alaptörvény magában foglalja az államszervezet működésének és az állampolgárok jogainak, kötelezettségeinek biztosítékait is. Az alkotmányos garanciák közé — mondotta a miniszter — a javaslatok újakat is beiktatnak. Az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit tartalmazó jogi szabályozást például a jövőben törvényben kell megalkotni. — Az alkotmánymódosítás előkészítése során — folytatta — megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a szocialista törvényesség követelményeinek. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának egyik sarkalatos elve és nagy sikere a szocialista törvényesség helyreállítása, annak következetes biztosítása. A párt helyes marxista—leninista politikája a legfőbb biztosítéka a jövőre nézve is a törvényességnek, mindenfajta torzulás, ferdülés vagy ferdítés elkerülésének. Végezetül arról beszélt a miniszter, hogy az alkotmány az állampolgári jogok megállapítása mellett kötelezettségeket is előír a jobb, eredményesebb, fegyelmezettebb munkára és magatartásra. Jogait csak az követelheti, aki becsülettel teljesíti kötelességeit. — A javasolt módosítások megfelelnek pártunk X. kongresszusa határozatainak, és jól szolgálják egész népünk érdekeit. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében és megbízásából kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett javaslatokat fogadja el, és ünnepélyesen iktassa törvénybe. I t r